Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-15 / 166. szám

Hatalmas lendítőerő Kongresszusi készülődés a Szegedi Szalámigyárban ' A Szegedi Szalámigyár pártrrodáján a munkaasztal fölé hajolva, elmerülten dolgozott Bálint László, a csúcsszervezet titkára. valamint helyettese, Farkas János és Jancsik János, az l-es alapszervezet párttitkára. amikor benyitottunk hozzájuk. A pártvezetőségek újjáválasztásának programját csiszolták, egyeztették úgy, hogy mindenkinek pontosan rögzítsék közeli és távolabbi feladatát szinte napról napra. Ez a program azonban nemcsak a két, a szalámi gyári és a vágóhídi alapszervezet vezetősége, valamint a esúcsvezetőség újjáválasztásáig öleli fel a tennivalókat. December végéig vetnek számot a feladatokkal. Körültekintő elemzéssel mérték fel a helyi adottságokat és lehetőségeiket, számolva minden egyes párttag aktivitásával a gyár egész menetében. Egy esztendő a mérlegen A közeli feladatuk a veeetőségek újjéválaszitásáig egy esztendő mérlegelése. Az előző évi eredményekről ugyanis pontos felmérésük van. 1965 decemberében alapos számvetéssel győződtök meg munkájuk hatásáról és meghatározt ák erre az évre a további feladatokot.. Korábban pedig a Szeged városi pártbizottság túrte napirendre a Csongrád megyei Húsipari Vállaló* pártszervezetei munkájának megtárgyalását. Ez a tanácskozás a megelőző négy esztendőt mórlegelte és hozott határozatokat a kommunisták még eredményesebb munkájának kibontaknetat.ására úgy, hogy abban érdekeltek voltak valamennyi üzemrészben a párton kívüli dolgozók is. E határozatok között szerepelt a szemléltető agitáció eredményesebb formáinak kidolgozása, vagyis, htxgr a vállalat valamenynyi dolgozója ismerje meg beszédes grafikonokon azokat az eredményeket, amelyeket hat éven át öt kitüntető elismeréssel illettek a legmagasabb fórumokon is. Háromszor nyerte ed 0 vsWhrfnt a SZOT és a Mintsrtertanáos vörös vandorzasrta.ját és kétszer az élftaem címet A szemléltető esssközökről nem hiányzott — a pártkongresszus tiszteletére tett munkavállalások mellett — azoknak a neve sem. akik kormány-, miniszteri vagy vállalati kitüntetést kaptak munkájukért, immár többszőr is. Ezek közé tartozik a párttagok sorából Drobni Sándor. GéC7á Ferenc. Návai Sándor. Katona Ferenc, Ocskó János. Kiss Ferenc, Pécsi Sándor, Kun Ferenc. Szabó János. a párton kívüli dolgozók közül pedig Apró Mihály. Erhardt Pál. Hárs Ferenc. Marton József. Varga Zoltán és sokan mások. Közvetlen érdekeltség A pártélet rendszerességében is jelentős előrelépés következett be ennél a vállalatnál. Ezt volt hivatva érvényesíteni a többi között a tájékoztatás gyorsasága és pontossága a haza és a világ fontos politikai eseményeiről, azok helyes értékeléséről, hogy a kommunistáik tájékoztatni tudják pártonkívüli munkatársaikat. Ugyanígy vitatják meg a vállalat közeli és távolabbi célkitűzéseit is, amelyekhez közvetlen érdekeltség fűz kommunistát és párton kívüli dolgozót egyaránt. Példa erre, hogy amikor nagyarányú rekonstrukciót végeztek a vállalatnál, s ehhez mérten emelkedtek a tervek mutatószámai is, ugyanakkor egyes kiszolgáló üzemrészek még nem voltak készen a nagyobb kapacitásra, szintén a kommunisták álltak a helyzet magaslatára. Okos szóval megmagyarázták, hogy kinek-kinek a munkaterületén többet kell profitálnia, amíg az átmeneti nehézséget kiküszöbölik úgy. hogy a vállalat ne maradjon le eredményeiben, vagyis a megemelt mutatószámok tényleges értéket, képviseljenek. S amikor most, ezekben a napokban készül mindkét alapszervezet, majd a csúcs vezetőség számot adni ennek az esztendőnek eddigi eredményeiről, amelyeket azután együttesen öszszegeznek, akkor a fentebbiekről sem feledkeznek meg. Mérlegelésükig több mint egy hónap van még hátra A különböző munkaterületeket sorra veszik a kommunisták, hogy fontos momentum ne maradhasson ki a beszámolókból. Párttagok és a vezetőségek tagjai nyitott szemmel járnak, hogy a dolgok mögött elsősorban az embert lássák. A pártépítéssel sem vallanak majd szégyent. A vállalat KISZ-szervezete is számos fiatalt ajánlott a pártszervezetek soraiba. Ezek közé tartozik Nagy Mihály gépházi dolgozó is, Kovács Sándor, a vállalat KISZ-tifkára pedig kezdettől fogva a kommunisták neveltje. Kis ügyek, nagy körültekintés Az úgynevezett kényes ügyek, fegyelmik is lezáródnak most a vezetőségválasztás előtt Szerencsére ilyen ügy itt kevés akadt, s a legsúlyosabb pártbüntetés a megrovás volt az utóbbi két évben. Egy kommunista például elvesztette a tagkönyÚjszerű együttműködés vét A körülményei viszont olyanok voltak, amelyek a megítélésben enyhítették az elbírálás súlyosságát Egy másik esetet is megnyugtatóan zártak le. Egyik alapszervezetben többször figyelmeztettek egy párttagot, hogy esetenként ne nézzen úgy a borospohár fenekére. Nem alkoholistáról volt ugyan szó, a családja sem érezte meg a poharazgatást, de mégis szemet szúrtak az ismétlődések. S a pártszervezet határozott fellépése idejében történt; egy embert megmentett attól, hogy párttag létére szóbeszéd tárgya legyen, nem kívánatos előjellel. Azóta ez az ember visszanyerte önbizalmát és munkatársai körében is a bizalmat. A szalámigyár pártszervezetének életében ezek kis ügyek, viszont nagyon fontos a tisztázásuk. A kommunisták sorainak erősítését szolgálják éppúgy, mint a vállalat célkitűzéseinek maradéktalan teljesítése. A vállalat 1160-as létszámában 16 százalék a kommunista. A párttagok 30 százaléka nő, s ugyanilyen arányban vesznek részt a vezetőség munkájában is. összességében hatalmas lendítőerőt képviselnek tehát itt a kommunisták. A munkában a szilárd elhatározás és a kollektív végrehajtás jellemzi őket, ki-ki erejéhez, képességéhez mérten, kezdve az egyszerű dolgozótól az osztályvezetőig A csúcsvezetőségi párttitkár, Bálint László is osztályvezető. Ez a munkája olykor belefér a napi nyolc órába, s utána — és közben — ott vannak a párttitkári teendők. Igaz, jó segítői vannak. A vezetőség arányosan osztja el egymás között a tennivalókat. Mindannyiuk munkája benne van a vállalat eredményében, a termelési mutatókban, amelyek „csak" számok, viszont ott van mögöttük az egyes ember és a kollektívák élete a hétköznapokkal és az ünnepekkel együtt. L. F. S

zocialista társadalmunk építésében napjainkban az élet újabb, bonyolultabb, ennélfogva nehezebb feladatokat állit elénk. Űj ötéves tervünk célkitűzései összhangban vannak népünk azon óhajával és törekvéseivel, hogy gyorsabb ütemben fejlődjenek életkörülményei és mindenki elvégzett munkája szerint élvezze az alkotó munka gyümölcseit. Üj gazdaságirányítási rendszerünk jelentős előmozdítója lesz annak, hogy a jobb munkával bőségesebb termést takarítsunk be, az egész társadalom hasznára és javára. Mindez azonban nem következik be önmagától; a célok valóraváltása az eddiginél magasabb fokú szorgalmat, hozzáértést és felelősséget, aktívabb közreműködést igényel mindenkitől. A minőségükben új körülmények érlelték meg annak szükségét is. hogy változzék a gazdasági irányítás és a társadalmi szervezetek tevékenysége, hogv elhatárol tabb és ugyanakkor jobb együttműködés alakuljon ki munkájukban. Ennek jegyében és érdekében jött létre a közelmúltban az a megbeszélés is, amelyen egyrészről a kormány elnöke és elnökhelyettesei. másrészről a Szákszervezetek Országos Tanácsa titkársága vett részt Noha társadalmi rendünkben természetesnek kell tekintenünk az állam és a szakszervezetek képviselőinek közös tanácskozásait, ez utóbbi mégis kiemelkedően jelentős volt Az itt született döntések — amelyeket a Minisztertanács é6 a SZOT Elnöksége ülésén is teljes mértékben jóváhagytak — nagy horderejűek a napi gondok megoldásában. a távlati célok megítéléseben és a sajátos, valamint közös feladatok kialakításában. A kormány vezetői és a SZOT titkársága kölcsönösen tájékoztatták egymást az ország gazdasági életével, illetve a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos tapasztalataikról, az ezzel összefüggésben jelentkező időszerű kérdésekről. Fejlődik a vasöntöde Tepap új szociális épületet adtak át Nem utolsósorban arról folyt eszmecsere, milyen legyen a kormány és a szakszervezeti mozgalom vezető szerveinek együttműködése a közös megoldást igénylő feladatokban. A

nnak érdekében, hogy alátámasszuk a tanácskozás jelentőségével kapcsolatos megállapításunkat. szolgáljanak bizonyításul a napirenden volt kérdések és döntések. A kormány és a SZOT vezetői egyöntetűen hangsúlyozták annak szükségességét, hogy minden erejüket a távlati célokat megalapozó mai feladatokra kell összpontosítani. Mind a kormánynak, mind a szakszervezeteknek elsődleges érdeke, hogy valóraváljanak az idei tervek, különösen olyan célkitűzései, amelyek az életkörülmények alakulására a legdöntőbb befolyással vannak, mint a kifogástalan minőség, a társadalma hasznosság, az előállítás költségeinek csökkentése, tei-melésünk értékesíthetősége belföldön és külföldön egyaránt Az eddigieknél jobban szükséges hangsúlyozni e feltételek maradéktalan teljesítését hiszen csak ezen az alapon van mód és lehetőség arra. hogy fokozatosan kielégíthessük a dolgozó emberek egészségvédelmi. szociális, kulturális igényeit amelyekre a kormány és a szakszervezetek egyöntetűen törekszenek. E felfogás érvényesítése érdekében oly megállapodás született a kormány és a SZOT vezetői között, amely szerint a szakszervezetek részt vállalnak már az elgondolások, feladatok kidolgozásában is. A minisztériumok és főhatóságok viszont felelősek azért, hogy az érintett kérdések, javaslatok kidolgozásába a szakszervezeteket bevonják, véleményüket figyelembe vegyék és hasznosítsák. Nem kisebb kérdésekről van szó, mint például arról, hogy a szakszervezetek részt vesznek a különböző időtartamú népgazdasági tervek kidolgozásában, a beruházási rendszer kialakításában, különösen a szociális, kulturális, munkásvédelmi beruházások meghatározásában. Megállapodás született arra is. hogv a szakszervezetek tevéken ven részt vesznek az új gazdasági mechanizmus részleteinek kidolgozásában, egv sor olyan dolog kimunkálásában. amelynek az a célja, hogy növekedjék a gazdasági vezetők egyszemélyi felelőssége és egyidejűleg érvényesüljön a dolgozók okos. hasznos akarata. az őket képviselő szakszervezetek álláspontja. E célból az állami vezető szervek és a szakszervezeti központi szervek bensőségesebb, rendszeresebb konzultációs kapcsolatot alakítanak ki. Javaslataikat. szándékaikat, intézkedéseiket kölcsönösen egymás elé terjesztik. Tudatosan törekednek arra. hogy a különböző kérdések megítélésében jelentkező véleménykülönbségek kibontaJ kozzanak. nyíltan felszínre kerüljenek, ugyanakkor egyeztetéssel megoldást is nyerjenek. Nagy jelentőségű az. a megállapodás. amely kimondja, hogv a dolgozóid életkörülménveivel kapcsolatos kérdésekben a kormány cs-ak a Szakszervezetek Or; szágos Tanácsa véleményé; nek meghallgatásával, figyelembevételével dönt és a miniszterek az illetékes szerveid egyetértésével határoznak a felügyeletük alá tartozó tervieteken. E

r. az elvi állásfoglalás még jobban hangsúlyossá válik az üzemeld gazdasági vezetői és a szakszervezeti bizottságok közötti viszony meghatározásánál. Ezzel összefüggésben egy srnf kérdést majd a közeljövőben lehet és kell kidolgozni, a közleményben ki fe jtett kö; zös állásfogalás azonban már önmagában érzékelteti, hogy az igazgatókra és a szakszervezetekre nagv felelősség hárul a dolgozókat közvetlenül érintő kérdések megoldásának mérlegelésénél és eldöntésénél. Néhány* ilven kérdés kiragadásával ia már jelezni lehet a dolgok intézésénél bekövetkezendő minőségi változásokat. Ilven például a kofiektív szerződések rendszerének felújításai újbóli alkalmazása az üzemekben. Noha még korai volna pontosan körvonalazni. mit foglal majd magába?) az igazgató és a szakszerve, zeti bizottság megállapodó; sának dokumentuma, sem. miképpen sem a régiek egy; szerű megújításáról van szó; A szerződéseknek mindenek; előtt a dolgozókat közvetlenül érintő konkrét megálla; podásokat kell tartalmaz; NIUK. N

?m kevésbé jelentős fl jogok nagvobb mértékű kiterjesztése. Ilyen például a vétójog, amely azt eredményezi maid — ha a szakszervezetek helyesen élnek vele —. hogy törvénytelen, rendelkezésellenes. a közös megállapodást sértő intézkedéseket nem lehet fo; ganatosítanl. A szakszervezetek felhatalmazást kaptald arra. hogyha ilven kísérlet lórténne. akkor ahhoz ne iáruljanak hozzá. Sőt. a tör; vényes rendelkezések megszegőivel szemben kezdeményezzenek eljárást illetéke* állami szerveknél és szükség esetén tárják a nvilvá; nosság elé tiltakozásukat a megállapodások megszegőivel szemben. Noha a kormány és a SZOT közötti megállapodásnak csak néhány pontját emeltük ki. indokolt ismételten hangsúlyozni, hogy a közös határozat nagy jelentőségű a szakszervezeti mozgalom szerepének továbbfejlesztésében, társadalmi és gazdasági életünk további demokratizálásában. TIMMF.R JÓZSEF A szegedi öntőmunkások régi álma valósult meg: az eddigi szűkös, egészségtelen öltöző helye41 újat és korszerűt vehettek használatba. Most már külön helyezhetik el a tiszta ruháikat és a Epül a DCM mészmŰYC Júniusban megkezdték a DCM mészművének építését az ÉM 25. Építőipari Vállalat dolgozói. A 105 millió forintos költséggel épülő létesítményben hat távvezérlésű •womata kemence áll majd, a kemencékben egyenként és naponta 80 tonna meszet égetnek. Az országban ezek lesznek az első olajtüzelésű mészégető kemencék. (MTI) Az új szociális épület szennyezett munkaruhákat. Az új épületben az öltözőkön kívül modern fürdőt és az emeleten irodákat helyeztek el. A 4 millió forint költséggel készült létesítményt tegnap. ünnepség keretében dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes adta át az üzem dolgozóinak. Az ünnepségen ott volt Balog István, a városi párt-végrehaitóbizottság tagia. a pártbizottság osztályvezetője, Horváth Ferenc, az Öntöde Vállalat vezérigazgatója és Vincze Antal a III. kerületi tanács vb elnöke is. Dr. Kocsis József miniszterhelyettes ünnepi beszédé(Somogyiné felv.) ben méltatta a szegedi öntöde eredményeit. Azt. hogy országosan is kiváló eredménnyel dolgoznak. Hangsúlyozta. hogy a dolgozók megbízható. jó munkájukkal érdemelték ki elsősorban a szegedi üzem koi-szerűsítését. Szeged az ország. Dél-Magyarország ipari fejlesztésében komoly szerepet játszik. Szó van arról, hogy a jövőben hazánk egyik preciziós öntödéjét is itt építik fel. Közölte, hogy 1963-ig 40 millió forint költséggel továbbfejlesztik a szegedi öntödét, új gépi berendezést és szociális létesítményeket kapnak. Emberek előkészítése a Hold megkerülésére Szovjet tudományos jelentések szerint űrhajó-szimulá; tor berendezéssel egy hónapon át vizsgáltak két ürhajösjelöltet, és szervezetük sikerrel kiállta a „csendes kamra'' megpróbáltatásait. A szimulátor berendezés tulajdonképpen egy szabályos űrhajófülke, 'műszerekkel felszerelve, köbtartalma 7 köbméter. A teljesen légmentesen zárható kamrát egy nagyobb kísérleti teremben helyezik el. Belsejében a levegő kémiai összetételét, hőmérsékletét, nedvességtartalmát automaták szabályozzák. A kísérleti személyek pontosan annyi élelmet és ivóvizet kapnak, amennyi a 30 napos képzeletbeli utazáshoz. szükséges. A „külvilággal" rádió útján érintkezhetnek. Az űrhajósok mirden mozdulatát tv-berendezéssel kívülről figyelik. A csendes kamrában a súlytalanság és gyorsulás kivételével mindazok a jelenségek mesterségesen előállíthatók, amelyek egy harmincnapos űrutazás során előreláthatóan felvetődnek. A kísérleti személyeknek rendszeresen el kell végezni a kiszabott fizikai és szellemi munkát, sót, váratlan fordulatokra, megpróbáltatásokra is fel kell készülniük. Például: kabinjuk hirtelen elbillen, átfordul a tengelye körül. Pszichológiai megterhelést is el kell viselniük. A hivatalos jelentés megállapítja, hogy a „legénység" a 30 napos próbát jól elviselte, bár percenkénti szívveréI sük száma a kísérlet végére 20 százalékkal emelkedett, I ugyanakkor vérnyomásuk némileg csökkent. Vasárnap, 1966. július 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 3