Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-18 / 195. szám

(Enyedl felvételei Táne a Kalifa udvarában. Jelenet a Gorda második felvonásából GORDA A grúz balett előadása a szabadtérin Az előzetesen hallott kedvező hírek, s a megismert elismerő szovjet kritikák, sőt még az Otelló nagysikerű vasárnapi bemutatója után is nyugodtan mondhatjuk, a grúz balett második szabadtéri produkciója, a Gorda kedd esti premierje várakozáson felüli élményt jelentett a nézőknek és várakozáson felülj sikert a művészeknek. Ez a balett nagyszerű alkotás: maradandó értélcü kompozíció, századunk balettirodalmának — művészetének egyik kiemelkedő, jelentős darabja. Nemzetközi sikere ugyan még nincs, helyesebben eddig nem volt, de a mű első külföldi előadása — a szegedi — és a későbbi, a novemberi párizsi biztosan meghozza majd számára a világhírt. Ez nem jóslás, ezt előre ki lehet számítani, olya^i pontossággal, mint az űrhajók pályáját vagy mint mondjuk, egy másodfokú egyenlet képletét. Mi van a Gorda egyenletében? Mi sikerének titka? Mindenekelőtt főképpen és elsősorban: a népi és az egyetemes emberi harmonikus összeolvadásg. A balett minden eleme, cselekménye, koreográfiája és zenéje egyaránt népi indítékú. A mese a grúz népköltészet világába visz el, a zene a grúz népzenét a koreográfia a grúz nép táncait idézi. A balettben azonban mindez kilép az egzotikum, a népd különlegességek és furcsaságok világából, s felemelkedik az általános emberi szintjére és színvonalára. A Gordában valahogyan úgy olvad össze a népiség és az egyetemesség, ahogyan például Kodály zenéjében; az egyesúlyt a hagyományok jelenléte képviseli. A Gorda ugyanis anélkül modern, korszerű és általános, hopv elfeledkezne a zene. a bnlett és a eselekménva'°kítás feltétlenül megőrzendő, jó tradícióról. A balett cselekménye például népmesei. A népmese színpadra állítása, szcenikai megfogalmazása mindig roppant nehéz. Gondoljunk c-rek arra. hogy a magyar ha lettművészet egész egyszerűen kéntelen például Bartók Fából faragott királyfiának színre vitelében megszabadul ni az idillikusérzelmes, tehát rossz hagyományoktól. A Pécsi Balért _ éppen itt a szegedi szabadtérin — k'sér'etet tett rá. s talán emlékszünk még. t-réjvjin támadi ráiuk. mi1 -en ós erenvedAlv. Ível több kritika. A bordában nyoma sincs az idillikus, érzelmes néoiségnck. Itt n dráma, a drámaiság az alap a balett minden elemében, a szövegben, a zenében és a koreográfiában, s éppen ez az, ami a művet a folklór világából az egyetemes emberi szántjére emeli. Pedig a puszta szövegkönyvben — ha rövid kivonatban olvassuk — ijesztően romantikus motívumok és elemek is vannak. A megvalósításban, magában a balettben azonban ezek eltűnnek, felolvadnak a drámaiságban, az éles konfliktusokban, a színpadra vitel korszerűségében, modernségében. A harmadik felvonásban például a balettkar tánca a görög drámák kórusaira emlékeztet, a drámaiságnak olyan magas szintjére és színvonalára, amit máig a legjobb és a legnagyobb hatással ezek a művek képviselnek. Mindez a balett muzsikájára is jellemző. Dávid Toradze, a Gorda zeneszerzője a grúz népzenét harmonikusan ötvözte egybe a hagyományokkal, a zeneművészet nagy, szép tradícióival és a korszerűség, az általános mondanivaló igényével. Toradze nagy tehetségű zeneszerző, eredeti és erőteljes egyéniség; Szeged zenei életének Irányitól gondolhatnának arra, hogv néhány más művét is megismerhessük. Azt már az Otelló szabadtéri bemutatója is bebizonyította, hogy a grúz balett rendezőjében és koreográfusában, a Lenin- és állami díjas Csabukianiban a táncíró egy festőművész képi látásmódjával egészül ki. A Gorda előadásában — ha lehet — még nagyobb szerepet kaptak ezek a festői és látványos elemek: a produkció ilyen szempontból is minden mozzanatában átgondolt és nagyvonalúan megoldott, mintha Csabukiani egyenesen a szegedi szabadtérre terveze volna a koreográfiát. A harmadik felvonás már idézett részlete talán a legjobb példa erre, de tulajdonképpen ugyanez mutatható lei a kalifa vart' a grúz cár udvarában játszódó hetétszámok megoldásában is. Ez a festőiség — látványosság —, amelyben nagy szerepet kapott a világítás is — ez egész előadást uralja. s nemcsak a proudkció szépségét, hanem közérthetőségét, világosságát is biztosítia. Ez effvéhként — akárcsak az Otellóban — itt is láthatólag* ertnk legfőbb törekv >=c Csabukianirak. s következetes megvalósítása alkotásának egyik legrokonszenvesebb vonása. A rendező-koreográfus nagyvonalú elképzelései az előadásban magas színvonalon, nagy hatással, intenzív erővel valósultak meg. A táncosok fölényes technikai tudása a balett minden részletében a mondanivaló kibontását szolgálja, s az előadásnak ez a két eleme szerves és szoros egységben idézi elő, illetve járul hozzá a sikerhez, A címszerepet, Gardának a fiatal szobrásznak a szerepét az Otellóban Jágó alakításával kitűnt Z. Kikalejsvili táncolta. Szerepét hatalmas tudással, feltétlen biztonsággal, erőteljes jellemábrázoló tehetséggel és határozott drámai érzékkel adta elő. Ahogyan az Otelló előadását Csabukiani, a Gordáét Kikalejsvili közreműködése uralja. Szerelmének, Iremának, a grúz cár lányának szerepét V. Cignadze formálta meg, elmélyült líraisággal, érzelemgazdagon, s valami egészen költői könnyedséggel, finomsággal. Hasonlóan meghatározó jelentőségű alakítás volt az előadásban L. Mitaisvili Dzsavarája. A gonosz, bosszúvágytól elvakult féltékeny szerelmes alakját a népmesei hangvételnek megfelelő szenvedélyességgel, de romantikus túlzások nélkül mutatta be a kiváló táncosnő. A kisebb szerepekben kitűnt V. Ivaskin (Cár), V. Gunasvili (Mamija) és G. Dzaszohov (Kalifa). Az egyszerűségükben te látványos díszleteket P. Lapiasvili, a jelenetek festői kidolgozását szolgáló szép jelmezeket X. Aszkurava tervezte. A zenekart V. Paliasvili hatásosan és rendkívül nagy sikerrel vezényelte. A keze alatt megszólaló zenekar Toradze muzsikájának minden szépségét kifejezően tolmácsolta. ÖKRÖS LÁSZLÓ SZEAC—Goldberger 7:1 (4:1) Kiküldött munkatársunktól: Tegnap újabb labdarúgó MNK mérkőzéseket játszottak és ezek során a szegedi és a Csongrád megyei csapatok közül a SZEAC lépett pályára Budapesten. A szegediek a Goldberger SE ellen 300 néző előtt a következő összeállításban kezdték a játékot: Tóth — Várhelyi, Kővári, Kürtösi — Dezsőfi, Reményije dr. — Csömör, Nemes, Kozma, Hajós dr., Arató. A Goldberger kisméretű, de igen jóitalajú füves pályáján a szegedi csapat igen nehezen talált magára és ezért a vezetést a hazaiak szerezték meg a 8. percben Kerekes révén. A SZEAC nemsokkal később Hajós lövésével kiegyenlített, majd a 19. percben Kozma a vezetést is megszerezte. 2:1. Az első félidő második felében még Hajós lőtt két gólt A második félidőben megváltozott a SZEAC összeállítása. Pataki, Kószó és Korányi állt be és a csapat öszszeállítása a következő lett: Korányi — Várhelyi, Kővári, Arató — Dezsőfi, Pataki — Kószó, Hajós, Kozma, Nemes, Csömör. A második félidőben is eléggé változatos volt a játék. A szegediek ügyesen használták ki a helyzeteket. A 13. és a 33. percben Csömör növelte a gólok számát, majd a 39. percben Kozma állította be a végeredményt 7:1. A SZEAC többször ügyes (támadásokat vezetett és ezekkel a csatárok megzavarták a textilgyári csapat védelmét Erősen hozzájárult a nagyarányú győzelemhez az is, hogy a két szegedi ikapus nagyszerűen védett, ezzel szemben a „Goli" kapusai több potya gólt „szedtek be". M. K. Újabb sikereit at etikában A középiskolások és ipari tanulók országos bajnokságának további küzdelmeibein igen szépen szerepeltek a női magasugrók. A javuló formában levő Sáti Erzsébet (Szegedi Radnóti G.) ugyanis eLsőosztályú szintű 152 cm-es eredménnyel második, Görbe Irén (Makói Gimn.) pedig ugyancsak 152 mc-es ugrással a harmadik helyre került A férfi ötpróbában Varga Ödön (Szegedi Erdészeti T.) 2164 pontos jó eredménnyel az előkelő második helyen végzett, a női 200 méteres síkfutásban Marosváry Mária (Szegedi Radnóti G.) 26.6 mp-cs idővel ezúttal harmadiknak futott be a célba. Monostori Tibor Szárazon és vízen A napokban a szegedi kajak-kenu sportág helyi problémáiról beszélgettünk három szakosztály edzőjével. Molnár Ferenc maga is versenyzett régebben, most a fiatalokat tanítja. Nevetve mesélte első versenyeik érdepátokat. ök a sportiskola növendékei, összesen ötvenen vannak. A szakemberek szerint ez a kétéves előképzés nagyon jót tesz a fiataloknak. Versenyzés! alkalom te mindig van. A múlt vasárVízresaál lás előtt nap a szegedi serdülők, ifjűságiak és juniorok nagyszerűen szerepeltek az országos bajnokságon, három első helyet szereztek. Júliusban a vidéki bajnokságon 19 egyesület közül a Szegedi MHS nyerte a pontversenyt, a SZEAC negyedik, a Kender ötödik lett. A szegedi fiatalok részt vesznek az úttörő olimpia döntőjében és Jugoszláviában, Nagybecskereken is versenyeznek. — Kiktől várnak jó eredményeket? — kérdeztük. — Mindenekelőtt a válogatott keret tagjaitól, Balázs Andrástól, Bukovinszky Tamástól, Kovács Lászlótői — ő nyerte meg 500 méteren az olimpiai reménységek tornáját — és Kolozsi Máriától. Rajtuk kívül vannak még tehetséges fiaink: Mucst László, Tihanyi László, Kovács Gyula és Halmi Imre, a lányok közül pedig Molnár Mária ér el szép kajakos eredményeket — mondta Balogh Artúr, a SZEAC edzője. Farkas István kesebb történeteit. A sztorik ugyan különbözőek voltak, lényegük azonban ugyanaz: a szegedi kajakosok bizony nagyon lemaradtak a szárnypróbálgatások idején. Igaz. akkoriban még csak nyolcan forgatták a karcsú lapátokat, ma pedig mintegy 250en edzenek, az MHS, a Ismét nemzetközi versenyek a hét végén A Szegedi Ünnepi Hetek rendeznek versenyt, mind a néhány nap múlva befej e- két sportág viadalára jugoződnek. A sportolók „hajrá- szláv sportolók is érkeznek. ja" igen érdekesnek ígérke- A kettős ünnepnapon orszáSZEAC és a Kender kajako- zik, mert pénteken, szómba- gos jellegű súlyemelő-versai a Felső Tisza-parti ifjú- ton és vasárnap még sokféle seny is lesz Szegeden. Vasárversenyt ét mérkőzést ren- nap, 21-én délután játsszák deznek a városban. sági vízitelepen. — 1957-ben kezdődőtt a komoly munka — kapcsolódott be a beszélgetésbe Oravecz Béla, a Kender másik edzője. — Fokozatosan javultunk az elmúlt kilenc év alatt, s munkánk gyümölcse most kezd beérni. S aki körülnéz a telepen, vagy lemegy a víz mellé, szorgalmas szerény embereket lát, akik udvariasak, tisztelettudóak. — Ezeknek a gyerekeknek életelemük a sport — vette át a szót Kiss Jenő, az MHS kajakosainak edzője. — Napi két és három órát töltenek a vízen, s közben 25 kilométert is eveznek. A nagyok egy része a vízben, néhány gyerek pedig a szárazon. Többen a tanulópadon ülnek, s szünet nélkül forgatják a levegőben a laa Szegedi VSE—Jászberényi Az ökölvívók és a röplab- Lehe! NB II osztályú labdadások már holnap, pénteken rúgó-mérkőzést. és ugyancsak rajtolnak. A Szabadtéri Já- vasárnap délután, nemzettékok ökölvívó-versenyét há- közi salakpályás motor kerékrom napon árt bonyolítják le pár-versenyt rendeznek a az újszegedi szabadtéri szín- SZEAC-stadionbarv. padon külföldi és hazai részvevőkkel. A küzdelmek pénteken délután 5 órakor kez- Ma délután fél 5 órai ke»dődnek. A röplabdások Sza- dettel SZAK—SZEAC II. badtéri Kupájáért az idén megvet labdaní tó-mérkőzés igen erős mezőnyök küzde- Újszegeden, a SZAK-pályán. nek majd a férfiak és a nők csoportjában is. Több NB l-es csapat indul, közöttük ott lesz a Szegedi Kender női együttese is. Csehszlovákiából fórficsapat jelezte részvételét A röplabdamérkőzések pénteken a Kisstadionban délután fél 4 órakor kezdődnek. Augusztus 20-án és 21-én a kajakosok és a kosarasok Hogyan tippeljünk? NB I Dunaújváros (10.)— Diósgyőr (».) Ü. Dózsa (6.)—Pécs (4.1 Tatabánya (5.)—Győr (7.) Keresünk felvételre FŐKÖNYVELŐI munkakör betöltésére alkalmas számviteli főiskolai vizsgával, vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel és ipari gyakorlattal rendelkező szakembert. Pályázathoz kérjük mellékelni a végzettséget igazoló okmány másolatát, önéletrajzot „Vidéki Ipari Vállalat" Magyar Hirdető 193. Szeged. H. 90 946 NB I B Komló (8.)—Oroszlány (5.1 Miskolc (15.)—Debrecen (1.) Ganz-MAVAG (4.1Szombathely (14.) Kaposvár (16.)—Szállítók (7.) Eger (3.)—Egyetértés (9.) Budafok (10.)— Nyíregyháza dl.) MÁV-DAC (12.)— Székesfehérvár (».) NB n (kelet) Bn Előre (2.)— Kecskemét (3.) no--- -i (11.)—Nagybátony (6.) 1 x SZVSE (ál-Jászberény (14.) 1 13+1 NB II (nyugat) Dombóvár (11.)—Páoa (16.) 1 Pótmérkőzések Székesfehérvár (8.)— Győr (9.) í x ZTE (4J—Vasas Izzó 003 1 t x 1 2 dél-magyarország A Magyar Szocialista Munkáéoárt Csongrád megyei ég Szeged városi bizottsága ás a tanács lan la. Megjelenik hétfő kivételével mlndennao. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztői dr. (.fikős Zoltán. Szerkesztőségi Szeged M»»w TanáeskSztárs** ság dtta 1®. Telefont 35-95. 30-03 El szakai telefon: SS-0S Kiadta a Csongrád Megye) LaoWndfi Vállalat gelelős kiadó: Kovács '-ászló roadóhlvatull Szeged. Maevar TsnácskQztáraasás út la 10 Telefon: 35-00. tl-t® (BekOldfitt kéziratokat a-m őriünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomta a Szegedi Nyomda Szeged Balczv-ZslUnszkv a .2* sz. INDEX » « rerjesztlk a Csongrád megyei postahivatalok Előfizetési dll egy hónapra 13 Ft Eóűzethetd báaaaels postahivatalnál ás