Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-06 / 158. szám

A gépjavítások további szakosítása A megyei tanács vb ülése tás-cséptéts. Ennek a tapasz*- kalmazzá* azt a formát ks, A Csongrád megyei ta­hogy a javításra adott trak­tor helyett nyomban jót ad­nak. A tsz-ek gépednek fizem­talatnak az alapján a jelen­leg 6 gépjavító állomás kör­zetében három feladatkórt lát eL Főprofiljuk a mező­nács végrehajtó bizottsága gazdasági géppark javítása, áHapotoÚT tartásához tegnapi ülésén megtárgyal- de emellett közreműködnek jelentŐ8 segítséget nyújt a ta a Gépállomások Csongrád a mezőgazdasági munkák- megyénkben ^ meghonosodó megyei Igazgatóságának be- •ot kereOcedelm, teve- feljes műszaM ki^igáiási számolóját. Elemezte a gép- kenységet is folytatnak, ami rendszer. Az idén 55 szövet­allomások gépjavító állomá- mindenekelőtt a tsz-ek kezettel kötöttek ilyen jelle­sokká való átszervezésének üzemanyag ellátását jelenti. gű de ezt a szól­ta posztaíatoit. A beszámoló feletti vitá- gáltatási formát is kiterjesz­Nógy éwei ezelőtt ágy ban kialakult az az állás- tik. tervezték, hogy a gépjavító pont, hogy a közeljövőben, állomások feladata a tsz-ek de még később is, olyan jól tulajdonában levő gépek felszerelt javító műhelyekre karbantartása és Javítása van szüksége a mezőgazda­les®. Amikor 1962-ben a ma- ságnak. amelyekben a leg­kÓL ^llT^1 eteŐkéÜT kÜ1ÖnbÖ^bt xJjf^T1" kelőbb teljes Jka"pa'citássai vito váltelatta szervezték, nagyjavitasát végzik. A vég- közreműködjenek. rövid idő alatt kiderült, hogy rehajtó bizottság egyetértett még a gazdaságilag erős és a megyei igazgatóság céllá- A régrehajtó bizottság ef­viszonylag stabil munkaszer- tűzésével. E szerint tovább Ismeréssel szólt a gépjavító vezettel rendelkező gazdasá- bővítik a javító szolgáltatási állomások dolgozóinak eddi­gok is igénylik a vállalat formákat. Ennek érdekében gi tevékenységéről, a szak­k özreműködését az olyan kiterjesztik a szakosított ja- ember képzésben elért ered­nagyobb mezőgazdasági vitást, amely lényegesen ményeikról s a pártkong­rrwmkákrKÍl, mint a mély- megrövidíti a gépjavításra resszm tiszteletéra indított szántás vagy éppen az ara- szánt időt A jövő évtől ai- mun-kaversenyTŐi. A szükségletek szerint bővítik a magánkisiparosok és kiskereskedők tevékenységi körét Igen Jelentős még a gép­javító állomások mezőgazda­sági tevékenysége. Jelenleg az a fő feladat, hogy az ara­tást követő talajmunkákban A Szeged m} városi tanács végre hajtó bizottsága teg­nap, kedden délelőtt ülése­zett. A napirenden szerepelt — egyebek között — a váro­si tanács ipari és kereskedel­mi osztálya együttes jelen­tése alapján a magánkisipar és magánkiskereskedelem helyzete Szegeden, s az ezzel összefüggő teendők. A téma tárgyalásánál résztveitek a KIOSZ és a KISOSZ kép­viselői is. Szegeden fs — mint or­szágosan — közismerten és meghatározóan az állami és a szövetkezeti ipar, valamint az állami kereskedelem elé­gíti ki a lakosság szükség­leteit A szolgáltatások, javí­tások területén viszont hasz­nosan tevékenykednek a magánkisiparosok, a magán­kiskereskedők pedig a lakos­ság ellátásához járulnak hozzá. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága megállapí­totta, hogy Szegeden általá­ban betöltik szerepüket a magánkisiparosok, magán A városi tanács vb ülése költ. Különösen fontos az építőipari és egyéb javító magánkisiparosok számának ' a növelése éppen a lakosság jobb ellátásáért Utasította ,— mint például a bocskor- a vb a városi tanács ipari készítés; — ne merüljenek osztályát, hogy az „Ipar ki­feledésbe. A KIOSZ tevé- váló mestere" cím adomá­Második lépés a falvak közművesítésében Szaporodó törpe vízművek Új kutak feltárása a községeket is. Ennél azon­ban még fontosabb a falvak­ban a jó víz, hogy az ásott kutakat be lehessen temetni. Hol tartunk ma a környező falvakban a jó víz Alsótisza vidéki Vízügyi Igaz­gatóság tervezési osztályá­nak vezetőjét Eredmények kenysége ebben a tekintet­ben is eredményt hozhatna. Az export termelést végző kisiparosok számának továb­bi növekedése szintén a KIOSZ, valamint a KETI hathatósabb szervezésével ér­hető el. A magánkisipar és a ma­gánkiskereskedelem állami felügyeletét szaki gazgatási­lag a városi tanács ipari, Il­letve kereskedelmi osztálya látja eL Az ellenőrzések, vizsgálatok rendszeresek, s azt szolgálják, hogy mind a magánkisiparosok, mind a magánkiskereskedők ma­radéktalanul megtartsák az ipargyakorlásra vonatkozó szabályokat A kisiparosok túlnyomó többsége az előírá­nyozásának feltételeit a KlOSZ-szal egyetértésben dolgozza ki. Az „Ipar kiváló mestere" címet április 4-én adományozzák az arra érde­mes kisiparasoknak. Felmerült a magán-szekér­fuvarozók helyzete, tevé­kenysége. E tekintetben a magánfuvarosok közül szép számmal visszaéléseket kö­vettek eL Ezekkel a szemé­lyekkel szemben a vonat­kozó rendelkezések szerint szigorúbban kell eljárni A magánkiskereskedők száma 133 Szegeden. Főleg és elsősorban a külső város­részekben járulnak hozzá a lakosság ellátásához. A ma­gánkiskereskedők többsége megtartja az előírásokat Vannak viszont olyan kiske­soknak megfelelően tevé­kista^kédőkT'Szegeden*!'^- kenykedik'. .,vlrao"t reskedők,' akik"szabáíytelan­lenleg 952 magánkisiparos sefre wmjdk azokat a kis- kodnak s e7eket felelősségre munkálkodik. Az iparitanu- 'Párosokat - szamuk e ­lók képzésében is részt vál- enye"° ~ aklk.,a ,vá"alt lalnek és náluk a különféle «™nkát nem végzik eL tob­szakmákat 167-en tanulják. *** számolnak stb. A tanulók nevelésével kap- A végrehajtó bizottság osolatosan helyes lenne, ha megállapította, szükséges, a KIOSZ által szervezett ta- hogy a magánkisiparosok nulótavácsok az eddigieknél működésüket még jobban a még hathatósabban tevé- lakosság szükségletei szerint kenykednének. Van lehető- végezzék. Dolgozzanak, tevé­ség arra, hogy egyes kifeje- kenykedjenek ott a magán­zetten kézműipari szakmák kisiparosok, ahol ez indo­is vonják. A vb utasította a városi tanács kereskedelmi osztályát, segítse elő, hogy a magán zöldség- és gyümölcs­kereskedők az eddigieknél több ideig árusítsanak napon­ként. A vb kimondotta, hogy a Marx téri piac rendezése során biztosítja a lehetőséget a magánkereskedőknek is, hogy korszerű árusítóhelyen hozzák forgalomba áruikat. A falvak közművesítésében — a villany után — a má­sodik lépés a magasnyomá­sú vízhálózat kiépítése, majd ezt követi a csatornázás. A községekben az ú j családi vfzmű tervének elkészítésé- az Is ide kívánkozik. hogvoS hazak már fürdőszobával hez. Az előkészítés stádi- már alakultak több utcára epulnek. S ez a jelenség biz- umában van a szőregi és az szóló társulások, de alacsony