Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-26 / 201. szám

Megkétsserezffdlk a feldolgozott ktoloj mennyisége Országos olajtüzelési konferencia Pécsett, csütörtökön a dik, míg — ezen belül — a Technika Házában mintegy fűtőolaj termelése az 1960. 450 szakember részvételével évi egymillió tonnáról 2,4 megkezdődött a II. országos millió tonnára nő. Növek­olajtüzelési konferencia. A szik az intézményekben és hárqmnapos programsoroza- háztartásokban üzembehe­tot ar. Lőrinc Imre kandidá- lyezésre kerülő olajtüzelő be­tűs, nehézipari miniszterhe- rendezések száma is. Az Or­lyettes nyitotta meg, majd szágos Energiagazdálkodási dr. Vajta László és Papp Ta- Hivatal felmérése szerint más Az olajtüzelés fejlődése 1965-ben 5 ezer 300 olajégő és jelentősége Magyarorszá- volt az országban, 1970-ben gon címmel tartották meg pedig már ennek kétszeresé­vitaindító előadásukat. Egy- vei számolnak. részt összegezték a két év- A referátumot a hazai vei ezelőtt Egerben megtar- és külföldi gyártmányú olaj­tott I. országos konferencia tüzelő berendezéseket felso­határozatainak végrehajtá- rakoztató kiállítás megnyitá­sát, másrészt körvonalazták sa követte. A konferencián a további feladatokat. Utal- három szekcióban összesen tak arra, hogy az 1960—1970 húsz előadás hangzik el. A közötti évtizedben a hazánk- konferencia munkájában ban feldolgozott kőolaj külföldi szakemberek is részt mennyisége megkétszerező- vesznek. (MTI) ÍÉüSvona!, niszolnya Az őszi—téli divat A kisipari szövetkezetek dús. Mig a aakók az előző tervező laboratóriumának és évinél hosszabbak, a felöl­a szövetkezeti szalonoknak a kreációit a sajtó képviselői- tök kissé rövidültek, s tér­nék bemutatták a Gellért dig érnek. (MTI) Szálló gobelintermében. A kollekciót az Európában mo6t elterjedő fiatalos divatirány­zatok jellemzik. A ruhák rö­videbbek, sok a csak csinos fiatal Jájjyoknak szánt, jó­val a térdén felül érő mini­szoknya, amely azonban ősz­szel és télen csöppet sem célszerű, viszont ezt ellensú­lyozzák a hosszúnadrágos kosztümök. A ruhák között megtalál­ható az úgynevezett tubus vonalú, egyenes, lezser sza­bású, fölfelé álló vagy kám­zsás nyakkal. Továbbra is divatosak o geometrikus sza­básvonalak, amelyeknél a derékvonal vagy a moll alá, vagy a csípőre tolódik, sok érdekes anyag- és színkom­binációval kísérleteztek a tervezők. Az őszi-téli divat­ban előtérbe került a kétso­ros gombolású fazon megöl­Mennyien tanulnak? Az iskolákban most bo­nyolítják le a javító osztá­lyozó és különbözeti vizs­gákat, majd a pótbeíratá­3okat. A tanévnyitó ünnep­ségek szeptember elsején lesznek, a tanítás másodikán kezdődik. Az idei tanévben az álta­lános iskolákban mintegy l 400 000, a középiskolákban több mint 240 ezer diák tanul majd nappali tagoza­ton, 136 ezer gyereket írat­tak be az általános iskolák első osztályába és 58 ezer elsőst a középiskolákba. A dolgozók iskoláinak esti és levelező tagozatain csaknem 200 ezer felnőtt egészíti ki tudását A tantervi reform ebben a tanévben fejeződik be az általános iskolák nap­oali tagozatán, a dolgozók általános iskoláiban pedig most kezdődik. (MTI) Negyvenezer palack konyak Naponta negyvenezer pa­lack konyakot indítanak külföldre a Magyar Likőr­ipari Vállalat budafoki üze­méből. Vancouverbe próba­szállítmányt küldtek szilva­pálinkából, a moszkvai Bu­dapest étteremnek pedig kü­lönleges italokat szállítottak. Üzemképtelen új tejház A röszkei Kossuth Tsz kálváriája Közöltük lapunkban, hogy Tervező Vállalat készítette, a röszkei Kossuth Tsz is mo- illetve ide alkalmazta, adap­dern szarvasmarha-telepet tálta. építtet E hír mögött ott állt jut1 a StöSr tÜSESS áriáiról hiányzik a vaj Gyilkosok szabadságon Ügy látszik örökre talány éppen Itt, a csodálatos ad­marad számomra, miért kell riai üdülőhelyen rakoncát­két ország apparátusának lankodott az útjáha. Talpa összefogni azért, hogy egy alá csempészője pedig nem ilyen gyenge filmet összetá- más, mint fia feleségének koljanak. A szarajevói Bos- szeretője, aki viszont pon­na- és a berlini DEFA-cég tosan erre az alkalomra gyártotta ezt a kommersz- várt, hógy végre idegen or­árut, melynek egyetlen ér- szágban zsarolja múltjával téke, hogy krimi. Nota be- a svájci gyártulajdonost, ne manapság lassan márká- Amint kiderül erről a tlsz­vá dicsőül ez a fogalom: tességtelenségben megőszült, krimi. Bosko Boskovic is derék Jasselinről, hogy mi­olyasvalamit rendezett, ahol féle bűne van, az sem 1® pompás szálloda, luxus- het sokáig kétséges, a ny® villa, tengerpart, örökké mozótjszt miért tekinti any­gyanűs fényképész és fény- nyjra szívügyének leleplezé­képezőgép, sőt még éjsza- sét. De ezt már nem áruljuk kai sírjelen® és motorcsó- el, csak annyit: kár, hogy nakhan menekülő gyilkos a személyes bosszú, mely is_ egyaránt található S adott eset5en erénye lehet_ meghozza nem akármilyen ... ., . , ... . gyilkos. Egy „banánhéjon el- ne a tortenetnek, ezúttal csúszó" volt SS lágerpa- inkább valószínűtlenné te­rancsnok. Ez a banánhéj szi a históriát Szegedi muzsikus Nyugaton Hat és fél hónap® töltött kellerbe, majd München- népi zenekar útja, a „Caffe Nyugat-Németországban és Grünwaldba. Engels"-be. A 80 eves ceg Hollandiában Kiszin Miklós, München-Grünwald a nyu- tulajdonosa — csak nevrok® az Országos Szórakoztató- gatnémet milliomosok ked- na Friednch Engelsnek — zenei Központ Csongrád me- venc találkozási színhelye, de évente kétszer vált magyar gyei kirendeltségének veze- igazi nevezetességét a Ba- zenekart Három magyaros tője a zeneművészek szak- waria filmgyár jelenti. A jellegű uzemegysege műko­szer'vezetének vezetőségi tag- magyar származású kassai dik: a Tokaj Étterem, a R­ja. Díszes titulusa mellett Surovits Zoltán alapított itt roska Cukrászda es a kavé­persze sokkal körérthetőbb üzletet. Pusztai tanya fel- ház. ahol Kiszin Miklósok mestérséve tt van- id Laka- irata a magyar délibábos játszottak. tTc^f rép^ zenekarának hangulatát keltő varázserő- _ A vendéglátók teltfl­nagybőgőse. Tavaly október- vei vonzza ide a vendégeket nöen sokat profitálnak raa­hpn »7 fővára® zene í . . , gyar nevekből, ételekből, ^LLlavloSho?: Érdekes és nevetséges üaloktrél és muzsikusokból. együtteshez, mely Düssel- Közülük többen háborús ~ holTa^dok szeretik a m® dorfba kapott meghívást. így (kivándorlók, hajdani gró- „J1 ^ ® került a Hágl Étteremből fok, bárók, akik a magyar­először az ottani Zigauner- országi népművészeti boltok- Kat' a Konynat, a Dorc>Kat • • • ból összevásárolt berendező- Á hfres ím<s$ sek, asztalok, szekek falfres- r kók és nem utolsósorban a Még sok mindent mesélt magyar zenészek, szakácsok, Kiszin Miklós a zenész szak­pincérek miatt járnak erre szervezet irodájában, ahol múltat álmodni. napi munkája közben talál­Érdekes és nevetséges, hogy tuk. Nem az egyszeri utazó­ezek az emberek még min- muzsikus szemével nézett, dig milyen érzékenyek az hanem a szakszervezeti v® üresen csengő zengzetes cí- zetőségi tag felelős tekinteté­meikre, jóllehet foglalkozó- vei látott is nyugaton. El­zuk szerint szürke gyárak mondta, hogy a kint játszó szimpla kis ügynököcskéi. disszidens magyar zenészek Amikor egy bizonyos Hadik szinte valamennyien haza úrhoz odament prímásuk, s szeretnének jönni, már nem a hecc kedvéért is megkér- szédíti őket a kétségtelenül dezte: mit játszak báró úr — nagyobb, de bizonytalan gá­az kikérte magának és fölé- zsi. Nagyon örült annak, nyesen helyreigazította: nem hogy az itthonról kiközvetí­tett muzsikusok nem asszi­milálódnak nem egyszer Új filmek báró, gróf vagyok. Ha nem megy... De ami az ilyen kis epizó­reakciós közvetlen környeze­tükhöz. ... . ... , „„„7, A híres prímás Miskolci dokon tul feltűnt a szeged Balogh Jancs. több. muzsikusnak, már sokkal inkább érzékenyen érintet­te: Beszéljünk a nőkről Mit vár ettől a filmtől lógatja be a moziba. Aztán Szerencse Jani, a tiszántó- minden a várakozásoknak toki magvető téesz fiatal megfelelően alakul. Való­agronómusa? Sok jó nőt, ban jó nőkről beszélnek, pikantériát, esetleg erotikát, azokkal történik mindig Hát Sóvár Józsi, a kondás? valami. Aki történteti ve­Ugyanezt. Akkor hát minő lük a mindig valamit: Vit­várakozással foglalja el h® torio Gassman, az örök el­lyét a zsőiye hatodik s® lenállhatatlan. Egyszer mint rának közepén a futball- zord fejvadász, másszor af­csillag Szereda kettő? féle hűtlen családapa, is­Ugyanilyennel. De ezt re- mét újabb kalandban má­méit Szombati Jenő az eső- lészáj ószeres és így t® vizsgáló kátéesz főkönyvelő- vább. je, és — titkon — Szőcs- Ettore Scola — a hálás ke professzor is a bionuk- g4rdával _ szellemes, leáris vegytisztito intézet ^ fonáksögait frivol fointendansa. egyszerűséggel bemutató Jwhtt miXférfi & sztorikat gyűjtött csokorba, alabbis minden férfi. Es belőlük. T e rm észet esen 1 azt hog^ó- ^« de ol kor, luk beszéljenek, hiszen a <>lykor hatborzongat® w... film címe őket is ezzel csa- N. I. játszani a unokaöccse a - A düsseldorfi és müncheni Rajkó zenekarból indu'u Ba­tartozkodas sok bosszúságot Elemér is kereken ki_ okozott azadobevallásokor- jelentett 6 a KISZ nevelt_ yosi vizsgák különféle bej® büszkc s ne is kér_ I^^ÍSÍS? vJ^l™ Jenek tőle olyasmit, ami ha­Kiszin Miklós. Érdekes, hogy színes élményeiből ez ma­radt meg leginkább: Munkaadóink teljesen ma­gunkra hagytak, s minden­féle tájékoztatás hiányában ismeretlenül kellett neki­vágnunk a hivatalrendszer zegzugos gépezetének, hogy fizetésre jogosító papírokat szerezzünk. A betegbiztosí­tás fele-fele alapon történik, a munkaadó és vállaló kö­zött, de ha valaki megbeteg­szik, s nincs meg a biztosí­tása — alighanem teljesen elmegy a pénze. Nem szólva arról, hogy állandó létbi­zonytalanság uralkodik min­denütt a vendéglátó szak­mában. Bizony, ha valaki­nek az üzlete deficites lesz, a zenész is utcára kerül. Piroska és a többi Nyugat-Németorszából Rot­terdamba vezetett az öttagú örömünket azonban jócskán ^vad^jam^ndat TÍA hónapig fmkosoti^hclyezzék SSLSTÍS T ,0^1nt végre üzemképes állapotba Rcszken. Azóta, hogy a tsz kőházat Mimten naö ki­régre átvehette a tenyész. ^^Wfef kárt jele®, epet. Ugy is mondhatnánk: napi Az eredeti hibajegyző- 15 kilogramm vajjal kevesebb könyvbe felvett 93 kisebb- jut a fogyasztók asztalára, nagyobb hibát ki sem javí- A borjakat ugyanis