Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-05 / 157. szám

Miért nincs gumiabroncs? Jobb ellátás a tavalyinál — Nem volt gondos as igények felmérése Minden évben, különösen a nagy nyári munkák ideién, visszatérő probléma a mezőgazdaságban a gumiabronoshiánv. Nyilatkozatok hangzanak el: azért áll egy sor mezőgazdasági gép. mert hiányzik a pneu. nem termel eleget a gyár, nem szállít, a kereskedelem — pneu nélkül viszont nem használható a traktor, a kombájn, a vontató. Ezzel kapcsolatban felkerestük az Országos Gumiipari Vállalat kereskedelmi igazgatóját. Kardos Jenőt., aki a kővetkező tájékoztatást adta: — A mezőgazdaság az idén 143 ezer gumiabroncsra kapott keretszámot az Országos Tervhivataltól, ezenkívül még tízezer ú.irafutózott pneut is kapnak a termelőszövetkezetek és gépállomások. Ez 30 százalékkal több a tavalyinál. Június végéig 77 ezer pneu érkezett a mezőgazdasághoz; Tavaly egyébként 8600 darabbal többet szállított a kereskedelem az igényeltnél, úgyhogy a mezögazdasag tartalékkészlettel is rendelkezett az év elején. A jelenlegi helyzet így kétségtelenül kedvezőbb a tavalyinál. — Ez nem jelenti azt, hogy egyetlen méretű gumiabroncsból sincs hiány. Az MTZ-típusú szovjet traktor gumiabroncsa import, de a külkereskedelem ebből már eleve 1500 darabbal kevesebbet tudott lekötni, mint a mezőgazdaság tényleges rendelése. Az utólag megrendelt pneuk rövidesen megérkeznek. a szovjet traktorok gumiabroncs-ellátása ezzel megoldódik. — Itthon a Cordatic pneu gyárrészlege sem teljesítette maradéktalanul méret-specifikus tervét; három-négy, a mezőgazdaságban használt méret gyártásával maradt el a tervezett programtól. Végeredményben azonban az idén 50 százalékkal több mezőgazdasági pneut gyártanak itthon, mint tavaly. Áz ellátást, jelentősen segítené, ha az eddiginél lényegesen több újrafutózható. használt gumiabroncs érkezne az évi százezres kapaciással rendelkező korszerű váci újrafutózó üzembe. Ezt előmozdítja az a rendelkezés is, hogy július 1-től minden beszolgáltatott úirafutózható gumiabroncsért térítést fizet az Országos Gumiipari Vállalat. — Mivel lehetne még segíteni a mezőgazdaság gumiabronccsal történő ellátását? Mindenekelőtt azzal, ha a termelőszövetkezetek és gépállomások időben megrendelik az árut. Előfordulnak ugyanis olyan esetek, hogy azért hiányzik a mezőgazdasági gépekről a gumiabroncs, mert nincs megrendelés. Az időben történő rendelés első-' sorban a termelőszövetkezetek és gépállomások érdekét szolgálná. de lényegesen megkönnyítené a gyártók, az Országos Gumiipari Vállalat helyzetét. Előfordult sajnos olyan eset is. hogy az igények előzetes felmerése nem volt gondos és nagy eltérések mutatkoznak a bejelentett igények és a tényleges rendelések között. Az OGV kereskedelmi igazgatósága az időben adott rendelések alapján a vásárló termelőszövetkezetek és gépállomások igényeit pontosabban tudja kielégíteni. Péter János a Szovjetunióba utazik Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere a szovjet kormány vendégeként, a kölcsönös megállapodások alapján július közepén hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. (MTI) A IX. pártkongresszus tiszteletére Több exportszövef A szegedi textilművek hatalmas. 