Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-23 / 198. szám

Szeged volt a nv/ár szenzációja Az ünnepi hetek gyorsmérlege: 286 ezer vendég — 74 ezer jegy a szabadtéri játékokra — Száz rendezvényen 460 ezer látogató A kettős ünneppel befeje­ződött Szeged egyhónapos nyári ünnepségsorozata: le­zajlott a szabadtéri játékok programja, bezárták a kiál­lításokat, mérséklődött a vendégjárás. Az utolsó napra elkészült a szegedi ünnepi hetek gyorsmérlege is. Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese, a fesztivál ország minden részéből ti- sa más számokkal is illuszt­zennégy különvonat és 330 ráiható. Az eszperantó utó­különautóbusz hozta az ér- kongresszusra például 23 or­deklődőket, külföldről fjedig szágból érkeztek vendégek, 72 autóbusz futott be, főként az eszperantisták szemdná­Jugoszláviából, Csehszlová- riumán tizenöt ország kéo­kiából, Lengyelországból, de viseletében vettek részt kűl­érkeztek csoportos látogatók földiek. A nyári egyetemen ötvenezernél több látoga­tót számláltak az ipari ki­állításon a tíznapi nyitvatartás idején. Tízezer ember látta a Sze­gedi Nyári Tárlatot, s ugyanennyi látogatót jelent a Móra Ferenc Múzeum. Az szinte minden európai or- öt ország szakembereinek őszibarack és virágkiállítás szágból. Szembetűnő az ided mér­csoportja képviselte külföl­det. a nemzetközi sportver­intézőbizottság elnöke tegnap legben a megélénkült hazai senyeken pedig 8—8 ország már részletesen ismertette az eredményeket a sajtó mim­ka társaival. Szeged volt a nyár hazad szenzációja — ez derül ki a látogatások adataiból és a szegedi események hazai érdeklődés mellett a külfol- versenyzői indultak. diek nagy száma. Az egyhó­napos terminus idején szeged-röszkei határát­kelő helyen mintegy száz­ezer ember lépett be or­szágunkba. visszhangjából. Az előzetes Nincs ugyan pontos statisz­kimutatás szerint ugyartis tifc^ hogy közülük hánynak több mint 286 ezer vendég volt úticélia vagv közbeik­érkezett Szegedre az ünne- tátott állomása Szeged, pi hetek idején. Legnagyobb számot közőt­Itt tartózkodásukra olyan tük a jugoszláv vendégek programmal lepte meg őket képviselnek, Szeged, amelyhez hasonló akik közvetlenül Szegedre ténként annyd ember ült a választékot más. idegenfor- igyekeztek — mintegy húsz- téren, mint négy-öt Nemzeti galmilag nagyobb múltú Ke- ezren. Színházban tartott előadáson 'yeken sem kaphattak. Az Szeged nemzetközi vonzá- együttesen. Bőven jutott látogató min­den rendezvényre. A szabadtéri játékok elő­adásaira 74 ezren váltottak jegyet. Kedvezett az időjárás, az Idén mind a 16 tervezett elő­adást meg tudták tartani. Ez is közrejátszott hogy a legnagyobb népszerűségére jellemző, hogy nyitvatartásiik pár nap­ján együttesen tizenhatezer látogatót fogadott. Az Or­szágos Rendező Iroda ünne­pi hetekre eső műsorait hat­ezer ember nézte meg, az orgo. nahangversenyeken 1800-an gyönyörködtek, a fotokiállí. tás kétezer és az építészeti kiállítás 1500 látogatója zár­ja a gazdag sorozatot. De természetesen újabb tízezre­abban, ket jelent a sportprogram — közön- a magas színvonalú verse­Elutazott hazánkhói a grúz balett ségsákerű esztendő volt az nyek 150 ezer nézőt vonzat­idei, egyetlen nyáron sem tak. A szegedi bútorkiállítás számláltak ennyi nézőt Es- nézőinek számát ugyancsak százezer felett jegyzik. így a közel száz rendezvény­nek majdnem félmillió lá­togatója volt! Hiszen ide sorolhatjuk az ifjúsági karnevált is, amely az egész várost megmozdí­totta. A szervezett műsorokon, programokon túl sokan Sze­ged nevezetességeivel Ide­genvezető kíséretében ismer­kedtek. Az Idegenforgalmi Hivatal 240 csoportnak mu­tatta be Szegedet városnéző sétákon, s 22 esetben külföl­di csoportok mellé adott idegenvezetőt. A kereskedelmd és vendég­látóipari forgalom ma még nem is becsülhető. Egy szám azonban már kikerekedett: a látogatók együttesen 55 ezer vendégnapot töltöt­tek el az ünnepi hetek idején a szegedi szállodákban, a szál­lodákká minősített kollégiu­mokban, a kempingben ég más szálláshelyeken. Megfelelt az idei látoga­tottság, vendégjárás a vára­kozásnak, sőt egyes esetek­ben túl is haladta azt. Ennek ellenére Szeged jól vizsgázott a vendégek fogadásából és ellátásából is. ® ontanak... Lehangoló kép: a díszletfalak, a kiállítási pavilonok újra deszkává, vászonná, vascsö­vekké egyszerűsödnek. Az érzékenyebb lélek kesereg, a realista hidegen regisztrál, az optimista már a jövő esztendőn gondolkodik. Ügy hiszem, ebből van több. Olyanokból, akik számára nemcsak lezárult az ün­nepi hetek eseménysorozata, hanem máris újabb munka kezdődött. A mérlegkészítés, az eredmények és tanulságok summázása, a jövő évi rendezvények gondolati tőkéjének gyarapítása. A mérleg nyelve még inog, nem véglegesek a számok, nem teljesek a tapasztalatok, de a vázlat erejével máris bizonyítanak. Siker — ne féljünk a szótól! — ez a mérleg legfőbb eleme. Amit Szeged kitűzött és ígért, összességében el is érte. Jelentős kulturális-politikai missziót teljesített az idén is, és erre épült minden más programja, ezt egészítette ki, ezt tette színesebbé és gazdagabbá. Végérvényesnek tekinthetjük a bizonyságot: olyan tömegkulturális in­tézményt alapoztunk meg Szegeden, amelyre felfi­gyel az egész ország, amelyet jegyeznek már külföl­dön is, mert kuriózuma mellett társa a legma­gasabb művészi igény és színvonal is. En­nek íve pedig töretlenül emelkedik, hiszen 1966-ra még beértebb, még színvonalasabb lett a szegedi ünnepségsorozat. Száz féle rendezvény — így hirdette Szeged nyári programját. De mind a száz helyen azonos volt a színvonal követelménye, amelyet a szabadtéri játékok rangjához mérünk. A színvonal egysége volt a legmegkapóbb a sokféleségben. Az, hogy kialakult azoknak a programoknak a köre, amelyekben a játékokhoz méltót tudunk produkálni. Szeged tehát nem fáradt el a nyolc esztendő alatt. Megszerezte azt a rutint, ami egy nemzetközi vonzású fesztivál megrendezéséhez szükséges, megta­nulta annak módját, hogy ünnepét bensőségessé te­gye, türelmesen és tisztességgel gyakorolja a vendég­látó szerepet, átérzi, hogy nyaranta az ország kira­katában van. Társadalmi megmozdulássá tudja tenni az ünnepi heteket, amelyben minden hivatal, intéz­mény, szervezet kéretlenül is keresi a maga tevé­kenységi körét Meglátszik ez a városon, amelynek esztétikai képe egyre imponálóbb, az embereken, akik mind jobban érzik, milyen kincs van a kezük­ben és milyen magatartást kíván ez tőlük, a ven­dégfogadás iparosain, akik évről évre jobban helyt­állnak a nagy „invázió" idején. De a gondolkodáson is, ahogyan a jövőbe tekintünk. Hiszen a siker sem homályosítja el szemünket, látjuk, tudjuk például, hogy a középszerűség és a várakozás között űr tá­madhat a szabadtéri játékokon, ezért nekünk mindig a nemzetközi élvonalra kell építeni mindért produk­cióban; ismerjük, hogy minden szorgalom és erőfe­szítés ellenére még mindig a vendéglátás a leggyen­gébb pontja az ünnepi hetek nagy próbáinak, s ezt tökéletesíteni kell; törekvéseink között ott szerepel, hogy a városkép még egységesebb, még megkapóbb legyen, s e törekvésünkhöz nem sajnáljuk ezután sem a személyes fáradságot, a társadalmi igyekezetet, ami anyagi erőinket tetemesen megemelheti. Ügy mindent egybevetve Szeged ország-világ előtt jól vizsgázott Hosszú évek munkabefektetésével el­érte, hogy úticéllá vált már tervezik az emberek a nyári szegedi látogatásokat. Erkölcsi hírneve gyara­podott erejébe vetett hite tovább erősödött, s ez ga­rancia lesz a szándékkal egyesülve arra, hogy vá­gyaink szerint valóban a legrangosabb fesztivál vá* rosok között emlegessék határon innen és hatá­ron túL SZ. S. I. A szabadtéri játékokon kiemelkedő si­kerrel szerepelt grúz balett együttes au­gusztus 21-én, vasárnap délelőtt elutazott Szegedről. A grúz művészektől a Tisza Szálló előtt Horváth Mihály, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóhelyettese bú­csúzott. Az együttes három autóbusszal Budapestre utazott, s vasár nap és teg­nap a fővárossal ismerked tek, majd dél­után különrepülőgéppel visszautaztak Tbi­liszibe. Képünkön: utolsó beszélgetés az grúz balett vezetője. Szegedre készül a belgrádi Kóló rend­Jugo­szláviában is. A dubrovniki nyári játékokon például minden nek. évben közreműköd­Mint ismeretes, még be sem fejeződtek a játékok idei előadásai, az illetéke­sek már nyilvánosságra hoz­ták a jövő évi végleges sza- saiban léptek fel és badtéri programot. Ugyanígy szeresen szerepelnek készültek az ünnepi hetek más műsorai is. A jövő nyár egyik magas színvona­lúnak ígérkező rendezvénye Jesz például a világhírű ju­goszláv népi együttes, a belgrádi Kóló kétnapos ven­dégszereplése az úiszegedi szabadtéri színpadon. Bran­ko Bekics, az ének- és táncegyüttes vezetője előké­szítő tárgyalásokat folyta­tott Szegeden a szabadtéri játékok vezetőivel a jövő évi vendégfellépésről. A nagy hírű együttes ve­hetője lapunk munkatársá­nak elmondotta, hogy Jugo­szláviában három hivatásos népi együttes működik: a macedóniai Tavec, a zágrá­bi Lado és a belgrádi Kóló. Az utóbbi 1948-ban alakult és abban különbözik a má­sik kettőtől, hogy amíg a Lado és a Tavec csak egy­egy nemzetiség dalait és táncait tűzi műsorára, a Kóló programjában több nemzetiség — szerbek, hor­vátok, szlovének, macedó­nok stb. — táncai és dalai szerepelnek. A belgrádi együttes fenn­állása óta bejárta már az egész világot. Mind az öt kontinensen szerepeltek, s különösen nagy sikerrel Észak-Amerikában, Auszt­ráliában, Kínában, Japán­ban és Afrika több orszá­gában. Legtöbbször termé­szetesen Európa nagyváro­Föl sem fértek egy hosz­„ „ ,, . szú asztalra a díjak és ok­indulás előtt. Kozepen V. Csabukiani, a jeVelek. amelyekkel Szeged megbecsülte és kitüntette a nyári őszibarcak- és virág­kiállításon bemutatott leg­szebb termékeket. S a díjak átvevésére érkezett vendégek is alig fértek meg a Tisza Szálló kisebb földszinti ter­mében a fesztiválzáró ün­nepségen. Jellemző a két kiállítás színvonalára, hogy dr. Csikós Ferenc, a Sze­ged városi tanács vb-titkára maidnem egy telies órán át gyakorolta a díjkiosztás tisz­tét. A negyedik meghívásos őszibarack kiállításon 28 ki­Díjnyertes barackok és virágok Hazánkban még nem járt az együttes. Jövő évi szege­di szereplésük magyarorszá­gi bemutatkozás is lesz egy­ben. Műsorukat ennek meg­felelően válogatják össze és legjobb, legsikeresebb pro­dukcióikból adnak összeállí­tást Egy augusztusi bál nem ígér nagy sikert inkább csak kockáza­tot. Különös varázsá­nak kell lennie, hogy a legnagyobb kániku­lában felöltsék az em­berek az estélyi kosz­tümöt. De hát ennek varázsa volt — hi­szen este kilenc óra­kor már csak „pót­székre" lehetett leül­ni a Tisza Szállóban a Hazafias Népfront fesztiválzáró ünnepi estjén. A vendéglá­tók. a szórakoztatók, akik egy teljes hó­naipon át készültség­a Búcsú fesztiváltól a tömegszervezetek, a népfront vezetői s ott voltak azok a vendé­gek, akik a záróelő­adásra érkeztek, mint a szabadtéri játékok sikerének külföldi tanúi. Ott volt P. Sz. Oszipovics, a Belo­rusz KP KB titkára, T. Z. Petrovna, az SZKP KB kulturális ben voltak vendé- osztályának helyettes geikért, most maguk vezetője, Günther akartak vendégek lenni. A szegediek akartak egyet mulat­ni — táncolni, szóra­kozni a siker után! Persze nem szigorú­an „maguk között", hanem most is együtt azokkal, akiket ven­dégként ért itt az ün­nep. Hiszen eljöttek erre a bálra a me­gyei és városi párt­bizottság és tanács és Looch, az NDK kul­turális és tájékozta­tási irodájának igaz­gatója, Cvetkovics Dragan és Sztipics Gyuro, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége szabadkai szervezetének két ve­zetője a legfiatalabb testvérváros képvise­letében. És az előadás után megjöttek a grúz balett kedvelt művészei, akik a négy nehéz előadás után szintén örömmel ve­gyültek el a táncban a szórakozó szegediek között. Kedvükből még arra is futotta, hogy egy órakor ere­deti grúz népitáncot mutassanak be. Pergő műsor, ra­gyogó hangulat, önfe­ledt tánc — így jel­lemezhetnénk az es­tet. Ének, divatbemu­tató, szellemes mű­sorközlés és frappáns jelenet követte egy­mást a pódiumon. Jót nevettünk Ko­aratott, aztán Nagy Gabriella szegedi táncdalénekes szép számai fokozták a hangulatot. Katona András egy Tömör­kény-jelenetben ját­szott szívderítőén. Éjfél után pedig be­futottak a Budapest­ről meghívott vendé­gek, akik ezúttal iga­zán példaadók voltak a jókedvcsinálásban. Halmi Gábor remek mókái kitűnő konfe­ran szié-erény ékről tanúskodtak, a köz­kedvelt Havasi Vik­tort és Ambrus Kyrit pedig nem akarta a közönség elengedni a mikrofon mellől. A Vidám fiúk együttes műsora is igen-igen beleillett a fesztivál bál hangulatába. Reggel négy óráig (Liebmann Béla felv.) Képünkön: Tassy Vince (jobbról), az üllési Kossuth Tsz elnöke átveszi az őszibarack kiállítás nagydíját a Tisza Szálióban vács János szellemes fejtetőn állt a jókedv. bevezetőjének, piros­ra tapsoltuk a tenye­rünket Gyimesi Kál­mán áriái után, aki­től még egyszer hall­hattuk Valentin imá­ját, amellyel a Dóm téren oly nagy sikert Mintha csak az egy hónap minden örö­me és vidámsága oda költözött volna a Tisza falai közé... így búcsúzott Szeged az idei fesztiváltól. Állító vett részt, közöttük 20 termelőszövetkezet, tszcs, il­letve szakcsoport és 8 állami gazdaság és kísérleti intézet. Nagydíjat két kiállító kapott, nevezetesen a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdasága a „Mariska" faj­tájú és az üllési Kossuth Tsz „Napsugár" fajtáiú ősziba­rackiáért. Első díjban része­sült az említett kutató in­tézet „Mary Gold" elnevezé­sű. a felgyői állami gazda­ság „Napsugár" fajtájú, a zsombói Gyümölcsöskert Tszcs „Győztes" fajtájú őszi­barackja. a rúzsai Napsugár Tsz „Mary Gold"-ja, a szaty­mazi Homokgyöngye Tsz „Győztes"-e és a pusztamér­gesi Rizling Tsz „Mary Gold"-ja. Hat második díjat adtak ki, ebből hármat sze­gedi illetve szegedi járási közösség nyert el, mégpedig a szegedi Móra Tsz. a sán­dorfalvi Üj Élet Tsz és a bordányi Mező Imre Tszcs. Az ugyancsak hat harmadik díjból egyet a zákányszéki Május 1 Tszcs nyert el. A különdíjak egyike a Dél-al­földi Mezőgazdasági Kísérle­ti Intézeté lett Tizenkét di­csérő és 19 elismerő oklevél bizonyítja még a kiállítók szakértelmét. A virágkiállításon 27 vál­lalat. tsz. intézmény mutat­ta be legszebbjeit, s ugyan­csak számos díjat osztottak ki közöttük. Itt vette át a József Attila Tudományegye­tem füvészkertje és a buda­pesti Sasad Tsz képvisel őie a nagydíjat, a Városgazdál­kodási Vállalat, a vásárhe­lyi kertészet és az úiszegedi Haladás Tsz vezetői az első díjat Kedd, 1966. augusztus 23. QUMAGYARQRUAí 3 . -- - -to.-ta - »—gt: —M '

Next

/
Thumbnails
Contents