Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
VILÁG PROLETÁRJÁI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam. 168. szám Ara: 80 fillér Vasárnap. 1966. július 17. Befejeződtek a szovjet - indiai tárgyalások Felelősség a kenyerünkért Hatszázezer forint prémium A világsajtó a magyar labdarúgókról Kimeríthetetlen erőforrás |%T emes hagyományokkal, szép eredményekkel teli a kongresszusi versenyek története: a párt VIII. kongresszusán, a Központi Bizottság beszámolójának előterjesztésekor Kádár Jánoc elvtárs elismeréssel szólt arról a sok százezer dolgozóról, „akik a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben a legszebb módon, az alkotó munka tetteivel fejezték ki egyetértésüket a párt politikájával, a szocializmus ügyével". Napjainkban, a párt IX. kongresszusára készülődve, a nemes hagyományokra és eredményekre * alapozva, formájában gazdagabban, tartalmában a leglényegesebb feladatokra koncentrálva születik újjá a versenymozgalom, százezreket mozgatott meg rövid néhány hét alatt „Megpezsdült az élet nálunk, sorra alakulnak az új munkabrigádok, a szocialista címért versenyző, s az azt mar elnyert közösségek keresik — kutatják a többetnyújtás lehetőségét" — így fogalmazta meg a kongreszszusi verseny meghirdetésének hatását az egyik szegedi nagyüzemi párttitkár. Megpezsdült az élet: a vetelkedés, a tudás, az akarás összemérése szép emberi tulajdonság, s immár hosszú évek óta hazánkban a szocializmus építésének céltudatosságával párosul. A kongresszusi munkaverseny kimeríthetetlen erőforrás: hiba lenne hát, ha megrekedne a műhelyek, gyárak falán belül, ha nem „pezsdítené meg" mindenütt, a tervező irodákban csakúgy, mint a kereskedelmi vállalatoknál, a mezőgazdaságban és a hivatalokban, a dolgos hétköznapok légkörét, ha hatásaként nem fokozódna az élet minden területén a társadalmi aktivitás. A kongresszusi versenybe mindenki „benevezhet", hiszen országepító feladataink sikeres megvalósítása mindenkitől és mindenütt többet, jobbat kíván. * Harmadik ötéves tervünk első esztendejének feladatai sok tekintetben új, de minden esetben magasabb méreéjú próba elé állítják a népgazdaság különböző területein munkálkodókat: több iparágban a termelésnövekedést teljes egészeben a termelékenység fokozásával kell biztosítani; javítani kell a gyártnjányi'ejlesztési és gyártásszervezési munkát; új, a piaci igényekhez rugalmasabban igazodó termelési szerkezetet kell kialakítani, fáradhatatlanul keresve az eredményesség — javító tényezők érvényesülésének útját; s éppen a feladatok sokrétűsége kívánja meg, hogy tág teret adjunk a kongresszusi versenymozgalomnak, az önkéntes többetvállalás már ma is százezreket tömörítő erejének. Hangjában némi sürgetéssel így fogalmazott minap az egyik, ezüstjelvénnyel kitüntetett szocialista brigád vezetője: „Mi már megtettük a magunk vállalását, ám szeretnénk azt is tudni, hogy számíthatunk-e a technológusok, a gyártóeszköz-gazdálkodók, az anyagbeszerzők fokozottabb segítségére, adott szavunk teljesítéséhez?" Való igaz, eddig leginkább a munkások, a közvetlen termelésirányítók hallatták hangjukat, lassúbb, tétovább a reagálás a közvetett irányító műszakiak, az ügyviteli dolgozók körében. Pedig csak velük gyümölcsözhet igazán a műhelyek buzgalma. Ha valahol, akkor ezeken a területeken kívánatos leginkább, hogy megpezsdüljön a munkaritmus, követőkre találjon a munkások adta sok, s nagyszerű példa! A párt kongresszusai szocialista hazánk történetének •^S- kimagasló mérföldkövei. Az országépitó munka nagyszerű tettei, az áldozatvállalás, a becsülettel elvégzett feladatok, az önként adott többlet jelentik e mérföldkő aranyalapját Immár két évtizede hozzászoktunk ahhoz, hogy munkánk gyümölcseiben közösen részesedünk, de erőfeszítéseink, nekigyürkőzéseink is közösek. Nem kivétel ez alól napjaink vaiósága sem. A kongresszusi munkaverseny életünk sok területén már eddig is nagyszerű példákkal szolgált, eddig is fáradhatatlanokat ösztönzött többre, társadalmilag kevésbé aktívakat vonzott közelebb célkitűzéseinkhez. Olyan, az egész társadalomra kisugárzó tömegmozgalom ez a verseny, ahol helye van mindenkinek, s ahol szükség is van minden emberre. A népgazdaság 1966 első félévi fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal jelentése 1966. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: 1966. első félévének végén az ország népességének száma kb 10 179 000 főt tett ki. A születések száma és aránya a népességhez képest némileg meghaladta a tavaly első félévit, de továbbra is rendkívül alacsony volt (14,2 ezrelék), a természetes szaporodás aránya nagyobb mértékben javult, mint a születéseké, mert a halálozások száma és aránya ez év első felében jóval (9 százalékkal) kisebb volt, mint 1965. első felében. Javult a csecsemőhalandóság arányszáma is (1000 élveszülöttre számítva 39 egy éven aluli haláleset volt.) 1966. első félévében a népgazdaság egyes ágazataiban foglalkoztatottak száma lényegesen nem változott: az iparban és az építőiparban kb. 1 százalékkal, a kereskedelemben kb. 2 százalékkal többen dolgoztak, mint 1965. első félévében. A mezőgazdaságban és a közlekedésben viszont valamivel csökkent a foglalkoztatottak száma. nos időszakában. A hazai el- sonlítható árakon számolva látás céljait szolgáló élelmi- — 4r-5 százalékkal emelkeszerek forgalma — összeha- dett. A külkereskedelem forgalma Ipar: 8 százalékkal több termelés Az ipari termelés — aa idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva i— kb. 8 százalékkal volt több, mint 1965 első felében, ezen belül a gépipar 9, a vegyipar 13, a könnyűipar 6 százalékkal növelte a termelését. Az ipari termelésből ez év első felében több került értékesítésre, mint a múlt év azonos időszakában, az ipari készletek ezért kevésbé nőttek. Az ipari értékesítésből legnagyobb mértékben az ipari export nőtt. A félév folyamán 13 százalékkal több Ipari terméket exportáltunk, mint 1965. azonos időszakában. A gépek kivitele 13, az anyagok és félkésztermékeké 9, és az ipari fogyasztási cikkeké 16 százalékkal haladta meg az 1965. első félévit Az ipar 1966. első felében kb 4 százalékkal több iparcikket adott áta belkereskedelemnek, mint a múlt év azonos Időszakában. Fokozta az ipar a beruházási célokra történő szállításait is. Az építőipar termelése 1966. első felében 7 százalékkal haladta meg a tavaly első félévit Elsősorban az ipari építkezések fokozódtak: az átadott lakások száma kevesebb volt. Az ipari és az építőipari termelés elsősorban — több, mint 80 százalékban — a termelékenység növekedése folytán emelkedett. A külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbben alakult, mint 1965. első felében: a kivitt áru értéke ugyanis 13, a behozott áruké pedig 2 százalékkal haladta meg az 1965. első félévi forgalmát * 1966. első félévében külföldiek 466 ezer esetben keresték fel hazánkat, magyar állampolgárok pedig 343 ezer alkalommal utaztak, külföldre. A beutazások száma nagyobb mértékben nőtt mint a kiutazásoké. A megnövekedett termelésből és külkereskedelmi forgalomból adódó szállításokat a közlekedés lényegében folyamatosan lebonyolította: a vasút teherszállítási teljesítménye a múlt év első félévéhez képest 4. a tehergépkocsiké 9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás teljesítményei 3 százalékkal növekedtek, a helyi személyszállítás a tavalyi szinten maradt. * 1966. első félévében a lakosság összes pénzbevétele 7 százalékkal nagyobb volt* mint 1965. első felében. Ezen belül a munkabérek több, mint 1,8 milliárd forinttal (7 százalékkal) nőttek, e növekedésben a több területen végrehajtott béremeléseknek volt döntő szerepük. Az alacsonyabb nyugdíjak rendezéJ se folytán a nyugdíjak összege 15 százalékkal, a kétgyermekes családok családi pót-l lékának felemelése foltyán a családi pótlékok összege 86 százalékkal nőtt. A lakosság pénzbevétele, vásárlások A mezőgazdaság helyzete Az « évi mezőgazdasági termés eredményei elsősorban a következő időszak ellátását fogják érinteni. A belvízkárok folytán a bevetett terület — az 1966. május végi összeírás adatai szerint — kisebb volt, mint több megelőző év átlagában. A vetésterületen belül a kenyérgabona vetésterülete csökkent, a kukorica és a takarmánygabona vetésterülete meghaladta a tavalyit. Az ez évi korai zöldség- és gyümölcstermés jobb volt, mint tavaly. A májusi zöldségfelvásárlás lényegesen, a júniusi kismértékben megmm haladta az egy évvel azelőttit. A nyár eleji gyümölcsökből a forgalomba hozott mennyiség májusban és júniusban is két-háromszorosa volt a tavalyinak. A vágóállatok és az állati termékek felvásárlása — a tavalyinál kisebb sertésállomány és kb. azonos szarvasmarha-állomány mellett kb. 2 százalékkal haladta meg a tavaly első félévit A felvásárláson alapuló élelmiszeripari termelés lényegében ugyanannyi volt mint tavaly az első félévben. A félév folyamán 14 százalékkal több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportáltunk, mint 1965. azoA kiskereskedelem forgalma — folyó árakon számítva — folyó árakon számítva — 9 százalékkal haladta meg az 1965. első fél évit Ezen - belül az élelmiszervásárlások értéke kb. 8 százalékkal volt több. E növekedés mintegy felét az élelmiszer-árszint növekedése tette ki. Az élelmiszerellátás részben jobb (a zöldségellátásban, a gyümölcs tekintetében), részben kedvezőtlenebb (hús) volt, mint tavaly. A belkereskedelem által forgalomba hozott hús- és húskészítménymennyiség a fél év egészében kb. 10 százalékkal kevesebb volt mint tavaly az riső fél évben. Az élelmiszerárak emelkedéséből adódó többletkiadásokat részben ellensúlyozta i ruházati cikkek árszínvonalának csökkenése. Ruházati cikkek vásárlására a lakosság kb. ugyanannyit fordított rnartt tavaly az első fél évben, de ezért az összegért kb. 3—4 szazai ókkal több árut kapott A vegyes iparcikkek forgalma 14 százalékkal volt nagyobb. Az áruhitel-forgalom kiszélesítése folytán elsősorban a tartós fogyasztási cikkek vásárlása növekedett 1966. első félévébea majdnem kétezerannyi hűtőszekrény, gáztűzhely ét* motorkerékpár került forgalomba, mint egy évvel ezelőtt. Lényegében a tavalyi szinten maradt a televíziós vevőkészülékek és a bútorok forgalma. Szolgáltatásokra 5 százalékkal több pénzt, fordított a lakosság, iránt 1965. első felében. A betétállomány növekedése az év első felében 2,5 milliárd forint volt. Egészségügy, iskoláztatás Az egészségügyi helyzet kedvezőbb volt, mint tavaly az első fél évben. A táppénzes állományban töltött napok száma a múlt év hasonló időszakához képest 4 százalékkal csökkent. Az 1965 <56. tanévben az utolsó évfolyamot az általános iskolákban 153 000en, a középiskolákban 77 000-en, a főiskolákon, egyetemeken 18 000-en végeztek. A fél év folyamán 2299 könyvet adtak ki 20 millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma valamivel kevesebb, mént 1965. első félévében volt, A televízió-előfizetők száma 1906. június 30-án 914 000 volt. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Brezsnyev fogadta Péter Jánost A magyar külügyminiszter Tallinban Együttműködés A közelmúltban létrejött magyar—jugoszláv kooperá_ _ ciós megállapodás alapján a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban már sorozatban gyártják a KS—69-es típusú járvasaeeskázó gép kaszaló- és rend "elszedő adapterét. A komplett gépegynég egyéb elemes ^ a Novi Sadi „Pobeda" gyárban készülnek. Képünkön: a budapesti gyár mag,i *M«eWéjében svére-, lésre sorakoznak az adapterek. A Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szombaton fogadta Péter János magyar külügyminisztert, akivel szívélyes baráti beszélgetést folytatott. A beszélgetésen jelen volt Gromiko szovjet külügyminiszter, Iljicsev miniszterelnök-helyettes, valamint Szipka József, hazánk moszkvai !!»*«**«+<Péter János külügyminiszter szombaton délután TU— 124-es különgépen Tallinnba, szovjet Észtország fővárosába repült. A magyar külügyminisztert és kíséretét a tallini repülőtéren Arnold Gren, az Észt SZSZK minisztertanácsának elnökhelyettese, a köztársaság külügyminisztere és Raul Vues, a Észt NemBrtközi Kultúrkapcsolatok Bizottságának elnöke fogadta. Népviseletbe öltözött eszi lányok vörös szegfűvel kedveskedtek a magyar vendégeknek, akik a repülőtérről szállásukra hajtattak. Szombaton este Arnold Gren észt miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a Minisztertanács épületében fogadta Péter Jánost és kíséretét. fMTO