132 méter hosszú ós majdnam ilyen széles szövödéjében Bunda Istvánné 20 kínai automata gépen dolgozik. Teljesítménye a verseny megindulása óta egvenletesen a 104—110 százalék között van, ugyanakkor az általa készített szövet minőségével sincs baj. — Amikor tudomást szereztünk a IX. pártkongreszszus tiszteletére induló versenyről, kilenc tagú brigádommal együtt az elsők között tettük meg vállalásainkat. Szövödénk jelenleg az úgynévezett miri és panfix műszálas anyagot gyártja. Ebből exportra csak az első osztálynál jobb minőségű szövetek kerülhetnek. Én és brigádom vállaltuk, hogy az általunk termelt végekből 50 százalék helyett 70 százalék fölé emeljük az úgynevezett extra minőségű anyag mennyiségét. Ez eddig sikerült, a legutóbbi erednyünk 72.7 százalék volt. — Be kell vallanom, hogy Laza ellenőrzés, peruijait vásárlék Gyakori a liibá.e, selejtes áru Különleges méterárukat le- utólag nem reklamál. Az Feltehető, hogy a 960 kárhet vásárolni a Ruházati anyag méterenkénti ára 450 terítettnél jóval többen vásáKiskeroskodelmi Vállalat forint. Kárász utcai boltjában, A hazai és külföldi gyártók valóban különleges igényeket is kielégítő termékei között válogathat a vevő. A Nem kivétel A különleges holtak hibás árut a ruházati boltokban, de vagy nem tudják. mit tehetnek ilyen esetben, vagy egyszerűen méteráruk ™és rá sem iöttek a hibarameteraruK g akjk nem igénylik jg a kór különlegességet meg is kell A megtérítését, azok véleménye fizetni. Akinek pénze meg is fizeti. van, " sem lehet hízelgő a keresmegye ruhazati boltjaiban kcde]emro. _ . . . „ eladott hibás áruk miatt a Csak az a furcsa, hogy az n negyedévben 960 esetben üzletben nem ritkán szinte fizetett kártérítést a vállalat. teljesen értéktelen és gyár- mintegy 120 ezer forint tási hibák miatt használha tatlan áru is előfordul. s tékben. Kérdés, hogy az értékesítésre szánt áruk ilyen nemegyszer ez már csak a ,aza min0ségi átvétele megszabonal. illetve varrononel engedhető-e elsősorban a fogyasztók, de nem kevésbé a kereskedelem kárára? A nagykereskedelmi vál. lalatok átvevői ott vannak a Mint legutóbb^ is, ^amikor gyártó üzemben. Miután a " '"* "" gyár saját minőségi ellenőrei Ezért jóval alaposabb és lelkiismeretesebb ellenőrzést kellene megvalósítani már a gyárakban, azután a hazai és a külföldi áruk kereskedelmi átvételénél egyaránt. K. J. mindezt nem könnyű elérni. Fokozottabb megterhelést jelent a gép állandó tisztántartása, a gyorsabb munka, amivel megakadályozzuk a sok szálszakadást. De ezt szívesen tesszük, mert tudjuk, hogy az export növelése fontos népgazdasági érdek. Szanka László, a fiatal főművezető ehhez még csak annyit fűzött hozzá: — Bunda Istvánná külön dicséretet is érdemel. Nemrég 16 gépes partiból 20-asba került és ez a teljesítményét nem rontotta le. Ügy érzem, amit vállalatak — az exporttermék növelését — becsülettel teljesitik. derült ki. Kártérítés a Pamutnyomó Vállalat ..fartuna fantázia" elnevezé- _ e]viieg _ a teljes árut elsű női ruhaanyagából készült lenőrzik^ a kereskedelem ruhákat hatan visszavitték megbízottai még egy kontaz üzletbe, mint használha- rollt végeznek úgy, hogy az tatlant. A méterenként 49 anvagok 12 százalékát szúforintért eladott anyagot rí)pióbával megvizsgálják, még a gyárban a festés al- Ha hibát észlelnek, újabb kalmával elégették, az első 10 szazalékot megvizsgálnak, viselés alkalmával mállani kezdett. Az üzlet kártérítést fizetett, méghozzá a fazonárral együtt. Az importanyagok közül a múlt héten egy vég — méterenként 380 forint árú - an- ell(?nőrzési utasításokat. gol jersey-t küldtek vissza a importáruk vizsgálatát nagykereskedelmi vallalat- .'