Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-22 / 250. szám

Költészetünk a világirodalomban A költészet napjai alkalmából pénteken ünnepélyesen megnyitották a „Magyar költészet és a világirodalom" című kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Megjelent az ünnepségen Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Kópeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője, továbbá Darvas József elnökkel az élen a Magyar Írók Szövetségének számos tagja és a nemzetközi poétatalálkozóra tizenhat országból Budapestre érkezett költőküldöttségek népes tábora Lakatos István, a múzeum főigazgatója üdvözölte a vendégeket majd Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára méltatta a kiállítást. A megnyitó után Lengyel Dénes helyettes főigazgatónak, a kiállítás rendezőjének kalauzolásával a vendégek végigjárták a bemutató termeit, s a magyar költők nem kis büszkeséggel, a külföldiek pedig elismeréssel szóltak a látottakról. Az egyik tablón beszédes adat olv&s' ható- 1945-től napjainkig |mm||m| (MTI Foto — Keleti Eva felvétele) A nemzetközi költőtalálkozó külföldi és magyar részvevői több irodalmi esten találkoztak a magyar olvasóközönséggel a főváros művelődési házaiban és klubjaiban. Képünkön: K. Szimonov autogramot ad a Kossuth Klubban. Magyarországon 7107 magyar kötetek összpéldányszáma nyelvre fordított mű jelent csaknem elérte a 100 milliót, meg a világirodalomból, a (MTI) Teljes árért hiányos áru A kommunisták lelkesen fáradoznak a fejlődésért Városi pártértekezlet Csongrádon A városi tanácsházán tartották meg tegnap a Csongrád városi pártértekezletet A tanácskozáson részt vett dr. Korom Mihály elvtárs, az MSZMP KB titkára és dr. Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A pártértekezletet Párkányi István elvtárs, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd kiegészítő referátumot mondott a városi pártbizottság írásban küldött beszámolójához. A vitában tizenheten szólaltak fel, közöttük dr. Korom Mihály elvtárs. Ezután a pártértekezlet megválasztotta a városi pártbizottság tagjait, a felsőbb pártszerv értekezletére a küldötteket. A pártbizottság első ülésén megválasztotta tisztségviselőit A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Barta Béláné, Dómján Gyula, Forgó Béla, Gőg Mihály, Keller János, Nyári Sándor, Párkányi István. Űjszászi József, dr. Varga József. A pártbizottság titkárává Góg Mihályt, megbízott titkárrá Párkányi Istvánt választották. Nő az ipar szerepe A vásárló minden időben és időszakban joggal elvárja, hogy mindenütt azt az árut, fogyasztási cikket kapja, amit és amennyit pénzével megvált, kifizet. Ezt várja el az a honpolgár is, aki foglalkozásánál fogva egyszemélyben kiszolgáló és vásárló, amikor egy másik üzletben a pult innenső oldalán vár a sorára. Egyszerű ez, mint az egyszeregy. Sajnos, vannak akik ezt az alapvető tételt véletlenül, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyják, éspedig akkor, amikor mint eladók a pult túlsó oldaláról nézik a világol, helyesebben a maguk érdekét. ES derül ki ugyanis a szegedi Minőségvizsgáló Intézetnél azokból a fogyasztási cikkekből, amelyek a közelmúltban próbavásárlással, vagy szúrópróbával kerültek be vizsgálatra. Miért szimpla a dupla? A nagy nyári vendéglátásnak már utána vagyunk és minden érdekelt szerv és intézmény elemzően foglalkozik ennek az időszaknak jó éa rossz tapasztalataival, mintegy tanulmányképpen. A vásárlók érdekében ezt a tanulmányt most fejezték be a Minőségvizsgáló Intézetben, s bizony a jelenségekből van okulni való. A dupla kávéital például nem mindig és nem mindenütt készült az előírt 6 gramm mennyiségű darált kávéból. A próbavásárlással egybekötött mintavétel ezt a jelenséget igazolta a fürdővállalat büféjében, ahol 13 százalékos csonkítással találkoztak. 2,7 gramm kávéból főztek dupla feketét a Kiskőrösi Halászcsárdában, az egyetemi büfében az egyik minta szerint 5.8, a másik szerint pedig 3,9 gramm kávét használtak fel egy-egy duplába. A kettő között elég nagy a minőségi különbség. A nagyállomáson az Utasellátó büféjében is 2 grammal kevesebb kávét használtak fel a duplához, a Szőke Tiszában pedig 5, illetve 5.1, sőt 4,4 gramm kávéfeihasználást bizonyított a próbavásárlás, majd az ezt követő vizsgálat. 6,8, illetve 7,1 gramm kávét tettek viszont a vizsgálat idején a Virág cukrászdában a duplába, s ez már sok, netán rá is fizetnek az ilyen adagokra. Avagy felismerték volna a próbavásárló' ban az ellenőröket? Tízből hét kifogásolható A fagylalt minőségére is volt panasz, kifogás. A Korzó presszóban vásárolt citrom és puncs fagylaltban nem volt meg az előírt szárazanyag-tartalom, vagyis a készítményben kevesebb volt a cukor és a gyümölcs a kelleténél. Ugyanezt tapasztalták fagylaltvásárláskor az Expressz bisztróban, a Hóvirág és a Kedves cukrászdában. Az előírt 34 százalékos szárazanyag, cukor és gyümölcs helyett csak 28 százalékos volt a készítmény. A vizsgálatra vett fagylaltminták 69 százalékának minősége kisebb-nagyobb mértékben volt kifogásolható, vagyis mintegy 10 adagból csak 3 felelt meg a követelményeknek. öntsünk tiszta vizet a borba? Egyes éttermekben, vendéglőkben nem azt a minőséget kapta a vendég, ha például sört, vagy nagyfröccsöt rendelt A Stopp falatozóban például a pecsenyefehér folyóbort 16 százalékban vizezték fel. A Tiszavirágban a próbavásárlásul kapott nagyfröccsből 14 százaléknyi bor hiányzott, vagyis ennyivel több szódavizet használtak fel hozzá. Ez a csonkítás az Ezüsthajóban 15, illetve 19 százalékot tükrözött. A mecseki rizling folyóbort 7 százalékban vizezték, az Árpád téri borkóstolóban a badacsonyi rizlingbe 15, az egri leánykába 9,7 százalék viz „került". Az Utasellátó nagyfröccse a nagyállomáson 11 százalékkal kevesebb bort tartalmazott a kelleténél. A Nagykörösi Halászcsárdában egyszer 20, máskor 18 százalékkal kaptak a próbavásárlásnál kevesebb sört a korsóban. Feltűnő, hogy az Expressz bisztróban vásárolt négy pohár egy decinyi borból az összemérésnél 10 százalékos csonkítással találkoztak, vagyis ha itt mindig így mérnek, akkor egy hektóból 10 liter bor megmaradna. Ugyan kinek a javára? Még feltűnőbb volt, hogy a Vigadó Étteremben vásárolt nagyfröccsből 28, illetve 30 százalékkal kevesebb volt a bor az előírt két decinél. A Takaréktár utcai halászcsárdában is találkoztak ilyen jelenséggel kisebb mértékben. Summázva a vizsgálatokat: a Minőségvizsgáló Intézethez került bor- és sörminták 54 százaléka kisebbnagyobb mértékben nem felelt meg a követelményeknek. Nem kákán csomót keresés ez. de e jelenségek nagyon is figyelmeztetőek, s előfordulásukra nem lehet találni magyarázatot azzal, hogy sok volt a vendég, nagy a forgalom. A vásárló igenis kapja meg mindig és mindenkor pénze ellenértékét; a saját zsebre dolgozó személyzet pedig a maga büntetését! L. F. A csongrádi városi pártbizottság beszámolója a bevezetőben hangsúlyozta: A város kommunistái és párton kívüli dolgozód erejükhöz mérten mindenit megtettek a VIII. kongresszus által kitűzött célok megvalósításáért, az MSZMP Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság határozatidnak végrehajtásáért A váras társadalmi és politikai helyzetét elemezve a beszámoló megállapította: az utóbbi évek-ben csökkent a lakosság száma. Egyrészt kevesebb a születés, másrészt mintegy 500-am más helységbe költöztek. Az elvándorlók 60 százaléka nő volt Az ok: kevés a munkaalkalom, nagy a lakáshiány. Jelentős változást mutat a foglalkoztatottság. 1960ban a dolgozók 67 százaléka élt mezőgazdaságból, s csak 18 százaléka iparból. Ezzel szemben 1965 végére így módosultak aiz adatok: az iparból él 41, a mezőgazdaságból 39 százalék. Az ipari fejlődés azt is lehetővé tette, hogy az eddig vidékre eljáró munkások egy része helyben dolgozzék. Ezzed 2825-ről 1300 alá csökkent az „ingázók" száma. Igen jelentős eredménynek tartja a pártbizottság beszámolója, hogy jelenleg már közel 1360 nő — a korábbi létszámnak mintegy ötszöröse — dolgozik állandó munkahelyen. De még mindig 1000—1100 leány, asszony vár állandó munkaalkalomra. Elhelyezésüket csakis egy női munkaerőket foglalkoztató üzem létesítésével lehet megoldani. A város ipara a VIII. kongresszuson kijelölt irányban fejlődött — közölte a beszámoló, majd az adatok ismertetése után a mezőgazdaság helyzetét elemezte részletesen. A kereskedelmi ellátottságot jónak ítélte. Az elmúlt négy év alatt 51 állami lakás épült. (Tehát az utóbbi években több, mint a felszabadulás óta azelőtt együttvéve.) Emellett 257 magánerőből készült el. Ezzel az eredménnyel mégíJjabb intézkedés nyomán Tovább ebédelhetnek a napközisek A Dél-Magyarország szeptember 30-i számában Damoklesz kardja 2 ezer gyerek napközi ellátása felett címmel cikket közöltünk arról, hogy a Juhász Gyula utcai főzőkonyhán végzett építési, korszerűsítési munkálatok ellenére kevesebb ebédadag főzésére adott engedélyt a szegedi KÖJÁL, mint korábban. Cikkünk hangsúlyozta, hogy a szóban forgó konyhát több mint félmillió forint költséggel korszerűsítették. Erinek során húselőkészítőt, s külön épületben 6 ezer adagos zöldségelőkészítőt és raktárat készítettek. A konyha régi berendezését jórészt kicserélték: új eszközökkel, gázsütőkkel és más berendezésekkel látták eL A szegedi m. j. városi tanács lehetőséged szerint nagy összegeket fordít a napközis étkeztetés feltételeinek korszerűsítésére. A város vezetése folyamatos gondoskodásával érte el, hogy Szegeden ma már 3 ezer 800 napközis gyerek és mintegy háromszáz pedagógus, s konyhai dolgozó étkezhet kedvezményesen az iskolai konyhák fóztjéböl. Ha viszont a szegedi KÖJÁL elzárkózása érvényesül a Juhász Gyula utcai főzőkonyha korszerűsítése kapcsán, akkor 2 ezer gyereket kellett volna kizárni a kedvezményes étkeztetésből. A KÖJÁL ugyanis — több indokkal — nem úgy ismerte el a korszerűsítést, .hogy annak arányában emelte volna fel a f őzöad ajgszámot. Cikkünk után az illetéket felsőbb szervek megváltoztatták a szegedi KÖJÁL határozatát, és hozzájárultak, hogy lényegében mindazoknak zavartalanul továbbra is biztosítsák a napközis konyhákból az étkeztetést, akik ezt eddig élvezték. Természetesen tovább kell törekedni arra, hogy újabb korszerűsítéssel, a konyhai feltételek javításával majd bővíteni lehessen ezt az ellátottságot. E közérdekű témával az illetékes szervek foglalkoznak. A következő években Szegeden újabb iskolát építenek, és itt — az elgondolások szerint — mintegy 800—1200 személyre főzőkonyha is létesül. Tervezik azt is, hogy épületátalakítással egy önálló napközis konyhát is létrehoznak. Elekkel tovább bővülhet majd a napközis ellátás. Addig a jelenlegi körülmények között nagyobb gondot kell fordítani a higiéniai, egészségügyi követel ményeik megtartására és megtartalására, a Minek ellenőrzésére. sem elégedettek, s a magánépítkezések elősegítésére elsősorban az anyagellátás problémáját kell megoldani A város egészségügyi helyzetéről szólva a rendelőintézet megépítésének szükségességét hangoztatta a beszámoló. Értékelte a pártbizottság a városi tanács tevékenységét is, majd az apparátus munkáját Elhangzott: évente mdnitegy 4—500 közérdekű javaslatot gyűjtenek öszsze a tanácstagok. Hiba, hogy a tanácstagok többsége csak közvetítő szerepet vállal, ahelyett, hogv a felmerült igényeket — az ország és a város helyzetét, a lehetőségeket elemezve — politikusán mérlegelné, s ennek megfelelően igyekezne meggyőzni a választókéit. Igen fontosnak tartja a pártbizottság, hogy a tanácsi dolgozók az ügyintézés során vegyék számításba intézkedéseik politikai hatásait is, akkor majd kevesebb lesz a gond a mezőgazdasági, az igazgatási és az egészségügyi gondok megoldásában. Eredményes pártoktatás Az ideológiai és a kulturális munka eredményeiről szólt ezután a beszámoló. Igaz, az eltelt négy év során növekedett a marxista képzettséggel rendelkező párttagok és pártonkívüliek száma — ám egyes alapszervezetekben lebecsülik az ideológiai munkát, mondván, inkább a termelés kérdéseivel foglalkoznak, így érvelve: bár gyenge az ideológiai munkánk, eredményes a termelés. Az ilyen okoskodás hamis, rontja a párt tekintélyét. Az előrehaladás, az eredmények fokozása csak úgy biztosítható, ha az ideológiai, a politikai munka központi szerepet kap, elsősorban a párttagok tevékenységében — foglalt állást a pártbizottság. Az iskolai oktatást, az oktató-nevelő munkát értékelve tette szóvá a referátum, hogy bár a város nagy áldozatokat hozott a növénytermesztő gépészeket képző szakiskola fejlesztéséért, annak hatása mégsem érezhető a mezőgazdaság fejlődésében. A tsz-ek kevés tanulót szerződtetnek, s az is érthetetlen, hogy például a Haladás Tsz-be szerződtetett 6 tanuló mindegyike otthagyta az iskolát! A párt belső életének fejlődéséről, majd a tömegszervezetek munkájáról szólt ezután a beszámoló. Négy évvel ezelőtt a városi pártértekezlet feladatnak jelölte még, hogy az alapszervezetek váljanak területük gazdáivá. A városi pártbizottság most arról adott számot, hogy a város lakossága előtt egyre nagyobb tekintélye van a pártnak. A tsz-pártszervezetekről szólva, különösen hangsúlyozta a beszámoló: a gazdasági kérdések mellett fordítsanak nagyobb figyelmet az ideológiai nevelő munkára. A városi pártbizottság négyéves tevékenységét a végrehajtó bizottság munkáját ismertette ezután a beszámoló. Elismeréssel szólt arról, hogy a párt tagjai munkahelyükön érvényre juttatják a párt politikáját Ezzel kapcsolatban kifejezte azt az igényt a pártbizottság: a pártszervezetek vezetői törekedjenek általános és szakmai műveltségük emelésére, hogy egyenlő partnerei lehessenek a gazdaságvezetőknek. Állást foglalt amellett is, hogy a gac.daságvezeték egyben felelős politikai vezetők is, s így a fu nkciók betöl tésénél a szak mai hozzáértés mellett alapvető követelmény a politikai rátermettség. Együtt a tömegszervezetekkel A KISZ-szervezetek javuló munkájára, a szakszervezet oktató-nevelő munkájának elégtelenségére hívta fel a pártbizottság a figyelmet. Leszögezte: a nőtanács az anyák elhelyezési lehetőségéért folyó harcot tekintse központi feladatának. Ezzel párhuzamosan foglalkozzék a nők eszmei, pclitikai, kulturális és szakmai nevelésével, olyan ötletes rendezvényformák felhasználásával, mint azt eddig is tette. A népfrontmozgalom elismerésre méltóan vállal részt a városfejlesztésből. Az MHS, majd a sportszövetség tevékenységéről is szólott a beszámoló. — A kommunista erkölcs kialakításában nekünk párttagoknak kell páldát mut-tnunk — hangsúlyozta végül a referátum. — Ha majd városunk dolgozói minden párttagban olyan embert látnak, aki önzetlenül dolgozik, fáradozik a közösség ügyéért, akinek gondja a közösség gondja — megértik, miit jelent kommunistának lenni. Ez lesz munkánk legnagyobb elisMindenre kiterjedő vita A vitában felszólalók figyelme a pxxlitika és a gazdaság minden fontos kérdésére kiterjedt. Torma István elvtárs szóvá tette a város szállítási vállalatainak gondjait, Varga Pálné elvtársnő a ktsz-eknek a lakosság érdekében tett erőfeszítéseit elemezte. A termelőszövetkezeti mozgalom eredményeit ós gondjait fejtegette Bojtár Zsigmond elvtárs, Kátai U. István elvtárs pedig a fűtőberendezések gyárának építési ütemét bírálta. Nép>esedési problémákról beszélt Dósa R. Páln*. elvtársnő és az egészségügyi ellátásáról. Gulyás János elvtárs p>edig kiegészítette a beruházásokkal kapcsolatos általános tapasztalatok ismertetésével. Szörfi Mihály elvtárs városrendezési, Góg Mihály elvtárs társadalmi kérdésekkel foglalkozott felszólalásában. Lovas István elvtárs beszámolt a kongresszusi verseny munkasikereiről is. Dr. Korom Mihály elvtárs elismeréssel szólt a csön gí :.i eredményekről, majd több felszólalásra reagált. Több fontos politikai kérdés elemzése után a kommunisták előtt álló feladatokat vázolta Havas Gyula elvtárs oktatási. Szép József elvtárs üzemi gondokról beszélt Balogh László elvtárs a fizikai munkások általános műveltségének növelését sürgette, Űjszászi József elvtárs az őszi mezőgazdasági munkák haladásáról, az alkatrész-ellátásról fejtette ki vélemény t. Csongrád váras funkcióját fogalmazta felszólalásában dr. Varga József elvtárs, a KISZ munkáját ismertette Bajomi György elvtárs. Nyári Sándor elvtárs a fegyveres testületek nevében szólalt fel, majd P rkányi István elvtárs mondott zárszót. Ssombai, 1966. október 22. QÉ.L-MAG1 AHUtMAÚ 3