Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-17 / 220. szám

A bejelentéseit, panaszok sorsa A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének nyilatkozata Á Minisztertanács augusz­tus elejei ülésén a Központi NéDi Ellenőrzési Bizottság el­nöke jelentést tett arról, hogyan intézik a tanácsok és más állami szervek a la­kosság panaszait, beadvá­nyait. hivatalos ügyeit. Az országos jelentéshez anyagot szolgáltatott a Csongrád me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság is. Ennek kapcsán kereste fel munkatársunk Balázs Laios elvtársat, a bizottság elnökét, hogy tá­jékoztatást kérien tőle. Rincs lényeges változás — A dolgozók panaszai­nak intézésében — mondotta — az utóbbi években javult a tanácsok szakigazgatási szerveinek munkáia. Ezt el­sősorban a tanácsi dolgozók fokozódó politikai és szak­mai fejlődése tette lehetővé. A hozzánk érkezett bejelen­tések számszerűségét nézve nincs lényegesebb változás az elmúlt év azonos idősza­kához képest. Ez év szep­temberig közel 200 bejelen­tés érkezett, ennek mintegy ötven százaléka Szegedről, a szegedi iárásból. Tavaly 257 népi ellenőr foglalkozott a közérdekű bejelentések vizs­gálatával. s az erre fordított idő meghaladta az 1150 mun­kanapot. Tapasztalataink sze­rint ez az idő ebben az év­ben 6em lesz kevesebb. — Miiven természetűek az orvoslásra szoruló beadvá­nyok. panaszok? Egy konkrét eset — Meglehetősen sokféle problémát érintenek — kap­tuk a felvilágosítást. —Meg­találhatók közöttük a csök­kent munkaképességűek el­helyezésének nehézségei, a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmére való törek­vés. a kárt okozó magatar­Esztergályosok versenye A győztes — Gál József — sz utolsó simításokat végzi munka­darabján. Háttérben a verseny második és harmadik helyezett­je: Farkas Ferenc és Kardos Ferenc már a mérésnél tartanak Huszonkét fiatal esztergá­lyos Bzakmunitas mérte ösz­sze elméleti és gyakorlati tu­dását szakmájában tegnap Szegeden, a Mü. M. 600. sz. Iparitanuíó Intézetében. A KISZ Közpjnti Bizottsága és a televízió „Ki minek mes­tere"-vetéíkedőjének városi döntőjéből nyolcan — Gál József, Farkas Ferenc, Kar­dos Ferenc, Pintér Vince, Becski Balázs, Garnai Jó­zsef, Kása Pál, Király István — jutottak a me­gyei döntőbe. A fejet és kezet egész na­pos próbára tea ő verseny­ben Gál József gv'zött A fiatal szaki lunkás hétközna­ponként a Vas- és Fémipari Ktsz lengyel gyártmányú ho­rizontéi esztergapadján dol­gozik. Nagy felelősséggel: az általa készített alkatrészek kivétel nélkül exportra ke­rülnek. — 1955-ben Makón, a 601-es Iparitanuló Intézet­ben tanultam és Szegeden a MÁV-fűtőházban szabadul­tam. V '.onáskodás után sok­felé szerencsét próbáltam, s 1962 óta vagyok a Vas- és Fémipari Ktsz-ben. Nem ez az első ilyen győzelmem, 1953-ban már országos esz­tergályos iparitanuló-bajnak voltam. Hogy most újból miért sikerült? — nincs en­nek ti i-n. Szeretem a szak­in' at, ez az egész. Szigorú a munkám, nagyok a fel­adatok, úgy érzem, ez segí­tett tások sérelmezése, a tsz-ek­ben a háztáji földekkel elő­forduló oroblémák. továbbá munkaügyi kérdések és kü­lönféle lakásügyek. Példánál: ok;' * ' ti népi ellenőrzési bizottság el­nöke kitért egv lakáskiuta­lással kapcsolatos sérelem orvoslására. Papp Lajosr.é Szeged. Teleki utca 1. szám alatti lakos jogos lakás­igénylő. Négy kiskorú giter­mekével olyan pincehelyi­ségben lakik, amely mind­annyiuk egészségére veszé­lyes. A házban, ahol lakik, megürült egy egyetlen szo­bából álló lakás, amely, bár nagyon kicsi, mégis egészsé­gesebb környezetet biztosí­tott volna, mint a régi he­lyiség. Sajnálatos, hogv ezi a szobát nem a sok kisgyer­mekes Papp Lajosné kapta meg. hanem egy egyedül­álló nő. — Utánajárásunkra — folytatta Balázs Lajos —kö­zölte a Szeged megyei jogú városi tanács elsőfokú la­kásügyi hatósága: „Papp La­iosné problémáját ismeri, jelenlegi lakásukat a hely­színen megvizsgálták, prob­lémájukat az elsőfokú lakás­ügyi hatóság a Lakásügyi Társadalmi Bizottsággal egyetértésben a lehetőségek keretei között meg fogia ol­dani." flz elégte'en intézkedések oka — Milyen okok játszanak közre, amikor a lakosság ügyes-bajos dolgának elinté­zése csorbát szenved? — Általános tapasztala­tunk. hogy gvakran a jog­szabályok kellő ismeretének hiánya, más esetekben a kö­zömbösség a felületes, a gon­datlan magatartás a társada­lom javainak kezelésében és védelmében. Nem egv eset­ben a panasz különösebb akadály nélkül is elintézhető lenne, de azt meggátolja az úgynevezett presztízs féltése, a korábbi helytelen állásfog­laláshoz való makacs ragasz­kodás. A dolog egyszerű és gyors intézése helvett nem ismeretlen a huzavona, a dolgok titkolása. holott a panaszosok saját hatáskör­ben nyilvánosságot adnak sérelmüknek. Politikailag hátrányos, a dolgozók igaz­ságérzetét pedig sérti, hogy némelyek ügyeit személyi kapcsolatok révén kevésbé indokolt esetben is gyorsan és kedvezően intézik el. A hozzánk érkező bejelenté­sekben. panaszokban gyak­ran találunk ilyesmikre uta­lásokat. — Mi a helvzet a névtelen bejelentésekkel ? —• Vannak, de hozzátehe­tem. hogy ezeknek a száma az idén valamivel kevesebb, mint tavaly. A névtelen be­ielentések különböző gazda­sági területekről érkeznek. Leginkább a névtelen beje­lentések azok. amelyek va­lótlan dolgokat tartalmaz­nak. Voltak viszont olyan névtelen bejelentések is. amelyek a kárt okozó ma­gatartások megszüntetését se­gítették elő. U F. A vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai Közel három hete, hogy elkezdődött a párt-alapszer­vezetekben a vezetőségek új­jáválasztása. Ezt a folya­matot nagy figyelemmel kí­sértük, hiszen a kongresszu­si felkészülésnek egyik je­lentős mozzanatáról van szó. Eddig mintegy 300 alap­szervezet választotta meg ve­zetőségét A tapasztalatok nagyon tanulságosak, és al­kalmasak arra, hogy bizo­nyos következtetéseket már menet közben is levonjunk. Mindenekelőtt azt hang­súlyozzuk, hogy a vezető­ségválasztó taggyűlések a párttagok nagy érdeklődésé­nek közepette folynak. Fi­gyelemmel kísérik a vezető­ségek és a titkár megvá­lasztását a párthoz közel­álló emberek is. A párttagok 80—95 vagy ennél is na­gyobb százaléka jelenik meg a taggyűlésen. Ily módon a határozatképesség a taggyű­léseken nem jelent gondot Eddig egyetlen taggyűlés nem maradt el sem Szege­den, sem a megye többi ré­szében. Bízunk benne, hogy ezután sem kerül erre sor. A jó megjelenési arányszám legfeljebb azokra a közsé­gi és városi-kerületi alapi­szervezetekre nem jellemző, ahol egyrészt sok az idős párttag, akik egészségi ál­lapotuk miatt nehezen moz­dulnak. másrészt sok a tá­vol dolgozó párttag. A já­rási, városi pártbizotts-' és azok apparátusa nagyon gondosan foglalkoznak a ta "gyűlésekkel. Sokat ígérően kibontako­zott a kongresszusi munka­vei se ny amelynek szerve­zésében a szakszervezet és a KISZ nagy érdemeket szerzett A kommunisták érdek­lődésének nem a megjele­nés, hanem az az aktivitás a leglényegesebb mutatója, amelyet a pártszervezet munkájának értékelésében és az új vezetőség megvá­lasztásában tanúsítanak. Na­gyon bátran és kommunis­tákra jellemző felelősség­gel mondanak véleményt a vezetőség munkájáról, a párt gazdaságszervező tevé­kenységéről, és a pártépítés egyéb kérdéseiről. Nem­csak bírálnak a felszólalók, dc önmagukról is szólnak — nem egyszer önkritikusan. Dicsérik és bírálják a tö­rr.cgszervezetek vezetősé­gét Igénylik a párttagok, hogy a vezetőség jobban is­merje meg a tagság