Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-27 / 176. szám

.szerda, 1966. július 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A pártkongresuzus tiszteletére Teljesítik vállalásaikat az olajbányászok (Llebmann felv.) A szocialista címért küzdő gépműhely! brigád, közöttük Szabó Károly, a műhely és a brigád vezetője JÓI sikerült az első fél év az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi üzemegységé­ben is. 104,6 százalékra tel­jesítették első féléves tervü­ket.. Ez nem kis mértékben annak köszönhető, hogy az üzemegység mind a 600 dol­gozója csatlakozott a SZOT és a KISZ közös felhívása alapján a pártkongresszusi munkav<ersenyhez. Huszon­egy brigád tette meg fel­ajánlásait, melyekben vállal­ták, hogy az év végére ösz­szesen 2 millió 225 ezer fo­rint értékű munkát végez­nek el terven felül. A brigádok becsülettel tel­jesítik vállalásaikat. A part­kongresszusi munkaverseny­ben olyan rekord számba menő munkasikereket értek el. mint például az RD 23. számú fúróberendczéssel dolgozó Vad János vezető fúrómester brigádja, amely •június 24.-én, egy nap alatt 783 méter fúrást végzett el. Ez az eredmény — ezzel a szelvénnyel — egyedülálló ez alföldi kőolajfúrás .törté­netében, Ez a brigád egyéb­ként 200 méter fúrást vál­lalt terven felül a kong­resszus tiszteletére. Rekord­nak beillő teljesítményt ért el az RD 30. számú fúróbe­rendezés átszerelésénél Kiss Ferenc főfúrómester brigádja is, amikor 15 nap helyett 10 nap alatt szerelték át a be­rendezést a „Deszk 1" fúró­pontról az „Algyö 21" fúró­pontra. Kiváló munkát vé­geznek az RD 14 számú fú­róberendezéssel dolgozó bri­gád tagjai is, akik Tóth Gyula főfúrómester irányí­tásával 1600 méter fúrást vállaltak terven felül. Máris teljesítette kong­resszusi vállalását a gépmű­hely szocialista címért küz­dő kollektívája. 600 darab dugattyúzó gumit kész/lel­tek el, a hozzá szükséges 100 darab vas alátéttel, amivel a mindig hiányzó, úgyneve­zett kosaras dugattyúzó gu­mikat tudják helyettesíteni. Túlteljesítették ez idáig azt a vállalásukat is. mely sze­rint 0.5 százalékkal csök­kentik a gépállásl időket. A gépek gyorsabb és jobb ja­vításával, a megelőző kar­bantartási munka fokozásá­val elérték például, hogy a második negyedévben a gé­pek állásideje a megenge­dett 6 százalék helyett 2,07 százalék volt csak. Az a tö­rekvésük. hogy ezt a jó eredményt az év hátralevő szakaszában is megtartsák. Eleget tettek annak a vál­lalásuknak is. mely szerint terven felül három gép ja­vítását elvégzik. Az üzemegységnél nem­csak a fizikai dolgozók, ha­nem a műszakiak is csat­lakoztak a munkaverseny­hez. A latíoratórium fiatal kollektívája például azt a célt tűzte maga elé, hogy kiváló munkájukkal elnye­rik a szocialista címet Az üzemegység vezetői szerint a laboratórium munkája az utóbbi időben sokat fejlő­dött, javult. Király Béla technikus, laboratóriumve­zető irányításúval sikeresen teljesítik a vállalásukat, eredményesen használnak hazai gyártmányú iszapja­vít® import anyag helyett. Ezzel igen nagy megtaka­rítást érhetnek el. Regionális vízrendszerek Új létesítmények — Két és fél millió ember jobb ivóvize A legfontosabb „hiánycikk" A világon mindenütt gond ság és az ipar növekvő víz- építeni a borsodi, balatoni; az ivóvízellátás: hazánkban is az. Noha országunknak csak egyes területei vtzsze­génvek. az ipar fejlődése és a lakosság igényeinek növe­kedése arra készteti az