Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA véSSábó?0"1s^badkáróí —.————_ dr. Biczó György elvtársnak, 56. évfolyam, 232. szám Ara: 50 flllcr Szombat, 1966. október 1. a Szeged mj. városi tanács """""""~™—•— vb elnökének vezetésével Az üzem transzformátorháza Hódmezővásárhely határá- tervek szerint — három hóban még a múlt évben in- nap múlva begyújtanak, s dúlt meg a Finomkerámiai megkezdik a próbaüzemelteOrszágos Vállalat alföldi test. porcelángyárának az építése Harmadik ötéves tervünk és most már megkezdték a több mint félmilliárdos bekülönböző gépek —. mázőrlő ruházást igénylő új létesítSzerctlk a mázőrlő berendezéseket dobok, őntömasszaőrlő be- menye három szakaszban rendezések — szerelését. A épül. 2,7 000 négyzetméteres nagy- Az üzem „lelke™, az égecsarnokban száznyolc méter tőkemence, földgáztüzelésű ÍKJSSZÚ égetőkemence-alag- lesz, s már hozzáfogtak az utak kialakításán dolgoznak algyői szénhidrogén-medenolasz szakemberek irányítá- céből a földgázt szállító távsával. A kemencékbe — a vezeték építéséhez. Plenáris íilésltaHolt a SZOT A kongresszusi verseny meggyorsította az ipari fejlődést Készül az aiagútkemenre Pénteken reggel plenáris ülésre ült össze a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülést Brutvó János, a SZOT elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja nyitotta meg. A napirend első pontjaként a Szakszervezetek Országos Tanácsa Virizlai Gyula SZOT-titkár előterjesztése alapján megvitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveit. A dokumentummal kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a SZOT eljuttatja a párt Központi Bizottságához. Ezután Beckl Sándor SZOT-titkár számolt be az idei népgazdasági terv teljesítéséről és a kongresszusi munkaverseny első félévi tapasztalatairól, valamint a további feladatokról. Emlékeztetett a SZOTnak arra a határozatára, amely kimondta, hogy a terv alapvető céljainak megvalósítására kell irányulnia a termelést segítő szakszervezeti munkának is. Ugyanezt a célt tűzte maga elé a IX. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny is. A kongresszusi munkaverseny eredménye ma már számokban is lemérhető. Az első nyolc hónapban az előző évhez képest meggyorsult a fejlődés üteme. A SZOT titkára részletesen ismertette az eddigi kedvező termelési eredményeket, megállapította azonban azt is, hogy még mindig fordulnak elő kiesések, ami nemegyszer a vállalatok közti együttműködés akadozására vezethető vissza. Csak helyeseim lehet, hogy a vállalatok egy része megfelelő anyagi ösztönzéssel is igyekezett fokozni az exportot, helytelen azonban, hogy egyes helyeken emiatt nem fordítot+ak elég gondot a belföldi igények kielégítésére örvendetes, hogy a brigádok vállalásai között egyre Kiemelkedő fejezet pártunk és népünk történetében Tudományos tanácskozás a Párttörténeti Intézetben Társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esztendejének történetéről kezdődött kétnapos tudományos ülésszak pénteken a Párttörténeti Intézetben, közgazdászok, történészek és filozófusok részvételével. Ott volt a tanácskozáson Szerényt Sándor. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pártfőiskola igazgatója és dr. Köpeczi Béla, az MSZMP KB kulturális osztályának vezetője. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet főigazgatója nyitotta meg az ülésszakot, majd Vass Henrik, az intézet igazgatója tartott bevezető referátumot társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esztendejének főbb kérdéseiről. Elmondta, hogy az elmúlt évtized kiemelkedő fejezet pártunk és népünk történetében: a legutóbbi tíz év és benne az MSZMP története a pártmunka alapelveit, módszerét és stílusát tekintve is új, egységes időszaknak tekinthető. Megalakulása és tevékenységének kibontakozása véget vetett a személyi kultusz, a pártot bomlasztó belső harcok időszakának. Olyan szakaszt nyitott népi demokráciánk történetében, amelyben a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása nyomán a szocializmus építése eredményesebben, gyorsabb ütemben haladhat. Ez idő alatt valósította meg a párt a megelőző időszak helyes céljait és szüntette meg azt, ami az előző időszakban nem állta ki a történelem kritikáját, sértette a szocialista építés törvényszerűségét, a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait. A következőkben részletesen elemezte az elmúlt évtized társadalmi-politikai küzdelmének főbb szakaszait, majd a párt vezető szerepéről szólva elmondta, hogy az MSZMP vezetőségének számtalan, a szocialista építés gyakorlata által már korábban felvetett kérdést kellett megoldania, illetve azokra új választ adnia. # A továbbiakban szólt népgazdaságirányítási rendszerünk új mechanizmusáról, hangsúlyozta, hogy a reform, a benne levő új gondolatok és elképzelések ellenére sem áll történelmi előzmények nélkül: egyenes folytatása az 1957 óta bekövetkezett változásoknak, minőségileg magasabb szintre emeli eddigi gazdaságpolitikánkat, olyan lehetőségek valóraváltását biztosftia. amelyek országunk anyagi erőforrásait még hasznost thatóbbá teszik; meggyorsítja haladásunkat, a szocializmus teljes felépítését. Végezetül Vass Henrik elmondta, hogy eredményeink megszilárdítása, a szocializmus teljes felépítése szempontjából alapvető fontosságú a szocialista eszmék és kultúra további térhódítása, a szocialista világnézet érvényrejuttatása társadalmi életünk minden területén. A bevezető előadás után az ülésszak hozzászólásokkal folytatódott A tanácskozás szombaton fejeződik be. (MT'| többször bukkan fel a minőség javítása. Igaz, az ilyen irányú fejlődést az is hátráltatta, hogy általában nem sikerült megfelelő anyagi és erkölcsi elismerést biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik valóban lelkiismereti ügynek tekintik a jó munkát. Ugyanakkor a hanyagul dolgozókkal szemben sem történik meg minden esetben a szükséges elmarasztalás, pedig ezt a jól dolgozók megbecsülése is megkívánná Hangsúlyozta ' Beckl Sándor, hogy itt nem általános hibáról van szó, hanem csupán arról, hogy egyes dolgozók nem teljesítik feladatukat elég lelkiismeretesen. A szakszervezeti vezető szervek — mondotta —megtárgyalták a kongresszusi munkaverseny tapasztalatait, vitáikat azonban gyakran nem követte a tennivalók konkrét meghatározása. A vállalatok és az üzemek műszaki és gazdasági vezetőinek egy része még mindig külső szemlélője csupán a versenynek, s többek között ez is oka annak, hogy kevés a munka- és üzemszervezésre, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítására, a szociális és kulturális lehetőségek bővítésére irányuló vorsenyvállalás. Részletesen ismertette Beckl Sándor a munkások és alkalmazottak reáljövedelmét enntö intézkedéseket és ezek hatását, a létszámgazdálkodás helyzetét és a dolgozók árufogyasztására vonatkozó adatokat. Hangsúlyozta, hogy ez év hátralevő részében még nagyobb mértékben kell érvényt szerezni annak az alapelvnek, hogy a verseny a terv teljesítésének eszköze. Ezért a gazdasági vezetők a most következő termelési tanácskozásokon konkréten mondják meg minden termelési kollektívának, hogy mit kívánnak tőlük a hátralevő nőnapokban. A dolgozók szakmai büszkeségére és hazafias önérzetére hivatkozva teremtsenek az üzemekben olyan légkört, hogy az egyes kollektívák csak minőségileg kifogástalan termékeket adjanak ki a kezükből. A szocialista munkaversenyben nemcsak a dolgozóktól várjuk el, hogy többet és jobbat alkossanak hanem járuljanak hozzá ehhez a műszaki-gazdasági vezetők Is. Többek között azzal, hogy a dolgozók közvetlenül érezzék a több és jobb munka eredményét. A termelési tanácskozásokon változatlanul sok munkaszervezési hiba kerül szóba. A dolgozók észrevételeinek és javaslatainak jelentősége egyre nagyobb lesz. amint közeledünk az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséhez. Hangsúlyozta Beckl Sándor, hogy a kongresszusi munkaverseny nem ér véget a IX pártkongresszus tanárskozásaival. A verseny az egész év feladatainak jobb teljesüését tűzi ki célul, de megköveteli a következő évre való felkészülést is. A vállalati önállóság növekedésével párhuzamosan fel kell oldani a munka versenyre vonatkozó köz ' ponti megkötöttségeket A jövőben a versenyformákat az alapszerveknek keli megvá'asrtaniok. Bejelentette Beckl Sándor, hogy a SZOT titkársága, illetve elnöksége rövidesen megtárgyalja a Munka Törvénykönyve módosításával. valamint a kollektív szerződések rendszerével kapcsolatos tervezeteket. A vállalati önállóság növekedése egyenesen megköveteli az üzemi demokrácia erősödését. Arra kell törekedni, hogy a termelési tanácskozások valóban a dolgozókkal való együttes vezetés érdemi fórumaivá váljanak — fejezte be beszámolóját Keckl Sándor. A beszámolót a tanácsülés egyhangúlag tudomásul vette és állást foglalt az idei népgazdasági terv teljesítéséről, valamint a további feladatokról. A tanácsülésen felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, továbbá Vas Imre, a művészszakszervezet, Tóth Anna, a textilesek. Simon Antal, a bányászok, dr. Darabos Pál, az orvos-egészségügyi dolgozók Szabó Antal, a vasutasok, Földvári Aladár, a közlekedésügyi dolgozók és dr. Jókai Lóránt, a közalkalmazottak szakszervezetének főtitkára, Keszei Károly, a szakszervezetek budapesti tanácsának vezető titkára, Molnár Ferenc, a SZOT tagja és Mónus Gábor, a Munka szerkesztője. A tanácsülés Brutyó Jánosnak. a SZOT elnökének zárszavával ért véget. fMTI) hazaérkezett a hét eleje óta kint tartózkodó háromtagú tanácsi küldöttség. A szegedi delegáció viszonozta a jugoszláv testvérváros tanácsi küldöttségének látogatását Ez alkalommal írta alá dr. Biczó György és Matija Sedlak, a suboticai községi szkupstina elnöke a testvérvárosi együttműködési okmányt. A szegedi küldöttség négynapos útja során tanulmányozta a szabadkai tanács, a közigazgatás munkáját, s ismerkedett a város életével, A szegedi delegáció ismertette a Szeged mj. városi tanács munkálkodását, s kapcsolatait a lakossággal. A látogatásról dr. Biczó György elvtárs a következőket mondotta a Dél-Magyarországnak: — A tanácsi delegáció útja eredményes és hasznos volt, hozzájárult Szeged ét Szabadka kapcsolatainak, együttműködésének további gazdagításához. Lényeges, hogy a mindvégig elvtársi, baráti légkörű megbeszélések során a kapcsolatoknak konkrét formái születtek. Ezeket a jelen és a jövő feladata valóra váltani. A kapcsolatok konkrétsága a töubi között abban is megnyilvánul, hogy a két város üzemei, intézményei ezután rendszeres, közvetlen együttműködést, kölcsönös tapasztalatcseréket alakítanak ki. Tehát: egy-egy szegedi, illetve szabadkai dolgozó kollektíva képviselői alkotó munkakapcsolatba lépnek, kölcsönösen megismerhetik egymást. Természeteden mind a szegedi, mind a szabadkai államhatalmi szerv is folyamatossá teszi a mindkét város számára gyümölcsöző megbeszéléseket, gondolatcseréket a tanácsi munkáról, elvi és gyakorlati k rdéseiről. A SZOVOSZ vcmdorserlegQ a 10-es AKÖV-nél A SZÖVOSZ elnöksége a kongresszusi munkaverseny során egy vándorserleget ajánlott fel az autóközlekedési vállalatok számára. A serleget minden hónapban annak a vállalatnak adományozzák, amely a legjobb eredményt éri el a kongresszusi munita verseny ben. Ahhoz, hogy valamelyik vállalat véglegesen elnyerje, legalább kétszer birtokba kel] venni, s végül majd az éves értékelés után döntenek. A júliusi munkák alapján a 9. sz. AKÖV (Kecskemét) szerezte meg a serleget, az augusztusi zöldáruszállításban viszont a szegedi 10. sz. AKÖV bizonyult a legjobbnak. A serlegátadó ünnepségre pénteken délelőtt került str az AKÖV szegedi székhelyén. Az Autóközlekedési Vezérigazgatóság részéről Zahomenszky József vezérigazgató-helyettes köszönte meg a szegediek kiváló eredményét, elmondta, hogy s vezérigazgatóság nagyra értékeli sikerüket. A SZ'őVOSZ képviseletében Nagy Jenő osztályvezető mondott elismerő szavakat a 10-as AKÖV odaadó munkájáért, majd Suhajda József, a kecskeméti 9-es AKÖV igazgatója atadta a vándorserleget Csiszár Károlynak, a 10. sz. AKÖV igazgatójának. (Lieb'iiann Béla felv.) Csiszár Károly igazgató (jobboldalt) átveszi a vándorser leget mai Ml Az épülő porcelángyár ^fP^K - M VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! dfiMmoum Hazaérkezett a tanácsi küldöttség \