Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

Szegediek más vidékeken lábéiban Nem egyformák a táborok: a szegediek közül az egyik például ifjúsági vezeték to­vábbképzését szolgálja, a má­sik már három éve azoknak ad munkát és otthont, akik nyáron dolgozni akarnak. Építőtábor ez a javából, címadó fényképünk is bizo­nyíthatja! összesen négy turnusban, közel 250 fiatai, elsősorban egyetemista se­gítkezik a szegedi építkezé­seken. A második turnus két he­te éppen a napokban telt le. Budapestről és Szegedről 10—10 orvostanhallgató. a József Attila Tudomány­egyetemről 25 diák dolgozta végig, valamint 15 szovjet fiatal az odesszai Mecsnyi­kov Tudományegyetem hall­gatói közül. Ök tovább is maradnak, augusztus 13-án iár csak le ..mandátumuk". Általuk vált először nemzet­közivé a szegedi építőtábor! Pénteken este ennek jegyé­ben tartott összejövetelt az egvetem KISZ-bizottsága: az odesszaiakon kívül részt vett ra jta 20 greifswaldi és 10 po­zsonyi fiatal is. akik a már­.'télyí tábor lakói voltak. De visszatérve az építőtá­borhoz: a diákok két na­gyobb munkahelyen dolgoz­nak a Bécsi körúti lakóház­építkezésen és az Odessza Kilenc év óta rendezik ró! évre megismétlődő, ön- Az idén 350 szegedi diák körüti I^ISZ-Iakásokon. El- meg nyaranként az építőtá- kéntes munkaakció, mennyi dolgozik az ország építőtá­sősorban természetesen se- borokat. A diákok ásóval, hasznot hajt a társadalom- boraiban. A lányok főleg a gédmunkát végeznek, földet lapáttal, csákánnyal cserélik nak. Az átdolgozott nyarak- mezőgazdaságban kaplak feladatot: a Tömörkény Ist­ván, a Radnóti Miklós, a Ságvári Endre, a Rózsa Fe­renc és a Tisza-parti gimná­zium, valamint az élelmiszer­ipari és vasútforgalmi tech­nikum diákjai — összesen 120-an — Balatonbogláron dolgoznak. Kéthetenként váltják egymást, az ottani állami gazdaságnak segíte­nek a gyümölcsszedésbcn és a növényápolásban. A József Attila Tudomány­egyetem, az orvostudományi egyetem, a főiskola, a védő­nőképző, az ápolónőképző 150 hallgatója július 17-től augusztus 30-ig a balatonali­gai nemzetközi lánytáborban vesz részt Ök is mezőgazda­sági jellegű munkát kaptak, gyümölcsöt szednek, növényt ápolnak stb. A szegedi egyetemista fiúk keményebb feladatra vállal­koztak. Hozzávetőleg hatva­nan a tatai nemzetközi tá­borban, útépítési munkák­ban vesznek részt A fiatalok június közepén vidáman, őszinte lelkesedés­sel indultak a munkatábo­rokba. A róluk érkezett hí­rek, a gyakran forduló posta mind arról értesíti az itt­honiakat hogy — egy kis tenyérfeltöréstől eltekintve — kitűnően érzik magukat, s örömmel dolgoznak. Sokan azt mondják- közülük, többet ér ez, mint a tiszta semmit­tevésből álló nyaralás! „Munka­export Széttelcntés az NDK-ban (V.) A meisseni aranycsinctlók Az Elba folyását követve, Drezdától húsz kilométer­nyire egy régi német kisvá­ros bukkan elő a dombok közül: Meissen. Szűk utcák, ma.nzárdos házak, egy ma­gaslaton gótikus dóm és tőt, mert könnyen elvétheti a dolgát. Színes tányérokat mutat égetés előtt és után. Összehasonlíthatatlan a különbség. Akik itt dolgoz­nak, azoknak tehát tudniok kell