Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

A KALAP A JÓIÖITÖZOTTSÉG KEIIÉKE Gyóyyítás vagy Kuruzslás? Selyem — kőből Az uráli mesemondóknak az a poétikus elképzelése, hogy a Rézhegy Asszonyát malachit-ruhóba öltöztetik, nem is áll olyan messze a valóságtól. A Szovjetunió Orszgos Uvegrost- és Uvegrost-műanyagkutiató Intézetében az uráli kövekből állítanak elő textilanyagot. Igaz, ugyan, hogy azok alapanyaga nem malachit, hanem hegyikristály. Ennek a szövetnek nem ártanak a legerősebb savak sem., nem ég el a tűzben és olvadáspontja 1700 fok Celsius. A selyemre emlékeztető anvagból vásznat, nemezt és más textilneműket készítenek. Ha kvarcrostját különleges gyantákkal egyesitik, kitűnő, hőálló, üvegszerű anyagot kapnak. A kalap ma már nem luxus. A kalap: a jólöltözöttség fontos kelléke. Vidám színeivel, egyszerű formáival, díszeivel kitűnő kiegészítője hétköznapi ruhatárunknak, s — hogy stílszerűek maradjunk: — „felteszi a koronát" öltözékünkre! A fehér nylonszalmából font, fordított fészek alakú, hatalmas ponponnal díszített kalap manapság a fiatal lányok egyik legkedveltebb viselete. Egyformán viselhető nappali ruhához, s egyszerűbb kisestélyihez. A túlságosan magas nők azonban mondjanak le róla, mert még inkább magasítja őket, s ne viseljék a nagyon apró termetűek sem, mert fejüket túlságosan kiemeli és aránytalanná teszi. Fehér színben általában húszon aluliak viselete, sötétebb árnyalataA CIPŐ VISELŐJE Mél! kodva ül előttem ben a reklamáció tárgyát képező kecses, könynyű tűsarkú cipő. Sehogyan sem érti meg, miért dőlt ki az oldala, tört el a sarka. Sehogyan sem találom azokat a szavakat, amelyekből megértené: „Asszonyom, az ön kilencven kilogramm súlyát nem bírja el sokáig ez a sok jelzővel illetett cipő. önnek strapabíróbb cipőt kell viselnie". A magyar cipőgyárakat szidja a ;61 öltözött fiatalember, de ez esetben nem a cipő minősége a kifogásolható, hanem a cipő viselése. Jól látszik ugyanis, hogy a cipő kérgének tűzése megfelelő, jól látszik az is, hogy gazdája sohasem használt cipőkanalat a felhúzáskor. Azért szakadozott, gyűrődött a cipőkércg, mert azt letaposták. A hasonló példákat hosszasan lehetne ismételni, amelyek bizonyítják: mennyi indokolatlan reklamáció éri a cipők minőségét a nem rendeltetés erű viselés miatt. Különböznek... Ez esetben nem szólunk a jogos reklamációkról — amcl '.nek száma ugyancsak jelentős —, mert az ilyeneknek a kereskedelem dolgozói egyre inkább vita nélkül helyt adnak. Célunk az, hogy ismertessük a cipők legfontosabb tulajdonságait. A korábbi években erre nem volt szükség, mert a cipők szinte kivétel nélkül csak bőrből, egész évi — tehát téli-nyári — viselésre k zültek. Az ipar rohamos fejlődésével viszont ma már oda értünk, hogy a bőrtermelés nem fejlődik olyan ütem l en, mint a mindenirányú bőrigény. Másrészről a különböző műanyagok sz ' ..erűen szorítják ki a bői t a cipőiparból is. Ez az égé 2 \ ilágon jelenség. Nálunk pedig különösen, hiszen a cipőigények növekedése szerű. Példa, hogy az el.- ült évben kétszer annyi pár cipő kelt el a kiskereske 1 ": mken, mint tíz évvel ezelőtt, pedig a lakossás száma — nagyon kevés elt'-yrsel — ugyanannyi. Igen ám — vetik fel egyesek —. de a cipők élettartama csökkent. Mondhatnánk erre válaszul: az egy pár cipő a'b; ira ls csökkent, amit a rer.de'kerésünkre álló adatok bizonyítanak. Eszerint a tavalyt — tehát a februári cipő-árleszállít is előtti — átlag cipőárak csak 83—14 - izalékát teszik ki a tíz év (l<"4tinek. Az igazi, helyesebb v; ' x viszont az, hogy az él-' ". tamc.sökkonés csak relr igaz. Ha mindönki fip- ' <mbc venné, hogy a kü1 -ö cipők viselése csak különböző alkalmakkor ajánlató:. csupán ezzel észrevehetően növelhetné cipőállománya élettartamát. Alkalmak szerint Helyes tudomásul venni, hogy amint van nyári ing és télikabát, úgy van téli és nyári, „gála"- vagy „stiapa"cipő és van vizet tűrő és nem tűrő cipő is. Az idősebb korosztály bizonyára jól emlékszik a harmincas évek úgynevezett krómtalpú cipőire, ami száraz időben elnyűhetetlen volt, de ha vizet ért, elázott. A mai cipőanyagok nem ennyire szélsőséges tulajdonságúak, de tartalmazhatnak hasonlókat. Ezért jó tudni, hogy nem mindig a legmagasabb fogyasztói árú cipő a legvízhatianabb, mint ahogy a legolcsóbb cipő sem törvényszerűen a legrövidebb idő alatt használódik el. Képezhetnek kivételt az úgynevezett „egyszezonos" cipők, amelyek eleve azzal készülnek. hogy javításuk nem gazdaságos. Nem fokozza az elegánciát, ha kirándulásra a legutolsó divat szerint készült cipőt húzzuk, erre nagyon alkalmas az igen olcsó cipőfajták valamelyike is. Itt is érvényes a közmondás: mondént a maga helyén. Címkét! Nem állnánk a realitások talaján, ha azt állítanánk, hogy a cipők mi őségé elleni panaszok okozója csak a cipő „viselője" lehet. Ismert az is, hogy a fentebbi szempontok követése ma még nem a legegyszerűbb. Az adott helyzetben is lehet viszont igazodni, lehet a célnak legjobban megfelelő „vásárt" csinálni. A kereskedelmi dolgozók legnagyobb része készségesen ad segítséget a célnak legjobban megfelelő cipő kiválasztására. Sokat segítene, ha az ipar is eljutna egyszer odáig, hogy minden termékéhez csatolna egy-két címkét, amelyen Ismertetné gyártmánya tulajdonságait. Fodor Pál it viselhetik a harmincasok is... Mintás anyagból készült ez a sötét szalaggal díszített kis zsirardikalap. Rövid és hosszú hajhoz egyaránt megfelel; a magas és alacsony, sovány és telt karcsú nőknek egyaránt ajánlható. Gondosan ügyeljünk azonban arra, hogy színei harmonizáljanak ruhánk színével, s ha a kalap virágos mintás anyagból készült: csak sima és egyszerű ruhához viseljük ... A képen látható kalap sötétkék-fehér színösszeállítású. Ez ma a két legdivatosabb szín! A nylonszalmából készült, tyúklábmintás kalap kimondottan sportos viselet. Csak nappal viseljük: utcára, sétára, munkába menet, s csak sima kosztümhöz, nappali ruhához, szoknyához-pulóverhez... A „kalapiskola" egyik legfontosabb tudnivalója, hogyha vidám és feltűnő „fejfedőt" viselünk, ruházkodásunkban legyünk egyszerűek és szerények. s. A. Kevés olyan orv® van az országban, aki ne tudna számos elriasztó példát arra, hogy házi kuruzslók, gyógyítással kóklerkedök hogyan juttattak halálba, vagy súly® állapotba olyan beteget, akit tudomány® eszközökkel meggyógyíthattak volna. Legutóbb Budapesten, a Lágymányoson leplezett le egy „csodadoktort" a rendőrség, aki kitűnően megélt abból, hogy teljesen hatástalan készítményét „rákgyógyító szérumként" adta el 30—100 forintért. s Jog® a kérdés, mi az oka a kuruzslás iránti fogékonyságnak, miért hisznek egyesek jobban a szomszédjuk, barátjuk adta tanácsnak, mint annak amit az orv® ír elő gyógyulásuk érdekében? A magyarázatnak gyökere messze nyúlik. Egészen a vallás kialakulásáig, amelyek azt a hitet plántálták híveikbe, hogy a betegség nem földi eredetű, hanem túlvilági erők büntetése, s a gyógyulást is csak ezek adhatják meg. Különösen a középkorban vált általános meggyőződéssé, hogy a test élettani folyamatainak rendellenességeit az ördög jelenléte okozza, s hogy akit betegség kínoz, azt a gon®z lélek szállta meg. S miután a papság nemcsak a lelkeknek volt a gazdája, hanem a test orvoslását is a kezében tartotta, eretneknek nyilvánított minden olyan gyógyítási módot, amely eltért attól a tanítástól, hogy a betegség és a gyógyuláa isten kezében van. Ezekben az évszázadokban nem is gyógyítottak mással mint ördögűzéssel, ráolvasással, „csoda" előidézéssel, s csak nagysokára, — akkor is babonás hiedelmektől átitatva — alakult kl a művi, s a gyógyszeres beavatkozások gyakorlata. — Ez évszázadokkal ezelőtt volt, — mondhatná erre valaki, — de ma, az orvostudomány jelenlegi fejlettségi fokán, mi tartja elevenen a kuruzslást? Nos, erre szolgál a némi magyarázatul, hogy a múlt század derekán, Johann Nepomuk Ringeis, — a müncheni egyetem rendes tanára, még olyan elveket hirdethetett „keresztény-germán orvostanában", amely szerint „a betegségek a bűnbeeséssel származtak a világra, mert az ember eltávolodott az istenétől". Ringeis, mint orvosképző tagadta a tapasztalati módszerek jelentőségét, a mikroszkóp használatának fontosságát é§ egy 1866-ban írt cikkében kifejti, hogy a bonctani munka semmit sem ér. „A mesterséges gyógymód követői kihívó kísérleteikkel visszaélnek az emberi élettel, hiszen a betegségeket a nagy ördög démonai okozzák". Kétségtelen, hogy ma már az egyházak is meghajolnak az orv®tudomány fejlődésének nagyszerű eredményei előtt, s távoltartják magukat attól, hogy híveik csakis az ég kegyelmétől várják a gyógyulást, vagy vakbuzgóságukban folyamodjanak vallásos színezetű kuruzsláshoz. Tény azonban, hogy 1903ban, az akkori pápa engedélyezte egy gyomorbaj elleni szentkép kibocsájtását, amelynek lenyelés által kellett hatnia, („parvas imagines charteceas RMV in aqua lique factas deglitura ....) Ezek a képek nagyon népszerűek voltak Bajorországban, Olaszországban éa Ausztriában. Á tudomány, az Igazi orvoslás évszázad® tapasztalatokat, kísérletek millióit sűríti magába. Nem hisz, hanem — tudl Jobban mint az aki, akár jó, akár rossz; hiszeműen kínálgat gyógy? szert, gyógymódot, mert „ne; kl bevált". A kísérletezés nem a beteg, hanem az orvos, a kutató dolga. Bízzuk rá gyógyulásunkat, mert nincs olyan zseniális laikus, aki versenyre kelhet tudásukkal. Az ápoltság nem piperkőcség Férfiaknak kölnit, krémet? — háborodott fel egyik nöismerősöm, akiről jól tudom, hogy havonta jókora összeget költ kozmetikai szerekre, mert szeret divatosan ápolt lenni. Igen, férfiaknak kölnit, krémet, mert a mai kor embere i— legyen az nő, vagy férfi — joggal igényli a korszerű kozmetikát. Nyár van, tehát először a napozásról. A férfiak között is vannak világ® és sötét bőrűek, érzékenyek és ellenállóbbak a nap sugaraira. A strandoló férfiak is használnak napolajat, hogy védjék valamelyest bőrüket a leégés ellen. A napolaj megválasztása nem egyéni. Legtöbbször a család nőtagja veszi meg a számára megfelelőt, s ebből használ a férfihozzátartozó. Pedig a sima, vagy a desodoros készítmény nem bizonyos, hogy ugyanolyan célszerű a házastársnak is. Az természetes, hogy a reggeli kikészítéskor a nők krémmel védik arcbőrüket a széltől, naptól, az időjárástól. Az azonban már ritkaság, hogy a férfiak is használnak — citromos Elida-krémet, vagy Exotic-bőrnyugtatót <- különösen borotv álkozás után. Vannak kimondottan férfink számára készített kozmetikumok. Ilyen például a Bnrbamid arcszesz, a Pitralnn, vagy a borotválkozáshoz ajánlott Caola-habzó, vagy nem habzó borotvakrém. Ugj'ancsak külön férfiak számára készítik a kék csomagolású antiseptikus hintőport, amelynek hűsítő hatása a nyári melegben szinte nélkülözhetetlen. A férfiak többsége többet szenved az izzadástól, mint a nők. Az ápolt férfi kozmetikumai közé tartozik a Desodor, vagy a Nonspi izzadást gátló szer. Ezek tudományos alapon kidolgozott olyan vegyszerek, amelyek nem gátolják az izzadást, a test természetes párolgását, csak a kellemetlen szagot veszik el. Használata kellemes, és növeli az ápoltság megnyugtató érzését. Az illatszerboltok kirakatában sokszor szembetűnik egy elegáns kölnisüveg, s rajta a felirat: For Mann. Kölni, férfiaknak. Csepp alakú üvegében diszkrét illatú kölnivízzel. Hiszen a férfiak is használnak kölnit — több száz éve — csak éppen korunk, amely nem szereti a pipsrkőcséget, kissé háttérbe szorította a férfiaknak kikevert illatokat. Míg a nőknek több száz illat áll rendelkezésükre, a férfiak alig öt-hat féle között válogathatnak. Ilyen például az enyhe dohányillatú — s, éppen ezért a dohányos férfiaknak ajánlható Tabackölni. Semleges, kellemes, alig érezhető, de sokáig megmaradó illat a For Mann. Ugyancsak férfiillat a Széna, amelynek német és lengyel változata mellett magyar ls kapható. Friss illat a 4711 és a német Königwasser is. Ezek az illatok illenek a férfiaknak, de nem illik a I feleségtől, vagy menva-' szorytö! kölcsön vett Opc " j vegy r' ín Ibolya illat. K. M. 4 közművelődés űfforöi A Tudomány® Ismeretterjesztő Társulat elődje, a Természettudományi Társulat első közgyűlésén, 125 évvel ezelőtt olyan haladószellemű tudósokat választottak vezetőségi taggá, mint... Nevűket megtaláljuk a rejtvény vízszintes 1; 20; 74; és a függőleges 11; 32; 34. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. A Társulat másodtitkárává választották. U. Ilyen főzelék is van. 12. Keverve — kerti szerszám. 13. Állati lakhely. 14. S. Z. O. É. 15. Kevert — elun. 17. Komód része, (névelővel). 19. Évszak + N. 20. Ez a nagytudású, forradalmi szellemű orvosprofesszor volt a Társulat első elnöke. 22. Megtörtént. 24. Híres francia divatdiktátor — kiejtve. 25. Zúdít. 26. V. K. N. 28. Biztat. 31. Korall-sziget 33. Néven nevezett nőisrnerőseid. 35. Y. L. U. 36. Kemény anyagból készített virágágydísz. 39. Ebfajta. 40. Város Zürich és Luzern között. 42. Szoknya. 43. Igekötő. 44. A szerelmesek pártfogója. 46. Karolt. 48. Háborúra mondják. 50. Mássalhangzó kimondva. 51. Meztelenséget művészien kifejező kén — betűi keverve. 52. Több mint ifjú — kevesebb mint idős. 54. Kevert — alól (—'). 56. Német palló ösvény. 58. Rokonom+V. 59. Tejtermék. 60. Baj — másképpen. 61. Konkrét szót hol veti es;tő szócska. 62. Római öltözék. 64. Érc — németül. (i:"i. Indini fn'vó. «« v • 1 70. Ritka férfinév. 72. Első részo. 7 4. A 'i' munkájának keretében felmérték Magyarország ásvány- és bányakincseit A tudós, akinek nevét itt eln T~ i. r V t — t rr» a ti m 13 1 fc <4 K a 47 ti j 41 it 24 m 21 11 m IC5 Vi m IS m IS tt u Í! 30 m a ti §3 14 V. a 30 H H m 34 fa tt a a m sx m tt .5 11 tt' sí tt it m H u 64 Ö. u Si fij tt it fcÜ SI s» u to m £4 ls ja a tl tl m m SS «s 41 tt a BI 14 H 71 71 m SH rejtettük, 22 kőszénfaitát elemzett e munka során. FÜGGŐLEGES: 1. Ilyen verseny is van. 2. Orosz férfinév. 3. Á. O. 4. Legyet ütő. 5. Mások anyagi javainak kezelői. 6. ... Junction, Michigan (USA) állam eeyik vár®a. 7. Eltussol. 8 Napszak. 9. Darabol. 10. Taszít. 16. Doboz. 18. Szovjet repülőgép típus. 21. Féltve őrzött dolga, amiről nem beszél. 23. Csónak kikötő (utolsó betűje hiányzik). 25. OAR. 27. A kapuba lép. 29. Fél vágóeszköz (!) 30. Mákfej 32. Az orvoskar elnöke volt, évekig tartó levelezés után 6 hívta össze a magyar orvosok és természetvizsgálók első vándorgyűlését. 34. Az első jegyzői, illetve titkári lisztet töltötte be. 37. Állandó fej-ék (két szó). 38. Komárom megyei vár®. 41. Nagy kiterjedésű tó a Szovjetuniólián. 45. Az undor is lehet ilyen. 47. A!accony értékű fűtőanyag fele. 49. U. L. A. 53. Kerek szám. 55. Bejáraton. 57. Varróeszköz. 61. Zamatok. 63. Vízierőművek igen font® tartozéka. 66. O. J. O. 67. Vissza — itari növény. 69. V. E. 71. Két magánhangzó. 73. Énekhang (+'). BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 20., 74., valamint a függőleges 11., 32., 34. számú sorok megfejtése. M. J. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejtvény megfejtése: Goda Gábor. Körkép 66. Szivárványerdő. Ficzek úr. Az áruló. Illés Béla. Lengyel József. Való világ. Isten méretre. Vidám cimborák. Világló éjszaka. — Könyvet k- p tt rostán: Páli János Or®há: a, Takács Mária Dorozsma. Könyvutalványt kap a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban (Kárász utca): Auer T.ajnsnc Somogvi Béla u., Berényi Antalné Kárász u., C.silJik Mihály Madách u., ' rzédi Katalin Rigó u.. Pataki Tibor József Attila sugárút, Simái Zoltán Jókai utca. e DÍL-MAGYARORSZAC Vasárnap, 1566, június 12.