Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-26 / 201. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Felhatalmazta a külügyminisztert, hogy o Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között 1966. július 28-án Budapesten aláírt konzuli egyez­mény megerősítése, majd — az igazság­ügyminiszterrel egyetértésben — törvény­erejű rendelettel történő kihirdetése cél­jából előterjesztést tegyen a Népköztár­saság Elnöki Tanácsához. Az Országos Tervhivatal elnöke a nép­gazdaság első félévi fejlődéséről, a mun­kaügyi miniszter pedig az első félévi munkaügyi helyzetről tett jelentést. A kormány a beszámolókat megvitatta és elfogadta, A Minisztertanács megtárgyalta az or­szágos Tervhivatal elnökének tájékozta­tóját a jövő évi népgazdasági terv elő­készítésének tapasztalatairól és a tervező munka további feladatairól. A kormány tudomásul vette a földmü­velésügyi miniszter beszámolóját a mező­gazdasági munkák menetéről. (MTI) H pártmunka időszerű kérdései A jelölő bizottságok feladatai A% Elnöki Tanács törvényerejű rendeletei A szafeadságvesz&és-l végrehajtása, a BTÜ mááosífása A Központi Bizottság ez év július 28-i határo­zata szerint az augusz­tusi taggyűléseken meg kell választani a jelölő bizottsá­gok elnökeit és tagjait. A jelölő bizottságok rendelte­tése; hogy szeptember else­jével kezdődő vezetőségvá­lasztó taggyűléseken javas­vigyáz­bizottságoknak kell niok elsősorban. A jelölő bizottságok mun­káját nagyban megkönnyíte­né, ha tanácskoznának a felsőbb pártszervekkel, amelyeknek munkatársai évek óta ismerik az alap­szervezet és a pártvezetőség tevékenységét. A területi pártbizottságok időnként megtárgyalják egy-egy alap­szervezet munkáját, éppen ezért érdemben tudnak ar­Mint a napokban hírt ad­tunk róla, a népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén törvényerejű rende­letet hozott a szabadságvesz­tés büntetés végrehajtásáról és a büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseinek mó­dosításáról. Ez része annak a több éve folyó kodifiká­eiós munkának, amely az egyes területeikre vonatkozó jogi előírásokat megfelelő szinten egységes jogsza­bályban összesítse, illetve — amennyiben szükséges — a mai viszonyokhoz és kö­vetelményekhez igazítja. A büntetésvégrehajtás kér­déseinek magas szintű jo­gi szabályozására most ke­rült sor először hazánkban. Már 1843-ban megkísérelték ugyan ennek a jogterület­nek a kodifikálását, de sem ez, sem a későbbi próbálko­zások nem vezettek ered­ményre. A felszabadulás után kormányhatározat fek­tette le a legfontosabb el­veket. Ezeket továbfejleszt­ve egységes szabályozást ad a most elfogadott törvény­erejű rendelet. Eszerint: a szabadság­vesztés végrehajtásának alapvető célja az, hogy a szocialista nevelési elvek és módszerek gyakorlati alkal­mazásával az elítéltet tör­vénytisztelő emberré for­málják. A büntetés végre­hajtása során a szocialista humanizmusnak kell érvé­nyesülnie. Az elítéltet a társadalom­ra hasznos munkával kell foglalkoztatni, a végzett munkát az általános bérezé­si elveknek megfelelően kell díjazni. Az elitélt — külön részletes szabályozás­nak megfelelően — jogosult arra, hogy keresményét fel­használja. Intézményes oktatás kö­retében az 50. életévüket be nem töltött elítéltek szá­mára az általános iskola négy osztályának végzését kötelezővé, s valamennyi el­tes szabályait tartalmazza a büntető törvénykönyv mó­dosításáról szóló törvény­erejű rendelet. A törvényerejű rendelet szabályozza az elítéltek kö­telességeit és jogait is. Rész­letesen foglalkozik azzal is, hogyan kell előmozdítani, hogy az elítélt szabadon bo­ltéit számára az általános is- csátása után beilleszkedjék kola nyolc osztályának vég- a társadalomba és munkába zését lehetővé kell tenni; állhasson. A fiatalkorúaknál emellett biztosítani kell az például arra kell törekedni, elítéltek önképzésének lehe- hogy még szabadulásuk tőségeit. előtt munkaszerződést köt­A szabadságvesztésnek hessenek leendő munkálta­négy fokozata van: bünte- tójukkal. tésvégrehajtási munkahely, A törvényerejű rendelet szigorított büntetésvégre- kimondja: az előzetes letar­hajtási munkahely, börtön, tóztatásba helyezett szemé­szigorított börtön, llletőeg lyek nem vonhatók az el­fiatalkorúaknál a fiatalkorú- ítéltekkel egyenlő elbírálás ak büntetésvégrehajtási alá, nem is őrizhetők együtt munkahelye és a fiatalkorú- az elítéltekkel, és megilletik ak börtöne. Á bíróságnak őket a büntető eljárási tör­kell majd ítéletében meg­határoznia, hogy a szabad­ságvesztést melyik fokozat­ban hajtják végre. Ennek általános elveit és részle­vényben meghatározott kü­lön jogok is. A két új törvényerejű ren­delet 1967. március 1-ével lép hatályba. (MTI) Az ügyvédi hivatás gyakorlása Az Elnöki Tanács legutób- zel elősegíti az ügyvédi bi ülésén módosította az szervezetek további fejlődé­ügyvédi hivatás gyakorlásá- sét A munkaközösségek ról és az ügyvédek szerve- tervszerű, arányos fejleszté­zeteiről 1958-ban hozott se, a pénzügyi eszközök gaz­törvényerejű rendeletét. daságosabb felhasználása ér­Az új jogszabály rendezi dekében úgy intézkedik, tos, hogy a jelölő bizottsá­gok tagjai jól ismerjék az alapszervezet tagságát. Kö­vetélmény a jelölő bizottsá­gokkal szemben, hogy az alapszervezet minden tagjá­val beszéljenek, tőlük véle­ményt kérjenek. A beszélge­tés témájának a pártszerve­zet és a pártvezetőség tevé­latot tegyenek az alapszer- kenységének értékelését ja­vezetek titkáraira és a ve- vasoljuk. Az sem árt, ha zetőségek tagjaira. szóba kerül az egyes párt­A javaslattevő bizottságok tagok munkája és aktivitása. több héttel előre történő Minden párttag mondjon ról szólni, megválasztása teljesen u} véieményt a pártszervezet- A pártszervezetek élére módszer partunk gyakorla- ről 0nnak tekintélyéről, a , „ . T7(,-, ,. tában. Éppen ezért munká- pártvezetőségről, a párttit- 3-7 tegu vezetoseg valaszV jukhoz, feladatukhoz legyen kárról, és mondja el javas- ható. H°gy egy vezetőség szabad néhány gondolatot ]atát a jövendő vezetőség- hány tagú lehet, azt a fel­£ŰZ"L . . , .... ről. Ne elégedjenek meg a sőbb pártszerv _Mi ndenekelott a jelölő javaslattevő bizottságok a bizottságokra háruló felelős- formális beszélgetésekkel. ségről szólunk. Rajtuk is Minden párttag érdemben nyilatkozzék az alapszerve­zetről és annak vezetőségé­ről. A jelölő bizottságok ve­sorban De munkáiuk ie- gyék figyelembe a vezetősé­sorban. De munkájuk je- gek eddig végzett munká_ ját, a párttagság összetéte­lét. Ügyeljenek arra, hogy a múlik, hogy az alapszerve­zetek élére milyen vezető­ség kerül, milyen embere­ket ajánlanak megválasz­tásra. Ezért felelősek első­hagyja jó­vá. A 10 főn aluli párt­szervezetek élére titkárt és helyettest választ a tagság. B lentősége nem _ merül ki ennyiben: munkájuk ered­ményeképp tovább növeked­het a párton belüli demok­rácia is. Hetek állnak ren­delkezésükre, amely alatt minden párttaggal beszél­ni tudnak a jövendő párt­vezetőségről. E beszélgeté­sek során valamennyi párt­átran tegyenek eleget megbízatásuknak a jelölő bizottságok. A pártszervezet élére olyan személyeket javasoljanak, akik mind a párttagság, vezetőségben megfelelő mind a pártonkívüliek bi. aranyban legyenek nok, fia- , , ,, tolok, a gazdasági élet szak- 701,11 át élvezik, akik bizony­ságot adtak már a párthoz és a rendszerhez való hűsé­gükről, akik kellő elméle­ti, politikai, mozgalmi ta­pasztalattal rendelkeznek. részeseivé'^ lesznek" ^a " veze- vetetőségekbe választató. A tőség megválasztásának. körültekintő jelölés érdeké­. jj m* , « ,t-A 1)611 a lelolo bizottságok ta­A tíz fon aluli pártezer- nuimányozzák gondosan a vezetekben a beszámoló tag- titkár munkáját és szemé­gyűlés elnökét kell megvá- lyét Ez azért fontos mert Azofc lasztani, aki a javaslattevő sokan az aiapszerVezeti tit­bizotteagokhoz hasonlo fel- kárról ftélik ma is a ,,, w , . a SZeí>" Pártszervezetet Nagyon lé- <*",ettel_ & nyeges, a gyakorlati munkában je­lentkezett különböző — szervezeti, működési, gaz­— kérdéseket, ez­hogy az ügyvédi kamarák­nál — a munkaközösségek hozzájárulásaiból — gazda­sági alapot kell létrehozni. (MTI) Eredményesen tevékenykednek a lakébizottságok A szegedi III. kerületi ta- Teleki Ferenc tanácstagok lyett a külső Pulcz utca nács tegnap délelőtti ülésén szólaltak fel, majd a tanács- gyalogjárdájának felújítását Kószó József tanácstag el- ülés jóváhagyta a határozat- végezzék el. Az interpellálok nökletével megtárgyalta tal kiegészített előterjesztést Markos Károly vb-titkár előterjesztése alapján az 1966. évi városfejlesztési terv első félévi teljesítését a kerületben. E szerint a III. karületben a módosított tervhez képest az év első hat hónapjában 45,7 száza­lékos műszaki teljesítést ér­tek el. Ezen belül csaknem 200 ezer forint értékű a la­kosság által végzett társa­dalmi munka. A beszámolóhoz Kószó Jó­zsef és Csiszár Antal tanács­tagok szóltak hozzá, majd azt a tanácsülés jóváhagyta. Ezután került sor a lakó­bizottságok első félévi mun­kájának értékelésére. Az er­ről szóló jelentést Berta Jó­zsef, az igazgatási és jogi állandó bizottság elnöke ter­jesztette elő. Az értékelés szerint a kerületben működő 79 lakóbizottság munkája már eddig is eredményes volt, létrehozásuk óta mint­egy 3 ezer esetben adtak különböző hatósági igazolást, ezáltal jelentősen tehermen­tesítették a tanácsapparátus ügyintéző munkáját. A jelen­tés feletti vitában Bor ka László, Markos Károly és ban Napirend után tárgyalta meg és hagyta jóvá a ta­nácsülés a folyó évi költség­vetési előirányzat azon be­terjesztett módosítását, hogy fontossága miatt az idén a között Olasz Sándor, Csaná­di Bplázsné, Borka László, Csiszár Antal, Teleki Ferenc, Csúcs Mihály és Kurunczi István tanácstagok tettek közérdekű bejelentést, ame­Bakai Nándor és a Rigó ut- lyekre Makra Mihály vb-el­ca gyalogjárda felújítása he- nökhelyettes válaszolt. emberei. Pártunkban több nemzedék együtt küzd az új társadalmi rend teljes felépítéséért, éppen ezért a tag elmondhatja véleményét, lorradalmi mozgalom vete­« U„ roAAvn mindsmnvtan r&njait is ajanljuk a párt­egyszerű, szerény magatar­tásúak, akik mind a mun­kában, mind egyéni éle­tükben ls példát mutatóak. akfk a jelenlegi ve­zetőségben megfelelőek, be­szorgalmasa n temberi taggyűlésen. ííyéges,hogy majdan'mun- dolgoztak, jól képviselték a A továbbiakban szólni ka. és vezetőképesek legye- párt politikáját, ismét aján­kell arról is, hogy kik le- nek az űj vezetőségek. Ezért latos megválasztani. Azokat qyenek a jelolo bizottság a jelölő bizottságok gondol- . , ... , , ,, , tagjai milyen embereket janak az alapszervezet vlszont' aklk /e'e,tek fogadjanak el a taggyűlé- munkájának folyamatossá- meg ® Part maj igényei­sek. Elsősorban az a fon- gára is. Felmentésre java­tos, hogy kellő felelősséget soltó embereket csak ak­érezzenek a pártszervezetért, k<ft célszerű, ha felkészül­, u i i i tebbet, alkalmasabbat tud­olyan emberek legyenek a ^ helyébe ajánJanL jelölő bizottság tagjai, Hazánkban sem a gazda­akiknek kellő tekintélyük sági, sem a társadalmi fo- kit korábbi vélt vagy jogos van a párttagsággal való be- lyamatok nem spontán sérelmek vezetnének a ve­szélgetéshez, akik rendelkez- módon fejlődnek. Ezeket a zetőségek tagjainak aján­nek azokkal a tapasztala- folyamatokat irányítani lásakor, vagy ha valaki azt tokkal, amelyek alapján le keü. hatással keíl lenni rá- hinné, hogy itt az alkalom tudják szűrni a beszélgeté- h*- Nincs ez másképp a a „törlesztésre". Az ls kár sek tanulságait, akik képe- pártban sem. Senki ne gon- volna, ha a jelölő bizott­sek arra, hogy a lehető dolja, hogy a párt-alapszer- ságok nem tudnának kellő legjobb javaslatot terjesz- vezetek vezetőségének ki- objektivitást tanúsítani az szék a vezetőségválasztó tag- választását valamiféle spon- egymásnak ellentmondó vé­gyúlés elé. Természetesen iára, ösztönös folyamatként leményefc megítélésében, arra a körülményre is te- tezeljük, amelyben a legkü- vagy ha valakit a kin tettel kell lenni, hogy e lönbözőbb törekvések érvé­jelölő bizottságokba olyan nyesülhetnek. Nem, erről személyeket válasszanak, nincs szó! Tudjuk, hogy a akik nem kerülnek ajánlás- „kritikusan" dolgozó párt­ra az új vezetőségbe. Nem titkár nem tetszik minden­volna célszerű, ha a jelölő Mnek. Azt ls tudjuk, hogy bizottság önmagából ajánla- a szocializmus ellenségeinek az volna kedvére való, ha az agilisabb és a legharco­sabb elvtársakat sikerülne nek, vagy egyéb okok ját­szanak közre, felmentésre kell ajánlani a taggyűlés­nek. Persze nem vinné elő­re a párt ügyét, ha vala­na valakit a pártvezetőség­be. Esetenként azonban ezt sem tartjuk ki zártnak; családi, rokoni kapcsolatok befolyá­solnának a helyes mérlege­lésben és javaslattevésben. A jelölő bizottságok mun­káját a beszámoló- és vezetőségválasztó tag­gyűlések fogják felülbírál­ni. Ezért a jelölő bizotteá­gok úgy dolgozzanak, hogy javaslataik találkozzanak a E! zek után beszéljünk a jelölő bizottságok ten­nivalóiról is. A leg­fontosabb, hogy olyan ve­zetőségre tegyenek javasla­tot, amelyik képes a párt­szervezet irányítására. Eb­ben áll a javaslattevő bi­zottságok legfőbb feladata és felelőssége. Nagyon fon­eltávolitató a vezetőségből, párttagság nagy többségének Ezt nem szabad megenged- egyetértő támogatásával, ni, s erre éppen a jelölő ÁGOSTON JÖZSEF Levonulóban a Duna árhulláma Sikeres védekezés a Drávánál Budapestnél ar»ad a Duna. szombat óta egy és há- Csütörtökön nagv erővel dol­Szerdán 700 centiméteres romnegyed métert „nőtt" goztak a töltések erősítésén. vízszinttel tcíőzött. csütörtö- a baranvai szakaszon, csü- két buzgár elfojtásán. Ele­kön reggel 690, csütörtö- törtökön Drávaszabolcsnál gendő számú génkocsi áll kön délután 6?3 centimétert rekordmagasságot ért el a készenlétben arra az esetre. mutatott a Vigadó téri víz- vízállás és péntekre 560—565 ha a veszélyeztetett területen mérce é.s további gvors aoa- centiméterrel váriák a tető- ólő 80 család kitelepítése dás várható. A Duna csü- 2/ést A védekezést három gát- szükségessé válna. A szántó­törtökön a keso esti orakban , _ -1]arrii f- földek legnagyobb részéről Dunaújváros és Dunaföidvár rendszzren ~ az allami f°- á betakarították a fér­kőzött tetőzött. Az árhullám védvonalon, a tanácsi kezelés- mar betakarították a ter előreláthatólag a hét végén ben levő gátakon és a Sely­vonul el a magvarországi lyei Vízgazdálkodási Társulat szakaszról. nyári gátjain folytatják A Mura apad. s ugvancsak es mást. a mozdítható munka­eszközöket védett helyre szállították. A drávai árhullám apad a Dráva a felső szaki- összesfn mintegy 50 ezer ka- £ab'b ^folyását"'"aimdálymza szon. az alsó szakaszon azon- tosztrális hold művelt terű- a Duna magas vízállása. (MTI) még árad. A Dráva letet óvnak az elöntéstől. Búcsúzik a nyár? A kontinens északkeleti ta" fölé ugyancsak szerdán sarkában már véget ért a érkezett a Földközi-tenger nyár. sőt legutóbb a Szov- térségéből meleg. páradús ietunió tundrás vidékeiről áramlat, és a kétféle levegő indult hideg légtömegek el- találkozási zónáiban csen­özönlötték a Balti-tenger desen szitáló, vékony szálü partvidékeit majd Lengyel- őszies esők vonultak végig országon, a Cseh-medencén először a dunántúli tájakon, át az Alpok, a Kárpátok vi- majd csütörtökön az ország dékeit s a délutáni órákban középső és keleti vidékein a Kárpát-medencébe is be- ls. Szerdán már csak a dél­törtek. Ugyancsak a közelgő keleti megyékben emelked­ősz szele érződik már. Az tek a maximumok 21—25 Ibériai-félsziget, az Alpok, a fokig, északnyugaton 17—20 Cseh-medence. az Onyega- és fokon alul maradtak. A Ba­a Ladoga-tó tengelyében laton vize azonban csak las­mintegy 500—1000 kilométer sanként adja le a múlt het.i széles sávban is. Csupán a kánikulában gyűjtött jó Don és a Volga alsó folyá- ..tartalékait": a szerdal 22 sa mentén maradt meg a fokról csak 21 fokra hűlt le. nvárias meleg. Közép-Euró- A meteorológusok szerint pában, továbbá az Alpok és gyors javulásra nem számít­a Kárpátok vonalától észak- hatunk. A következő 30 órá­ra a maximumok már alig- ban túlnyomóan felhős lesz alig érték el a 20 fokos szin- az idő. sőt újabb esőkre is tét számítanunk kell. A hét vé­A tundrái levegő 2—3 kl- gére legfeljebb kisebb fel­lométer vastag „hidegpárná- melegedést várhatunk. rMTT) Péntek, 1966. augusztus 26. OÉL-MAÍYARQRSZA6 3

Next

/
Thumbnails
Contents