Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-20 / 248. szám
A gyakorlat igazolja a párt politikájának helyességét A szentesi járás kommunistáinak pártértekezlete Tegnap tartottak pártértekezletet a szentesi járás kommunistái Szentesen, a városi tanácsháza nagytermében. A pártértekezleten résztvett és felszólalt Fodor Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, és Rózsa István elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság titkára is. Kuru.cz Márton elvtárs, a járási pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést adott a járási pártbizottság írásban kiadott beszámolójához, majd megkezdődtek a hozzászólások. Az első napirend lezárása után a pártértekezlet megválasztotta a szentesi járási pártbizottságot. Az új pártbizottság azonnal összeült és első titkárnak választotta Kurucz Márton elvtársat, titkárnak Dezső Sándor elvtársat. A pártvégrehajtó bizottság további tagjai: Asztalos József, Bertus Pál, Csorba György, Garai Szabó Bálint, Gál Sándor, Gila Eszter, Nagy József, Márkus Mihály és Török Sándor elvtársak. Egységben a pártonkívüliekkel A járási pártbizottság beszámolójának bevezetője megállapította, hogy a gyakorlat a szentesi járásban is igazolta a pórt politikájának helyességét. A járás kommunistái a párt Központi Bizottságának és a megyei pártbizottság határozatainak szellemében, azzal egyetértésben végezték munkájukat Egyetértenek azzal, hogy a IX. kongreszszus erősítse meg az eddig követett főbb politikai irányvonalat, s azt a követelményeknek megfelelően fejlessze tovább. Jelentette a pártbizottság a pártértekezletnek, hogy a járásban a pártszervek, az alapszervezetek, az állami és a társadalmi, valamint a gazdasági szervek, a járás kommunistái egységben a pártonkívüliekkel eredményesen dolgoztak a párt VIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáért Ennek eredményeként a szocializmus gazdasági és politikai bázisai tovább növekedtek. Szentesen és Csongrádon lényegesen előrehaladt az iparosítás, melynek hatása az egész járást kedvezően érinti. Gazdaságilag és politikailag megszilárdultak a tsz-ek, javult a tagság életkörülménye. Előrehaladt a községek átalakulása, jelentős községpolitikai célok váltak valóra. Előbbre haladtunk a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztésében, növekszik azok száma, akik felismerik, hogy a marxizmus ismerete nélkül nem lehet jól ellátni a szakmai feladatokat sem. A szocialista fejlődés jele továbbá, hogy érvényesült és erősödött a munkásosztály szövetségi politikája, erősödött a munkás-paraszt szövetség Részletesen elemezte a pártbizottság beszámolója a járás társadalmi viszonyait, a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok és az értelmiségiek helyzetét, majd az ipari és a mezőgazdasági termelést értékelte. Jelenleg 27 tsz gazdálkodik a szentesi járásban. A közös munkában a tagok 72,4 százaléka vett részt rendszeresen. Egy dolgozó tagra 9,1 hold szántóföld jut. A tagság 30,4 százaléka nyugdíjas. A rendszeresen dolgozó családtagok száma 1335, az alkalmazottaké 2453. Jelenleg 1102 fővel többen dolgoznak rendszeresen a közösben, mint négy évvel erelőtt Azokban a helységekben, ahol a termelési eredmények gyengék és a tagság jövedelme is alacsony, nem kielégítő a közös munkában való részvétel. A járás szövetkereteinek többségét azonban a jó munka jellemzi. A szocialista tudat A továbbiakban elemezte a pártbizottság beszámolója a pártszervezetek munkáját a pártépítés, az agitáció és a pártoktatás eredményeit. A beszámolási időszakban a párttagok létszáma 9 százalékkal emelkedett A választott pártszervek és az alapszervezetek megfeleltek a rájuk háruló feladatoknak. Munkájukat igazolják a szocialista építésben elért eredmények, a gazdasági munka előrehaladása, a tsz-ek