Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-22 / 250. szám

Költészetünk a világirodalomban A költészet napjai alkal­mából pénteken ünnepélye­sen megnyitották a „Magyar költészet és a világirodalom" című kiállítást a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban. Megje­lent az ünnepségen Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Kópeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kultu­rális osztályának vezetője, továbbá Darvas József el­nökkel az élen a Magyar Írók Szövetségének számos tagja és a nemzetközi poéta­találkozóra tizenhat ország­ból Budapestre érkezett köl­tőküldöttségek népes tábora Lakatos István, a múzeum főigazgatója üdvözölte a ven­dégeket majd Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára méltatta a kiállítást. A megnyitó után Lengyel Dénes helyettes főigazgató­nak, a kiállítás rendezőjének kalauzolásával a vendégek végigjárták a bemutató ter­meit, s a magyar költők nem kis büszkeséggel, a külföl­diek pedig elismeréssel szól­tak a látottakról. Az egyik tablón beszédes adat olv&s­' ható- 1945-től napjainkig |mm||m| (MTI Foto — Keleti Eva felvétele) A nemzetközi költőtalálkozó külföldi és magyar részvevői több irodalmi esten találkoztak a magyar olva­sóközönséggel a főváros művelődési házaiban és klubjai­ban. Képünkön: K. Szimonov autogramot ad a Kossuth Klubban. Magyarországon 7107 magyar kötetek összpéldányszáma nyelvre fordított mű jelent csaknem elérte a 100 milliót, meg a világirodalomból, a (MTI) Teljes árért hiányos áru A kommunisták lelkesen fáradoznak a fejlődésért Városi pártértekezlet Csongrádon A városi tanácsházán tartották meg tegnap a Csong­rád városi pártértekezletet A tanácskozáson részt vett dr. Korom Mihály elvtárs, az MSZMP KB titkára és dr. Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A pártértekezletet Párkányi István elvtárs, a váro­si pártbizottság titkára nyitotta meg, majd kiegészítő re­ferátumot mondott a városi pártbizottság írásban kül­dött beszámolójához. A vitában tizenheten szólaltak fel, közöttük dr. Ko­rom Mihály elvtárs. Ezután a pártértekezlet megválasz­totta a városi pártbizottság tagjait, a felsőbb pártszerv értekezletére a küldötteket. A pártbizottság első ülésén megválasztotta tisztségviselőit A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Barta Béláné, Dómján Gyula, Forgó Béla, Gőg Mihály, Keller János, Nyári Sándor, Párkányi Ist­ván. Űjszászi József, dr. Varga József. A pártbizottság titkárává Góg Mihályt, megbízott titkárrá Párkányi Ist­vánt választották. Nő az ipar szerepe A vásárló minden időben és időszakban joggal elvárja, hogy mindenütt azt az árut, fogyasztási cikket kapja, amit és amennyit pénzével megvált, kifizet. Ezt várja el az a honpolgár is, aki fog­lalkozásánál fogva egysze­mélyben kiszolgáló és vá­sárló, amikor egy másik üz­letben a pult innenső olda­lán vár a sorára. Egyszerű ez, mint az egyszeregy. Saj­nos, vannak akik ezt az alap­vető tételt véletlenül, vagy szándékosan figyelmen kí­vül hagyják, éspedig akkor, amikor mint eladók a pult túlsó oldaláról nézik a vilá­gol, helyesebben a maguk érdekét. ES derül ki ugyanis a szegedi Minőségvizsgáló Intézetnél azokból a fo­gyasztási cikkekből, amelyek a közelmúltban próbavásár­lással, vagy szúrópróbával kerültek be vizsgálatra. Miért szimpla a dupla? A nagy nyári vendéglátás­nak már utána vagyunk és minden érdekelt szerv és in­tézmény elemzően foglalko­zik ennek az időszaknak jó éa rossz tapasztalataival, mintegy tanulmányképpen. A vásárlók érdekében ezt a tanulmányt most fejezték be a Minőségvizsgáló Intézet­ben, s bizony a jelenségek­ből van okulni való. A dup­la kávéital például nem mindig és nem mindenütt készült az előírt 6 gramm mennyiségű darált kávéból. A próbavásárlással egybekö­tött mintavétel ezt a jelen­séget igazolta a fürdőválla­lat büféjében, ahol 13 száza­lékos csonkítással találkoz­tak. 2,7 gramm kávéból főz­tek dupla feketét a Kiskő­rösi Halászcsárdában, az egyetemi büfében az egyik minta szerint 5.8, a másik szerint pedig 3,9 gramm ká­vét használtak fel egy-egy duplába. A kettő között elég nagy a minőségi különbség. A nagyállomáson az Utas­ellátó büféjében is 2 gram­mal kevesebb kávét hasz­náltak fel a duplához, a Sző­ke Tiszában pedig 5, illetve 5.1, sőt 4,4 gramm kávéfei­használást bizonyított a pró­bavásárlás, majd az ezt kö­vető vizsgálat. 6,8, illetve 7,1 gramm kávét tettek viszont a vizsgálat idején a Virág cukrászdában a duplába, s ez már sok, netán rá is fi­zetnek az ilyen adagokra. Avagy felismerték volna a próbavásárló' ban az ellen­őröket? Tízből hét kifogásolható A fagylalt minőségére is volt panasz, kifogás. A Kor­zó presszóban vásárolt cit­rom és puncs fagylaltban nem volt meg az előírt szá­razanyag-tartalom, vagyis a készítményben kevesebb volt a cukor és a gyümölcs a kel­leténél. Ugyanezt tapasztal­ták fagylaltvásárláskor az Expressz bisztróban, a Hó­virág és a Kedves cukrász­dában. Az előírt 34 százalé­kos szárazanyag, cukor és gyümölcs helyett csak 28 százalékos volt a készít­mény. A vizsgálatra vett fagylaltminták 69 százaléká­nak minősége kisebb-na­gyobb mértékben volt kifo­gásolható, vagyis mintegy 10 adagból csak 3 felelt meg a követelményeknek. öntsünk tiszta vizet a borba? Egyes éttermekben, ven­déglőkben nem azt a minő­séget kapta a vendég, ha például sört, vagy nagy­fröccsöt rendelt A Stopp fa­latozóban például a pecse­nyefehér folyóbort 16 szá­zalékban vizezték fel. A Ti­szavirágban a próbavásárlá­sul kapott nagyfröccsből 14 százaléknyi bor hiányzott, vagyis ennyivel több szóda­vizet használtak fel hozzá. Ez a csonkítás az Ezüsthajó­ban 15, illetve 19 százalékot tükrözött. A mecseki rizling folyóbort 7 százalékban vi­zezték, az Árpád téri bor­kóstolóban a badacsonyi riz­lingbe 15, az egri leánykába 9,7 százalék viz „került". Az Utasellátó nagyfröccse a nagyállomáson 11 százalék­kal kevesebb bort tartalma­zott a kelleténél. A Nagykö­rösi Halászcsárdában egy­szer 20, máskor 18 százalék­kal kaptak a próbavásárlás­nál kevesebb sört a korsó­ban. Feltűnő, hogy az Expressz bisztróban vásárolt négy po­hár egy decinyi borból az összemérésnél 10 százalékos csonkítással találkoztak, vagy­is ha itt mindig így mér­nek, akkor egy hektóból 10 liter bor megmaradna. Ugyan kinek a javára? Még feltűnőbb volt, hogy a Viga­dó Étteremben vásárolt nagyfröccsből 28, illetve 30 százalékkal kevesebb volt a bor az előírt két decinél. A Takaréktár utcai halász­csárdában is találkoztak ilyen jelenséggel kisebb mértékben. Summázva a vizsgálato­kat: a Minőségvizsgáló In­tézethez került bor- és sör­minták 54 százaléka kisebb­nagyobb mértékben nem fe­lelt meg a követelmények­nek. Nem kákán csomót ke­resés ez. de e jelenségek na­gyon is figyelmeztetőek, s előfordulásukra nem lehet találni magyarázatot azzal, hogy sok volt a vendég, nagy a forgalom. A vásárló igenis kapja meg mindig és min­denkor pénze ellenértékét; a saját zsebre dolgozó sze­mélyzet pedig a maga bün­tetését! L. F. A csongrádi városi párt­bizottság beszámolója a be­vezetőben hangsúlyozta: A város kommunistái és pár­ton kívüli dolgozód erejük­höz mérten mindenit meg­tettek a VIII. kongresszus által kitűzött célok megva­lósításáért, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a me­gyei pártbizottság határoza­tidnak végrehajtásáért A váras társadalmi és po­litikai helyzetét elemezve a beszámoló megállapította: az utóbbi évek-ben csökkent a lakosság száma. Egyrészt kevesebb a születés, más­részt mintegy 500-am más helységbe költöztek. Az el­vándorlók 60 százaléka nő volt Az ok: kevés a mun­kaalkalom, nagy a lakás­hiány. Jelentős változást mutat a foglalkoztatottság. 1960­ban a dolgozók 67 százaléka élt mezőgazdaságból, s csak 18 százaléka iparból. Ezzel szemben 1965 végére így módosultak aiz adatok: az iparból él 41, a mezőgaz­daságból 39 százalék. Az ipari fejlődés azt is lehe­tővé tette, hogy az eddig vidékre eljáró munkások egy része helyben dolgoz­zék. Ezzed 2825-ről 1300 alá csökkent az „ingázók" szá­ma. Igen jelentős ered­ménynek tartja a pártbi­zottság beszámolója, hogy jelenleg már közel 1360 nő — a korábbi létszámnak mintegy ötszöröse — dol­gozik állandó munkahelyen. De még mindig 1000—1100 leány, asszony vár állandó munkaalkalomra. Elhelyezé­süket csakis egy női munka­erőket foglalkoztató üzem létesítésével lehet megolda­ni. A város ipara a VIII. kongresszuson kijelölt irány­ban fejlődött — közölte a beszámoló, majd az adatok ismertetése után a mezőgaz­daság helyzetét elemezte részletesen. A kereskedelmi ellátottságot jónak ítélte. Az elmúlt négy év alatt 51 állami lakás épült. (Te­hát az utóbbi években több, mint a felszabadulás óta az­előtt együttvéve.) Emellett 257 magánerőből készült el. Ezzel az eredménnyel még­íJjabb intézkedés nyomán Tovább ebédelhetnek a napközisek A Dél-Magyarország szep­tember 30-i számában Da­moklesz kardja 2 ezer gye­rek napközi ellátása felett címmel cikket közöltünk arról, hogy a Juhász Gyula utcai főzőkonyhán végzett építési, korszerűsítési mun­kálatok ellenére kevesebb ebédadag főzésére adott engedélyt a szegedi KÖJÁL, mint korábban. Cikkünk hangsúlyozta, hogy a szóban forgó kony­hát több mint félmillió fo­rint költséggel korszerűsí­tették. Erinek során hús­előkészítőt, s külön épület­ben 6 ezer adagos zöldség­előkészítőt és raktárat készí­tettek. A konyha régi be­rendezését jórészt kicserél­ték: új eszközökkel, gáz­sütőkkel és más berendezé­sekkel látták eL A szegedi m. j. városi tanács lehető­séged szerint nagy összege­ket fordít a napközis étkez­tetés feltételeinek korszerű­sítésére. A város vezetése folyamatos gondoskodásával érte el, hogy Szegeden ma már 3 ezer 800 napközis gyerek és mintegy három­száz pedagógus, s konyhai dolgozó étkezhet kedvezmé­nyesen az iskolai konyhák fóztjéböl. Ha viszont a sze­gedi KÖJÁL elzárkózása érvényesül a Juhász Gyu­la utcai főzőkonyha korsze­rűsítése kapcsán, akkor 2 ezer gyereket kellett volna kizárni a kedvezményes ét­keztetésből. A KÖJÁL ugyanis — több indokkal — nem úgy ismerte el a kor­szerűsítést, .hogy annak ará­nyában emelte volna fel a f őzöad ajgszámot. Cikkünk után az illetéket felsőbb szervek megváltoz­tatták a szegedi KÖJÁL ha­tározatát, és hozzájárultak, hogy lényegében mindazok­nak zavartalanul továbbra is biztosítsák a napközis konyhákból az étkeztetést, akik ezt eddig élvezték. Természetesen tovább kell törekedni arra, hogy újabb korszerűsítéssel, a konyhai feltételek javításával majd bővíteni lehessen ezt az el­látottságot. E közérdekű té­mával az illetékes szervek foglalkoznak. A következő években Szegeden újabb is­kolát építenek, és itt — az elgondolások szerint — mintegy 800—1200 személy­re főzőkonyha is létesül. Tervezik azt is, hogy épület­átalakítással egy önálló nap­közis konyhát is létrehoz­nak. Elekkel tovább bővül­het majd a napközis ellá­tás. Addig a jelenlegi körül­mények között nagyobb gon­dot kell fordítani a higié­niai, egészségügyi követel ­ményeik megtartására és megtartalására, a Minek ellenőrzésére. sem elégedettek, s a ma­gánépítkezések elősegítésére elsősorban az anyagellátás problémáját kell megolda­ni A város egészségügyi helyzetéről szólva a rende­lőintézet megépítésének szükségességét hangoztatta a beszámoló. Értékelte a pártbizottság a városi tanács tevékenysé­gét is, majd az apparátus munkáját Elhangzott: éven­te mdnitegy 4—500 közérde­kű javaslatot gyűjtenek ösz­sze a tanácstagok. Hiba, hogy a tanácstagok többsége csak közvetítő szerepet vál­lal, ahelyett, hogv a felme­rült igényeket — az ország és a város helyzetét, a le­hetőségeket elemezve — po­litikusán mérlegelné, s en­nek megfelelően igyekezne meggyőzni a választókéit. Igen fontosnak tartja a pártbizottság, hogy a taná­csi dolgozók az ügyintézés során vegyék számításba intézkedéseik politikai hatá­sait is, akkor majd keve­sebb lesz a gond a mező­gazdasági, az igazgatási és az egészségügyi gondok megoldásában. Eredményes pártoktatás Az ideológiai és a kultu­rális munka eredményeiről szólt ezután a beszámoló. Igaz, az eltelt négy év so­rán növekedett a marxista képzettséggel rendelkező párttagok és pártonkívüliek száma — ám egyes alap­szervezetekben lebecsülik az ideológiai munkát, mond­ván, inkább a termelés kér­déseivel foglalkoznak, így érvelve: bár gyenge az ideológiai munkánk, ered­ményes a termelés. Az ilyen okoskodás hamis, rontja a párt tekintélyét. Az előre­haladás, az eredmények fo­kozása csak úgy biztosítha­tó, ha az ideológiai, a poli­tikai munka központi sze­repet kap, elsősorban a párttagok tevékenységében — foglalt állást a pártbi­zottság. Az iskolai oktatást, az oktató-nevelő munkát ér­tékelve tette szóvá a refe­rátum, hogy bár a város nagy áldozatokat hozott a növénytermesztő gépésze­ket képző szakiskola fejlesz­téséért, annak hatása még­sem érezhető a mezőgazda­ság fejlődésében. A tsz-ek kevés tanulót szerződtetnek, s az is érthetetlen, hogy például a Haladás Tsz-be szerződtetett 6 tanuló mind­egyike otthagyta az iskolát! A párt belső életének fej­lődéséről, majd a tömeg­szervezetek munkájáról szólt ezután a beszámoló. Négy évvel ezelőtt a városi párt­értekezlet feladatnak jelölte még, hogy az alapszerveze­tek váljanak területük gaz­dáivá. A városi pártbizott­ság most arról adott szá­mot, hogy a város lakossá­ga előtt egyre nagyobb te­kintélye van a pártnak. A tsz-pártszervezetekről szólva, különösen hangsúlyozta a beszámoló: a gazdasági kér­dések mellett fordítsanak nagyobb figyelmet az ideo­lógiai nevelő munkára. A városi pártbizottság négyéves tevékenységét a végrehajtó bizottság munká­ját ismertette ezután a be­számoló. Elismeréssel szólt arról, hogy a párt tagjai munkahelyükön érvényre juttatják a párt politikáját Ezzel kapcsolatban kifejezte azt az igényt a pártbizott­ság: a pártszervezetek veze­tői törekedjenek általános és szakmai műveltségük emelésére, hogy egyenlő partnerei lehessenek a gaz­daságvezetőknek. Állást fog­lalt amellett is, hogy a gac.­daságvezeték egyben felelős politikai vezetők is, s így a fu nkciók betöl tésénél a szak ­mai hozzáértés mellett alap­vető követelmény a politi­kai rátermettség. Együtt a tömegszervezetekkel A KISZ-szervezetek javu­ló munkájára, a szakszer­vezet oktató-nevelő munká­jának elégtelenségére hívta fel a pártbizottság a figyel­met. Leszögezte: a nőtanács az anyák elhelyezési lehe­tőségéért folyó harcot te­kintse központi feladatá­nak. Ezzel párhuzamosan foglalkozzék a nők eszmei, pclitikai, kulturális és szak­mai nevelésével, olyan ötle­tes rendezvényformák fel­használásával, mint azt ed­dig is tette. A népfrontmoz­galom elismerésre méltóan vállal részt a városfejlesz­tésből. Az MHS, majd a sportszövetség tevékenysé­géről is szólott a beszámoló. — A kommunista erkölcs kialakításában nekünk párt­tagoknak kell páldát mu­t-tnunk — hangsúlyozta vé­gül a referátum. — Ha majd városunk dolgozói minden párttagban olyan embert látnak, aki önzetle­nül dolgozik, fáradozik a közösség ügyéért, akinek gondja a közösség gondja — megértik, miit jelent kom­munistának lenni. Ez lesz munkánk legnagyobb elis­Mindenre kiterjedő vita A vitában felszólalók fi­gyelme a pxxlitika és a gaz­daság minden fontos kérdé­sére kiterjedt. Torma Ist­ván elvtárs szóvá tette a város szállítási vállalatai­nak gondjait, Varga Pálné elvtársnő a ktsz-eknek a la­kosság érdekében tett erő­feszítéseit elemezte. A ter­melőszövetkezeti mozgalom eredményeit ós gondjait fej­tegette Bojtár Zsigmond elv­társ, Kátai U. István elv­társ pedig a fűtőberendezé­sek gyárának építési ütemét bírálta. Nép>esedési problé­mákról beszélt Dósa R. Pál­n*. elvtársnő és az egészség­ügyi ellátásáról. Gulyás Já­nos elvtárs p>edig kiegészítet­te a beruházásokkal kapcso­latos általános tapasztalatok ismertetésével. Szörfi Mi­hály elvtárs városrendezési, Góg Mihály elvtárs társa­dalmi kérdésekkel foglalko­zott felszólalásában. Lovas István elvtárs beszámolt a kongresszusi verseny mun­kasikereiről is. Dr. Korom Mihály elvtárs elismeréssel szólt a csön g­í :.i eredményekről, majd több felszólalásra reagált. Több fontos politikai kér­dés elemzése után a kom­munisták előtt álló felada­tokat vázolta Havas Gyula elvtárs oktatási. Szép József elvtárs üzemi gondokról be­szélt Balogh László elv­társ a fizikai munkások ál­talános műveltségének nö­velését sürgette, Űjszászi József elvtárs az őszi me­zőgazdasági munkák hala­dásáról, az alkatrész-ellá­tásról fejtette ki vélemé­ny t. Csongrád váras funk­cióját fogalmazta felszó­lalásában dr. Varga József elvtárs, a KISZ munkáját ismertette Bajomi György elvtárs. Nyári Sándor elv­társ a fegyveres testületek nevében szólalt fel, majd P rkányi István elvtárs mondott zárszót. Ssombai, 1966. október 22. QÉ.L-MAG1 AHUtMAÚ 3

Next

/
Thumbnails
Contents