Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

Az egyetlen út Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szeptember 13-a óta Magyarországon tartózkodik a Spanyol Kommunista Párt küldöttsége. A delegációt Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke vezeti. Az alábbiakban részletet közlünk Dolores Ibárruri nak, a spanyol szabadságharcosok Passáanariájának „Az egyetlen út" című önéletrajzi regényéből. Újból a börtönben A sevillai kongresszus után (a Spanyol KP IV. kongresszusa 1932. márc. 17én nyílt meg Sevillában — a szerk. megj.) a Madridba való visszaérkezésemet követő napon, mikor a „Mundo Obrero" szerkesztősége felé tartottam, a Magdaléna téren letartóztattak. Tiltakoztam a törvénytelenség ellen. A téren levő taxisofőrök és más dolgozók tiltakozásomból megtudhatták, nem bűnözőt, hanem kommunistát tartóztattak le. Erőszakkal begyömöszöltek egy rendőrségi gépkocsiba, s az Állambiztonsági Főigazgatóságra vittek. Első letartóztatásom alkalmával még nem volt „priuszom". Ezért akkor zárkában tartottak mindaddig, amíg a szolgálatvezető rendőrtisztnek kedve szotytyant átküldeni a börtönbe. Már tudtam, mi vár ott Mivel Bilbaóba történt átszállításom óta nem sok idő telt el, feltételeztem, hogy ott lesznek még néhányan a foglyok közül, akiket első bebörtönzésem idején ismertem meg. Nem tévedtem. Valóban voltak régi ismerősök, akikkel négy hónaooal előbb voltam együtt Néhány új Js akadt akik eleganciájukkal tűntek ki a többiek közül: nagy stílű tolvajnők, valamint néhány „angyalcsinálásért" letartóztatott szülésznő. A foglyok szemében én voltam kommunista", s mindannyian Jó barátként üdvözöltek. Az igazgatóhoz fordultam, s követeltem: biztosítson számomra politikai foglyoknak járó bánásmódot — A női börtönben filmesen külön rendszer a politikaiak számára. — Ez csak az ön magánvéleménye. Ha vannak politikai cselekményért letartóztatott nők, akkor miért ne részesülhetnének ugyanolyan politikaiaknak kijáró bánásmódban, mint B férfiak? Dühbe gurult, én pedig érdeme szerint megfeleltem neki. Másnap beszélőnap volt. Á beszélő megtelt diákokkal és ífjúkommunistáikkal. akik üdvözlésemre siettek. A körülmények felháborították őket: a helyiségben a kétszeres vasrácson és dróthálón át alig láittuk egymást, s beszélgetni még kevésbé tudtunk. A teremben egyszerre 20—25 fogoly és nagyszámú látogató tartózkodott. Fülsiketítő lármát csaptak, mert ki akarták használná a rövid látogatási időt, hogy mindent elmondhassanak, amit fontosnak tartottak. Látogatóim az Internacionálét énekelve hagyták el a beszélőt, majd rávették az egyik börtönfelügyelőt, hogy távolítsa el a börtön kapuja fölött függő nagy feszületet, ami ott maradt, noha a börtön állami épület volt, és a köztársaság elválasztotta az egyházat az államtól. Másnap reggel a börtön Igazgatója felkeresett a műhelyben, s igen udvariasan közölte velem, hogy különleges kegyként naponta fogadhatok látogatókat. Azt feleltem: jogaim elismeréseként elfogadom, de kedvezményként nem! Ez nem kegy, hanem jog kérdése! Az igazgató alig türtőztette magát, ám attól tartott, hogy megismétlődhet az ifjak látogatása, melyről már éltesült, ezért a szavakat a fogai közt sziszegye ráhagyta: — Vegye, ahogy akarja, mint kedvezményt, vagy mint jogot. Ezután a börtönélet feltételei csak annyiban változtak számomra, hogy gyakrabban fogadhattam látogatókat Egyébként — kilenc más fogollyal együtt — továbbra is a köztörvényesek szobájában