Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

A Biztonsági Tanács ajánlása - U Thant Minden országnak érdeke, hogy kéke legyen Európában De Gaulle sajtóértekezlete maradáséra 0 New York (UPI) A Biztonsági Tanács pén­teken este zárt ajtók mögött öaszaült, hogy hivatalosan felkérje U Thant, ENSZ-fő­titkárt, az ENSZ-közgyűlés XXI. ülésszakának végéig maradjon hivatalában. A Biztonsági Tanács aján­lást terjesztett a közgyűlés elé, hogy U Thant hivatali idejét hosszabbítsák meg a közgyűlés jelenlegi ülésszaká­nak végéig, azaz december 20-ig. Lord Caradon angol főd© legátus, a Biztonsági Tanács e havi elnöke a zárt ülés után azonnal felkereste a fó­titkárt, s tájékoztatta ót a tanács döntéséről. A közgyűlés kedden ül ösz­sze, hogy Jóváhagyja a kérést. Dél-Sfrika kilép az EHSZ-böl? 0 Pretoria (Reuter, AFP) Johannes Vorster elnök­letével pénteken délelőtt mi­nisztertanácson foglalkozott a dél-afrikai kormány az ENSZ-közgyűlés csütörtök esti határozatával, amely ha­tálytalanította a Délnyugat­Afrika igazgatására vonat­kozó korábbi népszövetségi mandátumot. Mint a Reuter megállapítja, politikai megfigyelők szerint a kormány komolyan fontol­gatja az ENSZ-ből való ki­lépést. Afrikai tiltakozás a Subandrlo-ítélet ellen 0 Dar es Salaam (MTI) Afrikai nacionalista szer­vezetek felkérték Sukarno Indonéz elnökét, hogy kí­mélje meg a nemrégiben ha­lálra ítélt Subandrio volt miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter életét. Pénteken Dar es Salaam­ban az indonéz nagykövetsé­gen nyújtották át a Sukar­nónak címzett levelet. Az afrikai szervezetek emberte­lennek nevezik a halálos Íté­letet és rámutatnak: ameny­n.viben az ítéletet végrehajt­ják. Indonézia tekintélye tá­volról sem fog növekedni. 0 Djaharta (Reuter) Harriman, Johnson elnök utazó nagykövete pénteken indonéz vezetőket keresett fel és tájékoztatta őket a manilai konferenciáról. 0 Párizs (MTI) De Gaulle tábornok, fran­cia köztársasági elnök pén­tek délután az Elysce-palo­taban mintegy ezer Irancia és külföldi újságíró jelenlé­tében tartott sajtóértekezle­tén elsősorban külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Kijelentette, hogy Francia­ország álláspontja a vietna­nii konfliktussal kapcsolat­ban, amelyet 6 Phnom Penh-i beszédében, Couvede Murville külügyminiszter pe­dig az ENSZ-ben fejtett ki, jol ismert és változatlan. A francia elnök a továb­biakban megállapította, hogy a francia—nyugatnémet egyezmény nem hozta meg a két ország kapcsolatai­ban a várt fejlődést, mert Bonn a Washingtonnal létesített kapcsolatokat ré­szesítette előnyben. Az Európai Gazdasági Kö­zösségről kijelentette, hogy Franciaország magatartása nem gyengítette, hanem el­lenkezőleg: megszilárdította a Közös Piacot, határozott­ságával átsegítette több vál­ságos helyzeten. Hangsúlyoz­ta, szükség van a Közös Pi­acra, fokozni osan kell fej­lődnie az együttműködésnek, azzal a feltétellel, hogy az valóban európai, és ne ide­gen érdekeket fejezzen ki. Ennek az együttműködés­nek elő kell segítenie Európa keleti és nyugati országainak' egyetértését. Franciaország ezen a téren kezdeményező szerepet vál­lalt magára, ezt a célt szol­gálta fél évvel ezelőtti uta­zása a Szovjetunióba, amely máris gyors fejlődést ho­zott, és termékeny perspek­tívát nyitott a gazdasági, kulturális, műszaki és tudo­mányos együttműködés terü­letén. Ugyancsak fejlődtek a kapcsolatok a többi kelet­európai szocialista országgal — az elnök név szerint fel­sorolta valamennyit, köztük Magyarországot is és ezek lehetővé tették a nö­» vekvő, és mondhatni barati együttműködés kifejlődését. Minden országnak, az Egyesült Államoknak ls, érdeke, hogy béke legyen Európában — hangoztatta. A NATO-val kapcsolatban De Gaulle hangsúlyozta, Franciaország azt akarja, hogy az Atlanti Szövetség ne Jelentse Franciaország alárendelését semmiféle kül­ső erőnek, az amerikai hege­móniának. Leszögezte: öt hónap múlva nem lesz 0 Saigon (AFP, AP) Helyi idő szerint pénteken este 9 óra tájban hatalmas robbanás reszkettette meg a levegőt a dél-vietnami fővá­rosban. Mint kiderült, Sai­gontól. 