Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-05 / 184. szám

Faust: senor O ncina X^UNGARI^y Robbanó temperamentum, Mraiság és bűvösen esengő hang. — valami utolérhetetlen eleganciával. Ilyen anyagból gyúrhatták az olasz tenoristákat. A bel canto évszázados tanműhelyéből csak úgy sorjáznak a világhírű nevek, akik közül néhánytól már a Szegedi Szabadtéri Játékok színpada is felejthetetlen élményt kapott. Két éve Alfonso la Morenanak, a mindig mosolygó olasz—spanyol „óriásbébinek" tapsolhattunk, s most Jüan Oncina következik. ö is spanyol származású és csupaolasz, jókedélyű, villanó tekintetű színpadhős, minden bizonynyal belopja magát a szabadtéri közönségének szívébe. Pályafutása a mediterránumban kezdődött, a Földközi-tenger túlsó partján, Algírban. Gitár mellett, rádióból kóstolgatta a nagv elődök, Gigli és Schipa tudását, filmen kapta az első operaélményt — nem utolsó sorban a magyar származású Eggerth Márta „jóvoltából" —, íSomogyiné felv.) a Bohémélet. Az algíri konzervatóriumból hamarosan útnak Indult a Gibraltár felé, és a spanyolországi tanulmányokból már olaszos énekiskolát szerzett. Az első fellépés azonban itáliai földön várta. Bolognában a Sevillai borbély Almavivájának maszkjában mutatkozott be a tenorhangra különösen fogékony olasz közönségnek. • Amikor hangja erősödött, átrándult a nagy, lírikus feladatokra. Verdi és Puccini művek kerültek a repertoárba. Néhány hete a kanadai Montrealban parádés szereposztásban került színre a Traviata és Bohémélet. A „kis karmester": Roberto Benzi dirigált, Tito Gobbi, Renata Scotto és Jüan Oncina voltak a főszereplők. Faustot eddig mindössze kétszer énekelt: egy spanyolországi fesztiválon és Bécsben, a Staatsoper-ben. Most Szeged következik, a szabadtéri színpad, amitől Oncina kicsit tartott. — Mikor az első próbán markírozva beleénekeltem a mikrofonba, nem hallottam semmit — meséli. — Akkor átváltottam komolyabb hangerőre, mintha kinyílt volna a tér. Senor Oncina az opaöjal fesztiválról jött Szegedre, s Verdi és Puccini operákkal az osztrák fővárosba tart, ahol Bernstein vezényletével a közelmúltban énekelt az átrendezett, nagysikerű Falstaffban. Bécs után jöhet aztán az új szerep: Don Jósé, a Carmenbői. Nlkolényt István Polémia egy adó körül Munkabér vagy tiszteleídíj a tszcs-vezetők járandósága ? Paliasvili a grúz zenéről Szerda este érkezett Szegedre V. Paliasvili profeszszor, a Grúz SZSZK népművésze, aki a szegedi szabadtéri játékokon a grúz balettegyüttes műsorát vezényli. Paliasvili professzor az évekkel ezelőtt Szegeden is járt Alekízander Gauk és Melik Pasajev tanítványa, a tbiliszi zeneakadémián tanít, s most arra kértük, beszéljen hazája zenei életéről, konkréten a nálunk bemutatásra kerülő balettekről. — Grúzia zenéje az európai, összoroszországl és keleti hatások nagy konglomerátuma — mondta a karmester. Macsavariani és Toradze művel, az Otelló és Gorda, grúz nemzeti balettek, s a Szegedre látogató együttes legjobb műsorszámai. Jellegzetes muzsikájuk Autogramok a grúz népzenéből fakad. A Zaharij Paliasvili — 3 nagy operája nemzeti büszkeségünk —, Arahisvili és Meliton Balancsivadze nyomdokain haladó Macsavariáni és Toradze, a grúz zenei élet legújabb nemzedékéhez tartozik. Macsavariani most fejezte be a Hamlet komponálását, Toradze két balettjének — a Gorda és Békéért címűeknek — librettóit V. Csabukiani, Leninés Állami díjas művész, a Szovjetunió népművésze írta. Grúziában különösen fejlett az énekkari kultúra, jóval magasabb színvonalon 611, mint a hangszeres zene. Emberek, akik sohasem láttak kottát, ha összeverődnek, három szólamban énekelnek népdalokat! Országunkban területileg és nyelvileg különféle népek élnek, más-más jellegű zened kultúrával. Ezek képezik a mi szerzőink muzsikájának kimeríthetetlen tárházát. N. I. Hosszú hónapok óta folyik a vita a Csongrád megyei Illetékkiszabási Hivatal ós a mórahalmi Haladás Tszcs vezetői között A polémia arról szól — s ez a vita nem egészen olcsó —, hogy a tszcs vezetői (elnök, főkönyvelő, párttitkár stb.) a gazdaság irányítását — amely közel 6000 hold — munkabérért vagv tiszteletdíjért látják-e el? Amennyiben az utóbbit fogadjuk el (és sajnos, az Illetékkiszabási Hivatal ezen az állásponton van. apii véleményem szerint megalapozatlan), akkor a kapott „tiszteletdfj"-at annak nagyságától függően 6—20 százalékig adóztatják. Ebből az álláspontból kiindulva a tszcs vezetőinek pénzjövedelmét az elmúlt év szeptembere óta két esettől eltekintve jogtalanul adóztatják. Ez a probléma az adóztatás jogtalanságán túlmenően azért is nyilvánosságot érdemel, mert több tszcs-t (Mórahalom. Zákányszék, Szatymaz. Ásotthalom stb.), valamint az egy-egy termelőszövetkezeten belül több vezetőt (6—8) érint, s talán a nyilvánosság segít abban, hogy a hosszú idő óta folyó áldatlan és eredménytelen vitát megoldja. Régen és most Az alábbiakban az eddig folytatott gyakorlatot illetőleg az e kérdésben kialakított koncepció tarthatatlanságát szeretném elméletileg bizonyítani. A kérdés lényegét a következőképpen lehetne megközelíteni: egyrészt a vezetők díjazása munkabérnek, vagy tiszteletdíjnak minősül-e?; másrészt a földdel rendelkező, s egyben pL főkönyvelői beosztályban munkát végző személy jövedelme (amelyet a fenti minőségben végzett munkájáért kap) külön-külön adóztatható-e? Az első kérdésre válaszolva: a vezetők jövedelmét tiszteletdíjnak tartó koncepciót megítélésem szerint határozottan el kell utasítani. A hivatal álláspontja az 5— 6 évvel ezelőtt álláspontnak megfelel, de ma már a körülmények lényeges megváltozása következtében tarthatatlan és a bekövetkezett fejlődéssel — szokvány szavakkal éljek — nem tart lépést Ma ezek a gazdaságok, öszszevonások és egyesülések következtében 5—6 ezres hold fölé emelkedett gazdaságokká nőttek, s a közös telepítésű szőlő- és gyümölcsterületük is több száz holdra nőtt. A gazdálkodás gyors ütemű fejlődése nyomán a Haladás Tszcs évi forgalma mór (az elmúlt évet figyelembe véve) eléri a 20 millió forintot. Ilyen gazdaság vezetése — szemben a kezdeti időszakkal — átgondolt vezetést, termelési és értékesítési tervek készítését, a Pénzügyminisztérium által előírt pénzgazdálkodást stb. igényel. Korábban