aludtam, Most azonban új. fájó gond gyötört: fiam, Rubén, lényegében az utcán maradt mert annak a családnak a jóindulatára, melynél laktunk, nem számíthattam; ez annyi lett volna, mint azt remélni, hoev emberi szíve t' rnad a kőnek. Aggodalmam rövidesen beigazolódott Néhány nappal börtönbe kerülésem után az egyik felügyelőnő arról értesített' hogy er- 10—12 éves fiúcska van a kapunál, s azt állítja, az ón fiam. Nagyon egyedül érezte magát az ellenséges környezetben, kicsinyes emberek között, akik a falat kenyeret is sajnálták tőle, s akiknek egy meleg szavuk sem volt hozzá Szívecs'tóje a sötét börtön felé húzta, mert falai mögött ott volt az édesanyja... Bűnös az a pék, aki korán süt.. Egy kisiparos lekonkurrálná az állami ipart? Évek óta nagv köztiszteletnek örvend Tiszaszigeten Balázs László sütőkisiparos. Népszerűségét pedig azzal szerezte, hogy nváron-télen egyaránt éiiel egy-két órakor már a műhelyében dolgozott. Hainalhasadtára. fél 5-re—5 órára rendszerint megsütötte a falu kenyerét. A munkások, akik a szegedi iiremekbe indultak, mielőtt még autóbuszra szálltak volna. friss, meleg cipót tehettek a táskába. Hasonlóképp a Búzakalász Tsz gazdái is jókor reggel friss kenyérrel indulhattak a mezőre. Nagyon ió volt ez így. a háziasszonyoknak nem kellett otthon vesződni a kenyérsütéssel. egyszerűen elküldték a gyerektől a lisztet a pék bácsihoz, aki illatos, magas kenyeret adott érte cserébe. „ Ve szélyes" cselekedet A csendes szavú, szerény pékmester szorgalmának a híre kézen-közön a magas hivatalhoz is eliutott. ahol is a „szocializmus érdekeit komolyan veszélyeztető tettet" fedeztek fel cselekedetében. Történt, hogy a nyár eleién, június végén hivatalos vizsgálatot kapott, melyet Kószó Péter, a szegedi járási tanács ipari főelőadója vezetett, s ez alkalomból részt vett a vizsgálatban a Szegedi Járási Sütőipari Vállalat képviselője is. Előkapták a csendes szavú, köztiszteletben álló pékmestert: hogy merészel már hainali 5-kor kenyeret adni az embereknek. amikor tudván tudhatja, hogy az állami sütőipar még csak ilyenkor ébredezik! Ez aztán a tisztességtelen konkurrencla! Ha nem szünteti be „üzelmeit" sürgősen, akkor hát — ha nem is a felével — az iparengedélyével játszik. Ezután csak négy érakor kezdheti meg a kenyerek formázását. A pékmester, tisztelvén a bürokrácia mindenhatóságát nem járt be többé a műhelybe az éjféli órákban és csak akkor adott kenyeret a népnek, amikor az állami sütőipar kenyerei ls kisültek. de nem itt. mert Tiszaszigeten nincs is állami sütöde. Gyűrűzni kezdett a bonyodalom. mert egyszeriben nem kaptak kenyeret a gvárba menők, a szövetkezeti parasztok is csak 9 óra felé tudtak indulni a mezőre. Kiss Andrásnak, a községi tanács vb elnökének nemrég hosszas rábeszélés árán sikerült rávenni Balázs Lászlót az úiabb „törvénysértésre": dolgozzon csak úgy, mint azelőtt. Érdeke fűzőfőtt ehhez a tarácselnöknek, hiszen neki naponta ki tudja hányszor kellett meghallgatni. mint szidják, átkozzák a magas hivatalt melv megfosztotta a szigetieket a kora hajnalban sült ropogós, meleg kenyerek élvezetétől. Az elnök felelősségére A hivatal mindenható főelőadója még nem tudja, hogy a tiszaszigeti pékmester ismét „veszélyezteti a szocializmus érdekeit". Elképzelni is szörnyű, milyen mérges lesz. ha meghallja, hogy a szigetiek ismét hajnali ötkor kapnak kenyeret és nem 9 óra körül, ahogy ő kivárja. Kiss elvtárs, a tanácselnök ezúton is tudatta a hivatallal: őt. csakis őt terheli a felelősség! Mindent vállal, csak a falu pékje továbbra is süthessen úgv. mint azelőtt. Panaszolták továbbá, hogv van ám itt más baj ls. A község 423 családi házában 1780 ember lakik. Minden lakásban villany ég. már amikor ég. Mert egy icikepicike villanyszerelő sincs a faluban. Nemrég akadt valaki. aki elszegődött volna a szigeti villanyok orvosának. Beadta kérvényét a hivatal már aposztrofált főelőadóid, rak a kezébe. Iparengedély kiadása tárgyában. A főhivatalnok eszén azonban nem lehetett ezúttal sem túljárni. Elutasító indoklásában benne van a lénveg. hogv dolgozzék ő csak az állami iparban. Semmi keresnivalója sincs Tiszaszigeten. Mert a szigeti villanyokat meg tudják javítani a sziegedi állami és szövetkezeti ipar szerelői is. csak szól janak nekik. De mennyi idő alatt? Hosszú út A tanácselnök szerint a villanviavítás ígv megy most: kialudt a fény. ezt telefonon. vagy személyesen bejelentik Szegeden a DÁVnál. Ezután értesítést kap a körzeti szerelő, ö megállapítja. hogy nem a külső biztosítékban van a hiba. mert ahhoz csak ő nvúlhat. És ezután meg lehet rendelni a munkát Szegeden. A legnagyobb sebesség mellett is egy-két héten belül ki lehet cserélni egv 6érült biztosítékot. egy-egv darabka zárlatos vezetéket. Persze a „kontárok" ezt álmukból felriasztva ls tíz perc alatt megcsinálják. De egv rendes. adót fizető kisiparos már nem teheti. Arról nem is beszélve, hogv évente sok úi ház is készül a faluban, s ezek szerelése is nem ritkán a hivatal jóvoltából a .kontárokra" vár. Az elutasító határozatban természetesen benne van a vállalkozó kisiparos — Molnár József — érdeke ls. Imígyen: nem tudná őt eltartani ez a falu. s emiatt veszteség érné. Micsoda gondoskodás! Csakhogy ez a „gondoskodás" merőben idegen a ml társadalmunk lényegétől. Cseni József Tíz ország vízuma az IBUSZ-tól Az IBUSZ tovább szélesítette az egyébkent is népszerű közönségszolgálatot Ma már tíz ország vízumának megszerzését vállalja tá egyéni turisták számára. Ez a szolgáltatás nem újkeletű, az IBUSZ még Í9S4 elején megkezdte ezt a munkát Abban az évben 18 000, 1965-ben pedig már 32 000 vízumot szerzett meg ügyfelei számára, megpedig Angliába, Ausztriába, Franciaországba, Jugoszláviába* az NSZK-ba, Olaszországba és Svájcba. (1966 februárjában jugoszláv vonatkozásban megszűnt a vízumkényszert Idén az IBUSZ által megszerzett vízumok száma nyolc hónap alatt elérte a 24 000-ret Az elmúlt hetekben életbe lépett az az új megállapodás is, amelynek alapján az IBUSZ Madách téri fiókja, illetve a megyeszékhelyeken működő irodái az eddigieken kívül vállalják a belga, holland, luxemburgi és svéd vízum megszerzését is. Szovjet űrhajósok Szíriában Atasszi szíriai elnök a damaszkuszi Muharzin palotában fogadást adott a Szíriában vendégeskedő Leonov és Beljajev szovjet űrhajósok tiszteletére. A forró baráti hangulatban lezajlott fogadáson pohárköszöntők hangzottak tó a szovjet—arab barátság méltatása jegyében. Atasszi elnök magas szíriai kitüntetéseket nyújtott át a két« jet űrhajósnak. Összefoglaló manka a növénytermesztésről A növénytermesztés kézikönyve 1-2 Meghívjuk vendégeinket ma este a felsővárosi étteremben megrendezendő házi disznótoros vacsorára Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat 3. 