Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

Közéleti'nk hírei NAGYKÖVETEK BÜCSÜLÁ TOGATÁSAI KÁDÁR JÁNOSNÁL ÉS KÁLLAI GYULÁNÁL Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke búcsúlátogatáson fogadta Mihail Rosianu, a Román Szocialista Köztársaság, Szon Csan-Rjom, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, valamint dr. Jüan Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság nagykövetét, akik a közeljövőben végleg elutaznak Magyarországról. APRÓ ANTAL HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese szombat este hazaérkezett Moszkvából a KGST végrehajtó bizottságának 23. üléséről. Fogadására a Ferihegyi-repülőtéren megjelent dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, Böjti János külügyminiszter-helyettes. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A BOLGÁR PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG KESZTHELYEN A hazánkban tartózkodó bolgár parlamenti küldöttség — Dancso Dimitrovnak, a nemzetgyűlés elnöksége első alelnökének vezetésével — szombaton Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke társaságában Keszthelyre látogatott. Az agrártudományi főiskolán Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, dr. Bodogán Ján®, a Veszprém megyei tanács vb elnöke, valamint a főiskola vezetősége fogadta a delegációt. MAGYAR DELEGÁCIÓ UTAZOTT A BÉKE-VILÁGTANÁCS ÜLÉSÉRE Dr. Sík Endrének, az Ország® Béketanács elnökének vezetésével szombaton öttagú delegáció utazott Genfbe, a Béke-világtanács június 13-án kezdődő ülésszakára. A küldöttség tagjai: Bugár Jánosné. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főmunkatársa, az Országos Béketanács alelnöke, dr. Réczei László egyetemi tanár, az Országos Béketanács alelnöke és Sebestyén Nándorné, az Ország® Béketanács titkára. ENSZ-SZEMINÁRIUM BUDAPESTEN A magyar kormány meghí- nyei képviselőinek részvétevására az ENSZ június 14— lével. A szemináriumon „A 27 között Budapesten regio- helyi igazgatásban való résznális szemináriumot rendez vétel, mint az emberi jogok az ENSZ európai tagorszá- előmozdításának eszköze" gai és szak®ított intézmé- című témát vitatják meg. Rekordtermés ígérkezik őszibarackból Ha az időjárás továbbra is meleg és napos marad, egy hét múltán beérik a kertekben és a nagyüzemi ültetvényekben az első korai őszibarack. Ezután a barackszedésben és felvásárlásban szeptember végéig nem lesz megállás. Annál is inkább, mert rekordtermés ígérkezik. Kádár Sándor, a MÉK osztályvezetője és Fekete János, a MÉK főmezőgazdásza elmondották, hogy az eddig mért legnagyobb őszibaracktermés csak valamivel múlta felül a 900 vagont. Most pedig már több mint 1100 vagon őszibarack várható eladását jelentették a vállalatnak a termelő gazdaságok. Ez a tavalyi termésnek közel a kétszerese. Jó hírrel szolgálhatunk a befőzésre készülő hóziaszszonyoknak a sárgabaracktermésről is. Amíg tavaly mindössze 42 vagon sárgabarack jutott a megye terméséből az állami kereskedelemnek, most már eddig 250 vagon sárgabarack felvásárlására és továbbítására készült fel a MÉK. Az említett adatokból is következik, hogy várhatóan bőség lesz barackfélékből a szabadpiacokon is. A íclvásárlótelepeken már felkészülten várják a gazdag termést. Előreveti árnyékát azonban az a gond, hogy számos helyen nem győzik majd a fákról időben leszedni a termést. Ugyanis a házikertek és a háztáji gazdaságok mellett sok száz hold közös telepítésű őszibarack betakarításáról is gondoskodni kell. Űj ültetvényeink zöme ugyanis az idén hozza első termését. flz építők napja Az építők napján az újszegedi ligetben gyűlnek össze évek óta a szegedi építőmunkások, faipari és téglaipari dolgozók, hogy megemlékezzenek elődeik harcairól és számba vegyék saját munkájuk eredményeit. Ünnepelnek, s velük ünnepel a város valamennyi dolgozója. Az építőipar a felszabadulást követően vált valóban iparággá: eredményeit és hiányosságait egyaránt ehhez kell mérni. Az új gyárak. középületek, lakóházak 60ra itt Szegeden is maradandóan bizonyítja az építők alkotó munkáját. Szocialista társadalmunk megbecsüli és segíti törekvéseiket: a közelmúltban bevezetett béremelés, a különélósi pótlék újabb ösztönző erőt ad számukra. Jelképnek is nagyszerű, hogy a vár® legmagasabb épülete lett az építőmunkások új. tízemeletes szállodaja a Kossuth Lajos sugárúton. A segítségre, az ösztönzésre szükség is van: az építőiparral szemben támasztott követelmények mind nagyobbak. A fokozatosan kifejlődd gazdasági önállóságnak eg: ütt kell járnia az építési határidők pont® megtartásaval, a jó minőségű munkaiak a korszerű anyagok és technológiai eljárások elterjesztésével. a szervezettség r Ívelésével. Az idei év már e feladatok próbaköve, s ma. az építők napján ezek teljesítéséhez kívánunk az építőknek jó munkát, erőt és egészséget! Napirendre tűzte: az élet Irta; Bálint József, az MSZMP KB államgazdasági osztályának helyettes vezetője iüonios.Yinc £el\ étele) A

gazdasági mechanizmus reformjától társadalmunk ma azt várja, hogy az állami vállalatok, a szövetkezeti gazdaságok szocialista tulajdonformájából származó előnyei, egész gazdaságunk lehetőségei a termelésben, a kereskedelemben és általában a gazdálkodásban még jobban kibontakozzanak. E várakozásra nemcsak a reform célkitűzései adnak okot, hanem a magyar népgazdaság kétévtizedes fejlődése is. Az elmúlt húsz esztendő minden eredménye azt jelzi, hogy a szocialista vállalatok és szövetkezetek mind érettebb és fejlettebb színvonalon tevékenykedtek. Amikor a gyárakat tulajdonába vette a munkásság, és azok élére legjobbjait, valamint a bizalmat élvező szakembereket állította, a gyárak élete nemcsak nem állt meg, hanem egyre inkább lendületet kapott, miközben nagy erővel kellett küzdeni az állami vállalatok egy részénél mutatkozó veszteség megszüntetésiért. S ha egy külföldi turista ma megkérdezi, hogy államunk miből képes mai, s régóta emelkedő színvonalú egészségügyi szolgáltatásra, oktatásra és nyugdíjfizetésre, akkor azt mondhatjuk: döntően az állami vállalatok jövedelmeiből. A termelőszövetkezetek szocialista gazdálkodásában végbement fejlődés időben rövid, de a megtett út hosszú volt. Tizenöt évvel ezelőtt sokan m®olyogtak még, ha azt hallották, hogy az állami gazdaságoknak — melyek nagyrészt szétszórt földterületeken kezdték meg működésüket — a korszerű mezőgazdasági termelés előremutató alakulatainak, bázisainak kell lenniük, és többségük ma ilyen gazdaság. A szó igazi értelmében a ma élő nemzedékek szemeláttára váltak a kezdetben nem egyszer csetlű-botló termelőszövetkezetek megszilárdult és gazdaságilag is egyre erősödő gazdasággá. A tervgazdálkodás eredményének tulajdoníthatjuk, hogy a korszerű technika szám® területen központi irányítással gyorsan meghon®odott, előrevitte a termelést. A műtrágya/elhasználás például nálunk 1955—1965 között, 10 év alatt meghatszorozódott. A hibridizálás a mezőgazdaságban a háború után kezdett bevonulni a gyakorlatba. Hazánkban hibridkukorica termesztés öt év alatt szinte a telj® vetésterületre kiterjedt. Európában Olaszország vezette be először a hibridkukorica termelést, de 10 év alatt — i 960-ig — érte el a vetésterület felét, öt évvel ezelőtt a családok 3—4 százalékának volt, most több, mint 25 százalékának van hazai gyártmányú tv-készüléke. A lakosság birtokában levő m®ógépek száma 1960-tól 1965-ig 450 ezerről több mint a kétszeresére, 1 millió 170 ezerre emelkedett. A szocialista gazdálkodás fejlődése, a szocialista rendszer által teremtett kedvezőbb feltételek között végzett derekas munka áll amögött, hogy a háború előtti évi 33 kg-hoz képest az egy lakosra jutó húsfogyasztás 50 kg-ra, a cukorfogyasztás 11 kg-ról 29 kg-ra emelkedett. E

redményeink kellő értékelése és elismerése munkánk, nemzetünk önbecsülése. Ez nem kérkedés és megnyugvás, de ok a bizakodásra. Azt Ls tudjuk, hogy az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás Franciaországban 74 kg, NyugatNémetországban 61 kg, Ausztriában 62 kg. Kevés még a városokban és a falvakban a lakás, s olykor még az ivóvíz sem a legegészségesebb. A további előrehaladás forrását csak úgy, mint eddig, magunknak kell megteremteni. Ezért kötelességünk keresni szüntelenül és nyughatatlanul az új módszereket, vezetési formákat, hogy gyorsan gyarapítsuk az ország gazdaságát és hatékonyabban használjuk ki valamennyi lehetőségünket. Ez az egész nemzet érdeke. A dolgozó nép szolgálatában álló pártpolitika szellemében született meg százak és ezrek gazdag tapasztalatára támaszkodva a gazdasági mechanizmus reformjának programja. A reform szükségessége abból a felismerésből származik, hogy egyrészt a társadalmi fejlődés magasabb foka és újszerű feltétele tökéletesebb gazdaságirányítási rendszert követel, másrészt jobb vállalati munkával és hatékonyabb állami irányítással az ország erőforrásai gyorsabban gyarapílhatók, illetve jobban kihasználhatók. Olyan vezetési formákról, módszerekről van szó, amelyekkel a szocialista tervgazdálkodás erényei még jobban kibontakoznak és ezáltal a szocialista gazdasági rendszer még esélyesebb versenytársává lesz a rengeteg társadalmi ellentmondással és buktatóval terhelt kapitalista rendszernek. Gazdasági fejlődésünknek, milyen feltételei változnak meg, amelyek sürgetik a gazdaságirányítási rendszer reformját? Említsünk közülük csupán néhányat. A lakosság megnövekedett jövedelmi színvonala lényeges és tartós változást von maga után a lakosság fogyasztásának, keresletének összetételében. Emlékezzünk, nem is olyan régen milyen bútoréhség volt! Az utóbbi öt évben a bútorvásárlás 40 százalékkal emelkedett. A bútoripar fejlesztésére ezalatt 360 milliót köllöttek, bővült a választék és a vevő már válogat és egyre követeli, hogy a kereskedelem is jobban válogasson, amikor az ipartól vesz. De így van ez % ruházati cikkeknél és a műszaki áruknál is. Volt idő, amikor a rádiót úgy vették a vevők, hogy azt vitték haza, ami volt. Közben azonban a lakosság rádióellátottsága szinte teljessé vált, m®t már a rádió vásárló igen válogatós. Ilyen körülmények között az igények gyorsabban is változnak, amihez a termelésnek, a gazdálkodásnál) alkalmazkodnia kell. A lak®ság által a legutóbbi években vásárolt tartós fogyasztási cikkek többmilliárd® értéket képviselnek. A lakosság tulajdonában 371 ezer motorkerékpár (1960-han 227 ezer), 83 ezer személygépkocsi (1960-ban 18 ezer 500 db), televízió 850 ezer darab van. Ezek karbantart:, sa az egykori javító kisiparral már nem oldható" meg, egyre inkább jól felkészült javítóhálózatot igényel. S lényegében ide sorolható sok más szolgáltatás (étkezés, ruhanemű tisztítás, szállítás stb.), amelyekben az igények lényegesen megnőttek, egyrészt a jövedelmek emelkedése miatt, másrészt a munkát vállaló nők számának és ezáltal a család szokásainak átalakulása következtében. Egyszóval, a lakosság áruellátási és szolgáltatási igíénye magasabb, s egyben sokrétűbb, „szélesebb" is lett. Valamikor a megkeresett pénzt általában mind elköltötték. Ma viszont jelentős rétegek nem költik el rendszeresen teljes jövedelmüket, hanem megtakarítanak belőle. A lakosság takarékbetétállománya az utóbbi öt évben megnégyszereződött, s ma már 20,4 milliárd forintot tesz ki. A

műszaki fejlődésben jelentős utat tettünk meg. Felfejlődött az ipar, s ma már ott van a technika a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szállításban is. A falu fő szállítóeszközét, a szekeret zömében felváltotta a gépjármű, a régi fő vonóerőt, a lovat pedig a traktor helyettesíti. 1965-ben a mezőgazdaságban felhasznált kőolajipari termékek (gázolaj, benzin stb.) súlya félmillió tonna volt. Az ipar és mezőgazdaság egymásrautaltsága, vagy ahogy szakkifejezéssel mondják, a társadalmi munkamegosztás minőségileg más fokra jutott el. Nem sok év telt el azóta, amikor tömegesebben kezdték alkalmazni a mezőgazdaságban az ipar eredetű anyagikat 1960-ban a mezőgazdasági termeléshez felhasznált anyagokból 31 százalékot tettek ki az ipari eredetű anyagok, 1965ben közel 50 százalékot. 1965-ben a mezőgazdaságban annyi műtrágyát használtak fel, mint az 1930—1955 években együttvéve. Mindez bonyolultabbá tette a termelési kapcsolatokat. Más a helyzet a mezőgazdasági termékek értékesítésével is, mint régebben. Ezt nemcsak a termelés fejlődése magyarázza, hanem például az is, hogy 1949ben a mezőgazdasági keresők az ös:zes keresők 55 százalékát (2 190 000 fő) tettek ki, ma pedig 31,8 százalékát (1 530 000 fő), tgy ,a termelés növekvő hányada válik áruvá, hagyja el a falut és kerül a városba fogyasztásra, ipari feldolgozásra. A mezőgazdaság termelése az utóbbi öt évben 10 százalékkal emlekedett, de a felvásárolt és falurói elszállított mennyiség 30 százalékkal. Mondhatjuk-e. hogy ez az elmélyült és megnövekedett árukapcsolat az ipír é- a mezőgazdaság, a vár® és a falu köz j t ideálisan működik? Ezt nem mondhatjuk, hisz gondoljunk csak a mezögazd: sági gépek, járművek alkatrész-utánpótlá-ának zökkenőire, az egy® vegyianyagek, keveréktakarményok szállításának egyenetlenségeire. A mezőgazdaság (és felvásárlás) rovásán pedig ott láthatók a Ív< termelés és szállítás egyenetlenségei a zöldség-gyümölcs minőségi problémi és mások. A gazdálkodás felételei tehát tokát változtak és ez indokolja, hogv ezekkel hozzuk összhangba a gazd >lko'ás módszereit és formáit is, vagyis fejlesszük azokat. G

azdaságunk fejlődésével együt( 15vültek külkereskedelmi kapc„ \ aink. A külkereskedelem a szo.i::.sta gazdaságban nem egy szűkkörü kereskedő gárda ügye. Jelentősége és bonyolultsága együtt növekedett az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével. A külktrzskedelem a behozatal és kivitel útján a népgazdaság valamennyi ágával szoros kapcsolatban van. 1949-ben 78 orszá.gal kereskedtünk, 1960-ban 104, 1965-ben 131 országgal. A behozott termékekért cserébe kivitt áruk értéke az utóbbi 15 év alatt több mint 4.5-szeresére, s 1960 óta 73 százalékkal nőtt. A kivitt és a b?hozott tei-mck féleségek száma ezrekre rúg. A kivitt termékekből egyre nagyobb hányadot képviselnek a feldolgozott termékek, de különösen a gépek. Ezek termelése és eladása bonyolultabb, de gazdaságosabb. A kivitt és behozott gépek jó részénél itt is és külföldön is gond®kodni kell alkatrész-utánpótlásról, javító szolgáltatásról, garanciális javításról pedig mindenképpen. Gazdaságunk fejlődérével tehát nőtt a nemzetközi egymásrautaltság, a nemzetközi munkameg®ztás is. Az elmondottak valamelv®t érzékeltetik. hogy a gazdasági fejlődés elért színvonalában és további előrehaladás Moteleiben lényeg® minőségi változások 'réve kezek be, amelyekkel összhangba ko'l hozni a gazdaságirányítás rendszerét formáit, ami nem kisebb mód®ítás, javítgatást, hanem mélyreható átalakítást, reformot igényeL Vasárnap, Június 13. MAGYARORSZÁG 3