Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-22 / 250. szám

A szocialista országok vezetőinek T)h Utnvtnnnnán szovietunsóbeli látogatásáról I/trnAbMllUUjiAb Az SZKP Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghí­vására 1966. október 17-e és október 22-e között a Szov­jetunióban tartózkodtak: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Dobri Dzsurov hadseregtá­bornok, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának tagja, a Bolgár Nép­köztársaság nemzetvédelmi minisztere; Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, Jozef Lenárt, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tag­ja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Bohumir Lomsky hadseregtábornok, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere; Qsvaldo Dortlcos Torrado, b Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja. a Kubai Köztársaság el­nöke, Raul Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság másodtit­kára, miniszterelnök-helyet­tes. a Kubai Köztársaság for­radalmi fegyveres erőinek minisztere; Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyran­kíewlcz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. Marian Spychalski marsall, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere; Kádár János, a Magyar Bzoclalista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Czinege Lajos, vezérezredes, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Magyar Nép­köztársaság honvédelmi mi­nisztere; Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának elöő titkára, a Mongol Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Zsamjangijn Lhagvaszuren vezérezredes, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársa­ság honvédelmi minisztere; Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke, Willi Stoph, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Erich Honec­ker, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Karl-Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere; Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága végre­hajtó bizottságának és ál­landó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke, Ion Ionita vezérezre­des, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság fegyveres erői­nek minisztere. A vendégéket a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetői; L. I. Brezsnyev, A. P. Kiri­lenko, A. N. Koszigin, K. T. Mazurov, A. J. Pelse, N. V. Podgornij, D. Sz. Poljanszkij. A. N. Selepin, P. J. Seleszt, M. A. Szuszlov, G. I. Voro­nov, V. V. Grisin, P. N. Gye­micsev, D. A. Kunajev, P. M. Maserov, V. P. Mzsavanadze, S. R. Rasidov, V. V. Scser­bickij, D. F. Usztyinov, J. V. Andropov, I. V. Kapitonov, F. D. Kulakov és B. N. Po­nomarjov, továbbá A. A. Grecsko, N. I. Krilov, M. V. Zaharov, I. H. Bagramjan, a Szovjetunió marsalljai, K. A. Versinyin, a légierő főmar­sallja, K. P. Kazakov tüzér­ségi főmarsall, P. P. Polu­bojarov, a harckocsizók fő­marsallja, M. V. Keldis, a Szovjetunió Tudományos Akadémia elnöke és más tu­dósok kísérték. A testvérpártok képviselői ismerkedtek a szovjet tudo­mány és technika eredmé­nyeivel, többek közt megte­kintették a szárazföldi csa­patok és a légierők fegyverze­tének legújabb mintáit. A testvérpártok vezetői, a kor­mányfők és a honvédelmi miniszterek látogatást tettek egy űrrepülőtéren, ahol meg­mutatták nekik a kozmikus és haditechnika különböző válfajait. Jelen voltak raké­ták és kozmikus berendezé­sek felbocsátásánál. A Szovjetunióban tett lá­togatás idején találkozókra és megbeszélésekre került sor a szocialista országok pártvezetői és kormányfői között. E találkozók és meg­beszélések közben eszmecse­re folyt a feleket érdeklő vi­lágpolitikai kérdések széles köréről. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány ebédet adott a testvérpártok vezetői, a kormányfők és honvédelmi miniszterek tisz­teletére. A találkozók és megbeszé­lések a testvéri szívélyesség és barátság légkörében foljtiak le. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 250. szám Mezőgazdasági gépek seregszemléje A kukorica, burgonya és cukorrépa gépsorok legin­kább bevált típusaiból az elmúlt hetekben országszer­te több bemutatót tartottak. Pénteken pedig Losonczi Pál földművelésügyi minisz­ter a Komáromi Állami Gazdaságba hívta meg az ország politikai és gazdasá­gi vezetőit. Részt vett a be­mutatón Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Di­mény Imre, az MSZMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője, az Országos Terv­hivatal vezetői, több mi­niszterhelyettes. A gépek seregszemléjén a legkorszerűbb magyar, NDK, csehszlovák, szovjet, jugo­szláv, francia, lengyel, ro­mán és osztrák gépeik szere­peltek. Az ezekből összeállí­tott gépsorokkal 2—4-szere­sére növelik a munka ter­melékenységét, egynegyedére csökkentik a betakarítási veszteséget. A vendégek megtekintették azokat a cu­korrépa- és burgonyagép­rendszereket, amelyekből az első százas szériák már jö­vőre megérkeznek a KGST­országokból. Ára: 50 fillér Szombat. 1966. október 22. Munka a földeken Gyorsítsuk a vetést — /6 é« rosiz pé'dák Sem kívánhatnak ragyo- 450 holdból mintegy 2 ezer gokban jól halad a kufcorica­góbb őszt a földművelők az 700 holdat elvetettek. A 70 törés. ideinél. Enyhe, napos az idő- százalékos tervteljesítés már Az őszi teendők sokféle­járás, kellemes a mezőn dol- reményt nyújt arra. hogy — sége gozni. Az őszi szántás-vetés amennyiben az időjárás nem körültekintő munkaszerve­és a sokféle betakarítási te- gátolja — október végéig be­endő végzésében nem aka- fejezik az őszi vetést, dályozza az időjárás a gaz­dákat Különösen szembetűnő a rozsvetés késedelmessége. Reggeltől estig népes a halár, burgonya- és napra- A szegedi járásban a terve­. - f**i i t „„ 1,„1 „„iní zott 31 ezer 850 holdból ko­forgo-földeken, kukon rá- ^ Jg ^ ho!dat (mindSsz_ son sürgölödnck az embe- Rze 60 százalókát) vetetteket rek. Pedig ennek a gabonának már a talajban lenne a he­A traktoristák sz új kenyer Ive Meglepően gyenge — vetésén munkálkodnak. A többek között — a csengelei forráskúti Haladás Tsz gaz- Egyetértés és a szatymazi dái a legszorgalmasabbak a J?J ,, _ . . szegedi járásban, a rozsot és Finn-Magyar Baratság Tsz búzát egyaránt elvetették, teljesítménye. Mindössze 60—70 hold árpa Nagyon fontos az őszi bú­zást kíván a gazdaság vezetőitől. A betakarítást és a vetést a követelményeknek megfele­lően kell összehangolni. A Vöröskereszt vezetőségének ülése A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége pénte­ken Gegesi Kiss Pál aka­démikus elnöklésével meg­vitatta a vöröskeresztes munka eddigi eredményeit és jövő feladatait. A beszá­molót Rostás István, a Vö­röskereszt főtitkára terjesz­tette élő. Rámutatott a családvédelem, az alkoho­lizmus elleni küzdelem, va­lamint a véradó mozgalom további fejlesztésében je­lentkező új feladatokra. (MTI) várja a vetőgépeket. Hasonló eredménnyel jeleskedik a dorozsmai József Attila Tsz, tervezett 400 hold árpája már a földben, 475 hold bú­zájából pedig alig 40—50 hold van vetetlen. A pusz­taszeri Petőfi Tsz szintén a legjobbak között van. már a hét elején 95 százalékos ve­za vetésének sa is. meggy orsftá­A szegedi tsz-ek a terve­zett 1828 hold őszt házá­ból eddig 1000—1100 hol­don fejezték be a vetést. A Felszabadulás Tsz egvma­tési teljesítményről számol- 930 holdat tervezett, J - melynek mintegy 60 száza­léka van a földben. A sze­gedi járás közös gazdaságai­ban több mint 10 ezer hold várja még a szántó-vetö traktorokat. Október köze­péig alig 5 ezer holdon vé­gezték el ezt a munkát. A késedelmességre nem ment­tak be a járási tanács me­zőgazdasági szakembereinek. De ha a szegedi járás gazda­ságainak vetési eredmé­nyeit Összeségében vizsgál­juk. nem megnyugtató a hely zct. Október közepéig mintegy 67 ség az időjárás, hiszen hetek százalékra teljesítették az óta remekel az ősz. Talán a árpa és rozs vetési tervét A betakarítás nagy munkájá­tsz-ek külön eredménye en- val magyarázható a vetés nél is kevesebb: mintegy 63 lassúsága, a búza többsége százalék. ugyanis paprika, kukorica és A szegedi tsz-ek — me- burgonya után kerül a Ijeknek teljesítménye azem- földbe. lített időpontban mindössze Az őszi betakarítás adleg­51 százalék volt — az utóbbi több munkát ezekben a na­hét napon meggvorsitották a pókban a szövetkezeti gaz­vetést. így a tervezett 3 ezer dáknak. A szegedi gazdasá­(Bozsán Endre felvétele) Megindult a forgalom a budapesti EMKE-alul járó felett Felszólalók É rdemes elnézegetni az arcokat: figyelem és tűnődés, rosszallás és egyetértés, az igen és a nem olvas­ható le róluk, szinte tévedhetetlenül. Aki éppen beszél, az egyhangúan pergeti mondatait, itt-ott el-el­akad velük, a szórend néhol elég furcsa, vagyis formai­lag, nyelvtani szempontból erősen kifogás alá esik. Nem a hatásra „megy rá", hanem amennyire szókincséből fut­ja, el akar mondani valamit a pártértekezletnek. Nincs benne semmi a szónokok „varázsából", még gesztikulálni sem tud úgy, hogy természetesnek vegyék, mégis meg­fogja a hallgatóságot A leghátsó asztalnál megszakad a suttogás, még a cigaretta szívása is elhanyagolhatónak látszik, mert aki ott a mikrofonnál nehezen tudja magát kifejezni, érdekes problémát feszeget Még a drága időt is feledtetni tudja. S így beszél az titán a kővetkező, sőt a tizedik ts. Megjavultak, tartalmasabbá váltak tehát a felszólalá­sok. Biztosan nem úgy, hogy tegnap még csapnivalóan rosszak voltak, ma pedig hirtelen gondolkodásra késztet­nek, de az kétségtelen: a kommunisták szeptemberi tag­gyűlései, s a jelenleg zajló, különböző szintű pártérte­kezletek etekintetben is minőségi változásokról tanús­kodnak. Mindegyik párttag azért kér szót ezeken a ta­nácskozásokon, mert a pártmunkát szeretné tovább jobbí­tani, illetve képtelen napirendre térni bizonyos visszás jelenségek fölött Régebben még elkeltek, sőt olykor tap­sot váltottak ki a frázis-szövegek. Ma már azonban, mind a politikai, mind a gazdasági munka sikere többet igé­nyel ennél. Általános, közhelyszerű igazságok helyett ar­ra van szükség, hogy a kommunisták saját fejükkel gon­dolkozzanak és merjék nyílt plénum elé vinni észre é­teleiket és javaslataikat éppúgy, mint bírálataikat, ör­vendetes, hogy- a bátor szókimondás kommunista elve mind jobban érvényesül a gyakorlatban és a vita i ta­nyát nem tekintélyek szabják meg, hanem az élet reális követelményei. S ha az igen értékes mondanivalót még ráadásul minden esetben szivet, lelket melegítő, szép e n­beri nyelven is sikerülne ismertetni, akkor valóban n; gy tömegek figyelnének rá szíves örömest, következésképpen eredményesebben tudnánk politizálni. A kommunisták több mint két évtizedes tapaszta a­ta szerint szükség van a párt és a nép összefogásának, szoros együttműködésének megmutatására, a valóban nagyszerű alkotómunka rendszeres ismertetésére. De azt is látnunk kell. hogy a gyakori lelkendezés bizonyos idő multán süket fülekre talál, megszokottá, s így unalma sá is válhat. Az egyik pártértekezlet szünetében hangzott el:: „Mire megyünk azzal, ha csupa szépet és jót mondoga­tunk egymásnak? Az ilyen kölcsönös dicsérgetés i o­molytalan és méltatlan dolog lenne az ország lakosságá­nak boldogulásáért önzetlenül munkálkodó kommün tákhoz. A szüntelen tömjénezés következtében — v ilt már példa rá — könnyen azt hihetjük, hogy valóban nincs nálunk semmilyen hiba, ez pedig hamar megbos­szulja magát". Valóban többet ér, ha őszintén és természetesen mta­dig rámutatunk azokra az okokra is, amelyek hanypg­ságra, vagy kártételre vezettek. Nem okvetlenül szüksé­ges, hogy az elhangzottakkal mindig mindenki egyetért­sen. Ez már csak azért sem valószínű, mert az ember ik — köztük a kommunisták is — különfélék. Valamennyien jót akarnak, de részletkérdésekben befolyásolja őket vér­mérsékletük, vagy esetleg még anyagi igényeik eltérősége is. Előfordulhat, hogy másképpen akarják ugyanazt, s ez már kiválthatja a külön véleményt kifejező fejcsóválást. Baj ez? Nem. Sokkal károsabb lehet a következménye annak, ha a kommunisták minden kérdésben túlságosan egyetértenek, annyira, hogy az már fékjévé válik a fejlő­désnek. Hadd illusztráljuk egy példával, mennyire po t­tív lehet egy-egy tanácskozáson a tényleges vita kialaku­lása. A szegedi jutaárugyár vezetőségválasztó párttag­gyűlésén felszólalt egy kőműves, és pártoktatási problé­mák miatt elmarasztalt néhány elvtársat. Akik nem is­merték a tényleges helyzetet, azoknak imponált a kön­törfalazás nélküli nyilt beszéd. Többen azonban tények­kel megcáfolták a bírálatot, s rámutattak arra, hogy a felszólaló nemtörődömségén ls múlott a szóvá tett hiba. Az ellentmondások ezek szerint hasznosnak bizonyultak, mert felszínre került az igazság, felélénkült, érdekesebbé vált a taggyűlés, továbbá kétségkívül megmutatkozott: a kommunisták büszkék a pártmunkájukra, senkitől nem engedik jelentéktelenné degradálni. 4 miről a kommunisták tanácskoznak, az valamilyen formában mindig kihat a vállalat, vagy az intéz­mény dolgozóinak munkájára. Ez ma már köztudo­mású. A pártonkívüliek azt várják a pártszervezettől, hogy a kommunisták adjanak választ olyan kérdésekre is, amilyenekről — helyi sajátosságuk miatt, speciális vol­tukra való tekintettel —, a rádió és a tévé nem beszélhet napról napra. Vajon kielégítő ez a várakozás akkor, ha a pártvezétőségi ülés, a taggyűlés formális felszínes és az öntömjénezés jellemző rájuk? Aligha Fontos, hogy min­dig arról beszélgetünk a munkásokkal, ami érdekli őket, s amit szívesen meghallgatnak. F. Nagy István Hárommillió a szolidaritási csekkszámlára Decemberben lezárják az Országos Béketanács szoli­daritási csekkszámláját és a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendelkezésére bocsátják ez amerikai ter­rorbombázásoknak áldozatul esett kórház és iskola hely­reállítására összegyűlt mil­liókat. Eddig több mint há­rommillió forint gyűlt ösz­sze a Vietanami Demokra­tikus Köztársaság egy-egy lebombázott kórházának, il­letve iskolajának helyreállt­tusára.

Next

/
Thumbnails
Contents