Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

Patyolatakció Tomek Antal közgazdászvegyészmérnök, a Helyiipari Kutató Intézet tudományos munkatársa hét vidéki tanácsi tisztító vállalatot vizsgált meg abból a szempontból, vajon nagyobb beruházás nélkül is elérhető e tevékenységük jelentős fokozása. Beigazolódott, hogy e vállalatok teljesítő képességét nagy mértékben lehetne megnövelni egyszerű rekonstrukció útján is. ami mindössze 17 millió forintot emésztene fel. Pedig 17 millió forintból még a legkisebb új üzemet sem lehet felépíteni. A vizsgálat következtetései joggal általánosíthatók országos méretekben. Teljesítik vállalásukat (Tudósítónktól). A DÁV gépkocsijavító műhelyében a Landler Jenő szocialista brigád a kongresszusi munkavenseny során többek között azt a felajánlást tette, hogy a 2-es számú műszaki szemlék idejét legalább 5 százalékkal csökkenti. A műszaki szemlék véget értek és a tíz tagú munkacsapat 20 százalékkal rövidebb idő alatt végezte el feladatát, mint régebben, bár a munka zavartalanságát sokszor befolyásolja az anyaghiány. A brigád azért tudta felajánlását ilyen szép eredménynyel teljesíteni, mert tagjai rendszeres újítók. Külön ls kiemelkedő újítási munkát végzett Küsz György és Ungvári Béla. Ebben az évben három újításukat fogadták el és vezették be a vállalatnál. Az üzemi munka mellett a Landler Jenő szocialista brigád tagjai 20 óra társadalmi munkát is végeztek. Csiszár Géza Öl hpmutatő — Vidéki tapasztn'atcsprék Egyfelvonásosok a műsorban Készül az új évadra a Fiatalok Irodalmi Színpada Űj vezető került a Móra Ferenc Művelődési Otthonban működő Fiatalok Irodalmi Színpadához. Neve Konter László. 1962-ben, a Ságvári gimnáziumban érettségizett, s az idén végzett a debreceni tanítóképző népművelés—könyvtár szakán. Ügy került vissza Szegedre mint művelődésiotthon-előadó, s a Kaposvárra szerződött Csíkos Gábor színművész utóda lett a Fiatalok Irodalmi Színpadánál. Középiskolás korában maga is aktív tagja volt a színpadnak. így • elmondhatja magáról: hazajött. Űj seprő jól seper — tartja a szólás, s Konter László ennek megfelelően máris munkához látott. összehívta a régi és új tagokat — néhány középiskolai tanulóval erősödtek —, „társulati ülést" tartott, s nagyszabású terveket állított össze nemcsak az idei szezonra, hanem a következő évekre is. cél tehát: ne csak középiskolások üljenek a nézőtéren, hanem kitárni a kapukat minden érdeklődő, elsősorban az üzemek fiataljai számára. „Társulati önművelésu öt bemutató szerepel az 1966—67-es műsortervben. November elején B. Brecht halálának 10. évfordulójára rendezett emlékesttél indulnak. Irodalmi-zenés összeállítás: Zene szava címmel, majd a költő születésének másfél évszázados évfordulójára emlékező Arany János-est, három Mrozek-eyyfelvonásos és egy zenéstáncos-szatirikus összeállítás folytatja a sort. Ezeket az előadásokat a Móra Ferenc Művelődési Otthon falain kívül is bemutatják, s tapasztalatok szerzésére hasznos lesz a debreceni, tiszaföldvári és a most alakuló pécsváradi irodalmi színpadokkal tervezett csereakció. Ne csak középiskolások Aztán hallottunk valami egészen újat is! Tíz előadásból álló színháztörténeti sorozatot indítanak a tagok részére, hogy alaposabban Nézzük ezeket a terveket. A színpad műsorpolitikája eddig jobbára csak irodalmi összeállításokra korlátozódott. Most újabb műfajokat kapcsolnak be: egész estét betöltő dráma, vagy több egyfelvonásos színrevitelét, s vidám, zenés-táncos vetélkedőket. Párhuzamosan ezzel a profiltágítással a közönség szélesebb rétegeihez is el akarnak jutni. Iskolák, üzemek KISZszervezetein keresztül toborozzák majd a hallgatóságot, egyben propagálják a színpad terveit. Ha ezen az úton sikerülne egy „állandó közönség" kialakítása, akkor a jövő évadtól már bérleteket is adnának ki. A megismerjék maguk a szereplők, mire is vállalkoznak a pódiumon. Sőt! Az elhangzott előadásokat vitákon, beszélgetéseken különböző formákban fel is dolgozzák. Kiegészítő programok De nemcsak ez a „társulati önművelés" figyelemre méltó kezdeményezés, hanem a próbák, előadások mellett szervezendő kiegészítő programok is. Bemutatók utáni klubestekről, közös színházlátogatásokról, baráti szellemű, egysége? kollektíva kialakításáról beszélt a színpad fiatal vezetője. Tudja, mindezek megvalósítása egy ember erejét meghaladó feladat. Éppen ezért fiatal művészek, irodalmárok, zenészek támogatását kéri, akik bekapcsolódva a munkába közreműködnének a zenei, irodalmi és képzőművészeti anyagok kiválasztásában, kritikai észrevételeikkel, tanácsaikkal hozzájárulnának az előadások színvonalának emeléséhez. N. I. CSAK A VITA.v. A gumigyártás egyik fontos eszköze az úgynevezett kalandergép. Az a feladata, hogy a műszaki lemezekbe, hevederekbe, tömlőkbe „tartást" vigyen, azaz a textíliára préselje a gumimasszát Természetesen ezt a műveletet csak akkor végzi el, ha jól és hibátlanul tervezték, készítették, szerelték valamennyi alkatrészét. A szegedi gumigyárban négy ilyen kalander szerepel a leltárban, azonban a termelésben csak kettővel számolnak. Két, együttesen 8 millió forintot érő kalandsrgép ugyanis használhatatlan. Ezek csak gondot és bosszúságot gyártanak. mert a zavartalan termeléshez a szegedi EMERGÉ Gumigyárnak négy gépre volna szüksége. Az ipar negyedévről negyedévre várja a nélkülözhetetlen műszaki gumiárut — tömlőt, hevedert, padlót —, de sokszor hiába várja, mert kettővel nem lehet győzni a négy gépre tervezett munkát. A gumigyár éppen ezért szükségmegoldáshoz folyamodott: október l-től vasárnap is dolgozniok kell a használható kalandereknek. Hogy a rossz berendezé sekért ki a felelős? A Bányagéptervező Vállalat, a Jászberényi A pritógépgyár vagy talán a Hajtóműgyár — ez ma még nem dőlt el. Az említett cégek vitatkoznak. keresik igazukat. Próbálják magyarázni saját bizonyítványukat, tart a közismert levél- és szópárbaj. De ettől egyáltalán nem gyógyulnak meg a gépek! A megoldás az volna, ha a három gyár végre dűlőre jutna a felelősség kérdésében és mihamarabb hozzákezdenének mindkét gép javításához. Talán így 1967 áprilisára — 1 évvel az eredeti határidő után — el is készülnének a munkával. Matkó István Első: a MÁV Szegedi Igazgatósága Az első félévi kitűnő szállítási eredmények után is szép sikereket hoz a vasutasok kongresszusi versenye. Ebben a nemes vetélkedésben az ország hat vasúti igazgatósága közül kitűnik a szegediek jó munkája. Júliusban és augusztusban is a szegediek lettek az elsők és 110 ezer forint jutalmat kaptak. Filmesek nyomában Kémr.at az új magyar film. Felvétel előtti rövid Sári község határáb an eszmecsere Sári község határában néhány héttel ezelőtt még nem volt kacsaúsztató. Az alacsony házak keleti tűzfala azonban ma mér jónéhány négyzetméteres víztükörbe tekinthet — a filmesek jóvoltából. Itt, Sáriban forgatják a Pálfalvi Nándor „Csoda Lomboson" című regényből készülő filmet, s ehhez kellett a kacsaúsztató, melynek partján most ott sürögforog a fél falu. A tó partján ül Bán Frigyes Kossuth-díjas filmrendező és megbeszéli a stáb tagjaival a következR jelenet „beállítását". Mögöttük igen komoly, szilárdnak látszó, félig felépült ház áll, mellette tégla és építőanyag-rakás. A bejárat előtt a tábla: Lorobosi termelőszövetkezet irodája. A házzal szemben kis feivonulási épület, melyet most a színészek sajátítottak ki öltözőnek. A faluból hoszKZÚ sorokban érkeznek a község asszonyai, lányai; néhány öreg bácsi is feltűnik közöttük. Nem bámészkodni jöttek — ök a statiszták. A vjz túlsó partján már készenlétben várakoznak az iskolás gyerekek, hogy a rendezőasszisztens sípjelére láncot alakítsanak és vödrökkel merjék ki a kacsaúsztató vizét. Kora reggel már kint horgászott a két női főszereplő: Gobbi Hilda és Soós Edit. A film számtalan szereplője tanyázik itt a vízparton. Téry Árpádot könynyű felismerni plébánosi öltözetben — mintha csak rá szabták volna a reverendát. Aztán itt van Farkas Antal — a tőről szabott tsz-gazda és Tompa Sándor, valamint Deák Sándor. Az előbbi a tanácselnök, utóbbi a tszelnök. Hihetetlenül élő „figurák" — mintha csak most léptek volna ki a szövetkezeti irodából. Bekapcsolják a nagy reflektort, a csapó csattan, a gyártásvezető sípjába fúj — kezdődik a felvétel. Gobbi Hilda rózsafüzért szorongatva „főzi" a plébánost: „A Szűzanya tette ezt a csodát". A pap legyint: „Ma nincsenek csodák!" Valóban! Csodák nincsenek — de van munka, van művészet és van mozi! A film lerántja majd a „csodáról" misztikus leplét, és a vetítővásznon talán néhány hónap múlva már láthatják is a nézők a legújabb magyar filmet, melynek címe ma még: „Büdösvíz". Sényi Imre A közös vagyon és a közös érdek védelmezői Mi minden adódik egy üzemi rendész munkakörében ? Esztendők óta fontos feladattal bízták meg Frejcos Ferencet a Szegedi Ruhagyárban. Ö látja el az tizemben a rendész feladatokat, s végzi munkáját a társadalmi közreműködőkkel, a vagyonőrökkel. Fontos feladat a társadalmi tulajdon védelme, amelyet, sajnos, még nem mindenki becsül meg egyaránt. Nem a bizalmatlanság igazgatja a rendészt tevékenységében, hanem az az igyekezet, hogy a társadalmi tulajdonon ne üthessen csorbát senki, a munkatermekben dolgozók értékei pedig biztonságban legyenek az öltözőkben, a kerékpármegőrző helyeken. Sajnos, csak nemrégiben történt, hogy egy fiatal lány fittyet hányt az erkölcsi normákra, hozzányúlt egy munkatársa pénzéhez, értéktárgyaihoz. 4 hazugság vezetett nyomra... Azzal a mesével állt elő, hogy ellopták orkánkabátját, s abban 300 forintját. Panaszát elhitték, napok múlva azonban kiderült, hogy nem is volt orkánkabátja, következésképp abban pénze sem lehetett. Hazugsága vezette aztán a rendészt olyan nyomra, amely vesztét okozta a magáról megfeledkezett lánynak. Kiderült, hogy cinkostársával különböző értékeket tulajdonított el egy munkatársától. Erre pedig egyáltalán nem volt szüksége. hiszen az üzemben jói keresett, s otthon ls megvolt mindene. Persze túlontúl költekező szórakozásaira nem volt elég a keresete, ezért lopásra vetemedett. Énnek következménye lett a fegyelmi eljárás, maid elbocsátása az üzemből, végül pedig a bíróságon is felelnie kellett tettéért. Volt a szabászaton egy rajzoló szabász is, aki az üzem és dolgozótársai rovására akart gyarapodni. A szövet végek bői rendszerint visszamarad kisebb-nagyobb darab a szabás után. Azokat aztán egyenként keit kiszabni, hogy még hasznosítani tudiák. Ez a szabász azonban magára csavarta a méteres szövetanyagokat, s így „meghízva" kisétált az üzem kapuján. A portás azonban rájött, hogy a munkakezdés előtt belepő szabász rajzolónak a zakója miért feszül meg a testén műszak után. A leleplezést követte a házkutatás, amelynek eredményeként mintegy 3 ezer forint értékű lopott ruhaanyag került elő. Feledékenység és szándékosság Az eset leleplezése természetesen felháborította az üzem dolgozóit, akik nem tűrik meg maguk között azokat, akik hozzányúlnak a társadalmi tulajdonhoz, vagy személyt értékeikhez. Mert hogy ls folytathatná munkáját másnap az a dolgozó, aki műszak végén rendben hagyta ott varrógépét, másnapra viszont azt egy fontos alkatrésszel csorbították meg. Természetesen azt sem lehet megérteni, hn valaki a köpenye zsebében felejtett szerszámot átteszi utcai ruhája zsebébe. Megtörtént, hogy valaki tévedésből a másik kerékpárján karikázott haza, mert a két kerékpár annyira hasonlított egymáshoz. Az ilyen tévedést meg lehet érteni, s szemet lehet fölötte hunyni, hiszen nem történt szándékosság. Az olyan eset azonban már nem érthető meg, amikor valakinek a dinamóját" csavarják le a kerékpárjáról, vagy a pumpáját „felejtik" el visszatenni, miután azt kölcsönvették. A rendésznek szabad bejárása van az üzembe. A nap bármely órájában bemehet ellenőrizni akkor is, amikor már letelt a munkaideje. Ott van a beérkező áruk ellenőrzésénél: átnézi a szállítólevelet, hogv az abban foglaltak szerinti árumennyiség érkezett-e, vagv kevesebb, netán több. Volt rá eset, hogy az üzem egyik leányvállalatának szállítottak volna árut, s a kocsira véletlenségből egy vég vászonnal többet rakodtak Valahogy elszámolták a rakományt. Még a kapuig sem ért a kocsi, amikor már jelezték, hogy a rakományba olyan áru csúszott, amely nem szerepel a szállítólevélen, tehát azt vitessék viszsza a raktárba. Üzletelés munkaidőben A rendésznek nagy a hatásköre és nagy iránta a bizalom. Nyitott szemmel kell járnia, hogy a rendellenességeket észrevegye. Volt rá péida, hogy csencselést, jobban mondva feketézést leplezett le az üzemben. Voltak, akik külföldi társasutazáson vettek részt, s különféle bazári holmikat árusítottak olvan megkülönböztetéssel. hogy „ez prima bécsi árucikk", tehát sokat ér. Akit így becsaptak, az megjárta, mert ugyanazt a cikket nálunk is korlátlanul megvásárolhatta volna, éspedig fele annyiért. A feketézők persze rávesztettek, s nem maradt el a bírósági tárgyalás sem, illetve a kinek-kinek kyá-ó büntetés. A vagyonőrség és a rendész úgy tek!nt az itéemre, mint a közös tulajdonra. Számukra az is fontos, hogv hol ég egv villanykörtével iöbb a kelleténél, hol találkoznak olvan jelenséggel, amelynek kárát az üzem dolgozói látják. Azzal bízták meg őket. hogv a munka menetét ne zavarhassák meg rendellenességek, s ennek a megbízatásuknak eleget i® tesznek. T„ F. Kezdődik a vadásza! A Szegedi Felszabadulás Vadásztársaság felkészült az új idényre, amely vasárnap kezdődik. Tápé, Algyő, valamint Szeged határában huszonkilencezer hold a társaság területe s ezévl tervükben kétezerháromszázötven fácán és nyúl kilövése szerepel. Az állomány tervszerű feljavítására Jugoszláviából származó háromszáz fekete fácánt vásároltak a Nagymágocsi Állami Gazdaságtól. Ezek értékesebb fajták a meglevőknél és gyorsabban is szaporodnak. Egy dicséretes kezdeményezést valósítanak meg: munkacsapatokat alakítottak s minden tag négy napi társadalmi munkát vállalt az etető berendezések építésében, illetve a régiek felújításában. Nyolc etető már készen van és negyven felújításra vár. Az idén az úgynevezett szoktató etetést korábban kezdik mint máskor, hogy a mezők hasznos vadjai megismerjék a kijelölt helyeket s ibélen majd könnyen megtalálják a kihelyezett takarmányt. A terület nagy kiterjedése miatt Tápé határában a vetyehátd emlékmű közelében pihenőhelyet építettek, ezenkívül négy magas leshelyet. I Külföldi turisták is jártak a Felszabadulás Vadásztársaság területén és a nyáron tizenegy őzbakot lőttek ki. Az őzállományt egyébként, a távlati tervek szerint, felfrissítik s bizonyos fokú szelekciót, kiselejtezést hajtanak végre. A vasárnap kezdődő vadászati idényt arra is kihasználják, hogy nagyszabású dúvadirtást folytassanak. Szegeden a Partizán utca 6. szám alatt lakik Király András és Barta Ferend családja. Az előbbinek három, az utóbbinak négy gyermeke van. A két lakás között azonban mintegy 30—40 centiméter a távolság, s ez a csöppnyi hely sok veszekedésre adott már okot. Egyik lakó sem tűrte meg, hogy a másik olyan tárgyat helyezzen az ajtó elé, amely akadályozza a szabad kijárást. A szóváltáKét család B " B r • „tiaboruja sok napirenden voltak, amikor egy este valóságos tömegverekedés tört ki a két zsalád között. Király András az ajtó elé helyezte kisgyermeke kerékpárját, amelyben megbotlott Barta Ferenc. Barta nagyobbik gvereke reklamálta Királynál az esetet, aki erre feldühödött. Visszament a lakásba, ahonnét kihozott egy vívókardot. s azzal kétszer a gyerek hátára csapott. A fiú védelmére kelt az apa, a feleségek pedig hangoskodásukkal statisztáltak a verekedők mellett. Utána kölcsönösen feljelentették egymást testisértés miatt. Csak Királyt tartotta bűnösnek testi sértés miatt a szegedi járásbíróság is, a többieket nem, mert azok a fiú védelmére kelték. Király ezért 7 hónapi javító-nevelő munkára ítélték 10 százalékos bér'sökkentéssel. A Csongrád megyei bíróság ezt az ítéletet meg. változtatta ezer forint íténzbün tetősre Csütörtök, 1966. szeptember 29. DÉL-MAGYAROKSlAi, 5