Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-28 / 255. szám
A Szeged városi pártbizottság beszámolója Az elmúlt négy esztendőben az MSZMP Szeged városi bizottsága a VIII. pártkongresszus elvi, politikai irányvonalát követve végezte tevékenységét — állapítja meg bevezetőben a városi pártértekezlet Írásos beszámolója. „Párttagságunk egyetértéssel fogadta a Központi Bizottságnak a kongresszus óta hozott határozatait, állásfoglalásait. Nagy érdeklődéssel fogadta a Kongresszusi Irányelveket, szinte valamennyi alapszervezetben megvitatták ezt a dokumentumot. Az egyetértő vélemények mellett a vitákban felmerült észrevételek döntő többsége politikánknak a gyakorlatban előforduló torzításait bírálta, a következetesebb végrehajtást szorgalmazta. Párttag' Ságunk nagyobb részében egészséges türelmetlenség mutatkozott nagyobb aktivitást, fokozottabb eszmei-politikai munkát vállalnak és várnak minden vezetőtől az előttünk álló feladatok végrehajtásában. Szeged kommunistái helyeslik s készek cselekvően támogatni a jövőben is pártunk eddigi politikájának alapvető, tó irányvonalát. Indokoltnak tartjuk e kipróbált politikai vonalnak az ú) követelményekhez alkalmazkodó fejlesztését a Központi Bizottság IX. Kongresszusi Irányelveinek szellemében. Teljesítettük az első pártértekezlet határozatait A várost pártbizottság az elmúlt négy évben az 1962. októberi pártértekezlet határozatainak megfelelően arra törekedett, hogy elősegítse és szorgalmazza a város fejlesztésének, az építőmunkának az adott időszakban napirenden levő feladatait. Pártiunk politikájának következetes érvényrejuttatása érdekébon mozgósítottuk pártszervezeteinket. Megállapíthatjuk: helyesnek bizonyult az 1962-es pártértekezlet határozata, fő vonalaiban azt teljesíteni tudtuk. A kommunisták, munkásosztályunk, parasztságupk, az értelmiség tömegeinek helytállása, áldozatvállalása nyomán jelentős eredmények születtek, s ezekre méltán lehetünk büszkék. Volt értelme a szorgalmas, becsületes munkának. Megépült a szegedi gumigyár, a textilművekben, a szegedi kenderfonóban megvalósult a rekonstrukció. Gazdaságilag és politikailag tovább erősödtek termelőszövetkezeteink. Üj iskolákat építettünk. Jelentős anyagi eszközöket fordítottunk az oktatási reform sikeres megvalósítására. Üj kollégiumok, bölcsődék, óvodák épültek, felújításra került a klinikák egy része is. Tovább fejlődött a város víz-, gáz-, út-, közvilágítási hálózata. Javult a városi villamos- és autóbuszközlekedés, öt év alatt 4167 lakást építettünk. Javultak a dolgozó emberek életviszonyai, fejlődött szocialista öntudatuk, a közösség iránti felelősségérzetük, helytállásuk a munkában. Erősödött a párt, nőtt a párt tekintélye, tömegbefolyása". Ezután a város lakosságának összetételét, osztályszerkezetét elemzi a beszámoló. A többi között rámutat: társadalmunk vezető erejének, a munkásosztályIdőszerű Ideológiai kérdésekről szólva a beszámoló hangsúlyozza, hogy a szocializmus teljes felépítésének szerves része a szocialista tudat kialakítása. Mindez hoszszú időszak feladata. Az 1965-ben megjelent Ideológiai Irányelvek felhívta figyelmünket az ideológiai munka fontosságára. Ennek nyomán felélénkült a pártalapszervezetekben az ideológiai, politikai tevékenység. Taggyűléseken és számos más pártrendezvényen vitatták meg a legfontosabb kérdéseket és igyekeztek mindenkivel megértetni és elfogadtatni azokat. Gazdaság és gondolkodás Az elméleti kérdések közül a jövőben a következőkkel különös gonddal kell foglalkozni: Gazdaság és ideológia. Ezzel kapcsolatban a többi között megállapítja a beszámoló: a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus felépítésének feladatai, a két rendszer békés versenye a gazdasági építést állította munkánk középpontjába. Az emberek gondolkodásmódjától, szándékaitól nagymértékben függ a gazdasági feladatok megoldása. A gazdaság és ideológia között szoros kapcsolat, összefüggés és kölcsönhatás van. A jövőbeni gyors növekedés csak a belső tartalékok feltárása, a műszaki fejlődés meggyorsítása révén lehetséges, mégpedig úgy, hogy meg kell szüntetni az egyéni kezdeményezést és felelősséget gátló kötöttségeket, elő kell segíteni a közérdeket szolgáló alkonak létszáma a felszabadulás óta rohamosan növekedett. Az iparban, a kereskedelemben, a közlekedésben foglalkoztatottak száma ma már eléri a 39 ezret és ennek túlnyomó többsége munkás. Jelentős részük, körülbelül 45—50 százalék régi munkás, ők alkotják a munkásosztály gerincét, a törzsgárdát, akikre mindig lehet számítani. A munkásosztály számszerű fejlődésével együtt növekedett szervezettsége, öntudata, műveltsége, a társadalom ügye iránt érzett felelőssége. A hazánkban bekövetkezett társadalmi átalakulás a munkásosztály és pártja vezetésével ment végbe. A munkásosztály tettekkel bizonyította áldozatkészségét, alkalmasságát a vezető szerepre. További előrehaladásunknak is legfontosabb eleme a munkásosztály vezető szerepének megőrzése és erősítése, aktív eszmei és politikai tevékenység a munkásosztály soraiban, felkészítése a vezető szerep maradéktalan betöltésére. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével megteremtődtek Szegeden is az egységes szocialista paraszti osztály kialakulásának feltételei. Ez kedvezően hatott a munkás-paraszt szövetség további erősítésére. Parasztságunk támogatja pártunk, a munkásosztály politikáját. Az elért eredmények mellett további feladatok várnak ránk a munkás-paraszt szövetség erősítésében, a paraszti gondolkodásmód szocialista irányú fejlesztésében. Igen jelentős Szegeden az értelmiség szerepe. Felsőfokú oktatási intézményekben, általános és középiskolákban, üzemekben, tervező Intézetekben, egészségügyi- és kulturális intézményekben 8600 értelmiségi szolgálja munkájával, kutatásaival a szocializmus ügyét. Az elmúlt négy évben tovább nőtt a kommunista értelmiség száma, szerepe és tekintélye. A VIII. kongresszus óta egészséges politikai, társadalmi aktivitás jellemzi ezt a réteget, bár ez területenként nem egységes és Időszakonként is változó. Az értelmiség jelentős része ma már szilárdan a munkásosztály politikájának a talaján áll. Ugyanakkor látni kell, hogy a marxizmus-leninizmus még nem vált az egész értelmiség világnézetévé. A szövetkezeti kisiparban mintegy 4394-en dolgoznak Szegeden, s az ellentmondások mellett egyre jobban érvény© sül a munka szocialista jellege és tartalma. A magánkisipar és kiskereskedelem szerepe csökkenő tendenciájú. Jelenleg a magánszektorban dolgozók száma 1181 a városban. A szocialista nemzeti egység alapján a munkásosztály a parasztsággal, az értelmiséggel és más rétegekkel közösen, erős szövetségben valósítja meg az általa kitűzött nagy célt: a szocializmus teljes felépítését. Továbbra is fontos feladat egyesíteni a szocialista nemzeti egység alapján mindazokat, akik a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykednek. Ez nem akármilyen, hanem szocialista céljaink megvalósítására létrehozott egység. Vezető ereje a munkásosztály és alapja a munkás-paraszt szövetség. tómunka szabadabb kibontakoztatását. Fokozottabban kell őrködni azon, hogy csakis az elvégzett munka értékének arányában lehessen szert tenni javakra és jogokra. Szüntelenül harcolni kell az „ügyeskedés", a munka nélküli pénzkeresés ellen, erősíteni kell a szocialista munkafegyelmet. Az új mechanizmus megértetése és főként alkalmazása magas fokú ideológiai és politikai felkészültséget követel meg a vezetőktől. A gazdaságirányítás új rendszerének gyakorlatában sok probléma lesz, amelynek ideológiai és politikai vetületével is találkozni fogunk. Ezért igen fontosnak tartjuk, hogy minden párttag, minden vezető ismerkedjék meg alaposan az új mechanizmussal és készüljön fel a reá váró munkára. A munkásosztály és a párt vezető szerepe állandóan növekszik, hiszen érvényesítésének feltételei — éppen társadalmunk fejlődésének következtében — egyre kedvezőbbek. A társadalom többi osztályai, illetve rétegei elismerik a munkásosztály vezető szerepét. Ez nem zárja ki, hogy időről időre mégis téves, sőt néha ellenséges nézetek is tapasztalhatók ezzel kapcsolatban, pl., hogy az atomkorszakban az értelmiségé a vezetés, a munkásosztály számbeli növekedése „felhígulással" járt, s ez a munkásosztály nem azonos a régivel stb. A munkásosztály vezetőszerepe a munkásosztály és egész népünk legforradalmibb, legöntudatosabb elemeit egyesítő élcsapat, a munkásosztály pártja révén valósul meg. Egyesek aggályoskodva kétségbe vonják, hogy az elmúlt években és ma érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szerepe. Pedig ezt nem szubjektív vélemények, hanem tények döntik el. Továbbra is legfontosabb teendőink egyike: hatékony politikai, ideológiai nevelő munka a párt eszmei, cselekvési egységének erősítése érdekében. Az elmúlt tíz évben ez az egység kétfrontos harcban kovácsolódott ki s a jövőben is erre van szükség. A liberalizmus nem demokrácia A szocialista demokrácia fejlesztése és a liberalizmus elleni harc. A beszámolónak ez a része hangsúlyosa: A szocialista demokrácia arra hiva™ tt, hogy kifejezze az ország lakosságának nagy többségét alkotó becsületes dolgozók érdekeit és igényeit. A demokrácia a dolgozók többségének érdekeit védi és fejezi ki, míg a liberalizmus a szocializmussal szemben álló törpe kisebbségnek ad engedményeket. %>pen ezért harcolnunk kell a közéletünkben jelentkező liberalizmus ellen. A mi társadalmi rendszerünkben demokrácia csak a szocializmust igenlő, a szocializmus teljes felépítéséért harcoló dolgozó tömegek számára létezik. Nem tűrhetjük meg, hogy a demokrácia ürügye alatt egyesek szinte már a népi demokratikus rendszer elleni izgatás határait súroló ellenséges agitációt, propagandát folytassanak. A kommunistáknak A gazdasági építőmunka eredményei és további feladatai is részletesen helyt kapnak a városi pártbizottság beszámolójában. 1957 óta, de különösen a második ötéves tervben a párt és a kormány helyes — a vidék iparosítását előmozdító — politikájának megfelelően gyors gazdasági fejlődésnek vagyunk tanúi. Szeged Délkelet-Alföld ipari centrumává vált, j© lentősége egyre nő, vonzása mindig nagyobb lesz, lakossága a betelepülésekkel több mint 14 ezer fővel gyarapodott. Az elmúlt öt év alatt közel 700 ezer hazai és külföldi vendég látogatta meg a várost. Megállapítja a beszámoló, hogy az 1959es és az 1962-es pártértekezletek állásfoglalásai helyesnek bizonyultak, s megvalósultak. Növekedett a nagyüzemi munkásság száma, fejlődött politikai öntudata. A város ipari üzemei az ország ipari termelésének 2 százalékát, a megye termelésének pedig kétharmadát adják. A tervidőszakban a város ipari fejlődésének Üteme éves átlagban több mint 6 százalékkal haladta meg az országos fejlődési ütemet. Az építőipari termelés öt év alatt 46,8 százalékkal emelkedett, s ez jobb az országos átlagnál. Fejlődött a közlekedés és a kereskedelmi forgalom is. Beruházások és társadalmi segítség A városi tanács várospolitikai munkáját úgy értékeli a beszámoló, hogy az a megnövekedett feladatoknak megfelelően céltudatos, tervszerű és szervezett volt. A tanácsok 69 százalékkal ruháztak be többet, mint 1960-ban. A városszerető lakosság áldozatkészségét mutatja, hogy a központi keretek mellett igen jelentős helyi erőforrás felhasználására is sor kerül. A közel 1 milliárd forint állóeszköz fejlesztéshez a város lakossága 7,5 millió forint társadalmi munkával és 9 millió forint saját anyag felhasználásával járult hozzá. A város gazdasági életének erőteljes fejlődése kedvezően hatott a politikai hangulatra is. Mint a beszámoló hangsúlyozza: a városfejlesztés nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Fő feladatunknak tekintjük iparunk ágazati szerkezetének korszerűsítését. A második ötéves tervben tovább erősödött a könnyű- és élelmiszeripar szerepe Szegeden, de már kibontakozóban van a nehézipar is. Pártunk VIII. kongresszusa határozatának értelmében Szeged iparában is leggyorsabban — 137 százalékkal — o nehézipar növelte termelését. Ezen belül legnagyobb — közel kétszeres — a fejlődés a korszerű technikát képviselő gépiparban. A könynyűipar 64, az élelmiszeripar 63 százalékkal növelte termelését. A szalámitermelés 57,6, a fűszerpaprika őrlemény 64,7 százalékát a szegedi üzemek adják. Az ország gumiipari termékeinek 16—17, a kábeleknek 20—22 százalékát Szegeden állítják elő. A gazdasági munka elemzése során megállapítja a beszámoló, hogy az ipar fejlődésében nagyon jelentős lépés volt az 1963—64. évi ipari átszervezés. Méltatja a Központi Bizottság 1964. december 10-1 határozatának jelentőségét, majd leszögezi: 1965-ben először értük el, hogy a termelés bővülésének több mint kétharmadát a termelékenység növelésével sikerült fedezni. Az export értékesítés is gyorsabb növekedést ért el az országos átlagnál. sokkal határozottabban kell küzdeniök a liberális törekvések ellen. A szocialista hazafiság erősítése. „A szocialista hazafiság — emeli ki a beszámoló — olyan politikai, világnézeti, erkölcsi magatartás, amely a nép igazi érdekeivel való azonosulásban fejeződik ki, s ennek alapja az elmúlt húsz év minden eredménye. E hazafiságnak jellemző vonása a proletár internacionalizmus, a más népek iránt érzett tisztelet és megbecsülés. Ezért a jövőben még határozottabb harcot kell folytatnunk az imperializmus fellazítási taktikájában is főszerepet játszó ellenséges irányzat, a nacionalizmus ellen, a szocialista hazafiság fejlesztésével. Ne titkoljuk eredményeinket, azokra joggal lehet büszke minden hazánkfia. Eredményeink bátor propagálása hazafiságra nevel, s ez nem nacionalizmus." A vallásos világnézet és szokások leküzdése. Erről a többi között a következőket szögezi le a beszámoló: Az eddigieknél következeteaebben kell harcolnunk a jövöben az idealista világnézet, a vallásosság ellen. Sohasem szabad azonban elfelejteni hogy amikor a vallásos világnézet ellen lépünk fel, akkor nem az ember ellen, hanem az