megerősödése, az ipari termelés emelkedése, a lakosság anyagi, kulturális és szociális helyzetének Javulása. A pártszervek és az alapszervezetek helyes törekvéseit, a kommunisták igyekezetét jellemzi, hogy a párt IX. kongresszusának tiszteletére széles körű munkaverseny bontakozott ki a járásban. A különböző versenymozgalmak, az elmúlt években is hozzájárultak az eredmények növeléséhez és nem utolsósorban az emberek szocialista tudatának formálásához, a közösségi szellem erősödéséhez. Most a IX. kongresszus tiszteletére Indított szocialista munkaversenyben 182 brigád, öszsresen 3130 fő vesz részt. Az összes versenyvállalások értéke több mint 29 millió forint Nem lds szerepe van az emberek szocialista tudatának kialakulásában a pártoktatásnak. A szentesi járásban e téren is jelentős eredmények születtek a pártszervezetek ős nem utolsósorban a propagandisták odaadó, lelkes szervező és alkotó munkájának eredményeként Űj, magasabb szintű oktatási formák honosodtak meg, amelyek sorában kiemelkedő a marxista esti egyetem és a középiskola, mint a káderképzés alapja. Az esti egyetemen évente ötvenen végeznek. Szorosan összefügg ezzel az a nagy változás, amely a járás közoktatási és kulturális helyzetében az elmúlt időszakban bekövetkezett A párt egyik legfőbb gondja a felnövekvő nemzedék szocialista nevelése és képzése. Ezt szolgálja az oktatási reform, amelynek eredményei biztatóak. Befejezésül a pártbizottság beszámolója a tömegszervezetek munkáját értékelte. Élénk vita A beszámolót követő vitában összesen 23-an vettek részt. Bertus Pál elvtárs, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnöke a többi között arról szólott, hogy a hitelgazdálkodás jelenlegi formája gátolja a termelés fejlesztését. Körösi Sándor elvtárs, a derekegyházi ÁGI igazgatója az őszi betakarításról és a munkaversenyről számolt be. Dezső Imre elvtárs, a derekegyházi Hunyadi Tsz párttitkára hangsúlyozta, hogy az emberek ma már becsülik a közös vagyont s igyekeznek lelkiismeretesen dolgozni. Dr. Bába Imre elvtárs, a járási tanács vb titkára a tanácsi államhatalmi szervek munkájának fejlődését húzta alá. Vígh Sándor elvtárs, a székkutasi gépjavító állomás igazgatója a kommunisták példamutatását emelte ki az éves tervek rendszeres túlteljesítésében. Gila Eszter elvtársnö, a járási nőtanács titkára azt tette szóvá, hogy a nők foglalkoztatását több helyen maradi felfogás akadályozza. Serkedi Jáinos elvtárs, a mindszenti Lenin Tsz elnöke a szövetkeretek pénzügyi gondjairól beszélt, s dicsérte a tagság helytállását. Pálos János elvtárs, honvédalezredes az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelésének fontosságát emelte ki. Horváth Lajosné elvtársnő, tömörkényi úttörővezető annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gyermekek kommunista szellemű neveléséhez szükséges a pedagógusok marxista képzése. Keresztes Imre elvtárs, a járási tanács csoportvezetője példákkal támasztotta alá, hogyan érvényesül a párt vezető szerepe a gyakorlatban. Buzi Nagy Mihály elvtárs, a fábdánsebestyéni egységes pártveretőség tagja rámutatott, hogy még megoldatlan a szövetkereti öregek helyzete. Hajnal Mihály elvtárs, a szentesi városi pártbizottság titkára arról a fejlődésről számolt be, amelyet Szentes az elmúlt négy év alatt elért. Fodor Gyula elvtárs, a Központi Bizottság tagja több fontos kérdésről, köztük az új gazdasági mechanizmus problémáiról táiékoztatta a pártértekezlet résztvevőit. Dr. Molnár László elvtárs, járási ügyész kijelentette: a törvényesség betartása igen kedvezően hat a termelőszövetkezeti tagok hangulatára és gazdálkodására. Nyemecz Erzsébet elvtársnő, a pankotai ÁGI ifjúsági szocialista brigádvezetője azt vázolta, hogyan állnak helyt a fiatalok a kongresszusi versenyben. Bátki Ferenc elvtárs, a csanyteleki Szabad Május Tsz párttitkára a gazdálkodás és a munkafegyelem megjavulásáról számolt be, amely jórészt a pártszervezetnek köszönhető. Kiss Imre elvtárs, a Hazafias Népfront járási titkára a népfrontmunka fejlődéséről beszélt. Szabó Zoltán elvtárs, a KISZ járási bizottságának titkára kérte az idősebb kommunistákat, hogy nagyobb türelemmel foglalkozzanak a KISZ-esek és az úttörők munkájával. Libor Antal elvtárs, az eperjesi Ifjú Gárda Tsz párttitkára kifogásolta, hogy a községben nincs megfelelő kulturális és szórakozási lehetőség, s emiatt több fiatal máshová ment dolgozni. Nagy György elvtárs, a szentesi városi tanács vb elnöke a járási és a városi verető szervek jobb együttműködésének szükségességét hangoztatta- Csányi József elvtárs, a járási tanács osztályvezetője beszámolt a kenyérgabona-vetés helyzetéről. A vita végén Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára válaszolt a hozzászólók által felvetett néhány kérdésre, majd Kurucz Márton elvtárs összefoglalta a tanácskozás főbb tanulságait Átadta megbízólevelét Kuba új magyarországi nagykövete Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Jósé Matar Franyie rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Kubai Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevélét Jósé Matar Franyie nagykövet megbízólevele átadásakor beszédet mondott, melyre Dobi István válaszolt A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Dobi Istvánnak a kíséretében megjelent Rafael Farinas Lumpuy nagykövetségi első titkárt, Ignacio Leon Llera kereskedelmi tanácsost és Toásmás Ramrirez Molina nagykövetségi másod titkárt Á kubai nagykövet megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Kállai Gyula nyilatkozata a Guardianban A szerdai Guardian Magyarország egységes címmel három hasábon közli azt a terjedelmes interjút, amelyet Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke adott Budapesten Grimondnak, az angol Liberális Párt vezérének. Az interjú részletesen kitér a szocialista demokrácia fejlesztésére, az ellenforradalom óta bekövetkezett konszolidációra, az állam és az egyház, az állam és a sajtó viszonyára, a KGST-re, a különböző magyar javaslatokra. Megkezdődött az első magyarországi nemzetközi költőtalálkozó (Kiküldött munkatársunktól.) Nem véletlen, hogy a rendező bizottság Ariont, a dalt és tettet egyaránt vállaló bátor mitológiai hőst választotta a budapesti költőtalálkozó jelképéül. Vállalni az éneket az emberért — és a tettet az emberiségért; ez az a gondolat, amely a sokféle valóságos és szellemi égtáj költőit Budapestre hívta és Budapestre hozta. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a költészet napjainak megrendezése — ha néhány napra is — egy kicsit az európai líra fővárosává avatta fővárosunkat. Földrészünk poétáinak „parlamentje" tegnap délelőtt ült össze először a MEDOSZ Jókai utcai székházának nagytermében. Az elnökségben foglalt helyet Ilku Pál művelődésügyi miniszter, s megjelent a tanácskozáson Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese és dr. Köpeczi Béla, az MSZMP KB kulturális osztályának vezetője is. A magyar írók és a rendező hizottság nevében Darvas József, az írószövetség elnöke köszöntötte a mintegy 100 külföldi költőt, műfordítót. Ezt követően a művelődésügyi miniszter üdvözölte a konferencia résztvevőit, méltatta a lírának, mint a magyar irodalom reprezentáns műfajának jelentőségét, s a felszabadulás utáni közönséghódítását. Ezután Illyés Gyula lépett a mikrofonhoz. A költészet egyetemessége és nemzetközisége — ez volt a gondolatgazdag, szellemes, részben vitaindítónak is szánt előadás címe. Tanácskozásunk alapkérdése — mondta — a költészet egyetemessége. Nyilvánvalóan azért választottuk témául, mert napjainkban ez az egyetemesség nincs meg. Vagy nem hat — nem kellőképpen legalábbis. A költészet, mint a szellemi kultúra sajátos ága a megosztottság, a kirekesztettség, a meg nem értés állapotában van. Mégpedig oly módon, ami nem kívánatos. Mert a költészet arra hivatott, hogy közvetítsen a társadalom egésze és a társadalmat alkotó személyek közöH. Mégis a költőket manapság gyakran éri a vád, hogy hallgatnak, illetve akár hallgathatnának is, mert ugyan ki érti a szavukat? Igen, ez a kifogás hangzik leg(MTI Foto - Kelet) Ev» felvételei Európa kőltőtársadalmának nagyszabású nemzetközi konferenciájának szünetében Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke és Ilarri Kaasalaincn (finn) beszélgetése gyakrabban az olvasók köréből a modern költők ellen: minél maibbak, annál érthetetlenebbek. Azért vagyunk itt — mondotta Illyés Gyula —, hogy mindeme vádaskodás alapját avagy alaptalan voltát részleteiben elemezzük, hogy szót értsünk a világgal, vagyis megkíséreljünk valami egyetemességet: közös beszédet, közös logikát. — Reménnyel nézek ez elé — mondotta —, hisz óriási érv a költők világtól való eltávolodása és nehezen érthetősége ellen már pusztán ez az együttlét is: ezer és ezer kilométer távolságról gyűltek ide és én tudom, hogy ezek a külön-külön oly érthetetlenek egymást régtől kitűnően értik. Az előadás után Jean Rousselot, Zlatko Gorjan és Somlyó György fejtette ki véleményét a költészet helyéről, felelősségéről, s a műfordítás egyes kérdéseiről. Roger Caillois hozzászólását — ő az UNESCOn távközlési berendezések fejlesztése A vasúti biztosító- és távközlési berendezések korszerűsítését az OSZZSD, a szocialista országok vasútjainak együttműködési szervezete együttes erővel igyekszik I megoldani. Az OSZZSD biztosító- és távközlő bizottsága minden évben — az idén október 19 és 28 között Budapesten — megvitatja az elért eredményeket és a feladatokat. ~ Az idei tárgysorozaton tárgyalnak az úgynevezett vonatbefolyásoló berendezés tovább fejlesztéséről, amely hatalmas távlatokat nyit a biztonságos közlekedésben. Nálunk az úgynevezett vonatbefolyásoló berendezést Tárnok—Martonvásár közt próbálják ki, jövőre kialakítják Nyékládháza—Miskolc —Mezőzombor—Nyíregyháza között, a közeli években Biti dapest—Szolnok—Debrecen— Záhony, illetve BudapestiHatvan—Miskolc között. A bizottság tagjai tanulmányozzák, milyen távlatok nyílnak a baráti országok vasútjainál a berendezés rendszeresítésére, illetve tovább fejlesztésére. Tárgyalnak arról is, hogy a vasúti forgalom gyorsífásánál hogyan használhatják fel a rádiótelefont (MTI) értekezletek miatt nem jelenhetett meg — felolvasták. Egyébként több nagynevű költő, többek között az olasz Quasimodo, a szovjet Tvardovszki, a spanyol Alberti kénytelen volt különböző okok miatt távol maradni, de valamennyien fontos és hasznos vállalkozásnak tartják a találkozó megrendezését. Az első nap programja délután a költészet és műfordítás kérdéseinek megvitatásával folytatódott A rendezés jól mutatkozott be. A résztvevők három nyelven — magyarul, oroszul és franciául — szinkronban hallgathatják a beszélőt. Minden résztvevő megkapta az Árion című többnyelvű almanachot, ezenkívül számos tájeKoztató bulletint is. Csak a tízperces hozzászóláskorlátozással vannak és nyilván lesznek is még bajok. De hát ez érthető, kiki bőséges mondanivalót hozott magával az első magyarországi nemzetközi költőtalálkozóra. Az est folyamán az Egyetemi Színpadon, a Kossuthklubban, s a főváros nagy művelődési házaiban olvasóikkal is találkoztak a külföldi és magyar költők. Verseiket neves előadóművészek szavalták, de maguk is felolvastak saját költeményeikből, sőt magyar költők verseinek általuk készített műfordításaiból is. A tanácskozás ma és holnap folytatja munkáját Simái Mihály Csütörtök, 1966. október 30. OtL-MAG IaRQRUAG 3