Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

Nyolcvan igazságkereső Becsülele!!, mondhatnánk a munkavállalók biztosító- Az a kérésük, ha lehet a köztiszteletben álló embere- nak, az adot., vagyis vállalt földekből származó ket takar a címben szereplő az hsszes közterheket .iovedelmüket az általános kifejezés. Vannak közöttük a föld tulajdonosa vi- jövedelemadók kategóriájá­»zép számmal községi tanács- seli, hisz ez eleddik sohasem bnn adóztassák. így megme­tagok. más közéleti emberek, volt másként. Most viszont nekülnének a progresszív egyébként termelószövetke— kiderült, hogy a tsz csupán adótehertől és a büntetés na­teti csoporttagok Domaszé- a kisebb részt, csak a föld- gyobb részétől is. kpn. Farkas .Tózsefné. a köz- adót fizette ki annak ideién. Pénzügyi szakemberek tégi tanács vb-elnöke mon- 1964-ben. a jövedelemadót feladata, hogy megállapít­dotta el róluk: ezeket az em- pedig sehol sem vallottak sák: lehet.seges-e ez. Minden­bereket arra hogy mivel be. A munkavállalók nem esetre ezt tartanánk igazsá­tartoznak az államnak, so- tudtak arról, hogy a termé- gosnak. vagy pedig azt. hogy hasem kellett még figyel- szétesnék tartott felesmüve- az utólag felmerült, közter­meztetni, hiszen maguktól lést hagyományokká 1 szem- heket, amit minden félekép­Is jól tudták. Törvénytiszte- ben időközben már született pen meg kell fizetni, a föld­letükhöz sohasem fért két- egy pénzügyminiszteri ren- tulajdonosok és a munkavál­eég. Ezért olyan kellemetlen delet, mely kimondja többek lalók közösen viseljék, .fő­számukra az alábbi ügy. között: aki bármilyen címen gos lenne ez azért is. mert Anélkül, hogv a szándékos- tart földterületet használa- annak idején kétséget kizá­ságnak a legkisebb jelét is tában és a termés 50 százaié- róan hagyományos feles mú­lathatnánk, valamennyien kát megkapja, jövedelemadó velésről volt szó. S a doma­felkerültek az adócsalók lis- bevallással tartozik. székiek eleddig abban a tu­tajára s igen súlyos pénz- Nem ritkaság a kívülálló fia,b«n hogy &*zes büntetésekkel is terhelték munkavállalókkal való mű- kötelezettségeiket teljesitet­öket. Dobó Szilveszter köz. veltetés hasonló esetben más ' , JlT^f v^Wc •éci nénruavi csoportvezető tsz-ekkel sem Csakhogy de erkölcsi veszteség esopornezetó p7ekben ts7^kb„n kö_ is erte okét. Bízunk abban, tik a megállapodásokat, hogy h,oBy az ugy veguhs kozmeg­elegedessel zárul. Szukseges szerint több mint 120 ezer forint az a pénz, amit be kell hajtani rajtuk. a külső munkavállalók a termés 45 százalékát kapják, ez ,mar ,csak aafrí l™jrt 5 százalék pedig a fuvarozó- f , következő, vegleges bir­kát illeti, s ha a szállításokat tokrendezesig is a jó gazda történetesen a munkavállaló Bondossógával kell megmű­velni a szegedi tsz-ek doma­véezi, akkor a levont 5 szá­zalék ls őt. illeti meg. Mivel azonban Domaszéken nem így történt a megállapodás, a dolog. Ábrahám Géza községi ta­nácstag zálogolási jegyző- m^t hogy kiderült könyvéből és a tanács által a tsz-től vállalt területeket kiállított végzésbői olvas- a vállalkozó csoporttagok sa­tam. hogv tartozik többek iát területeihez adták. Ezál­között az. államnak - amit 1al M3át.fftldjeik, is í ,u , ,, , ,„ progresszive emelkedtek az meg 1964-ben ..hallgatott el adf>t<n.hok. tgy született meg — 2373 forint jövedelemadó- a községi tanács kimutatásai val, továbbá 475 forint köz- alapján a több mint 120 segfejlesztési adóval, a be- ezer forintos adócsalás. i-állás elmulasztásáért pedig további 23B0 forintra bírsá- 777 golták. s elzálogosították a tlutasito süldójeit. hafóroza A nagy összegű adócsalá- Ar ügyet valamennyien sok pedig ügy keletkeztek, megfellebbezték a járási tó­hogy meg 1963 év őszén fel- nácsnál. ahonnan egyért el­kereste őket otthonaikban elutasító határozatot •tzabó István a szegedi Üi kaI*ak Ezután a Magyar Szabó István a szegem Uj Szocialista Munkáspárt Kftz­Blét. Tsz brigád vezetője, s pfYnti Bizottságához fordul­kéi-te. vállaljanak megmun- tak. Innen pedig a Csongrád kálásra földet az Uj Élet Tsz megyei tanács pénzügyi osz­doroaszéki tábláiból. Ugyanis tályához jutott, beadvanyuk. az Oj Elet. Tsz-nek még ko- A ^wtólat, amint ezt a me­... ,. , ... g\-el tanácsnal megtudtuk, rabban eleggé szerencsétlen m<ig hetekig eltart, közben birtokrendezési elgondolások ^nban (legalábbis eddig) alapján nagy területeket a zálogolnak a domaszéki ta­domaszéki határból mértek nyakon. ki. A szegedi tsz saját mun- Az utóbbi héten két kül­kaerejéve! már csak a tó- döttóég jött a dom-székiek­volság miatt, is képtelen s[ Dél-Magyarorszag szer­, . . ,, . kesztoseeebe is segi Isegert. A megművelni a domaszéki domaEaékiek mondjak: ha földeket. Helyben kellett te- már így esett, ők szívesen hát munkaerőt keresni, hogy fizetnek, de nem ilyen sokat, a földek ne maradjanak par­lagon. Hasonló helyzetben van a szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezet is, mely­hek ugyancsak szép szám­mal vannak Domaszéken nem tsz-tóg munkavállalói. Szabó István, aiz Üj Élet Tsz brigád vezetője azokhoz fordult, akiket ismert, tudta róluk, hogy jó földművelők, s ha akarnának sem tudná­nak rosszul bánni a földdel. Közülük erejükhöz mérten vállaltak megmunkálásra földet az Üj Élet, Tsz-től ügy, hogy trágyát," vetőma­got. kézi- és fogatmunkát egyszóval mindent ók adnak, így sakkal könnyebb a tsz­nek ls. Ezért viszont őket. il­leti a fele termés. A meg­állapodásba is belekerült, hogy a területek fölött kizá­rólag a tsz igazgatósága ren­delkezik továbbra is. Azt kötelesek termelni, amit. a főmezőgazdász számukra elő­ír. S jogában all a tsz-nek felmondani a megállapodást, ha a munka minősége kifo­gásolható. széki területeit. A termésre szüksége van a tsz-nek és a népgazdaságnak is. Csepl József Újdonság a fotovászon Az OFOTÉRT útján a fo­tósok még ebben az évben három újdonságot — külön­leges optikákkal rendelkező, a készülékbe épített „téved­hetetlen" fénymérős, nagy teljesítményű Practikamát fényképezőgépet a Minilux nevű, hálózatról és tölthető akkumulátorral egyaránt mű­ködő örökvakut, valamint nagyteljesítményű Elgapress örökvakut vásárolhatnak. Megoldódik a színes-film hiány, jövőre elegendő for­dítós színesfilm érkezik az NDK-ból. Hat újtípusú NDK fényképezőgép bóvfti majd az amúgy is gazdag válasz­tékot. Köztük lesz az a vi­lágviszonylatban is a legna­gyobb képességű gépnek szá­mító Pentacor Super, amely­nek óriási kazettája egymás­után 360 felvételt tesz lehe­tővé. Különlegesség lesz a fotovászon is. amelyre ugyan­úgy nagyithatók a felvételek, mint a fotópapírra. Villámvédelem Az idei nvár bővelkedett a villámhárító-herendezés v illámokban. A villámcsa- eevik részét érié a védendő pasok sok emberéletet ve- tárev helyett és a villám ré­szélyeztethetnek és Dusztftá- szere kisebb ellenállású utat suk nagv anvaei károkat adjon a föld felé. mint a vé­okozhat. A villámcsapás el- dendő tárgyon keresztül ve­le n megfelelő villámhárító- zető út volna, berendezéssel tudunk véde- A vlllámhárító-herendezés­kezni. Hogv a villámhárító nek; sazdasági és műszaki biztonságos védelmet nvúit- szerriDontók miatt különböző son. ugyanakkor létesítése fokozatai vannak, amelyek gazdaságos is legven. orszá- különböző mértékű védettsé­gos szabvány: az MSZ 274 ap1 jeientenek. A védelem „Villámvédelem" került ki- fokozatának megállaoításá­adásra. Ez a szabvány — a hoz az épületeket rendelteté­nrmzetkczi szintnek megtó- suk L-in 1 (közönséges, te­lelőén — készült alkotá«á- megforealmú. tűzveszélyes ban reszt vettek a szakmá ptb épület), magasságuk sze­legkiválóbb ismerői. ígv bél- rjnt (20 m. 30 stb. magas dául Horváth Tibor, a Mű- épület) és a tetőszerkezetük szaki Egvetém docensé, a E7Prjnt ígvúlékonv. nem gvú­vi 11 ám védelem Európa-hírű j^konv stb. tetőszerkezetű szakértőié. épületek) osztályozzák. A A szabvány tárffva minden villámhárító-berendezéseket épület, építménv. köziekedé- felfogórendszerük, levezetőik, st eszköz és egvéb létesít- anyaguk, szerkezetük stb. ménv vaisv tárev villámharí- szerint csoportosítjuk. A tó berendezése. A közvetlen szabvány oontósan meeadia. villámcsapás elleni védelem hogv hol miiven villámhárí­alapelve az. hogv a becsapás tó alkaimazása célszerű. Különös érvelés Az egyik szegedi üzem hogy kommunistái kizárólag iro- kötve .nekünk meg van kezünk, lábunk?' dában dolgozó elvtársakat Akárhogyan nézzük, egy választottak az új pártveze- kis visszahúzódást, kényei­tőségbe. Helyesen tették-e meisséget is sejtünk mögöt­vagy sem, nem kívánunk te, vagyis az élet követel­beleszólni, minthogy ez sa- ményeinek elhárítását ját demokratikus joguk. A Eszerint sehol, más gvárak­vita során vélemények ban sem érdemes kétkezi hangzottak el pro és kontra, dolgozó kommunistát a s azután döntöttek titkos pártvezetöségbe választó­szavazással. Az ügy tehát ni? Dehogynem! Példák lezáródott annak rendje és egész sora bizonyítja, hogy módja szerint, a tanulságát ahol a pártvezetőség ben­azonban utólag is érdemes ne él a termelő kollektivá­levonni. Egy fizikai munkás kom­ban, ott alaposabban ismeri a valóságos problémá­munista különös érvelés- kat és hatékonyabb segítsé­sel támasztotta alá a jelö- Bet tud nyújtani az üzem lóbizott-sag javaslatait. A többi között azt mondta: igazgatóságának. A furcsa mondatból azon­„Nekünk a gyartasban meg ban m4, is ^vetkezik. Az van kötve kezünk, lábunk, például, hogv az irodaiak­tehát ugy sem tudnánk fog- nak könnvű. azok ráérnek a lalkozm az emberekkel". , pártmunkával is törődni. Többen máa véleményen így van ez valójában? Nem. voltak s ez érthető. A he- sokkal logikusabb úgv gon­szamolo is jelezte es né- dolkodni, hogy ki-ki kép­hany felszólalásból szinten zettségének. iskolai végzett­kiderult, hogy a nepes igének megfelelő munka­üzemrészekben csak három­négy kommunista dolgozik. Ezért jó lenne, ha egy körben dolgozik az üzem céljainak eléréséért. Az irodában kevesebb izomerö­vagy ket partvezetoseg. tóg vpl lehet boldogulni, vi­innen kerülne ki. 1 letye S7ont naRvobb a felelősség napról narma közvetlenül s jobban 'rongi-olódnak az enntkezhetne « mi'^asok- ide k Az már le]kiisme. kai. Valaki megtoldotta ezt ^ ^ feavelem kérdése. azzal, hogy egyébként a dolgozók bátrabban beszél- *a ^gét nenek a partvezetoség tag­jaival a munkahelyen, mint hogy valaki elvégzi-e ren­;sen a dolgát A pártmunka legtöbbször bent az irodában, ahova pluszmunka, fáradozást, ál­nehézkesebben jutnak be dozatkészséget követel. De problémáikkal. Meggondo­landó észrevételek ezek. Vajon mit jelent, ezzel kat ellentétben az a kijelenté* a kommunisták nem tér­voltak hetnek kl előle, mert ak­kor megtagadnák Önmagu­r. N, i. Egymillió szavazat az eszperantó mellett Csaknem egymillió egyéni írók kőzött van az Osztrák aláírással látták el az ENSZ Köztársaság elnöke, Dánia* titkárságához októberben be- Izland és Norvégia minisz­ter jesztendő javaslatot, amely terelnöke, 1357 parlamenti a világ nyelvi problémáját képviselő, 993 nyelvészí az eszperantó segítségével 6620 író, művész és újságíró: kívánja megoldani. Az egyéni aláírásokon kf­A javaslat átnyújtására az vül a javaslathoz közel 4000 Egyetemes Eszperantó Sző- szervezet csatlakozott, ams­vetség hattagú küldöttsége lyeknek együttes taglétszá­utazik New Yorkba. Az alá- ma több mint 70 millió­írás van róla A konfliktus abból kele'­kezett. hogv a megállapodás1 a tsz brigádvezetője úgy ma­gyarázta meg az emberek­nek: mivel mindent ók ad­nak. ami kell, a tsz viseli a „földadót", a föld adóját. f~' •• • • • " • A fe­les művelésnek immár szá­zados múltja van a vidéken, ezért a legtermészetesebbnek túnt, hogy ha már mindent Csilla Tavasz volt, 1943 tavasza. A május elseje előtti éjszakán tehervonat állt meg a szegedi pályaudvaron. A vagonokból megláncolt embe­reket tuszkoltak ki, a jugoszláv ellenállási mozgalom harcosait, kommunistákat. Kit Új­vidéken, kit Zomborban, kit másutt ítéltek el a hadbirák a „magyar szentkorona nevében", és közös útjuk ide vezetett a Tisza-parti város­ba. Végigvonultak az éjszaka elnéptelenedett ut­cáin és furcsa, négyszárú épülethez érkeztek. ..Ez a Csillag" — súgta az egyik. Néhány pil­lanat múlva becsukódott, mögöttük a vasalt ka­pu. Ami előttük állt., a sötétben nyújtózkodó börtön, enyhén megremegtette testüket. Mégis, mintha megkönnyebbülten sóhajtottak volna fel. Különös, de a börtön borzalmait, ami várt rájuk, azt enyhébbnek erezték, mint azt a szenvedést, amit addig átéltek ... Lazar Plavsity szerb nyelven kiadott Csillag című könyve, ameb- az újvidéki Dnevnik ki­adásúban jelent meg, szomorú és fájó emiékeket idéz. A Horthy-fasizmus délvidéki" szörnyű­ségeit a kakastollas-terrort,' amely borzalom­mal és undorral töltött el minden becsületes magyart. És szégyennel is, hiszen ha a ma­gyarokat sem igen kímélte ez a féktelen tom­bolás. azért ott délen mindenekelőtt egy más nemzet bátor fiait sújtotta. Mi sem feleitjük el soha. ami ott történt — éppen most eleve­níti fel azt az időt Cseres Tibor kitünö re­cénytnrk filmváltozata, a Hideg napok —, de még inkább emlékeznek azok, akik megszen­vedték. Plavsitv könyve a szenvedések és a szenve­dők krónikája. Azoké, akiknek a Csillag is első látásra megváltásnak tűnt. Pedig ... De miért hitték annak? Min mehettek végig, -míg oda kerültek. S lován Gebity-Csikát Zsablyán fogták el. Előtte egvszer már kisiklott a csendörök kar­mai közül. Bal lába fejét ugyan golyó roncsolta, de így is elmenekült Tanyáról tanyára von­szolta magát, mögötte üldözőt Végre egy ma­kegyetlenségűkkel. Olyanok voltak, mint a rend­szer maga: nyersek, brutálisak, érzéketlenek, ridegek, akik még cselből sem tudtak jóindu­latot mutatni. Mintha nem is anya szülte vol­na őket, hanem valami ember formájú, csiszo­latlan öntöttvas-darabok lennének. Ütöttek, kínoztak, gyötörtek a végtelenségig. Iazar Plavsity — aki a többiekkel együtt végigjárta a kálváriát, — nem színez, nem. fűti fel a szenvedélyt. Könyve nem más. mint do­kumentumok, vallomások, tények gyűjteménye, amelyet a szerző börtönélményei és az élet a történés belső rendje fűz egybe. Az írói lélek, az érzés magukban a dolgokban izzik. gányos házban, a falutól messzire, a patakpar­ton menedéket talált. Itt élt szinte étlen-6Zom­jan napokig, és fagj'oskodva, mert kemény, hi­deg tél járt akkoriban. De egyszercsak csendőrök közeledtek a tanya felé. Gebitynél csak egy kézigránát volt. Nagy erőfeszítéssel, a fájdalomtól félájultan mászott fel a padlásra és bebújt a kéménybe. A ház előtt három lovas szán állt meg. tele kakastollasokkal. Az egyik feljött a padlásra, odament a kémény oldalnyílásához és lelökte a fedödeszkát. Gebity abban a pillanatban meg­húzta a biztosítót a kézigránáton és kidobta ma­ga elé. Gondolta, a csendőr is. meg ő Ls... Nem akarta, hogy élve elfogják. De a kis bomba né­ma maradt. A csendőr elrúgta, aztán mind az öt golyót kilőtte puskájából, bele a kéménybe. Sebesülten, elaléltan húzták ki Gebityet a kéményből. Levitték a szánkóhoz. Az egyik csendőr ráugrott a lábára, amitől eltört a comb­csontja. A másik puskatussal ütötte az arcét, feltépte az ajkát és szétverte az orrát. A vér annyira elöntötte, hogy se lenyelni, se kiköpni nem tudta. Beszállították a faluba, a községházára. Le­vettek róla minden ruhát, s ledobták a hideg padlóra. Elájult. Amikor magához tért, egy csendőrtiszt guggolt mellette, s vallatni kezdte. Miután nem beszélt, gumibottal úgy összever­ték. hogy rángógörcsöt kapott. Másnap is verték. Végül átszállították az új­vidéki kórházba, de ott sem volt nyugta. Detek­tívek jártak be hozzá, vallatták és ütötték. Se­bri nem gyógyultak. Pedig rengeteg volt be- tonsági központ, helyi nyomozótestületének 1942. Sokan harcoltak az igazságért, az emberségért, a szabadságért a Vajdaság területén. Az illegá­lis mozgalom központja egy kis újvidéki ház­ban, az akkori Szabadkai úton volt, közel az Almási-temetöhöz. A Sovljanszkl család ottho­nában, rejtett pincében dolgozott a kommu­nisták pártjának vajdasági területi bizottsága, Szvetozár Márkovity-Toza vezetésével. Itt szer­kesztették és sokszorosították a röplapokat, itt szervezték a fasizmus .ellen irányuló akciókat. Az ellenállás fészkét jól rejtette a föld: Sovl­janszki szomszédai, látogatói nem is sejtették, mit takar a ház padozata. Mégis, Zombori Gyula, az újvidéki rendőr­főnök 1942. november 23-án ezt a titkos távira­tot. küldte Budapestre, a Belügyminisztérium­nak: „Alázatosan jelentem, hogy az állambiz­lölük. A jobb kezén hiányzott a mutató­ujja és összeroncsolódott a középső ujja. A jobb lábán a térde sérült meg, a combcsontja eltört, a bal lába három helyen sebesült meg. Fogai mozogtak, az orrcsontja szétroncsolódott, vágá­sok voltak az arcán, egész testén. Mindenütt be volt pályázva, csak a szeme maradt szabadon. A detektívek mégis örökké fojtogatták és csa­vargatták a kezét, amitől sebei mindig újra vé­rezni kezdtek. Talán ott halt volna meg, ha nem akad a kórházban egy igaz ember, dr. Szalontai igazgató, aki elhelyezte egy nagyobb kórterembe, ahol már nem bántották. Ügy, ahogy lábra állt és végül a Csillagba jutott. . . És a többiek? Ha lehet, még fájdalmasabb kálváriái jártak végig. Különösen azok, aki­ket az újvidéki ..Armijá"-ha. a börtönnel szem­ben levő egykori kaszárnyába vittek. Itt olyan vallatok vártak rájuk, akik nem is annyira dús fiantaziajukkal tűntek ki, hanem mérhetetlen november lfi-ról 19-re virradó éjszaka tudo­mására jutott, hogy Márkovity Szvetozár kom­munista, a területi bizottság tagja Újvidéken, a Szabadkai út 87. alatt rejtőzködik". Egy gyenge, kishitű ember árulta el az ,.Ar­mijá"-ban, már a vallatás kezdetén, a harma­dik korbácsütésre. Horthy rendőrei aztán rátör­tek az illegális központra. A bentiek védekez­tek, órákig tartott a tűzharc. Végül, akik a pin­cében élve maradtak, a fasiszták kezére ke­rültek. És ezzel megindult a nagy „felgöngyölítés". Százával tartóztatták le a kommunistákat, ha­zafiakat. szerbeket is jó néhány magyart is. Üt­jük csaknem egyforma volt: „Armija", törvény­széki fogház, hadbíróság. Voltak, akik a kín­szenvedésnek már az első állomásánál bele­pusztultak a kegyetlen ütésekbe, s voltak, aki­ket a hadbíróság ítélete fosztott meg bátor, igaa életüktől A hősök között is az egyik legelső, 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1960. szeptember 18.

Next

/
Thumbnails
Contents