emberért harcolunk, s épp ezért e munkában nincs semmi h© lye a szektás türelmetlenségnek. Ugyanakkor ezt a küzdelmet minden megfelelő rendelkezésünkre álló eszközzel folytatni kell, és nem szabad megtűrni a ma még létező elvtelen opportunizmust sem. A Központi Bizottság határozata — eme!: ki a beszámoló — előnyösen hatott a műszaki fejlesztésre. Tökéletesedtek a gyártmányok, korszerűsödött a technológia és ma már az üzemszervezésről u úgy beszélhetünk, mint gyakorlati problémáról. Érvényt szereztünk annak az elvnek, hogy a nem gazdaságos, elavult termékek gyártásét be kell szüntetni és a felszabaduló termelési kapacitást észszerűen kell kihasználnunk. Az ipar minisztériumi ágazatában tavaly például 68 elavult gyártmányt szüntettek meg Sz© geden és 134 korszerű termék gyártását vezették be. Kedvező jelenség, hogy a tudomány már kezd tért hódítani a termelés szervezésében. Nő az anyagi ösztönzés szerepe „A decemberi határozat alapján a gazdaságosabb termelés felé fordult a figy© lem. Az önköltség azonban nem mindig alakult kedvezően. A termelési költségek legnagyobb részét kitevő anyagköltségek csökkentésére a vállalatok vezetői kevés gondot fordítottak, örvendetes ugyanakkor, hogy bár növekedtek a készletek, ennek üteme alacsonyabb a termelés emelkedésénél." Mind nagyobb szerep Jut a gazdáik© dásban az anyagi ösztönzésnek. Az 1962. évi pártértekezlet óta erősödött a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése, ha ez még nem is felel meg a követelményeknek. Az elosztás az egyéni teljesítményhez igazodik ugyan, de kevésbé jut benne kifejezésre a munkás munkájának társadalmi hatékonysága, hasznossága. Jelenleg átlagbérrendszerünk és a teljesítmények kötelező 95—105 százalékos beállása akadályozza a változékonyabb, a követelményeknek jobban megfelelő bérezés kialakítását. Kevés üzemünkben alkalmazzák még a minőségre, az anyagtakarékosságra, a selejtmentes termelésre ösztönző bérezést, nincs kellő ösztönző ereje a prémiumnak és a nyereségrészesedésnek sem, A gazdasági fejlődés ütemével mindig lépést tartott a szocialista munkaverseny. A felszabadulás 20. évfordulójára és a IX. pártkongresszus tiszteletére Indított versenyszakasz jelentős állomások. Növekedett az aktivitás, a régi brigádok újjászerveződtek. új kollektívák alakultak. 1962-ben 552 brigád 4576 taggal küzdött a szocilalista brigád címért. 1965-ben 883 brigád mintegy 8 ezer fővel harcolt a szocialista cfm elnyeréséért és 461 brigád több mint 4 ezer fővel meg is szerezte. Az évek folyamán, ha nem is megfelelő ütemben, de növekedett az építőipar koncentrációja. Ez lehetővé tette a korszerű tervezési és építkezési módszerek alkalmazását. A termelésnél gyorsabban emelkedett a gépesítettség színvonala, 32 millió forinttal lett nagyobb öt év alatt az állóeszközök bruttó értéke. Ez azonban nem realizálódott megfelelően az építőipar munkájának javításában. A gépesítés hatását csökkentette az alacsony gépkihasználási fok és a termelésszervezés problémái. Sokat segített az építőipar munkájában az a 485 újítás, amely közel 12 millió forint megtakarítást jelentett a népgazdaságnak. Az építőanyagipar a beszámolási időszakban nem tudta megfelelően ellátni a kivitelező vállalatokat. Sokszor hiányzott tégla, cement, kavics, sóder és egyéb építőanyag. Ez országos probléma is. A Nagyobb érdeklődés az ideológiai kérdések iránt Az építőmunka eredményei és feladatai 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek. 1966. október 28. t