Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

Közéletünk hírei KUBAI NÉPFRONTKÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT BUDAPESTRE Kedden a Hazafias Nép­front meghívására Budapest­re érkezett a kubai forrada­lom védelmére alakult bizott­ság héttagú küldöttsége, élén Culisto Moralos-sal, a titkár­ság tagjával. A delegációt, amely tíz napot tölt hazánk­ban, dr. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára és a népfront több vezető mun­katársa fogadta. MAGYARORSZÁGRA LÁTOGAT AZ IRÁNI SAH Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke magyaror­szági látogatásra hívta meg Mohammad Reza Pahlavi-t, Irán sahját és feleségét. A meghívásnak eleget téve az iráni sah és felesége szep­tember 7—13. között látogat Magyarországra. MEGÉRKEZETT A BOLÍVIAI KÖZTÁRSASÁG ÜGYVIVŐJE Dr. Jorge Karvajai Perez Del Castillo, a Bolíviai Köz­társaság állandó ügyvivője megérkezett Budapestre. Megérkezése alkalmából Ger­gely Miklós, a Külügymi­nisztérium protokoll osztá­lyának vezetője üdvözölte. Aratják a kendert Az Alföld déri részén, Csongrád és Bé­kés megye néhány állami gazdaságában megkezdték a kender aratását. Az idén nem egyformán érik az ipari nö­vény, mert a belvizes földeken hetekkel később tudták csak elvetni a'magot. Van­nak már két és fél méteres magasságú növények, máshol pedig — ahol tavaszi szántásba voltak kénytelenek vetni — jó­val kisebbek. Éppen ezért a Dél-magyar­országi Rostkikészítő Vállalat szakemberei azt tanácsolják az érdekelt termelőszövet­kezeteknek és állami gazdaságoknak, hogy csak akkor indítsák a gépeket, ha kellően beért a növény. Még mindig fejlődik a kender és növekszik a terméshozam is. Hazánk különböző tájain félezer szovjet kenderkombájn vesz részt a betakarításban. A speciális gépekre nagy erőpróba vár: mintegy negyvenezer hold termésének levágása. A legtöbb rostnövényt a Duna— Tisza közén és a Tiszántúlon termelik. Már a szórványos aratás megindulásával egyidőben készülődnek az üzemek az új termés fogadására. Ennek előfeltételeként Újszegeden, Eperjesen, Sarkadon, Vajhá­ton s más telepeken tanfolyamok kezdődtek az átvevők kiképzésére. A „kender-Iskolá­kon" legalább négyszázan sajátítják el az áru szakszerű minősítését, osztályba so­rolását. Hal domb városa Plovdivi képeslapok Bolgár testvérvárosunk, Plovdiv ma a Bolgár Népköz­társaságnak Szófia után legnagyobb gazdasági és kulturá­lis központja. Hat domb vidékén épült ösi város. Az egy­kori Trákia — trák nyelven Pulpudevának nevezett — köz­pontja. Története során sokszor cserélt gazdát. Élt római uralom alatt — akkor Trimontium volt a neve, majd bi­zánci fennhatóság alá került és már 1364-ben a hódító törökök zsákmányául esett. Filibének nevezték el török urai, akik egészen 1878-ig maradtak falai között. Ebben az esztendőben a híres Sipka szorosi ütközetben az orosz csapatok felszabadították a többévszázados török elnyomás alóL Igazi szabadságát 1944-ben nyerte el, amikor a szov­jet csapatok űzték el fasiszta urait és megszállóit. E hetekben Plovdivban nagy a készülődés. Közeledik nemzetközi vásáruk, amelyet kétévenként rendeznek meg. Hazánk is kiállít ezen a nemzetközileg igen elismert vá­sáron. Az idei a XXII. a plovdivi vásárok soraiban, s szep­temberben nyitja meg kapuit. Ma és a következő két napon képeket mutatnak be bolgár testvérvárosunk életéből. Több lehetőség—fokozott felelősség Új vonások a ruhagyár munkájában A gazdasági mechanizmus íorm az eddigi gyakorlati sai alapján jó hatást gyako­reformjának „előszele" egyre tapasztalatokból születik és rol a dolgozók teliesítőké­inkább érezhető a vállala- folyamatosan veszi majd át pességére az, hogy a mun­toknál. A Szegedi Ruhagyár- az uralkodó szerepet a gaz- katerem falait szemet nyug­ban is, csakúgy, mint másutt dasági életben. Egy példa: a tató pasztellszínűre festik; már most igyekeznek felké- Szegedi Ruhagyár már az hogy minden munkaasztal szülni az újonnan jelentkező elmúlt években is végzett külön világítótesttel van fel­feladatokra. piackutatást. Ennek alapján szerelve. Jelenleg már há­_. , , minden negyedévben modell- rom ilyen korszerű munka­ri3Cr'Ul3tdS kollekciót készítenek, amit a terem működik. A jövőben nagykereskedelmi és kiske- a gyár teljes belső rekonst­A mechanizmus előkészü- reskedelmi vállalatoknál mu- rukciójának keretében ezek leteit és a vállalat eddigi tatnak be. Ezek közül vá- száma tovább emelkedik, gyakorlatának egy-egy moz- iasztják ki a kereskedelem „. . ..... zanatát nem lehet élesen el- képviselői azokat amelyek "IS SOrOZal — tODH leginkább megfelelnek a fo- VálOSZték gvasztók igényeinek. A gyár képviselői ezeken a bemu- Áz említett rekonstrukció tatókon tájékozódnak a pi- azonban nemcsak a munka­aci lehetőségekről. Az anyag- erő-kérdéssel van összefüg­és áruforgalmi osztály le- gésben. hanem a technikai lenleg csupán elosztó .szerv haladással is. A gyár lépést a vállalaton belül, a jövő- kíván tartani a feilettebb őr­ben viszont aktív kereske- szágok ruhaiparával. Van delmi szerepet is kap. S ez- egy információs csoportjuk, zel együtt iár a törekvés a melynek feladatai között sze­piac behatóbb ismeretére. repel a külföldi szakiroda­A reform kapcsán, a vál- lom tanulmányozása is. . Fi­lalatok gazdaságosabb ter- gyelemmel kísérik a techni­melése összefügg a kereske- ka fejlődését, s a tapasztala­delemmel. A tényleges adás- tokát a műszaki fejlesztési vétel lebonyolítása ugyan a csoport hasznosítja az üzem­kereskedelmi szervek rrmn- ben. ők dolgozzák ki a táv­kája. de épp a gazdaságos- lati műszaki fejlesztési ter­sági törekvésekből kifolyólag veket, elvégzik ezek elemaé­ők is csak azt az árut ve- sét és közgazdasági értékelé­szik át a termelővállalatoktól, sét. A „gyártási szalag" amelvet el tudnak adni. választani egymástól. A re­fthÉtdaés mamija Séta az óvárosban Jellegzetes erkélyes beszögellésű házakban és érdekes kapukban gyönyörködhetünk lobb munkakörülmények A mechanizmus reformjá­nak törekvései között szá­mottevő a gazdaságosabb, az igénveknek megfelelő ter­melés. a belső vállalati tar­talékok feltárása és azok jobb kihasználása. Jellegét tekintve a ruhaipar meglehe­tősen munkaieénves iparág, tehát nagv szüksége van ma­gas szakképesítésű, jő mun­kaerőkre. rendszere a munka ésszerű megszervezésével, annak na­gyobb hatékonyságát bizto­sítja. Olyan gyártási szalag kialakítását tervezik, mely módot ad kisebb sorozatok, s ennek következtében na­gyobb választék előállításá­ra is. Ezek a tervek és intézke­dések önmagukban még nem nagy dolgok, mégis igen hasznosak. Hiszen tudjuk jól, hogy a gazdasági mechaniz­mus reformja útján a válla­latok önállósága megnövek­A vállalatnál már eddig ls szik. Nagv lehetőségek nyíl­mintegv száz ipari tanulót nak előttük, s ezzel együtt neveltek korszerű tanműhe- nagvobb a felelősségük is. Ivekben, s a jövőben ezt a számot szeretnék tovább nö­velni. De nemcsak az után­pótlás nevelése a cél. hanem a már meglevő munkaerő ésszerű, gazdaságos elosztása, s ami ezzel szorosan össze­függ. a megfelelő munka­körülmények biztosítása. Ezért már eddig is sokat tet­tek. Ilyen intézkedés volt például a korszerű színtech­nika alkalmazása, a megfe­lelő szellőztetés és világítás kialakítása. A munkapszicho­lógiai vizsgálat megállapítá­Ilyen körülmények között ésszerű vállalatvezetéssel, jó szakmai felkészültséggel teen szép eredményeket lr'„?l majd felmutatni. Szűcs Enikő m m inden olyan állampol­gárnak van kérdezni­valója, aki csöppet is figyelemmel kíséri a társa­dalmi és politikai életet a közügyeket, az építést. S legtöbbünk várja is az al­kalmat, hogy olyan fórumo­kon, amelyek illetékesek vá­laszolni, miértjeinkre meg­kapjuk a választ. Nem mi­nősíti ezt senki sem kíván­csiskodásnak, okvetetlenke­dásnek, inkább úgy fogjuk fel az ilyen magatartást, mint közéleti aktivitást A gazda joga, hogy megkér­dezze, miért van ez vagy az így, mikor remélhet vál­tozást ebben vagy abban, és a közéleti emberek dolga, hogy a kérdésekre választ, magyarázatot adjanak. Le­hetőségekben nincs hiány: arra szánt időben bárki el­mehet vezetőkhöz és társa­dalmi szervezetekhez, ta­nácstagokhoz és országgyű­lési képviselőkhöz, levelet írhat a sajtónak és a rádió­nak. Vagyis szabad, lehet kérdezni, érdeklődni és in­formálódni, több helyről, mint bármikor. S hogy sem­miféle kérdés sem tabu, semmilyen miért nem ké­nyelmetlen, arra talán leg­frissebb példaként Kádár Já­nos elvtárs és a UPI tudó­sítójának a Népszabadság­ban tegnap közzétett beszél­getését hozhatnánk fel. Ez a kis nekifutás azért kellett a témához, amely­ről a továbbiakban szó lesz, hogy kihúzzuk a félreértés lehetőségének méregfogát Most már ugyanis a fentebb elmondottakhoz sietve hozzá kell tenni: a kérdezés jogá­hoz illik a kérdezés tisztes­sége is. De fogalmazhatunk nyíltabban is. A szocialista társadalom intézményei és képviselői mégsem kötelesek minden kérdésre válaszolni és mindenkinek. Mert pél­dául úgy is felfoghatjuk a dolgot hogy aki a névtelen­ség homályából lövöldözi kis mérgezett nyilait provo­kációs kérdéseit azzal mi­nek vergődjünk, arra miért pocsékoljunk időt és ener­giát? Akit nem a tájékozó­dási szükséglet tisztességes igénye, az eligazodás vágya vagy a hiba fülöncsípése ösztönöz kérdései megfogal­mazásában, hanem az az el­képzelés, hogy „kényelmet­len helyzetbe hozzon" intéz­ményeket vagy azok kisze­melt képviselőjét, kérdéseire mindenképpen más szemlé­letű választ vár. K apott szerkesztőségünk például egy levelet, ti­zenöt kérdéssel. Van abban ilyen is, olyan is. Vá­rosfejlesztésről, kulturális kérdésekről, „kulissza-tit­kokról" érdeklődik benne a feladó. Teljes nevet és cí­met is mellékelt, s egy jeli­Apad a Duna Az óváros keleti és nyugati részét valamikor magas fa­lak védték. E falak megmaradt részei ma is mintegy foglalatba ölelik az óváros macskaköves utcáit és mű­emlék házait Az artisztikus homlokzatú, patinás házak a három dom­bon épült plovdivi óvárosban Kedden a Duna legfelső nél egy nap alatt 27, Duna­szakaszától Dunaújvárosig ., ,, .. , apadást jelentettek. Bécs- remeténé? 30 centiméterrel süllyedt a folyó vízszintje. A Duna magyar szakaszán Ko­máromig első, Komáromtól a Csepel-szigetig másodfokú, Csepeltől a Sió torkolatáig ismét első, majd innen a déli határig másodfokú ké­szültség őrzi a folyót. Budapesten kedden 17 centiméterrel apadt a víz. A következő napokban ál­talában napi 20—30 centimé­teres apadás várható. így valószínűleg szombaton már a Duna teljes magyar sza­kaszára kiterjed az apadás. Kedden egyébként Paksnál tetőzött az árhullám 730 centiméter körüli vízszint­tel. Baján szerdára, Mohács­nál pedig csütörtökre várják az áradás tetőzését. gét, amelyre válaszainkat várja a lapban. Mi sem 'ter­mészetesebb, hogy a közér­dekű kérdések a mi figyel­münket is megragadták. Válaszlevelet írtunk hát a feladónak, s közöltük, hogy kérdéseinek örültünk, azok­kal folyamatosan foglalko­zunk majd lapunkban. De mit tesz a posta — nem ta­lálja a címzettet! Nem is találhatja, mert utóbb ki­derül, a megadott utcában sem olyan szám, sem olyan nevű ember nem létezik. • Fiktív nevet kaptunk, egy névtelen kérdezősködő bújt egy kitalált név tisztessége mögé. És az ilyesmi már nem első eset sem a szer­kesztőség, sem a hivatalok, intézmények, társadalmi szervezetek munkájában. Emberek fáradoznak, hogy felkutassák a választ, utána járjanak problémáknak, s amikor értesíthetnék a kér­dezőt, a posta visszahozza a levelet! A kérdezés tisztessége itt bukik meg. Nem azon, hogy ki mit kérdez! Nem azon, hogy miért kíváncsi erre vagy arra! Államtitkokon kívül mindent megtudhat az ország bármely polgára, mert személyes joga, hogy érdeklődjön. Ezt a sze­mélyes jogot azonban csak személyesen lehet teljes tisztességgel gyakorol­ni, s csak úgy lehet elvárni kielégítő választ Egy név­telen „lesipuskás" vagy egy kérdezni is gyáva állampol­gár milyen címen vár vá­laszt? Senki sem tud olyan esetről, hogy valakinek bán­tódása lett volna, mert ezt vagy azt megkérdezte. „Nem szeretem a nyilvános­ságot" — mondhatná erre a mi levélírónk is. Rendben van, írja oda kérdései után, hogy nevét mellőzzük, ele­get teszünk kérésének. A név viszont álljon! Ezt kö­veten a bizalom is. Hiszen ha valaki bízik egy testü­letben annyira, hogy rábízza kérdéseit s elvárja rájuk a választ legalább annyi bi­zalmat tanúsítson maga is, hogy nem fiktív nevet ka­nyarít levele alá, hanem va­lósat Hiszen úgy is felfog­hatjuk az efféle magatartást mint félrevezetést Kell-e magyarázni, meny­nyire közösség-ellenes ez a módszer? Gyakori ismétlő­dés esetén már minden be­jelentést kérdést gyanússá tesz, elhinti a bizalmatlan­ságnak ezt a fajtáját s egy­úttal lelassítja az érdemi munkát Azoknak az embe­reknek az ügyei és kérdései jutnak így később a megol­dáshoz, illetve a válaszhoz, akik valódi állampolgárok­ként, nyiltan, becsületesen, bizalommal fordultak egy­egy társadalmi szervezethez vagy intézményhez. m-r ézegetem a tizenöt kér­dést. Már másként mint először. Akkor ambícióval, kedvvel fogtam hozzá a válaszok kiderítésé­hez. Most összehajtom a mindkét oldalán teleírt íve­ket és keserűen a papírko­sárba ejtem. Pedig lehet, hogy más is érdeklődéssel olvasott volna a tizenöt kérdés egynémelyikéről. Ilyenek is voltak közöttük: miért nincs Szegeden nyári kertmozi?, hol játszik a sze­gedi színház, amíg a kőszín­házat tatarozzák?, miért nem hozzák rendbe a dóm orgonáját és kinek a köte­lessége lenne?, milyen költ­ségvetéssel dolgozik a sza­badtéri játékok? stb. Sót, a félrevezető névtelenség el­lenére, talán mégis megfon­toljuk. hogy tájékoztassuk olvasóinkat ezekről a dol­gokról is. De most már nem a kérdező kedvéért, s nem az ő érdeklődésének kielé­gítésére. Nem mindegy talán, hogy ki kérdez? Teljesen mind­egy. Lehet még haragos és türelmetlen is. gyanakvó és kételkedő is. Csak egy a fontos: nyílt és becsületes legyen, ne keverje el a bi­zalmat sanda gyanakvással SZ. SIMON ISTVÁN Szerda, 1963. augusztus 3. DEL-MAGYARORSZÁii3

Next

/
Thumbnails
Contents