Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-08 / 160. szám

Egy nap az „atomvárosban" Á Moszkvától 125 kilométerre, Dubnában működő Egyesített Atomkutató Intézet meghívására, 30 külföldi újságíró egynapos látogatást tett a szocialista országok közös atomkutató intézetében. Angol, lengyel, nyugatnémet, bolgár, japán, amerikai és magyar újságírók megtekintették az intézet három laboratóriumát és találkoztak a központ tudományos vezetőivel. Nyikolaj Bogoljubov, Lenin-díjas akadémikus, az Egyesített Atomkutató Intézet igazgatója ismertette a tíz éve fennálló intézet szervezeti felépítését munkáját Elmondotta, hogy a Dubnábaif dolgozó kutatók több mint fele, mintegy 250 tudós, az európai és ázsiai népi demokratikus országokból van. A Vietnami Demokratikus Köztársaságnak jelenleg 11 atomfizikusa dolgozik Dubnában. A tudósítók: a mag-problémák laboratóriumában megtekintették a 680 millió elektronvoltos szinkrociklotront amely ugyan 1949-ben készült el, de az úgynevezett „nyalábintenzitás" tekintetében még ma is első helyen áll a világon. A mag-reakciók laboratóriumában bemutatták az újságíróknak az 1961-ben üzembe helyezett ciklotront. Itt fedezték fel, mint ismeretes, a Mengyelejev-féle periódusos rendszerben a 104-es számot viselő elemet, amelyet később a nagy szovjet atomfizikusról, Kurcsatovról nevezitek el. Lenyűgöző látványt nyújtott a dubnai intézet nagyenergiájú laboratóriumában a gigászi méretű szinkrofazotron, amely 10 milliárd elektronvolt energiára gyorsítja fel a protonokat (MTI) Az Gnnepi hetekre: Háromszázezer vendéget vár Szeged Ax ünnepi hetek Időszakában az idén 300 ezer vendéget vár Szeged. Ax előadásokra eddig ötvenezer jegy kelt et, szállást — mint Gács György, a Szegedi Idegenforgalmi Hrvatal vezetője elmondotta — 40 ezren foglaltak. A számok szerint az idén jóval nagyobb az érdeklődés, irrtnt tavaly. S nemcsak a belföldiek, külföldiek is nagy számban jelentik be érkezésüket. Tavaly például 3fl ezer jugoszláv vendég látogatott Szegedre. Az előzetes jelentkezések alapján ns idén legalább 40 ezer jugoszláv utazik majd a szabadtéri játékok városába. Mind a hazaiak, mind a külföldiek között sok a viszszatérő vendég. Lengyelországból, Csehszlovákiából évenként rendszeresen Szegedre látogatnak különböző csoportok, de más országokból is vannak törzsvendégei a szegedi szabadtérinek. Erik Svenson svéd munkás például hároim év óta minden nyáron Szegedre látogat. Villiam Johnson angol színész Canterbury-ből utazik évek óta Szegedre. Különösen kedves visszatérő vendégként várják az idén Anne Berman angol táncosnőt Nem azért, mert férje Monty Berman, a Magyarországon is nagy sikerrel játszott Angyal-filmek producere, hanem mert az angol művésznő tavaly a West Side Story művészgárdájának táncos tagjaként járt Szegeden. Az idegenforgalmi hivatal esténként 5 ezer embernek tud szállást adni. Ebben a számban nem szerepelnek a szállodai férőhelyek, csak a hivatal szolgáltatásai: a kemping, « szegedi és a dorozsmai turistaszálló, a 25 kollégium és a fizetővendég szolgálat nagyrészt első osztályú — különbejáratú, fürdőszobás, telefonos — szobái. A nagy előzetes érdeklődés miatt az idegenforgalmi hivatal a Szeged szomszédságában fekvő Kiskundorozsmán is megkezdte a fizetővendég szolgálat szervezését, sőt azt is biztosította, hogy ha szükséges, a szegedi Tömörkény üdülőtelep és a KISZ-tábor kényelmes faházai is a vendégek rendelkezésére álljanak. A vendéglátás egyik érdekes idei újdonsága a Tisza hídnál létesített motorcsónak-állomás. Óránként indulnak innen — a vendégek kívánsága szerint — az idegenforgalmi hivatal motorosai, kirándulásra, sétahajózásra. Jól vizsgázik a legfiatalabb tantárgy A szociológia oktatása a jogi karon A legfiatalabb tantárgy a jogi karon a szociológia. Négy-öt éve még azt vitatták; önálló tudiomáriy-e. Azóta ezek a viták lecsillapodtak, s a többi szocialista országhoz hasonlóan hazánkban is megkezdődött a szociológia egyetemi oktatása. Először — 1963 után — speciálkollégiumok keretében, két éve pedig kötelező tantárgyként. Így oktatják Szegeden is, a IV. éves jogászok számára, egy féléven át, heti 3 órában. Dr. Papp Ignác, egyetemi adjunktus, a tárgy előadója szerint kevés ez az egy félév. Az anyag van annyira fontos, hogy legalább egy esztendőt rá kellene szánnunk. S nemcsak fontossága, bánom az anyag nagy terjedelme és újszerűsége is az alaposabb oktatást kívánná mag. A szociológia társadalmi jelenségeket vizsgál, sók felől összegyűjtött tényanyag alapján, s a lényegét így akarja megismerni. Olyan jelenségeiket elemez, mint például a család. a szabadidő felhasználása, a munkakörülmények, az üzemi viszonyok stb. A szegedi tudományegyetem jogi karán tanított anyag. Kulcsár Kálmánnak, az Állam- és Jogtudományi Intézet főmunkatársának jegyzete alapján a társadalom tagozódásából, az osztályokon belüli rétegződésekből indul ki, ezeknek a rétegeknek a helyzetét, mozgását vizsgálja, s a társadalmi élet sok más jelenségét — bürokrácia, a társadalom ellenes maga tartós, a bűnözés. az alkoholizmus stb. — elemzi a nagy körültekintéssel. különös gonddal összegyűjtött tényanyag alapján. Mindez természetesen szorosan kapcsolódik a joghallgatók tananyagához, azokhoz a társadalmi jelenségekhez, amelyeket a hallgatóik jogi tanulmányaik során már tárgyaltak. Így segíti oktatásának egyik legfőbb célját, a hallgatók szemléletének alakítását a szociológia. Másképpen dönt egy ügyben az a bíró. aki ismeri a szóban forgó problémára, mondjuk az alkoholizmusra vagy a válásra vonatkozó szociológiai vizsgálatok eredményeit. mint aki pusztán és kizárólag a tételes jog előírásait veszi figyelembe. Nemcsak a jog alkalmazására vionatkozik ez, hanem a jog alkotására is, arra tehát hogy milyen új törvények születnek. A tantárgy oktatója dr. Papp Ignác a szociológia problémáinak kiváló ismerője. Kandidátusi értekezése szociológiai módszerrel vizsgálja a termelőszövetkezeti demokrácia kérdéseit Nyilván a színvionalas oktatásinak ls köszönhető, hogy a hallgatók nagy érdeklődéssel fogadták az új tárgyat, érdekesnek találták a szociológia tananyagát. Valóban: annyi újat közöl ez a tárgy ismertnek hitt jelenségekről és társadalmi kérdésekről, hogy tanulmányozása kétségtelenül izgalmas, érdekfeszítő. Ezt bizonyítják az idei vizsgák is. A hallgatók nagy érdeklődéssel ismerkedtek meg a tárgy új fogalmaival, kategóriáival, s hogy a mostani vizsgákon jó eredmények születnek, mindenekelőtt ennek köszönhető. Érdek és gondolkodás M

inden vezető elvileg jól tudja a szocialista vállalatok alapvető feladatát, hogy tartalékaikat maximálisan mozgósítsák és hasznosítsák a társadalom fizetőképes szükségleteinek kielégítésére. Csakhogy a bázis szemléleten alapuló éves tervezési rendszer sokszor az ellenkező irányba ösztönöz — a tartalékok elrejtésére, a „visszatartásra", a tervalkura stb. Az eszmeiség, a szocialista tudat és a gazdasági viszonyok kölcsönös kapcsolatáról van tehát szó; arról a bonyolult összefüggésről, amelynek végső eredménye maga a gazdasági cselekvés. Még a népgazdaság helyreállítását követően az 1950-es évek eleién is gazdasági feladataink végrehajtásában szinte kizárólag a tudati, gondolkodásbeli tények fontosságát hangsúlyoztuk. S ekkoriban alakult ki az az álláspont, amely az emberek anyagi érdekeltségére való erőteljesebb támaszkodást az anyagiassággal azonosította. E vélemény több tekintetben is hibás: Először azért, mert nem számolt azzal az objektív ténnyel, hogy a tudat alakulása nem követi mechanikusan a lét. a társadalmi környezet változását. A tudati elemek ugyanis általában csak később reagálnak az anyagi-társadalmi viszonyok változására. Másodszor azért, mert távhit azt gondolni: ax objektíve létező érdekék ..kikapcsolhatók" — nem létezővé tehetők — azáltal, hogy szerepüket korlátozni igyekeznek. Az érdek objektíve létező kategória. Az emberek cselekvését a rendkívüli helyzetektől eltekintve ma még döntően érdekeik motiválják, szabályozzák. E

z a felismerés öltött testet 1957 titán abban a törekvésben, hogy gazdasági céljaink megvalósításában az addiginál fokozottabban támaszkodjunk a dolgozók arrvagi érdekei tségére. E tekintetben eddig elértünk ugyan részeredményeket, de még mindig számos ellentmondás létezik a tudati elemek, az öntudat és az érdekeltség között. Mi hát a megoldás? Talán az egyének és a kollektívák (vállalatok) érdekének teljes alárendelése a társadalom érdekének? Ez ma még általánosan és tartósan aligha lehetséges. Ilyenre csak rendkívüli esetekben (elemi csapás stb.) kerülhet sor. És ebből a szempontból helyes. OLAJOS CSALÁD Az egyik olajkútnál — midőn a fúrások műszaki és tudományos ábécéjéről kérdezősködtem — tudtam meg, hogy ez a fiatalasszony fúrómérnök. Elnéztem Vadász Ernőné lányos, törékeny alakját, aztán a hatalmas fúrótoronyra pillantottam... Ennek az égbenyúló vasóriásnak a parancsnoka. Később újszegedi otthonában „nyomoztam" a pályaválasztás indítékai után. — Magam sem tudom. Talán egyik szegedi tanárom olajkutatás iránti rajongása, s egy hasonló témájú könyv hatott rám, — mondja Vadászná. Szövetkezeti lakása kedves, modern. A szoba dísze a Panni-fal, ízlésesen elhelyezett könyvekkel, dísztárgyakkal. Rekamié, fotelek. A szőnyegen kisautó, tricikli, játékszerek — kisfiúk szigorú „rendtartása" szerint. A Vadász család két évvel ezelőtti „semmi" nélkül kezdte az életet. Most szövetkezeti lakás, szép bútorok és a kis Tomi a szerzemény. fúrómérnöki diplomával érkezett Szegedre, az Alföldi Kőolajfúrási üzem szegedi üzemegységéhez. A geológus a fúrások alapján rétegvizsgálatokat végez, a fontosabbakból magot vesz. — Tehát egyszerűen kiegészítik egymást — jegyzem meg. — És örök érdekellentétben állunk. Hiszen mi a rétegvizsgálatokért, ők meg a fúrás mennyiségéért kapják a prémiumot. Áz egyik a másik rovására megy — mondja mosolyogva a férj. Az ellentétesség még a táj szeretetében is jelentkezik. Vadász Ernő szülőhelye Dombóvár, mint diák minden vasárnap a hegyekbe kirándult, a hegyek szeretete és a geológus szakma ikertestvérek. Felesége Mórahalmon született, Szegeden diákoskodott. Ez a város és az alföldi táj áll szívéhez közei. lyedt hegyeket. Szeizmikus térkép alapján jelölik ki a jelzett hegy csúcsán, illetve magasabb pontjain. Az olaj ugyanis, melyet a homoki rétegek szivacsként szívnak magukba, könnyebb fajsúlyúknál fogva állandóan felfelé törekszik. (A „felfelé megy borban a gyöngy .. ." strófa jut eszembe. Ezek szerint a szegedi Alföld barna gyöngye az olaj lenne? m De mégis volt. valamijük. A férj geológus-mérnöki diplomával, az asszony meg Az olajkutatás „titkait" tudakolom. Hogyan látnak a föld mélyébe? Hogyan tapogatják ki az algyői szerkezet földalatti hegyeit, ahol a fúrásokat kijelölik? Milyen a magfúrás? Egy papírlapon fölvázolják. hogyan érzékelik a különleges műszerek, az elsülyVadász Ernőné, amikor a miskolci nehézipari műszaki egyetemen olajos szakra jelentkezett, nem gondolta, hogy iskolavárosa. Szeged nyújt majd munkahelyet. Egyetlen lány volt azon az évfolyamon, diplomaosztáskor pedig harmadik, vagy negyedik „olajos lanv" lehetett az országban. Két éve dolgozik, mint lyukbefejező mérnök, közben szült, a szakma és a kismamai teendők közt osztotta meg idejét. Lényegében még ma is tanulója az olajos szakmának, nagy tapasztalatú fúrómesterek, a gyakorlat e professzorai segítik. Az olajos család otthonra talált Szegeden. E szerény mondattal azt is szeretném érzékeltetni: az Alföld kiaknázatlan kincseket rejt mélyében. Balogh Ödön ha utalunk az 1956. évi nagy árvízre, amikor tíz- és százezrek ' tettek tanúságot áldozatkészségükről. az öntudat igen magas fokáról. A társadalmi összefogás ereje is tanúsította: népünk kész áldozatot hozni, kész a rendkívüli erőfeszítésekre, ha embertársainak élete, a társadalom anyagi értékeinek biztonsága forog kockán. A gazdasági élet hétköznapi körülményei között is szép számmal vannak olyanok. akik öntudata nagyobb az átlagosnál és ezért képesek a társadalmi érdek képviseletére, még ha egyéni érdekeik ezzel nincsenek is mindig összhangban. A gazdasági életben azonban a tipikushoz. az átlagoshoz kell igazodni. Ezért az érdekeltségi formákat és módszereket a tömegek cselekvésének célszerű befolyásolása alapján kell meghatároznunk. A megoldás tehát ax egyéni és a vállalati érdekek ősz. szehangplása úgy. hogy ez az összhang végső soron a népgazdaság érdekeinek — céljainak — megvalósulását szolgálja. A gazdasági mechanizmus reformjának lényeges vonása éppen az összehangolása. Olyan gazdasági viszonyok kialakítását tervezzük. melyben a vállalatnak az a jó. ami a népgazdaságnak is hasznára válik. Az új mechanizmusban a vállalat közretten célja nyereségének növelése lesz. Ám a központi irán vitás által kialakított „játékszabályok" közgazdasági eszáeözök — jövedelemszabályozás. kamatpolitika stb. — lehetővé teszik. sőt biztosítják, hogy a vállalati cél: a nyereség növelése főként és mindenekelőtt csak a társadalmi cél; a szükségletek kielégítése révén valósuljon meg. G

yakorlatilag szinte Mzárttá váTík annak lehetősége —— ami ma még nem ritkaság —. hogy bármely vállalat rendszeresen termékeinek minőségrontásával. anyag- éa technológia ..spórolással" csökkentse termelési költségeit, növelie nyereségét. A felhasználó. a fogyasztó bizalmának eljátszása könyörtelenül maga után vonja azt, hogy az adott gvár termékei raktáron maradnak és ennek következtében súlvos gazdálkodási nehézségei lesznek. A vállalatok mai és holnapi érdekei is majd azt kívánják, hogy áruik minél kevesebb kárt. bosszúságot okozzanak vásárlóiknak, mert csak a vevők bizalma, a gvár ló hírneve lehet az aiania a piacon való helytállásnak. Itt van például a mezőgazdatáffi gépek és alkatrészek ügye. Nincs ma jóformán olyan állami és társadalmi szerv Magyarországon? amelyik ne foglalkozna a gépekre vonatkozó panaszokkal. az alkatrész- és szervizhiányosságokkal. A mezőgazdasági üzemeknek sok kárt. bosszúságot okoz ez az áldatlan helyzet. Ma már tudjuk jól, ez nem isten csapasa és nagvon hatásos gyógymód is kínálkozik a bajokra. Rövidesen a mezőgazdasági gépgyártó vállalatok abba a helyzetije kerülnek, hogy csak a célnak megfelelő tartós, termelékeny, könnyen kezelhető gépeiket értékesíthetik, de ezeket is csak akkor, ha használatuk egész ideiére garanciát vállalnak az alkatrész- és szervizellátásra. Amennyiben ennek a követelménynek eleget tesznek, lesz nyeresége a vállalatnak, jó fizetés, jutalom és prémium a dolgozóiknak. Figyelemmel kell lenni azonban arra is. hogy itt nem lehet szó a különböző érdekek pontos egybeeséséről. abszolút összhangjáról. Csak arról lehet szó. hogy dinamikus összhang teremtődjék, amely tendenciájában a népgazdasági érdekeket megtestesítő terv megvalósítása Irányában hat. A a érdekek összhangja nem egyszer s mindenkiorra adott A lehetőségek ós az igények módosulásával maga a társadalmi érdek fs változik. A társadalmi, a vállalati és az egyéni érdek összhangja kedvezően hat az alkotó munka kibontakozására. a kezdeményező készségé re. • T

ermészetesen a mechaJ nizmus reformja megköveteli a gondolkodásmód reformját M. Az eddigi gazdasági viszonyok ugyanis a ,.magiA képére" formálták az emberek szemléletét; gondolkodásmódja ti Tény. hogy az új gazdasági viszonyok fs előbb-utóbb ezt teszik majd. De azt akarjuk, hogy a reform minél előbb kedvezően éreztesse hatását, s azt, hogy az új mechanizmus minél kisebb zökkenővei lépjen működésbe, akkor a tudatformáló munkát már most fokozni kelL A reform révén — éppen nz érdekek jobb összhangja következtében — az egyén számára áttekinthetőbbek, világosabbak lesznek a termelési viszonyok. Így ax egyén jobban megérti — és érzékeli — helyét, szerepét a társadalmi munkamegosztás bonyolult rendszerében. Mindez növeli a személyiség rangját s az egyéniség szerepét a társadalomban. Dr. VARGA GYÖRGY Összevont párttaggyülés az orvostudományi egyetemen Az idei tanév befejezése alkalmából a Szegedi Orvostudományi Egyetem pártalapszervezeteinek tagjai tegnap délután a Szemklinika tantermében összevont taggyűlést tartottak. A taggyűlésen megjelent Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Szabó G. László, a városi pártbizottság munkatársa. A beszámolót dr. Baksa László tanársegéd, a pártbizottság ffté kár helyettese tartotta. Beszámolt a IX. kongresszus előkészítéséről, értékelte az elmúlt tanév munkáját, majd a felvételi vizsgákkal foglalkozott. A vitában, amelyben az elmúlt tanévi munka tapasztalatain kívül felmerült az egyetemi pártmunka számos fontos kérdése, felszólalt Siklós János és dr. Tóth Károly, az egyetem rektora is. Román diplomaták látogatása Szegeden A Csongrád megyei tanács vb meghívására tegnap Szegedre látogatott dr. Florea Duna, a Román Népköztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Stinea Nicolae, a nagykövetség titkára. A reggeli órákban az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának fogadásán vettek részt, ahol dr. Komócsin Mihály megyei titkár adott rövid tájékoztatót Csongrád megye ideológiai helyzetéről. Ezt követően dr. Paczuk Isti ván, a megyei tanács vb elnökhelyettese fogadta a vendégeket. majd látogatást tettek a Pedagógiai Főiskolán, a szabadtéri játékok igazgatóságán és megtekintették a szabadtéri színpadot. Délután a Szegedi Paprika-^ feldolgozó Vállalathoz és a forráskúti Haladás Termelőszövetkezetbe látogattak el. A vendégek az esti órákban visszautaztak Budapestre. Péntek. 1906. július 8, DÉL-MAGYARORSZÁG 3 \