Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-02 / 155. szám

Orvosok és gyógyszerészek kitüntetése Pénteken Semmelweis Ig­nác születésének évforduló­ján ünnepélyesen átadták a kiváló és érdemes orvos, il­letve gyógyszerész kitünte­tést. Kiváló orvos kitüntetést kapott a többi között: dr. Szontágh Ferefnc szegedi egyetemi tanár; Érdemes or­vos kitüntetésben részesült: dr. Bartók István, a Szegedi Orvostudományi Egyetem ad­junktusa, dr. Széli Éva, a Szeged megyei jogú tanács egészségügyi osztályának or­vosa, dr. Török Gabriella, a Szeged megyei jogú városi tanács kórházi osztályvezető főorvosa, dr. Bod Péter, a Csongrád megyei tanács kór­ház rendelőintézete szak fő­orvosa. dr. Sándor Zsigmond, a makói városi tanács kórhá­za osztályvezető főorvosa. A Kiváló gyógyszerész ki­tüntető címet kapta: dr. Kedvessy György szegedi egyetemi tanár. Á kitüntetéseket dr. Vedres István, az egészségügyi mi-< niszter első helyettese nyúj­totta át. A kitüntetett orvosok nevé­ben dr. Balog Ferenc egyete­mi tanár, a gyógyszerészek nev^jen dr. Kedvessy György mondott köszönetet. HIÁNYCIKK LETT AZ EGYFORINTOS Az új közlekedési tarifa első napja Csütörtökön este 10 óra tájban megmosolyogtam a szentimentális öregurat, aki az 5-ös villamos újszegedi végállomásán még egy vo­naljegyet kért. — De hiszen most tetszett velünk jönni, s máris vissza? — kérdezte á kalauznő. — Igen. S mivel ma, 30-án utoljára utazhatom ötven fil­lérért. annyiszor teszem meg ezt az útat, ahányszor még lehet Ilyen többet úgysem lelsz. Pénteken reggel afig 4 óra után forintért vettem je­gyet a ruhagyárnál. Tőlem meg sízinte meglepődve kér­dezte a kalauznő: — Hogyhogy? Hát nincs bérlete? II villamosbérlet a sláger Szegeden tegnap reggeltől új menetdíjjal közlekednek a villamosok, s az új tarifa szerint előnyösebb bérlettel utazni. Ez csak 25 forintba kerül egy hónapig, s annyi­szor, annyifelé villamoeozhat az utas. ahogy kedve tart­ja. De a bérletek s új Igazol­ványok váltásánál tumultus Szavatolt havibér a kolhozparasztoknak Július elsejével életbe lé­pett a szovjet kolhozparasz­tok szavatolt havi bérének rendszere, ezzel a szövetke­zeti dolgozók régi álma va­lósult meg. A szavatolt bér pénzbenl és természetbeni javadalma­zásból áll. A kolhozparasz­toknak legalább havonta egyszer kell pénzbeli fize­tést folyósítani, a termé­szetbeni díjazást pedig ak­kor kapják meg, amikor á szóbanforgó termékek beér­nek, vagy egyéb feltételek­nek megfelelően hozzáférhe­tővé válnak. van. A legtöbb embert, aki­nek eddig nem volt bérlete, az első 1 forintos vonaljegy ébresztette fel. Bár június 25 óta lehetett váltani új igazolványt, megvásárolni a júliusi bérlrtet, most min­denki egyszerre akarja A Lenin körúton, a MÁV igaz­gatóság melletti pavilon kö­rül hosszú sorokban mérge­lődnek az emberek. Hát nem valami példás a szervezés: három pénztárnál árusítják az igazolványokat, bérlete­ket, de hogy melyiknél le­het csak nyugdíjas, csak ta­nuló, vagy csak dolgozó iga­zolványt, illetve bérletet venni, azt esetleg másfél órás sorbanállás után tudhat­ja meg a leendő utas. Kezd­heti elölről egy másik pénz­tár előtt A ^felvilágosítás5' feliratú ablak lehúzott füg­gönye sem segít a helyzeten. A villamosokon egyébként zökkenő nélkül megtörtént az átállása Persely a buszon A helyi autóbuszokon is életbelépett az új menetdíj­rendszer elsején. A Marx téri autőbuszáTlo­máson egész éjjel dolgozott a íbrgalmi személyzet Ba­logh Imre állomásfőnök és társai a nyomdából későn kapott menetrend-anyagot dolgozták fel, feliratokat térképieket rajzoltak az autó­buszok számára. — Eddig napionként 590 helyi járatunk volt mától 747 járaton szállítjuk a sze­gedi ós környékbeli utasokat — mondja Balogh Imre, a személyforgalmi csoport ve­Ahol az agitáció egyeniő az életismerettel Á város egyik ütőereje a Szegedi Víz- és Csatornamü­vek Vállalat. Dolgozói éltető vizet „fakasztanak" az üze­mekben. , intézményekben és a háztartásokban, majd az elhasználódás után bonyolult csatornarendszereken futtat­ják el a város alatt a Tiszá­ba. Több mint 300 fizikai és szellemi dolgozó, szakmun­kások és segéderő, tervezők és műszakiak, kommunisták és pártoitkívüHek együttes munkája képezi a víz- és csatornaművek ütőerő jelle­gét Szeged életében. A Le­nin körút végi központot ki­véve megtehet ősén szétszórt és sűrűn váltakozó munka­területeken dolgoznak. A környező községekből mint­egy 150 a bejáró dolgozó. Ezek a tények önmagukban is sokat mondanak: a válla­lat munkájának összehango­lásához figyelembe kell ven­ni a sokszor előnytelen ob­jektív körülményeket. öt pártcsoportból álló 48 tagú alapszervezet alkotja a vállalat motorját A kom­munisták ott vannak min­den munkaterületen, övék a kezdeményező és végrehajtó erő. Rájuk épített a vállalat­vezetés az utóbbi években végbement gazdaságvezetés megszilárdításában is. Pél­dának okáért elég utalni az V-ös és a VI-os kútcsoport szocralista brigádjára, amely tavaly három kúttal fúrt töb­bet a tervezettnél. 800 ezer forint többletet eredményez­ve a vállalat gazdálkodásá­ban. A kommunisták és pár­tonkívüliek ismerik vállala­tuk közeli és távolabbi ter­veit. Munkájuk eredményét látják a váras mindennap­jaiban. Évekkel ezelőtt a magasnyomású hálózatban még vizproblémákkal küsz­ködött Szeged. ma pedig már elégséges, kielégítő a vízellátás, az újabb feltárá­sok pedig már a jövőnek szólnak. Mindezekről Ménesi Jenő pálttitkárral. Kószó Il­lés esztergályossá! partcso­portvezetővel é6 Újvári Jó­zsef termeltetési osztályveze­tővel beszélgettünk. Nehéz szolgálati helyek is adódnak a víz- és csatorna­művek munkájában, amikor 8 óra leteltével nem lehet letenni a szerszámokat, mert esetleg a város valamelyik pontja vízellátás nélkül ma­rad. A hibát el kell hárítani, mégha rámegv több ember éjszakája is. Ott voltak a tavasszal, amikor a belvizek elhárítása sok ember éjjeli­nappali munkájába került. Tudták az emberek, mi a kötelességük? Igen. Végezték is becsülettel. Csakhogy a nehéz feladat közben jólesik az embereknek, ha elbeszél­getnek velük a vezetők, meg. hánnvák-vetik velük a prob­lémákat. javaslataikat meg­hallgatják és azokat felhasz­nálják. S ez már r>olitika is, a mindennapok adta felada­tok helyes értelmezése, ami­kor a miérteket és a hogya­nokat meg kell magyarázni, noha azokra nagyvonalakban mindenki tud választ adni. A tájékozódás és a tájékoz­tatás gyorsasága és pontos­sága itt és ekkor nver értel­met az emberek tudatában. A különböző munkahelye­ket ezért is látogatja sűrűn a párttitkár, az igazgató és a főmérnök. A munka köz­beni szóváltás, a csak ciga­retta elszívásnyi megállás is jó alkalom a vélemények ki­cserélésére. hiszen nemcsak a szakmai tanácskozások*n. termelési értekezleten szü­letnek nagy dolgok. A kis röpgyülések jelentősége ép­pen a közvetlen hangvétel­ben leledzik, s ezt a kötet­lenséget szeretik az emberek, ha maguk is azok lehetnek. Ilyen beszélgetésekre most is sor került egy munkahelyen, a Rózsa utcában folyó mun­káknál. Probléma van ugyan­is az anyagszállítással. A kommunisták tudnak a problémáról. Arról is. jmgv nem a vállalat veztése a hi­bás az anyagszállítás kése­delme miatt. Az eternit­csöveket időben megrendel­ték. de a szállítást későbbre igazolták vissza a kelleténél. Különben is a Rózsa utcai munkákat más építkezések­nél előbbre hozták, hogy ha­ladjanak vele. Csakhogy az objektív körülményekről azon a munkahelyen min­den ott dolgozónak tudnia kell éppúgy, mint a kommu­nistáknak. akik most java­solták: Miskolcról vagy más testvérvállalattól kölcsön kell kérni a szükséges eter­nitcsöveket hogy időben be­hozzák a kiesést. Ezzel a ja­vaslattal él is mast a válla­lat vezetősége. A munkáján keresztül is­merik meg az embert, aki­nek lehetnek ió és rassz nap­jai. bánthatják fizikai és lelki fájdalmak, s érheti öröm, amelyet szeretne meg­osztani másokkal is. A fia­tal párttitkár sokat forgoló­dik a vállalat dolgozói kö­zött Igaz. beosztása is ezzel jár, mert belső ellenőr. Szin­te a legtöbb embert a tel­jes nevén ismeri, a segéd­munkásokat is. S mindeddig nem is be­széltünk arról, amire tulaj­donképpen kíváncsiak vol­tunk ennél a vállalatnál: mi­képpen és hogyan agitál ez a pártszervezet a szocialista rendszer javára? Problémák, nehézségek mindenütt adód­nak. ennél a vállalatnál is. A kérdés az, hogy az ob­jektív nehézségeket hogyan tárják fel. Ügy-e. hogy an­nak megoldásában mindenki segítkezik vagy úgy, hogy ezt a segítést eleve kizárják. Itt az előbbiri van a hang­súly. hiszen a közös erő. az összefogás csak eredménye­ket hozhat. És esetenként az egyéni problémákat is segí­tenek megoldani, hogv más­nap. harmadnap, s azután is mindennap úgy fogjanak az emberek munkához, hogy an­nak lássák értelmét egyéni boldogulásukban is. Lődi Ferenc zetője. — Minden autóbuszon persely van. ebbe helyezik az utasok a menetdíjat A ka­lauzok szolgálata ezzel meg is szűnt igaz, rövid ideig még a buszokon maradnak, hogy segítsenek az új rend­szer bevezetésében, Újszegedről a Tanács utcai végállomásról 5 óra 10 perc­kor indul az 5-ös busz. Hor­váth Sándor gépkocsivezető szinte minden utasnak meg­ismétli: — Szíveskedjenek az iga­zolványokat felmutatni. a rr-enetdíjat előkészíteni! Pech. Vagy szerencse? Az első pénzes utasnak, egy csinos 16 év körüli kislány­nak csak 20 forintosa van. Ez annak a fiatalembernek szerencse, aki sietve segít, hogy apróra váltsa a papír­pénzt — Bizony kérem, a kedves utasoknak meg kell szok­niok, hogy mindig legyen a zsebben forintos, kétforintos. fl szőregiek bosszankodnak Szőregen többen méltat­lankodtak, amiatt hogy a 7-es járatra váltott bérlettel nem utazhatnak a 8-as já­raton és fordítva, pedig az út 80 százaléka és a végállo­más azonos. Petöfitelepröl új járat a 3-as, amely a nagy­körúton jön a városba, ezt még nem nagyon ismerik, s így a legtöbben a megszo­kott 2-es járatra váltottak bérletet. Itt is azonos a vég­állomás, s mivel a 2-es zsú­folt, a 3-ason pedig alig utaztak, míg megszokják az utasok, ebben a hónapban mindkét vonal bérlete mind­két buszra használható. De­hát miért nem lehet valami hasonló engedményt tenni a szőregieknek is? A Hattyastelepről közleke­dő 14-es járatról pénteken reggel sokan hiányoztak a megszokott utasok közül. Ott kerekeztek a busz mellett, s integettek a gépkocsivezető­nek. — Eddig forintért utazhat­tak a kisvásúttól, most dup­lájára emelkedett, rátértek a biciklire — íme a magyará­zat. • A MAVAUT állomásán nincs probléma a bérletek­kel. igazolványokkal. Bár mindenkinek új igazolványt kellett váltania jól szervez­ték meg az adminisztrálást, s már reggel 5 órától — tár­sadalmi munkában 8-ig — gyártják az igaziolványokat. Nincs sorbanállás. Fog ez menni A villamosok, autóbu­szok kezelőinek és az uta­soknak az első napi premier — kisebb zökkenőktől elte­kintve — sikerült — Megszokjuk ml is, az utasok üs rövid idő alatt — nyugtatja önmagát is Tóth Péter, a szőregi busz vezető­je. Igen, ha olyan udvariasak és türelmesek lesznek egy­máshoz az emberek mint az első napon, ez a dolog is menni fog. Kondoros! János A tettek ideje w"t j ösvényeket kell taposnia a szocialista brtgddmozgaJ II lomnak a mezőgazdaságban. Nincs hagyomány^ nincs azonos sémájú „műhelye" a közös földeken. A tsz-ek többféle munkaszervezést jövedelemelosztási for­májához igazítani a brigádmozgalmat a szétszórtan dolgo­zó — és ugyanakkor a falvak, tanyák távolában lakó — szövetkezeti gazdák szívében és értelmében megfogantatni a szocialista brigádszellemet — megannyi bonyolult fel­adat. Akik nem a megszépítő papírjelentések távolából szemlélik, hanem érzik és tapintják e mozgalom nehéz földszagát, paraszti virtust szelídítő erőfeszítéseit azok tudják, hogy küzdelmes úttörés a szocialista brigádmozga­lom a mezőgazdaságban. S ezzel már azt is elmondtuk: nincs receptje. A* irányító-szervező szakemberek, gazdaságvezetők, maguk a brigádtagok lépten-nyomon a nagyüzemi gazdálkodás, a paraszti élet szívveréséhez kell hogy igazítsák ezt a moz­galmat. A járási pártbizottság és tanács mezőgazdasági osztályai a Kiskundorozsmára összehívott tanácskozástól éppen ezt várták: a helyi tapasztalatokat, az élet szülte problémákat, a gyakorlat által sugalmazott megoldásokat szerették volna összegezni. Mennyiben sikerült mindez? Mindössze 28 tsz küldte el egy-egy szocialista brigád­vezetőjét, versenyfelelősét, párttitkárát a szocialista bri­gádvezetők járási értekezletére. Olyan gazdaságok nem képviseltették magukat, mint a tiszaszigeti Búzakalász, újszentiváni Üj Élet, forráskúti Haladás, pusztamérgest Rizling, a pusztaszeri Kossuth, Petőfi és Árpád tsz-ek Pedig egyik-másik példás erényeket mutat e mozgalom meghonosításában. Tavaly, hazánk felszabadulásának 26. évfordulója al­kalmából 26 tsz-brigád jelentkezett a szocialista címért dolgozók versenyébe. S ebből mindössze egy nyerte el év végén ezt a megtisztelő rangot. Idén 39 tsz-brigád köszönti azzal a IX. pártkongresszusit, hogy szocialista brigádhoz mél­tóan dolgozik és éL A szándék nemes, de társadalmi, sót po­litikai, erkölcsi értéket csak azáltal nyer, ha a földeken és az emberek fejében egyaránt megtermeli a közősség „búzáját". Néhány gazdaságban a termelési teryben gyökerezik a szocialista brigádok célkitűzése, az anyagi ösztönzők a termelt értékek arányaihoz igazodnak. Sok helyen azonban nem eléggé megalapozottak — inkább légből kapottak — a vállalások. Nem a tsz természeti és műszaki lehetőségei­nek gyümölcsöztetésén alapszanak. Néha égy érzi az em­ber, amikor egy-egy tsz-ben a szocialista brigádéletet sze­retné kitapintani, hogy csupán a politikai munka egyfk „pontjának" kipipálására volt jó a brigádszervezés, any­nyira megfoghatatlan tevékenységük. Papíron szépen áll a vállalás,_ de a megszervezés után egyes gazdaságvezetők és párttitkárok édeskeveset törődnek sorsukkal. Igaz, dolgoznak a szocialista brigádok — olykor példásan )s —, akár a többiek. De arra vállalkoztak, hogy munkában, gatartásban egyaránt különbek lesznek. Van egy-két kezdeményezés, anri már a szocialista jelzőhöz méltó: A kiskundorozsmai József Attila Tsz trak­toros brigádja közös kasszát létesített, melyből szükség esetén segítik bajbajutott társukat, nagyobb családi ese­mények, vagy évfordulók alkalmával pedig kedves ajándé­kot vásárolnak az alapból. Nos, ez már az egymással törő­dés iskolája, a közösséghez tartozás emlékeztetői. Hasonló tett az iszákosság útjára tévedt brigádtag visszatérítése a családhoz. Az algyői Üj Élet Tsz szocialista brigádja az idős tagok háztáji földjének művelésében segítkezik. Más­hol a kulturált szórakozás, művelődés tényeivel példálóz­nak. Tény, hogy az első lépéseket megtette a szocialista brigádmozgalom a mezőgazdaságban. Csakhogy néhány helyen csupán kétszer foglalkoznak vele egy évben: ta­vasszal, amikor megalakítják és esetleg év végén, amikor a végeredményt kell jelenteni a felsőbb szerveknek. Köz­ben semmi brigádélet, sem napló, sem megbeszélés, sem buzdítás, sem jutalmazás. Egyes gazdaságvezetőktől a mi­nimális elismerést sem kapják meg. Éppúgy dolgoznak, élnek, akár a többi munkacsapatok. Az értekezleten sokan szót kértek, de általánosságnál alig mondtak többet. Nem éreztük a születő mozgalom problémáinak súlyát, az útkeresés gyötrelmét, egyes bri­gádok életképességének örömét, vagy megfeneklésének ag­godalmát. Pedig csak ott nincs különösebb gond, ahol nincs brigádélet. A szocialista brigádmozgalom számára falvakon Is el­érkezett a tettek Ideje. A tavaszi tervezgetéseken, szerve­zéseken túllépett az idő; a sokféle teendő a mezőkön és maga a brigádélet is sürgeti az alakuló-formálódó szocia­lista közösségek rendszeres foglalkoztatását, nevelését. Balogh Ödön Egy interpelláció nyomán Az országgyűlés ipari bi­zottságának a parlament múlt heti ülésszakán ismer­tetett jelentése megállapí­totta, hogy a bauxit-bányá­szat fizikai és műs-zaki dol­gozóinak helyzete indokolat­lanul rosszabb, mint a szén­bányászatban dolgozóké. A bizottság ezért javasolta az országgyűlésnek, hívja fel az illetékes állami - és társa­dalmi szervek figyelmét a még meglevő különbségek fokozatos megszüntetésére. A Nehézipari Minisztérium máris tett qlyan intézkedé­seket, amelyek révén a ba­uxitbányászok ellátása meg­közelíti, illétve eléri a szén­bányászodét. A minisztérium előterjesztésére a pénzügymi­niszter hozzájárult, hogy jú­lius 1-től a bauxitbányászok a szénbányászoknak járó hozzájárulást kapják a napi háromszori étkeztetéshez. Július l-től a bauxitbányá­szok is napi 14.08 forint vál­lalati hozzájárulást kapnak reggelijük, ebédjük, vacso­rájuk árához, s így csupán napi 9.25 forintjukba kerül a háromszori étkezés. A nehézipari miniszter saját hatáskörében intézke­dett, hogy július l-től a bauxitbányák alkalmazottai­nak prémiumkeretét emel­jék fel 250 000 forinttal. Ez az összeg teljesen megszün­teti a szénbányászat és a bauxitbányászat alkalmazot­ti prérniumszintje közötti különbséget. Elrendelte a miniszter a bauxitbányászoknak juttatott használt bányafa térítési dí­jának felülvizsgálatát is. A kérdésre egyébként a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerve­zete is felhívta a miniszté­rium figvelmét Az első gyors intézkedések után a Nehézipari Miniszté­rium további lépéseket ter­vez a népgazdaság teherbíró képességének figyelembevé­telé vei. (MTI) Szombat, 1966, július 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents