Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-06 / 185. szám

Közéietünk1 ^2 aratás finisén hírei " KÁLLAI GYULA FOGADTA AZ INDIAI KONGRESSZUS PART ELNÖKÉT Kállai Gyula, a Miniszter­tanács és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja pén­teken fogadta Kumaraszvami Kamaradzsot, az Indiai Kong­resszus Párt elnökét és Ra­maswami Venkataramant, az Indiai Madrasz állam ipar­ügyi miniszterét. A szívé­lyes, baráti légkörben lezaj­lott találkozón részt vett Bu­gár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárhelyettese. Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes és Nagy János ha­zánk delhi nagykövete. Ott volt J. C. Kakar, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke René Barrientos Ortunóhoz, a Bolíviai Köz­társaság elnökéhez intézett táviratában fejezte ki jókí­vánságait Bolívia független­sége kikiáltásának évfordu­lója és a köztársasági elnök tisztébe való beiktatása al­kalmából. Kitűnőre vizsgáztak az intenzív búzák Az utóbbi másfél hét csa­padékos időjárása főleg a gabonabetakarításban okozott nehézségeket: a rendkívül korai aratáskezdet időelőnye az eső miatt kényszerű be­takarítási szünetekben ' sok helyütt „lemorzsolódott". Az aratás eddigi szakaszá­ban a gépesítés aránya az ál­lami gazdaságokban 99,1 szá­zalékos volt, a gépi aratá­son belül a komibáj nok ré­szesedése 96,7 százalékos. A gabonatermő területnek ke­reken 58 százalékán munkál­ták el eddig a tarlót, s ez a tényleges letakarított terület 70 százalékának felel meg Az őszi vetésre előirányzott területnek körülbelül 20 szá­zalékán készítették elő a ta­lajt. A szakemberek a. gabona­betakarítás finisén összegez­ték az idei tanulságokat. Az aratási tapasztalatok közül talán legfontosabb, hogy az idei csapadékos időjárási vi­szonyok között a hazai búza­fajták általában rosszul, vi­szont a külföldi intenzív bú­zák többnyire kitűnően vizs­gáztak. A hazai búzafajták általában erősen megdőltek. Amellett hozamaik sem fe­leltek meg a várakozásnak. Ezek a fajtáit az örvendete­sen javuló agrotechnikai és tápanyagszintnek nem tud­nak megfelelni: holdankénti termésátlagaik — a vető­magtermesztő gazdaságok­ban — nem érték el a 15 mázsát sem. Ugyanakkor a külföldi intenzív búzák szin­te mindenütt jól bírták a bőséges csapadékot. Termés­átlagaik pedig 17,5—24 má­zsa között alakultak ki. Az idei vetésterületet már or­szágos szinten is úgy alakít­ják ki, hogy a hazai búza­fajták részesedését az idei 24 százalékról 15,3 százalékra csökkentik. Ugyancsak fontos tanulság, hogy a kombájnparkot érde­mes erőteljesebb iramban to­vábbfejleszteni. KACZÜR ISTVÁN 1 gyár demokráciája Mindenütt barátok között A kubai népfrontküldöttség szegedi látogatásai A Szegeden tartózkodó héttagú kubai népfrontkül­döttség tegnap gazdag prog­ram keretében ismerkedett a várossal és barátkozott dolgozóival. Délelőtt a vá­rosi tanácshoz látogattak el, ahol dr. Biczó György, a végrehajtó bizottság elnöke, Papp Gyula vb-elnökhelyet­tes és dr. Csikós Ferenc vb-titkár fogadta a vendége­ket A delegáció tagjai nagy figyelemmel kísérték a vá­ros múltjáról, hagyományai­ról, felszabadulás utáni fejlődéséről és életéről szó­ló tájékoztatót, s számos kér­dést tettek fel a város ve­zetőinek. Különösen érde­kelte őket a társadalmi munka szervezésének mód­ja és a lakóbizottságok tevé­kenysége. A lakóbizottságok felépítéséről, működési sza­bályzatáról, hatásköréről szóló tanácsi rendeletet ma­gukkal is vitték tanulmá­nyozásra. Látogatáslik következő ál­lomása a Magyar Kábel­művek szegedi üzeme volt. A gyár dolgozói igen nagy szeretettel fogadták a távo­li forradalmi nép delegátu­sait. A bejáratnál a KISZ­saervezet fiataljai virágokkal köszöntötték őket, de üd­vözlésükre a kapunál sora­kozott fel sok-sok munkás és munkásnő is. Halász Ár­pád igazgató és Oskő La­josné üzemi párttitkár is elébük jött, s a gépek mel­lett ugyancsak barátságos volt a találkozás, az