Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-09 / 187. szám

Csabukiani Szegeden faust .9.t*i«-el«..ör,D6,,..««« Tbilisziből Moszkvába repülőgépen az út két óra húsz perc. Ugyanennyi a szovjet fővárosból Budapestre. Innen már Tari János, a szabadtéri játékok igazgatója kísérte vasárnap délután autóval Szegedre a Leninés Állami-díjas Vahtang Csabukianit, a Szovjetunió népművészét, a grúz balett világhírű táncosát, vezetőjét és oktatóját, rendezőjét és koreográfusát. Lenin-díjas Otelló Hogy V. Csabukiani kicsoda is valójában — roppant nehéz és mégis könnyű elmondani. Ez az 56 éves, vékony, középmagas, szikár ember a grúz balett megteremtője. Harminc esztendővel ezelőtt látott hozzá a nagy életműhöz, s az ő kiemelkedő tevékenységének, fáradhatatlan munkájának, kiváló szervező és nevelő tehetségének következtében született meg az első grúz balett-kompozíció, a Hegyek szíve — Andrej Balancsivadze zenéjére. 1936-ban mutatták be Tbilisziben, majd egy év múlva Leningrádba is elvitték. A nép hősi romantikójának balettre komponálása után meseszerű téma következett — Kiladze muzsikájára — a Fény. A kore- nyan érkeztek Szegedre, a ográfus ezúttal és ezután is grúz együttes „előőrsei": a mindig Csabukiani. Toradze szereplők közül Csabukiani Gordája, Cincadze Lermon- mellett Vera Cignadze — tov művére szerzett Dé- mindkét balettben főszeremon-a, majd Macsavariani pet játszik — és Etele Csa erő vonzott ebbe a városba — mondta a művész. — Hallottam már arról, hogy Aki azt hinné, s az opera mentalitás, a szabadtéri elő- gis-éj dramatizált megoldócíme után nyugodtan hihet- adásmód lehetőségeit, ame- sa. Barkóczy Sándor koreogné, hogy Gounod művének lyek hagyományosan fel- ráfiája azzal, hogy Faust, . .. , . .. legnagyobb jelentősége Goe- fogva nagyon is lírainak, nak és Mefisztónak szerejart itt a MoszKvai Nagy- thg Faustjának zenedrámai kis méretűnek, intimnek pet adott a balettben, egyszínház, és a Nyemirovics— megfogalmazása, tévedne, tűnnek, részt színesebbé, másrészt Dancsenko Színház balettka- Az openaválbozatnak kevés A harmadik felvonás fi- világosabbá, érthetőbbé tette ra, sok kitűnő énekes és köze van az eredeti műhöz, náléjában például egy sze- a boszorkányszombati kavarpr'ózai színész. Hallottam azt Gounodnál hiába keressük replő van a színpadon, a gást; ilyen színpadon, mint . . ' ... , , Goethe remekművének em- könyörgő-vívódó Margit, a szegedi szabadtéri, ezek a is, hogy a szegedi arvlz utan beri & filoz6fiai mélysége- Látszatra nincs ennél sza- követelmények alapelvek. épült egy templom, melynek ít. Lazább szövetű, könnye- hadtéri-ellenesebb valami: Az opera három főszereelőterében van a csodálatos débb anyagot találunk ná- minden akció, cselekmény pét külföldi művészek énetér, a szabadtéri játékok üt Az alapul vett műhöz nélkül egyetlen ember az keltké. Faust alakját Jüan színhelye. Fokozott alkotói képest csak felületet és fel- óriási színpadon! A vasárna- Oncina az énekszólam in, , , ' . színt. Az opera — szövegé- pi premieren mégis ez a je- terpretólása és színészi jár neves lmPULZUS veze~ ben és zenéjében egyaránt lenét volt az előadás egyik ték szempontjából egyaránt fett ide. Szeged ihletet tud — felhígított változata az legnagyobb hatású, légin- magas színvonalúan, megadni, maradandó emlékké, eredeti drámának. kább „szabadtéris" részlete, győzőén formálta meg. Minserkentó forrássá válhat a A Faust inkább operatör- Margit vívódása közben denféle hatásvadászattól későbbiek során — egysze- téneti, zenetörténeti szem- ugyanis megszólalt a Dóm mentes, csak a mondanivar,lo„ ,.hot h.L.m„, pontból fontost Gounod eb- orgonája, a láthatatlan Me- lóra ügyelő, modernül punem e el """tam«, Q művében a francia fisztó hangja beborította a ritán, szinte aszkétikus előnem lehet szó nélkül elmenni mellette. Mi sem runk. Ez a többesszám az egész öcnsőségét, emberközelségét . , „ , _ , állította szembe a tartalbalettre vonatkozott már, „^tlan, hideg monumentaCsabukiani tanítványaira, litással. Sikerének és világakikért különösen izgul a hírének az az alapja, hogy mester, ö küldte az 1949-es operájában ez a program budanesti VIT-re az azóta következetesen és zavartar budapesti VlT re az azöla ,anul megvalósult: friss, ^ kiforrott művésszé előlépett behízelgő, lírai dallamai ma növendékei közül Vera Cig- is hatásosan szólnak, nadzet és Zarub Kikalejsvi- Enmek ellenére a Faust lit, akik most az Otelló és mégsem kilépés a francia a Gorda főszereplői. nagyopera kereteiből. Gounod művének legfőbb újAz első próba donsá2a a lírai tartalom, a bensőséges hangvétel egy A mester, Vahtang Csabu- hagyományosan másféle kiani, vasárnap a szabadté- anyagból épült struktúrán Szeged ihletet ad rin mesnézte a Faustot Hét- belül A szerkezeti keretető délelőtt a téren az elő- ket, a konstrukciót Gounod Vasárnap még csak néhá- adásról kíváncsiskodtam: nem törte szét. A Faust — Tetszett a Faust. Remek számos olyan vívmfnyt és énekeseket hallottam. A ba- eredményt félhasznál — a lettbetét kissé szokatlan szá- nagy, látványos balettet a nagyopera korábbi hamis teret, muzsikált a zenekar adásmódja megérdemelten aka- pátoszával, üres dekorativi- és az énekkar is: a szegedi aratott nagy sikert; Faustja tásával számolt le és a líra Csabukiani pőkéje volt a szezon végén, június 30-án. 0 & fett i %i % % 'Jt ' K w 1 Sf Ikí C tL- k •Lli WMkS 2 i w:: { t (Somogyin* fefr* A Valpurgis-éj fináléja szabadtéri teljes varázslaté- goethei mélységeket tgyeval hatott Másutt zárt kő- kezett kifejezni. Mefisztó momra. felvonulási indulót a bra- fzínMzban a jelenet ilyen szerepébenCarlo Cava fölékidolgozása talán tul színes- nyesen biztos es bravúrosan nek, rikítónak tűnt volna. A Dóm előtt viszont a Aztán hármasban — Csa- vúros zenekari színkezelést bukiani, unokahúga és Cig- —« amelyet Párizs adott Otellója voltak a hatalmas bukiani, a világhírű művész nadze — levonultak az hozzá az opera műfajának lehetőségek és az- adoítsáléptekkel haladó grúz balett unokahúga, aki Bianca sze- Apáthy kollégium tornatér- fejlődéséhez, fejlődésének jelentős állo- repét alakítja majd az Otel- mébe próbálni. A próba már Való-e ez a mű a szegemásai. lóban. „titkos" volt csak kívülről & szabadtérre? Lfraisága, Az Otelló' — máig ls a Megszámlálhatatlan próba, leshettem el az első gya- beKs&égességie nincs-e élszínész és a rendező Csabu- fellépés van már V. Csabu- korló mozdulatokat. A téren lentétben a monumentaljkiani legnagyobb darabja, kiani mögött Se szeri, se közben már javában az tást követelő hatalmas tér amiért Lenin-díjat kapott - száma külföldi vendégsze- OtelUf díszletállító próbái s g ^SL'tS^^S Sa"^^ SSf éSTfilt t 1958-ban került először szín- repléseinek. Tavaly az USA a gruz balett vezetői tárgyal- ® ^inT Ez csak egy részlet, de mesterien iskolázott Szereppadra. És természetesen ott tizennégy államának 34 vá- tak, méregettek, számolgat- Yt , ... az egész előadás monumen- felfogása, színészi játéka van az együttes s Csabukiani rosában