gond­jait és azt tolmácsolja a felsőbb párt- és állami szar­veknek. Jó hallgatni ezeket a felszólalásokat Ismeret­lenül is jól érzi magát az ember az ilyen nyílt, őszin­te hangulatú taggyűlése­ken. Érzékelhetővé válik mindenki számára, hogy va­lamennyien egy pártnak, egy azonos elveket és eszméket valló közösségnek vagyunk tagjai. A felszólalásokat őszinte gondolatok jellem­zik. r lun és a tsz-ekben sok bírálat éri a felvásárló­szerveket. Helyes volna, 1 a e szervek kommunistái meg­vizsgálnák az őket ért bírá­lataira t, és ami rajtuk mú­Munka a Tisza-parton A Felső Tisza-part elején, a hajóállomástól a Béke I. úszóházig le kelleti bontani a villamossín mellett húzódó régi támfalat, mert az bedő- ; léssel fenyegetett. A Tisza- | partnak ezt a részét most megerősítették, ugyanakkor a védőfalon végighúzódó kö­vezet fugáit ls fölfrissítették cementbeöntéssel. Képünk a munka egy fázisát ábrázolja. (Somogylné telv.) lik — azon változtatnának. Ezt az élénkülő kr .ikai lég­kört csak üdvözölni lehet A viták, a kritikai meg­jegyzések főleg két kérdés köré csoportosíthatók: egy­részt a gazdasági életben ta­pasztalt negatív jelensége­ket teszik szóvá, másrészt a pártszervezet életéről, a pártmunka eddigi tapaszta­latairól mondanak véle­ményt. A beszámolók egé­szében jól összefoglalják a pártszervezetek és párt veze­tőségek kétéves tevékenysé­gét. A felszólalók többsége kap>csolódik a beszámolóhoz. Jellemző a felszólalásokra, hogy nagy az igény a szín­vonalas pártélet iránt. A párttagság nem elégszik meg a formális pártrendezvé­nyekkel. Azt kérik, hogy a tagságot érdeklő, munkájuk­kal, jövőjükkel összefüggő kérdések kerüljenek napi­rendre. Ezt a törekvést min­denképpen támogatni kell. Azt is megállapíthatjuk, hogy a jelölő bizottságok előre történő megválasztá­sát a párttagság osztatlanul helyesli. Ahol a jelölő bi­zottságok jól teljesítik meg­bízatásukat, ott a pártköz­vélemény egyetért a java­solt személyekkel. Néhány helyen előfordult, hogy a párttitkárt vagy a vezetőség egy-egy tagját nem válasz­tották meg újra, mert az eddigi munkájuk alapján erre nem találták méltónak őket. A párttagság most sza­vazatával gyakorolja a leg­élesebb bírálatot a titkár és a vezetőség munkája felett. Megmérettetik a vezetőség a tagság által, és akik nem ütik meg a mércét — azo­kat nem választják meg újra. A jelölő bizottságok a tagság egészének bizalmát élvező embereket javasolnak a pá rí vezetőségek be. A tit­kárról és a vezetőtégről alko­tott vélemények összegező i lettek a jelölő bizottságok. Az eddigi tapasztalatok alapján néhány megjegyzést szeretnénk fűzni a taggyű­lésekhez. Az egyik, hogy sok helyen a viták, a gaz­daság, a termelés, a bére­zés gondjai körtil forognak elsősorban. Ily módon nem jut elég idő és figyelem a pártszervezet belső életével való foglalkozásra. A terme­lés, a tervteljesítés, a bére­zés természetesen nagyon fontos kérdés, különösen az ebben érdekelt emberek szá­mára. Ezért azt tanácsol­juk, hogy ezeket a kérdése­ket a termelési értekezleten tárnnalják meg. A vezetőség­választó taggyűléseken a pártszervezet életével ösz­szefüggő kérdéseket kellene megvitatni. Enr-ic van most az ideje. A tart belső életé­nek megélénkítése, a kom­munisták politikai aktivitá­sának fokozása nagymérték­ben segítheti termelési fél­adafrai-nak megoldását is. Avólasztások demok­ratikusságának követelmé­ny Sre is nagv gondot fordí­tanak. Lnn~k ellenére szóvá tesszük, hogy még jobban kell ügyelni a választás al­kotmányosságának kisebb, de nem lebecsülendő szabá­lyaira: a régi vezetőséget mentsék fel a két évvel ez­c'őít kapott megbízatás alól, biztosítsák még jobban a szavazás titkosságát, a sza­vazatszedő bizottság elnöke pontosan ismerte.se a sza­vazás módját, a taggyűlést levezető r'-ök ismerje jól a taggyűlés levezetésének feladatát. Kínos he'-zetbe kerül a taggyűlés akkor, la az elnök nem tudta •• rét­éi. irányítani a vitát és választást. I Szeretnénk néhány gondo­'atot fűzni az eddig elhang­zott beszámolók tartalmához is. Hangsúlyozzuk, hogy a taggyűléseken részt vevő Dártbizottsági tagok és ak­tivisták mind aiTÓl adnak hírt, hoffv a párt vezetőségek ielentései egészében jól fog­'al.iák össze a két év mun­'•"tót. Felsorol iák a part­éiét egyes területének ered­ményeit, bajait. Szóinak a ->:' f -azdaságszervező mun­'-ntavól. Vél<»rriénvt monda­nak a tan ácsokról, és a tö­megszervezetekről. Ponto­san elmondják a ta"- és tag­jelöltfelvétel eredményeik Mindezt helyeseljük. Mégis: a beszámolók egy részére az jellemzi., hogv azok helyzet­leírók, állapotjelzők. Hang­súlyozzuk, hogy ez nem rossz, de ma már nem ele­gendő. Kevés szó esik a be­számolókban, és ennek kö­vetkeztében a viták során is — elvi és politikai kér­désekről. Ezt tartjuk a be­számoló és vezetőségválasz­tó taggyűlések egyik leglé­nyegesebb fogyatékosságé-, nak. Milyen elvi és politikai kérdésekről lehetne és kel­lene szólni? A legfontosabb­nak tartjuk, hogy a beszá­molók elemezzék: a párttag­ság érti-e a párt volitiká­ját. vagy legalábbis annak főbb vonalát Mit tett a pártszervezet és a párttag­ság a párt politikájának is­mertetéséért és végrehajtá­sáért? Érvényesült-e a vég­rehajtás során a párttag­ság eszmei és cselekvési egy­sége? Számot kellene arről ls adni a beszámolókban, ho~" a pártszervezet mennyire volt képes a párt politiká­jának helyi alkalmazására, E munka közben hogyan állt helyt a vezetőség és a tagság. Látható a fentiekből, hog" a beszámolók politi­kai tartalmának további ja­vítását hangsúlyozzuk. A párt politikájának tömör, világos összegezését adiák a kongresszusi irányelvek. Ezért a oártvezietőségek be­számolójának elvi és politi­kai alapjául az irányelvek szolgálnak. Mondanivalóját elemezzék és lényeeét tuda­tosítsák a párttagsággal. Helyes volna az is, ha a további taggyűléseken több szó esne mind a beszámo­lókban, mind a vitákon a párt vezető szerepéről, an­nak érvényesüléséről A párttagok mondják el azo­kat a ténvezőket, amelyek akadályként jelentkeznek a pó"? vezetőszerepének ér­vényre juttatásában. Vizs­gálják meg a pártszervezet és a pártvezetőség tekinté­lyének alakulását is. He­lyes volna, ha a vezetősé­beszámolóba és a felszólalók jobban hangsúlyoznák a kommunisták felelősségét a párt vezető szerepé-ek ér­vényesítésében. Hiszen a párt vezető szerepe akkor érvényesül, ha a párt ooli­tikája maradéktalanul meg­va!'-ul. Ehhez podig a leg­több segítséget elsősorban a kommui -ták ad^atj­Végül célszerű volna, ha a beszámoló taggyűléseken r )sabban meghatároz­nák a pártszervezetek r Il­ii kai feladatát, azt, aminek végrehajtása majd az új ve­zetőségre hárul. A felada­tok között természetesen sze re p>el jenek a termelés időszerű termivalói is. így az üzemekben az éves terv teljesítése, a mezőgazdasá­gokban az őszi betakarítás és a kenyérgabor a vetésé­nek teljesítése. Ajánljuk, hogy a fenti té­mákról beszéljenek többet a még hátralevő taggyűlések be.- ámolóihan, a összevont taggyűléseken, ahol az ep"­séges vezetőséget megvá­lasztják, de már lehet ezek­r " a nagyon lényeges po­li'":ai kérdésekről a közsé­gi és az üzemi ptórtértekez­leteken is szót ejteni. A* edd gi tapasztalatok; a párt vezet őségek ér a terü­leti pártbizottságok gondos munkája feljogosítanak ben­nünket annak kiielentésére, hogy a IX. kongresszusra való felkészülés során a pártszervezetek ereje és te­kintélye to . növekszik. Ágoston József Szombat. 1966. szeptember 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents