Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-20 / 248. szám

A gyakorlat igazolja a párt politikájának helyességét A szentesi járás kommunistáinak pártértekezlete Tegnap tartottak pártértekezletet a szentesi járás kommunistái Szentesen, a városi tanácsháza nagytermében. A párt­értekezleten résztvett és felszólalt Fodor Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, és Rózsa István elv­társ, a Csongrád megyei pártbizottság titkára is. Kuru.cz Márton elvtárs, a járási párt­bizottság első titkára szóbeli kiegészítést adott a járási pártbizottság írásban ki­adott beszámolójához, majd megkezdőd­tek a hozzászólások. Az első napirend lezárása után a párt­értekezlet megválasztotta a szentesi já­rási pártbizottságot. Az új pártbizottság azonnal összeült és első titkárnak vá­lasztotta Kurucz Márton elvtársat, tit­kárnak Dezső Sándor elvtársat. A párt­végrehajtó bizottság további tagjai: Asz­talos József, Bertus Pál, Csorba György, Garai Szabó Bálint, Gál Sándor, Gila Eszter, Nagy József, Márkus Mihály és Török Sándor elvtársak. Egységben a pártonkívüliekkel A járási pártbizottság be­számolójának bevezetője megállapította, hogy a gya­korlat a szentesi járásban is igazolta a pórt politikájá­nak helyességét. A járás kommunistái a párt Köz­ponti Bizottságának és a megyei pártbizottság hatá­rozatainak szellemében, az­zal egyetértésben végezték munkájukat Egyetértenek azzal, hogy a IX. kongresz­szus erősítse meg az eddig követett főbb politikai irányvonalat, s azt a köve­telményeknek megfelelően fejlessze tovább. Jelentette a pártbizottság a pártérte­kezletnek, hogy a járásban a pártszervek, az alapszer­vezetek, az állami és a tár­sadalmi, valamint a gazda­sági szervek, a járás kom­munistái egységben a pár­tonkívüliekkel eredménye­sen dolgoztak a párt VIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáért Ennek eredményeként a szocializ­mus gazdasági és politikai bázisai tovább növekedtek. Szentesen és Csongrádon lé­nyegesen előrehaladt az ipa­rosítás, melynek hatása az egész járást kedvezően érinti. Gazdaságilag és po­litikailag megszilárdultak a tsz-ek, javult a tagság élet­körülménye. Előrehaladt a községek átalakulása, je­lentős községpolitikai célok váltak valóra. Előbbre ha­ladtunk a marxizmus—le­ninizmus eszméinek terjesz­tésében, növekszik azok szá­ma, akik felismerik, hogy a marxizmus ismerete nél­kül nem lehet jól ellátni a szakmai feladatokat sem. A szocialista fejlődés jele to­vábbá, hogy érvényesült és erősödött a munkásosztály szövetségi politikája, erő­södött a munkás-paraszt szö­vetség Részletesen elemezte a pártbizottság beszámolója a járás társadalmi viszonyait, a munkások, a termelőszö­vetkezeti parasztok és az értelmiségiek helyzetét, majd az ipari és a mező­gazdasági termelést értékel­te. Jelenleg 27 tsz gazdál­kodik a szentesi járásban. A közös munkában a ta­gok 72,4 százaléka vett részt rendszeresen. Egy dolgozó tagra 9,1 hold szántóföld jut. A tagság 30,4 százalé­ka nyugdíjas. A rendszere­sen dolgozó családtagok száma 1335, az alkalmazot­také 2453. Jelenleg 1102 fő­vel többen dolgoznak rend­szeresen a közösben, mint négy évvel erelőtt Azok­ban a helységekben, ahol a termelési eredmények gyen­gék és a tagság jövedelme is alacsony, nem kielégítő a közös munkában való rész­vétel. A járás szövetkeretei­nek többségét azonban a jó munka jellemzi. A szocialista tudat A továbbiakban elemezte a pártbizottság beszámolója a pártszervezetek munkáját a pártépítés, az agitáció és a pártoktatás eredményeit. A beszámolási időszakban a párttagok létszáma 9 szá­zalékkal emelkedett A vá­lasztott pártszervek és az alapszervezetek megfeleltek a rájuk háruló feladatok­nak. Munkájukat igazolják a szocialista építésben el­ért eredmények, a gazdasá­gi munka előrehaladása, a tsz-ek megerősödése, az ipa­ri termelés emelkedése, a lakosság anyagi, kulturális és szociális helyzetének Ja­vulása. A pártszervek és az alapszervezetek helyes tö­rekvéseit, a kommunisták igyekezetét jellemzi, hogy a párt IX. kongresszusának tiszteletére széles körű mun­kaverseny bontakozott ki a járásban. A különböző ver­senymozgalmak, az elmúlt években is hozzájárultak az eredmények növeléséhez és nem utolsósorban az embe­rek szocialista tudatának formálásához, a közösségi szellem erősödéséhez. Most a IX. kongresszus tiszteletére Indított szocialista munka­versenyben 182 brigád, ösz­sresen 3130 fő vesz részt. Az összes versenyvállalások ér­téke több mint 29 millió forint Nem lds szerepe van az emberek szocialista tudatá­nak kialakulásában a párt­oktatásnak. A szentesi já­rásban e téren is jelentős eredmények születtek a párt­szervezetek ős nem utolsó­sorban a propagandisták odaadó, lelkes szervező és alkotó munkájának eredmé­nyeként Űj, magasabb szintű oktatási formák ho­nosodtak meg, amelyek so­rában kiemelkedő a mar­xista esti egyetem és a kö­zépiskola, mint a káderkép­zés alapja. Az esti egyete­men évente ötvenen végez­nek. Szorosan összefügg ezzel az a nagy változás, amely a járás közoktatási és kul­turális helyzetében az el­múlt időszakban bekövet­kezett A párt egyik leg­főbb gondja a felnövekvő nemzedék szocialista neve­lése és képzése. Ezt szol­gálja az oktatási reform, amelynek eredményei bizta­tóak. Befejezésül a pártbizott­ság beszámolója a tömeg­szervezetek munkáját érté­kelte. Élénk vita A beszámolót követő vitá­ban összesen 23-an vettek részt. Bertus Pál elvtárs, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnöke a többi között arról szólott, hogy a hitelgazdál­kodás jelenlegi formája gá­tolja a termelés fejleszté­sét. Körösi Sándor elvtárs, a derekegyházi ÁGI igazga­tója az őszi betakarításról és a munkaversenyről szá­molt be. Dezső Imre elv­társ, a derekegyházi Hu­nyadi Tsz párttitkára hang­súlyozta, hogy az emberek ma már becsülik a közös vagyont s igyekeznek lelki­ismeretesen dolgozni. Dr. Bába Imre elvtárs, a járási tanács vb titkára a tanácsi államhatalmi szervek mun­kájának fejlődését húzta alá. Vígh Sándor elvtárs, a székkutasi gépjavító ál­lomás igazgatója a kommu­nisták példamutatását emel­te ki az éves tervek rend­szeres túlteljesítésében. Gila Eszter elvtársnö, a járási nőtanács titkára azt tette szóvá, hogy a nők foglalkoz­tatását több helyen maradi felfogás akadályozza. Serkedi Jáinos elvtárs, a mindszenti Lenin Tsz elnö­ke a szövetkeretek pénzügyi gondjairól beszélt, s dicsér­te a tagság helytállását. Pá­los János elvtárs, honvéd­alezredes az ifjúság haza­fias és honvédelmi nevelé­sének fontosságát emelte ki. Horváth Lajosné elvtársnő, tömörkényi úttörővezető an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy a gyerme­kek kommunista szellemű neveléséhez szükséges a pe­dagógusok marxista képzé­se. Keresztes Imre elvtárs, a járási tanács csoportveze­tője példákkal támasztotta alá, hogyan érvényesül a párt vezető szerepe a gya­korlatban. Buzi Nagy Mi­hály elvtárs, a fábdánse­bestyéni egységes pártvere­tőség tagja rámutatott, hogy még megoldatlan a szövet­kereti öregek helyzete. Haj­nal Mihály elvtárs, a szen­tesi városi pártbizottság tit­kára arról a fejlődésről szá­molt be, amelyet Szentes az elmúlt négy év alatt el­ért. Fodor Gyula elvtárs, a Központi Bizottság tagja több fontos kérdésről, köz­tük az új gazdasági mecha­nizmus problémáiról táié­koztatta a pártértekezlet résztvevőit. Dr. Molnár László elvtárs, járási ügyész kijelentette: a törvényesség betartása igen kedvezően hat a termelőszövetkezeti ta­gok hangulatára és gazdál­kodására. Nyemecz Erzsé­bet elvtársnő, a pankotai ÁGI ifjúsági szocialista bri­gádvezetője azt vázolta, ho­gyan állnak helyt a fiatalok a kongresszusi versenyben. Bátki Ferenc elvtárs, a csanyteleki Szabad Május Tsz párttitkára a gazdál­kodás és a munkafegyelem megjavulásáról számolt be, amely jórészt a pártszerve­zetnek köszönhető. Kiss Im­re elvtárs, a Hazafias Nép­front járási titkára a nép­frontmunka fejlődéséről be­szélt. Szabó Zoltán elvtárs, a KISZ járási bizottságának titkára kérte az idősebb kommunistákat, hogy na­gyobb türelemmel foglalkoz­zanak a KISZ-esek és az úttörők munkájával. Libor Antal elvtárs, az eperjesi If­jú Gárda Tsz párttitkára kifogásolta, hogy a község­ben nincs megfelelő kul­turális és szórakozási lehe­tőség, s emiatt több fiatal máshová ment dolgozni. Nagy György elvtárs, a szentesi városi tanács vb elnöke a járási és a váro­si verető szervek jobb együttműködésének szüksé­gességét hangoztatta- Csányi József elvtárs, a járási ta­nács osztályvezetője beszá­molt a kenyérgabona-vetés helyzetéről. A vita végén Rózsa Ist­ván elvtárs, a megyei párt­bizottság titkára válaszolt a hozzászólók által felvetett néhány kérdésre, majd Ku­rucz Márton elvtárs össze­foglalta a tanácskozás főbb tanulságait Átadta megbízólevelét Kuba új magyarországi nagykövete Dobi István, a népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán fogadta Jósé Matar Franyie rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Kubai Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevélét Jósé Matar Franyie nagy­követ megbízólevele átadá­sakor beszédet mondott, melyre Dobi István vála­szolt A megbízólevél átadá­sa után a nagykövet bemu­tatta Dobi Istvánnak a kísé­retében megjelent Rafael Farinas Lumpuy nagykövet­ségi első titkárt, Ignacio Leon Llera kereskedelmi ta­nácsost és Toásmás Ramrirez Molina nagykövetségi má­sod titkárt Á kubai nagykövet meg­bízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúz­ta a magyar hősök emlék­művét. Kállai Gyula nyilatkozata a Guardianban A szerdai Guardian Ma­gyarország egységes címmel három hasábon közli azt a terjedelmes interjút, amelyet Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnöke adott Budapes­ten Grimondnak, az angol Liberális Párt vezérének. Az interjú részletesen ki­tér a szocialista demokrácia fejlesztésére, az ellenforrada­lom óta bekövetkezett kon­szolidációra, az állam és az egyház, az állam és a sajtó viszonyára, a KGST-re, a kü­lönböző magyar javaslatokra. Megkezdődött az első magyarországi nemzetközi költőtalálkozó (Kiküldött munkatársunk­tól.) Nem véletlen, hogy a rendező bizottság Ariont, a dalt és tettet egyaránt vál­laló bátor mitológiai hőst választotta a budapesti köl­tőtalálkozó jelképéül. Vál­lalni az éneket az emberért — és a tettet az emberisé­gért; ez az a gondolat, amely a sokféle valóságos és szellemi égtáj költőit Bu­dapestre hívta és Budapest­re hozta. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a költészet napjainak megrendezése — ha néhány napra is — egy kicsit az európai líra fővárosává avat­ta fővárosunkat. Földré­szünk poétáinak „parla­mentje" tegnap délelőtt ült össze először a MEDOSZ Jókai utcai székházának nagytermében. Az elnökség­ben foglalt helyet Ilku Pál művelődésügyi miniszter, s megjelent a tanácskozáson Aczél György, a művelődés­ügyi miniszter első helyette­se és dr. Köpeczi Béla, az MSZMP KB kulturális osz­tályának vezetője is. A magyar írók és a ren­dező hizottság nevében Dar­vas József, az írószövetség elnöke köszöntötte a mint­egy 100 külföldi költőt, mű­fordítót. Ezt követően a művelődésügyi miniszter üd­vözölte a konferencia részt­vevőit, méltatta a lírának, mint a magyar irodalom reprezentáns műfajának je­lentőségét, s a felszabadulás utáni közönséghódítását. Ezután Illyés Gyula lépett a mikrofonhoz. A költészet egyetemessége és nemzetkö­zisége — ez volt a gondo­latgazdag, szellemes, rész­ben vitaindítónak is szánt előadás címe. Tanácskozásunk alapkér­dése — mondta — a költé­szet egyetemessége. Nyilván­valóan azért választottuk té­mául, mert napjainkban ez az egyetemesség nincs meg. Vagy nem hat — nem kel­lőképpen legalábbis. A köl­tészet, mint a szellemi kul­túra sajátos ága a megosz­tottság, a kirekesztettség, a meg nem értés állapotában van. Mégpedig oly módon, ami nem kívánatos. Mert a költészet arra hivatott, hogy közvetítsen a társadalom egésze és a társadalmat al­kotó személyek közöH. Még­is a költőket manapság gyakran éri a vád, hogy hallgatnak, illetve akár hall­gathatnának is, mert ugyan ki érti a szavukat? Igen, ez a kifogás hangzik leg­(MTI Foto - Kelet) Ev» felvételei Európa kőltőtársadalmának nagyszabású nemzetközi kon­ferenciájának szünetében Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke és Ilarri Kaasalaincn (finn) beszél­getése gyakrabban az olvasók kö­réből a modern költők el­len: minél maibbak, an­nál érthetetlenebbek. Azért vagyunk itt — mondotta Illyés Gyula —, hogy mind­eme vádaskodás alapját avagy alaptalan voltát részleteiben elemezzük, hogy szót értsünk a világgal, vagyis megkíséreljünk vala­mi egyetemességet: közös beszédet, közös logikát. — Reménnyel nézek ez elé — mondotta —, hisz óriási érv a költők világ­tól való eltávolodása és nehezen érthetősége ellen már pusztán ez az együtt­lét is: ezer és ezer kilomé­ter távolságról gyűltek ide és én tudom, hogy ezek a külön-külön oly érthetetle­nek egymást régtől kitűnően értik. Az előadás után Jean Rousselot, Zlatko Gorjan és Somlyó György fejtette ki véleményét a költészet he­lyéről, felelősségéről, s a műfordítás egyes kérdései­ről. Roger Caillois hozzá­szólását — ő az UNESCO­n távközlési berendezések fejlesztése A vasúti biztosító- és táv­közlési berendezések korsze­rűsítését az OSZZSD, a szo­cialista országok vasútjai­nak együttműködési szerve­zete együttes erővel igyekszik I megoldani. Az OSZZSD biztosító- és távközlő bizottsága minden évben — az idén október 19 és 28 között Budapesten — megvitatja az elért eredmé­nyeket és a feladatokat. ~ Az idei tárgysorozaton tár­gyalnak az úgynevezett vo­natbefolyásoló berendezés tovább fejlesztéséről, amely hatalmas távlatokat nyit a biztonsá­gos közlekedésben. Nálunk az úgynevezett vo­natbefolyásoló berendezést Tárnok—Martonvásár közt próbálják ki, jövőre kiala­kítják Nyékládháza—Miskolc —Mezőzombor—Nyíregyháza között, a közeli években Biti dapest—Szolnok—Debrecen— Záhony, illetve Budapesti­Hatvan—Miskolc között. A bizottság tagjai tanulmá­nyozzák, milyen távlatok nyílnak a baráti országok vasútjai­nál a berendezés rendszeresíté­sére, illetve tovább fejlesz­tésére. Tárgyalnak arról is, hogy a vasúti forgalom gyorsífá­sánál hogyan használhatják fel a rádiótelefont (MTI) értekezletek miatt nem je­lenhetett meg — felolvas­ták. Egyébként több nagynevű költő, többek között az olasz Quasimodo, a szovjet Tvar­dovszki, a spanyol Alberti kénytelen volt különböző okok miatt távol maradni, de valamennyien fontos és hasznos vállalkozásnak tart­ják a találkozó megrende­zését. Az első nap programja délután a költészet és mű­fordítás kérdéseinek megvi­tatásával folytatódott A rendezés jól mutatkozott be. A résztvevők három nyelven — magyarul, oroszul és franciául — szinkronban hallgathatják a beszélőt. Minden résztvevő megkapta az Árion című többnyelvű almanachot, ezenkívül szá­mos tájeKoztató bulletint is. Csak a tízperces hozzászó­láskorlátozással vannak és nyilván lesznek is még ba­jok. De hát ez érthető, ki­ki bőséges mondanivalót ho­zott magával az első ma­gyarországi nemzetközi köl­tőtalálkozóra. Az est folyamán az Egye­temi Színpadon, a Kossuth­klubban, s a főváros nagy művelődési házaiban olva­sóikkal is találkoztak a külföldi és magyar költők. Verseiket neves előadómű­vészek szavalták, de maguk is felolvastak saját költemé­nyeikből, sőt magyar köl­tők verseinek általuk készí­tett műfordításaiból is. A tanácskozás ma és holnap folytatja munkáját Simái Mihály Csütörtök, 1966. október 30. OtL-MAG IaRQRUAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents