Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

Kottóly Zoltán a Zenepedagógusok Nemzetközi Szövetségének díszelnöke Nyilatkozat az interlochenl konferenciáról A Zenepedagógusok Nem­zetközi Szövetsége (ISME) idei konferenciáját augusz­tus 18 és 28 között tar­totta a Michigan állambeli Interlochenben. Szőnyi Er­zsébet zeneszerző, a magyar küldöttség vezetője hazaér­kezése után nyilatkozott az MTI munkatársának: — Zeneművészetünk és tt magyar zenei oktatás eredményeinek elismerése­képpen Kodály Zoltánt vá­lasztották az ISME diszelnö­kévé. A nemzetközi testület az iskolai zenetanítás mi­nél szélesebb körű elterjesz­tését szorgalmazza. E te­kintetben világviszonylatban rangos helyen áll Magyaror­szág, nálunk ugyanis a 8— 18 éves fiatalok közül mint­egy 38 ezren vesznek részt zenei képzésben. lf)R ének­zenei tagozatú általános is­kola működik és az összes zeneiskolák száma országo­san 2 ezer 200 körül jár. A világ 44 országából ösz­szegvűlt több mint ezer ze­netanár elismeréssel fogad­ta a tájékoztatást, hogy ze­nei általános iskoláink nem művészképzésre hivatottak, hanem arra, hogy széles ská­lájú zenei műveltséget nyújtsanak. A konferencián együtte­sen hatvan előadás hangzott el az általános zenepedagó­giai kérdéseken túl olyan érdekes témákról, mint a távolkeleti népek zenéjének tanítása, a népzene térhódí­tása az iskolai tantervek­ben és a ma zenéjének meg­ismertetése a tanulókkal. A tanácskozási programot min­den este koncertekkel egé­szítették ki. Kadosa. Sugár. Járdányi, Hajdú, Tardos és a fiatal Láng István szerze­ményei osztatlan sikertarat­tak. Még egy érdekes mozza­nat: a budapesti ISME-kon­ferencián szerzett nevelési tapasztalatok alapján Észt­ország fővárosában, Tal­linban zenei általános isko­lát nyitottak két évvel ez­előtt és azóta tartják a kapcsolatot a budapesti test­vériskolákkal. A most indu­ló tanévben pedig kilenc alapfokú zenei iskola kez­di meg működését Torontó­ban — ugyancsak a magya­roktól kapott pedagógiai út­mutatás szerint. Az ISME legközelebbi konferenciáját Versailles­ban rendezik, 1968-ban. Hogyan /esz a salakból vas? Minden szénnel dolgozó hőerőmű mellett salakhe gyek tornyosulnak Ez feles­leges. holt anyag és sok he­lyet foglal. Az NDK-ban egv kutató­csoport K. Zauberlich pro­fesszor vezetésével rájött, hogv a barnaszén hamu.ia vasércet tartalmaz. Termé­szetesen nem egészen ércet, hanem vasoxidot. Az első kísértetek azt mu­tatták. hogv a tudósok he­lyes úton iárnak. A vasoxi­dot a meddő kőzettől elvá­lasztó mágneses szeparátor tartályában ötvenkét száza­lékos dúsított vas-..érc" ma­radt vissza. A kísérleti be­rendezés már naponta mint­egy 10 tonna dúsított vasat szolgáltat. Emlékfüzet Pusztaszerről Dr. Csongor Győző muzeo­lógus tollából a Pusztaszer című emlékfüzet jelent meg. A hasznos és értékes füze­tet bizonyára szívesen forgat­ják a mai, immár hagyomá­nyos Árpád emlékünnepély résztvevői is. A választékos, irodalmi nyelven írt kiad­vány III. Béla jegyzőjenek, Anonymusnak Gestájaból idézi népünk történetének legrégebbi hagyományait, a szeri pusztakon lezajlott első országgyűlés históriáját, s megemlékezik 1945. március 29-éröl is. a dolgozó paraszt­ság új honfoglalását jelentő pusztaszeri földosztáról. Kü­lönösen értékes része a fü­zetnek a környék ezeréves múltiával — 896-tól 1945-ig — kronológiai sorrendben foglalkozó fejezete, ahol a szeri birtokrész: Pusztaszer és Sövényháza összefüggő történetét együtt láthatja az olvasó. De avatott kézzel nyúlt az író a szeri puszták népe Tömörkény István no­velláiban megénekelt, azóta gyökeresen megváltozott életének rövid bemutatásá­hoz is, s tudományos igé­nyességgel megirt soraiban nem kerülte el figyelmét a vidék természetrajza, nö­vény- és állatvilága sem. A környékre vonatkozó fontosabb irodalom jegyzé­két is tartalmazó, fényké­pekkel és helyi térképpel il­lusztrált füzet a Csongrád megyei tanács vb művelő­désügyi osztálya kiadásában jelent meg. ízléses boritólap­ját Horváth Mihály tervezte. Napkelettől vadnyugatig Ezzel a címmel mutatko­zott be „telt ház" előtt pén­teken a világhírű német Probst-cirkusz Szegeden. Többhónapos fővárosi ven­dégszereplésük szinte fan­tasztikus kassza.sikere után itt sem panaszkodhattak: már a premier előtt minden jegy elkelt — majdnem min­den előadásra. Maga a cirkusz, Rudolf Probst magántársulata — kiS6é egyoldalú programmal rendelkezik. Szinte vala­mennyi számukban az állat­idomitás legkülönfélébb trükkjeivel Kápráztatják el a nézőt, s ebben a tekintetben valóban mesterei a szakmá­nak. Mónika Probst és Egon Böhland pónirevüje, Rudolf Daynert motorozó medvéi, Jack Hilton és 13 társa cow­boyrevüje, a kaucsuklány Regina lélegzetelállító fi­gurái Wolfgang Kersten oroszlénketreeében — mél­tán arattak nagy sikert. Csak kicsit fárasztó lett volna a--sok „állati szám", ha... Ha nem egészítenék ki a programot kitűnő magyar artisták. A Jászai-díjas Si­mon Tibor, aki amerikai te­levíziófelvételéért Oscar-dí­jat is kapott, Európában egyedülálló trapézzsonglőr. Tetszett a hat Tünde — va­lamennyien pesti kislányok — drótkötél balettje is. A Regina kaucsukmulatvá n.va az oroszlánketrecben két Armon — Franko Sán­dor villanyszerelő és Paray Kornél géplakatos — tulaj­donképpen amatőr: egyikük sem végzett artistaképző is­kolát. Erömutatványuk azon­ban a hivatásosoknak is di­Értesítjük kedves vendégeinket, hogy az újszegedi partfürdő szeptember 5-től naponta reggel 9 órától délután 6 óráig tart nyitva. x K 424 Szegedi Fürdók és Hőforrás V. csőségére válna. Franko Sán­dor áprilisban 10 méterről lezuhant, 18 csontja össze­tört. egyáltalán csoda, hogy életben maradt — mégis minden különösebb izgalom nélkül kúszott fel péntek es­te a Kolozsvári tér légteré­be. „Én vagyok a legboldo­gabb a világon, hogy újra élek és újra dolgozhatom" — lelkendezett az előadás után. Artistasors — artista­öröm. Velük együtt, a Probst-cir­kusz valóban kitűnő együt­tes — rászolgált az előzetes hírverésre. N. I. A Sorbonne magyar professzora Beszélgetés Szabolcsi Miklóssal Magyar irodalmat a fran­cia főváros világhíres egye­temen mintegy hatvan esz­tendővel ezelőtt, 1902-től Kont Ignác adott elő. (Ady is járt Lédával olykor órái­ra — kíváncsiságból.) 1912 óta, mikor Kont meghalt, csupán nyelvórák voltak, lektori működés folyt a Sor­bonne-on. Tavaly ősszel azonban a 158 tagú bölcsé­szeti kar hat külföldről meg­hívott, úgynevezett vendég­professzora közé, belga, bra­zil, izraeli, lengyel és svéd professzorok mellett magyar irodalomtanár is került az ősi egyetemre. Tavaly ok­tóberben kezdte meg előadá­sait Párizs egyetemén száza­dunk magyar irodalmáról dr. Szabolcsi Miklós akadé­miai levelező tag, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete 20. századi osztályának ve­zetője, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ta­nára, az ismert József At­tila-kutató és kritikus. József Attila párizsi nyomai Most rövid órákra tudtunk találkozni, együtt rójuk a Quartier Latin, a diákne­gyed szűk utcáit, s miköz­ben József Attila párizsi nyomait mutogatja nekem, s megpihenni leülünk az egye­temnek a Rue des Écoles felé vivő folyosóján, valla­tom öt párizsi élete, mun­kája, eredményei, tervei fe­lől. (Most érkezett vissza hosszú országjárásról felesé­gével és fiával, s holnap reggel már utazik Stras­bourg-ba, hogy fölszólaljon a nemzetközi modern filoló­giai kongresszuson, ahova egyébként régi barátját* egyetemi társát, Halász Elő­döt, a mi egyetemünk böl­csészkarának dékánjót is várják.) Emlékeztetem, hogy évekkel ezelőtt a Szépiro­dalmi Könyvkiadó már kiadványtervében hirdette könyvecskéjét József At­tila Párizsban címmel. — Kissé elsietett terv volt Két hétig voltam akkoriban kint Párizsban, sok min­dent földerítettem, de az­tán rájöttem, mennyire ke­vés egy könyvhöz. Azóta, most, behatóbban tanulmá­nyoztam azt a szellemi kör­nyezetet, amely 1926—27-ben József Attilát itt alakította. A színhelyek viszonylag könnyen kideríthetók voltak. A Párizsba érkező József Attila, nyilván Cserépfalvi Imre segítségével, először a katolikus negyedben, a Vati­kán-szállóban, a mostani Studio hotelben, az öreg Galambdúc utca (rue de Vieux Colombier) 4. sz. alatt lelt szállást. (Hamarosan emléktábla kerül falára.) Szilveszterig lakott itt, 1927 újév napjától átköltözött a negyed egyik legjellegzete­sebb, ősi kis utcácskájába, a Halászó Macska híres utcája mellett, az Hotel de la Hu­chette-be (10, rue de la Hu­chette; ha jól fordítom: Kis Sütőteknő utca). Élete itt zajlott a Szajna bal partján, az egyetem, a szállás és a Vöröskereszt tér (Carrefour de la Croix Rouge) közti há­romszögben. Ez utóbbi volt akkoriban a baloldali poli­tikai és művészeti irányza­tok találkozó, vitatkozó he­lye. A Párizsba érkező költő első pillantása a Vatikán szállóból a Szent Sulpice templom öreg tornyára esett (Ady is ennek harang­szavát hallhatta túl a tor­nyon, az Hotel des Balcons­ban, nem pedig a Sorbonne kápolnájáét, mint. Bölöni vélte), de a másik sarkon Pamutnyomóipari Vállalat Szegedi Textilművek Gyára keres azonnali belépéssel fűtésszerelő szakmunkást tó'-jnll lehet a szegedi textilművek munka­I ügyi osztályán. x S 96 724 L Azonnali belépéssel alkalmazónk kőműves,1 ács szakmunkásokat, építőipari gép­kezelöket, segédmunkásokat a szegedi, szaty­mazi. kisteleki, ásotthalmi, kiskundorozsmai és üllési munkahelyekre. Teljesítménybérezés tan. különélési pótlé­ot fizetünk. Jelentkezni lehet: Csm-i Tanácsi építőipari Vállalat Szeged, Tolbuhin sugárút 73. szám alatt. x V 91 408 már egészen más szellemi élmények várták. Itt ismer­kedett meg az anarchista­kommunista mozgalommal (Union Anarcho-Communis­tc), melynek — ezt Szabol­csi most kiadványaik atbú­várlásából állapította meg — ez éppen a legkollektivis­tább szakasza volt. Itt szer­kesztették Le Libertaire cím­mel eszmei lapjukat, s itt azt a másikat is, az Esprit Nouveau-1, melyben egyik francia nyelvű verse (Egy átlátszó oroszlán) megjelent. Ekkoriban születtek a Pro­letárdal (Chant de prolétai­re). a Párizsi anziksz, a Kis­zombori dal, a Szabados dal... Mit jelentett? Szabolcst megtalálta az Esprit Nouveau egykori szer­kesztőjét, a flamand szár­mazású Michel Seuphort, az absztrakt mozgalom teo­retikusát. Emlékezett még József Attilára. Kapcsolatba került Szabolcsi Jean Mait­ronnal is, a francia anar­chista mozgalom historiku­sával, aki monográfiát írt e korszak sokszínű, bonyo­lult, kusza baloldali áramla­tainak történetéről. Meg­ígérte, hogy a francia rend­őrség iratai között különös gonddal kutat, hátha föl­bukkan az idegenekről szóló jelentésekben József Attila neve. — Mit jelentett az ifjú költő számára a párizsi év? — kérdezem mintegy össze­foglalásul Szabolcsitól, aki immár befejezettnek tekint­heti József Attila itteni életszakaszának vizsgálatát, s a részletek ismeretében sommázón szólhat. — Szellemi élményeket, iz­galmakat, újdonságot, meg­ismerkedést a marxizmussal, leninizmussal, sok új esz­mei áramlattal — s ugyan­akkor végtelen egyedüllétet, idegenséget, árvaságot ebben a nagy városban; millió em­ber közt élt, mégis magá­nyosan. Ezt az érzést segített nekem is megérteni az itt töltött esztendő. Kétszer annyi idős vagyok, mint Jó­zsef Attila volt akkor, fele­ségem is itt van velem, és mégis: amikor megjönnek az őszi esők, itt lesz a havat ritkán, de vigasztalan, ál­mos. ólmos esőt annál bő­vebben hozó tél, engem is lever... Igen, a klíma, az időpa­zarló távolságok (hiába van kocsija itt az embernek, nem halad vele, nem tudja célszerűen parkolni), a más­fajta koszt — nehéz ezt megszokni a magyarnak. Szellemesen, mégis megha­tóan ír erről párizsi emlé­kezéseiben Nagy Endre is, a híres konferanszié. Heti három magyaróra — Ez volt a kutatómun­kád. S mi volt tennivalód, mint a Sorbonne vendégpro­fesszorának? — Kezdem azzal, miféle magyar oktatás folyik a Sorbonne-on. Ginter Károly lektor magyar nyelvre ta­nítja az érdeklődőket. Sau­vageot professzor ugyancsak vendégként finnugor nyelvé­szetet ad elő. Rám a magyar irodalom megismertetése há­rul, heti háromszor egy órában. Az első kollégiu­mom: magyar irodalomtör­ténet. Ebben századunk iro­dalmának nagyjairól, Ady­ról, Móriczról. József Atti­láról adtam elő. Az ajánlott olvasmányok egy részéből külön kollégiumon szöveg­elemzést végzünk, az idén Petőfi verseiből és Mikszáth egyik regényéből. Olvasmá­nyul javasoltam még Ady es József Attila válogatott verseit, Móricz Rokonok cí­mű regényet, Kosztolányi Esti Kornélját. Végül az ún. kutató szeminárium a ma­gyar irodalomtörténettel be­hatóbban foglalkozni akarók, leendő magyar specialisták képzését szolgálja. — Kikből verbuválódnak a hallgatók? — Szamuk változó, de 15 —20 a „törzstag" irodalom­történeti előadásaimon. Van­nak, akik az élőnyelvek fő­iskoláján Sauvageot-tól ta­nultak magyarul, s tanulmá­nyaik befejezése után ide­jönnek, hogy elmélyítsék nyelvi és irodalmi tudásu­kat. Egy másik réteg René Étiemble professzornak, az újkori világirodalom egyik tanárának tanácsára jött hozzám: ők műfordítással foglalkoznak, ezért érdekli őket irodalmunk. Ismét má­sok általános nyelvészetet tanulnak, s az ottani órákon kapnak indítást, hogy a ma­gyar irodalomba is belekós­toljanak. Annál inkább, mert éppen ennek a tanszéknek a pro­fesszora, a magyarul kitű­nően beszélő Jean Perrot a gazdája a Sorbonne magyar stúdiumainak, az ő irányí­tása alatt, az általános nyel­vészeti tanszék keretében folyik a magyar nyelvi és irodalmi oktatás. Nagy örö­me volt Szabolcsinak, hogy amikor híre ment, milyen kitűnően tud a vendégtanár szabadon franciául beszélni* Jacques Voisine professzor* a világirodalom tanára át­adta neki saját két óráját* hogy kétszáz hallgató előtt beszéljen a magyar költészet és próza jellemző vonásairól. Kedves volt, amikor törzs­hallgatói szép ünnepséggel zárták a szemesztert De leginkább mégis annak örül,' hogy Adyt sikerült néhány emberrel megszerettetnie* és sikerült három-négy maJ gyar sppcialistát útnak indi-í tania. Meggy 5 kereztetni a magyar irodalmi oktatást Terve ls annyi csupán* hogy megszilárdítsa az elért eredményeket, meggyöke­reztesse. a magyar irodalmi oktatást a Sorbonne-on. Ez nem kis dolog, ha tudjuk* hogy a népi demokratikus államok közül egyedül a lengyeleknek van tanszékük itt. Ez öt-hat éves munka. Az ő megbízatása két évre szólt. De mint hallom: egy év alatt szinte „teljesítette tervét". Amint elterjedt hí­re kitűnő francia tudósának; vidéki egyetemek, társadal­mi intézmények sorra hívták előadni. Szabolcsi nem volt hajlandó nyilatkozni, de má­soktól hallottam: úgyszólván valamennyi vidéki egyete­men ismertette már irodaU munkát. <3 szerényen „TIT­munkának" nevezi ezt, s úgy érzi, miután megalapozta Párizsban a magyar irodal­mi oktatást, hivatását telje­sítette. Szeretné, ha októ­bertől fölváltaná valaki, s ő hazajöhetne: izgatják itt­hon elmaradó tennivalói, a debreceni tanszék, az iro­dalomtörténeti intézet ügyei* saját kutatómunkája. — Alig várom, hogy neki­ülhessek József Attila-mo­nográfiám második kötete irásanak. Ebben dolgozom föl a költő párizsi esztende­jét is. PÉTER LÁSZLÓ Fahulladék (szemezést és (űrén/por elszállítható befizetés elle­nében A1MMI Bútorgyár, xk. IS 029 Cserzy M. u. 11. TIT nyelvtanfolyamok és helyesírási tanfolyamok indulnak. Beiratkozás és landitbef'zetns (32 óra 90.­Ft H4 r»ra IBI.- Ftl szén­tornber S—8-ie reggel 8 órá­tól este 7 Óláig a TIT Ká­rász u. 11. sz alatti irodá­iéban. XK 422 4 OÉl-A'MGrÁflORSZ'ÍG Vasárnap. 496B. szeptemberi.

Next

/
Thumbnails
Contents