97 142 Nyugodj üteg, kedves fifm A GunzMAVAG alkalmaz szakmunkásvlzs. eával rendelkező villanyhe»esztőket o ötéves gyakorlattal Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés levélben: BudaDest Vin„ Vaida Péter u. 10 sz Munkaerőgazdálkodás Alkalmaztatás esetén vasúti 1esvet biztosit a vállalat XBo 2872. Fernandel, e bolondos filmvígjáték férj-főhőse, írigylésreméltó helyzetbe kerül. Felesége — a szép Sandra Milo — legszebb barátnőit arra veszi rá — sikerrel egyébként — hogy ajánlkozzanak fel a férjnek. Az asszony ugyanis egy divatos pszichoanalitikus hatása alá kerül, s a profeszszort hallgatva rájön, hogy férjét „gátlástalanítani" kell, s ezért a mit sem sejtő Fernandel gyógyítása érdekében erélyes akcióba kezd, amelynek a barátnők említett igénybevétele természetesen csak egyik — bár valljuk be, nem jelentéktelen — állomása. Ügy tűnik, minden együtt van itt ahhoz, hogy jó film szülessék. A pszichoanalízis sarlatánjainak képtelenségeit ugyan jónéhányszor kifigurázták már, regényben, színpadon és filmen egyaránt, letagadhatatlan azonban, hogy ez a problematika ennek ellenére is változatlanul hálás téma lehet. S ezen kívül itt van két kitűnő színész. Fernandel és Sandra Milo. Mi kell több ahhoz, hogy jó filmvígjáték szülessék? Igényes rendező. Nem egyszerűen szellemes és ötletes: igényes. Jean Boyer, a rendező kétségkívül ért a humorhoz, a nézők megnevettetéséhez. ötletei önmagukban kitűnőek, szikrázóak és szellemesek. A film azonban mégsem hagy mélyebb nyomot a nézőkben, azon felül, hogy megnevettet, nem mond sokat Kellemesen szórakoztatni, nevettetni természetesen nem kis dolog. De nem elég. Ehhez jönni kellene még valaminek, valami lényeges és fontos mondanivalónak. Ez azonban, sajnos, ebből a filmből elmarad, s az alapul vett probléma — a pszichoanalízis sarlatánjainak bírálata — felszínesen, felületesen, a konvencionális vígjátékok színvonalán bontakozik ki a filmben. Talán ennek a mélyebb mondanivalónak a hiánya okozza azt is, hogy a film tempója, ritmusa némely ponton lassú, akadozó, nehézkes. Kitűnő viszont a két nagyszerű színész: Fernandel és Sandra Milo. Fernandel újszerűen, „komolyabban" komédiázik, mint legtöbb filmjében, de természetesen most is roppant mulatságos. Sandra Milo pedig színészi telitalálattal formálja meg a feleség minden szempontból komplikált figuráját. Ö. L. Mezőgazdasági könyvkiadásunk újabb reprezentatív művel gazdagodott, ugyanis nemrégiben hagyta el a Franklin Nyomdát, és jelent meg a Mezőgazdasági Kiadónál 8200 példányban, 106,5 (A/5) ív terjedelemben a régóta hiányolt kézikönyv. Napjainkban, amikor nem közömbös számunkra, hogy a mezőgazdaság mit miért és hogyan termel, szakembereinknek igen nagy segítséget nyújt mind a régi szántóföldi mind az utóbbi időben szántóföldre kikerült sok kerti növény agrotechnikáját tárgyaló könyv. Ismerteti a termesztésükkel kapcsolatos tudnivalókat, megadja jelentőségüket és értékeli táplálkozási, takarmányozási és ipari felhasználásukat A könyv segítséget nyújt a termesztendő növények megválasztásában, messzemenően figyelembe véve az adott talaj- és éghajlati viszonyokat, de figyelembe veszi a legújabb kutatási eredményeket is, és nem feledkezik meg az évszázadok alatt kialakult tapasztalatokról sem. Az egyes növények tárgyalásakor természetesen nem tévesztették szem előtt tartani a hazai lehetőségeket, mezőgazdaságunk felkészültségét a gépesítés és a kemizálás terén. Foglalkoznak a jövő lehetőségeivel, a távlati fejlődés megalapozásához szükséges eljárásokat is ismertetik. E könyvnek e területen is jövője van, és felül múlja a tárgykörben előbb megjelent kisebb-nagyobb munkákat, amelyek ilyen egységes szemléletet még nem törekedtek kialakítani. A kézikönyv, amelyet Láng Géza szerkesztett, a Magyar Tudományos Akadémia növénytermesztési szakbizottságának kezdeményezésére alakult szerző- és szerkesztő kollektíva munkája. A szerzők között több szegedi szakembert, — Antal József, Brúder János, Mohácsi Tivadar, Somorjai Ferenc és Visnyovszky Zsigmond, — találunk. A szerkesztő bizottság munkájában Förgeteg Sándor is részt vett A szaklektorok között Obermayer Ernő és Somorjai Ferenc nevét is ott találjuk. Tehát egy kicsit szegedi szellemi produkcióként is számontarthatjuk e könyvet A könyv nagy értéke, hogy minden növényt egységesen, az alábbi szempontok szerint tárgyal: termesztésének kialakítása és nemzetközi helyzete, a termesztés helyzete Magyarországon, rendszertana, egyedfejlődése, a fajta megválasztása, éghajlatigény, talajigény, helye a vetésforgóban, talajelőkészltés, trágyázás, a vetőmag előkészítése, vetés, ápolás, betakarítás, tárolás, a várható termés és minősége, betegségek és kártevők, irodalom. A könyv első fejezete a fajta és vetőmag kérdéseit tárgyalja, majd a gabonafélék, a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a cirok és a rizs következik. Ezután a hüvelyesekkel; a borsóval, a babbal, a lencsével, a szójával, a szegletes lednekkel, a csillagfürttel és végül a földimogyoróval foglalkozik. A gyökér és gumós növények sorában a burgonyáról, a répafélékről és egyéb gyökérnövényekről olvashatunk. A második kötetben kerül sor a kobakosok, az olaj-, a rost-, a fűszer-, gyógy- és illóolaj-növények termesztésének és végül a takarmányok tartósításának tárgyalására. A mú megírásában, szerkesztésében és ellenőrzésében kiváló szakemberek vettek részt, akik nagy felkészültséggel, a tárgyhoz fűződő lényeges kérdéseket érdemesen tárgyalják. Ha már növénytermesztési kézikönyvet jelentettek meg, kár, hogy a zöldségfélékkel nem foglalkoznak, pedig azok is növények és termesztik, igaz nem szántóföldeken, hanem rendszerint kertekben. A könyv fejezetei között lapozgatva önkéntelenül is szembetűnik, hogy egyes növényeket a többiek rovására hosszan tárgyalnak. A búza 62 oldalt kapott, amikor a rozs, az árpa és a zab együttesen csak 49 oldalon szerepel. A fűszernövények között a paprika, amely csak 7 oldalt kapott, legalább olyan fontos és körültekintő termesztést igénylő növény* mint a vöröshagyma, amit viszont 23 oldalon tárgyalnak. Aránytalan továbbá a kukorica, a burgonya, a dohány, a rizs, a cirok, a tartósítás nagy oldalszáma a 10—12 oldalas olaj- vagy rostlenhez, de még a 13 oldalas babhoz képest is. A kézikönyv apróbb hibái ellenére is kiváló alkotásegészében is, részleteiben ls sok újat ad nemcsak a gyakorlati szakembernek, hanem a kutatóknak is, az oktatási intézmények hallgatóinak és a növénytermesztés iránt érdeklődő minden olvasónak. A gazdag kép-, rajz- és táblázatanyag hasznos segítséget nyújt a tárgykör megismeréséhez és megértéséhez. B. J. I. ÉM Budapesti Betonárufiyár. Budapest XXI. ker. Rákóczi Fermc u. 289. (Csepel) azonnali belépéssel felvesz lakatos és 5 év feletti gyakorlattal rendelkezi villanyszerelő szakmunkásokat, valamint vizsgázott kazánfűtőket, azonkívül mozalklan syártáshoz n-M. betonelem gyártáshoz férfi segédmunkásokat Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk. Felvételhez munkakönyv. MII. lap és tanácsi Igazolás szükséges. Jelentkezés a fenti dm munkaügyi csoportjánál 29S1/MH Péntek, 1966. szeptember 11 DÉL-MAGYARORSZÁÍ 5