Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-10 / 188. szám

Az új gazdasági mechanizmus és a pártmunka Ankét a Dél-Magyarország szerkesztőségében A Dél-Magyarország szerkesztő bizottsága vál­lalati pártbizottsági és üzemi alapszervezeti titká­rokat hívott meg a sze gedi újságíróklubba, hogy az új gazdasági mecha nizmus. el veit és céljait meg­ismertető feladatokról eszmecserét folytasson velük. A tanácskozáson részt vett Balog István, a Szeged városi párt-végrehajtó bizottság tagja, a pártbizott­ság ipari osztályának vezetője, Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, Balassy Sándor, a Kenderfo­nó és Szövőipari Vállalat pártbizottságának titká­ra, Reseterics Sándorné, a Pamutnyomóipari Válla­lat Szegedi Textilműve pártbizottságának titkára, Hevesi István, a 10. sz. AKÖV csúcs-pártvezetősé­gének titkára. Farkas János, a Csongrád megyei Húsipari Vállalat cs úcs-pártvezet ősé gének szer­vező titkára, Sőregi Ferenc, a Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat párttitkára, Tárkány Ló­ránd, az Országos Gumiipari Vállalat EMERGÉ I. gyáregysége pártszervezetének vezetőségi tagja, Árendás József, a szegedi Üj Élet Termelőszövet­kezet párttitkára és Csányi Ferenc, az ÉM Csong­rád megyei Állami Építőipari Vállalat 5-ös főépít­tésvezetősége párt-alap szervezetének titkára. Az ankéton elhangzottakat foglalja össze cik­künk. Az élet követeli Legtöbb vállalatnál a nagy jelentőségű párthatá­rozat megjelenése után mindjárt összeültek a poli­tikai és a gazdasági veze­tők és beszélgettek az új mechanizmusról. Ez azon­ban nem azt jelenti, hogy már mindenütt értik is, mi­ről van szó. Bizonyos ta­pasztalatok arra vallanak, hogy felelős beosztásban dolgozó emberek között ls akadnak olyanok, akik a párthatározatot még el sem olvasták. Nincs tehát cso­dálkoznivaló azon, hogy a párttagság egészében, s plá­ne a pártonkívüliék között gyakran találkozhatunk tel­jes tájékozatlanságra valló észrevételekkel és véle­ményekkel. Noha az új gazdasági mechanizmus be­vezetésér® szóló párthatá­rozat, valamint a IX. párt­kongresszus irányelvei is le­szögezik, hogy az intézkedé­sek célja a szocialista rend­szer erősítése és teljes fel­építése, némelyek aggodal­maskodnak: hátha a párt vezető szerepe forog koc­kán. Az ilyen elvtársak va­lószínűleg elfelejtették, hogy az új mechanizmus megva­lósítását a párt Központi Bizottsága kezdeményezte és határozta el, tehát nem kül­ső vagy belső opponensek kényszerítették ránk. A párt eddigi fejlődésünk tu­dományos elemzése alapján maga ismerte fel, hogy nincs értelme a további ha­logatásnak. Jóllehet a je­lenlegi gazdálkodással is huzamosabb ideig tartani tucfnánk még az Ipari ter­melés évi 6—7 százalékos növekedési ütemét, mégis előbbre kell lépni. Azt akar­juk, hogy népgazdaságunk korszerűbben fejlődjék, jobb legven az összhang a ter­melés és a fogyasztás kö­zött, a tudomány és a tech­Nem várunk csodákat Némelyek csodákat vár­nak a jövőtől. A Kenderfo­nó és Szövőipari Vállalat­nál gyakran hallani olyan maliciózus megjegyzést, hogy „majd az új mechanizmus mindent megold". Pedig ez korántsem ilyen egyszerű. Jóllehet megszüntet majd egy sor jelenlegi ellent­mondást, de ugyanakkor újabbak — ma még nem láthatók — adódhatnak. Nagyon hozzáértőén és fe­lelősségteljesen kell dol­goznia minden politikai és gazdasági vezetőnek azért, hogy a buktatókat elkerül­jük és a párt célkitűzése a lehető legtökéletesebben va­lósuljon meg. Feltétlenül növekszik a pártszervezetek feladata is, noha ezek a feladatok ma még nem is lehetnek konkrétan kidol­gozottak. Sok kommunista türelmetlenkedik emiatt, pedig nincs rá oka. A párt idejében gondoskodik majd a megfelelő tájékoztatásról. Jelenleg nem a részkérdé­sek ismertetése a fontos, (később sor kerül rá), ha­nem az, hogy a párttagság soraiban tisztázódjanak n főbb elvi kérdések, mert csak így lesznek képesek fokozatosan kitisztítani az emberek fejéből a mende­mondákat és a zavaros né­zeteket. Habár valóban sok prob­léma vár még tisztázásra a pártszervezetekben, anpyi máris bizonyos: a pártmun­kában, a termelés pártel­lenőrzésében is félre kell tenni a régi, megszokott sab­lont. Eddig előfordult egy­egy gyárban, hogy a gazda­sági vezetőség beszámolta­tása lényegét tekintve nem hozott kielégítő eredményt, mert a pártvezetőség tagjai — közgazdasági ismeretek hiányában — elfogadták azt, amit éppen mondtak nekik. Másfél év múlva ez a nyilvánvalóan formális ellenőrzés nem fordulhat elő, ha a kommunisták tény­legesen elő akarják segíteni a vállalati nyereség növe-' kedését és ezzel együtt a dolgozók béren felüli ré­szesedését. Ezért legalább a pártvezetöség tagjainak szükséges lesz mélyrehatób­ban megismerkedniök az árutermelés törvényeivel is. mivel ezek a törvények kor­látozottan ugyan, de a szo­cializmusban is hatnak, akár akarjuk, akár nem. A párt­határozat értelmében létre­hozandó felügyelő bizottsá­gokban tehát a társadalmi szervek képviselői mellett helyet kapnak szakemberek is, akik akár a legtömé­nyebb közgazdasági frazeoló­giából is képesek lesznek kihámozni a való tényeket, Az ilyen pártellenőrzés pe­dig önálló, alkotó tevékeny­ség lesz, nem holmi mellé­kes munka. Fölösleges aggodalom nika gyorsabban, hatéko­nyabban segítse a terme­lést, a dolgozók intenzíveb­ben vegyenek részt a mun­ka irányításában és ellenőr­zésében, vagyis vessük meg a további, határozottabb életszínvonal-emelkedés szi­lárd alapjait Több szegedi példa ts ar­ról tanúskodik, hogy az új gazdasági mechanizmust az élet sürgeti. Rendkívül meg­szaporodott a papírmunka, s ez komoly erőket von el a produktív tevékenységtől. Gyakran — hiába van any­nyi adminisztrátor — a párt­szervezet veeztőségének kell jelentések készítésével fog­lalkoznia, ami néha azért is bosszantó, mert a rövid határidős idegőrlő, kapkodó adatgyűjtögetést felesleges­nek látják. Az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat pártvezetősége már kezde­ményezett bizonyos lépése­ket azért is, hogy a vásár­lók megnövekedett, diffe­renciáltabb igényeit kielégít­sék. Hiába volt azonban „fantáziája", az elgondolás a jelenlegi mechanizmus korlátaiba ütközött Ezt mutatja a következő eset is. Mivel a nagykereskedelem nem szállította le idejében a lakosság által igen keresett árucikkeket, a pártvezetőség indítványára Szolnok me­gyében vásárolta azt meg az ÉLIKER. Ebből persze baj származott, mert a meglevő gazdálkodás keretei között — az anarchia elkerülése végett — csak akkor szerez­hetnek be önállóan árut, ha a nagykereskedelmi vállalat igazolja, hogy nem tud szál­lítani. E szabályok betartá­sa tehát ma még fontos és érthető, jóllehet Szegeden gyakran hiánycikk az autó­szifon is, más megyében meg ugyanakkor raktáron hever. Mivel az anyagi ösztönzés, vagyis a munka szerinti dí­jazás elve az új gazdaság mechanizmusban még hatá­rozottabb hangsúlyt kap, az eddiginél jobban igényli a pártszervezet támogatását. Ma még az elvtársak egy része is ferde szemmel nézi, ha például egy mérnök autót vagy más luxuscikket vásá­rol, s könnyen ráfogják, hogy korrupt, vagy legaláb­bis anyagias az illető. Pedig az ilyesmit soha sem szabad felszínesen megítélni. Vilá­gos, hogy a spekulációból származó jogtalan jövedel­mek ellen ezentúl ls fel kell lépni. De ha valaki például olyan újítást nyújt be a ve­zetőségnek amely jelentősen elősegíti a vállalat eredmé­nyesebb gazdálkodását, ak­kor az sem erkölcstelen, ha százezer vagy kétszázezer fo­rintot kap érte. Ez nem el­lentétes a párt politikájával, sőt azt szoktuk mondani, hogy bárcsak ezerszámra dolgoznának nálunk ilyen képességű emberek. Csupán a szocializmus alapelveit ér­vényesítjük azzal, hogy aki többet produkál a társada­lom javára, az arányosan nagyobb anyagi megbecsülés, ben ls részesüljön. A md vi­szonyaink között semki sem gyűjthet tőkét, még ha an­nál nagyobb is a jövedelme. Nem zsákmányolhat ki vele másokat, tehát ilyesmi miait fölösleges az aggodalom. Hogy az anyagi ösztönzés elvének érvényesítése meny­nyire találkozik a dolgozók egyetértésével és mennyi eb­ből a népgazdasági haszon, azt jól érzékelteti az Üj Élet Tsz példája is. Ebben a kö­zös gazdaságban sokáig ra­gaszkodtak a nem eléggé ösztönző munkaegység sze­rinti jövedelem elosztáshoz. A tagság emiatt csak reg­gel 8 óra tájban szállingó­zott ki a földekre és délután 4 óra felé már abbahagyta a munkát. Ilyen körülmé* nyék között csak vegetálni tudott a szövetkezet, s az emberek sem voltak elége­dettek. Mióta azonban a kommunisták kezdeménye­zésére áttértek a százalékos művelésre, összehasonlítha­tatlanul megjavult a mun­kafegyelem. Senki sem vitat­ja, hogy a tsz tagok zöme nyilván a saját anyaigi elő­nyét nézi elsősorban, de egyúttal nagyobb kedvvel veszik ki részüket a közös munkából és a szövetkezet politikailag és gazdaságilag egyaránt megerősödött. Már­pedig ez a lényeg. Nem vi­tás, ha az ott dolgozó elv­társak mereven ragaszkod­tak volna a régihez és kép­telenek lettek volna megsza­badulná az anyagi ösztönzés iránti előítélettől, akkor még ma is ott tartanánk, ahol néhány évvel ezelőtt Ha­sonló a helyzet az üzemek­ben is. Hiába mondogatjuk az embereknek, hogy szocia­lizmust építünk, s mindenki jobban él, ha a rossz gaz­dálkodás következtében a vállalat munkásai csak 1300 —1400 forintot keresnek ha­vonta. Az agitáclónak kötőd­nie kell az élet valóságá­hoz, különben nem éri el a célját Nyitott szemmel és füllel A textilművekben és má­sutt is gyakran foglalkoztat­ja a kommunistákat, hogy az új gazdasági mechanizmus körülményei között meny­nyire becsüljük meg a mun­kásokat. Vannak olyanok, akik tizenöt-húsz év óta be­csülettel helytállnak a ma­guk posztján, de most már baleset. betegség, és más okok miatt képtelenek annyi gépet kezelni, rrrint koráb­ban. Némelyek úgy vélik, hogy ha a takarítói, vagy ehhez hasonló, kevesebb bérű munkát nem fogadják el, akkor egyszerűen kiad­ják nekik munkakönyvüket. Szó sincs róla Az úgyneve­zett belső tartalékok fel tá­mlása és a munka termelé­kenységének erőteljesebb nö­vekedése következtében két­ségkívül számolhatunk bi­zonyos időszakos munkaerő­felesleggel, de a párt és a kormány ezt a problémát megnyugtatóan rendezi. Mindenféle „jólértesültség­gel" szembe lehet szegezni: a munkásosztály, a nép ha­talmának további erősítése garancia arra. hogy a mély szocialista humanizmus a legmesszebbmenőkig érvé­nyesüljön. Akinek efelől két­ségei támadnának, az gon­doljon arra, hogy az új mechanizmusnak — a párt­határozat egyértelműen ki­mondja ezt — együtt kell járnia a demokratizmus ki­szélesedésével, a dolgozók érdekvédelmével. Ez azt is jelenti, hogy az áthelyezési és felmondási ügyekben csak a társadalmi szervek meg­hallgatásával dönthet a gaz­dasági vezetőség A párt ká­dermunkájának szerepe nem csökken, hanem növekszik. Az eredményes pártmunka megbecsülése érdekében áll majd mindenkinek. Hogy mást ne mondjunk, a külön­féle gyártási átállások kö­vetkeztében előálló nehézsé­gek leküzdésében elsősorban a pártszervezetekre támasz­kodik az igazgató is. Két­ségtelen azonban, hogy a kommunisták megbecsülését és tekintélyét nem lehet ha­tározatokkal biztosítani. El­sődleges feltétele az elvi szi­lárdság, a szimpatikus egyé­ni magatartás és a hozzáér­tés. A problémák mind bo­nyolultabbak lesznek, és ezt már a szeptemberi vezetőség­újjáválasztó párttaggyűlése­ken is érdemes figyelembe venni. A tagság lehet®eg olyan elvtársakat válasszon a pártszervezetek élére, akik a következő két év alatt ké­pesek felnőni a komplikált feladatokhoz. Most még nem azon kell vitatkoznunk, hogy az új mechanizmusban milyen módszerekkel dolgozunk majd. Egyelőre az a közvet­len tennivaló, hogy a kom­munisták jól megértsék az új gazdasági mechanizmus szükségességét, és lelket tud­janak önteni a kishitűekbe. Gondosan kísérjék figyelem­mel az erre vonatkozó to­vább; intézkedéseket, előadá­sokat és írásos anyagokat, hogy minél több eleven érv birtokában győzhessék meg igazukról dolgozó társaikat Ugyanakkor járjanak nyitott szemmel és füllel a munka­helyeken is. Gyűjtsék össze a felvetődő kérdéseket, hogy a párt idejében értesülhes­sen azokról. F. Nagy István Dolgozik | Terven felül az óriás kazán 60 millió tégla A bővülő Bánhidai Hőerő­műnél kedden, tegnap be­gyújtottak az óriáskazánba, amely a Magyar Hajó- és Darugyár korszerű gyártmá­nya, s egyben a legnagyobb hazai készítésű kgzán. Órán­ként 320 tonna, 136 atmosz­féra nyomású gőzt állíthat­nak majd benne elő. Az 56 és fél méter maíjas, 4300 tonna súlyú acélkolosszusba csaknem 180 ezer méter hosszú csőlabirintust szerel­tek be A 10 ezer méternyi hegesztett varrat minőségét fényképfelvételekkel, izotóp­sugarakkal ellenőrizték. Az első negyedévben csak­nem tízmillió téglával ma­radtak adósak az ÉM. Tég­la- és Cserépipari Tröszt gyárai. Az év első hét hó­napjában nemcsak az adós­ságot törlesztették, hanem kereken hatvan millió téglát gyártottak az előirányzaton felül. A tröszt készít külön­böző gázszilikát falazó blok­kot, s ebből a termékből is számottevően túlteljesítette a tervet. Végeredményben — a gázszilikát anyagokkal együtt — őszesen 77 millió téglának megfelelő terven felüli falazóanyagot kapott az ország. Rózsás diákok (Tóth Béla fetv.l Hasznosan töltik a vakációt az újszegedi Haladfis Tsz-ben Dénes Zsuzsanna, Jobba Eva és Trúth Márta diákok. Segítenek a kertészetben, ápolják a virágokat, Ujabb eredmények a Tisza-kutatásban A szegedi Tisza-kutató ex­pedíció tagjai a napokban tértek vissza Idei tanul­ni ányútjukról s újabb jelen­tős eredményeket könyvel­hetnek ed a folyó növény- és állatvilágának feltárásában. Dr. Kolosváry Gábor akadé­mikus, a Szegedi József At­tila Tudományegyetem állat­rendszertani intézetének igazgatója és munkatársai: Homonnay Szabolcs, Bodrog­közy György, Csizmazia György tanárok és Bittera József egyetemi hallgató negyven kilométeres szakaszt térképezték feL Lónyát® Gergelyi-Ugor­nyáig tanulmányozták az ősi Tiszahátat, amely sok ér* dékességét, meglepetést tar­togatott A folyó két partja szinte két külön világ bo­tanikai és klimatológiai szempontból egyaránt, A jobboldali részen hegyi ele­mek lelhetők feL buja ártéri növényzettel. Az Itt legelte­tett tehenek szokatlanul ma­gas zsírtartalmú tejet adnak. A baloldali part ugyanekkor sokkal szárazabb klímájú, talaja szegényes, gyengemi­nőségű. Állattan! vonatkozásban ugyancsak említésre méltó vizsgálatokat folytattak. Amíg a folyó más részein fogott halakban különféle paraziták találhatók, itt ezek nem fordultak elő, minden hal steril volt ebből a szem­pontból. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy hiá­nyoznak a paraziták úgyne­vezett köztes gazdái az apró rákok, amelyeken előbb szok­tak megtelepedni a paraziták s utána a halakon. De oka lehet az is, hogy a folyónak ezen a szakaszán nincs ipar! szennyeződés. Szokatlanul nagyarányú vízvirágzást észleltek a Ti­szaháton, A fehér és na­rancs-színű hab helyenktnt valósággal elborította a fo­lyót. Az erős vizvirágzás ar­ra valL hogy rengeteg itt a kovamoszat. A kovamosza­tok, vagy kova algák egysej­tű növényi élőlények. Az ártéren apró emlősök és hasznos madarak életét, egymáshoz való viszonyát ta­nulmányozták. Megfigyelték, hogy a pirók egerek nősté­nyed — amelyek nagyobbak a hímeknél — közvetlenül a partok mentén, a hímek pe­dig a mögöttes területeken tartózkodnak nagy csapatok­ban. A kuvikok, füles- és macska baglyok mindig a partmenti sávban tanyáznak, mert így bővebb zsákmány­hoz jutnak. A folyó Itt rendkívül se­bes, a partmenti talaj omla­dékos. A szeszélyes Tisza az itatásra hajtott jószágok kö­zül sokszor ragad el áldoza­tot Ezen a részen van a fel­kai halálkanyar, tele veszé­lyes örvénnyel, köztük csak az itteni tápasztalt hajósok tudnak eljárnL A sok élményen, tapaszta­laton kívül gazdag, értékes anyagot hoztak magukkal: helyszínen preparált emlősö­ket szivacs- és moha állat­kákat talajlakó kaszás póko­kat kárpáti csigákat ritka halfajtákat, madarakat Az idei tanulmányút hasznos ki­egészítője az előzőknek: egy­re fogy, szűkül a Tisza isme­retlen világa. Tóth Béla Szerda, 1966. augusztus 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 I

Next

/
Thumbnails
Contents