Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

Dz USD felforgató tevékenysége hazánk ellen Dokumentumok egész sorozatát mutatták be a tegnapi sajtótájékoztatón Naményi Géza, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának vezetője szomba­ton a Magyar Sajtó Házában sajtótájékoztatót tartott az amerikai hírszerző szervek tevékenységéről. — A Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatala nevében üdvözlöm önöket összejöve­telünkön. Köszönöm, hogy eleget tettek meghívásunk­nak — kezdte beszámolóját, majd hangsúlyozta: — A sajtókonferencián olyan tényekkel és doku­mentumokkal kívánom önö­ket és önök útján a hazai és a külföldi közvéleményt megismertetni. amelvek újabb bizonyítékai annak, hogy az Egyesült Államok hírszerző szervezete — kor­mánya céljainak, törekvései­nek megfelelően — az utób­bi években fokozta tevé­kenységét a Magya, Nép­köztársaság, általában a szo­cialista, valamint a fejlő­dés nem kapitalista útját járó országok ellen, de még az USA-val szövetséges ál­lamokban is kémkedést foly­tat. — Csak röviden utalok azokra a hatalmas változá­s. „ra, amelyek a nemzetkö­zi helyzetben bekövetkeztek. A szocialista világrendszer létrejöttével és állandó erő­södésével, a gyarmati rend­szer szétesésével, a béke erőinek egyre nagyobb tér­hé .ításával egvütt világ­szerte mindinkább elterjed a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének he­lyeslése. mint a harmadik világháború megakadulyozá­sának egyetlen lehetséges alternatívája. A hivatalos politika része — Az imperializmus leg­agresszívabb erői azonban nem adták fel világuralmi terveiket, egvre újabb terü­letekre terjesztik ki mind a nyílt agressziót, mind a fel­forgatás különböző módsze­reit. Ezek az erők mind na­gyobb befolyást gyakorolnak az Egyesült Államok politi­kájára. s ennek következ­ményeként az USA a hiva­talos állami politika szintjé­re emelte és totális módon folytatja a felforgató- és kémtevékenységet. — A Magyar Népköztár­saság természetesen nem szabad vadászterü: j az amerikai kémeknek és di­verzánsoknak. Illetékes szer­veink megteszik ellenük a szükséges intézkedéseket, le­leplezik okét. s bíróságaink ítélkeznek fölöttük, ahogy ez dr. Egedy és társai ügyé­be n is történt. — Lehetőségem van ar­ra, tisztelt kollégák, hogy bejelenthetem: a Legfelsőbb Bíróság ma délelőtt nem egészen egy órával ezelőtt hirdetett ítéletet dr. Egedy Lehel és bűntársai ügyében. Az ítélet: dr. Egedy Le­hel 15 évi szabadságvesztés. Asbóth László 14 esztendei és dr. Egedy Elemér 9 évi szabadságvesztés, ök tehát megkapták megérdemelt büntetésüket. — Szocialista rendszerünk mélységes humanizmusa jut viszont kifejezésre abtx-.ií hogy jogrendünk büntetlen­séget biztosít mindazok szá­mára, akik az imperialista h' szerzés részéről történt beszervezésüket önként fe kellő időben jelentik az ille­tékes hatóságoknak. titkosírással írt levelében értesítette Kisst. Amikor a futár megérkezett, felhívta őt telefonon, s az előre kö­zölt jelszóval üdvözölte: „szívélyes üdvözlet Johnnytól és Margittól". Ezután meg­beszelték, mikor találkoz­nak az akkor még álló Nem­zeti Színház előtti randevú­óránál. Miután a futár meg­győződött partnere személy­azonosságáról, magyar, va­lamint osztrák bankjegyeket és utasításokat adott ás Kiss Nándornak. Erről a találko­zóról több fényképfelvétel is készült. Ezek közül az egyiket bemutatom önöknek. — Kiss Nándort több al­kalommal részesítették ki­képzésben és ellenőrizték megbízhatóságát is. Munká­jával és az ellenőrzések eredményével valószínűleg elégedettek lehettek, mert havi javadalmazását időköz­ben fel is emelték. — Kiss Nándor első alka­lommal Bécsben, az Euró­pa Szállóban találkozott Wernerrel. további beszélge­téseik a Bauer Markt 6. sz. ház VII. emeletének 19. szá­mú lakásában zajlottak le. Ezt a lakást az amerikai hírszerzés bécsi részlege az ilyen találkozások céljára tartotta fenn. — Kiss Nándorral — 6 hónap kivételével — mind­végig Werner Róbert tartot­ta fenn a kapcsolatot. Ezt csupán 1960-ban vette át 6 hónapra egy magát Bauernek nevező amerikai hírszerző, akinek fő felada­ta Kiss Nándor megbízható­ságának ellenőrzése volt. Werner azonban titokban ez idő alatt is érintkezett Kiss Nándorral, s a hasznosat a másik hasznossal összeköt­ve, különböző „üzletinek" mondható szívességeket kért tőle, de nyomatékosan a lel­kére kötötte, hogy Bauer­nak ezt semmiképpen ue árulja el. Ennek ellenében viszont megtette azt a szí­vességet, hogy figyelmeztet­te Kiss Nándort: Bauerral szemben legyen óvatos, mert annak az a feladata, hogy őt ellenőrizze. Werner urat külön köszönet illeti azért is, hogy Kiss Nándort más esetekben is jó előre figvelmeztette az amerikai hírszerzés tervezett ellenőr­7." intézkedéseire. — Nemcsak Kiss Nándor, hanem az amerikai hírszer­zés bécsi csoportjával ha­sonló módon kapcsolatba került más magyar hazafiak is segítettek abban, hogy megtudhattuk: Werner Ró­bert igazi neve Bánsági Jó­zsef, aki 1928-ban Békéscsa­bán született, anyja leány­kori neve: Baski Etelka. Bánsági 1944-ben szüleivel távozott Nyugatra. Rövid ideig Nyugat-Né­p~ ríországban tartózkodott, majd az Egyesült Államok­ba vándorolt ki. 1957-ben már mint az amerikai hír­szerzés tisztje került Auszt­riába, ahol egyébként Rita Pruckner osztrák állampol­gárral házasságot kötött Mi szerepel a kémkedés listáján? Beszervezés, kiképzés, megbízatás — Módomban van önök­nek néhány olyan magyar állampolgárt bemutatni, a : időben informálták szerv® inket arról, hogy hazájuk elleni kén .te\ ékenységre akarták őket beszervezni az amerikai hírszerző szervek. Itt ül körünkben Kiss Nán­dor, aki mint hálókocsi­kalauz éveken át gyakran utazott Ausztriába. Kiss Nándor 1959-ben idehaza bejelentette, hogy régebbi ismerőse, Dworschák József osztrák állampolgár megis­mertette őt egy magát Wer­ner Róbertként megnevező férfival, aki az amerikai hír­szerzés nevében a Magyar Népköztársaság elleni kém­tevékenységre szólította fel őt. Hatóságaink kérésére Kiss Nándor késznek mutat­kozott arra, hogy az ame­rikaiakkal „együttműköd­jék", ami célszerűnek is bi­zonyult, hiszen ezen az úton megismerkedhettünk az amerikai hírszerző szervek hazánk elleni aknamunkájá­nak természetével, céljaival, eszközeivel, főbb módszerei­vel. Ez az együttműködés egészen a legutóbbi időkig tartott, vagyis Kiss Nándor­nak 7 esztendőn keresztül volt lehetősége arra, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen az amerikai hír­szerzésnek, pontosabban ausztriai részlegének tevé­kenységéről. E 7 esztendő alatt az amerikai hírszerzés személyesen, vagy fedöcí­mekre küldött levelek, va­lamint futár útján tartotta vele a kapcsolatot. — Egyik alkalommal a futár érkezéséről Werner Különleges könyvecske — különleges kiképzéshez — Kiss Nándor és más becstile'~s magyar állampol­gárok információi alapján össze lehetett állítani a lis­ta arról, hogy a Magyar Népköztársaság mely objek­tumai állnak az amerikai hírszerzés érdeklődésének homlokterében. Ez az érdek­lődés igen széles skálán mozog. A listán szerepelnek közismert nagyüzemeink, mint például a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Gamma Optikai Művek, a Magyar Optikai Művek, a Magyar Hajó- és Darugyár, a diósgyőri, miskolci, cse­peli, ózdi, dunaújvárosi vas­kohászat és szerszámgép­gyártás, a tiszapalkonyai, a kazincabrcikai és péti vegy­ipari létesítmények, továbbá az ország különböző részein elhelyezett katonai objektu­mok. Enyhén szólva feltűnő azonban, hogy az amerikai hírszerzés különleges figyel­me olyan létesítményekre is kiterjed, amilyenek példá­ul a védőgátak, a folyó- és patakszabályozások, a mes­terséges víztárolók és az ön­tözőcsatornák pontos helye, úgynevezett földrajzi koor­dinátái. Felvetődik — telje­sen jogosan — a kérdés: vajon az amerikai hírszer­zés miért tanúsít oly nagy érdeklődést a népünk élet­és vagyonbiztonságát szolgá­ló ilyen létesítmények iránt? Erre a kérdésre az amerikai agresszorok meg­adták a választ maguk az­zal, hogy — mint közis­mert — ördögi terveket dol­goztak ki arra. hogyan akar­ják a gátak felrobbantásá­val, bombázásával a békés vietnami lakosságot árvíz­zel elárasztani, s gyalázatos terveiket naponta ismétlődő bomba tárna dások kai végre is akarják hajtani. Mindez na­gyon fontos figyelmeztetés: az Egyesült Államok impe­rialista uralkodó körei a mi magyar népünknek is ezt a sorsot szánják. — Jelentek meg már a hazai és a külföldi sajtóban cikkek és más bizonyítékok arról, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya a ladse­regen belül létrehozta az úgynevezett különleges had­erőt (Special Force), amely­nek tagjait más országok területén végrehajtandó di­verziós, szabotázs- és ter­rorakciókra képezik ki. Ezeknek az alakulatoknak az Titkos utasítások = titkos célokért nagvítottan rendelkezésük­re fogunk bocsátani majd salgási anyag az amerikai katonák tervezett magyar­országi tartózkodásának idő­szakára. Egyébként ebből a a bevezetőből nehany ol­könyvből az eredetiből fel- dalt. Hazánkon keresztül akartak kémcsatornát szervezni állományát a legkülönbö­zőbb országokból odakerült fiatalokból toborozzák, kö­zöttük — sajnos — vannak disszidált magyarok Ls. En­nek a különleges haderőnek „belső ügyeiről" is sokat le­hetne mondani, mert az utóbbi években több olyan szem y is tért haza vég­leg Magyarországra, akik ott teljesítettek szolgálatot — Felmutathatom önök­nek azt a kis könyvecskét, amely a különleges alaku­latok kiképzésével függ össze. Ez egy igen sajátos szókincset tartalmazó angol —magyar — hogy úgy mondjam — társalgási zseb­könyv, nyelvkönyv, amelyet az amerikai hadsereg vezér­kara 1962. júliusában adott ki Decker tábornok, vezér­kari főnök jóváhagyásával. Az előszóból kitűnik, hogy ez a „nyelvkönyv" a kü­lönleges alakulatok azon tag­j-i számára készült, akiknek a Magyarország területén folytatandó — hogy úgy mondjam — „missziót" szánták feladatul. S hogy milyen különleges „misszió­ról", küldetésről van szó, annak illusztrálására csu­pán néhány mondatot idézek ebből a társalgási nyelv­könyvből : „Mutasson ne­künk alkalmas rejtekhelye­ket, üregeket, barlangokat, helveket ezen a környéken, ahol anyagot tudunk elrej­teni, tárolni ideiglenesen vagy hossza > időre". „Ügy vezessen minket, hogy el­érhessük azt " területet na® kelte előtt, hogy felderít­hessük, hogy harcolhas­sunk." „A vasútvonal me­lyik szakaszán járőröznek nappal, éjjel, hány órakor?" „Melyik vasúti berendezé­seket őrzik? Mutassa meg a térképén!" „Hol vannak a kiserődök, az erődítések?" „Hol volna a legalkalma­sabb hely rombolásra, tele­fonvezetékek átvágására?" — Nem akarom hosszan igénybe venni szíves türel­müket. Megjelöltem itt még jó néhány olyan dolgot, amit érdemes idézni ebből. „Hol van az ellenség, a munkás­őrség, a rendőrség?" stb., vagy ilyen „társalgás" kel­lemes lehet: „Lépjen elő­re!", „Allj!", „Emelje fel mindkét kezét!", „Álljon meg!", „Fordulion meg!" és ígv tovább. Sok minden egyéb is található, mint tár­— Ez a „társalgási anyag" kétségbevonhatatlanul bizo­nyítja az amerikai hadsereg és benne a különleges had­erő kiképzésének agresszív jellegét. S hozzáteszem, mint érdekességet és mint font® sat, hogy ilyen nyelvköny­veit, angol—magyar vált® zatban, tehát nemcsak ma­gyarul, hanem számos más európai, ázsiai és afrikai nép nyelvén is készültek. — Az amerikai hírszer­zés magyar és más nemze­tiségű ügynökeinek felada­tává nemcsak a Magyar Népköztársaság titkainak ki­kémlelését teszi, hanem azt is, hogy hazán Kon keresztül — ahogyan "k megfogal­mazták — megfelelő csator­nákat hozzanak létre a Szovjetunió elleni kémtevé­kenységre. Bánsági-Werner állandóan a legerőteljeseb­ben szorgalmazta egy ilyen „csatorna" kiépítését. Ebben személyes becsvágyának is nagy szerepe lehetett, mert — amint Kiss Nándornak elfecsegte: „Sokan foglalkc ­na a csatorna megszerv® zésével, jó volna, ha ez nekünk sikerülne". — Az USA hírszerző szer­vi és kémügynökei igyekez­nek kihasználni ol n, .z emberi haladást és a né­pek barátságát szolgáló kap­csolatokat. amilyen például a kulturális, tudományos együttműködés, vagy az ide­genforgalom. — Kiss Nándor esete csak egy példa a sok kö­zül arra, hopv az amerikai hírszerzés megkülönbözte­tett figyelmet szentel az Ausztriába látogató magyar állampolgároknak, ottani ügynökei útján tanulmá­nyozza őket és megkísérli, hogy beszervezze azokat, akiket ilyen tevékenységre alkalmasnak ítél. — Meghívásunkra volt s íves eljönni megbeszélé­sünkre dr. Hackl Lajos, a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem adjunktusa, aki a Német Szövetségi Köz­társaságban ösztöndíjasként egy évet töltött, s ez idő alatt az amerikaiak szintén kémtevékenységre akarták rábírni. Ezt kereken vissza­utasította, s emiatt megfe­nyegették. A szintén jelenlevő Rad­nóti Ágosb n, a közelmúlt­ban végleg hazatért, volt bécsi egyetemista — kíván­ságunkra — beszámolhat ar­ról, hogy az USA hírszerzé­sének milyen fedőszervei működnek Ausztriában, ho­gyan próbálnak az oda utazó gyanútlan magyar ál­lampolgárokból különböző adatokat, információkat ki­szedni. Az USA szövetségesei ellen is kémkedik — Tisztelt sajtóértekez­let! Mint a bevezetőben rá­mutattam, az amerikai hír­szerző szervek nemcsak a szocialista országok ellen, hanem barátaik és szövetsé­geseik ellen is kémkednek. Hadd támasszam alá ezt a megállapítást szintén doku­mentummal. A Lee vezérőr­nagy, főhadsegéd által alá­írt utasítás — rajta a tit­kos jelzés: secret — leple­zetlen nyíltsággal azt írja elő, hogy az Egyesült Álla­mok katonai missziói még az Egyesült Államok szö­vetségesei ellen is tas­sanak hírszerző tevékenysé­get. Ennek az utasításnak a 3. pontja a vetkező ké® pen hangzik: „Bár a kato­nai missziókat nem hírszer­ző ügynökségekkor ho:.­ták létre, az Egyesült Álla­ni k katonai parancsnokai felhatalmazták őket ilyen tevékenység végzésére, mi­vel beosztásuk természeténél fogva lehetőségük van az USA szamára nagy jelentő­séggel bíró titkos informá­ciók megszerzésére. Az in­formác ó't megszerzése és kellő időben való továbbí­tása legalább olyan mérték­ben elősegítheti az USA nemzeti érdekeinek szolgá­latát. mint normális funk­ciójuk betöltése. Nemzeti érdekeink megkövetelik, hogy az USA állampolgárai által megszerzett titkos in­formációk hozzáférhetők le­gyenek az USA hírszerző ügynökségei számára. Ezért el kell érni. hogy a katonai missziók tagjai és az USA katonai attaséi a gyakorlat­ban maximálisan együttmű­ködjenek a fentiek megvaló­sítása mdekében". — Ezt a dokumentumot rendelkezésükre bocsátjuk, módiukban lesz tartalmával részletesen is megismerked­ni. — Az amerikai hírszerzés a Német Szövetségi Köztár­saságban nemcsak a szocia­lista országok odautazó ál­lampolgárait. igyekszik kém­kedésre rávenni, haficrr más, az Egyesűit Államok­(Folytatás a 4 oldalon.) Vasárnap, 1966. szeptember 25. DÉL-MAGI ARORiZAQ 3

Next

/
Thumbnails
Contents