azt is, hogy milyen fe®­várkastéty. Erős Ágost szász léket szahad „felrakniok" az választófejedelem tulajdo- első égetésű. porlékony fe­na volt ez is, mint szinte lületű tányérra,, hogy a má­valamennyi nevezetesség sodik kemenc? zés után ezen a vidéken. Egy nap­ijai előbb Pillnitzben már láttuk határozatlan stílusban épült kéjlakát és azt az agyoncicomázott luxus­jachtot, amelyen szeretőit hordozta ki oda Drezdából. Meséltek erkölcfjtelen élet­módjáról (a fáma szerint annyi elszórt gyereke volt, ahány napot számlál egy esztendő), s arról is hal­lottunk néhány megjegyzést, hogy kedvelte a művészetet. Ez utóbbi passziójáról Meis­sen ben meg is győződtünk. élénk fényű, nyerjenek. üde színeket Szemet gyönyörködtető az apró szoboralakok tökéletes formája. Egy gyufaszál nagyságú kezecske ujjain még az ízületek, vagy n ko­römházak is tökéletesek, a a művész egyetlen biztoa mozdulattal illeszti rá • törzsre. Ha csak milliméter­nyit tévedne, diájheitná se­lejtbe az egészet. Bizonyta­lan illesztgetósre nincs idő/ a különleges ragasztó ugyan­is azonnal köt. Egy csakoeen képlékeny gördör hajú fejel len kincset halmozott össze, azonban — alighanem szán­Fent a várban mérhotet­ásnak. rakodnak, de alka- fe' a tankönyveket azért, nak kétféle haszna is van: -lomadtán nehezebb felada- hogy^segítsenek a felnőttek egyrészt az ifjúság megta­tokka] is megbízzák őket, erőfeszítéseiben. Forintokkal nulja becsülni a fizikai mun­például kerítést készítenek! és tengernyi számadattal kát, másrészt milliós nagy­Ehh'ez mar több szakértelem sem lehet kifejezni, mennyit vá ff rendű terheket vesz le a kell' ér tulajdonképpen ez az év- népgazdaság válláról. Csupa izgalmas élmény A megérkezés pillanatai. A fábiánsebestyéni úttörők válláról végre lekerül a nehéz útipoggyász Á megyei KISZ-bizottság újszegedi vezetőképző tábo­rát június 6-án nyitották meg. Azóta sok száz úttörő, ifjúsági vezető és üzemi KlSZ-ista töltötte itt tanu­lással, pihenéssel kéthetes vakációját. A múlt héten új vendegek: szentesi, Szentes környéki és tanyai iskolás őrsvezetők foglalták el a ké­nyelmes, színes vikendháza­kat és a sátrakat. A nagvmágocsi, szegvári, mindszenti, székkutasi. már­télyi és fábiánsebestyéni gyerekekre — saját szavaik szerint — boldog időszak vár. Csupa izgalmas élmény­ben lesz részük: őrsi túrák­ra indulnak, különböző já­tékokban vesznek részt, s természetesen megrendezik a2 elmaradhatatlan tábori Ki mit 1ud?-ot is. A vaká­ció közben szinte- észrevét­lenül megismerik az úttörő­élet legfontosabb kötelezett­ségeit, az őrsvezetői „tudo­mány" minden csínját-bín­ját. Szarvas András fábiánse­bestyéni igazgató-tanító az idén már hatodik alkalom­mal jött tanítványaival a táborba. Most .Torsa Irént, Vida Szűcs Etelkát. Cseh Lajost. Király Józsefet. Aradi Istvánt és Szűcs Imrét kísérte el. Hogyan esett a választás éppen őrájuk? — A mi iskolánkban, ta­nván. a tanulas mellett a gyerekek kétkezi munkáját is mérlegeljük. A tanulás, a vizsgák után állami gazda­ságban dolgoznak, segítenek a felnőtteknek. Kapálnak, pa­radicsomot és paprikát szüre­telnek. Akik „jó