teljes tej­tották més tel lesem máris kénytelenek táplálni, s tották meg teljesen, máris ^ olyan luxug ami meg;£?!n_ csostol jelentkeztek az epu- gedhetetlen. Ugyanakkor hi­l®eken és a berendezésekben ányzik a sovány tej a sertés­a garanciális hibák. Ezek tenyésztésből is, ahol az ol­miatt a napi háromezer liter csó fölözött tej csak drága tel feldől sózására tervezett SazdasaSi takarmányokkal tej feldolgozására tervezett pót((lható Tanács Imre a tS2 tejhaz kezdettől hasznalha- elnöke, már-már a kétségbe­tatlan. S ebből a tsz vezetői- esés határán, augusztus 15-re nek szómvetése alapján, kb. értekezletre hívta az építő­300 ezer forintnyi kára ke- k® ós a Beruházási Irodát, letkezett eddig a közösségi- ^vel a tsz korább* sürgető , „ _ leveleire egyetlen egyszer nek A kivitelező - a Csöng- ^ válaszodtak. A meghív®­rád megy® Beruházási ír® tak azonban ígéretük ellené­da irányításával — az ÉM re is távol maradtak. E h® Csongrád megyei Építőipari lyen elmondjuk mit láthat­Vállalat volt A gépi bererv tak volna, dezések® a hódmezővásár- Á hűtóraktár mennyezete h®yi Állami Gépjavító Vál- leszakadt, de egyébként sem lalat szallitotta és szerelte. . Az építkezés terv®t pedig - „ Be"™tV mer*. a erszágos típusterv alapján — kamrát eredetileg kisebbre a Csongrád megy® Tanácsi tervezték mint amekkora az a hűtőgép, amely® ® kell® ne helyezni benne. A gép® így a hűtőraktáron kívül a tejkiadó üzemrészben állítot­ták feL Ilyen körülmények között a hűtőkamra teljesen értéktelen, jól leh® kb. 80 ezer farint® fi retett érte a tsz. Nacsa János központi főépítésveaető szerint ezért raját vállalatát — az építő­ket — nem terheli felelősség: a terv® hajtották végre. A Csongrád megy® Tanácsi Tervező Vállalat® viszont menti az, hogy a gép mére­teit a terv adaptálása idején még nem isimerték. Értékes szovj® import berendezésről van szó. Tervmódosítást kel­lett volna te-hát kérni, ez azonban nem történt meg. Mire kell a csónak? Az épület® 29 centiméter­rel a terepszint alá építették így aztán esős napokon a tejház megközelítéséhez csó­nak is szükségeltetik. Ami­kör észrevették a hibát, vál­lalták az építők, hogy saját költségükön vízelnyelő akná­kat készítenek. Az aknák ké­szen állnak, de egy csepp viz® sem nyeltek eddig, mert nincsen szájuk, aimivel nyel­h®nénete. A gazdák kény­szerűségből nyitott csatornát ástak a tejházat gyakran el­öntő víz számára. Nem mondhatunk jobbat a gépjavító vállalat munká­járól sem. Csak három hét­tel ezelőtt érkezett meg az a csere-motor, amely a fölöző­gépet hajtja. Az első ugyanis még a próbaüzemeltetés kez­detén leégett A központi kapcsolóberendezés az utóbbi napokig sem működött ren­desen. Nem lehet az épület® áramtalanítani. A csőveze­tékeket úgy építették össze, hogy a toldásoknál egy-egy gumitömlődarab® húztak rá­juk. Pedig mindenképpen szőri felkérésre sem volt hajlandó irredenta dalokat zaja és a szocialista rendszer érdekeit sérti. Nikolényi István Úttörők a biztonságos otthonért Az Úttörők a biztonságos mének felkeltése az otthoni otthonért-mozgalom kér- különféle baleseti — és az déseiről és eredményeiről egészségre ártalmas dolgok­tanácskoztak tegnap délelőtt ra. Szegeden, az Állami Biztosi- Ennek érdekében — mint tó Csongrád megyei Igazga- erről már lapunkban beszá­tósógán. A megbeszélésen moltunk — pályázatot hir­részt vettek az iskolák és a dettek. A pályázatokat szep­társadalmi szervek képvise- tember 15-i határidővel vár­lői. ják a gyermekektől a Vörös­A mozgalmat az Üttörő kereszt megyei titkárságára Szövetség, a Pedagógus Szak- Szeged, Tábor utca 7. szám szervezet és az Egészségügyi alá. Számos értékes jutalmat Minisztérium az Állami Biz- — kerékpárt, fényképezőgé­tosítóval közösen indította pet, táskarádiót, könyveket el. Célja, az úttörők figyel- stb. — kapnak a nyertesek. kulccsal nyitható anyákra lett volna szükség. A csőhá­lózatot legalább hetenként kefével ki k®l mosni a be­savanyodott tejzsírtól. Ahhoz pedig alighanem két olimpiai birkózóbajnok is kevés ten­ne, hogy ezeket a csöveket szétszedjék. Jóllehet az üzemben asszonyok dolgoz­nak majd. Haszontalan hidrofotház Az egész épül® festését teljes®! tönkret®ték a mész­kukacok, mert friss meszet használtak a vakoláshoz. Meghallgattuk az építők®, s így érveltek: ettől még iga­zán dolgozhatna az üzem. Közegészségügyi szakemb® reknek viszont érthetően más a véleményük. Olyan kényes élelmiszerrel, mint a tej, nem dolgozhatnak ott, ahol állandóan kisebb­nagyobb darabokban szaka­dozik a festék, meg a vako­lat A hidroforház épülete ős berendezése készen van — megközelítően 200 ezer to­rit® fizetett ezért a tsz —, de nem használható. Hiány­zanak mellőle a víztárolók, ezért nem ad vizet A rendel­tetése az lenne, hogy a kút túlfolyó vizéből motorok s® gítségével biztosítsa a vízellá­tást az egész telepein. Mivel azonban nincsenek gyűjtő­ciszternák, a felesleges viz tífolyik. Olykor pedig szára­zon csörgetik az állatok az önitatókat, nem jutnak víz­hez. E hiba a Beruházási Irodjj lelkén szárad, mert a rendelkezésire álló kút ada­tait a kelletén® nyolc hó­nappal később—1965. szep­tember 2-án — adta meg a tervezőknek. S ez már vég­zetesen késő volt A Csong­rád megyei Tanácsi Tervező Vállalat ezután készítette el a víztárolók tervét Ekkor azonban már a pótmunkát az építők nem vállalták. Megsértődtek a sorozatos, egyébként jogos bírálat miatt t> Feledékenység" Az önitató csészéket • borj ú nevel őben gyenge tég­laoszlopokra szerelték fel A borjak „tiltakoztak" első­ként Sorra ledöntögették az önitatókat. Az építőknek is­mét be k®lett látniok, hogy ez is rossz munka volt, mert a tégaaoszlopokba vasból vajó bajuszcsapokat keltett volna beépíteni, s ezeket „kiej­tették". A téglaállványokat betontönkökkel pótolták, de ezekből meg a fagyásgátló elektromos berendezések ve­zeték® maradtak ki. (A tég­laoszlopokban még megvol­tak.) Kosztárxfi Ferenc mű­szaki ellenőr mondta: jobb ie ez így, mert ezek a mű­szerek — a fagyásgátlók — oly rosszak, hogy sehol sem tudják használni <*k®. De miért csak most mondják ezt, amikor már fizetett ér­tük a tsz? Augusztus 18-án ismét a telepen jártunk, ekkor mór sietős munkába íj voltak az építők. A gaízdák örültek: segít a sajtó. Csaik akkor ke­sered®t meg a szájuk íze, amikor a kilenc hónap vesz­tesége jutott az eszükbe. A rőszktíek sajnos nem állnak egyedül bajukkal a megyében. Illetékes pénzügyi szakemberektől tudjuk: az ÉM Csongrád megy® Építő­ipari Vállalat ellen jogerős bírósági ítéletek születtek a gyenge munka miatt. A köt­bérek, kártérítések millió fo­rintjait fizettették ki a vál­lalattal. Ez azonban nem volt hasznos a tsz-feknek és a nép­gazdaságnak sem. Á röszkei tsz kálváriája megengedh®etlen, s az ügyet végre valóban megnyugtatóan rendezni kell. Csépi József Péntek, 1968. augusztus 26. DÉL-MAGYARORSZÁG K

Next

/
Thumbnails
Contents