Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-23 / 225. szám

Johnson és a közvéleménykutatások 4

z Egyesült Államok-beli Louis Harris közvéleménykutató intézet ebben az esztendőben többször is gondos vizsgálatokat végzett Johnson elnök népszerűségét illetően. Adataiból kiderült, hogy a Fehér Ház urának népszerűségi görbéje fokozatosan lefelé tart. Amíg ez év januárjában még a megkérdezettek 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért az elnök politikájával és mindenben támogatja Johnsont, addig márciusban 62, májusban 55, júniusban 52, júliusban 54, most szeptemberben pedig már kevesebb mint 50 százalék mondta ugyanezt. Különösen az iskolázottabb rétegekben, az értelmiségieknél mutatkozik széleskörű elégedetlenség a Fehér Ház urának politikájval szemben. Az elnök — szó szerint idézve a Harris jelentést — „a lakosság legjobban tájékozott köreiben" veszítette el támogatását Az értelmiségiek, a kulturáltabb emberek körében a megkérdezetteknek csak 47 százaléka szólt Johnson mellett, 53 százaléka — tehát a többség — ellene foglalt állást A Harris Jelentés nem egyszerűen az „igen-nem'* válaszok számarányait közli, hanem részletesebb elemzésbe is bocsátkozik. Ily módon kiderül, hogy a fokozódó népszerűtlenség egyik fő oka a vietnami háború, amely mind tovább húzódik s egyre nagyobb létszámú fegyveres erőt, mind több emberáldozatot követel. A negatívan válaszolók jó része azonban a belpolitikai helyzettel is elégedetlen. Kifogásolják az elnök gazdaságpolitikáját, a „szegénység elleni háború" lanyhaságát és eredménytelenségét, a polgári jogok biztosításának, azaz a négerkérdés megoldásának kétes voltát, a mezőgazdaság politikáját, s Johnson úgynevezett közvetítő szerepét a vállalkozók és a munkásság között Két hónappal az országos képviselő- és kormányzó-, s ami a fő — két esztendővel az elnökválasztások előtt, nem jó Jel az uralmon levő párt és a Fehér Házban ülő elnök számára a népszerűség hónapról hónapra való csökkenése. Különösen, hogy nemrégiben — a Gallup-intézet szerint — Johnson második helyre szorult saját pártján belül, Róbert Kennedy mögé. S ez egyszer már hat éve, előfordult Johnsonnal, hogy lemaradt egy Kennedy mögött (bt) Amerikai külügyi változások • Washington (MTI) Amerikai politikai megfigyelők nem várnak érdemleges politikai változást az amerikai külügyminisztériumban bekövetkezett személycseréktől. A külpolitika irányítása továbbra is Rusk külügyminiszter, illetve végső fokon Johnson elnök kezében marad. A legnagyobb meglepetést kétségkívül Nicholas Katzenbach kinevezése okozta a külügyminisztérium második legmagasabb posztjára. Katzenbach igazságügymlniszteri állásáról mondott le, hogy átkerüljön új beosztásába, s noha nemzetközi Joggal foglalkozott, külügyi tapasztalatokkal nem rendelkezik. Annakidején Kennedy elnökkel került be az amerikai kormány apparátusába, azonban mindezldeig feltétel nélkül támogatta Johnson politikai elképzeléseit. Minden bizonnyal átveszi elődjétől, George Bah tói az európai ügyek intézését és más feladatokat, mivel Ruskot mind nagyobb mértékben kötik le a vietnami háborúval kapcsolatos problémák. Eugene Rostow, a másik újonnan kinevezett külügyminiszter-helyettes elvileg főként gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd. Foy Kohler államtitkár munkakörébe tartozik a többi között a kapcsolat fenntartása a hadügyminisztériummal és a CIA-val. A három magas beosztás közül kettő hosszabb idő óta betöltetlen volt, George Ball pedig még a tavaszon vetette fel először távozási szándékát. Johnson a hírek szerint 6zámos közéleti személyiségnek ajánlotta fel a tisztségeket, de az amerikai külpolitika jelenlégi helyzetében sorozatos visszautasításra talált. Belgium NATO-beli kötelezettségeinek revízióját kéri 0 Brüsszel (MTI) Charles Poswick belga hadügyminiszter csütörtöki rádiónyilatkozatában megerősítette, hogy kormánya Belgium NATO-beli kötelezettségeinek revízióját kéri a tagállamoktól, a belga vezérkar és a három legnagyobb politikai párt képviselőiből álló vegyes bizottság szerdán hozott egyhangú határozata alapján. A hadügyminiszter hangoztatta, a készülő belga lépést a NATO-partnerek nyilván nem fogadják majd örömmel. Belgium azonban kénytelen figyelembe venni az ország anyagi eszközeinek korlátozottságát. A belga javaslat értelmében a NATOegységek létszámát csökkentenék, s az egyes tagállamok egy-egy katonai területre specializálnák tevékenységüket a szövetségen belül. Búfócska Salisburyben 0 London (MTI) Johannes Yoreter, dél-afrikai új, miniszterelnök üdvözölte a tárgyalások felújítását a brit kormány és a rhodesiai Smith-rendszer között Felszólította Wilsont és Smith-t, hogy „családi nézeteltéréseiket" igyekezzenek „családi alapon megoldani". Angol lapjelentósek szerint Salisburyben folytatódik a „bújócska": Bowden brit nemzetközösségügyi miniszter ós Smith, a fehértelepesek vezére szerdán a riporterek lerázását célzó bonyolult manőverek után találkozott a Salisbury-i rendőrség tiszti kantinjában. Ezen a háromórás találkozón sír* Humphrey Gibbs kormányzó (a brit korona névleges rhodesiai képviselője) nem volt jelen, holott a nemzetközösrégügvi miniszter látogatását bejelentő angol kormányközlemény nyomatékosan hangoztatta: a találkozók „a kormányzó égisze alatt fognak lezajlani". Két „koreai pont" én Kinn „törvényes jogainak helyréd11itása" az ENSZ-hözsyülés napirendjén Megkezdődött az áBtaiános politikai vita Az amerikai delegátus a vietnami háborúról 0 New York (MTI) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén csütörtökön megkezdődött az általános politikai vita. Délelőtt három felszólalás hangzott el, köztük Arthur Goldberg amerikai küldötté, rajta kívül Brazília és Kamerun küldötte mondott beszédet. Délután — magyar idő szerint az esti órákban — a közgyűlés ügyrendi kérdésekkel foglalkozott. Az ülésszak főbizottsága szerdán már megállapodott a napirend 95 pontjában. A szocialista országok ellenezték, hogy napirendre tűzzék az úgynevezett koreai kérdést, azaz a „Korea egyesítésére ós újjáépítésére ala>kult ENSZ-bizottság" jelentését Mint ismeretes, a szocialista országol: javasolják a bizottság felszámolását és a külföldi csapatok kivonár Bát Dél-Koreából. A főbizottság úgy foglalt állást, hogy mind a két pont kerüljön napirendre. A kérdés vitájában felszólalt Csiaitarday Károly, hazánkállandó ENSZ-képviselője is. A delegátusok véleménye szerint az általános politikai vita hevesnek ígérkezik, mert középpontjában minden bizonnyal az Egyesült Állán mofc vietnami háborúja áll majd. Az ENSZ-közgyűlésnek általános ügyrendi bizottsága úgy döntött, hogy az idei ülésszak napirendjére tűzi Kína ENSZ-tagságánalC kóré dósét. Napirendi pont elnevezése: „A Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítása az ENSZ-ben". Fodorenko szovjet nagykövet közölte, hogy hazája üdvözli e kérdés napirendre tűzését, Goldberg amerikai küldött kifogást emelt a napirendi pont megfogalmazása ellen, de közölte, hogy nem ellenzi a kérdés napirendre tűzését. Arthur Goldberg egyébként kijelentette az ENSZközgyűlós tegnapi ülésén, hogy az USA kész megszüntetni a VDK bombázását és kivonni csapatait Vietnamból, ha „Hanoi is megfelelő lépéseket tesz a háború fokozatos leépítésére és fokozatosan kivonja csapatait Dél-Vietnamból". Goldberg azt mondotta, hogy az Egyesült Államok hajlandó elfogadni egy előre meghatározott időrendet a csapatok kivonásáról, nemzetközi felügyelet mellett. Az amerikai ENSZ-delegátns által előterjesztett javaslatok csak Igen kismértékben tartalmaztak új elemeket és számos megfigyelő szerint azt a célt szolgálták, hogv elvegyék az élét az Egyesült Államok vietnami háborúja elleni várható támadásoknak. Goldberg változatlanul azt az érvelést ismételte meg. hogv a vietnami háborúért a VDK a felelős. U Thant ENSZ-főtitkár jelentésére utalva Goldbere tagadta, hogv az Egyesült Államok Vietnamban „szent háborút viselne a kommunizmus ellen". vagv meg akarná dönteni a VDK társadalmi rendszerét. Azt mondotta, hogy az USA a rendezés alapjaként hajlandó támogatni a genfi konferencia újbóli összehívását. egv esetleges ázsiai békekonferenciát. vagv bármely más megfelelő fórumot. Kína kérdésében hangoztatta. hogv a Kínai Népköztársaság ENSZ-képvIseletének megvalósítása nem járhat