tato a falvak még loiltural- újszentiváni törpe vízmű nyomású vízkivételre. Ezt te* tabb arculatanak kialakító- tervezése is. kell majd váltania a korára­^^JrJT ^L^S-J^ Pusztamérgesen találtak 16 rűbb magasnyomású vizei lá­pia. hanem valóság bzeged ^ egészséges vizet? tásnak. Akik egyszer ma? nlTá^Uanc^lfS fúrásmélységek álta- hozzájárultak az alacsony Iában 200-tól 600 méterig ter- nyomású vízkhtótei kőlteé­jednek. Mélyfúrással a köz- Keihez, azoknak wgvanugy beeső részlegekben találni kell fizetniük a rátuk eső már jó és kielégítő mennyi- részt a magasnyomású *íz­c^T^lt Kégú vizet Reméljük, ez alól ellátás bevezetésekor, mwi a jó viz a -homokon épült" Puszta- a többieknek. tejszínre" hozásában, a vízhá- ^ ne™ Am lózat kiépítésében? - kér- ]amak * m'nt Az összefogás deztük Boldizsár Sándort, az ? mórahalimafc Ismeretes. erejével hogy Marahalmon még nincs törpe vízmű, viszont épült A korszerűbb vfzeflátástál egy korszerű gyógyfürdő az éppen az ismételt költségek ásványi anyagókban gazdag miatt nincs-e tartózkodás hévízre, amelyet kútfúráskor Szóregen? találtak. A mórahalmi hévíz —•• Előrébb bt lehetnénk js nyereség a társadalomnak, már — mondotta —\ mint A falunak azonban jó vizű amit a jelenlegi kép mutat kút is kellene, amelyre fel­A törpe vízművek tervezése épülhet majd a törpe vízmű és kivitelezése Csongrád me- és magasnyomású vizet kao­gyében 1962-ben kezdődött hatnak a házak. Az erre a célra alakult tár­sulatok munkája, összefogá- Korszerűen! sa eredményesnek bizonyult viszont mi tagadás: a szegedi Á településsérűség. a iá­járást e tekintetben meg- kószám mennyiben hat ki a előzte a szomszédos makói törpe vízművel kapcsolatos zalékos többség esetén, még­járás, ahol a községekben építési költségekre? iscsak a falu közakarata jut olyan előrehaladott a törpe — A költségek, az egy érvényre, vízművek létesítése, vfzháló- házra jutó hozzájárulás — A beszélgetés azasí v«ée­zat kiépítése, hogy előrelát- válaszolta az osztályvezető ződött Boldizsár Sándorral, hatóan ez a munkálat két — a lakószám emelkedésé- hogy Algyő. Tápé. Tiszaszi­éven belül befejeződik. S ez vei csökkennek. Az eddigi get. Pusztamérges és Szőrefl bizony igen szép eredmény, gyakorlat szerint egy lakos- példáját követniük kell a De nézzük most a szegedi ra átlag 1300—1700 forint szegedi járás többi községei­járás községeit. Igazgatósa- hozzájárulás esett. A sűrűbb nek is. Az összefogás, a tár­gunkon elkészültek már Al- beépítésű községek esetében sulások. a közakarat mindé­győ és Tápé törpe vízművei- viszont mint például Algyőn nütt létrehozhatja a falvak­nak tervei. Most tervezzük— és Tápén, a személyenkénti ban a korszerű víaeílátást. többek között — Tiszaszige- hozzájárulás 700—800 forint A községek közművesítésé­tét és Pusztamérgesét. Az Eddig ez a legolcsóbb. Sző- ben most már a második lé­utóbb említett községben reg is ebbe a kategóriába pésen a sor. hogy azt követ­most fúrják a kutat Ennek esik. Szőreget említettem hesse a többt adatai szükségesek a törpe harmadik példának, akkor fc. F. — Bizonyára akad Hím fa, hiszen akinek alacsony nyomáson bent van az ud­varában a víz. azt ki«4égftt a jelenlegi állapot A kor­szerűbb vízellátás Inkább azoknak sürgős, akik az egy­szerűbb megoldású vízkivé­telből sem részesültek eddig.' A törpevízmű-társulat