a vezetők, a közös tevékenység hiánya, s egyéb kezdeti időszak nehézségei folytán előálló okok miatt hetenként egyszer-kétszer be-benéztek. havi 800 forint tiszteletdíjért a tszcs irodájába, ma viszont a tszcs-központban üzemszerű tevékenység folyik, heti 48 órában — a tszcs munkarendjének megfelelően —. s a vonatkozó törvényerejű rendeletben (1964. évi 16. tvr.) meghatározott munkabérért. amelv a korábbi „tiszteletdíj" 3—4-szerese. A megélhetés alapja A fenti körülmények, illetőleg tények úgy gondolom elegendők ahhoz, hogy a vezetők díjazásónak jellegét egyértelműen ne tiszteletdíjnak. hanem „munkabér"nek. Illetőleg munkabér jellegű részesedésnek nyilvánítsák. Ehhez talán még egy megjegyzés kívánkozik: általam ismert szómos olyan vezető van, akinek a termelőszövetkezetből származó jövedelme („tiszteletdíja") megélhetésének egyetlen és csaknem kizárólagos alapja. A másik probléma a főiddel rendelkező (földet bevitt) vezetők kétszeres adóztatása. A kétszeres adóztatás elméleti alapja az idézett hivatal álláspontja szerint az, hogy az ilven helyzetben levő vezetők ..főjovedelmét" a földből származó jövedelem képezi, s az a havi 3000 forint. amit mint pl. főkönyvelő kap. csak amolyan kiegészítésnek. illetve az általuk használt terminusnak megfelelően „tiszteletdíj"nak számit. Ez a felfogás több szempontból is kifogásolható. Először: a földdel rendelkezők, mint tulajdonosok. tulajdonosi szempontból az általános szabályok szerint vannak adóztatva, tehát a földből (a gazdálkodásból) származó „fő" jövedelem már adóztatott jövedelmet jelent ezért azt más vonatkozásban ismételten adóalapként számításba venni nem lehet. Másrészt ezek a vezetők — mivel kötött és meghatározott munkaidőben dolgoznak — nem maguk, hanem alapvetően családtagjaik végzik el a gazdálkodással járó teendőket. Másként szólva: az emlegetett intézmény felfogása szerint minden földdel rendelkező tszcs-tag — aki egyéb munkavégzéssel szerzett jövedelemhez jut — az az adott jövedelem után adóköteles, mivel ..fő" jövedelmét a földhasználat képezi; Ezt viszont úgy gondolom, senki sem fogadhatja el az adóztatás elméleti alapjar ként. Sürget az idő A fenti gondolatok — a teljesség igénye nélkül — azt kívánják szolgálni, hogy az adott kérdésben elhúzódó vita az adóztatási politikánk szellemének megfelelően végérvényesen lezáruljon. Ezt kívánja a tszcs-k racionális vezetéséhez fűződő érdek, amely többek között a jogtalan adóztatás és az ezzel járó zaklatás megszüntetésével biztosítható. Dr. Siklós Sándor 1(Metzger Károly felvétele) Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, érdemes művész, Az ember tragédiájának egyik szereplője most Újszegeden, a Bérkert utcában lakik. A művészt az egész környék isineri, és nem g.vőz az autogramkérőknek eleget tenni Pillanatképek az Eszperantó Múzeumból A szegedi Somogyi Könyvtár keretében működik az ország egyetlen eszperantó múzeuma és könyvtára. Barátságos, kellemes, növényekkel díszített kis terem, ahová szívesen megy a látogató. Évről-évre nő ez érdeklődők száma, főleg a műszaki tudományos irodalom iránt. Most készül egy eszperantó magyar műszaki szótár. A forrásmunkákat a szótár elkészítéséhez a Szegedi Eszperantó Könyvtár szolgáltatta. Az idén, mondhatni a világ minden tájáról, érkeztek látogatók. A pécsi, illetve a budapesti eszperantó világkongresszusról sokan eljönnek a szegedi múzeumba is. i Szerdán csak egy nap alatt hat országból érkeztek érdeklődők: Romániából, Hollandiából, Bulgáriából, NyugatNémetországból, Franciaországból és Csehszlovákiából. A vendégeket Farkas Ernő tanár, az Eszperantó Múzeum vezetője tájékoztatja fáradhatatlanul. Élményt jelent lapozgatni a múzeum emlékkönyvében. A francia delegáció tagjai közül egy tanárnő, Margueriete Collen La Havreból írja: Nagyon szép ez az ország és kedves a népe. A szabadtéren látott előadást (Madách: Az ember tragédiája) életem legszebb élményei közé tettem. Viszsza jövök!" A holland vendégek kedvessége is megkapó: itt minden tetszik, ide vissza kell jönnünk — írják. És így megy nap mint nap, a világ minden tájáról jönnek az érdeklődők, egy nyelvet beszélő emberek. S. É. GYORSPOSTA « GYORSPOSTA GYORSPOSTA « GYORSPOSTA Beázott a mennyezet Az IKV-t évek óta kértük, hogy a József Attila sugárút 4. számú házban levő lakásom mennyezetbeázásán segítsenek, mielőtt az a fejünkre zuhanna. A legutóbbi felhőszakadás minden eddiginél súlyosabb volt. Orvoslásért Önökhöz fordulunk kérdésünkkel: a lakóknak csak kötelességeik vannak, jogok nélkül? Magyar Lászlóné nyugdíjas dr. Sipos György egyetemi docens Levélíróink panaszára a József Attila sugárúti házkezelőségnél Tarjáni József technikus a következőket válaszolta: — A szóban forgó ház tetőzetét csak teljes felújítással lehet tökéletessé tenni, annyi rajta a fagyott cserép. Soros munkáink között szerepel a ház tetőzetének javítása is, amelyet rendszeres TMK-ban végzünk, csak egy kis türelmet kérünk. Cipőjavító nélkül Teimel György, Odessza-lakótelepi olvasónk szerkesztőségünknek írt levelében kérdi: miért nincs az ottani üzletsorban egy cipész ktsz is. • Olvasónknak jogos a kérdése, amelyre Mison Gusztávtól, az I. kerületi tanács vb elnökétől kértünk választ. A többi között hangsúlyozta: az üzlethálózat teljes kiépítése nincs még befejezve, mint ahogy a lakótelep építése sem. Cipőjavítást a Bérkert utcai szolgáltató házban lévő ktsz végez. Ez a lakóteleptől mindössze két villamosmegállónyira van. Emellett magánkisiparosok is dolgoznak a környéken. Az igényeket átmenetileg a meglévő lehetőségek kielégítik. Belvárosból Alsóvárosra Szegedi szülők aláírással kaptunk panaszlevelet, hogy az Oskola utcai gyermekkörzeti rendelő hosszabb idő óta zárva van. • Dr. Dudás Béla, a Szeged mj városi tanács egészségügyi osztályának vezetője közölte, hogy a szóban forgó gyermekorvosi rendelő átmenetileg azért szünetel, mert az orvos szabadságát tölti, viszont a védőnők továbbra is ellátják szolgálatukat. Jelenleg szintén a Belvárosban, a Takaréktár utcai gyermekszakorvosi .rendelőben látják el a kis betegeket, amíg az orvos szabadsága befejeződik. Tehát nem kell most már Alsóvárosra fáradni. Zajos utcák Vasárnap hajnaltól a déli órákig nincs nyugalom és csend a Menhely- és a Rigó utcában — írják a környékbeli lakók —, mert ott folyik a motorkerékpárosok vizsgáztatása. * Polgár István, a KPM Tanintézetének szegedi vezetője közölte: a hatóságok ezt a helyet jelölték ki vizsgáztatásul, amely reggel negyed 8-tól 12-ig tart. Más alkalmasabb helyet nem találtak Szegeden számukra. Az viszont helyes lenne — mondotta —, hogy a vizsgázók reggel 7 óra előtt ott ne motorozgassanak. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK Kossuth Rádió 4.30 Hírek. Időlárás. 4.SÍ Hajnaltól reggelig... 4.39 Falurádió. 5.00 Híre!!. 5.30 Reggeli krónika. 6.00 Hírek. 6.39 Hírek. 7.00 Reggeli krónika H. 7.15 Körieti időiérás. 7.30: Ül könyvek. 5.60 Hírek 8.05 Műsorismertetés. 8 20 Mit főzzünk? 8.28 Micimackó kuckója. 8.45 A vásárlók nevében kérem! 8.50 Tánczene. 10.00 Hlrek. 10.10 Öreg kutya sétál. .. 10.30 Edes anyanyelvünk. 10.35 Haydn-művek. 10.59 Lottóeredmények. 11.00 Emberrabló RT. 11.20 NéM muzsika. 11.57 Hallgatóink figyelmébe! 12.00 Hírek. Nemzetközi lapszemle. 12.15 Sámson és Delila. Részletek. 12.59 Budapest kulturális programjából. 13.00 Ami a lövő hét zenei műsoraiból kimarad ... 14.90 Hirek. 14.05 Kamarazene. 15.00 Üzenetek. 15.45 Vonaton. 15.54 CUier: A Vörös Hadsereg-nyitány. 16.0(1 HírekIdőjárás. 16.15 „KereszteshadJárat a szabadságért" I. 17.00 ötórai tea. 17.57 Hallgatóink figyelmébe! 18.00 Ml történt a nagyvilágban? 18.15 Hazánk hírei. 18.20 Ü] zenei újság. 18.47 A cigánybáró. Közben: 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.20—20.29 Sporthíradó. 21.30 „Ö. béke. béke!" 22.00 Hírek. 22.20 Lutoslawskl-művek. 22.59 Könnyűzene. 24.00 Hírek. Időiárás. 0.10-0.28 Richárd Stra. uss: Salome-Salome áriája. Petőfi Rádió 4.30—10.57 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. Közben: 8.20 -6.30 Torna. 10.00—12.30 Zenés műsor üdülőknek. 13.45 Időjárás- és vízállásjelentés.. 14.00 Operettrészletek. 14.30 Válaszolunk hallgatóinknak 15.00 Hírek. 15.05 Heti hangversenykalauz. 15.43 Bélyeggyűjtők ötperce. 15.48 A makrancos királylány. 17.00 Hírek. 17.09 Hangverseny a stúdióban. 17.45 A referm és a munkaerő-gazdálkodás. 18.90 Hanglemezgyűltők húszperce 18.20 Népi muzsika 19.00 Hirek. 19.10 ManónLescaut. 19.42 Láttuk, hallottuk. 20.02 Prágai tavasz. !966. Közben: 21.00—21.05 Hirek. 21.45 Népdalok. 22.00 Ami a Jövő hét zenei műsoraiból kimarad . . . 23.00—23.15 Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió 9.30 Klasszikusok a képernyőn: Ahogy tetszik. Shakespeare vígjátékának magyarul beszélő filmváltozata (Ism.l 11.00 Telesport. (Ism.l Jugoszláv televízió 18.25 Műsorismertetés. 18.30 Tvújdonságok. 18.45 Népi muzsika. 19.00 Riportműsor. 19.15 Zene. mindenki kedvére. 19.40 Jó élsza. kát. gyerekek! 20.00 Tv-hiradó. 20 3o Játékfilm. 22.00 Hírek. Román televízió 17.00 Iskolások műsora. 18.90 Tv-híradó. 18.15 Hangszergyűltemény. A gitár és rokonai. 18.30 Népi táncok. 19.00 Heti szemle 20.00 Bemutató előtt. 20.15 Mamaia 1066. 20.55 Román könnyűzene és előadói. 21.15 Bolgár operaénekesek. Péntek, 1966. augusztus 5. OEL-MAGYARORSZAG 0