üzem­látogatás. A vendégek azon­ban a látható dolgoknál sokkal többre is kíváncsiak voltak, ezért a kérdések tu­catjával „ostromolták" meg az igazgatót. Leginkább a gazdaságirányítás reform­jával kapcsolatos problémák iránt érdeklődtek, s azzal a meggyőződéssel búcsúztak el a gyáriaktól, hogy ezekre a kérdéseikre is választ, tájé­koztatást kaptak. Nem volt még alkalma a kubai delegációnak arra, hogy megtekinthesse a Szegedi Szabadtéri Játékok valame­lyik előadását. Az intéz­ményről azonban mindent megtudhattak tegnap, ami­kor felkeresték a játékok igazgatóságát és megnézték a Dóm teret. Tari János (Somógyiné felvétele) Calisto Moralos és Norma Lafargue az úttörők gyűrűjében keltek, melynek ritmusát hamar átvették a vendégek is. Bíró Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottsá­gának első titkára és dr. Földi Gábor, a KISZ Sze­ged városi bizottságának titkára köszöntötte elsőnek kók most búcsúzkodtak egy­mástól, hogy újabb csopor­toknak adják át a helyet. Megismerkedtek KlSZ-veze­tőkkel, s itt táborozó odesz­szai diákokkal is, s külö­nösen sokat kellett válaszol­nia a mi fiataljaink kérdé­a küldöttséget, amely végig- seire Norma Lafargve­nézhette az őrsvezető tá­bor zászlólevonását. Bíró Lajos üdvözlő szavai után az úttörők Calisto Moralos­nak, a küldöttség vezetőié­nek szavaira mondták a „hurrá" kiáltást. Ami pe­dig ezután történt, bizonyá­igazgató tájékoztatta a de- ra mindig emlékezetes ma nak, a kubai delegáció leg­fiatalabb tagjának. A kellemesen és haszno­san töltött nap után a kül­döttség ma folytatja szegedi tapasztalatgyűjtő program­ját. A z MSZMP Központi Bizottsága a gazdasá­gi mechanizmus re­formjáról szóló határozatá­ban nagy figyelmet szentel a szocialista demokrácia kér­déseinek és egyebek között megállapítja: „A reform megvalósítása valóban nagy jelentőségű a szocialista de­mokrácia további szélesítése ós főként l&ríalm' fejlesz­tése szempontjából". Az e kérdésekről való be­szélgetések során eddig is igen sok gondolat vetődött fel. Legtöbbször arról volt szó, hogy tartalmában ho­gyan lehetne ez irányú mun­kákat javítani, hiszen a for­mák, a lehetőségek a de­mokrácia érvényesítése szá­mára szinte korlátlanok. El­sősorban a munkásokkal va­ló foglalkozásra, és a mun­kásokra való támaszkodásra gondolunk. Nem volna he­lyes figyelmen kívül hagy­ni a dolgozók észrevételeit és javaslatait a termelési vagy más feladatok megol­dásából, mert ezzel sok se­gítségtől fosztanánk meg magunkat. És nemcsak a végrehajtásról van szó, ha­nem az elképzelések, a meg­oldási módszerek és lehető­ségek kialakításáról is. Er­ről még akkor sem lehet lemondani, ha az észrevéte­lek és javaslatok eredeti for­májukban nem minden eset­ben hasznosíthatók. Abban szinte egyöntetű vélemény alakult ki üzeme­inkben is, hogy a termelési tanácskozások rendszere be­vált módszer. Igen jelentős fejlődésnek tekintjük, hogy a műszaki vezetés is fel­ismerte a termelési értekez­letekben rejlő lehetősége­ket. Véleményünk szerint jó módszerű a tanácskozások előkészítése, megszervezése. E gy-egy negyedév után, az elemzések elké­szültével egy időben, a vállalat vezérigazgatója műszaki konferenciát tart a vállalati apparátus vezetői­nek. Itt, az információn túl­menően, egy-egy fontos fel­adat megvalósításával kap­csolatos véleményeinket is egyeztetjük. A gyakorlat, hogy egy-egy problémáról, annak megvalósításáról az il­letékes vezetőnek e műsza­ki konferencia előtt kell számot adnia. E tanácskozá­sokat követi a vállalati köz­pont irodai dolgozóinak az osztályértekezlete. Egyes esetekben ezeket a kommu­nisták tanácskozása előzi meg. A termelési tanácskozá­sok közvetlen előkészítésére minden gyárban tartanak gyári műszaki konferenciát, melyen a vállalat valame­lyik vezetője részt vesz. Itt értékelik az elmúlt időszak eredményeit, hiányosságait, a fő figyelmet a következő feladatok megvalósítására fordítva. A termelési tanácskozáso­kat, a vállalati műszaki konferenciát követő három héten belül tartják meg Műhelybizottsági ülésen, bi­zalmi értekezleteken foglal­koznak a szakszervezeti ak­tivisták a tanácskozások szervezésével, előkészítésé­vel. Mindezek mellett az írásos propagandát és a mű­vezetők szervező tevékenysé­gét is felhasználják. A ta­nácskozásokat a több mű­szakban dolgozó üzemré­szekben műszakonként tart­ják. így biztosított vala­mennyi dolgozó részvétele, véleménynyilvánítása, dön­tési joga. A megjelenés 60 —90 százalék között ingado­zik. A legnépesebbek a dél­előtti műszakok és a kis­léfcszámú üzemrészek ta­nácskozásai, ahol a megje­lenés 80—90 százalékos. Ép­pen ezért például a szegedi jutaárugyár három héten át mindig a délelőtti műszak után tartja a termelési ta­nácskozásait. A termelési tanácskozások jegyzőkönyvei sok tanulság­gal szolgálnak számunkra. Sok olyan dologra hívják fel a figyelmünket, melyek mellett talán megszokásból, de naponta elmegyünk. Igaz, hogy felületesen nézve, ezek a vezetők számára kis dol­gok, de nem kicsik a mun­kásoknak, akiknek sok bosz­szúságot és kényelmetlensé­get okozhatnak. H ogy érdemes és nem hiábavaló fáradtság a termelési tanács­kozások szervezése, megtar­tása, arra csak néhány pél­dát. A központi gyár cér­názó üzemében a II. ne­gyedévi termelési tanács­kozáson az üzemrész dol­gozóinak 14 százaléka mond­ta el véleményét és taná­csát a munkáról. Szögi Ro­zália és Berta Józsefné pél­dául az új anyagmozgatási rendszer kapcsán az egyes helyeken bekövetkezett ne­hézségekre, s ezek meg­szüntetésének módjára hívta fel a figyelmet. Bitó János­né többek helytelen munka­módszerére mutatott rá. Mások annak betartását kérték, hogy a klímaberen­dezést ne állítgassa saját egyéni ízlése szerint min­denki. A szövödei tanácskozáson Szalai Rozália a hulladék csökkentésére tett javaslatot, Pintér Gyuláné, Berta Má­ria és még mások a gene­rálozók és a géptisztítók esetenkénti felületes munká­ját kifogásolta. Vannak, akik ritkán vagy egyáltalán nem szólalnak fel e tanácskozásokon, de a beszámoló — ha kiemeli a feladatokat és problémákat — gondolkodásra, jó meg­oldások megkeresésére kész­tet többeket. így születnek havonta, negyedévente tíze­sevei a munkások konkrét javaslatai, újításai. Ilyen volt az anyagos ládák szál­lítást útvonalának lerövidí­tése témájú újítás, mely 50 ezer forint fuvarbéremegta­karítást eredményez. Mod­róczki Jánosné anyagmegta­karításra tett javaslatot, Bá­lint János a festőben, Da­róczi Lajosné a befűzőbena baleseti lehetőségek csök­kentéséne, illetve a munka könnyítésére mondott hasz­nos észrevételt A szocializmus ügye iránti aktív segítőkészséget is kell látni abban, hogy az első negyedévben gyárainkban 200 újítási javaslatot adtak be a dolgozók, melyeknek előkalkulált népgazdasági megtakarítása félmillió fo­rint volt. Arról is sokat lehetne be­szélni, sok konkrét példát lehetne felhozni, hogy a vei zetőknek egy-egy egyéni beszélgetés során milyen sok tanácsot segítséget tud­nak adni a munkások, ha ismertetik és megosztják ve­lük gondjaikat. A kenderfo­nógyár vizesfonónőinek ész­revételei alapján, minőségi hibák esetén, azonn.al, tapo­gatózás nélkül lehet a ki­váltó okot megkeresni, fel­számolni. A használt se­gédanyagok nem jó minősé­ge, nem megfelelő mérete az átvételkor „elcsúszhat", de a munkások azonnal ész­revették a hibákat, azokat jelezték. így megtörténhetett a megfelelő intézkedés. Több olyan javaslat is született, amely munkaerő-megtaka­rítással járt L ehetne sorolni tovább a tényeket, de úgy hiszem, az eddig el­mondottak is elég meggyő­zőek arra; nem szabad el­hanyagolni — ami egy má­sik gondolatcsoportba tarto­zik —, hogy a munkásokkal való foglalkozás azt is je­lenti, törődni kell egyéni problémáikkal, gondjaikkal, nehézségeikkel, legyenek; ezek üzemiek vagy otthoni­ak. Sok tapasztalat mutatja, hogy azok a termelési egy­ségek érik el a jobb ered­ményeket, ahol jó a szellem és nyugodt a légkör, ahol valóban kialakult a vezetők és a beosztottak harmoni­kus, egymást megértő és se­gítő együttműködése. E té­ren is léptünk előre az el­múlt két évben. Egyre több művezető ismeri fel ennek jelentőségét, s igyekszik se­gítséget nyújtani vagy a se­gítség megadását elintézni. Több közbenjárás történt ré­szükről például gyermekek bölcsődébe vagy óvodába! való elhelyezésére, tanulmá­nyukat bevégzett gyermekek elhelyezésében, családiházr­építés segítésében stb. Az üzemi demokratizmus kérdéseinek köréből egy kis részről, a termelési tanács­kozásokról beszéltünk. Ta­lán azért is először erről, mert termelési értekezletek mindenütt rendszeresen van­nak — de minél előbb — több tartalommal kell meg­tölteni azokat Ne „muszáj" legyen elmenni egy-egy ilyen tanácskozásra, hanem kedv, a jól végzett napi munka egy része legyen, mert itt közös ügyünk kér­déseit beszéljük meg — kö­zösen. H a valamennyien azon munkálkodunk, hogy erősödjék és növe­kedjék az üzemi demokratiz­mus, akkor ez még vonzób­bá teszi gyárainkat, még aktívabbá az üzemek dolgo­zóit még nagyobb lesz a tettrekészség. Az üzemi de­mokratizmus kibontakozta­tását a kommunisták segí­tik. A demokratizmus széle­sítése egybeesik a fcangresa­szusi készülődés sok-sok ten­nivalójával, és meg la hoz­za a várt eredményt Balassy Sándor, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pártbizottságának titkára legáció tagjait a játékok történetéről, felújításáról és idei programjáról. Kölcsö­nös óhaiként fogalmazták meg vendégek és vendéglá­tók: jó lenne, ha Kuba vi­lághírű táncművészei is szerepelnének majd ezen a színpadon. Délután a KISZ újszegedi táborában egyenruhás úttö­rők sorakoztak fel: ők is a kubai delegációt várták. Kubai forradalmi dalt éne­rad a vendégeknek. Az út­törők piros nyakkendőjük­re íratták fel velük a ne­vüket, s minden őrsi nap>­lót a kezükbe nyomtak, hogy hagyjanak látogatá­sukról írásos emléket. Egy p>erc innen a KISZ­fiatalok sátortábora. Itt. már ismét sok volt a kérdés a mozgalomról, az ifjúsági szervezet életéről. Láthattak a vendégek az esti tábortűz előkészületeit — a táborla­ÚJ szőlőfajták Július végétől október ele- kapható Csabagyöngye, de jéig azonos típusú, ropogós bogyói két és félszer na­nagyszemű, édes szőlő ke- gyobbak és keményebb hú­rülhet piacra, amennyiben súak. Augusztus közepén sikerül elszaporitani a há- már érett termést hoz az rom legújabb csemegeszőlő- ezzel csaknem azonos gyü­fajtát. A legértékesebb kö- mölcsű Pannónia kincse, a zöttuk a legfiatalabb, a most szeptember közepén már szü. elismert Olympia: július vé- retelhető az ugyanilyen típu­getől érik, akárcsak a most sú Attila. Magyar hetek Montrealban Az utóbbi időben Kana­da és Magyarország között eredményes kereskedelmi kapcsolatok bontakoztak ki. Az exportképes magyar ter­mékek megismer «• tését, a rragyar áruk iránti bizalom és ér itklődés fo ;ozását szol­ga'ja az az esemenysorezat, nn elyet a Magyar Kereske­delmi Kamara i *bb magyar intézménnyel szervez Mont­realban. A montreali ma­gyar hetek programja már elkészült. Randevú Magyar­országgal lesz a címe annak a kiállításnak, amelyet a Sheraton Mount Royal Szál­lóban készítenek elő. A ki­állítás anyaga: Magyaror­szágot ismertető fényképbe­mutató és több külkereske­delmi vállalat árukínálata. A kanadai kereskedelmi kö­rökben érdeklődésre számot tartó ruházati cikkekből kü­lön divatbemutatót is ren­deznek. A népművészeti cik­kek kiállításán bemutatja művészetét Molnár Gáborné kalocsai pingáló asszony is. A MEDIMPEX külön gyógyszernapot, a TERIM­PEX és a MONIMPEX úgy­nevezett élelmiszernapot ké­szít elő, vagyis e szakkörök­kel rendez találkozót A montreali magyar hete­ket megelőzően Kanada má­sik nagy városában, Toron­tóban a nemzetközi vásá­ron találkozhatnak a látoga­tók a magyar árukkal. Szombat, 1966. augusztus fi. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents