Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-16 / 141. szám

Uralásra készen a kombájnok és az aralőgépek ' As SZMT napirendjén: Mint minden esztendőben ilyenkor, június 7-én az idén is megkezdődtek megyénkben a mezőgazdasági gépszemlék. Gépállomási, tanácsi szakemberek, vezető pártmunkások sorban felkeresik a gépjavító állomásokat. tsz-eket. Értékelik az aratási előkészületeket. Segítséget nyújtanak a felmerülő problémák megoldásához. Zöldi Kovács Lajos, a Csongrád megyei Gépjavító Állomások Megyei Igazgatóságának főmérnöke és Kószó János, az igazgatóság fömezósazdásza közölték, hogy eddig mindenütt — ahol csak lezajlott a szemle — magas fokú szervezettséggel, alapos munkával készülnek az aratásra a gazdaságok. Természetesen komoly nehézségekkel is találkoztak helyenként a szemlebizotteagnk tagjai. Azokban a tszek i en. melyek mérleghiányával zárták a múlt esztendőt — a sövényházi, dóci és ev.ves kisteleki tsz-ek — olyan nehézségekkel küzdenek. melyek komolyan veszélyeztetik az aratás sikeres befejezését. Többek között gond a gépekhez szükséges üzemanyag megvásárol isa is. A meg vei igazgatóság vezetői szóltak arról is. hogy az utóbbi egy év alatt jelentősen gyarapodott a gépállomány. Többek között 23R saját aratógép van a tsz-ek birtokában. s van már a tsz-ek nek 36 saját gabonakombájnjuk is. Ezeken túl rendelkezésre áll 286 gépállomási kombájn. A gépösszetétel is messze jobb most, mint más években volt. A megye kombájnparkiában már csak 56 Balaton-kombájn van. a többi az ismert és jól bevált szovjet SZK— 3-as és SZK—4-es gép. A számítások szerint a rendelkezésre álló gépekkel a megje összes kalászos terméséről* mintegy 86 százalékát lehet majd betakarítani. A gépeken belül is legjobb a kombájnok aránya. Az össztermés 65 százalékának aratását és cséplését biztosítják a kombájnok, s csal* 20—21 százalék jut a szükségszerű kézi aratás mellett az aratógépeknek. A kézi aratás tehát ismét kisebb területekre zsugorodott. Ez persze nem ielenti azt, hogy nem kell már kaszapárokat szervezni. A kézi aratókra még ott is szükség lehet, ahol 100 százalékos gépi betakarításra készültek fel, hiszen már egv kiadós eső is elég lehet ahhoz, hogy a felázott talajon a kombájnok munkaképtelenné váljanak. — Mi a helyzet az alkatrész-ellátás frontján? —kérdeztük a gépjavító állomások megyei igazgatóságának Kutatási eredmények segítik az áliattenyésztés fejlődéséi Dr. Szűcs Kálmán FM szakoktatási és kísérletügyi főigazgató nyilatkozata Az Állattenyésztési Kuta- kedvezően segítheti a fe.jlőtóintézet III. vándorgyűlése dént. Gondolok mindenektegnap folytatta munkáját a előtt a különböző takarmegyei tanács nagyterme- númyszárítási módszerek és ber. A nap folyamán a ku- eljárások kidolgozására, az totók a sertés- és juhte- újabb keveréklápokra. az nyesztes tárgyköréből, vala- iratós0s borjúnevelés újabb mint a hizlalás gazdasagos- módszereire, továbbá a küsagáról tartottak eloadaso- lönböző <ar,ási technológiákkal. A vándorgyűlés ket va az újabb hibridekre. Ezenapjan tíz eloadas hangzott ke) az eredményeket el az ujabb kutatasi ered- mjnél tfjbb „ vakorlati szakmenyek alapjan. Ezek az embernek kell megismeikét vezetőjétől. Az AGROKER ígéretét tolmácsolták; azt, hogy a legszükségesebb alkatrészeket a menet közbeni javításokhoz lényegében már biztosították. Ugyanakkor a tsz-ekben és a gépjavító állomásokon is vannak bizonyos alkatrészkészletek. Gyarapodott a műhelykocsik száma is. Az idei aratáson már mintegy 20 mozgó javítóműhely járhatja majd a területeket. Az eddigi szemlék tapasztalatai alapján a kombájnszérűk áteresztő képessége nem a legjobb. Viszonylag kevés a tisztító-, zsákológépek száma. Másrészt pedig számos tsz-ben kevés az olyan hely, ahol nagyobb mennyiségű nedves gabonát lehet szárítani anélkül, hogy újabb esőzés alkalmával ne ázzék meg ismét. Ezért a .szemlebizottság a fedett szérűk növelését javasolja mindenütt A tavalyi aratáskor a szövetkezeti vezetők szétaprózták a rendelkezésre álló gépi eiőket. Annak örültek, ha minden táblában láthattak egy-egy kombájnt. Pedig akkor halad gyorsabban a munka, ha csoportosítjuk a gépeket: ha négy. öt vagy ennél több kombájn dolgozik együtt. így a szállítójárműveket is jobban ki tudjuk használni. A gumiabroncs hiánya a gépállomások megyei igazgatósága szerint is igen aggasztó. Nemcsak az a bai. hogy kevés a gumiabroncs, hanem az is. hogy az újak minősége igen gyenge, emiatt rövid az élettartamuk. Ezen sürgősen javítani kellene! A munkahelyükre vidékről naponta bejáré dolgozók helyzete Érdekes téma, mivel több mint 13 000 embert érint valamilyen formában. Erről tárgyaltak szerdán délelőtt az SZMT elnökségi ülésén, valamint a nyugdíjasok helyzetéről és az árrendezés hatásáról a közétkeztetés területén. Honnan — hová? A legtöbben Szegedre járnak vonattal és autóbusszal. Ez érthető is, mert a megye iparának nagyobb része a megye székhelyén van. Azonban az ipar vidékre telepítése és Szeged nagyobb arányú ipari fejlődése bizonyos fokú eltolódást is jelentett. A statisztikai adatok a következő tényeket mutatják: Csongrád megye és Szeged dolgozói közül 13 417 ember naponta utazik vidékről a munkahelyére. vagyis az összes dolgozóknak körülbelül 13 százaléka „mozog". Az utazó munkásoknak fele az élelmiszeriparban dolgozik, valamint az építő- és textiliparban. Legtöbben. 3215-en a textilipari üzemekbe járnak. Néhány vállalatnál a munkásállomány jelentős része vidékről érkezik naponta a munkahelyére. Például a Paprikafeldolgozó Vállalatnál 44. az Építőipari Vállalatnál 40. a Textilművekben 34. a Konzervgyárban 33, j a szentesi Kontakta-gyárban 29 százalék a naponta bejáró munkások aránya a helyI ben lakókhoz viszonyítva. A bejárólt közül 10 ezer ember városokba utazik, a többi háromezer ember egyik városból a másikba, vagy városból községbe, illetve egyik községből a másikba jár. Helytállás a termelésben A naponta történő utazás kétségkívül hátrányos helyzetbe hozza a vidékről utazó embereket a helybeli dolgozókkal szemben. Szeged esetében azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni néhány adatot. Szőreg. Kiskundorozsma. Algyő, Tápé, Gyálarét és még néhány egészen l^özelfekvő és szinte a városi helyi közlekedés színvonalán álló területek bejáróit akár ki is vonhatnánk e megkülönböztetés alól. Akkor pedig a számok is mást mutatnak. mert például Kiskundorozsmáról 2279-en. Szöregröl 1002-en. Algyőről 839-en. Tápéról 861-en járnak be a városba dolgozni. Azért érdemes ezt a tényt megjegyezni, mert a közvetlen környékről bejáró embereket mégsem éri olyan nagy fáradtság, mint a távolabbinkat. Nem is annyira korlátozottak időben a szomszédos helységek bejáró munkásai, vagyis részt vehetnek az üzemi rendezvényeken, tanfolyamokon, tanácskozásokon és így tovább. A termelésben a vidékről bejáró emberek megállják a helyüket, bár érdemes néMűtrácfyciszálEifás vízi úton eredmények élénk visszhannie és magáévá tennie. , ,. IIIC 1.1 L, ..il.l , got váltották kl es számos állattenyésztésünkszínhozzaszólás követte okét fejlődjék & Sok olyan ertekes javaslat , . .,'„„. ' ,,, hangzott el az állattenyész 6>6get Adjunk tenni ma]d tés egyes ágaira — különösen a takarmányozás javítására —, amelyek viszonylag kis költségekkel megvalósíthatók a gazdaságokban és „Felfedeztük a Tiszát" — Szegedre érkes — 1 ervek a háztól házig vízi si a harmadik ötéves tervben támasztott igényeknek. Az állattenyésztési kutatások eredményeinek azonban a gazdaságok állattenyészugyanakkor jelentós javulást dolgozo,. az egyszerű eredményeznek. sz-tagok kozott .s el kell Különösen jelentős, hogy terjednie. Ennek a kutatók vizsgálataik sofcltélele a szakmai tudás rán nagv figyelmet szentel- növelése, a szakoktatás, tek a gazdaságosság kérdő- 1960-ig a mezőgazdaságban sének. s az ökonómiai szem- úolgozo szakmunkások száléi® nek folvtan eredmé- ma alig néhány ezer volt, ma nveik igen aktuálisan kap- rnár a szakmunkás-bizonyítcsalódnak a gyakorlati gaz- vánnyal rendelkezőké megdasági munkához. A Szege- haladja a 70 ezret, s még ez den rendezett III. vándor- is kevés. Az állami gazaaságvűlés igen gyümölcsöző goknak ós a tsz-eknek ma volt Dél-Alföld szempont- mar mintegy 140—150 ezer jaból és a megjelentek nagy szakmunkás kellene. Évente számát, valamint érdeklődé- mintegy 6000 fiatalt veszünk sét tekintve sikerrel zárult, fel a mezőgazdasági szaki.sA vándorgyűléssel kap- kólákba, ahol három év csolatban dr. Szűcs Kálmán, alatt elsajátítják a ma már az FM szakoktatási és kí- nélkülözhetetlen szakismeresérletügyi főigazgatója nyi- ic kel. Különösen nagy a la kozott tudósítónknak. szükség szarvasmarha-, ser— Az eddigi vándorgyűlé- tés- és baromfitenyésztő sek tapasztalata az — mon- szakmunkásokra, dotta —. hogv a gyakorlati Az iskolák várják a joszakemberek és a mezögaz- Ientkezőket. dasági tudomány művelői kö- ugyanakkor a dolgozóknak is zotti tanácskozások lehetőséget nyújtunk a szakhasznos lendületet adnak munkásképzésben való résza termelőmunkának. vételre. A vándorgyűléseket mindig A korszerű nagyüzemi álolyan vidéken tartjuk, ahol lattartás elképzelhetetlen a nagyüzemi állattenyésztés megfelelő ismeretekkel renfeltétcici kialakultak, s ezek delkező állattenyésztők nélkerelében kül, ugyanakkor termcszete1 ehetőség nvílt a tudomá- sen ezek keresete is magányos eredmények gyors sabb. Szükségesnek tartotliasznositására. tam hangsúlyozni a szakAz ország állattenyésztésé- munkásképzés jelentőségét ben jelentós százalékot tesz itt. ahol a korszerű állatteki a Dél-Alföld állattenyész- nvésztési módszerekről volt tése. s megvannak e terű le- szó. A gazdaságokban dőlten az állattenyésztési kuta- gozó szakmunkások tudásán tások gyors elterjedésének és pontosságán múlik leglehetpségei. végül a gyakorlatban a korAz utóbbi két-három év- szerű eljárások sikeres alben az állattenyésztés és a kalmazása. mert ezek hozzátakarmányozás területén a értést és pontosságot kívánkutatásban számos olyan nak — fejezte be nyilatkoeredmény született. amely zatát a főigazgató. ett nz első tiszálv állításra gedre érkezett szállítmány másik érdekessége, hogy a mütrágyn felét polietilén műanyag zsákba csomagoltuk. Ez az első, kísérleti lépés. Vállalóiunknál már szereljük a zsákgyárat, és a későbbiekben nemcsak a műtrágyát csomagoljuk müanyagzsákba. de fóliát is adunk a mezőgazdaságnak. Közben az első teherautót meg is rakták. A hajóról irányítják a fuvarokat. Belenézünk a menetlevelekbe: a hódmezővásárhelyi Dózsa és Sallai, a csanádpalotai Haladás, a fábiánsebestyéoi Kinizsi, a balástyai Móra Ferenc. a zákányszéki Homokkultúra, a szatymazi Homokgyöngye és a bordányi Mező Imre Tsz, valamint a Felgyöi Állami Gazdaság a cél. Németh Ferenc hány adatot is idézni a* SZMT elnöksége elé került jelentésből: a bejárók közü'l 1100 fő tanul szakmai tanfolyamon. hogy magasabb kvalifikációt szerezzen. Ettől függetlenül a segédmunkások aránya igen magas: az összes bejáróknak több mint fele nem rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal. Ebből viszont egyenesen következik. hogy a szakmunkásképzés tartalékai itt adva vannak. Mivel a munkavégzés kvalifikációja elmarad a helybeliek színvonalától, sok a mellékhatás is: a munkafegyelem valamivel rosszabb a bejárók között. Az okok? A szakképzetlenségből eredő kulturális hátrány, valamint a háztáji érdekeltség a legdöntőbb momentum. Amíg a helybeli munkások igazolatlan mulasztásának aránya 0.6 százalék, addig a bejáróknál 6 százalék. Tovább lehetne sorolni a szocialista brigádokban való részvételt, a kitüntetések és jutalmak arányát is. Kulturális és szociális helyzet Nem vitás, hogy e tekintetben igen minimálisak a lehetőségek, hiszen munkavégzés után indul a vonat, vagy az autóbusz. Tehát a bejáró dolgozó kevésbé tudja igénybe venni az üzemi könyvtárat, nem vesz részt a termelési tanácskozásokon, a brigádok értekezletein, politikai tanfolyamokon és így tovább. Két példát csupán: a helybeli munkások 23 százalékának van televíziója, a bejárók közül csak 15 százaléknak. Az üzemi könyvterjesztőknél a helybeli munkások 22 százaléka vásárol könyveket, a bejárók közül viszont még 10 százalék sem. Az SZMT elnöksége javas! latokat fogadott el. hogy a szakszervezetek nagyobb körültekintéssel végezzék munkájukat a bejáró dolgozók között és használják ki a lakóhelyi környezet lehetőségeit is. Így például javasolták* hogy a nagyobb községekben a szakmaközi bizottság egyszer évente szervezzen szakszervezett napot. Erre a rendezvényre hívjók meg a falu lakosságát is. Sok hasznos javaslat született még a bejáró munkások között végzendő szakszervezeti tevékenységre, valamint a nyugdíjasokkal való gondos törődés, részükre megfelelő elí foglaltság biztosítása érdekéI ben. Kirakodás Szegeden (Bálint Gy. felv.) Tegnap reggel felvonultak a 10. AKÖV tehergépkocsijai a szegedi alsó rakpartra é.s a vállalat daruja megkezdte a MHRT 502-es uszályából a 180 tonna ammonsalétrom műtrágya kirakását. Páling Lajos uszálykormányos elégedett az érkezéssel. Hétfőn hajnalban 6 órakor indultak Tiszapalkonyáról és 31 menetórában kedden délután 3-kor kötöttek l*i Szegeden a Sajó motoros vontatásával. A parton Pataki Sándor, a 10. AKÖV forgalmi osztályának vezetője irányítja a rakodást. — Ez a vízi szállítás kísérleti éve — mondja. — Augusztus 15-ig 4000 tonna, majd év végéig további 8000 tonna műtrágyát kap Csongrád megye vízi úton a Tiszai Vegyiművektől. Vállalatunk végzi a be- és kirakást, valamint a gazdaságokba szállítást. Az idei kísérlet alapján jövőre a teljes, mintegy 35 ezer tonna műtrágya mennyisén vízi úton érkezik. A vízi szállítás fő jelentősége, hogy az áru érkezése függetlenné válik a vasúti vagonkaparitástól, csökkenti annak túlterhelését. A vízi szállítás fuvardíja is olcsóbb. Nagy esemény ez: ismét felfedeztük a Tiszát! Az első szállítmány kirakásához megérkezett Silbermann István, a Tiszai Vegyiművek szállítási osztályának vezetője is. — Ez az első vízi szállitásunk — mondja. — Vállalatvezetőnk, Huszár Andor kezdeményezését támogatta a Központi Szállítási Tanács. Tervbe vette azt is, hogy kötélpályát, szerez be a gyár és a Tisza közti 3—4 kilométeres távolságra, már folyik is a tárgyalás a balatonfűzföi Mikrokémia leszerelt kötélpályájának megvásárlására. A következő lépésünk kisebb merülésű hajtik beállítására irányul, hogy a Keleti Főcsatornán és a Tisza mellékfolyóin át más területeket is vízi úton láthassunk el és lehetőleg közvetlenül a fogyasztókhoz vigyük a műtrágyát. A SzeÖt év alaít 9 komplett ontozofurt epul Tápén ötezer holdasat építenek A közelmúltban helyezték üzembe Balatonali gán az ország első automatizált öntözőrendszerét, s ezenkívül még három helyen működik — bár nem teljes kapacitással — ilyen típusú öntözőtelep. A most kezdődött ötéves tervidőszakban az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének egyik fő Iránya az ezekhez hasonló komplett öntözőfürtök létesítése. Ezek mindegyike több mezőgazdasági tizem területére terjed ki, s nagy méreténél fogva korszerűbb technikával és gazdaságosabban üzemeltethető, mint a szétszórt kis telepek. A tapasztalatok alapján az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítanak az űj öntözőtelepei* helyének kijelölésére és az egész beruházás előkészítésére. Az illetékes szervei* 80, előzőleg alaposan megvizsgált termelőszövetkezet é.s állami gazdaság közül választották ki azokat. ahol ténylegesen rendelkezésre állnak. Illetve időben megteremthetők a korszerű nagyüzemi öntözéses gazdálkodáshoz szükséges feltételek. Az előzetes tervek szerint 5 év alatt 9 komplett öntözőfürt létesül, összesen 30 000 holdon. Egyegy ilyen telep átlagos területe tehát csaknem 3500 hold lesz, de Hartán például 5500. Tápén 5000 holdasat építenek. A főművek, az automatikus nyomásközpontok é.s felszín alatti nyomócső-hálózatok állami beruházásból készülnek, használatukért az üzemek díjat fizetnek. A tervek szerint gépesitik majd az üzemek területén és általuk végzendő öntözési munkákat is, elsősorban a hordozható szárnyvezetákek áttelepítését. Ha ez sikerül, akkor negyedére csökkenthető nz öntözés összes munkaerő-szükséglete (MTí) Csütörtök. 1966. június 16. DEL-MAGYARORSZÁQ 3