meg­alakulásával viszont 51 szá­A Jégeső ellen iirlc számafl, vaTamfnf azűrt seni, mert a technikai-gazdasági folyamat­nak a gyakran gyors változásait nem lehet pontosan nyomon követni. (A gyors technikai változások hatását a belső és külső piaci szükségletek változását, az időjárási tényezőket stb.). Másrészt a népgazdasági szintű döntéseket csak akkor valósítják meg a vállalatok maradiéktalanul. hogyha az megegyezik vállalati (egyéni) anyagi érdekeltségükkel. Ilyen eset­ben viszont nincs szükség a kötelező tervutasításokra. Amennyiben koráb­ban a tervfeladatokat a vállalati anyagi érdekeltséggel szemben kíván­tuk megvalósítani, ez a törekvé­sünk legtöbbször csorbát szenvedett Harmadrészt a kötelező tervutasítá­sok statikusak és kívülről irányított a mozgásuk. így nem bírnak belső önmozgással, minden időszakban és minden tervfeladalra újra kell őket megszabni. A kötelező tervutasítások elhagyá­sa korántsem jelenti azonban a cent­rális gazdasági irányításról való le­mondást. Itt ugyanis számolni kell a következőkkel. A népgazdasági terv tartalmazza a népgazdaság fej­lődésének legfontosabb összefüggé­seit. Továbbá lesznek hatósági sza­bályok, amelyek abból következnek, hogy az állam mint tulajdonos ren­delkezik a vállalataival. A vállala­tok létrehozása, megszüntetése, igaz­gatók kinevezése ezek utján törté­nik. S végül lesznek hatósági utasítá­sok. amelyek a gazdasági eszközöket szabályozzák, korlátozzák. Ilyenek lesznek a jövedelemelvonást szabá­lyozó, a vállalati jövedelem felhasz­nálást szabályozd, a hftett és aa árakat szabályozó utasítások. Ide tartoznak azok az utasítások is, ame­lyek az alapvető beruházások szét­osztásáról intézkednek. Az új irányítási rendszerben meg­változik azonban a népgazdasági terv szemlélete. A népgazdasági ter­vet nem úgy kell tekintetünk, mint amely minden részletében megha­tározza a gazdasági fejlődést és amely az ágazati és vállalati tervek összessége, hanem a népgazdasági tervet a cselekvés vezérfonalának, irányzatnak (koncepciónak) kell te­kinteni. A központ* frányítás fennmaradá­sa és erősítése mellett növekszik a piacnak a szerepe is. De mint emlí­tettük, ez a piac több oldalról sza­bályozott piac lesz, ugyanis a nép­gazidaság központi irányítása szabja meg számára a keretet. A piaci ka­tegóriák az új gazdasági mechaniz­musban a nagyobb vállalati önálló­sággal is felelősséggel függnek ösz­sze. A piac és kategóriái a gazdasági szabályozásban alapvető szerepet játszanák. Egyrészt a piaci tényezők jelzéseit a szükségletekről már szá­mításba kell venni a népgazdasági tervek elkészítésekor. Másrészt a piac ellenőrzi azt is, hogy a népgaz­dasági tervben meghatározott felada­tok megfelelnek-e a tényleges szük­ségleteknek. S ha nem felelnek meg, akkor a népgazdaság érdekében eze­ket helyesbíteni kell. Az új gazdaságirányítási rendszer­ben a szabályozott árukategóriák a központi irányítás fontos kérdésévé válnak, ugyanis tulajdonképpen ezekben testesül meg jelentős mér­tőkben a központ* szabályozás és a piac egysege. Ezek a kategóriák „egyik arcukkal" a központi irányí­tás felé, „másik arcukkal" viszont a piaci viszonyokra tekintenek. Az új gazdaságirányítási rendszer haté­konysága nagymértékben függ attói, hogy a szabályozott árukategóriákban levő ellentmondást hogyan oldják meg. Ez az ellentmondás abban rej­lik, hogy a „szabályozottság" esete­ként akadályozhatja, hogy az áru­kategóriák kifejtsék kedvező hatá­saikat. (Pl. ha a nem megfelelő ter­méknél és mértékben rögzítjük az árakat, akkor megszüntetjük hatá­sukat a termelésben.) Az „árukategó­ria mivoltuk" viszont bizonyos spon­taneitást rejt magában. (Pl. előfor­dulhat, hogy csak utólag derül ki, hogy valamelyik termékből többet termeltek, mint a tényleges ssáikség­let.) MegáBapfrhatJufc tehát aast, hogy az új gazdasági mechani zmruftoan a központi gazdaságirányítás maract az alapvető pillér, kiegészítik ezt az árukategóriák mozgásai és e két fon­tos területet a szabályozott árukate­góriák kötik össze. A központi gaz­daságirányításon belül az alap a népgazdasági tervezés lesz. A gazda­sági szabályozás döntő eszköze pe­dig az áru-mechanizmusok lesznek. Meggyőződésünk, hogy ez a® irányí­tási rendszer jobban megfelel annak a célunknak, hogy az életszínvonal növekedése érdekében gyorsabb és arányosabb gazdaságfejlődést való­sítsunk meg. DR. NAGY LAJOS tanszékvezető docens A Szovjetunióban eredmé­nyen kísérleteket folytatnak a jégeső pusztításainak meg­akadályozására. A meteoro­lógusok a legkorszerűbb mű­szerekkel figyelik a felhő­képződést, s utána a jégfel­hőket szétlövik. A lövedéket ólom vagy ezüstjodid rea­genssel töltik meg. Ez a ha­tóanyag „kergeti szét" a ki­alakuló viharfelhőket, mi­közben a felhőkből Jelenték­telen mennyiségű jégdara hullik, ami még a földet érés előtt elolvad. Képünkön: A meteorológusok elkészítik a napi jégprognózist. Sajtótájékoztató a mongol nagykövetségen A mongol népi forradalom közelgő évfordulója alkalmá­ból Magalzsavin Zsamsztrsni a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete kedden sajtótájékoztatót tartott al nagykövetségen. Ismertette al forradalom óta eltelt 45 év alatt hazájában végbement változásokat, a szocializmus építésének eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a nép forradalmi harca és önfeláldo­zó munkája révén a feudális Mongólia szocialista ország­gá alakult át. a gazdasági, a politikai és a társadalmi élet valamennyi területén a szocialista viszonyok váltak uralkodóvá A nagykövet megállapító*; ta: A népi hatalom kivívásai óta elért sikerek, a Mongol Népköztársaság következe-: tes, békeszerető külpolitikája nagymértékben emelte az nrz szág nemzetközi tekintélyét! Hazája ma már négy kcsrtt— ne.ns 33 á Dámával eltolom á­ciai, több mint húsz országgaí pedig kereskedelmi kapcsola­tot tart Magyar-osztrák vízügyi tárgyalás Bécsben megkezdődött a lam érdekeinek figyelembe^ magyar—osztrák vízügyi bl- vételével, a jó együttműkő; zottság X. ülésszaka. A két dés szellemében oldják meg. ország szakemberei elsősön- A kölcsönös megértés lég­ben a határvizek szabály**- körében folytatott tárgyalás zási és fenntartási munkái- sokon minden problémát iá­ról, közös árvízvédelmi intéz- került megoldani, az 1956­kezésekről tárgyalnak. Kari ban aláírt vízügyi egyezmény Schleinzer földművelésügyi a gyakorlatban jól bevált. A miniszter a tárgyalások meg- tárgyalásokat magyar rész­kezdésekor megelégedéssel ál- ről Dégen Imre, az Országos laipította meg: a vízgazdái- Vízügyi Főigazgatóság veze­kodáú kérdéséket a két ál- tője folytatja. (MTT) Szerda, 1966. juhos 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents