Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

Gondoskodás a dolgozó emberekről Ssepcten délelőtt Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Házban ttlést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanacsa. Megtárgyalta a szakszervezetek társadalombiztosítási és egészségvédelmi tevékenységét. A tanácskozáson reszt vett dr. Borica Alajos, a SZOT főosztályvezetője w. Oláh Mihálynak, az SZMT elnökének megnyitója után dr. Németh Lajos, az SZMT vezető titkára tartott beszámolót. A téma érdekes volt, mert áttekintést nyújtott a társadalombiztosítás két évtized® fejlődéséről. A megye lakóinak 97 százaléka biztosított Lényegében minden emberre kiterjedően megvalósult a társadalombiztosítás, a szervezett gondoskodás. Elegendő csupán felidézni az 1938-as adatokat, amikor hazankban. családtagokkal együtt csak 2.8 millió ember élvezte az intézményes gondoskodást és segítséget, vagyis az ország népességének 31 százaléka. A felszabadulást követően egyre növekedett a biztosítottak köre. az ipari munkások és alkalmazottak után a mezőgazdasági dolgozókat is bevonták a társadalpmbiztosítasba. Az elmúlt esztendő adatai •zerint az ország lakosságának 97 százalékára terjed ki a biztosítás, összesen 9.8 millió emberre. A megye adatai hasonlóak az országos adatokhoz. Csongrád megyében húsz évvel ezelőtt csak 3." ezer ember tartozott valamilyen formában a biztosítottak körébe. Jelenleg a társadalombiztosításban részesülő dolgozók és családtagok száma 422 ezer fő. Gyors ügyintézés A társadalombiztosítás munkáját a szakszervezeti szervek irányítják és segítik, egyes feladatokat maguk is ellátnak. Csongrád megyében például 21(1 szakszervezeti munkabizottság működik. s e bizottságokban 1260 aktíva fejt ki valamih-en tevékenységet. Az üzemekben a társadalombiztosítási ügyek gazdája a Társada • lombiztositási Tanács, amelynek tagjait a szakszervezeti taggyűléseken választják. Ugyanígy bizottságok foglalkoznak a nyugdijügvi kérdésekkel és más. a dolgozokat közvetlenül érintő társadalombiztosítási problémákkal. A dolgozók, illetve a biztosítottak ügyeit legtöbb helyen közvetlenül az üzemben. a vállalatnál intézik. 1950-től kezdve a megye üzemeiben sorra létesültek üzemi kifizetőhelyek. Jelenleg Szegeden 89. Hódmezővásárhelyen, 22 és Szentesen 26 üzemi kifizetőhely működik. ami azt jelenti, hogv a biztosítottaknak 76 százaléka tartozik üzemi kifizetöhelyekhez. Évente kéthavi munkabér Érdekes számokat mutat, a társadalombiztosítás kiadás és belétel rovata. Országosan például 16.8 milliárd forint volt a kiadás 1964-ben. Ugvanebben az esztendőben Csongi'ád megyeben a társadalombiztosítási kiadások összese meghaladta a 4ri(> millió forintot. A növekvő kiadások természetesen szoros kapcsolatban vannak az igényjogosultak számának emelkedésével, valamint a szolgáltatások színvonalának és igénybevételének emelkedésével. E tényezők eredménye, hogy amíg a biztosítottak száma az elmúlt tizenöt év alatt két és félszeresére növekedett. addig a társadalombiztosítási kiadások öszszege több mint nyolc és félszeresére nőtt. Érdemes megemlíteni, hogv 1949-ben a szolgáltatások értéke egy dolgozóra számítva évente 1156 forintot jelentett, de tizenöt évvel később már évente 3865 forint volt az egy dolgozóra jutó szolgáltatások összege. Könyen belátható. hogy a dolgozók átlagban két havi munkabérnek megfelelő öszeget kapnak a társadalombiztosítás réven évente. Milyen kiadásokról beszelhetünk? Legnagyobb tétel a nyugdíjak összege. Csongrád megyében 1964-ben a nyugdíjasok száma meghaladta a 21 ezer főt, a nyugdíj címén kifizetett összeg pedig a 267 millió forintot. Azóta nőtt a nyugdíjasok száma is, de méginkább a nyugdíjak őszszege. hiszen tavaly jelentős emelést hajtottak végre az alacsonyabb kategóriákban. Ugvancsak jelentős tétel a betegellátásra fordított ki- eTő7ehaTadásT~'mutat gában kevés lenne, ezért az állam fedezi a kiadásoknak 40,5 szazaiekát. Orrosi ellátás A beszámolóból kitűnt, hogy Csongrád megyében és Szegeden az orvos-ellátottság kibírja a nemzetközi összehasonlítást is. 1964 végén hazánkban 18 800 orv® dolgozott, vagyis 10 ezer lakosra majdnem 19 orv® jutott Ugyanezen időszakban Csongrád megyében 1009 orvos működött, tehát 10 ezer lak®ra 23 orvos jutott, amely jobb az ország® átlagnál. Az orvosi ellátás színvonala sokat fejlődött az elmúlt két évtized alatt, bár a b®zámoló kifogásolta a rendelőintézeti zsúfoltságot. Az elmúlt évtizedek alatt építették ki a körzeti orvosi hálózatot, valamint komoly adások összege: megyénkben két évvel ezelőtt e célra 107 millió forintot fordítottak. A táppénzek, a gyógyszerüzemorvosi hálózat fejlődése is. Részletesen foglalkozott a beszámoló az elmúlt esztendők közvetlen eredményeiellátás és a családi pótlék vei, a családi pótlékok és a végösszege szinte tetemes nyugdíjak összegének felegy-egv esztendőben. Csupán táppénz címén a megyében 65 millió forintot fizettek ki a múlt évben. A gyógyszer és a családi pótlék kiadásai meghaladták a 115 millió forintot. Miből fedezi a társadalombiztosítás ezt a emelésével és más kedvezmények, szolgáltatások bevezetésével. A beszámoló fölött élénk vita alakult ki. Végül a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának ülése állásfoglalást hagyott jóvá a tetemes kiadást? Egyrészt a társadalombiztosítási és munkáltatók és a dolgozók egészsegrédelmi munka tobefizetéseiböl, de ez önma- vábbi javítása érdekében. rKözéletünk hírei KÁLLAI GYULA FOGADTA AZ INDIAI NAGYKÖVETET Kállai Gyula, » Mtnisaterteííáes elnöke .szerdán fogadta Jagdish Chaodra Kakart, aír. Indiai Körtársaség rendkívűSí és meghatalmazott nagykövetét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét DOBI ISTVÁN TÁVIRATA Dohi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Habi b Btn-giba köztársasági elnöknek Tunézia nemzeti ünnepe alkalmából. MAGYAR—KUBAI VÍZUMBGYEZMÉNY A Magyar Népköztársaság kormánya és a Kubai Köztársaság kormánya körött Budapesten lefolyt tárgyalások eredményeként egyezményt kötöttek, amely szerint a két ország hivatalos célból utazó állompolgárai számára kölcsönösen megszüntetik a vízumkényszert ELUTAZOTT A JUGOSZLÁV KERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG Radivoj Stekicnaik, a jugoszláv külügyminisztérium főosztály-vezetőjének vezetésével Budapesten járt kereskedelmi küldöttség — amely a Külkereskedelmi Minisztériumban az árucsere-forgalom kérdéseiről folytatott megbeszéléseket — befejezte tárgyalásait és szerdán visszautazott Belgrádba. eÚjjáépítették a Maros utcai ken \férg xjára t A Mar® utcai sütőüzem valamikor is jónevű kenyérgyára volt Szeged városának. s ezt a tekintélyt az üzem később sem veszítette el. Legfeljebb a technikája és általában a gyár körülményei maradtak el attól az általán® fejlődéstől, amely minden tekintetben és minden területen elsuhant mellettünk. M®t. újjáépült a Mar® utcai kenyérgyár. A kenyérgyár területe adott, sajnos azt nem lehetett bővíteni, de az adott területen is dicséretes munkát végeztek az építők a Szegedi Sütőipari Vállalat elképzelései szerint. Pontosan 1 millió és 600 ezer forintot fordítottak az újjáépítésre és modernizálásra. Az épületet „kipofozták", az udvart betonlapokkal borítottak. új és fedett széntárolót építettek. Minden tiszta és rend®. Ennyi lenne a külcsín. Persze belől sokkal több minden változott. A hajdani fa- és szén fű té(Somogyi Károtynő felv.) A vetőszerkezet egyszerre 13 darab egykilós kenyeret továbbit az újfajta kemence gyomrába. Marosi Jenő és Hugyecz György vetők begyakorlott mozdulatokkal dolgoznak a kemencénél — Ott jó kenyeret sütnek pékséget leállítsák, s tarta— mondja elégedetten. léküzemként tartsák fenn, Ügv vélem, enné! nagyobb de ugyanakkor az l-es üzemelismerés nem érheti a Ma- ben is visszatérhetnek a s® kemencek helyett mo- ros utcai üzem dolgozóit, napi két műszakra, a régebdern felautomata kemence- Bár a dolgozók néhány mo- bi három heivett. ket vásárolt a vállalat. Egy- mentummal nem egészen E változásoknak természemás ^mellett három olajtü- elégedettek. S egyben-más- tesen a fogyasztóközönség zelésu kemoncet állították pan igaz.uk is van. például látia a hasznát, mivel refel. E korszerű kemencek a a gőzkemer.ce harmadik sü- niélhetően jobb és frissebb sütőlapátot valóban felesle- lőtere, amely legfeljebb biz- kenyérhez jut naponta, geswé teszik, legalábbis a tonsági szerepet játszhat, de G. I. verésnél, dc előnyük inkább mégis normaszámokkal jeabban a tényben mutatko- i<»ntkeztk munkájukban. Ami zik. hogy folvamat® üzeme- viszont objektív nehézség, lésre képesek, bennük ál- pzt talán bírálni is fel®le'andóan lehet kenyeret, vagy g«>S: kicsi a lisztraktár és süteményt sütni. A magyar gyártmányú kemencéket clasz konistrukAz úttörők húsz éve Társadalmunk nagy soe- tása, a Gyermekbaiaö* retettel emlékezik meg a Egyesületének felszámolása. két évtized® jubileumához az Országos Úttörő Központ érkezett úttörőszervezet szü- létrehozása és a knogresesejetésnapjáról. Sok remény- si verseny, ezek voltak re jogosító gyermekszerve- .korszak legfontosabb zetünk 1946. június 2-án nyei. kezdte meg életéti íz „wkölesnemesitőktől" az új típusú ifjúságig Minden társadalom a sa- , . ját törekvései érdekében gadalmat. 1-948. ]ulius »l-en formálja ifjúságát. Ez tör- nyílt meg az Ottoro Koztartént hazánkban is. Az első saság és indult el az uttötö magyar ifjúsági mozgalom vasút. Ekkor mar 1600 csaaz Országos Erkölcsnemesitő patban százezer tagot, szamEgylet szorgalmazására az Iáit a nagy úttörócsaláA 1948 február—1949 a győzelem korszaka. 1948. május 24—26-án volt az. L Országos Úttörő Konferencia. 1948 nyarán Budapestett 12 300 úttörő tett közös f<v1890-es években jött létre. Célja hazafias és valláserkölcsi nevelés volt. Értsük eaen a százezer holdas latifundiumok hazafiságát és valláserköl®t alapját. Egyenes vonalban vezetett ez a Ruhájuk: fehér ing, vökü nyakkendő. Az ellenforradalom utáta 1957-ben az úttörő®apatok újra szerveződtek. 1958-ban indult el a Forradalmi Nyomolvasó Mozgalom, majd a fasiszta levente mozgalo- később az Expedíció a jómig. vőbe, végül az Úttörő a haAzóta a magyar glóbuszon záért mozgalom, nagyot fordult a világ: a Napjainkban az úttörő szocializmust építjük. A létszáma hazánkban 1 millió felszabadulás után a fasiz- 200 ezer körül van. mussal fertőzött fiatalság gondolkodását és érzésviiá- Le||<es kezdeményezők gat kellett megtisztítani, a jövő fundamentumává for- Csongrád megyében az utmálni. 1945-ben a MADISZ- törócsapatok szervezése a on belül a Kismagyarok következőképpen alakwltí Szervezete névvel kezdték 1946-ban 5 úttörőcsapat, meg Budap®ten a 6—14 év® 1947-ben 31, 1948-ban, az gyermekek mozgalomba szer- kólák állam®ításának évévezését. Ez azonban rövid ben, 250 úttörőcsapat. Eleidőn belül fel®zlott. Űjabb inte egy iskolában külön leerőf®zítések következtek, ány-fiú csapat működött. Az MKP kezdeményezésére Később ezeket összevonták. 1946-ban életre hívtuk az Jelenleg Csongrád megyeben úttörő-szervezetet. 220 úttörőcsapatban 45 ezer Ez volt az első olyan de- úttörő tevékenykedik. „mokratikus gyermekmozga- A tankerületi referenseket lom, amely a városok, ta- 1947-ben állították be. A* nyák, falvak gyermekeit első ifjúsági előadó - az egyaránt egyesítette. Később azóta elhunyt - Kosóczkg a gyermekmozgalom célját József lett. Közvetlen egyéazon®ítottuk az általán® is- nisége, elvhűsége és gyerkei a célkitűzéseivel: sokoldalúan művelt, új típusú, kommunista erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező emberekké nevelje a serdülő ifjúságot. A mozgalom halárkövei A gvermekmezgalom szermekszeretete meghozta a maga gyümöl®ét, megyénkben az úttörőszervezet évről évre erősödött. 1948-ban kiépítették a megyei, városi, járási úttörőtitkárok rendszerét. Napjainkig a következő megyei úttörőtitkároh voltak: Kovács Alaj®, Juhász Mihály, Tóth Ferenc, vezésében az 1945 június— Paplukács Teréz és Joó Fe1946 április közötti időszak renc. volt a legnehezebb. Ez volt A szervezés Szegeden is termékeny talajra talált Az 1946—47-es tanév őszi hónapjaiban öt iskolában szervezték meg az első úttörőcsapatokat. A somogyitelepi _ iskolában Toldi István, a soGyermekbarátok ™MÍtelepi községi iskola1- «,!„„. ban Csoky Gusztáv, a moravárosi községi iskolában Heine Magdolna, az újszegedi Tisza-parti iskolában Perényi Oszkárné. a Madách utcai iskolában Lakatos István csapatvezető indította el .. .... ,„„ ,. a szervezést. Az öt tákol á1945 oktober-1947 május ban összesen 279 taggal kezkozott volt az iskolai uttoro- dödött a szegedi úttörők élecsapatok szervezésének ide- te Ma mar 10 ozer fölött je, az első úttörőkiadványok vaT1 a szeged vár®i úttörők megjelenése. Az akkori Val- szama lás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1947. január 8-i Szeged úttörőinek életet rendelete megnyitotta az is- sorrendben a következő vákolák kapuit a mozgalom r«si titkárok irányították-, előtt. A ruházat: fehér ing, Horváth József, dr. Csongor az úgynevezett előkészítő korszak. Ez idő alatt zajlott le a már említett Kismagyarok Szervezetének életre hívása és felbomlása. 1946 április—október között a Egyesületének égisze alatt területi és üzemi csapatok alakultak. 15 csapatban 150 úttörővel indult el ifjúsági szervezetünk. Ruházatuk: kék ing és fehér nyakkendő. kék nyakkendővel. 1947 május—1948 február: az iskolai úttörőcsapatok megerősödésének korszaka. A vezetőképzés fejlesztése, tankerületi referensek beállínyitott területen kell a kisült kenyeret a raktárba szállítani. Ezek ugyan probciójú tíizelőapparátussal sze- léniák, de mégis a dicsérni reíték fel. A műszerezett be- való kerüli túlsúlyba az újrendezést a kívánt hőfokra iáépítés után. állítják, amely üzem közben Az újjáépítés a munkások teljesen automatikusan mű- körülménveit is megváltoztatta. Elfogadható és tágas fürdő, öltöző létesült a férfi és a női dolgozók számára. ködik. ki-, illetve bekapcsol ia az égőfejeket. Az újjáépített kenyérgyár kapacitása 1 kilogrammos s°t 3 óhajtott ebedlo kenvér termelése esetében is elkészült. A pékek maguk is elismerően sz.oltak az. uj üzemről és annak technikai egv pap 140 mázsa. A Mari* utcai üzem kenyerét már két sarokkal előbb egv fűs/erüzletben „meozták" a vásárlók. T®sék a párbeszéd: — Van friss kenyerük? — Kérdez a vevő. — Igen, egészen friss és szép. A vevő kezébe v®zi a ropog® kenyeret. — Maros utcai? — Igen. berendezéseiről. Csávás György üzemvezető mondta, hogy örülnek a változásnak: sikerült az elavult kemencéket kicserélni és elfogadható munkakörülményeket teremteni a Mar® utcai üzemben. A vállalat gyártásvezetője, Rovó Ferenc ugyancsak elismerően nyilatkozott, elmondta. az újjáépített üzem lehetővé teszi, hogv a gyengébb felszerelésű Dani utcai A szövetkezeti ipar termelése évenként 1 milliárd forinttal nőtt Az Ország® Kisipari Szö- kosság igényeit még nem vetkezetek Szövetsége jú- mindenben tudták kielégíteni® 2—4. között tartja ve- ni. Bár a hálózat bővülését zetőségválasztó küldött- gátolta a helyhiány, az elközgyűlését. Ebből az alka- múlt öt év alatt 92 szövetlomból szerdán a Gellért- közúti üzletházat építettek, szállóban Erdős József, az Különösen sokat fejlődött a OKISZ-elnöke sajtótájékoz- szövetkezeti tisztító-, ruha-, tatán ismertette a szövet- fodrász- és építőipar. Hgyekezeti ipar tevékenységét, bek között 6855 lakást épífeladatait. tettek tavaly a szövetkezeA szövetkezeti ipar a leg- tek. utóbbi küldöttközgyűlés óta Az előző közgyűlés hátáéi te 11 öt év alatt sokat fej- rozata szerint a tervezett 38 lődött. Dolgozóinak létszá- százalék helyett mintegy ma mintegy harmincezerrel négyszeresére növekedett a nőtt és jelenleg kétszázhu- szövetkezeti export, s a kisszonhatezer. A szövetkezeti üzemek termékei ma már ipar termelése évenként át- 84 országba jutnak el. Az lagosan 1 milliárd forint- OKISZ vezetőségének hatal növekedett, s tavaly már tározata szerint a budapesti csaknem 16 milliárd forint srövetkezetek 5800 dolgozóvolt. A javító-szolgáltató te- val 89 vidéki telephelyet lévékenység értéke ugyancsak tesítettek. Ezt a tevékenyszépen, egymilliárddal emel- séget a következő években kedett, ennek ellenére a la- is folytatják. Győző, Miksi Margit, Konyecsni Mária, Borsónyi Györgyné, Maxi Mihály és Gazdik Gyula. 1951. június 2-án megnyitt a szegedi úttörőház. Igazgatói sorrendben a következőit voltak: Kántor Gabriella, Papp Gyula és Nagy Károly, Az iskolák legjobb segítői Plr® nyakkendős úttörőink a párt által kitűzött feladatukat becsülettel teljesítik: a tartós tudásért, a fegyelemért vívott harcban az iskola legjobb segítői lettek. A sok ezer elültetett facsemete, a gyűjtött több ezer mázsa hulladék, a vonatokra menő gyűjtött gabona, a siker® kulturális versenyek a szemünk előtt alakítják ki a jövő embereit. Az úttörőszervezet megalakulásának 20. évfordulóján meleg szeretettel köszöntünk minden úttöröpajtást. Be®ülettel végzett eddigi munkájuk után bízunk abban, hogy az elért eredményeket fokozni fogják s a szocialista haza hasznos dolgozói, bátor katonái lesznek. KOVÁCS ALAJOS Csütörtök. 1966. tóntas 2, DÉL-MAGYARORSZÁG 3