Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJÁI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam. 168. szám Ara: 80 fillér Vasárnap. 1966. július 17. Befejeződtek a szovjet - indiai tárgyalások Felelősség a kenyerünkért Hatszázezer forint prémium A világsajtó a magyar labdarúgókról Kimeríthetetlen erőforrás |%T emes hagyományokkal, szép eredményekkel teli a kongresszusi versenyek története: a párt VIII. kong­resszusán, a Központi Bizottság beszámolójának előter­jesztésekor Kádár Jánoc elvtárs elismeréssel szólt arról a sok százezer dolgozóról, „akik a kongresszus tiszteleté­re indított szocialista munkaversenyben a legszebb mó­don, az alkotó munka tetteivel fejezték ki egyetértésüket a párt politikájával, a szocializmus ügyével". Napjaink­ban, a párt IX. kongresszusára készülődve, a nemes ha­gyományokra és eredményekre * alapozva, formájában gazdagabban, tartalmában a leglényegesebb feladatokra koncentrálva születik újjá a versenymozgalom, százezre­ket mozgatott meg rövid néhány hét alatt „Megpezsdült az élet nálunk, sorra alakulnak az új munkabrigádok, a szocialista címért versenyző, s az azt mar elnyert közösségek keresik — kutatják a többet­nyújtás lehetőségét" — így fogalmazta meg a kongresz­szusi verseny meghirdetésének hatását az egyik szegedi nagyüzemi párttitkár. Megpezsdült az élet: a vetelkedés, a tudás, az akarás összemérése szép emberi tulajdon­ság, s immár hosszú évek óta hazánkban a szocializ­mus építésének céltudatosságával párosul. A kongresszusi munkaverseny kimeríthetetlen erőfor­rás: hiba lenne hát, ha megrekedne a műhelyek, gyárak falán belül, ha nem „pezsdítené meg" mindenütt, a ter­vező irodákban csakúgy, mint a kereskedelmi vállala­toknál, a mezőgazdaságban és a hivatalokban, a dolgos hétköznapok légkörét, ha hatásaként nem fokozódna az élet minden területén a társadalmi aktivitás. A kong­resszusi versenybe mindenki „benevezhet", hiszen ország­epító feladataink sikeres megvalósítása mindenkitől és mindenütt többet, jobbat kíván. * Harmadik ötéves tervünk első esztendejének feladatai sok tekintetben új, de minden esetben magasabb mér­eéjú próba elé állítják a népgazdaság különböző terüle­tein munkálkodókat: több iparágban a termelésnövekedést teljes egészeben a termelékenység fokozásával kell biztosí­tani; javítani kell a gyártnjányi'ejlesztési és gyártásszer­vezési munkát; új, a piaci igényekhez rugalmasabban iga­zodó termelési szerkezetet kell kialakítani, fáradhatatlanul keresve az eredményesség — javító tényezők érvényesü­lésének útját; s éppen a feladatok sokrétűsége kívánja meg, hogy tág teret adjunk a kongresszusi versenymoz­galomnak, az önkéntes többetvállalás már ma is száz­ezreket tömörítő erejének. Hangjában némi sürgetéssel így fogalmazott minap az egyik, ezüstjelvénnyel kitüntetett szocialista brigád ve­zetője: „Mi már megtettük a magunk vállalását, ám szeret­nénk azt is tudni, hogy számíthatunk-e a technológu­sok, a gyártóeszköz-gazdálkodók, az anyagbeszerzők fo­kozottabb segítségére, adott szavunk teljesítéséhez?" Va­ló igaz, eddig leginkább a munkások, a közvetlen terme­lésirányítók hallatták hangjukat, lassúbb, tétovább a reagálás a közvetett irányító műszakiak, az ügyviteli dol­gozók körében. Pedig csak velük gyümölcsözhet igazán a műhelyek buzgalma. Ha valahol, akkor ezeken a terüle­teken kívánatos leginkább, hogy megpezsdüljön a munka­ritmus, követőkre találjon a munkások adta sok, s nagy­szerű példa! A párt kongresszusai szocialista hazánk történetének •^S- kimagasló mérföldkövei. Az országépitó munka nagyszerű tettei, az áldozatvállalás, a becsülettel elvégzett feladatok, az önként adott többlet jelentik e mérföldkő aranyalapját Immár két évtizede hozzászoktunk ahhoz, hogy munkánk gyümölcseiben közösen részesedünk, de erőfeszítéseink, nekigyürkőzéseink is közösek. Nem kivétel ez alól napjaink vaiósága sem. A kongresszusi munka­verseny életünk sok területén már eddig is nagyszerű példákkal szolgált, eddig is fáradhatatlanokat ösztönzött többre, társadalmilag kevésbé aktívakat vonzott közelebb célkitűzéseinkhez. Olyan, az egész társadalomra kisugárzó tömegmozgalom ez a verseny, ahol helye van minden­kinek, s ahol szükség is van minden emberre. A népgazdaság 1966 első félévi fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal jelentése 1966. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kultu­rális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: 1966. első félévének végén az ország népességének szá­ma kb 10 179 000 főt tett ki. A születések száma és ará­nya a népességhez képest né­mileg meghaladta a tavaly első félévit, de továbbra is rendkívül alacsony volt (14,2 ezrelék), a természetes szapo­rodás aránya nagyobb mér­tékben javult, mint a szüle­téseké, mert a halálozások száma és aránya ez év első felében jóval (9 százalékkal) kisebb volt, mint 1965. első felében. Javult a csecsemőha­landóság arányszáma is (1000 élveszülöttre számítva 39 egy éven aluli haláleset volt.) 1966. első félévében a nép­gazdaság egyes ágazataiban foglalkoztatottak száma lé­nyegesen nem változott: az iparban és az építőiparban kb. 1 százalékkal, a kereskede­lemben kb. 2 százalékkal többen dolgoztak, mint 1965. első félévében. A mezőgazda­ságban és a közlekedésben viszont valamivel csökkent a foglalkoztatottak száma. nos időszakában. A hazai el- sonlítható árakon számolva látás céljait szolgáló élelmi- — 4r-5 százalékkal emelke­szerek forgalma — összeha- dett. A külkereskedelem forgalma Ipar: 8 százalékkal több termelés Az ipari termelés — aa idényjellegű élelmiszer­ipar nélkül számítva i— kb. 8 százalékkal volt több, mint 1965 első felében, ezen belül a gépipar 9, a vegyipar 13, a könnyűipar 6 százalékkal nö­velte a termelését. Az ipari termelésből ez év első felében több került érté­kesítésre, mint a múlt év azonos időszakában, az ipari készletek ezért kevésbé nőt­tek. Az ipari értékesítésből leg­nagyobb mértékben az ipari export nőtt. A félév folya­mán 13 százalékkal több Ipari terméket exportáltunk, mint 1965. azonos időszaká­ban. A gépek kivitele 13, az anyagok és félkésztermékeké 9, és az ipari fogyasztási cikkeké 16 százalékkal halad­ta meg az 1965. első félévit Az ipar 1966. első felében kb 4 százalékkal több iparcikket adott áta belkereskedelemnek, mint a múlt év azonos Idő­szakában. Fokozta az ipar a beruházási célokra történő szállításait is. Az építőipar termelése 1966. első felében 7 százalék­kal haladta meg a tavaly első félévit Elsősorban az ipari építkezések fokozódtak: az átadott lakások száma keve­sebb volt. Az ipari és az építőipari termelés elsősorban — több, mint 80 százalékban — a ter­melékenység növekedése folytán emelkedett. A külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbben ala­kult, mint 1965. első felében: a kivitt áru értéke ugyanis 13, a behozott áruké pedig 2 százalékkal haladta meg az 1965. első félévi forgalmát * 1966. első félévében kül­földiek 466 ezer esetben ke­resték fel hazánkat, magyar állampolgárok pedig 343 ezer alkalommal utaztak, kül­földre. A beutazások száma nagyobb mértékben nőtt mint a kiutazásoké. A megnövekedett termelés­ből és külkereskedelmi for­galomból adódó szállításokat a közlekedés lényegében fo­lyamatosan lebonyolította: a vasút teherszállítási teljesít­ménye a múlt év első fél­évéhez képest 4. a tehergép­kocsiké 9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás tel­jesítményei 3 százalékkal nö­vekedtek, a helyi személy­szállítás a tavalyi szinten maradt. * 1966. első félévében a la­kosság összes pénzbevétele 7 százalékkal nagyobb volt* mint 1965. első felében. Ezen belül a munkabérek több, mint 1,8 milliárd forinttal (7 százalékkal) nőttek, e növe­kedésben a több területen végrehajtott béremeléseknek volt döntő szerepük. Az ala­csonyabb nyugdíjak rendezéJ se folytán a nyugdíjak össze­ge 15 százalékkal, a kétgyer­mekes családok családi pót-l lékának felemelése foltyán a családi pótlékok összege 86 százalékkal nőtt. A lakosság pénzbevétele, vásárlások A mezőgazdaság helyzete Az « évi mezőgazdasági termés eredményei elsősorban a következő időszak ellátását fogják érinteni. A belvízká­rok folytán a bevetett terület — az 1966. május végi össze­írás adatai szerint — kisebb volt, mint több megelőző év átlagában. A vetésterületen belül a kenyérgabona vetés­területe csökkent, a kukorica és a takarmánygabona vetés­területe meghaladta a tava­lyit. Az ez évi korai zöld­ség- és gyümölcstermés jobb volt, mint tavaly. A májusi zöldségfelvásárlás lényegesen, a júniusi kismértékben meg­mm haladta az egy évvel azelőttit. A nyár eleji gyümölcsökből a forgalomba hozott mennyi­ség májusban és júniusban is két-háromszorosa volt a tavalyinak. A vágóállatok és az állati termékek felvásárlása — a ta­valyinál kisebb sertésállo­mány és kb. azonos szarvas­marha-állomány mellett kb. 2 százalékkal haladta meg a ta­valy első félévit A felvásárláson alapuló élelmiszeripari termelés lé­nyegében ugyanannyi volt mint tavaly az első félévben. A félév folyamán 14 szá­zalékkal több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportáltunk, mint 1965. azo­A kiskereskedelem forgal­ma — folyó árakon számítva — folyó árakon számítva — 9 százalékkal haladta meg az 1965. első fél évit Ezen - belül az élelmiszer­vásárlások értéke kb. 8 százalékkal volt több. E nö­vekedés mintegy felét az élelmiszer-árszint növekedé­se tette ki. Az élelmiszer­ellátás részben jobb (a zöldségellátásban, a gyü­mölcs tekintetében), részben kedvezőtlenebb (hús) volt, mint tavaly. A belkereske­delem által forgalomba ho­zott hús- és húskészítmény­mennyiség a fél év egészé­ben kb. 10 százalékkal ke­vesebb volt mint tavaly az riső fél évben. Az élelmiszerárak emelke­déséből adódó többletkiadá­sokat részben ellensúlyozta i ruházati cikkek árszínvo­nalának csökkenése. Ruhá­zati cikkek vásárlására a lakosság kb. ugyanannyit fordított rnartt tavaly az el­ső fél évben, de ezért az összegért kb. 3—4 szazai ók­kal több árut kapott A vegyes iparcikkek for­galma 14 százalékkal volt nagyobb. Az áruhitel-forgalom ki­szélesítése folytán elsősor­ban a tartós fogyasztási cikkek vásárlása növeke­dett 1966. első félévébea majdnem kétezerannyi hű­tőszekrény, gáztűzhely ét* motorkerékpár került forga­lomba, mint egy évvel ez­előtt. Lényegében a tavalyi szinten maradt a televíziós vevőkészülékek és a búto­rok forgalma. Szolgáltatásokra 5 száza­lékkal több pénzt, fordított a lakosság, iránt 1965. első felében. A betétállomány növeke­dése az év első felében 2,5 milliárd forint volt. Egészségügy, iskoláztatás Az egészségügyi helyzet kedvezőbb volt, mint tavaly az első fél évben. A táp­pénzes állományban töltött napok száma a múlt év ha­sonló időszakához képest 4 százalékkal csökkent. Az 1965 <56. tanévben az utolsó évfolyamot az ál­talános iskolákban 153 000­en, a középiskolákban 77 000-en, a főiskolákon, egyetemeken 18 000-en vé­geztek. A fél év folyamán 2299 könyvet adtak ki 20 millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma va­lamivel kevesebb, mént 1965. első félévében volt, A televízió-előfizetők szá­ma 1906. június 30-án 914 000 volt. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Brezsnyev fogadta Péter Jánost A magyar külügyminiszter Tallinban Együttműködés A közelmúltban létrejött magyar—jugoszláv kooperá­_ _ ciós megállapodás alapján a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban már sorozatban gyártják a KS—69-es típusú járvasaeeskázó gép kasza­ló- és rend "elszedő adapterét. A komplett gépegynég egyéb elemes ^ a Novi Sadi „Pobeda" gyárban készülnek. Képünkön: a budapesti gyár mag,i *M«eWéjében svére-, lésre sorakoznak az adapterek. A Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára szombaton fo­gadta Péter János magyar külügyminisztert, akivel szí­vélyes baráti beszélgetést foly­tatott. A beszélgetésen jelen volt Gromiko szovjet külügymi­niszter, Iljicsev miniszterel­nök-helyettes, valamint Szip­ka József, hazánk moszkvai !!»*«**«+<­Péter János külügyminisz­ter szombaton délután TU— 124-es különgépen Tallinnba, szovjet Észtország fővárosá­ba repült. A magyar külügy­minisztert és kíséretét a tal­lini repülőtéren Arnold Gren, az Észt SZSZK miniszterta­nácsának elnökhelyettese, a köztársaság külügyminiszte­re és Raul Vues, a Észt Nem­Brtközi Kultúrkapcsolatok Bizottságának elnöke fogad­ta. Népviseletbe öltözött eszi lányok vörös szegfűvel ked­veskedtek a magyar vendé­geknek, akik a repülőtérről szállásukra hajtattak. Szombaton este Arnold Gren észt miniszterelnök-he­lyettes és külügyminiszter a Minisztertanács épületében fogadta Péter Jánost és kí­séretét. fMTO

Next

/
Thumbnails
Contents