il­letékeseket, hogy a legkö­rültekintőbben foglalkozza­nak a kellő vízmennyiség biztosításával. A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste az Országos Vízügyi Főigazga­tóságot, hogy tájékoztatást kapjon vízhálózatunk fej­lesztési programjáról. — A harmadik ötéves terv jelentős beruházásai között szerepel regionális vízművek létesítése. A kö­vetkező tervidőszakra — mondották — a lakosság és közintézményeink vízfo­gyasztása napi 1 millió 900 ezer köb­méterről 2 millió 200 ezer köbméterre növekszik. az ipar frissvíz-fogyasztása pedig napi 6 millió köbmé­terről napi 8 millió köbmé­terre. 1980-ban a lakosság és a közintézmények vízigé­nye már napi 3 miTbó köb­méter lesz. Az ipar vízfo­gyasztása ugyanezen idő­szak alatt napi 13—15 mil­lió köbméterre nő. Mint­hogy a helyi vízművek víz­nyerési lehetőségei korláto­zottak, regionális vízrendszereket kell létesítenünk. — Egy-egy nagyobb táj­egység vízellátását több köz­ponti víztermelő helyről kell biztosítanunk. Vízkezelő, víztároló és vízszállító léte­sítményekkel és közös víz­hálózati rendszerekkel le­het csak fedeznünk a lakos­szükségletét. Ennek megfe­lelően az Országos Vízügyi főigazgatóság benyújtotta a regionális vízrendszerek lé­tesítéséről szóló javaslatát az Országos Vízgazdálkodási Bizottsághoz, amely azt el­fogadta. — A tervek a regionális (tájegységi) vízrendszereket négy főcsoportra osztották: ipari központokra, amelyek­nél a vízbeszerzési lehető­ségek korlátozottak. Ilyenek a borsodvidéki, nvugatbako­nvi, Pécs—mecseki és a za­lai iparvidékek. Bányavíz­elvonással érintett terüle­tekre, mint például Tata— Tatabánya térsége. a Séd­ga.ja iparvidéke. Üdülőhelyi körzetekre, mint a Balaton é<; a Mátra vidéke és végül Középnógrád, a Jászság, a Nyírség, Békés és Csongrád megye térségeire. A fentiek alapján több egy­séges vízrendszert létesíte­nek: a Borsodit, a Balatonit, a Nógrád—Mátra-vidékit, a Tata-tatabányait, a jászsá­git, a zalait, a Séd-gajatt. — A beruházások két és fél millió vízfogyasztó igé­nveinek kielégítését szolgál­ják, ennyi lakást kapcsolnak be majd a közműves vízel­látásba. Mindezek megvaló­sítására I milliárd és 700 minié fo­rint beruházási összeget irányoztak elő. Av 1966—79-es tervidőszak­ban 398 millió forint® biz­tosítanak ilyen célra. — Az Országos Vízgazdál­kodási Bizottság határozata alapján a harmadik ötéves terv időszakában ki kell Közgazdász a tanácson Jóképű, barna fiatalem- volt veszekedni valami pesti — Azért nincs olyan köny­ber dolgozik a megyei ta­nács tervosztályán: Huber Bertalan közgazdász. 1964­ben végezte a Közgazdasági állásért. Meg egyébként nyű dolga egy közgazdász­sem voltam soha túlzottan nak, különösen ez a mun­aktív. ezért választottam a kakör kívánja meg a széle­vidéket. S hogy miért épp sebbkörű ismereteket. A Egyetemet. Szolnok megyé- Szegedet? Nagyon szeretem műszaki és a jogi kérdések­ből származik, és Szegeden dolgozik. Miért választotta épp Szegedet? — Az egyetemen, amikor az „álláselosztási zűrök" voltak, semmi kedvem nem a várost... és tetszik ez az „ENSZ-palota" is. ÚJÍTÁS A HOMOKON A homoki gazdaságokban régen kísérleteznek azzal, hogy a nemes valutát jelen­,tő bükkönymagot együtt ter­messzék meg a kenyérgabo­nának vetett rozzsal. Ezt in­dokolja többek között az is, hogy a fővetésként csak tá­rnasztónö vénnyel vetett bük­köny az érés idejére olyany­nyira összeborul, hogy le­aratása csak rendkívül ma­gas szemveszteség árán le­hetséges, viszont a 6—8 ki­logramm bükkönymaggal el­vetett kenyérnek való rozsot a gép is könnyen levágja. Mégis számos gazdaság­ban felhagytak a bükköny- tyai Alkotmány Tsz gépc-so­mag rozzsal való termesztő- port-vezetője. A budapesti sével. Ennek oka az. hogy az malomgépgyártól kapott egy értékes aprómagot nem MMT—2-es jelű felhordóval tudták a csépléssel egy idő- ellátott magtisztítógépet. Ezt ben kiválasztani a kenyérga- egy NT—IV triőrrel kapcsol­bona közül. Emiatt nem ta össze. Így a kombájnszé­tudták kellő időben értéke- rűn egyetlen meghajtással síteni a termést, a raktára- külön zsákba kerül a vétó­kat is lefoglalta a bükkö- magnak szánt tiszta rozs és nyös rozs. S mire apránként az ugyancsak vetőmagnak csigatriőrrel elválasztották a való bükköny is. Az ikresí­rozsot a bükkönytől, a kará- tett gép műszakonként! tel­csony is elérkezett. jesítménye 250 mázsa körül Ezt a „gordiusi csomót" ol- van. Képünkön a két egybe­dotta meg igen ötletesen kapcsolt gép látható a kom­Duránszkai László, a bálás- bújn6zérűn. re gondolok. Bizony elég sokszor adódtak nehézsége­im emiatt, mert bár ne­... ..... . ... künk,az egyetemen sok min­ői/ne/ többet tanulni! dent tanítottak, de a gyakor­lat az mégis csak más... És ahhoz, hogy az ember bárhol megállja a helyét, nem elég az egyetemi tan­anyag ismerete, rutin is kell hozzá. Meg talán előbb ezt kellett volna említenem: a szakma szeretete. — így kerültem ide, és I ahogy az előbb is mondtam, nem vagyok nyüzsgő ember, j nem voltak olyan problé­I máim, mint sok más fiatal diplomásnak. Én nem akar­tam „megváltani a világot", és nem sértődtem meg, ami­kor az első időkben alig ad­tak munkát. Aztán később megkapta mostani munkakörét és az­Újabb diplomáért közelmúltban felvételi­zett a jogi karon, mégpedig óta a kommunális, az építő- eredményesen. Mert ahogy ipari és a vízügyi ágazatok az előbb említette, ennek a tervezésével foglalkozik. Az munkakörnek a betöltésé­ezekhez az ágazatokhoz tar- hez nem elég a közgazda­tozó vállalatok tervjavasla- ságtan ismerete, komoly jo­tait gyűjti össze, összesíti gi és műszaki képzettséget őket és továbbítja az Orszá- is kíván. A következő évek­gos Tervhivatalnak. Amikor ber tehát a jogi kérdések­pedig a már jóváhagyott kel akar alaposabban meg­terveket visszaküldi a Terv- ismerkedni, hivatal, ezeket „szétbontja" — A magánélet és a sza­a vállalatokra, és továbbítja baöidő? ... Hát igen. egye­részükre. Persze nemcsak lőre albérletezek, és ez a ez a munkája, ezenkívül el- kezdő fizetésből elég ne­lenőrzi is a vállalatokat. héz. Egyébként tavaly, az — A pénzügyi osztállyal egyetemen politikai gazda­közösen végezzük a mun- ság anból vezettem szemi­kát. mert én nem értek a náriumot. Az egyik volt év­könyvelési részproblémák- folvamtársam, aki most a hoz olyan alaposan. politikai gazdaságtan tan­Nemrég egv felmérést székén tanársegéd, szerezte végeztem, amit teljesen ön- ezt a „mellékállást". Együtt álló munkámnak tekinthe- lakom vele. és rengeteget tek. ha kaptam is hozzá se- vitatkozunk is. ősztől azon­gítséget. Erre vagyok a leg- ban már nem vezetek sze­büszkébb. Felmértük az mináriumot, elsősorban építőipari kapacitást a me- azért nem. mert magam is gvében, és ezzel kapcsola- egyetemi hallgató leszek. Tata—tatabányai és a nóg­rád—mátrai regionális víz­művek jelentős részét és hozzá kell kezdeni a Séd­gajai. nyugatbakonyi" és a Pécs-mecseki vizmürendsze­rek munkálataihoz. Később kezdenek majd a jászsági, nyírségi és a Békés-csong­rádi vízműrendszerek ki­alakításához. A borsodi iparvidék jó vízellátását az is sürgeti, hogy a Sajó-völgy ipartelepei igen gyorsan fej­lődnek. A Balatonon 600 ezer üdü­lő vízigényének biztosítá­sáról kell gondoskodni. Nógrádban a Tarján-pa­tak völgyében kiépült acél­és üvegiparral Kisterenye térségében további ipartele­pekkel és a Mátravidék üdülőhelyeinek fejlesztésé­vel kell számolnunk. A víz­szegény Mátrában 36 tele­pülésnek juttattak jó ivóvi­zet. — A Jászságban. Szolnok­tól keletre, a mélységi vizek erősen vasasak és kishoz*­múak — hangzott a tájékoz­tatás. — így a helyi törpe­vízművek létesítése nem gazdaságos. A 2alai iparvi­dék két centrumát, Zala­egerszeget és Nagykani­zsát is ei kell látnunk jó­val nagyobb mermyiségű tpari és ivóvízzel. E térség víztermelő helyét a Mura mellé telepítik. A Séd-gajai térség regionális vízmű­rendszerére ts nagy szükség van a szén-, de különösen a bauxitbányászat szempont­jából. A Várpalotát és a November X. Erőművet el­látó helyi vízmű hozama csökkenőben van, úgyszin­tén vízhiánnyal kell számol­ni a ,péti Ipartelepeknél is. A bauxitbányák által érin­tett környék vízeílátása a bányavizekre alapított. Itt víztárolókat kelt épí­teni, a Gaja-patak medrét pedig más területre kell átvinni, mert akadályozza a bánya­művelést. Az új nyugatba­konyi vízmű gondoskodik majd Ajka város és az aj­kai erőmű vízellátásáról. Pécs és Komló városok és térségeik vízellátását még jelentős beruházásokkal sem lehetne a helyi vízművekkel megoldani. A jelenleg hi­ányzó napi 40 ezer köbmé­ter vizet vagy a mohai tér­ségből. vagy a Dunából kell a helyszínre hozni. A nyír­ségi regionális vizmű hiá­nya akadályozza az élelmi­szeripar helyi fejlődését, s Kisvárda és Mátészalka ipa­rosításának is gátat vet. A Békés-csongrádi kör­zetben 345 ezer ember él. Miután egyes helyeken ked­vezőtlenek a geológiai adott­ságok, a szükséges víz egy részét a Tiszából és a Marosból kell ndajuttalni. Békéscsaba, Szentes. Csong­rád és Orosháza térségében vannak ugyan megfelelő te­rületek. "bmelyek mélységi kútvizet szolgáltathatnák? azonban a csúcsforgalmat ellátni már nem tudnák, ezért a szükséges 40 ezer köbméter vizet a környék­beli folyókból kell majd biztosítani. ZSOLNAI LÁSZLÓ tosan képet tudtunk alkot­ni a beruházási problémák­ról is. Hasznos ismeretek Számára a kérdés különö­sen azért volt izgalmas, mert egyrészt ő foglalkozik az építőipari ágazat tervei­vel. másrészt pedig az egye­temen területi tervezés sza­kot végzett. — Gondolom, mire a jo­got elvégzem, munka szem­pontjából is teljesen egye­nesbe rázódom. Különösen azért reménykedhetek eb­ben, mert a tanácsi .munka perspektivikusan egvre in­kább területi jellegű lesz. a tanácsok önálló tervező és irányító szervvé alakulnak át. Szűcs Enikő Az idén a megyében 29 ezer holdra jelentettek b« jégkárt, és csak a kalászo­sokban esett kár után 5304 holdra 6 071 000 forint kár­térítést állapított meg al Állami Biztosító, amit rész­ben már ki is fizetett. A tá­péi Tiszatáj Tsz-nek 2 060 000. a makói Úttörő Tsz-nek 1 millió forintot fi­zettek, illetve fizetnek kt Egyelőre csak a gabonában) állapították meg a kártérí­tés összegét, de előre látható­lag mintegy 8—10 millió fo­rintot fizetnek ki a hagyma után is és összesen 18—20 millió forintra becsülik a jégkárt.

Next

/
Thumbnails
Contents