18 kilométerre Észak­ra a Bien Hoába vezető au­tóút mentén felrobbant az amerikai hadsereg több lő­szerraktára. Egy órával a robbanás után Saigonban még nem tudták, hogy a szerencsétlenségnek hány áldozata van. Az amerikai hadsereg szó­vivője később annyit közölt, hogy a körzetben levő lő­szerraktárnak „csupán egy része" repült a levegőbe. A robbanáskor keletkezett tűz oltása folyamatban vara. 0 Hanoi (VNA) A VNA hírügynökség is­merteti a dél-vietnami fel­szabadító erők szóvivőjének beszámolóját a harc utolsó három hónapjának eredmé­nyeiről. Eszerint a felszaba­dító fegyveres erők az emlí­tett idő alatt megöltek, meg­sebesítettek, vagy elfogtak 44 500 ellenséges katonát. 0 Bangkok (Reuter) Johnson elnök és kísérete pénteken reggel a thaiföldi miniszterelnök birtokáról he­likopteren Bangkokba repült, ahol megkezdődtek a hivata­los amerikai—thaiföldi tár­gyalások. Az útvonal mentén, ahol Johnson és a királyi pér gépkocsi-karavánja végigvo­nult, több ezer thaiföldi rend­őr helyezkedett el. Rengeteg amerikai detektívet is észre­vettek. A magasban amerikai katonai helikopterek kering­tek, amikor Bangkokban a thaiföldi királyi pár fogadta •Tohnsont és feleségét. 0 Kuala Lumpur (Reuter) Malaysiában folytatódnak a tüntetések Johnson vasár­napra és hétfőre tervezett lá­togatása ellen. Kuala Lum­pur egyik egyetemén mint­egy 300 diák hatalmas mág­lyán égette el az amerikai elnök életnagyságú képmá­sát. Feliratokon tiltakoztak Amerika vietnami politikája ellen ós felhívták az ázsiai­akat az agresszorok elleni egyesülésre. Megzenésítik Mao Ce-tung müveit 0 Peking (MTI) A kínai lapok beszámolnak arról, hogy Mao Ce-tung kü­lönböző műveiből vett idé­zetekből dalokat komponál­tak, amelyeket az egész or­szágban tanítanak. A Ren­min Ribao és a hadsereg lap­ja 9 megzenésített idézet szö­vegét és kottáját közölte le. Ezek közül 9 Mao elnök há­rom művéből a „Szolgáljuk a népet", „Norman Bethune emlékére" és „A bolond öreg­ember, aki elmozdította a hegyet" cfműekből való. NATO-támaszpont vagy lította, hogy az nem fenye­parancsnokság francia te- get senkit, csak biztosítja, rületen. hogy Franciaország ne keve­Méltatta a francia atom- redjen akarata ellenére sem­Utőerő létrehozását, s azt ál- miféle konfliktusba. Robbanás Saigon közelében II Bundesrat elutasította a költségvetési tervezetet Erhard kudarca a bonni válságban 0 Bonn (Reuter, MTI) Lübke nyugatnémet el­nök csütörtökön a késő esti órákban Erhard kancellár­ral folytatott megbeszélése során elfogadta a kormány négy szabaddemokrata mi­niszterének — Mende al­kancellárnak, Bucher épí­tésügyi miniszternek, Dahi­griin pénzügyminiszternek és Scheel gazdasági együttmű­ködési miniszternek — visz­szalépési kérését és aláírta a lemondásról szóló okmá­nyokat. * A lemondást követően Wehner, a Német Szociálde­mokrata Párt alelnöke azt mondotta, hogy az SPD és a másik két párt között sem­miféle tanácskozás nem fo­lyik a szocialistáknak a kormányban való részvé­teléről. Ezt egyébként meg­erősítette Strauss, a CSU el­nöke is. Zoglmann, az FDP parlamenti csoportjának al­elnöke a televízióban hang­súlyozta. hogy a koalíciónak vége és az FDP a szocialis­tákkal együtt ellenzékben van. * Erhard kancellár egynapos kereszténydemokrata ki­sebbségi kormánya pénte­ken elszenvedte elsó kudar­cát, amikor a Bundesrat el­utasította az 1967. évre szóló költségvetési tervezetet. A bonni parlament felsőháza, amelyben a tíz nyugatnémet tartomány képviselői foglal­nak helyet, pénteki ülésén felszólította a kormányt, hogy vagy új költségvetési terveket terjesszen elő, vagy egy kiegészítést a jelenlegi tervezethez. A hangulat any­nyira egyértelmű volt, hogy Erhard, aki megjelent az ülésen, néhány perc múlva már el ls távozott. * A politikai válság termé­szetesen sok kombinációt szült Bonnban. Gyakran el­hangzik a Bundestag folyo­sóin és éttermeiben, hogy Parzel és Strauss a háttér­ből úgy igyekezett az es© mőnyeket irányítani, hogy Erhard helyzete tarthatat­lanná váljék. E két becsvá­gyó politikus, úgy látszik, pillanatnyilag szövetségre lépett. Egy CDU-képviselő azt mondta az MTI tudósítójá­nak, hogy egészen rövid időn belül új kancellár k© rül a kormány élére. Együttműködés és egység A szovjet sajtó a moszkvai találkozóról 0 Moszkva (MTI) Moszkva hetilapjai ezúttal is részletesen foglalkoznak a szocialista államok vezetőinek legutóbbi találkozójával. „A szocializmus a barátságot és az együttműködést tette a szuverén államok közötti viszony alapjává" — írja Vaszilij Alekszandrov, a Les Nouvelles de Moscou-ban. Az a tény, hogy a vendégeket megismertették a Szovjetunió tudományos és műszaki eredményeivel, külö­nösen az űrkutatás és a rakéták alkalmazása területén, fényes bizonyítéka a szocialista világrendszerhez tartozó államok egyre szélesedő együttműködésének. Vaszilij Alekszandrov a következőkkel zárja cikkét: „A szocializmus nemzetközi vonatkozásban új jelen­ség az emberiség életében. A szocialista együttműködés fejlődése is új dolog. Naivság lene azt gondolni, hogy ez a mozgás elkerülheti a nehézségeket, ahogy az ls tagad­hatatlan, hogy adva vannak a feltételek a szocializmus pozícióinak további erősítéséhez. A Szovjetunió e feladat megoldásában nemes internacionalista kötelességét látja." Kanyiil Kraminov, a Za Rubezsom főszerkesztője írja: „Október — a találkozók hónapja" cím alatt: „A szocialista országok pártvezetői és kormányfői el­jöttek, hogy megismerkedjenek a szovjet tudomány és technika vívmányaival. Felhasználták ezt az alkalmat, hogy eszmecserét folytassanak a nemzetközi politika kérdéseinek nagy csoportjáról... A politikai tenyérjó­sok sok találgatásba és jóslásba bocsátkoztak e tárgyban. Senki sem hagyhatta azonban figyelmen kívül azt a tényt, hogy a szocialista közösség a fő erőt alkotja, az agresszív imperializmus nyomásának feltartóztatására.. .H Kraminov hangsúlyozza, hogy a szocialista országok vezetőinek októberi találkozói ismét bebizonyították: Washington hasztalan reménykedett a szakadárokban, „a hős vietnami népnek nyújtott segítség szakadatlanul növekedni fog". A Novoje Vremja e heti száma egyebek kőzött meg­állapítja: „a testvéri szocialista országok barátságának demonstrációja volt a kilenc szocialista ország párt-, kor­mány- és katonai vezetőinek október második felében lezajlott moszkvai találkozója". Johnson Bangkokban MOLDVAY GYOZÖ Északi partokon A tisztviselő, nkl Helsinkiből 420 finnmárka ellené­ben nyolcnapos társasutazásra akart vinni Spanyolor­szágba, miután szelíden közöltem vele. hogy időm, pénz­tárcám és Franco iránti ellenszenvem nem teszi a dol­got lehetőve — készséggel tájékoztatott néhány érdekes T>enzpioci adatról. Kezdem talán azzal e beszélgetés összefoglalását, hogy északi rokonaink 1963-ban vezettük be az új finn­márkát, amely — ahogyan 1 sved koronát is 100 őrére 1© het felváltani! — 100 pennit foglal magában. A nemzet­közi forgalomban, magas aranyfedezete révén, igen jól jegyzik ezt a pénznemet. Egy kanadai dollárért például csuk hármat fizet a bank, s hogy a görög turista 10 finn­márkához jusson, íoo drachmát kell érte valamelyik finn pénzi mézeinél bef i íetnie. Kopogtassunk azonban be az Onnentie 21 alá, ahol a Mákilaio csa'ácl él immár 20 esztendeje. Pillantsunk fa­zekukba, nézzük meg azt a bizonyos vasárnapi tyúkot, mely hajdan n megelégedettség fokmérője lehetett. A finnt!-, lakáskultúrája általában magas fokú. Nem szabad viszont ezen valamiféle öncélúan berendezett, luxuscikkekkel telezsúfolt szobákat érteni. Egyszerű és ízléssé' formait Miikitaloék lakása is! A szekrények falba épültek, a lakóteret levegősen töltik meg a modern heverők, asztalok, székek, virágállványok. A padló hús­színű műanyag. Meleg és mosható. Az esti fényforrás szinte rejtett, hegy a szemet ne zavarja. Konvhájukban villanytűzhely, hűtőgép, mosogatómaslna, árammal mű­ködő kombinált daráló, mosó ós szárító centrifuga, folyó­víz, a fürdőszobában bojler, tus és ülőkád. A rádió és tévé minden este felváltva sugározza műsorát, aszerint: mi megy benne, s ki van itthon. — Feleségem az olasz és francia filmekért rajong, egyik fiamat a technika érdekli nagyon, én meg a zenét szeretem — mjnoja szemüveges, házi ka bálba bújt ven­déglátónk, aki tisztviselő Helsinki jégtörő hajókat gyártó üzemében, havi ezerkétszázért. — Azért is szeretkeztünk fel annyira háztartási gépekkel, hogy többet törődhes­sünk önmagunkkal, önmagunk művelésével! •— Dolgozik a felesége? — Hogyne! Minőségi ellenőr egy gyárban. — & a gyerekek? — Iskolások. A fiú tavasszal végezte el a nyolcosz­tályos alapfokú iskolát, most faipari technikumba Jár. A lány tornatanárnak készül. — S néni kerül ez sokba? — Ha takarékos az ember, ki tudja szorítani. Bár valóban igen magas a tandíj az iskoláinkban. Egy pár fiú­bakancsért is elkérnek 40 márkát. Meg ott az élelmezés, amit csak ugy tudur.k gazdaságosan megoidani, hogy a föétkezi.si estérc helyeztük át, magunk főzünk. — Mi teszi drágává a kosztot? — Főleg a hús! Felmegy kilója 8 márkára! Mi most sok halat eszünk. Olcsóbb! És egészségesebb! — Félretenni tudnak-e? — Keveset. Annyit éppen, hogy a nyaralást fedezze minden évben, s vehessünk egy-két ruhadarabot minden­kinek. Az idén új szőnyegeket akarunk venni. — S a gyermeknevelésben mit tart döntő szempont­nak? — Hogy megszeressék a munkát! Nálunk, finneknél, az a divat, ha felcseperedik a gyerek, legyen miniszter vagy gyári munkás fia, a nyári szünetben dolgozik, pénzt keres. Amivel aztán maga rendelkezik... Legritkábban költik marhaságra, mert benne érzik izmaik megfeszített erejét, a sok energiát. A mi lányunk is a harmadik nya­rat dolgozza már! x — S mit csinál? — Felszolgáló egy étteremben! Terhi Mfikitalo szőke hajnal, tarka nyári ruhájába bújva áll a komoly és elegáns, barnára pácolt bútorzattal népes étteremben, a stílszerűen morózus vendégek között — Foglaljon helyet? / A konyha felé pillant, majd szemközt a pamlagra ereszkedik. — De csak egy percre, mert van három vacsora­rendelésem, s még a tejet se vittem ki az asztalokra! Mire kíváncsi? — Hogy mit vesz az évek óta gyűlő nyári keres­ményen? — Ezt is tudja? — Édesapja említette. Nos? — Gépkocsit! Szeretném, ha saját autóm lenne, mi­re tanítok. — Apropó! Az egyik este, szállónk előtt, félrészeg diákok felborítottak egy személyautót... Mit remél ön­magától ez ügyben, ha katedrához jut? Kötényével babrál. — Nehéz lesz, nagyon nehéz — szólal meg kisvár­tatva. — Ma már sportolni se nagyon szeretnek a gye­rekek. Elnézem ezt a kis pályát, szemben az étterem­mel. Egész nap üres! Mégis bizom, hogy a gyors fejlő­dés mellékterméke, az ifjúság ilyenféle elrugaszkodása, ez az anarchikus viselkedés éppen úgy lekopik egyszer a fiatalokról, mint ahogyan külsó jegyeit, a tavaly még divatos beatnik öltözéket levetették. Én azon leszek, hogy bekövetkezzék... * Alattunk felhók, felettünk csillagok. Még három óra, s Ferihegyen vagyunk. A gépen ötven finn turista uta­zik velünk, egészen Budapestig. Az atlétikai Európa­bajnokságra jönnek. Beszélgetünk. Főleg arról: ki mit vár a nagy ver­senytől. Ök három aranyérmet előlegeznek nekünk, s Mecser, Varjú, Zsivóczki nevét emlegetik. Diplomatikusan hallgatok. Nurmi szavai járnak az eszembe. Pillanatnyi diszpozíció, miegyebek. S tíz nappal később az események lokomotív-embert igazolták. Sajnos! (VÉGE) 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1966. október 2A.

Next

/
Thumbnails
Contents