Tajvan ENSZ-tagságának megszüntetésével. Ugyanakkor kijelentette, hogy az Egyesült Államok a kétoldalú kapcsolatok kiépítésére törekszik, ennek érdekében folvtatia Kína képviselőivel a diplomáciai tárgyalásokat, s nem akaria elszigetelni Kínát a világtól, nem akaria erőszakkal megdönteni kormánvát „Kína jelenlegi politikájával salát rnagát szigeteli el"; Tegnap öt amerikai gépet lelőttek a VDK felett 0 Hanoi (VNA) Csütörtökön újabb öt amerikai kalózgépet lőttek le a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe felett Ezzel a lelőtt amerikai gépek száma 1454-re emelkedett Egy amerikai katonai szóvivő csütörtökön beismerte, hogy az amerikai légierő tonnaszámra szór le a növényzetet elpusztító vegyszereket a demilitarizált övezetben. Az ameri kaiak arra hivatkoznak, hogy az „Északról jövő fegyveresek beszivárgását" akarják ezzel megakadályozni. Egyébként az utóbbi 24 órában a demilitarizált övezet közelében súlyos harcok folytak a szabadságharcosok és az amerikai tengerészgyalogság erői között [Brezsnyev Szófiából ; Belgrádba utazóit 0 Szófia (BTA) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön Szófiából Belgrádba utazott. Vele együtt utazott Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A staófiiai repülőtéren Brezsnyevet Todor Zsivkov, valamint a BKP Központi Bizottsága Politikai Bizoí tságának tagjai búcsúztatták. Brezsnyev bulgáriai látogatásáról kiadott közlemény szerint L. Brezsnyev és t. Zsivkov részletesen tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről, s a kommunizmus és a szocializmus é intéséről országukban, ki feltették az SZKP ós a bkp Központi Bizottságának álláspontját az együttműköci s alapvető kérdéseiről, a nemzetközi helyzet, valamint a kommunsita és munkás-világmozgalom problémáiról. A beszélgetések során megállapították: teljes a nézetazonosság minden kérdésben, megerősítették, hogy fejleszteni kívánják a két párt és a két ország sokoldalú testvéri kapcsolatait. 0 Belgrád (MTI) Brezsnyev, Joszip BrozTiiónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meghívására csütörtökön este repülőgépen Belgrádba érkezett. A magasrangú szovjet vendéget a repülőtéren Tito elnökön kívül több más magasrangú jugoszláv személyiség fogadta. A Surveyor—2 kudarcot vall 0 Pasadén a (AP, Reuter) A pasadenai űrlaboratóriumban számtalan kísérletet tettek, hogy megállítsák a Hold felé száguldó Surveyor—2 rakéta pörgését, ami szerda hajnal óta azzal fenyeget, hogy az érzékeny televíziós kamerákkal felszerelt Hold-szonda szétzúzódik az égitest felszínén, mert nem tudja végrehajtani a tervezett sima leszállást A Surveyor—2-vel megszakadt minden rádióösszeköttetés. Pasadenában bejelentették, hogy az űrrakéta nem tudja már végrehajtani a tervezett sima leszállást, hanem becsapódik a Hold felszínére. A kísérletet véglegesen kudarcnak minősítették. Külföldi diákok nem tanulhatnak Kínában 0 Peking (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság kormánya elhatározta, hogy külföldi diákok egy évig nem tanulhatnak az ország egyetemein és főiskoláin. A felsőoktatásügyi minisztérium értesítette erről az érdekelt országok diplomáciai képvisleteit A minisztérium az intézkedést azzal indokolja, hogy a kínai egyetemi és főiskolai tanárok el vannak foglalva a „•kulturális forradalommal". A Kínában tartózkodó külföldi egyetemi és főiskolai hallgatókat felkérték, hogy két héten belül hagyják el az országot Diáktüntetés Rióban Az utóbbi napokban adott hírt a sajtó arról, hogy Rio de Janeiróban ötezer diák tüntetett tiltakozásul a kormány politikája és a rendőrségnek az egyetem ügyeibe való beavatkozása ellen. A rendőrség négyszeres túlerővel vonult fel szétoszlatásukra. Nem először és nem is utoljára hallunk egy-egy latin-amerikai országból a diákság megmozdulásairól a diktatúra ellen. „A diákság jelentős csoportja a felszabadító harc első soraiban menetel, védelmezi és olvkor kifejezésre is luttatja a dolgozó osztályok érdekeit., hogv a maga érdekeit azonosítsa a nép nemzeti követeléseivel" — ír ja Roque Dal tan salvadori író. A diákszervezeteik természetesen elismerik, hogv a politikai harcban a vezetés „a forradalmi pártokat illeti meg. a forradalomban részt vevő kizsókniányolt osztályok és társadalmi csoportok pártjait". Latin-Amerika haladó diákifjúsága nem kizárólag specifikus, ..szakmai'' Ezer dollár halottanként követeléseket tűz zászlaiára. hanem fő céllaként a legégetőbb nemzeti problémák: a külföldi uralom, a bel6Ő diktatúra elleni harcot, a nemzeti függetlenség, a demokratikus szabadságjogok elérését tartja. A diákok, például a brazil egyetemisták harcának fő éle a belső diktatúrát fenntartó amerikai imperializmus ellen irányul. Brazíliában az USA-nak 19.74 áprilisában sikerült megdöntenie Goulart hatalmát, s helvéhe katonai diktatúrát ültetnie. Az USA hiába igyekszik a „Szövetség a haladásért' hazug programiával az Amerikaellenes mozgalmakat leszerelni, a diákok világosan látiák. smit a második havannai nyilatkozat is megállapít: „Latin-Amerikából szüntelenül árad a pénz az Egyesült Államokba: percenként négyezer, naponta ötmillió. évente kettőmilliárd dollár. Minden tőlünk bezsebelt ezer dollár helyébe egy holttest marad ott Ezer dollár halottanként ez az ára annak; amit amerikai imperializmusnak nevezünk." Brazília belső helyzetéről Rirt Faco haladó publicista ezt írja' „Brazília a XX. század derekán" című könyvében: „Brazíliát nem lehet megismerni. de főként nem lehet megérteni. ha valaki nem ismeri néha hihetetlennek tűnő ellentmondásait". Brazíliában a második világháború után jelentős gazdasági fellendülés következett be. amelv 1964-ig tartott Ez idő alatt a termelés volumene tekintetében az ország Latin-Amerikában az első helyre került. 1962-ben az egv főre eső évi jövedelem 330 dollár volt ami a gyengén feilett országok élvonalát jelenti A viszonylag gvors fejlődés sem tudta természetesen — az uralkodó rendszer jellegénél fogva — az ország égető gondjait megoldani. A táplálkozás továbbra sem teljesen megoldott, amit Josue de Castro Mindennapos letartóztatások „Az éhező Brazília" című könwe Ls dokumentál. Az iskolázottság sem változott jelentősen. Az átlagos iskolázottsági fok 1.7 év. a lakosság jelentős többsége írástudatlan. A mintegy 5200 iskola egyharmad részét az ország tízezer katolikus papja tartja kezében. Az országban tízezer lakosra 54 orvos ós 340 kórház) ágy iut. (Az USA-ban 135. illetve 910.) S a helyzet ma sokkal rosszabb, mint két évvel ezelőtt A Goulart-t követő katonai hatalom nyflt diktatúrával uralkodik. Bár az egyetemek formális autonómiát élveznek, a diktatúra ezt sorozatosan megsérti. Mindennapos a haladó elemek, egyetemi tanárok, diákok letartóztatása, üldözése a 15—39 éves börtönbüntetések, a könwéeetés. A harmadik ténvező. amelynek a haladó diákmozgalomra jelentős hatása van. az Kuba példája. „Ami tegnap még szép. de zavaros eszmény volt ma már kézzelfogható realitássá vált Amerika első szabad területén, ég reális perspektívává válik a kontinens más országai 6zámára is" — írja az idézett salvadori író. S ezt világosan látiák Latin-Amerika haladó diákjai is. Lelkesítő a példa a diákoknak annál is inkább, hiszen a kubai nép hősies küzdelmeinek vezetői az egyetemi összecsapásokban tanulták a harc formáit, hogv azután megrohamozzák a Moncada kaszárnyát és magvát alkossák a Sierre Maestrában megalakult felkelő hadseregnek. De nemcsak a harc héroszi romantikája, hanem az építésben elért eredményei is lelkesítenek, Míg Kubában az analfabéták aránya 1953-ban 23 százalék volt. nyolc év alatt 4 százalék alá csökkent. A közoktatás állami táJ mogatása nyolc év alatt megnégyszereződött. s mindezt az amerikai provokációk. a gazdasági építés megindításával iáró ezernyi gond és probléma között érték el. A közelmúltban \ tömeg ötezer diák tűnteújra egyesül tett a brazil fővá— rosban. A diktatúra négyszeres túlerőt vonultatott fel. a tüntetőket _ szétzavart ák. sokat közülük letartóztattak. És ez lehet, hogy még hosszú ideig így lesz. de a szétoszlatott tömeg mindig úira egyesül, növekszik, és a kontinens haladó diáksága a munkások, kommunisták vezetésével mindig ott lesz a haladásért tüntető, harcoló tömegben. Dr. Koncz János 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Pcutek, 1966. wr«tftember 23.