bizonyít­ványt" hoznak a gazdaságból s ráadásul serények voltak az iskolában is, megérdemlik a táborozást. A legnehezebb mezőgazda­sági munka éppen július­augusztusra esik. Elkel ilyen­kor minden segítség, szük­ség van a dolgos gyerekke­zekre is. A 120 kisdiákot .mégis elengedték otthonról. v •— Nemcsak, hogy elenged­ték, hanem jó szívvel küld­ték is őket — szól a felelet. . A táborban nagy a sürgés­forgás, helyükre kerülnek a csomagok, a hazulról hozott elemózsia. Tizenegy órakor megszólalnak a hangszórók: sorakozó, sorakozó! Az ár­bocra emelkedő zászlónak vi­dám. napbarnított arcú gve­rekek tisztelegnek. Százhúsz tanyasi kisiskolás számára megkezdődött a tábori élet, a vakáció. M. I. .(Sonp.'ívipé íelv.) Üj vendégek, új feladatok. A tábori haditanács Földes Sándor vezetésével megbeszéli a legfontosabb teendőket Sok szegedi fiatal az idén nyáron is összeköti a hasz­nost a kellemessel: külföld­re megy dolgozni. Az ilyen­fajta külföldjárás célja, hogy a különböző nemzeti­ségű fiatalok barátságát jobban elmélyítsék, a fizi­kai munka mellett pihenje­nek, s közben egy idegen nyelvet is begyakoroljanak. A szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatói hat év óta rendszeresen szerveznek munkával egybe­kötött „külföldjárást". Az idén júliustól augusztus vé­géig 20—20 egyetemista Dre/zdába, Magdeburgba, 15-en Wroclawba, 80-an Hal­iéba utaznak. Az NDK-beli híres Buna vegyimüveknél 80-an. a rostocki kikötő épí­tésénél 150 szegedi diák dol­gozik. A munka fáradalmait városnézéssel, kellemes ki­rándulásokkal és baráti ta­lálkozókkal pihenik ki. A szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatói szakmai gyakorlatukat ..exportálták". A legjobb tanulmányi ered­ményt elérő diákok baráti országokban töltik gyakorlataikat. dékosan — pontatlanul lett rá a nyakra, aztán letörte és ajándékba adta a hozzá leg­közelebb álló turistának. Aa olyan ovációval vitte ma­gával. mintha késs művet kapott volrva. Valólmn sze­rencsésnek érezhette A csúcsíves, dúsan aranyo­zott termek az Ezeregyéjsza­ka mesevilágát idézik. Gaz­dag fantázia és főleg ren­geteg pénz kellelt ahhoz, hogy ez a királyi birodalom felépülhessen. Gyönyörű, de nem a legideálisabb köre nyezet lehetett a fejedelem g^ mert különben nemi álal 1710-ben alapított por- tosamk m termékeit, celan manufaktúra szama- . . ML Ezt jól érzékelteti az v<fiznak a foffkwobb par­egyik terem hatalmas fal- Oelántárgyra K Az NDK « festménye ii amely azt a országba exportál a irwi ív­jetervet e-t örökítette meg, soni üzem termékeiből, *m1 amikor a kezdetleges eszkö- súly<B valutabevétett Jeten* zokikel dolgoz*) mesterek Erős Agostot beavatják a az or*7->-"»k­porcelánkészítói titkaiba. Vatefci mcxjfcénlwrta, A történet nagyjából n rncfmyit körwnek fi mibrá* következő. A kapzsi, önökké ngok és a festőik, akik mS­Pénzéhes fejedelemnek fülé- tó utóda< ^ niar>fHknak. A be jutott, hogy egy Johann , _ " . _ Friodrich Bótfger nevű fia- va|asz napi 8 tal kémikus aranycsinálásscil or;M munkával —*3» kísérletezik. Nem sokat te- márkát havonta. tr+iál a* betöri ázott, EgyszeriV-n el- országos átlagnál lényegesen fogatta és Königsteinbe zár­ta azzal a céllal, hogy a mesterséges arany majd mind az övé legyen. Bött kevesebbet. Mégis — mint mondják — sok • Jelentke­ző. Ennek oka, hogy k>­ger azonban minden fenye- tüntetésnek számít a világ­szerte isimert manufaktúrá­ban dolgozni, ezemkfvSI fWJ tűnőén tiszták, kényelmesek és Jól felszereitek a monk»­szobálc. A fiatal férfiak ás nök mellett még 60—771 ÉV«S idős emberek is formázzák, festik a fehér agyagot, mert nehezen tudnak megválni tőle. getés ellenére sem boldogult a lehetetlennel. „csupán"? porcelánt tudott kihozni ab­ból a kaolinnak nevezett fe­hér agyagból, amelyet bő­ségesen hordtak oda neki. Erős Ágost jobb híján még­is megörült neki. mert fel­ismerte: ez szintén arany a javából. A meisseni várban meg is alapította Európa el­ső poreelán készí 1 ű üzemét, s Bötigert bízta meg annak vezetésével. A fiatal tudós 1719-ben meghalt. műve azonban — az egymáson ke­resztbe fektetett kék kardok­kal Jelzett porcelán — vi­lághírnév ta szerzett sen városának. Aki kíváncsi rá. mfi pro­dukáltak Mtssenben Ifibb mint két és fiél évszázad óta a porcelán megszállottjai, Meis- az feltétlenfii végigjárja aa állandó kiállítás termett is. 0 Csakhogy kevés az idő. Eo0­, alább három-négy napra M« mar persze nem a , ... , ~ . várban, hanem annak tövé- Rzukseg ben. egy inkább tanintézet- a sokezernyl káprázatos dí­hez hasonló négyszögletes szítésű figurát külön-kfWftn épülettömbben készülnek a szemügyre vegye. A vwkfló drága dísztárgyak. Sőfe a város főterének sarkán ál­ló vén templom tornyában ... megszólaló fehér harangcso- tobzódnak a rokokó stf­fehérlő! a malachitzökiig m létező összes színek valóság­port is a manufaktúra ter­mékeit népszerűsíti. Azért nevezik manufaktúrának, mert nem gyár: jelenleg is lusú, majd a klajvw.ieizm/os hatására készült szobrokon, virágokon, amforákon, csil­lárokon, madarakon, ét­kézi munkával készítenek itt készleteken stb. Nemelyik mindent. Elektromos ke­mencét sem szabad beállí­ma már megfizethetetlen muzeális értéket képvisel. tani, hiszen egy rövidzárlat Csak az képes fogalmat, al­tönkretenné annak egész kotr» róla, aki nemcsak le­tartalmát, vagyis felbecsül­hetetlen kárt, okozna. Soha nem szakad meg a hazai és a külföldi turisták áramlása. A filigrán szob­rocskák készítését bemutató művészeket állandóan szo­ros embergyűrű veszi kő­iül, s feszült érdeklődéssel nézik a gyakorlott, pontos mozdulatokat. Egy idős, szemüveges férfi szakszerű magyarázattal szolgál, mi­közben udvariasan figyel­mezteti a túl közel állókai: elóirt | nehogy meglökjék véletle­I nül a szobrászt, vagy a fes­porel lókról ismeri, hanem megtekinti a maga szépséges valóságában. A kapun kilépve, az út, túlsó oldalán J. F. Böttger patinás mellszobra köszont bennünket. Sűrű loknikban leomló hajfürtjeivel, mar­káns, szigorú arcával in­kább diplomata, mintsem al­kimista benyomását kelti. Letelepszünk köréje a liget padjaira, és vele együtt né­zegetjük a szüntelenül ere kezö és távozó tarka csopor­tokat. F. Nagv István Vasárnap, 1966. július 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents