Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

ül auSéoiileniie Az idegsebész Szivattyú A Eosen-gyár nemrég dolgozta ki T150J típusú autóan tonnáját, amely a szokásos elülső ostoranten­nás szerelésen kívül a ko­csi hátsó részén való elhe­lyezésre is kiválóan alkal­mas. Az antennát a ka­rosszéria vízszintes vagy enyhén lejtős felületeire 1® het felszerelni. Az antenna áramvonalas talpa mélyfe­kete, fényes műanyagból ké- szokásos dugaszoló csatla­szül és egy krómozott fém- kozóval köthető be. Ez az lemez, a n tenna-a laplemez úgynevezett hajlító csatla­és egy tömítő gumilemez se- kozó egy eredetileg egyenes gtiségével lehet a karosszé- dugaszoló csatlakozó, amely­riára erősíteni. A háromré­szes teleszkópantenna 150 centiméter hosszra húzható ki és a szerelési felülethez való hajlásszöge hátrafelé 65 fok. Az antennakábel 140 centiméter hosszú és a Szárítás villannyal A képeken bemutatott ruhaszárítók mindegyike a gyors és praktikus szárítást igyekszik megoldani a ház­tartásokban. Az első ábrán levő összecsukható elektnv mos ruhaszárító francia gyártmány. Összecsukva mindössze doboz nagyságú, s használaton kívül köny­Fi gyelemreméi tó teljesít­ményű hidraulikus szivaty­tyút konstruáltak a VEB Hydrarulische Gerate vál­lalatnál. Az új kézi dugat­tyús szivattyú névleges nv® más« 63-től 630 kilogramm négyzetoentiméter-ig szabá­lyozható. A hasonló, régebbi típusú hidraulika-szivattyú csupán 63—100 kilogramm négyzetcentiméter között mű­ködött Az ú j típusnak külö­nösen a szállítástechnikában, a mezőgépgyártásban és a hajóépítésben van nagy j® lentősege. nyen elhelyezhető a fürdő­szobában. Kinyitva elég sok ruhát lehet szárítani rajta, s főleg gyorsan. Ugyanezt az összecsukható szárítót elektromos fűtés nélkül is készítik, műanyaggal bevont vékony rudakból. A más® dik képen olyan szárító látható, melynek krómozott fémcsöveit a központi fű­tés bordáira szerelik. Olcsó, s hatékony módszer! A har­madik ábra olyan szárítót mutat be, mely a fürdősz® bal fűtőtest rendszerébe be­iktatva. a forró gőz vagy víz segítségével szárítja a ráterített törülközőket. lyel azonban az antennaká­bel a dugaszolóház mögött kézzel a kívánt szögre haj­lítható. Az új antenna igen tetszetős megoldású. Szintetikus enyv Szovjet vegyészek szinteti­kus enyvet állítottak elő. amelyet ziakrinnak neveztek el. A ziakrin színtelen folya­dék, amely nemcsak fát, üv® get, gumit, cementet ragaszt, hamem élő szervezetben ts hasznos szolgálatot tehet. Összeköthetnek vele véredé­nyeket, ideg- és izomrosto­kat és csontszöveteket ts. Mikrométer vakoknak Az egyik angol gépgyártó vállalat tapasztalt gépmun­kasa. R. Ickringhill háborús sérülései utóhatásaként meg­vakult Teljes munkaképte­lensége szomorú valóságnak tűnt Nyolchetes megfeszített, és áldozatkész munkával mégis sikerült a volt üzem,i ellenőrt precíziós esztergá­lyosként alkalmazni. Az an­gol munkaügyi minisztérium­nak a csökkentett munkaiké­pességűék foglalkoztatását Aa összehajtható tartályok tulajdonképpen hajlékony vizsgáló részlege ugyanis e<*y SSÜHJT vaicíráss&i beosztott mikro­ömlesztett áru és gázok szállíthatok. A retegezes egy- .. . , vagy kétoldalas lehet és vegyi ellenállását a raktároza-n- "*dert szerkesztett, amely­éi vagy szállítandó anyagnak megfelelően választják ki. "ek segítségévéi a munkada­rabok mérete rendkívül pon­,-•-»• y^vvfi !<*«n ellenőrizhető. A nagy jgiw ' | pontosságú, érzékeny műszer r éa a csökkent látáaú munkás ; f kifinomodolt tapintóérzéke ' WütteMiti kitűnő eredményt ^H ^^^HmM^MÍMhHIÍBÉ^ < hozott A vállalat véleménye •SS^^fflBw'-W^Sszerint hadirokkant munka­^^HHR'fflli ' -'i 'íSf^^^^^É^^Mí társuk felér bármely teljes SO látású esztergályosukkal. Annak az olvasónak, aki ismeri Karinthy Erigyes „Utazás a koponyám körül" című könyvét, gyakorta eszébe juthattak — egy-egy makacsul ismétlődő fejfájás alkalmából — azok a tüne­tek, amelyeket az író oly mesteri precizitással írt le. — Miután tudom, hogy ren­geteg ember olvasta nagy irónk művét, elhatároztam: felkeresem az orvost, aki a legtöbb agyműtétet végezte Magyarországon. Csak a „biztosai?" A téma érdekes, Dr. Zoltán László kandidátus az Or­szágos Idegsebészeti Tudo­mányos Intézet igazgatója közismerten kedves, beszé­des egyéniség, a feladat te­hát nem látszott nehéznek. Annái inkább a kivitelezés. — Mondja minek ez? Ha magát érdekli az életem tör­ténete, szívesen mesélek, de ne írja meg... Aztán mesél­ni kezdett. — Winternitz professzornál kezdtem az István kórház­ban. — Akkoriban ő volt az egyetlen, aki agydaganatokat operált. Azután u Bakuy kli­nika következett. Na persze ezekben az években még ke­vés agyat mütöttem. Operál­tam mindent, amit a sebé­szek általában, sőt valamivel többet is. Az volt a hírem, hogy amit más nem vállal, én igen. Engem soha nem érdekelt a műtéti statiszti­ka. így valóban elvállaltam azt is, amelynél kevés volt a siker valószínűsége, viszont műtét nélkül biztosnak mu­tatkozott a halál. A háboiú évei véget ve­tettek nyugodt munkámnak. A klinikáról elküldtek. Vol­tam OT1 orvos, operáltam magánsza na tóriumok ban. Hirtelen meg sem tudnám mondani, hány lielyen dol­goztam azokban az években. 1940-bau ösztöndíjjal több mint fél évig tanulmányoz­tam az idegsebészetet Oli­vecixHta professzor mellett, majd Dániában és Angliá­ban voltam. Az első önálló idegsebészeti osztályt 1949-ben alakítot­tuk. 25 ágyat kaptam a Ba­lassa utcai Idegklinikán. Az eszközök még kezdetlegesek voltak és a „jóakaróktól"­gyakran lehetett hallani ak­koriban, hogy az osztálynak csak egy kapuja van, ahol bemennek a betegek. Kifelé már csak viszik az embert. Én is produkálhattam volna tetszetősebb eredményeket, ha csak a „biztosat" válla­lom, de képtelen vagyok belenyugodni abba, hogy va­laki meghaljon. Nem varázsló — Gyújtson rá! Felém tolt egy görög cigarettákkal teli dobozt, aminek külön törté­nete van. Néhány évvel ez­előtt egy ellenzéki görög p® litikust „véletlen" autóbal­eset ért. A betegágyhoz a professzort hívták. Azóta szinte minden nap akadnak betegei Görögországból a legkülönbözőbb panaszokkal. Dr. Zoltán László megszokta ezt a cigarettafajtát. — Hány műtétet végeztem? Nem tudnám megmondani. Az intézetem 1954-ben ala­kult. 140 ágyunk van, 36 szakorvos segíti a munká­mat, 19 sebész. Közülük bár­melyik ugyanúgy elvégzi a legnehezebb műtétet, mint én. Persze a „hőskorszak" óta rengeteget fejlődtek az eszközök. Hol vannak már azok az idők, amikor helyi érzéstelenítéssel dolgoztunk és egy orvosnak csak az volt a feladata, hogy beszél­gessen a beteggel a műtét közben. Pár év óta tökéletes altatóberendezéseink vannak. Ma már nem varázsló az idegsebész. Nemcsak daga­natokat operálunk. Számta­lan olyan betegséget gyógyí­tunk műtéti úton, amely az­előtt lehetetlennek látszott. A műtét elvégzése nem je­lent problémát, inkább a diagnózis. Van-e daganat és ha igen, hol? Kell-e operál­ni? Ezt kell minden kétsé­get kizáróan eldöntenünk. A modern technikai berendezé­sek lehetővé teszik, hogy jó­dos kontraszt anyagok b® fecskendezcsével televízió® képernyőn láthassa az orvos az elváltozást. Mindezek ellenére sem va­gyok tökéletesen elégedett A fejlett külföldi államok­ban mindenütt 80, maximum 100 ágyas idegsebészeti osz­tályt találunk. Nálunk, mént már mondtam, 140 ágy van. Az igazi az. volna, ha a mi intézetünk ógylétszáma csök­kenne és a nagyobb vidéki városok önálló idegsebé­szeti osztályokat kapnának. A betegek hosszas szállítását ezzel elkerülhetnénk, és így eredményesebben tudnánk gyógyítani. Ha kell, akár holnap tudunk adni hat. fő­orvost és hat adjunktust Az elet szeretete Azt hiszem most már el® get mondtam, — tárja Rét tréfásan a karját Tekintetem a falon függő kutyákat ábrázoló képre té­ved. — Na látja ők majdnem kimaradtak. Pedig nélkülük igazán nehéz engem elkép­zelni. — Nem mesélek tör­téneteket róluk. Mint imá­dén kutyatulajdonosnak, n® kem vannak n világon a „legszebb, legokosabb kutyá­im". Egyébként? Nagyon mere­tem a zenét és általában min­dent, ami szép. legyen mx kép, könyv, szobor, vagy bármi más. Hétköznapi em­ber vagyok, szeretem az éle­tet úgy, ahogy van. ' •— Ugye megbocsátja pro­fesszor úr. hogy beszélgeté­seink töredékét — kívánsá­ga ellenére — papírra vetet­tem? ... M. Z. Gyorsfésiyképezö Dupla vagy semmi Belső túlnyomással merevített csarnok. A legfeljebb né­hány tized atmoszféra túlnyomást kompresszor biztosítja A sátor bejárata zsiliprendszerű ajtókkal van ellátva. Raktárak, téli építkezések és egyéb gyorsan felépíthető, kis költségű zárt terek céljaira szolgál. A tokiói olimpián próbál­ták ki először a fobori por­terek a Nikon F pentapriz­más kisfilmes fényképező­géphez szerkesztett, polaroid rendszerű készüléket, amely a felvétel után azonnal elő­hívót fényképet adott. A próba jól sikerült. Azóta az Asanuma and Co. Ltd. t® kiói cég Speed Magny né­ven megkezdte a szerkezet sorozatgyártását. Ezzel újabb, nagyszerű eszköz ke­Poliészter alapú, kent eljárással készült alapanyagból gyártott tartályok készülnek olvadékok, folyadékok és gázok tarolására, rendeltetésüktől függően 10 literes víz­tartályból 100 ezer literes tankhajóig. rült a footri por terek kezé­be. A kisfilmes gép előnyei­hez (tükörreflexes élesség­állítás, Nik.kor 85, 105, 135 milliméteres gyújtótávolsá­gú. nagy fényerejű objektí­vek és a 85—250 millimé­teres. működő gumiobjekií­vek alkalmazása) a Speed Magny használatával az is jár, hogy azonnal 9x12 cen­timéteres papírkép áll a riporterek rendelkezésére. Meg kell azonban jegyezni, hogy a készülék tükörref­lex-rendszere fényerő-vesz­teségét okoz, de még így is 23 DIN érzékenységre lehet exponálni. A kisfilmes Ni­kon F 20 centiméteres ol>­jektívjével az új géppel olyan képet lehet készít® ni. mint a hagyományos 9xl2-es méretű. 76 centimé­teres objektívvel felszerelt fényképezőgéppel. Ezért a °oeed Magny máris nagv népszerűségnek örvend a fotóriporterek. különösen pedig a sportriporterek kö­rébea Egvik olvasónk érdekes le­vélborítékot juttatott, el szer­kesztőségünkbe. Pesti fel­adója gondosan betartotta a posta új előírásait a hatvan­filléres bélyeget a borítok jobb felső sarkába ragasz­totta nevét és lakcímét a bal alsó sarokba írta. A pos­tai bélyegző tanúsága szerint levelét szeptember 1-én a budapesti 72 számú postahi­vatal kezelte és továbbította, miután semmi szabálytalant nem észlelt raita. Az l-es számú szegedi postahivatal viszont szeptember 2-án 1 forint 26 filléres portóbélve­get ragasztott rá és lila olnibásszal bekeretezte a 60 filléres bélveget. A hibát — mint olvasónk íria levelében — a szegedi posta abban ta­lálta hogv a feladó már egy­szer használt és leáztatott bél veget ragasztott a borí­tékra. ezért íredig a bünte­tés: kétszeres portó. „Ila valóban íffv történt volna — mondia tovább a levél —. a megportózás ellen senki sem emelhetne kifő sást. De nem ígv történt. A szegedi nosbn. ha alaposab­ban megvizseália a gyanús­nak talált bélveget mielőtt mecduDlaoortózná, könnvű­szerrel megállapíthatta vol­na. hogy a postát nem érbe károsodás, és károsítási szán­déka nem volt a feladónak. Ellenkezőleg. A feladó ugyanis nem egy. hanem két 60 filléres bélyeget ragasz­tott küldeményére. A két használatlan bélveg valószí­nűleg a nvári hőségben nsz­szeragadt a tárcájában. Nem akarta szetáziatni őket. ha­nem az egvik képes oldalat bekente ragasztóval és íev erősítette a kettős bélveget a borítékra. Ezzel semmi­féle szabályt nem sértett, sőt hatvan fillér haszonhoz iut­tatta a postát, amelv a bün­tetőportoval mégis az előírt portó négyszeresét üeves­kedte ki magának: hatvan fillér helvett két forint negy­ven fillért. Lehet, hogv téve­ck k. de ezt a kapzsiságnak tűnő felületességet sehogy­sem tudom összeegyeztetni a ma <vnr posta régi. jó híré­vel". Alaposan megvizsgálva a mceoortózott borítékot —mi sem. M. U Vasárnap, 1966. szeptember 25. QÉLf MAGYARORSZÁG 9

Next

/
Thumbnails
Contents