Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

I Pearl Harbourlól a Missouri-ig Huszonegy esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án, a tokiói öbölben hor­gonyzó Missouri nevű amerikai páncéloshajó fe­délzetén aláírták Japán feltétel nélküli kapitulá­cióját. A színhelyet nyil­ván kissé jelképesnek is szánták a rendezők. Hi­szen Japán harcbalépése amerikai hajók elsüllyesz­tésével kezdődött, a Pearl Harbouri orvtámadáskor. A fegyverletétellel vég­képpen befejeződött a má­sodik világháború — Euró­pa után immár Ázsiában is. A végső csapást a Szovjetunió szerződés sze­rinti hadbalópése mérte Ja­pánra. Malinovszkij mar­sall csapatai megkezdték az előrenyomulást Sen­jang irányában, szétzúzták a Kvantung hadsereget, néhány nap leforgása alatt 600 ezer foglyot ejtettek. Ezt a sikert akarta csök­kenteni az amerikai veze­tés a két atombomba ledo­básával, amelyeket a szov­jet hadüzenetet megelőző 96 órában zúdították rá Hirosimára és Nagaszaki­ra. Ma már politikusok és katonai szakértők egyetér­tenek abban, hogy az atomfegyverek ilyen jelle­gű bevetése nemcsak elke­rülhető, de szükségtelen volt — tulajdonképpen nem a második világhábo­rú befejezésének, hanem a hidegháború megkezdé­sének jegyében állott. Ez az amerikai törekvés nyomta rá bélyegét a ké­sőbbi Japán fejlődésre is. Amint Európában újjá­élesztették a német impe­rializmust és militarizmust — a Távol-Keleten Japánt állították terveik szolgála­tába. Oklnawa szigete még ma is csaknem egyetlen összefüggő amerikai tá­maszpont. Japán kikötők­be rendszeresen befutnak amerikai atomtengeralatt­járók. A „felkelő nap or­szágát" felhasználták a Korea elleni kaland során, most pedig a Vietnam el­leni agresszió egyik kiin­duló bázisául szolgál. Meg­kötötték az amerikai—ja­pán úgynevezett biztonsági szerződést, amely katonai elkötelezettséget jelent. A második világháború befe­jezésekor kiadott ameri­kai nyilatkozatok mást ígértek... Mindenfajta tárgyalás előfeltétele: az US3 vonja ki csapatait Vietnamból De Gaulle nagy jelentőségű beszéde Kambodzsában 0 Phnom Penh (AFP, felhívta az Egyesült Allamo- letben tartásáért küzd. ami MTI) hat: irányítsa tetteit újból magában foglalta az idegen A Kambodzsában tartózko- az a konceoció. hogv a né- csapatok kivonását Dél-Vi­rió De Gaulle francia állam- Péknek saját maguknak kell etnamból és a vietnami nép fó csütörtökön délelőtt a dönteniük sorsukról. Az szent önrendelkezési iogá­Phnom Penh-i sfadionbari Egyesült Államok ezzel a vi- nak elismerését. Beszédében mintegy 250 ezer emberelőtt 'ós színe előtt újból vissza- a kambodzsai államfő nem beszélt. nyerné nemzetközi tekinté­Bevezetőben De Gaulle a Ivét. nyilvánosság előtt is méltat- A Phnom Penh-i stadion­ta Sziltanuk kambodzsai ál- ban csütörtökön délelőtt De lomfő politikáiét. Gaulle beszédét megelőzően Beszéde végén Sziltanuk a Kambodzsa — mondotta Norodom Sziltanuk államfő modern idők Szent György -—Ál — ti. — mta „ a i-ü»vAz\rt _ 1 rtiá oi.a Ír aa /\t r/-vi-»4 /\ íln — az 19.>4-es genfi egyez­mények után bölcsen és bátran a semlegesség po­litikáját választotta. amelv az egyetlen lehetősé­mulasztotta el annak hang­súlyozását. liogy ő nem kommunista, fenti kijelen­tései ellenére sem. szólott a hatalmas tömeg- lovagiénak nevezte De hez. Gaulle-t, aki javaslataival. Sziltanuk beszédében azt tetteivel, szövetségesei aka­hangsúlvozta. hogv De rata ellenére védelmezi az Gaulle látogatása felmérh® igazságosságot, a jogot és a get kínálta. hog7 indokína tet!e" _ , támogatást békét népeit megmentse attól. Kambodzsanak semle- A két neszedet az ossze­hoev területe újból harcok ***** megorzesehez. A gvult tomeg lemhataUan leb színterévé váliék Miközben kambodzsai allamfo igen kcsedessel fogadta és szam. szintereve t atiek. Miközben élesen tómadta az Egye_ talalV520r viharos tapssal sza­siilt Államokat, amely tűz- kitotta félbe, zcl-vassal arra törekszik. De Gaulle tábornok csü­hogy elvitassa, megsértse törtökön délben továbbuta­és elpusztítsa Kambodzsa zott Angkorba. hogy megte­szabadságát. leintse a Khmer birodalom -- - függetlenségét és területi történelmi nevezetességeit. - mondotta De Gaulle. — .sérthetetlenségét. műemlékeit. Ebben a helyzetben Fran- Szihanuk kijelentette, hogv Az AFP bizros forrásra hi­ciaorszag mar elfoglalta a Kambodzsa áliáspont.ia a vi- vatkozva jelenti, hogv a maga állaspontiat. Elítélté elnami problémát illetően DNFF egyik képviselője es eh teli a Vietnamban zajló csaknem teljesen egyezik szerdán tárgyalt De Gaulle esemenveket. Eltökélte, hogy Franciaország és De Gaulle tábornok kíséretének egyik mindenhol es minden körül- álláspontiával. Kambodzsa is tagjával. A francia szemé­Kambodzsa a helves politi­kai úton halad, e helytől alig nyolcvan ki­lométerre háború dúl, amely azzal fenyeget, hogy világégést robbant ki ménvek között őrizkedni fog attól, hogv automatikusan belebonyolódjék a dráma ki­bontakozásába. Kifejezte ál­láspontját azzal a példával, amelyet Fszak-Afrikában nyújtott, amikor látva, hogy az ott folyó harcok nem érintik sem becsületét, sem függetlenségét, és semmi mást nem eredményeznek, csak gyűlöletet és rombolást, kivonult onnan. Franciaország véleménye szerint — hangsúlyozta De Gaulle — az Indokínában dúló harcok is kilátástala­nok és nem vezethetnek eredményre. Meggyőződése, hogv helyreállítható a béke politikai megegyezéssel. E politikai egyezménynek az 1954-es genfi egyezmény pél­dájára — az indokínai né­pek semlegességét és önren­delkezési 1ogát kell biztosí­tania. Mindenfajta tárgyalásos megoldásnak azonban az a feltétele, hogy az Egyesült Államok elhatározza: ki­vonja csapatait megfelelő és meghatározott időn be­lül Vietnamból — hangsúlyozta De Gaulle. Az elnök ünnepélyesen a genfi egyezmények tiszte- lviség nevét nem közölték. U Thant döntése Nem jelölteti magát újból a főtitkári tisztségre 0 New York (TASZSZ) tragikus hiba, hogy a béke U Thant ENSZ-főtitkár elérésére törekedve a kato­Az indonéz külügyminiszter ma külföldre utazik Indiából Moszkvába látogat csütörtökön sajtókonferen­cián bejelentette, nem je­lölteti magát a főtitkári tisztségre az újabb idő­szakra. Elhatározásának alapvető okaként azt jelöli meg. hogy nem jártak si­kerrel a vietnami konflik­tus rendezésére irányuló próbálkozásai. A fenti bejelentést az a levél tartalmazza, amelyet U Thant intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsához és csütörtökön az ENSZ szék­házában a küldöttségek kö­zött szétosztottak. A főtitkár részletesen foglalkozott nyilatkozatá­ban a vietnami helyzettel. „Ma is az a véleményem — állapította meg —, hogy az események logikája egy nagyobb háború felé vezet, miközben az irány megfor­_ dítására irányuló erőfeszí­~ tések katasztrofálisan elma­radnak az események tem­pója mögött. Véleményem szerint megismétlődik az a 0 Djakarta (Anlara, Reu­ter) Az Antara-hírügvnökség jelentése szerint Adam Ma­lik indonéz külügyminiszter nia. pénteken külföldre uta­zik. Először Indiában tesz háromnapos hivatalos láto­Ratást. maid onnan Moszk­vába repül. A tervek szerint az indonéz külügyminiszter a továbbiakban ellátogat Varsóba. Prágába. Belgrád­ba. Kairóba. Algírba és Ra­walpindibe. Hamengku Buwono jog­iakartai szultán, pénz- és gazidaségügvi főminiszter ugyancsak pénteken nyugat­európai körútra indul. Ha­zatérőben útbaeiti New Yor­kot. ahol a nemzetközi va­lutaalap vezetőivel folytat tárgyalásokat arról, hogvnv­lyen feltételek mellett csat­lakozhat úiból Indonézia az alaphoz. nai erőre és eszközökre tá­maszkodnak. Meggyőződé­sem, hogy Délkelet-Ázsia békéjét csak az 1954-es genfi egyezmények szelle­méhez, s az ENSZ alapok­mányához ragaszkodva le­het helyreállítani". U Thant bejelentése óriá­si visszhangot keltett, első­sorban természetesen ENSZ­körökben. A Biztonsági Ta­nács afro-ázsiai tagállamai­nak képviselői „válságülé­sen" Vitatták meg U Thant döntését. Az afro-ázsiai tag­államok azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy kérik az ENSZ-közgyűlés rendkívüli összehívását 24 órán belül. Ezen az ülésen megpróbál­nák rávenni a főtitkárt el­határozásának megmásítá­sára. A Biztonsági Tanács is hozhat olyan határozatot, amely felkéri U Thant-t, hogy maradjon hivatalában legalábbis addig, amíg a tagállamok megegyeznek az új főtitkár személyében. Nagygyűlés Pekingben 0 Peking (Üj Kína) A kínai fővárosban szer­dán délután nagygyűlést tar­tottak. A nagygyűlésen kö­rülbelül félmilliónvian vet­tek részt — tanítók, diákok és középiskolások, az ország minden részéből, valamint pekingi fiatalok. A gyűlésen Mao Ce-tung­gal és Lin Piaóval az élen ott voltak a kínai párt- és állami vezetők. Lin Piao beszédet mon­dott Hangoztatta, hogy a nagy kulturális forradalom már átterjedt politikai és gazdasági térre is. s teljes egészében megváltoztatja Kí­na társadalmi arculatát. Utána Csou En-laj mon­dott beszedet A Szolnoki Cukorgyár augusztus 29-én indult gyártási idényre férfi segédmunkásodat felvesz. Ebéd, vacsora, szállás térítés ellenében bizto­sítva. x. V. 69 563. Baku Csütörtökön véget ért az ázsiai és afrikai írókkal való kapcsolatok szovjet bizottsá­gának bővített ülése, am® Ivet a vietnami nép támoga­tására hívtak össze. Athén Maurer román miniszter­NE FELEDJE EL KIFIZETNI! Ha délelőtt nincs/ otthon, adja át a házfelügyelőnek Bp., MH./5730 TIT nyelvtanfolyamok és helyesírási tanfolyamok indulnak. Beiratkozás és tfindiibel'zetés (32 óra 90.­Ft 64 óra 180,- Ft) szep­tember 5—8-iE reggel 8 órá­tól este 7 óráig a TIT Ká­rász u. II. sz alatti irodá­jában XK. 422 elnök megkezdte tárgyalásait Sztefanopulosz görög kor­mányfővel. Maurer az első romániai miniszterelnök, aki a háború óta látogatást tesz Görögországban. Stockholm Ludwig Erhard nyugatné­met kancellár csütörtökön délután Osloból háromnapos hivatalos látogatásra Stock­holmba érkezett. Accra Szeptember elsejével meg­szüntették Ghanában az 1962-ben bevezetett sajtó­cenzúrát. A cenzúra alkal­mazására azt követően ke­rült sor. hogv 1962 nyarán bombamerényletet követtek el Nkrumak volt elnök el­len. Vietnam ünnepe Magyar és szovjet államférfiak üdvözlőtávirataaVDK vezetőihez Kádár János, az MSZMP való hozzájárulásnak te­KB első titkára. Dobi Ist- kir)ti azt a heroikus har­ván, a Magyar Népköztár- cot, amelyet vietnami test­saság Elnöki Tanácsának vérei a legbarbárabb im­elnöke és Kállai Gyula, a perializmus ellen folytat­magyar forradalmi mun- nak az 1954. évi genfi kás-paraszt kormány el- egyezmények maradékta­nöke, a Vietnami Demok- lan végrehajtásáért, nem­ratikus Köztársaság kikiál- zeti jogaik és a szocializ­tásának 21. évfordulója al- mus vívmányainak meg­kalmából táviratban üdvö- védéséért a VDK kormá­zölte Ho Si Minh elvtár- nya négypontos, igazságos sat, a VDK elnökét, a Vi- álláspontja alapján — etnami Dolgozók Pártjáéi- hangzik többek között a nőkét, Pham Van Dong távirat elvtársat, a VDK minisz- Jf­terelnökót Truone Chinh ugyancsak üdvözlő tAvi­^A,,* a k ratot küldött a VPK ve­gyulése allando bizottsága a vietnami D® elnoket, s az MSZMP Koz- mokratikus Köztársaság ponti Bizottsaga, az Elnöki kikiáltásának 21. évfordu Tanács, a kormány és az lója alkalmából Leonyid egész magyar nép nevé- Bpe Nyikolaj Pod­ben szívből jovo Jokiyán- ^ & Alek.szej Koszi­sáeaikat küldték a testvé- ^ A SZOvjet vezetők n vietnami nepnek. meggyőződésüket fejezik Pártunk, kormányunk és ki, hogy a Vietnami D® az egész magyar nép in- mokratikus Köztársaság, a ternacionalista együttérzés- vietnami nép, a szocialista sel figyeli ós a szocialista test vérországok, az egész világrendszer országainak, világ haladó forradalmi minden népnek a békéért, erői támogatásával győzni a függetlenségért, a de- fog a szabadságáért, füg­mokráciáért és a szocializ- getlenségéért, és hazája musért folyó küzdelméhez egységéért vívott harcban. Csütörtökön, a Vietna- ponti Bizottságának; h mi Demokratikus Köztér- VDK nemzetgyűlése állan­saság megalakulása 21. dó bizottságénak tagjai, a évfordulójának előestéjén VDK kormányának tagjai, Hanoiban ünnepi nagygyű­lést tartottak. Ezen a város lakosságának mint ezer képviselőjén ki a néphadsereg vezetői, a fg. különböző politikai pártok, tömegszervezetek képvise­TODD lói, a munka hősei. A nagygyűlésen Pham Van vül jelen voltak a Vietna- Dong miniszterelnök mon­mi Dolgozók Pártja Köz- dott ünnepi beszédet. M0 "a a VDK legnagyobb nemzeti ünnepéről emlé­keznek meg világszerte. 1945. szeptember 2-án kiáltot­ták ki a függetlenséget, a demokratikus köztársaságot. A vietnami nép, híven forradalmi hagyományaihoz, or­szága északi részében azóta megkezdte a szocializmus építését, s mind Északon, mind Délen az imperialista­ellenes küzdelem élvonalában áll. A tömör, tárgyszerű mondatok azonban nehezen tükrözhetik vissza azt a harcot és munkát, azt a hő­siességet és áldozatkészséget, amely ezt az immár több, mint két évtizedet jellemezte. Alig kezdtek hozzá a Vietnami Demokratikus Köztársaság felépítéséhez, megszervezéséhez, amikor 1946-ban isimét rátörtek az országra a francia gyarmatosítók. Megkezdődött a nyolc éven át tartó szabadságharc, amely elvezetett Dien Bien Phu katlanáig, az expedíciós csapatok f® letti győzelemig. Megkötötték a genfi egyezményt, az elismerte Vietnam jogát az egységre, függetlenségre, önrendelkezésre. Az átmenetileg kettéosztott ország északi részében ismét hatalmas lendülettel indult meg az építés, közben készültek az áhított egységre A genfi megállapodások azonban nem valósultak meg, a franciák helyében ugyanis az amerikai impe­rialisták léptek és csatlós rendszert kényszerítettek Dél-Vietnamra. Az 1956 júliusára előírt egyesítés el­maradt, Északon és Délen gyökeresen ellentétes irány­ban fejlődtek az események. A VDK-ban hozzáláttak a szocialista iparosításhoz, agrárreformot valósítottak meg és a parasztgazdaságok szövetkezetekbe tömörül­tek. Felszámolták az analfabetizmust, a lakosság 95 százalékát megtanították írni-olvasni. Sikeresen vetet­tek gátat olyan pusztító népbetegségeknek, mint a tü­dőbaj és a lepra. Megnyílt az első egyetem. A déli országrészben ugyanakkor nőtt az elnyomás, iszonya­tossá vált a terror. A hazafiak kénytelenek voltak a fegyveres önvédelem eszközéhez nyúlni. Kirobbantak a sorozatos felkelések, majd megalakult a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front, amely az ország­rósz egyetlen törvényes, államalkotó ereje, s a lakos­ság harcának kipróbált vezetője. Ami most van Vietnamban — jól ismerjük az új­ságok címoldalairól, harcos szolidaritásunk kíséri a távoli országban lezajló eseményeket. Dél-Vietnam­ban immár háromszázezer amerikai katona próbál „pacifikálni" és 19 hónapja bombázza nap mint nap a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A VDK-t azonban nem sikerült megtörnie, légiháborúja kudar­cot vallott. Az élet a bombazáporban sem állt meg. Üj sikereket érnek el a mezőgazdaságban, az iparban. Az amerikai agresszorok közben súlyos számlát fizet­nek: repülőgép-veszteségük az 1400-as szám felé kú­szik és növekszik politikai elszigeteltségük. A harc jegyében ünnepel ma a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság. S a világ haladó erőivel együtt, mi magyarok is, harcostársként küldjük forró jókí­vánságainkat. (-ti) Johnson levele Wilsonhoz 0 Washington (AFP) A Fehér Ház szóvivője csütörtökön megerősítette azt a hírt. hogy Johnson elnök levelet küldött Wilson angol miniszterelnöknek és ebben háromhatalmi megbeszélése­ket javasol Anglia, az NSZK és az Egyesült Államok rész­vételével ..a közép-európai szövetséges védelem kérdé­seiről". DÉL-MAGYARORSZÁG Fentek, 1966. szeptember 2.

Next

/
Thumbnails
Contents