Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

Napjaink forradalmisága IBI ilyen politikára, s annak milyen megvalósítási módszereire van most szükségünk? Józan, átgondolt, megfontolt, a tényekkel gondosan számot vető, a lehetőségeket reálisan mérlegelő — ilyen és ehhez hasonló jelzők tolulnak a toll hegyére. És aztán még egy: forradalmi. A közkeletű felfogás mintha nem a korábban felsoroltakkal társítaná a forradalmiság fogalmát. S valóban, olykor egyesek hiányolják is politikánkból a forradalmi jelleget, vagy romantikus nosztalgiával idézik fel azokat az időket, amikor még — úgymond — szükség volt a forradalmi hévre, lendületre. A dolog természeténél fogva felmerülhetnek ilyen kérdések a győztes forradalommal szemben, amelynek már nemcsak rombolnia, hanem mindenekelőtt építenie kell, Leninnek is nekiszegezték szinte az októberi forradalom másnapján: megfeledkezett Október forradalmi hagyományairól. Pedig Lenin nem tett mást, mint hogy nyomatékkal figyelmeztetett a látványos, de elsietett, s ezért álmegoldások veszélyeire, s hangsúlyozta a körültekintő, józan, lépésről-lépésre haladó politika, gazdaságpolitika szükségességét, amely az adott helyzetben a forradalom számára a legcélravezetőbb, és ennélfogva a legforradalmibb politika is volt. A történelmi analógia önmagában még nem bizonyíték, tanulságára azonban érdemes odafigyelni. Hiszen már akkor, Lenin Idején is bebizonyosodott: az igazi forradalmiság nem a jelszavak hangoztatásában, s nem is a józanságot nélkülöző, hübelebalázs kapkodásban rejlik, hanem a hétköznapi tettekben, az állhatatosságot, kitartást, megfontoltságot igénylő mindennapos cselekedetekben. És csakis az ilyen cselekedetekben juthat kifejezésre a forradalmiság most nálunk is. Most és nálunk: nem felesleges aláhúzni ezt, hiszen a forradalmiság sohasem valmiféle légüres térben, hanem mindig konkrét, meghatározott körülmények között érvényesül. Ezért napjaink forradalmiságát nem választhatjuk el attól a nagy horderejű lépéstől, amire most készülünk: a gazdasági mechanizmus reformjától. Foradalmi feladat a mechanizmus reformja? Hiszen itt olyan dolgokról esik szó, mint: biztosítsunk tágabb érvényesülési teret az áruviszonyoknak, a piacnak, a vállalati munka legfőbb mércéje a nyereség legyen, fokozzuk az egyén és a kollektívák anyagi érdekeltségét, jusson nagyobb szerephez a kereslet és a kínálat Lehet-e egy forradalmár jelszava, hogy „minél nagyobb nyereséget, minél nagyobb jövedelmet"? Lehet-e fegyverei között az elektronikus számológép, s a kalkuláció? Igen, lehet! Sőt, erősítsük felszóiítóvá a feltételes módot: lennie kell! Ha végig akarjuk vinni, ki akarjuk teljesíteni a hazánkban végbemenő szocialista forradalmat, nem is cselekedhetünk, nem is harcolhatunk másképpen. És ebben a harcban nemhogy feleslegesek, hanem nagyon is szükségesek a forradalmár tulajdonságok: a bátorság, merészség, az új iránti érzék, a határozott szakítás az elavulttal, hiszen másfél évtizeden át belénk rögződött szemlélettel, vérünkké vált fogalmakkal, meggyökeresedett szokásokkal és módszerekkel kell szakítanunk viszonylag rövid idő alatt Üj kategóriák, új összefüggések, új felismerések kell, hogy betöltsék gondolkodásunkat beidegződött valósággal reflexerejűvé vált cselekedeteket váltanak fel újabbak, korszerűbbek. Az új iránti nagyfokú forradalmi érzék most minden vezető, minden közéleti ember számára nélkülözhetetlen, mert enélkül aligha állhat helyt a társadalmi fejlődés soron következő nagy próbáján. önálló döntés, kezdeményezőkészség, bátorság, kockázat — és felelősségvállalás, vállalkozókedv, mozgékonyság — olvashatjuk a párthatározatban, ilyen követelményekkel lép fel a népgazdaság új Irányítási rendszere a vállalatok vese tőivel és dolgozóival szemben. A minden kezdeményezéstől irtózó, kisszerű, a merész lépésekre gyáva vezető bu-eásra ítéltetett — az új mechanizmus igazi forradalmárokat követel minden gazdasági és társadalmi tisztségbe. Olyan forradalmárokat, akiknél a merészség körültekintéssel, a kezdeményezőkészség megfontoltsággal, a kockázatvállalás józansággal párosuL Mert most — még Inkább, mtrrt bármikor — ilyen forradalmiságra van szükségünk. Józan, lenini forradalmiságra. CTKfUB LÁSZLÖ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 56. évfolyam, 156. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1966. július 3. A Minisztertanács és a SZOT i •• •• kozos határozata Rendszeres munkakapcsolat és együttműködés A forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és elnökhelyettesei, valamint a SZOT titkárságának tagjai megbeszélést tartottak. Tájékoztatták egymást az ország gazdasági életéve! a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos tapasztalatokról, néhány időszerű kérdésről, s áttekintették a kormány és a SZOT előtt álló közös feladatókat A megbeszélésen abból indultak ki, hogy az országgyűlés elfogadta az új ötéves tervről szóló törvényt, eredményesen folyik az 1966. évi népgazdasági terv végrehajtása, mindjobban kibontakozik az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny, megkezdődött a gazdasági irányítás reformjából adódó feladatok kidolgozása. Figyelemmel arra, hogy a feladatokat helyesen kialakítani és végrehajtani csak úgy lehet ha ebben a dolgozók — mindenekelőtt a szervezett dolgozók — javaslata ikkak tanácsaikkal tevékenyen résztvesznek, az állatni és társadalmi szervek összefogását meg kell erősíteni, együttműködésük járműit tovább kell fejleszteni, tartalmát pedig tovább kell hozását —, valamint a termelés és a fogyasztás, továbbá az egészségvédelem, a kulturális előrehaladás és a szociális aondoskodás további fejlesztését. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége egyetért abban, hogy a szakszervezetek tevékenyen résztvesznek az új gazdasági mechanizmus részletes kidolgozásában. Az állami vezető szervek és a szakszervezeti központi szervek között tovább fejlesztik az állandó konzultációs kapcsolatot, javaslataikat közösen egymás ülésein előterjesztik, s ama törekednek, hogy a kérdések megítésében előforduló véleménykülönbségek nyíltan felszínre kerüljenek és egyez- ségük tetésük megtörténjék. Közösen biztosítják, hogy maradéktalanul érvényesüljön a Munka Törvénykönyvének az a rendelkezése, miszerint a dolgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdésekben a Minisztertanács a SZOT véleményének meghallgatásával döntsön, a miniszterek pedig az érintett szakszervezetekkel egyetértésben határozzanak és az e kérdésekben Ijvozott fontosabb határozatokat együtt adják ki. javítani és bővíteni. A megbeszélés résztvevői AZ aktlVlláS IjaBB lOTraSai kialakítottak az állaim gazda- A tri%VÜAs ^ sági szervek es a szakszerve- ^^ szAkíéqessé ^ résztvegyenek a közügyek intézésében és ez a dolgozók aktivitásának újabb forrását nyitja meg. Ebből következik, hogy az üzemi demokráciának, az üzemi szakszervezeti munkának tovább kell fejlődnie, magasabb színvonalra kell emelkednie. Mindez szükségessé tesz! hogy a szocialista vállalatok vezetésében együttesen és egyidejűleg érvényesüljön az igazgató egyszemélyi vezetése és a dolgozók kollektív részvétele. A szakszervezetek és a gazdasági vezetés közös feladata, hogy mozgóa dolgozókat kötelesteljesítésére, egyszersmind a vezetésben való részvételre, jogaik érvényesítésére. A vállalati gazdasági vezetés és a szakszervezetek megállapiodásait kollektív szerződésben kell öszszefoglalni. A dolgozók napi ügyeivél való alaposabb, lelkiismeretesebb foglalkozás, a dolgozók hathatósabb érdekvédelme indokolttá tesz! hogy a szakszervezeti szervek a gazdálkodás jobb megszervezését, az egészségesebb is biztonságosabb munkafettételeNÖVEKVfl TILTAKOZÁSOK AZ AMERIKAI AGRESSZIÓ ELLEN A JKSZ KB HATÁROZATA A MŰVELŐDÉS NAPLÓJÁBÓL A MAGVAR EZÜST A SZAZADNAPLÓ KEZDŐDNEK A SZÍNPADI PRÖBAK zetek rendszeres munkakapcsolatának, együttműködésének főbb vonásait ós módszereit. Megállapodásukat a Minisztertanács ós a SZOT elnöksége jóváhagyta. A megbeszélésen létrejött megállapodás az alábbi főbb intézkedéseket tartalmazza. Az új terv célkitűzéseiért A megbeszélés részvevői egyetértettek abban, hogy a soronlevő legfontosabb feladat az 1966. évi népgazdasági terv, valamint az új ötéves terv sikeres megvalósítása. A kormány és a SZOT erőteljesebb együttműködése arra irányul, hogy előmozdítsa a terv legfőbb céljainak elérését — közöttük o munka hatékonyságának növelését, a termelékenység emelését, a minőség javítását, a takarékosság fohogy a dolgozók jobban (folytatás « 3. oldalon.) Legnagyobb cementgyárunk Az építőipar cementeliátáJ sának fejlesztésére felépítik az ország legnagyobb cementé gyárát. Az új ipartelep nyersanyaglelőhelyét a földmérő és talajvizsgáló vállalat dolgozói kutatófúrásokkal tárják fel Beremenden, a régi cementgyár mellett. Márciustól az agyagréteg kutatására csaknem hetven fúrást mélyítettek, a mészkő feltárását ra pedig 'mintegy tizenöt fúrást készítettek, s most már sor került az utolsó fúrásraj Az előzetes számítások szerint a nyersanyaglelőhely mintegy 45 millió tonna mészkövet és csaknem 25 millió tonna agyagot rejt Ez az anyagkészlet a nagy cement- és mészműnek 40—45 évi termeléséhez lesz elegendő. (MTI) Nehéz küzdelem az időjárással Ismét a csengeleiek az elsők az aratásban — Harmincmázsáa búzatermés Szegeden — A baksi gazdák dicsérete Vizeink tisztaságáért Vízminőségi felügyeletet szerveztek Szegeden Július 1-én megalakult gyék egy részére terjed kt társadalmi szervvel is. A vízSzegeden az Alsó-Tisza-vidé- széles felügyelő hálózattal ügyi igazgatóság eddig is koM Vízügyi Igazgatóság kere- eUenőrzi majd a vizek minő- moly segítséget kapott a horteu belül a Területi Vízminő- . y^ítménve>v gósz szövetségtől. A sportsegi Felügyelet Ezt az új sé*é*" letesitoenyek, horgászok már eddig is többelső fokú hatósági szervet VjSajta gyártmányok terveze- ször jelezték, ha valahol a azért hozták létre, hogy őr- aéaéí műszaki segítséget vízszennyeződése miatt halak ködjön a vizek tisztasága te- n^újt, s tanácsot ad az üzem- pusztultak el. Kapcsolatot lett. Feladata az igazgatóság bői kikerülő víz tisztításának teremt a Területi Vízminőséműködési területén levő fo- A vízügyi igazgató- ^ Felügyelet a szomszédos lyók, csatornák, felszíni vizek . , , .. . -„á™, országok, Romama es Jugotísztaságának ellenőrzése lesz. sáf laboratóriuma a jövőben szlávia hasonló szerveivelj Ha szükséges e vizek szenye- a felügyelet kereteben mukö- hogy velük együttműködve ződésönek megakadályozása, dik. Ha a felügyelők káros ellenőrizzék közös folyóink az okok megszüntetése, illet- vízszennyeződésről adnak je- vizének minőségét. Így elejét ve a kárt okozók elleni eljá- fentést, a laboratórium a vehetjük annak, hogy szenyrás kezdeményezése, azok bírsagolap.^ ^ ^ különösen a ártalam mérvét ^ állapítja mYni'ábóT. vegyipar"— fejlődése™miatt m€g 3 kár °kát Szépfalusi József, a Terüvált szükségessé a vízminő- A Területi Vízminőségi leti Vízminőségi Felügyelet ségi felügyelet létesítése. A Felügyelet szoros kapcsolatot vezetője szerint a felügyelőSzegeden működő területi VF létesít a három megye álla- ség legfontosabb feladatának hatásköre Csongrád megyére, mi szerveivel, vállalatafva! a vízszennyeződés megelőzéVaiamint Bács és Békés me- iittéamén-yetve^ sőt aéháiyr sét tekinti, _ helyszínen vizseália mee az ny,ezett víz kerűlÍön nelyszinen vizsgálja meg az szIáviárba> v-jgy hozzánk RoAz utóbbi mástfél hét alatt talán nem múlt el egyetlen nap sam felhőszakadásszerű záporok, zivatarok nélkii! Csongrád megye számos községében ez idő alatt 150 mik liméter körüli csapadékot mértek. A kegyetlenkedő időjárás nem kerülte et a szegedi határt és a szegedi járást sem. Jellemző, hogy Tiszaszigeten a hét első négy napján összesen 147 milliméter eső esett. Deszken ugyanezekben a napok., ban 60 mm csapadékot mértek, mely normális évjáratban egy egész haivi esőmenynyiségnek felei meg. Ezek ellenére Is — a Szeged megyei jogú városi tanács mezőgazdasági osztálya és a járási tanács vb mezőgazdasági osztálya egybehangzóan tájékoztatta erről szerkesztőségünket — a szövetkezeti gazdák szépen, eredményesen folytatják az aratást. Falusi, gazdasági vezetők, pártmunkások egyaránt magastfodeú szervező készségről tettek ismét bizonyságot. A szegedi szövetkezeti földeken 14 kombájn dolgozik minden aratásra alkalmas percet kihasználva. Szabó Zoltán elvtárs, a városi tanács főagronóinusa mondotta el, hogy bár a talajok nagyon vizesek, a gabonatáblák többségén még bírnak dolgozni a kombájnok. Péntek estig összesen 180 hold búzát és 120 holdnyi árpát takarítottak be, azonban, ha szombaton estig sem kapnak újabb esőt, ezt a mennyiséget egy nap alatt meg tudják kétszerezni. Egyébként a terméseredmények jónak ígérkeznek. A szegedi Móra Ferenc Tsz egyik 42 holdas búzatáblájáról — ahol már teljesen befejeződött az aratás — holdanként 31 mázsa SanPastore búzát takarítottak be. Ez 52 mázsa karüli hektáronkénti termésmennyiségnek felel meg. Hasonló nagyságú területen 30 mázsa átlag búzatermést mértek kombájnjaik után a szegedi Üj Élet Tsz gazdái is. Ezek az átlagok fényesen igazolják a szegedi gazdák tehetségét, tudását, azonban ezek a rekorderedmények olyan területeken születtek, melyeket megkímélt a tavaszi belvíz. Sajnos azonban a szegedi határban is meglehetősen sok a belvíznyomott vetésterület Ezek ellenére is a szegedi gazdák bíznak abban, hogy városj szinten elérik a tavalyi termésátlagokat, melyek szintén kiemelkedőek voltak. Tóth József elvtárs, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályának fő mezőgazdásza a pénteki eredményeknek megfelelően már 6896 holdnyi aratás befejezéséről adott számat. Ez az összes aratnivaló 12,1 százaléka. Gépek és kézi kaszapárok óriás serege fáradozik most járás szerte az új kenyér megmentéséért. A pusztaszeri földeken többhelyütt bokáigérő vízben aratják a rozsot E nagy nehézségek közepette is a pusztaszeri Petőfi Tsz-ben már befejeződött az ősziárpa, s végéhez közeledik a rozs aratás is. A csengelei Honfoglalás Tsz gazdái — hagyományosan régi szorgalmukhoz — az idén is elsőként fejezték be Csongrád megyében a rozs aratását Ez az ő földjeiken tulajdonképpen az aratás teljes befejezését is jelenti. A baksi szövetkezeti gazdák mintaszerűen szervezett aratási munkájukkal az egész megye figyelmét magukra vonták. öt kombájnjukat szorosan nyomonkövetik a szál— malehúzók és a szántottak, torok, s dolgoznak náluk a vetőgépek is. Másodnövényként takarmányféléket veknek a lebuktatott tarlókba. Más tsz-ekben is szorgalmazzák a tarlóvetést. Az utóbbi napokig 479 hold tarlóburgonya és csalamádékukorica került a talajba, s ez a mennyiség. a terv 6,5 százaléka. Az eredmények azonban, ahogy az időjárás engedi, hatványozottan növekednek. Említésre méltó, hogy az aratással egyidőben takarítják be a lucernások második kaszál ás ű termését, s a város és járás vezetői « fontos munkában sem tapasztaltak eddig számottevő lemaradást. A burgonya töltögetése mindenütt rendben befejeződött. Ápolatlan kukorica sincs a földeken. A fűszerpaprika táblákat kétszer már mindenütt megkapálták, sok helyen már harmadszorra is. Az esős időjárás ugyanis nemcsak a kapásoknak, a gyomoknak is kedvez,