Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-27 / 228. szám

Gmi!I az őszi munkákülime Csongrád megye termelőszövetkezeteiben az egy héttel ezelőttinek kétszeresére, mintegy harmincezer holdra emelkedett a bevetett terület, s ennek több mint a fele: tizenhatezer hold a rozs-, illetve búzavetés. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának értékelése szerint a kezdethez képest sokat gyorsult az őszi munkák üteme, de nemcsak a gyorsaság a fő szempont, hanem a jó minőségű munka. Helyesen járnak el azok a gazdaságok, amelyek a prémium legfőbb feltételéül kötik ezt kl, s nemcsak a traktorost, hanem a vetőgép kezelőjét is jutalmazzák, így biztosítható, hogy a kellő mennyiségű mag egyenletesen, megfelelő mélységben kerüljön a földbe és ne legyen csíkos, hiányos a vetés. Jelentős előrehaladás tőrtént a vetőszántásban is. A százhatvanötezer holdas előirányzatból több mint százezer holdat munkáltak meg. Itt azonban az ütemet tovább kellene fokozni, ami csak egy módon lehetséges: a gépek jobb kihasználásával. A traktorosok általában megelégednek a nyújtott műszakkal, s a szövetkezetek sem szorgalmazzák eléggé a kettős műszakot. Pedig most optimálisak a feltételek a szántásra, s kevesebb fáradságai készülhet a vetőágy mint aszályos időszakban. A betakarítás a cukorrépánál megegyezik a gyárak által előírt ütemmel, a kendernek nyolcvan százalékát szállították a feldolgozótelepiekre, a kukoricatörés pedig most kezd általános lenni. Helyenként, főleg Csongrád határában a betakarítás menetrendjét egy kissé megzavarta a kadarka szőlők kényszerű szüretelése. A szedéssel még várni akartak, de a bogyókban keletkezett károsodás sietteti a szüretet. Fóliás patronok Sok a panasz a szifonpatronokra. Többek között az, hogy a belőlük készült szódavíz kőolaj szagú, a pwtron rozsdásodik, külseje feketére festi a kezet, s össze-vissza ragasztott kartondobozban hozzák forgalomba. A panaszokra ezt válaszolja Pintér Ferenc, a Répicelaki Szénsavtermelő Vállalat igazgatója: — Július óta fokozatosan kivonjuk a forgalomból a rozsdás patronokat, s helyettük fényes felületű, nem rozsdásodó patronokat hozunk forgalomba. Üjabhan szagmentes széndioxiddal töltjük a patronokat. A kartondobozokat is kivonják a forgalomból, s a szi fon patronokat fóliába csomagolják. Esztergályosok versenye A Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrádon és Makón megtartott elődöntők után vasárnap Szegeden a Mü. M. 601-es Ipari tanuló Intézetben találkoztak a „Ki minek mestere" esztergályos verseny résztvevői. Tizenhat vasipari üzemből huszonkét fiatal szakember mérte össze elméleti és gyakorlati tudását Az izgalmas küzdelmet sokan kísérték figyelemmel. Az egész napos vetélkedőből végül Garnai József került ki győztesen. Az országos döntőkön ő képviseli Csongrád megye színeit Kitűnő eredményt ért el a második helyezett Becski Balázs, a DAV, és B. Kovács László, a BMG makói gyáregységének esztergályosa is. ,Bizonyítani akartam** A" megye legjobb fiatal esztergályosa — Garnai József, a MÁV gépjavító üzemében esztergál. Gimnáziumi érettségivel állt a gép mellé, 1958-ban Budapesten, az Elektronikai Mérőkészülékek Gyárában lett szakmunkás. 1960 óta dolgozik a gépjavítóban, közben elvégezte a gépipari technikumot. Nyelveket tanul — németet, franciát —, műegyetemi fölvételre készül, üzemében a „Ki minek mestere"-mozgalom egyik szervezője. — Szeretem a szakmámat, a munkahelyemen szívesen csinálom a legkényesebb alkatrészeket is: szerszámokat a TMK-nak. A bonyolult feladatokban nem nehéz megismerni a szakma fortélyalt — ez a „titkom". Garnai József — mint elmondotta — a versenyben bizonyítani akarta, hogy érti szakmáját. Célját sikerrel elérte. Az országos döntőkre, a televízió nyilvánossága elé még nagyobb felelősséggel készül: a Csongrád megyei fiatal esztergályosok szakmai hírnevét szeretné igazolni. A korszerűbb népmüvelés érdekében A győztes ifjú mester, Garnai József és munkadarabja A napokban kulturális életünk valamennyi szerve elkezdi az 1966/67es évadra tervbe vett elképzelések megvalósítását. Közismert, hogy a kulturális nevelő munka objektív feltételeit a lakosság társadalmi, gazdasági viszonyai, műveltségbeli helyzete határozza meg. Csongrád megye gazdasági fejlődése, különösen az ip>art illetően eltérő volt az ország általános fejlődésétől. Az 1957-től kezdve alkalmazott ipartelepítési politika meggyorsította a megye gazdasági struktúrájának megváltozását. Ennek hatására a városokban, de különösen Szegeden nőtt a munkásosztály létszáma. A mezőgazdaság szocialista átszervezése — a szocialista gazdasági alápiok megteremtése mellett — tovább gyorsította a megye lakossága osztályszerkezetének megváltozását. Jelentós számú parasztember — különösen fiatal — került az ipiarba. Az ipiari munkások száma megyénkben mintegy kétszeresére nőtt, s az alkalmazottakéval együttesen a múlt év végén megközelítette a 120 ezer főt A művelődés struktúrája ax utóbbi években — de különösen az elmúlt négy évben — jelentősen megváltozott. A művelődés fő oldalai: a közoktatás, a művészeti alkotótevékenység és a tömegkommunikáció (könyv, film, sajtó, rádió, tv) mind szélesebb néprétegek számára válik megközelíthetővé. Ez döntően befolyásolja a népművelést mint műveltségterjesztő faktort A népiművelés szerkezeti keretei, eszközei és személyi feltételei javultak az elmúlt négy évben. Legjelentősebb a tv, a rádió ós a sajtó tömegméretűvé válása. A megyében 34 ezernél több a tv-készülékek száma (több is lehetne már, ha az országos 830 ezerrel összevetjük, akkor a gyorsabb számszerű gyarapodás szükségességét is jelezzük). 110 ezer a rádióelőfizetők száma, 88 ezer napú-, és 732 ezer havi-, valamint hetilap talál gazdára. A filmszínházak átfogják a megyét, összesen 110 mozi működik, s a látogatók száma meghaladja a 3 millió 600 ezret. A Szegedi Nemzeti Színház évente 260 ezer látogatót jelez. A Szegedi Szabadtéri Játékok országos elismerést szerzett az elmúlt években. Tehát lényeges minőségi változás következett be kulturális életünk úgyszólván minden lényeges területén. Kezd kialakulni egy új, szocialista igényű közönség, amelynek művészi igénye, véleménye egyre meghatározóbb kulturális életünkben. Az a tény, hogy ma egy-egy film, felállított szobor, tv-műsor, regény kapósán vélemények és ellenvélemények ütköznek össze, hogy a közvélemény így vagy úgy élesen reagál egyes művészeti alkotásokra, mutatja a meglévő eleven érdeklődést. Ugyanakkor figyelembe veendő, hogy van egy elég széles körű „megmozdítatlan" tömeg, munkások és parasztok között, akiknek körében még a tömegkommunikációs eszközök is csak egészen vékonyan jutnak el. A tanyavilágban ritkábban kerülnek kapicsolatba kulturális értékekkel. A faluról bejáró, a műveltségben, érdeklődésben elmaradottabb munkás- és tsz-paraszt rétegek körét nehéz „megmozdítani". Figyelembe veendő, hogy a rendszeresen két műszakban dolgozók nagy száma, akik az állami vállalatoktól maszek helyekre járnak rendszeresen dolgozni, szintén kiesnek a népművelés hatóköréből, a kis keresetű, nehezebb anyagi körülmények között élő családokkal együtt. E jelenségek együttvéve jelzik, hogy új helyzet jelentkezik a kulturális életben, és egyben a felsorolt piéldák, tények mutatói tennivalónk fő irányának is. A következő években rendkívül nagy jelentőségre tesz szert a gazdasági és a műszaki propaganda, A gazdasági-termelési feladatokhoz és igényekhez igazodva, a gazdasági ismeretek terjesztését, továbbá a technikai és műszaki propagandát kell egész ismeretterjesztő tevékenységünk középpxintjába állítani. Ezt indokolja a gazdasági irányítás reformjának bevezetése és a harmadik ötéves terv végrehajtása. E munkában rendkívül nagy szerep hárul a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsára, az MTESZ és a Közgazdasági Társaság, valamint a TIT közgazdasági szakosztályára. Indokolt foglalkozni azzal, hogyan lehetne megteremteni Szegeden a technika házát, amelyet a műszaki és közgazdasági propaganda szolgálatába állítva kellene működtetni. Ugyanakkor indokolt a munkásság nagyobb tömegét bevonni a népművelésbe, s annak eszközeit, módszereit az igényekhez és a követelményekhez igazítani. Nem helyes, hogy az üzemi könyvtárak elaprózottan, korszerűtlenül működnek, s azt még kevésbé lehet fenntartani, hogy az üzemek, vállalatok könyvtárai a műszaki garnitúra részére sok helyen szinte hozzáférhetetlenek. Üzemeink egy része nem gondoskodik arról, hogy korszerű műszaki és gazdasági folyóiratok álljanak rendelkezésre. Ebből világosan kitűnik, hogy az ismeretterjesztésben a munkások között a TIT-nek, mint az ismeretterjesztő tevékenység egyik legfontosabb társadalmi szervének, nagyobb befolyást kell biztosítani. Ne a vezetők szubjektív pillanatnyi hangulatától függjön az, hogy kötnek-e szerződést a TIT-tel vagy nem. A városok peremkerületein lakók művelődése érdekében több intézkedésre van szükség városi tanácsaink részéről is. A munkások zöme ugyanis ezeken a területeken lakik és a különböző távolságok miatt a korosabb emberek tömege nem tud eljutni városközpontokba. Indokolt tehát közéjük menni. De ehhez jobb feltételeket kell biztosítani, kisebb könyvtárak szervezése útján, közös helyen szervezett televízióklubok kialakításával, esetleg átmenetileg tanügyi intézményeket igénybe venni stb. Községeinkben ls ae egyik leglényegesebb kérdés a kulturális népművelő munka hatókörének bővítése. A falun élő lakosság egy része szinte minden elérhető kulturális terméket magához vesz, de van egy elég jelentős hányad, amelyik távol áll a kulturális értékek élvezetétől, mert nem keltettük még fel ez irányú érdeklődését Az igaz, hogy a vártnál lassabban bontakozik ki a tömegek egy részének kulturális igénye. De mindjárt hozzátehetjük, ennek több objektív oka van; azonban elégtelen a népművelő propaganda, az érdeklődést felkeltő tevékenység is. Ezen pedig csak mi tudunk változtatni, akik a kulturális élet különböző területein dolgozunk. Megoldatlan a faluról üzembe járó munkások művelődési gondja. Egyre világosabbá válik, hogy lakóhelyük szerinti községekben kell foglalkozni a nagyszámú munkásember kulturális ügyével is. Nincs kialakítva községeink egy részében a megfelelő kultúrközpiont A művelődési otthonok betöltik szerepüket, azonban a korszerűbb népiművelési követelményeknek már nem mindenben felelnek meg. Ahhoz, hogy egy község életében kultúrközpionttá váljék a művelődési ház, a sokféle igényt, életkori sajátosságokat, nembeli különbségeket figyelembe vevő műsorpolitikát kel] megformálni. Nagy 6zerepiet játszik ebben a klubmozgalom, a közös televíziónézés, a kultúrotthon ban elhelyezett könyvtár, s az ifjúsági mozgalom. Csak így válik koncentrált kultúrközpwnttá. De ehhez az szükséges, hogy e követelményekhez igazítsuk az épületet is, több szoba, helyiség hozzáépítésével. Ez elsősorban a község és a termelőszövetkezetek anyagi támogatásával oldható meg. A községek, termelőszövetkezetek társadalmi munkával, építőbrigádok segítségével községfejlesztési alap felhasználásával és a termelőszövetkezetek kultúralapjainak is igénybe vételéveL Ehhez segítséget tudnak adni a kommunista és párton kívüli tervezők, akik fontosnak tartják a parasztság kulturális fejlődésének elősegítését Tökéletesítsük tovább az Ismeretterjesztés módszerét és formáit Az egyes előadások mellett és elsősorban az előadássorozatok indítását pártoljuk. Fejlesszük tovább az utóbbi egykét évben bevált akadémiai, szabadegyetemi formákat Hangsúlyozzuk még egyszer, hogy differenciáljunk érdeklődési kör, műveltségbeli, foglalkozási, életkori sajátosságok alapján. Ott, ahol új érdeklődőket kapcsolunk be a kulturális életbe, először a nem nagy szellemi megerőltetést jelentő formákat alkalmazzuk (kirándulás, klubesték, táncesték, tárlatlátogatás, tv-műsor megnézése, megvitatása, tematikus filmvetítések stb.). Ebből a szempontból a tanyai lakosság között végzendő munkát állítsuk a parasztság körében végzendő munkánk egyik legfontosabb helyére. Természetesen nemcsak a gazdasági, műszaki, termelési propagandának van elsőrangú jelentősége. A természettudományos ismeretek és a társadalomtudományi kérdések terjesztése, népszerű ismertetése is éppien olyan fontos, mint az előbbi. Lehetőség szerint teremtsünk egyensúlyi helyzetet a természettudományos és a társadalomtudományos ismeretterjesztés között. Nem merev szabállyal, hanem az érdeklődés befolyásolásával és irányításával. Foglalkozzunk bátrabban azzal az egészséges lokálpatriotizmussal, amely jelentkezik a különböző társadalmi osztályok körében. Olyan kitűnő kezdeményezéseknek vagyunk tanúi és részesei, mint Szeged fesztiválvárossá fejlesztésének programja, a csongrádi napxik megrendezése, a kisteleki, mindszenti szövetkezeti napiok megrendezése stb. Ebből következik, hogy az említett helyeken jelentkező nagy érdeklődést a rendezvények tartalmassága váltja ki. Silány, semmitmondó rendezvények nem segítik elő a községéi városszeretetet. Történelmi emlékeink felkutatására tudományos életünk nagyobb gondot fordítson. Hiszen Csongrád megye öt városa közül egynek sincs olyan marxista monográfiája, mint például amellyel Orosháza dicsekedhet Nemcsak hazai, de nemzetközi méretekben is kitűnő munka ez a monográfia. A Viharsarok nagy munkásmozgalmi, kubikos-agrárproletár mozgalmát, hagyományait nem tudtunk még megfelelően feldolgozni. Lassú az úgynevezett „élő anyag" összegyűjtése, vagyis a felszabadulas előtti forradalmi mozgalmak kiemelkedő harcosainak emlékezéseit igen vontatottan gyűjtik össze. A művészeti alkotások értése csak úgy válik nagyobb mértékben hatóerővé, ha fejlesztjük társadalmunk esztétikai érzékét, ha mind több emberrel meg tudjuk értetni, hogy melyik a szép vers és miért szép, melyik a jó regény és miért jó, melyik a valódi értéket képviselő festmény és mi az értéktelen munka. Ezért most már nélkülözhetetlenné vált a munkás- és paraszttömegek körében végzendő ügynevezett esztétikai nevelő, szemléletformáló tevékenység. Ebben művészeink — írók; képzőművészek, és újságírók — nagyon sokat segíthetnek. Széles körű tárlatszervezéssel, üzemekben, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, az irodalmi színpadok számszerű bővítésével stb. Segíthetnek előadóművészeink is, Hiszen csak az elismerés hangján lehet szólni arról a kitűnő munkáról, amelyet • Szegedi Nemzeti Színház néhány művésze a munkásszállásokon élő dolgozók körében végez. Könyvtárosaink is egy-egy könyv, mű bemutatásával az olvasómozgalom keretében szintén elősegíthetik a szépérzék fejlesztését Ezek a feladaté* most a népművelési évad kapicsán jelentkeznek. Megoldásuk, vagy ezekben a kérdésekben történő előrehaladásunk tanácsaink és tömegszervezeteink ez irányú munkáján fordul meg. Nagy értelmiségi tábor segíti ezt a magasztos, kulturális missziót De sajnos, ez a segítőkészség nem mindenkor realizálható olyan mértékben, ahogyan az élet igényli. Egyrészt azért mert nem oldottuk még meg, hogy a megye öt városában élő értelmiség kulturális tevékenysége lehetőségeinkhez mérten kibontakozzon. Szűkek a keretek, nem is fordítottunk erre elég figyelmet Ezért további lépéseinknél az egyik leglényegesebb, hogy ezt a nagy szellemi erőt, amellyel itt rendelkezünk Csongrád megyében, a kulturális, népművelési életben célravezetőbben, okosabban kamatoztassuk. Már most megkezdhető távlati célkitűzésekkel is szükséges foglalkozni. A kultúrpolitikával és a népiműveléssel foglalkozó vezető emberek körében szükséges kialakítani egy egységes kultúrpolitikai szemléletet, megnövelve természetesen a hozzáértést is. Párttagságunk körében ls rendszeresebbé kell tenni e kérdéssel való foglalkozást. Felmerül a kitűnő eredményeket hozó Szegedi Szabadtéri Játékok továbbfejlesztésének szükségessége, több évre meghatározóan megjelölni a fejlesztés útját, módját, összefüggésben a város fesztiváljellegének fejlesztésével. Tervszerűbbé kell tenni a hat évtizedes alföldi piktúra összegyűjtését, rendezését, állandó tárlatának megteremtését. Ez művészeti, nemzeti kincs, amely csak itt, ebben a megyében található. Az összegyűjtés meggyorsításával párhuzamosan — s ebből a szempontból — a Tornyai János Múzeum bővítése is megoldásra váró feladat Nem egyszerre harminc termet kell tervezni, hanem az anyagi lehetőségek koncentrált összegyűjtésével először néhány termet építeni úgy, hogy az évről évre tovább fejleszthető is legyen, építészetileg is. A Szegedi Nemzeti Színház működését — Hódmezővásárhelyen kívül — indokolt kiterjeszteni Makóra. Szentesre, Csongrádra. E nagyvárosok színházproblémáját megoldani. A megyében levő nagy könyvtári szervezet egységes rendszerének kialakítását úgy lehet biztosítani, ha megépül egy nagy megyei könyvtár, amely koncentrált, egységes irányítással szervezi a közkönyvtárak munkáját. Persze Makó könyvtárépítése is sürgető kultúrpolitikai kérdés. Ezek hosszú távú feladatok, de kimunkálásukhoz már most hozzá kell kezdenünk, ha évről évre egy-egy léptesse! közelebb akarunk kerülni a megoldáshoz. A népművelés, kulturális élet napi feladatait és távlati kérdéseinek megoldását egyszerre, egv időben kell művelni. Csak így képzelhető el a további korszerűsítés, nagyobb tömegek bekapicsolása a művelődési életbe. Szombat. 1966. szeptember 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 333