lépett fel, s Dél- tak a tűző napon, a mozgal- Mlnt 0Z opera DÓTn,elot" talitásra, a színpadkép fes- azonban távol áll tőlünk: « , i- 1 u:- -«—«- .... . - érzelmesnek, sőt némely nagyvonalú alakítást nyújtott Imponálóan erőteljes előadásmódja különösen a gok bravúros kihasználását harmadik felvonás fináléjájelentette és arra is rámu- ban tetszett A kitűnő műtatott, hogy a monumenta- vésznek ebben a részletben litás megteremtése nem ki- sikerült leginkább modern zárólag azon múlik, so- értelemben drámaivá tennie kan vagy kevesen vannafe-e szerepét Margit szerepét a színpadon, ebben az ösz- Virginia Gordoni énekelte. repertoárjában az egész Amerikát is ismeri, hiszen mas színpadon. tí f®?1®1*5 bebizonyította, tőién látványos kidolgozásé- . ^ , klasszikus balett-tár, a Gi- 1958-ban a grúz balett egy Az Otellóval és Gerdával Tov^^A S ^ SSf^-SSbselle, a Hattyúk tava, a Ba- kisebb csoportjával bemu- vendégszereplő 85 tagú grúz Miklós, a produkció rende- nuL Nagy segítséget kapott oroszlánrészük volt a küljadér és a többiek — egy tatta már tudását Brazillá- együttes ma délután érkezik ' , ehhez a rendező Vaszy Vik- földiekkel egyenrangúan. L'.JJ.LU „„., 1 A D,n.kgn l.ooorlra A VíilfölH-a tolla. 1 LrOUnOQ OpeTajaDOl + m-a) wro+ócóhc-r, Clroi- VATroműlíMS c^rrorU m.íí_ sereg rövidebb lélegzetű egy- ban, Argentínában, Peruban, Szegedre. A külföldre teljes felvonásossal, mint a Gersh- Venezuelában. létszámban ezúttal először win Kék rapszódiájára vagy Európában Anglia és utazó társulat Tbilisziből Liszt Tasso című szimfo- Ausztria volt vendégszerep- Budapestre azzal az új repü nikus költeményére kompo- léseinek színhelye, s most lő járattal érkezik, mely előnált balett. Legutóbbi pre- Szeged ... szőr teszi meg az utat lemierjük Prokofjev Hamupi- — Valami különös varázs- szállás nélkül a két város között Nikolényi István tor zenei vezetésében. Gou- közreműködő szegedi művészeknek. Elsőnek a Valervszerepét éneklő Kálmán magas igazi szabadtéri előadást n<xl "r*imantikus~ lírájától tudott teremteni. Nemcsak kétfelé lehet elindulni: az tin hálás azért, mert a Dómot aktivi- érzelgősség és hitelesebb, Gyimesi ' zálta, szervesen beépítette modernebb interpretálás fe- színvonalú, a szerep és az a cselekménybe, hiszen ez lé. A karmester ezt az utat kézenfekvő, hanem főkép- választotta, és a muzsika pen azért, mert azokban a lírájának igyekezett drámai énekszólam lényegét kitűnően kifejező alakítását említjük. Ez a szerep és a vasárnapi siker jelentős álloRÁDIÓMŰSOR Kedd Kossuth Rádió Rita. Vígopera. 19.25 A Szabó család 19.55 Jó estét, gyerekek 1 20.00 Esti krónika. 20.20 Made 4.30 Hirek. Időiárás. 4.32 Hai- jn Hungary 21.03 i.irai portré, naltól reggelig . . 4.45 Falurádió. 2115 szimfonikus zene Közben: 5.00 Hírek Időiárás. 5.30 Reggeli 22.00 Hírek 22.15—22.20 Sporthikrónika. 6.00 Hirek. 6.30 Hírek. relc 23.15 Kedvelt melódiák. 24.00 7.00 Reggeli krónika n. 7.15 Kör- Hirek 0.10—0.25 Régi kórusmuzetl időjárás 7.30 Oi könyvek, zsuja 8 00 Hirek 8.05 Műsorismertetés. 8.18 Micimackó kuckója. 8.45 Petőfi Rádió Nézze meg. pénzt ad érte! 8.50 Könnyű dallamok 9.30 Kamara- 4.30—10.58 Azonos a Kossuth zene 10.00 Hírek 10.10 Operett- Rádió műsorával Közben: 6.20— részletek 10.53 Gyilkosság Szil- 6.30 Torna. 10.00-12.30 Zenés mű. veszter estéjén 11.58 Hallgatóink sor üdülőknek. 13.45 Időjárás- és figyelmébe I 12.00 Hírek. Nemzet- vízállásjelentés 14.00 Gluck opeközi lapszemle 12.15 Tánczenei ráiból. 15.00 Hírek. 15.05 Verbunkokiél 12.59 Budapest kulturális kosok. 15.40 Magyar muzsika, programjából 13.00 Változatok 16.11 Táncmelódiák 17.00 Hírek, versekre 13.15 Thom.ts Beecham Időiárás. 17.05 Kamarazene. 17.49 vezényel' 14.09 Hírek 14.05 Né- Munkamorál — 196ij. 17.59 Bécsi Pi muzsika 14.43 A Duna-tenger- kávéházi beszélgetés Reinitz Behálózás útvonalai 14.57 Liszt- Iával 18.20 Magyar Parnasszus müvek 15.37 Rokonok 16.00 I8,5u Indulók 19.00 Hirek 19.10 Hírek. 16.15 Hangverseny a tá- A dzsessz kelvelőinek. 19.20 Béberban 17.02 Szimfonikus zene esi Ünnepi Hetek 1906 21.00 Hl17.19 Daloló nagyvilág 17.57 rek. 21.05 Népi muzsika 21.42 Hallgatóink figyelmébe! 18.00 Mi Gyöngykagyló 22.00 A koldustörtént a nagyvilágban? 18.15 diák. Részletek. 23.00-23.15 HíHazánk hírei I8.2n Donizetti: rek Időiárás TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió felvételről. (14 éven felülieknek.: 17.45 Hírek 17.50 Rébusz. A A szünetben: A hét könyvel. Kb. vasárnapi reitvénvműsor ismét- 22.30 Tv-híradó. n. Jeladás, lése 18.10 A képzőművészet tör- Jugoszláv televtzió ténete. Ókeresztény és bizánci mű- Nincs adás vészét. (Ism.l 18.45 A Magyar Román televízió Hirdető műsora. 19.00 Interpedlá- 17.00 Gyermekműsor 18.00 Tvcó Riportfilm 19.50 Esti mese híradó 18.15 Líra 18 30 zenes 20 00 Tv-híradó. 20.20 Ibsen: John műsor 19.00 Akik túlélték. SoBariel Borkman Háromrészes rozatfilm. 19.30 Színházi kozvetlszfrmü A Vígszínház előadása tés. 21.50 Hírek részletekben és motívumok- töltést adni. Ezt szolgálták mása a fiaital művész pályában is meglátta a monu- a szerencsés húzások is. Az jának. Siebél ugyancsak opera hosszadalmas nyitá- hatásos szerepét a szegedi nya helyett például rövi- színház „fiú szakos'' műdebb és drámaibb hatású be- vésznője, Berdál Valéria vezető zenét kaptunk. énekelte, kedvesen és hatásExi nem lehet kihagyni! Ruházati cikkek vására augusztus 8—20-ig 20—30—40%-os árengedménnyel a kijelölt áruházakban és boltokban. HJJIII1H A második felvonás meg- sal, de színészi játéka ezúfcoldása gyenge pontja az elő- tal — az Álarcosbál kitűnő adásnak. Nemcsak azért, Oscarja és a HunyacH símért az a felnagyítás, ami került Mátyása után — nem a harmadik felvonás finálé- volt eléggé „fiús". Brandjában olyan mesterien sike- nert Sinkó György sok erőrült, itt elmaradt, hanem vei, szemléletesen formálta főképpen a színpadkép mi- meg. Márta rövid szerepéatt. Ahhoz például, hogy a ben a színészi játék szemnézők megláthassák a kis- pontjából is kitűnő fcarakváras pletykaéhes, szenzá- téralakítást nyújtott Komdót leső asszonyait, Margit lóssy Erzsébet, cz Állami házának kerítését a finálé- Operaház tagja. ban össze kellett tolni. Fülöp Zoltán egyébként kitűnő erejű egyetlen sebezhető pontja. Néhol a monumentalitás Sokat tapsolt a közönség a Valpurgis--éj nagyszerűen és hangulatteremtő közreműködő szólistáinak: díszleteinek ez az Lakatos Gabriellának, Dózsa Imrének, mint Mefisztónak, és Róna Viktornak, kérésére, a felnagyítás sem mint Faustnak, valamint sikerült. A katonák bevonu- Szumrák Verának és Kékesi lásával például fölösleges- Máriának, nek éreztük a fúvósok „ki- Tetszettek Márk Tivadar helyezését", s az első felvo- színpompás díszletei és Szállásban zavart a statisztéria igy Miklós színvonalas, ponés a kórus különválasztása. Kitűnő viszont a Valpurtos karigazgatói munkája. ÖKRÖS LÁSZLÓ TEKINTSE MEC A Nyilán augussiun lO-én 12 órakor Szegedi Ipari Kiállítást Kedd, 1986. augusztus 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 3