Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

Erőteljes politikai fejlődés és gaz gyarapodás a járásban A szegedi járás kommunistáinak pártértekezlete A szegedi járás kommunistáinak 241 szavazati joggal és 25 tanácskozási joggal bíró küldötte tartott pártértekezletet szombaton a Csongrád megyei tanács székházában. A szegedi járási pártértekezleten megjelent és felszólalt Rózsa István elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság titkára. Az elnökség és a munkabizottságok megválasztása után Csizmás Sándor elvtárs, az ásotthalmi kommunisták küldötte, a pártértekezlet elnöke köszöntötte a küldöttértekezletet és a meghívott vendégeket. A küldöttek előzetesen írásban megkapták a pártbizottság beszámoló jelentését a VIII. pártkongresszus óta eltelt négyéves munkáról. Ezt a beszámolót egészítette ki vitaindító előadásában Csápenszki István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára. Kitért a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseire, majd pedig az alapszervezeti vezetőségválasztótaggyűlések és községi pártértekezletek munkáját értékelte. Ezután a járási pártértekezlet meghallgatta a revíziós bizottság jelentését, a vita után — melyben huszonegyen szólaltak fel — újjáválasztotta az 51 tagú járási pártbizottságot és megválasztotta küldötteit a megyei pártértekezletre. Az új pártbizottság az esti órákban megtartotta első ülését, s megválasztotta soraiból a 9 tagú végrehajtó bizottságot és annak tisztségviselőit. A járási pártbizottság beszámolója 0 szegedi járási párlMIség tagjai Adorján Kálmán, Arany János, dr. Ábrahám Antal, Ábrahám Vince, Eaídn Miklós, Bodó Istvánné, Bodo Viola Bozsó István, Busa Vilmos, Csápenszki István, Csizmás Sándor. Dobó Antal, Farkas Cs. Lajos, Farkas István, Farkas Lajosné, Farkas Vilmos, Fazekas János, Fülöp János, Gabnai József, Gergely Mihálv, Gyuris Dezső, Kakuszi Imre, Kanalas Sándor Kecskeméti Gáspár, Keresztúri József, Kispéter László, Kocsis Mária, Kovács Jenő, Kovács Sándor, Korsás Jánosné, Lajkó Andrásné, Makra András, Murányi György. Nacsa József, Niesner Ferenc, Pásztor János, Pomázi Piroska, Rovó József dr. Rózsa József. Seres Ferenc. Simon Taios. Szakái Antal, Szetei József. Takó Klára. Tanács Imre. Vass Lajos, Váradi Józsefné. Vörös Laios, Vőneki János, dr. Vratán György, Zsótér András. A IÁUASI PART-VÉGREHAJTŐBIZOTTSAG TAGJAI: Busa Vilmos, Csápenszki István, Csizmás Sándor, Farkas István, Murányi Gvönry, Pásztor János, dr. Rozsa József. Takó Klára, Vörös Lajos. A PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA: Csápenszki István. A PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA: Csízmás Sándor. Az 1992-ben megtartott utóbbi járási pártértekezlet a termelés gazdaságosságának javítását jelölte meg az állami iparban és a kisipari termelőszövetkezetekben. A mezőgazdaságban alapvető feladatként az akkor még igen fiatal tsz-ok politikai, gazdasági megszilárdítása, a gyenge tsz-ek közeoes szintre emelése állott; gyarapítani a közös szövetkezeti alapokat. "tea keresztül emelni a eazdák közös munkából származó jövedelmét. A célok között szerepelt a kenyérgabona 47 ezer 900 holdon való termesztése, a hozamok gyorsabb ütemű fokozása. A belterjes nagyüzemi gazdálkodás kifejlesztése érdekében nagyarányú szőlőés gyümölcsöstelepítési program meg"alÓ3itását határoítn el a pártértekezlet, továbbá az ideológiai és népművelési munka színvonalának emelését, a párt vezető szerepének és tomegbefolvásának fokozását. Az eltelt évek az élet minden területén bizonyították: a tervek reá'ísak voltak, a szocializmus építésén munkálkodó emberek szépülő életét szolgálták. •r .j pán 88 literrel nőtt, míg a 100 tehénre számított borjúsz-aporulat 9-cel emelkedett, bár e hozamokat a tsz-gazdák önhibáján kívül igen hátrányosan befolyásolta a tavalyi járványos száj- és körömfájás is. A jobb állattenyésztés érdekében meg kell oldanunk a takarmánytermesztés jelenlegi gondjait. Különféle okok miatt a tskarmányterületek eddig évről évre csökkentek. Például 1962-ben a szántóterületek 48 százalékán termeltek a gazdaságok takarmányt. 1965ben pedig már csak 38 százalékán. Most mintegy 14 ezer holddal kisebb a szántóterület, mint négy évvel ezelőtt volt. A változás első- , , sorban a nagyarányú szőlő- lott rétek és legelők gyors teljes erkölcsi és gazdasági és gyümölcsóstelepftésekkol javítása segíthet elsősorban, megercxsodesenek zálogát jefügg össze. Takarmánygond- E munkához nagyértékű in- lentik ezek a teiepiteseK. jainkon csak az öntözés fej- gyenes segítséget nyújt az lesztése, valamint a lerom- állam is. -kj: if'.1\ .• ' Járásunk évről évre több árut ad a népgazdaságnak. Többek között így igazolják ezt a jelentés adatai: 1962höz viszonyítva 1965-ben kenyérgabonából 93, burgonyából 573, hízott sertés...,,.. . , , ... bői 66, vágómarhából 55, beruházások zöme há- marosan termőre fordul. to1áeból 100 baromfiból 19, fő területre összponto- Kár, hogy jelentős a kipusz- tejbfti pedig' 43 százalékkal Sikeres telepítési program, nagyobb áruértékesítés Jó megélhetés a szegedi járásban fme a tények: a szegedi járásban levő állami ipar 1962ben még csak 260 millió 540 ezer forint értékű termelési értéket állított elő, ugyanez a mutató három évvel később — 1963-ben — már meghaladta a 464 millió forintot. A kisipari termelőszövetkezetek termelése ugyanez idő alatt 33 százalékkal növekedett. A ktsz-ek termékeinek 80 százaléka exportra is megfelelt. Az üzemi pártszervezetek a szervező, termelő munka hatékonyabbá tétele érdekében intézkedési terveket dolgoztak ki. """erveiket véere is hajtották. Nagy eredmény az ls. ho?T a termelésben a mennyiségi szemlélet kezd háttérbe szorulni, növekszik a jobb minőség iránti igény. Mint a beszámoló leszögezte. a harmadik ötéves tervben el kell éraí. hogv a szegedi járás ínari termelése további hat százalékkal növekedi Mr. s az emelkedés 80 százalékát a hatékonyabb munka b'ztosftsa. A mezőgazdaság eredményeiről és jövő feladatairól szólva a beszámoló megállapította: nagy pol'tikai és gazdasági jelentőségű az, hogy a tsz-ek, a tsz-csoportok és az állami gazdaságok ma már mintegy 60 ezer embernek biztosítanak jó megélhetést, rendszeres munkát. Janiit a tsz-ek gazdálkodása. Tovább erősödött a parasztemberekben a közös éiet Iránit szeretet. A fejlődést azonban gvakran fékezte a szélsőséges időjárás és nz eredendően gyenge talajviszonyok is. Termékenyítőén hatott viszont a járás fejlődésére, hogv a megvM pártbizottság és a megvei tanács egvüttes határozattal ús* döntött: a jövőben kiemelten kell kezelni n szegedi járás mezőgazdaságát. Fzt a döntést később a Minisztertanács is jóváhagyta- elkészült a járás távlati fejlesztési terve, mely üzemekre szólóan kiválasztotta külön-külön is a fejlesztés iránvát v tervek következetes végrehajtása a lövőben is a legfontosabb pollt'kal és gazdasági szervező munkák egyike lesz. A szocía1isia mes rí gazdaság fellendülése A járás szántóterületének S6" százaléka a szocialista szektorba tartozik. Az 196"'es pártértekezlet óta ésszerű egyesülések révén jelentősen rsökkent az üzemek száma. Jelenleg na tsz és io tsz-csoport. működik R. területen. A fiatal közös gazdaságok bebizonvitették életrevalóságukat. Fddiei termelési eredményeikkel tűlbaladták az jétszorvezés előtti időszakot. Mind nagyobb mértékben veszik izénybe a tudomány és a modern nagyüzemi gvakorlat jegjobb módszera't. péMáill a vprstök és gazdák többsége rr> égért ette a na gvhozamú búzafajták jelentőségét. s ma már hűzavetés területeiknek 75 százalékán intenzív búzafaitákat termesztenek. Eeves táblákon — például a klskundorozsmaj József Attila Tsz-ben —nem ritkaság már a 24—26 mázsás átlag búzatermés sem. A termelésben az 1962. évi boldankénti 86 kilogrammról 1065-ben 17.3 kilogrammra nőtt a műtrágya-felhasználás. a nagv gabonatermést pié-ő tsz-ekben azonban nem ritkán 3—4 mázsa vegvesműtrágvát is adagolnak holdanként. A terméseredmények emelkedéséről így vallanak a számok: immm ,'vét' 'mii «a Csápenszki István elvtárs kiegészíti a pártbizottság referátumát nyit korábban az egész járás adhatott. Ebben a munkában leginkább a forráskút: Haladás Tsz jár az élen. A beszámoló ezután az öntözéses termelésben rejlő leltetőségeket tárgyalta. A gazdaságok a mér megépült öntözőfürtöket, kész berendezéseket nem használják ki kellően. Ezen változtatni kell már a közeljövőben. A legfontosabb feladatok között tartiuk számon nz állattenyésztés számszerű gyarapítását és minőségi javítását. valamint a hozamok növelését. Eredményeink vannak, bár ezek még korántsem klelégítőek. A szarvasmarha-állomány 1962-höz viszonyítva 1065-ben 8,1 százalékkal volt nagyobb, azonban a marhaállományon belül a tehénlétszám 11 százalékkal csökkent. A kocaállomány a járásban 34.6 százalékkal kevesebb most, mint 1962-ben volt. Viszont a juhtenyésztés fellendülőben van. A hozamok alakulásával sem lehetünk elégedettek. Négy év alatt az egy tehénre jutó tejtermelést átlag csuA rom fő területre összponto- Kár, hogy jelentős a kipuszsult eddig: a nagyüzemi sző- tulás. Ennek oka: a terület többet 'garöiságaTnk". lő- és gyürnölcsöstelepitesek- kiválasztása nem mindig E termékek zömét már a re, a legnehezebb mezőgaz- volt eléggé átgondolt és mezőgazdasági tsz-ekben áldasági munkák gépesitésere, szakszerű. Több helyen víz- iftották elő A felvásárolt valamint nz állattenyésztés járásokba is telepítettek. Itt- kenyérgabona 85 százalékát fejlődését szolgáló építkező- ott munkaerőhiány miatt is ^ a tsz-ek adták 1965-ben. sekre. Nehezíti a járás hely- pusztulnak ki telepítések. A a tsz-ek nagyobb teíjesízetét, hogy beruházásaink járulékos beruházások fej- tőképessége összefügg azstel mértéke a területekhez vi- lesztésében is elmaradtunk hogy a VIII. kongreszszonyílva jóval alatta van 3 az igényektől. gzua óta nagymérték bem megyei és az országos beru- Sok szőlőből hiányoznak gyarapodtak a termelés fejházási színvonalnak. Igye- még a támberendezések és íődését szolgáló közös alakeztünk a beruházásokat a permetlétornyok. Nagyon pok. Az utóbbi zánszámadákoncentrálni, hogv ezáltal kevés a zöldtrágva megmun- sok szerint a tsz-ek összes növeljük anyagi erőink haté- kálásához szükséges munka- közös vagvona elérte az 581 kenyságát. Röszkén. Tápén, gép is. Mindössze 24 rotátor- millió forintot, s ebből 310 Eakson és Deszken épülnek ral rendelkezik a járás. s millió forintra tehető a te— rószben már termelnek is emiatt^ mintegy 300 hold hermentes tiszta vagyonrész. — a korszerű szarvasmarha megművelése jut egy gépre. Az összes közös vagyon ketenyésztelepek. Nehezíti a E nehézségek ellenére is az reken 80 százalékkal gyaraberuházásokat az is, hogy je- utóbbi évek legnagyobb sí- podott 4 év alatt. A gyenlerileg kevés a mezőgazda- kénének tekintjük a több ge. mérleghiányos tsz-ek sásban foglalkoztatható épí- mint 7 ezer hold úi ültet- száma 38-ról tizenötre csöktőipari kapacitás. Emiatt vényt. A közös gazdaságok kent. gyakran a meglevő anyagi forrásokat sem tudják kime- MZ A'^-I-I.I, f •• I / _ I. líteni a tsz-ek. ftoífícoo fífrif/ípk A gazdaságok gépi ellátottságáról szólva a beszámoló megállapította: négy év alatt a járás traktorállománya 526-ról 879-re emelkedett. Az egy traktoregységre jutó szántóterület pedig 400 holdról 114 holdra •zsugorodott, a talajmunkák gépesítettsége kielégítő, viszont annál kevésbé lehetünk elégedettek a terménybetakarítás gépesítésével. Csak a gabonatermesztésben tudunk némi eredményt felmutatni. Kalászos vetéseinknek az idén a tsz-ekben már a 70—80 százalékát kombájnokkal és más gépekkel arattuk le. egymáshoz a társadalmi osztályok és rétegek A nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök telepítését a menetközben módosított tervek 7 ezer 548 kataszteri holdban határozzák meg. Telepítettek a gazdaságok 3 ezer 432 hold szőlőt és 4 ezer 95 hold gyümölcsöst, tehát mindössze 21 hold telepítéssel maradt adós a járás. Az ültetvények nagyobb része most már haA párt helyes politikájának eredményeként járásunkban is közelebb jutottak egymáshoz a társadalmi osztályok. Új alapokra helyeződött és elmélyült a munkásosztály ós a parasztság testvéri szövetsége. Tovább erősödött a tartalmában mindinkább szocialistává váló népi-nemzeti egység. 1962-höz képest a járás állami iparában 10,7 százalékkal növekedett a munkások száma. Megkezdődött a szocialistává váló egvséges paraszti osztály kialakulásának folyamata. A munkásosztály helyzete az elmúlt négy év során tovább javult. Fejlődött szocialista tudata és szervezettsége. A munkásság 13 százaléka tagja a pártnak. A IX. kongreszszus tiszteletére a járási ipaMegnevezés; 1962 1965 búza 6.8 rozs 3.2 fíiszernapríka 24 9 kukorica (morzsolt) 9,5 A közös gazdaságok még mindig nagy termelési tartalékokkal rendelkeznek. Különösen a kukoricatermesztés fejlesztésében kell az ütemet fokozni. Eddigi viszonylag gyenge kukorica terméseredményeink a nagy kiterjedésű hcmokterüMekkel függnek össze. Pedig már több példa is bizonyít11,4 5.— .36,7 11,8 A növekedés százaléka 67 56 66 24 ja: jő talajéi őkészftéssel, szakszerű növényápolással, trágyázással a homokon is meg lehet duplázni a kukorica hozamait. A közös gazdaságok révén Jelentőst vált a járás burgonvatsrmesztésc. Ma már néhány jobb termelőszövetkezet egyedül is kéoes annví burgonyát előállítani, mintamenyA járási pártértekezlet külütí ei ri munkásság többsége versenybe kezdett, értékes munkafelajánlásokat tett A parasztság helyzete is alapvetően megváltozott, azáltal. hogy a szocialista "útra lépett, belső osztálytagozódása is megszűnt A tszek szervezeti megerősödésével párhuzamosan fejlődik a parasztság szocialista tudata. Egyszer s mindenkorra uralkodóvá vált járásunkban is a szocialista termelési viszony. Annak idoriéti a nagy egysíkú mezőgatdasági tszekkel együtt — főleg szőlőés gyümölcstermelő területeken — vegyes művelésű tsz-ek és tsz-csoportok is alakultak. Ezeket is szocialista jelleget hordozó gazdaságoknak tekintjük. Járásunk értelmiségének 22.6 százaléka tagja a pártnak. E szám ls mutatja őszinte ragaszkodásukat, szeretetüket rendszerünk iránt. Különösen a pedagógusok körében növekszik evorsan azoknak a száma, akik hivatásbeli munkájukon túl is részt vállalnak a társadalmi élet feladataiból. A tsz-ekben dolgozó szakemberek többsége is becsületesen végzi munka iát. A községek politikai. társadalmi életébe azonban még kevésbé kapcsolódtak be. A népművelésben az utóbbi négv évben az oktatási reform bevezetése volt a legfőbb cél. Ezzel evvidőben napirendre került a ciolgozó rétegek műveltségi színvonalának emelése, továbbá a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Nevelőmunkánk fontos részének tekintjük a szocialista tudat fejlesztését, a szocialista erkölcs megismertetését és érvényrejuttatását Céljainknak megfelelően nagy anyagi erőket is latba vetve javítottuk a köznevelés, oktatás tárgyi feltétele (Folytatás a 4. oldalon) Vasárnap, 19Ö6, október 23. dél-magyarorszag 3