Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

Mezőgazdasági szakmunkásképzés A mezőgazdasági szakmunkásképző iskoláknak az 1966— 67-e.s tanévben csaknem 16 ezer növendékük lesz, közülük 6 ezer az első éves. A mezőgazdasági szakmák iránt az idén nagyobb volt az érdeklődés, mint eddig bármikor, 12 megyében máijóval a felvételi határidő előtt legalább annyi, vagy több tanulóval kötöttek szerződést, mint amennyit eredetileg terveztek. Egyes szak makra, főleg a sertéstenyésztőre és a szőlőtermesztőre azonban még mindig kevés a jelentkező. Az új tanévre tovább bővült a mezőgazdasági szakmunkásképzés hálózata: az eddigi negyven iskolán kívül szeptember elején nyolc új intézmény nyitja meg kapuit. Színházbarátok köre A napokban szerkesztőségünkben járt a Szegedi Nem• zeti Színház új szervezőtit1 kára. Tőzsér Gábor. A napokban szerződött ide Ka. ! posvarról, s máris érdekes ; híreket hozott. Ha gyakorlat lesz az előzetes információból, akkor az új évadban végre megalakul a Színházbarátok Köre. Az ísmereti terjesztő társulattal karölt| ve szervezendő klubba bevonják majd a város valamennyi színház iránt aktívan érdeklődő dolgozoját. A j program komolynak ígérke| zik. Nagyobb jelentőségű előadasok, bemutatók előtt meghívott szakemberek tartanak referátumokat, a szinház érdekelt képviselői számolnak be a darab előkészületeiről. A bemutatók után vitákat, rendeznek a rendező és főszereplők közreműködésével. Hasonló céllal alakították meg mindkét szegedi egyetemen az ifjú színházbarátok körét. A színház a jövőben fokozottabban kíván támaszkodni a város közvéleményére, s ebben különösen hasznosnak ígérkezik a Színházbarátok Köre. Tőzsér Gábor elmondta még. hogy jói halad a bérletezés. Jelenleg máris több sorozatot adtak el, mint tavaly Ilyenkor. A tizenkétezredik bérlettulajdonost egyébként a színház igazgatósága ünnepélyes keretek között megjutalmazza. A magyar kultúra nagykövetsége Fekete krónika két vasasüzcmbol A szegedi üzemekben 1963 első felévéhez képest közel 20 százalékkal emelkedett a balesetek száma. Mintegy két és fél ezer dolgozó vált hoszszab.b-rövidebb Idóre munkaképtelenné. A két számadat súlyos helyzetet tükröz, ami kérlelhetetlenül gondolkodásra késztet: vajon elkerülhetetlenek az emberek egeszségében és az anyagiakban egyaránt tetemes károkat Okozó üzemi balesetek? Unnyagság, nemtörődömség A szegedi öntöde nehézIpari üzem. ,.Az olvadt vassal nem lehet játszani" — mondogatják az itt dolgozók, de sajnos olykor csak mondogatják és nem hallgatnak saját magukra sem. Megnéztem egy esapolást az új kúpoló mellett. A szertefröccsenó, sziporkázó vas mellett a dolgozókon alig volt vedöeszköz. Miért? — kérdeztem meg Farkas Zoltántól. a biztonsági megbízottól. Valasza nagyon tanulságos. — Legtöbben hanyagságból vagy nemtörődömségből felejtik le a lábszárvédőket. Az idősebb szakik szerint ez csak akadályoz a munkában. több bajt okoz, mint KUlfMdl e» hszsl fsttálú löiriieperpalánta kilátó gvakóffiíttrt d»r»tozként 3J filléres árbsn kaoható. minden mennyi, séeben a forráskút! Hali oas Tsz-nél. Telefon: Forráskút 1». x. K. 415. Áramszünet Az Áramszolgáltató Vállaia* kózll. hory 1H«. aua. tótól steotember >0-r« lódszakos áramszünet lesz az alábbi területen Göndör sor. Páoai ú.. Fadrusz .János u. közön. k. 11 723 Orvosi orthooád műszerész ipari tanulót felveszünk szakmunkásként a ízeg-dl teleore. Az lrarttaniló-oktatás Budaörsien kolléBluml ellátással Gv SRvar.zatl Seeedeszkf zrvar. Kálvin ter 3. S. M 3Í" hasznot hajt A szép szó, a folytonos figyelmeztetés nem ér semmit. Megpróbáltunk erélyesebb eszközöket is — eredménytelenül. A jelenleg használt védőeszközök: lábszárvédő, szemüveg, valóban nem a legjobb. Az előbbi kényelmetlen, töri a lábat, az utóbbi bepárásodik. Fogyatékosságuk azonban mégsem lehet ok arra. hogy mellőzzék, és ezzel szinte előmozdítsák az égési sérüléseket! Az öntödei statisztika önmagáért beszél. Az idén kétszerannyl a baleset miatt kieső munkanapok száma, mint volt tavaly: elérte a 457-et. Az első félévben 22en szenvedtek égési sebeket. Az üzem vezetősége új munkavédelmi programot dolgozott ki. A gondaüanokkal szemben szigorú intézkedeseket hoztak. Külön balesetvédelmi oktatást szerveztek és fokozottabban előmozdítják a munkavédelmi újítások készítését. Remélik, hogy ezután végre kevesebb baleset fordul elő az üzemben. Tanulságos esetek A DÁV-nál 2500-an dolgoznak. hatásköre nagy területet fog at A villanyáram veszélyes dolog, nagyon óvatosan kell vele bánni. A vállalatnál ismét sok. 26 baleset fordult elő az első félévben. A négy üzletigazgatóságon, Baján, Békéscsabán, Nagykörösön és Szegeden összesen 790 munkanap, azaz 6300 óra esett ki a termelésből üzemi balesetek miatt. A DAV az utóbbi két évben jó termelési eredményével elnyerhette volna az élüzem címet. Hogy ez mégsem igy történt, azt két halálos baleset okozta. 1966 első félévében is majdnem két tragikus baleset fordult elő: Baján az egyik hálózatszerelő csoportvezető kapott áramütést, Makón szintén gondatlanságból egy szerelő „csak úgy, a védőrácson keresztül" benyúlt a 20 kilovatos megszakító kacsolóba és áramütést szenvedett. Szinte a csodával határos, hogy a két dolgozó életben maradt. Még tanulságosabb a pálmonostori eset. A szerelők úgy ástak ki egy villany oszlopot és szabadították meg támasztékaitói, hogy közben egy társuk az oszlop tetején dolgozott. Az oszlop eldőlt, az ember súlyosan megsérült. Megdöbbentő, hogy szakképzett munkások a józan ész elemi parancsait is igy semmibe veszik! Felelősségre nevelniI Az országos statisztika szerint az üzemi balesetek 95 százalékát a sérültek fegyelmezetlensége, gondatlansága, okozza. Az öntödében és a DAVnál tapasztalt tények is ezt bizonyítják: az öntőmunkás képes fittyet hányni az 1400 fokos vasra, a villanyszerelő a többezer voltos halálra. A jelenlegi helyzeten minden bizonnyal csak egyféleképpen lehet változtatni: a dolgozók felelősségre nevelésével. Erre is van példa Szegeden. A kábelgyárban egy év alatt közel felére csökkent a balesetek száma. A recept? A fegyelmezetlenkedőket, a gondatlanokat, a balesetek okozóit minden esetben felelősségre vonják. A művezetőket kötelezték a balesetekből származó károk megtérítésere, ha kiderült mulasztásuk. A kötelező munkavédelmi szemléken kívül havonta tartottak rendszeres vizsgálatokat. Az eredmény: egy év alatt rend lett. A másik példa a szegedi kéziszerszámgyár. Az üzemben szinte ..divat volt" a munkavédelmi szabályok megszegése. A szigorú felelősségre vonás, a gyakori ellenőrzés. az „unos-untalan" tartott munkavédelmi oktatás itt. is segített. Egy év alatt felére csökkent a balesetek száma. Matkó István Az idén egy hétig tartott a kánikula Párizsban. Ismerőseink azt mondják: mi hoztuk. De aztán hétfőre virradóra egy kiadós eső me^ az északi szél kisöpörte a zeg-zugos kis utcákról és a, széles sugárutakról, körutakról a fülledt, verítékező levegőt, s a Louxembourgkert fáinak szállongó, sárga levelei eszünkbe juttatták Ady hangulatos sorait: Párizsba beszökött az ősz ... Irodalmi emlékek között * A reggel hővös, amint csupa magyar irodalmi emlék között útnak indulok. Az Hotel des Balcons ad szállást nekünk is, mint épp hatvan éve Adynak: emlékét a Francia—Magyar Társaság jóvoltából tíz év óta domborműves márványtábla őrzi a bejáratnál. Mondják, gyakoriak is itt a magyar szállóvendégek. Pár lépésre innen, az Odeon tövében, a Racine utca és a Monsieur le Prince utca sarkán még ma is ott a pék, akiről három évtizede párizsi versében Radnóti Miklós szólt. Igaz, most fermentura anuelle, az évi szabadság miatt zárva van, mint az üzletek, műhelyek kétharmada általában, s mint ahogy az itteniek folyton emlegetik, kétmillió párizsi van augusztusban távol a fővárostól; a mostani forgalom hírül sem hasonlít az igazira. Ám azért a Szent Mihály útján, ahol Ady latta megerkezni a párizsi őszt, a Boul' Midien, most is hömpölyög a nép, gyalog és gépkocsin. S a Cujas utca sarkán, mint Radnóti idejében, most „kissé lejt a járda", ahogy a költő írta ... A Szent Mihály útjával párhuzamosan Szent Jakab utcából nyílik a viszonylag csöndes Pierre Curie utca, A 18. sz. alatti magánház harmadik emeletén találjuk a Magyar Intézetet, A kapu alatt szerény kis réztábla igazít útba: Institut Hongrois. Az intézményt a húszas években azért létesítették, hogy központja legyen az itt tanuló magyar ösztöndíjasoknak. A Centre d'études hongroise a fölszabadulás után, most húsz éve lett Magyar Intézet. A névváltozás jelzi szerepének, feladatkörének bővülését. Előadások, hangversenyek, kiállítások — A Magyar Intézet hivatalosan kitűzött célja — mondja Báti László, aki 1961 októberében vette át Gereblyés Lászlótól az intézmény vezetését — a magyar—francia kulturális kapcsolatok ápolása a két ország között megkötött egyezményekben megszabott föladatok végrehajtásával. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt az örvendetes jelenséget, hogy a politikai kapcsolatok javulásával párhuzamosan megszaporodtak a kulturális csere alkalmai is. Az intézet elsősorban szervez. összehozza a kultúra és a tudomány magyar és francia művelőit, az azonos vagy rokon kutatások szakembereit. Ha kijön ide tanulmányútra mondjuk egy vegyészprofesszor, az Intézet műszaki Ki zeazdaráti technikumi vé»zettsé««el bérelszámo'ó iminkHkhrbe f-lvest « 9ieaed és Vidéke Körzeti Fmsz. OvakorlstMl rend'lkezök elínvben Jetentke. zés: Szeged. Sz-»nt tstván tör 3. S. SS 375 Csudajókat szórakozom mostanában Miközben valamelyik ismerősömmel beszélgetek, hirtelen nekiszegezem a kérdést: — Mt szólsz az ingemhez? ... Angol Import, Ilyenkor kétféle magatartásnak lehetek tanúja. Az emberek nagvrésze egykedvűen vállat rándít, némelyek azonban felcsillanó szemmel lépnek közelebb. Izgatott kézzel tapogatják meg rajtam az. innét, mutató- és hüvelykujjaik között morzsolgatják, hogy Dicsérik az ingemet milyen a fogása. Aprólékos szakértelemmel nézik végig a gombokat, a gallért. a kéeelót, miközben elismerően bólogatnak. Még csettintenek is néha: — Ez igen. Hiába, ami angol az angol. Tudnak, na. Megérdeklődik persze azt is. mennyi az ára. S amikor kissé a ggcida Imasan kimondom. hogy bizony 280 forintot gomboltam le érte a szomszédomnak, akinek a disszidens ángyikéja küldte csomagban, rögtön vigasztalni kezdenek: — Nagyon megéri, hidd el. Rendkívül különleges kelme, tartós holmi, az egész kidolgozás finom, úri ízlésre vall. Azt mondják, s igaz, is: az a drága, ami olcsó. Hol kapnál te nálunk ilyen anyagot — Na tessék! Ezekután hogyan merjem megmondani n«kik, hogv az én nagyszerű, szuperjó, csodálatos ingemet a feleségem 60 forintért vásárolta Szegeden, a leértékelt áruk boltjában. Tudom, ?.z emberek nem szeretik, ha beugratják őket. De csiklandoz az ördög, s nem bírom sokáig. Komoly ábrázattal ismertetem velük a prózaii valóságot. Az már önvédelem a részükről, hogv az. istennek sem akarják elhinni. F. N. L és természettudományi ügyekkel foglalkozó munkatársa, Medvegy Pál tüstént tudja, kit kell meghívni, hogy ismertesse vele. Kitűnő kapcsolataik vannak az egyetemekkel, a szomszédságban leső Sorbonnc-nak, orvosegyetemi karokkal, műszaki intézményekkel. Ha a társadalomtudományok müvelője érkezik otthonról, fíene Ede vagy maga Bati igazgató veszi gondjaiba: ők mindketten francia nyelvészek, az irodalmi, nyelvi kapcsolatok ápolása hárul rájuk. Báti László emellett még a magyar zene terjesztője is itt, ahol — érdekes módon — kevésbé ismerik zeneművészetünk értékeit, mint mondjuk az angolszász világban. A közelműltban mégis szép közönséget vonzott az Intézet házi hangversenyeire Gabos Gábor, Hernádi Lajos és Fischer Annié egy-egy zongoraestje. Érdeklődést keltenek az irodalmi előadások is. A kitűnő író, Rousselot franciára ültette át Az ember tragédiáját, s két-három francia színész közreműködésével, szemelvényesen, itt ismertette meg a magyar költészet francia ismerőivel, kedvelőivel. Tavaly ősszel a mai magyar költészetet bemutató esthez már kicsi lett volna az intézet: az Alliance Francaise pompás színháztermében Rousselot és Szabolcsi Miklós, a Sorbonne magyar vendég-professzora bevezetője után, Gazai Gábor és Juhász Ferenc jelenlétében Surányi Ibolya magyarul, két francia előadóművész pedig méltó fordításban adott ízelítőt líránkból Adytól József Attilán és Radnótin át mai költőinkig. Nemrégiben Somlyó György tiszteletére gyűltek össze a párzsi költők, köztük Pablo Neruda, s az eppem kint járó Illyés Gyula. A kitűnő francia poéta, a magyar költészet ismert francia tolmácsolója, Guillevic méltatta költőtársa és barátja életművét, verseiből pedig Csernus Marianne, a magyar poéta felesége mutatott be néhányat Része volt az Intézetnek a Petit Palais-ban rendezett nagy sikerű magyar képzőművészeti kiállítás előfeltételeinek megteremtésében, s nemrég hazatért munkatársának, Molnár Gézának eléggé nem méltányolható érdeme, hogy egy Párizsban élt és elhalt kitűnő magyar festőnek életmüve hazakerülhet: a Tihanyi-h agyat ék már az Intézetben várja, míg útrakelhet. Jelentős visszhangot váltott ki Köpeczi Bélának, Sőtér Istvánnak és Rényi Alfrédnak az Intézetben tartott előadása. De a magyar tudósok nemcsak itt, hanem számos francia egyetemen is tartottak előadásokat: Dijonban, Rouen-ben, Bordeaux-ban. Strassbourg-ban, Clermont-Ferrand-ban. Szegediek Párizsban Érthető, ha az iránt érdeklődöm: szegediek szerepelnek-e a Magyar Intézet gondozta kulturális megmozdulásokban? — Szép számmal —nyugtat meg Báti igazgató, és már sorolja is az ismert neveket. Áprilisban Mérei Gyula professzor a Sorbonne Szláv Intézetében a dunai konföderáció történetével foglalkozó kutatásairól és Jászi Oszkárról, májusban Wittmann Tibor egyetemi tanár Párizsban és Bordeauxban is a németalföldi történelem problémáiról adott elő. Dicséri Báti László a szegedi és a lille-i egyetem történészeinek erősödő kapcsolatát, említi Trénard professzor szegedi vendégelőadásait. Közbevetett megjegyzésemre, hogy a dijoni folklórfesztivál és a mi szabadtéri játékainknak Balázs Bcla álmai szerinti megvalósítása rokonságot teremthetne a két város közt, megjegyzi, hogv Dijonnak Péccsel van kialakulóban testvérvárosi kapcsolata: a két egyetem jogi kara kezdte a barátság kiépítését. Szeged — javasolja a Magvar Intézet igazgatója — Lillelel fűzhetné szorosabbra tudományos, kulturális kapcsolatait. Szegedi jogászprofesszoraink is kivették részüket a magyar—francia szellemi cseréből. Antalffy György Dijonban, Martonyi János a Sorbonne-on tartott előadást, Kovács István a Magyar Intézetben. A múlt év végén Antal József, a Dél-' alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhelyettese a humusztalajok hasznosításáról számolt be francia kollégáinak. A csereprogram keretében Koltay Miklós klinikai adjunktus a gyermekgyógyászat kérdéseit tanulmányozta. Április óta a Laboratorie de Palynolofiíte-ban dolgozik a József Attila Tudományegyetem Növénytani Intézetének adjunktusa, Kedves Miklós, ö a Magyar Tudományos Akadémiának és a francia tudományos kutatások központjának (Centre National de la Rechenshe Scientifique) külön megállapodása keretében folytat egy éven át tanulmányokat. S a Magyar Intézet útján került a közelmúltban a lille-i egyetemre magyar lektornak fél évre Madácsy László docens is. Utódja most Magyar Miklós, a debreceni egyetem adjunktusa. A Sorbonne-on is van magyar lektor, a budapesti Címer Károly. Polliéban Györy János budapesti egyetemi tanár középkori francia irodalmat és nyelvtörténetet ad elő az egyetemen. Évente körülbelül 15 társadalomtudománjú és 30 műszaki-természettudományi képzettségű hazai szakember, főként egyetemi hallga tő, de gyakran végzett kutató is kerül ide két, öt, hat hónapra szóló ösztöndíjjal. A szegedi Holopán Anna oly kiválóan szerepelt Dijonban, hogy négyhónapos ösztöndíját az egyetem megkétszerezte. A kiválóak híres intézményében, az Ecole Normál Superieűrben 1964 óta két kitűnő fiatal romanista készül hivatására, a debreceni Oláh Tibor és a budapesti Szabics Imre. Franciák magyarórán Az intézet serkenti a franciák magyar nyelvtanulását is. Évente 35—40 akad, aki nyelvünket el akarja sajátítani. Rendszerint különleges cél vezeti őket: történeti kutatás Kelet-Európában, a zenei érdeklődés — Bartók révén I — vagy fordítói hivatás. De van, aki levelez valakivel és szeretne többet tudni a magyarságról. Olyan sem ritka, akinek nagyszülei magyarok voltak, s 6 most akarja megismerni ősei nyelvét, kultúráját Sauvageot professzor, az Ecole des langues orientales vivantes, az idegen nyelvek főiskolája finnugor tanszékének tanára tanítja őket nyelvünkre. A Magyar Intézet ad rendszeresen az 6 tanszékének is, a Sorbonne-on az általános nyelvészet tanárának, Perrot professzornak is hazai könyveket Az intézetben két hetente fordítói kör ül össze, megvitatják egymás műfordításait. Most éppen Kosztolányi Esti Kornéljából ültetnek át rendre néhányat,, ;TTV li!? Mire kikanyarodunk a Gay Lussac utcára, a kék párizsi égből lenyilazó napsugarak fölmelegítik a levegőt Mint otthon, vénasszonyok nyarán. Megyek megkeresni a Bonaparte utca és a Malaquais rakpart sarkán az egykori Hotel de Transsylvanie-t, Rákóczi házát. Erre a magyar emlékre is a Pierre Curie utca 18. sz. alatt hívták föl a figyelmemet. PÉTER LÁSZLÓ 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Va&arnap, 1966. augusztus 28