„ . nak. mert a jegyzőkönyv a KERMI végzi, a tapasztaszerint „a teljes mennyiség tok szerint ugyancsak felüselejt". Az anyag hossz- letesen. S az ilyen áruk eseirányban végig szálhibás (.gben ez annál Is inkább volt s 40-60 centiméteren- megengedhetetlen, mert vaként szakadasok voltak benáruzásra a külföldi céghez Április 29 óta áll az üz- már ninC{, lehet6ség. A váIetben eladatlanul mintegy gárló ^g ^pán azért 134 méter angol gyártású, nem vesz meg drága árut, teveszőr után?.?1 kabát- mert az küiföldi. anyag. Az e' • 'lőre meg sem kísé, an . bo- , érdekében csatani, mivel a szállítójegyen a következő minősítés Természetesen mind a küáll: ,Az áru bolyhozódásra lönleges, mind az' egyéb hajlamos, csak gálára és áruk tekintetében az a lénem strapára." Vagyis ezt a nyeg, hogy a fogyasztó haszfelvilágosítást minden vásár- nálható, a kifizetett értéknek lónak tudomására kellene megfelelő cikket kapjon, s hozni s még nyilatkozatot is ne legyen bizalmatlan a kekellene kérni tőle, hogy reskedelemmel szemben. SZOT-vezetők Prágában A Csehszlovák Szakszerve- Szakszervezetek Központi zetek Központi Tanácsának Tanácsának elnökével és más meghívására néhány napos csehszlovák szakszervezeti látogatást tett Csehszlová- vezetőkkel. kíaban Br.,utyó 3ánoK- ,a A megbeszéléseken szó SZOT elnöke es Gaspar ,, , , . Sándor, a SZOT főtitkára. A voH a ket szakszervezet előtt magyar szakszervezeti veze- feladatokról és a költők megbeszélést folvtattak csönös együttműködés tnMiroslav Pastyrikkel. a vábbi bővítéséről. (MTI) Ortutay Gyula nyitja meg a szegedi nyári egyetemet Mint lapunkban korábban nek. Július 19-én, kedden beszámoltunk róla, a Szege- dr. Szarka József kandidádi Pedagógiai Nyári Egye- tus, az Országos Pedagógiai tem gazdag programmal vár- Intézet főigazgatója tart előja hazai és külföldi vendé- adást a szocialista köznevegeit. A TIT és a József At- lési politika alapelveiről, a tila Tudományegyetem által Magyar Népköztársaság közközösen rendezendő nyári nevelési rendszerének fejlőlutaveszteséggel jár s vissz- kurzus alatt neves hazai és déséről és jelenlegi helyzes ennek eredményétől függ, hogy átveszik-e az árut. Nyilvánvaló, hogy a hibát mar a gyár saját meosainak észre kellene venniük — ha pontlosan betartanák az külföldi előadók tartanak téről. Kari Erich Brinkmann, előadásokat, oktató-filmbe- az NDK Népművelési Mimutatók, városnéző séták, nisztériumának munkatáregésznapos hajókirándulás sa, dr. M. Pecherski docens, szerepel a tervezett prog- a Varsói Egyetem tudomáramban, nyos munkatársa, valamint A megnyitó ünnepség jű- a Szovjetunióból, a Csehlius 18-án, hétfőn reggel 9 szlovák Szocialista Köztárórakor lesz a József Attila saságból és Jugoszláviából Tudományegyetem Dugonics meghívott előadók július 20téri aulájában, ahol meg- án számolnak be a szocianyitó beszédet mond dr. lista országok köznevelési Ortutay Gyula akadémikus, rendszereinek jellemző vonáa TIT országos elnöke. Ezt , Jú]jus 22_én lesz kővetően az eloadasok és filmvetítések az egyetem Pedagógiai Szemle olvasoAdy téri épületének Audi- ankétja, melyet dr. Simon tórium Maximumában lesz- Gyula főszerkesztő vezet. Szakemberek a tsz-ekben [jépésről lépésre hatékonyabb gazdasági irányítást akarunk a mezőgazdaságban is. Ebből következik, hogy a szövetkezeti pártszervezetek munkáját is új tartalommal kell kiegészíteni. S ha lehetséges valamiféle rangsorolás, hogy mi a legfontosabb teendő, azt kell mondanunk: a politikai, szakmai vezetés erősítése. Tanulságos, sokoldalú vita bontakozott ki erről az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottságának egyik utóbbi ülésén. Az általános szakemberhiány a tsz-ekben ma már nem is elsősorban amiatt van, mert a mezőgazdasági tanintézetek még nem érkeztek elég okleveles, diplomás embert nevelni. Baj inkább az, hogy utunkba áll az a megkövült, káros szemlélet, hogy „elég sok pantallós ember van már nálunk, minek azokat még tovább szaporítani". Mennyire nagy hiba az ügyet ennyire torzán leegyszerűsíteni, az a következő néhány adatból is világosan kitűnik. Megalapozott számítások szerint — törvényes rendelkezés is kimondja ezt — minden 1500 kataszteri hold szántóterületre szükséges legalább egy mezőgazdasági mérnök. Tehát szerényen számítva is csupán a szegedi járásban 57 mezőgazdasági mérnök kellene. Ezzel szemben mindössze 18-at alkalmaznak a tsz-ek. Természetesen főagronómus mindenütt van, csakhogy többségüknek hiányzik az agráregyetemi, főiskolai végzettsége. Továbbá minden 200 hold szölőes gyümölcsültetvényhez kellene egy kertészmérnök. Kézenfekvő tehát, hogy járásunkban legalább 35 ilyen végzettségű szakemberre volna szükség. S jelenleg 5 kertészmérnököt is nehezen tudnánk összeszámolni. Hatszáznyolcszáz holdanként kellene alkalmazni legalább egy mezőgazdasági szaktechnikust... Minden háromezer holdnál pagyobb gazdaságban szükség volna üzemgazdaszra, olyan közgazdasági végzettségű szakemberre, aki járatos a tervezésben. A termelésből üzemáganként is olyan megbízható következtetésekkel szolgálhat, melyeknek alapján dönthet 'a tagság: mivel érdemes foglalkozni. Vagy pedig valamely termelési feladat sikeres megoldásában melyik módszer lehet a legcélravezetőbb. Nos, járásunk termelőszövetkezetei ilyen szakembereket egy-két kivételtől eltekintve ma még egyáltalán nem alkalmaznak, jóllehet az irodákban már minden íróasztal elkelt. Százával töltenek be olyan munkaköröket is, melyekhez legalább középfokú szakképesítésre volna szükség. Magától értetődik, hogy ezek a képesítés nélküli vezetők, alkalmazottak, ragaszkodnak megszerzett jogaikhoz. Így aztán nem ritkaság, hogy okleveles, diplomás mezőgazdasági szakemberek sokáig állás nélkül kilincselgetnek, s végül — mert élni kell — számukra idegen munkaterületen kénytelenek elhelyezkedni. Különösen rossz a helyzet a fiatal mezőgazdasági technikusok munkába állítása körül. Van példa arra. hogy a tsz-ek még azokat a végzett fiatalokat sem fogadják be, akiknek egész tanulmányi idejük alatt fizették az ösztöndíjat. Ennek az éremnek a másik oldala pedig az. hogy a fiatal szakemberek sem tanúsítanak kellő megértést, türelmet a pillanatnyi helyzet iránt Csak akkor hajlandók belépni a tsz-be, ha számukra a minimális gyakorlati idő után azonnal vezető beosztást biztosítanak, s legalább függetlenített brigádvezetőséggel kezdhetik. Kétségkívül ma még igen sokan vannak 6—8 elemis brigádvezetők is a tsz-ekben, azonban ezek az idős gazdák gyakran 20—30 éves termelési tapasztalattal rendelkeznek. Annak idején a legjobb egyéni gazdálkodók soraiból kerültek ki. Nagy helyi jártassággal rendelkeznek, kiválóan ismerik az embereket is. Nagyon nagy hiba lenne riadót fújni a leváltásukra. A munka nehézségét azonban már maguk is érzik, hiszen többségük korántsem fiatal. Okvetlenül szükséges lenne melléjük emléleti ismeretekkel is felfegyverzett fiatalokat helyettesi munkakörbe állítani. A

Társadalmi Szemle egyik utóbbi száma is foglalkozik ezzel: új termelőszövetkezeti törvény kidolgozása is szükségéivé vált A jelenleg érvényben levő, a tsz-ek életviszonyait szabályozó törvényerejű rendeletet 1959-ben alkották. S ez a rendelkezés a termelési viszonyok rohamos fejlődése következtében sok vonatkozásban elavult már. Csak egyetlen példa. A gyengén gazdálkodó tsz-ekben számos, régen tehetségtelennek bizonyult vezető elmozdítása vált szükségessé. Az ilyesmi azonban szigorúan a közgyűlés hatáskörébe tartozik, s még a leggyengébb vezetőnek sem kerül túl nagy fáradságába a maga számára kedvező hangulatot teremteni ahhoz, hogy a közgyűlés elvesse a felsőbb szervek javaslatát a leváltására. Más példa: járásunkban nagy szakmai, politikai alapossággal készültek el a tsz-ek konkrét távlati fejlesztési tervei. Megvalósításuk útjában azonban ott áll egy sereg olyan vezető, akiknek át kellene adnia a helyüket, vagy más beosztást kellene vállalniuk, mert a tervek a földrajzi, közgazdasági viszonyoknak megfelelően összevonásokat írnak elő. Mi sem könnyebb annál, mint azt mondani: nem lehet az üggyel foglalkozni, mert a tagság nem akarja. Az effajta nehézségeken könnyebben tudnánk segíteni, ha a termelőszövetkezeti törvény az államigazgatási szerveknek nagyobb lehetőségeket biztosítana az eredménytelenül dolgozó gazdasági vezetők leváltására. A járási párt-vegrehajtóbizottság segítséget kíván nyújtani ahhoz is, hogy a vezetői munkakörben dolgozó szövetkezeti gazdák — akik rátermettségüket már eddig is bizonyították — tudásukat elméleti ismeretekkel is megalapozzák. Többek között üllési, vagy kisteleki székhellyel elsősorban brigádvezetők számára kihelyezett technikumi osztályt szerveznek, ahol elsősorban kertészek és szőlészek nyerhetnek majd szaktechnikusi oklevelet. Maga az élet bizonyította be: a legjobb szakember is csak félember marxista—leninista műveltség nélkül. Az ideológiai társadalmi ismeretekkel gyengén álló vezetők a termelés irányításában csak ideig-óráig állhatják meg helyüket, mert gazdasági irányító munkájuk csak marxista—leninista ismeretek birtokában telítődhet meg szocialista tartalommal. Ezt felismerve eddig már számos pártonkívüli tsz-elnök, mezőgazdász jutott el a pártig, s kérte felvételét. P

ártonkívüli vezetők természetesen joggal várják a tanulásban a példamutatást a kommunista vezetőktől. Várják a kezdeményezést a fiatalok nevelésében is. S ezzel nem maradhatnak adósak. Elsősorban nekik kell bizonyítaniuk: éppen az a legnagyobb pazarlás, amikor a fiatalokon, a leendő szakembereken akarnak spórolni. A minimális feltételeket sem biztosítják tanulásukhoz. Furcsa hasonlat, de idevág: vajon mit szólna az a gazda, akit mondjuk a klinikán sebészorvos híján egy műtős akarna megoperálni? Hogyan várhatjuk, hogy a tsz-ek megszabaduljanak mai gyermekbetegségeiktől, ha éppen a szakembereken, a betegségek gyógyítóin akarunk spórolni? Üj gazdasági politikánk lényegéhez tartozik, hogy az összes értékek közül, melyet munkánkban felhasználunk, a legkamatozóbb létez a politikai, szaKmai tudás. Csépi József Kedd, 1906. július 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3