Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-11 / 137. szám

Jobb minőség a vegyiparban A vegyipari, a kőolaj- és alumíniumipari termékek minősége 1965-ben általában egyenletes volt — állapította meg a Nehézipari Miniszté­rium nemrég befejezett vizs­gálata, amely azt kutatta, hogyan hajtották végre a tarca területén a mlnőségel­lenözés továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározatot. A több ízben kifogásolt lakk- és festék, valamint gumi- és műanyagipari ter­mékek 83,3 százaléka is szab­ványos, vagy a szabványos­nál jobb volt, csupán 16,7 százaléka tért el kismérték­ben a szabványtól, felhasz­nálásra azonban az eltérő rész 's alkalmasnak bizo­nyult. A kőolaj-, a festék-, a gumi- é.s a műanyagipar ki­lenc nagy vállalatánál, azok gyáregységeinél megejtett vizsgálat, amely figyelembe vette a külkereskedelmi szervek cs a társ-tárcák, va­lamint 21 felhasználó üzem észrevételeit is, arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy no­ha valamennyi Iparágban minőségjavulás tapasztalható, és a termékek túlnyomó ré­sze megfelel a szabványok­ban előírt követelmények­nek, még nem mindenben éri el a fejlett ipari orszá­gokban előírt minőségi szín­vonalat. A nemzetközi köve­telményektől való elmara­dást elsősorban a termelés szervezésének, az üzemek technikai fölszereléseinek hiány® okozták. A Nehézipari Minisztérium az ellenőrző vizsgálat tanul­ságait levonva, az illetékes trösztökkel, országos vállala­tokkal együtt intézkedési tervet dolgozott ki a vegy­ipari meózás hatékonyságá­nak fokozására, a váll®ati minőségellenőrző laborató­riumok fejlesztésére. 0 korszerű ízlés kialakítása Beszélgetés a TIT művészeti szekciójának problémáiról A napjainkban megnyilvá- sorozat például komplex jel­nuló fokozottabb igény a leggel az irodalom-, képző­Iránt még mindig mtí'lehe­tősen egyoldalú. Jobbára fia­Velük együtt... különféle művészetek iránt művészet- és zenetörténet tal művészek pedagógusok, egyre több és több lehetősé- fontosabb szakaszait, stílus- egyeteml főiskolal halIga" tók és más értelmiségi mun kakörben dolgozók látogatták az előadásokat, s elég kevés munkásemberrel lehetett ta­lálkozni, ök még mindig úgy van­get nyújt az ismeretterjesz- problémáit elemezte külön­tés fejlettebb, differenciál- bö?ő szempontokból, tabb. formáira. Az emberek zömének érdeklődése általá- || akartaV késni" ban nem egy művészeti ág­hoz kötődik, hanem inkább Jól kikerült szervezés volt azok egészéhez. Egy bizo- 8 hódmezővásárhelyi kirán- "ak vele hogy eleg nekik nyos szintézisre való törek- dúlás. Mintegy 35 előfizető az üzemben szervezet TIT­vés jelentkezik tehát a mű- külön autóbusszal ment át programokat végighallgatni, vészetek iránt érdeklődók megtekinteni a vásárhelyi 5 valahogy húzódoznak a igényeiben, s a Tudományos tárlatot. Az idén márciusban szabadegyetemi sorozatoktol. Ismeretterjesztő Társulatnak a Nagy Világ-estet zsúfolt te- Talán maga a nev: szabad­éppen az az egyik legfonto- remben sikerült lebonyolíta- egyetem, is sokat elriaszt, sabb feladata, hogy ezeket az ni, 5 ugyancsak keresett volt holott ez csak a szó teves igényeket figyelembe véve a filmbarátkor is. rámutasson a művészeti Ezzel kapcsolatban azon­ágak, a művészet és a va- ban éppen az esztétikai és lóság összefüggéseire. Ezeket ízlésnevelési funkciót illető- ££££ Pinten, hogy elemezve és nyomon kísérve en voltak problémák. A nép- azokat bárki ig meg ne ér_ kell formálnia esztétikai és szerű „filmmúzeum" vetíté­ízlésnevelő munkáját, mely seit ugyanis mindig rövid ér­párhuzamosan alakul az em- tékelés előzte meg, melyről berek tudatával, érzelemvi- nagyon sokan „el akartak késni". Ezek az emberek csupán mozinak tekintették az előadásokat, holott azok- aYakult" nak célja éppen az volt, Ilyen és ehhez hasonló hogy krjtikus szemű, diffe­problémákról beszélgettünk renciált ízlésű filmnézésre , .. , . Magyar Erzsébettel, a TIT szoktassanak. Aki viszont lesebb rétegekben is a töb­Csongrád megyei Szervezeté- meghallgatta Vadász Imre bl szabadegyetemi rendezve­nek társadalomtudományi fejtegetéseit arról, hogy pél­szaktitkárával. Hogyan va- dáuI az Qrök Vi3szatérés cí­lósul meg az esztétikai és mű fűmben hogyan kevered­ízlésnevelés az idén 125 éves nek a tiszta művészet és a TIT munkájában? lágával, világnézetével. Komplex jelleggel beidegződése lehet. A sza badegyetemek az ismeretter­jesztés legfejlettebb formái melyek egyáltalán nem tené, vagy ne tudná élvez­ni. Példának talán legjobb a „Környezet esztétikája, la­káskultúra" előadássorozatot idézni, mely kifejezetten a közönség kívánságai szerint S ha ugyanilyen elgondo­lással látogatják majd szé­nyeket, mondhatjuk: a TIT valóban elérte célját, s je­lentős formálója, alakítója lett az emberek esztétikai és giccs elemei, biztosan sokat üágának. Az elmúlt években az is- tanult belőle, s másként fog meretterjesztésnek ez a te- közeledni a hasonló jellegű rülete is gazdagabbá, diffe- alkotásokhoz, renciáltabbá vált. Megmutat­kozott ez az előadások, ren- Mjérf rjaszf a néy7 dezvények tematikájának alakulásában: egyre keve- Az eredményeket, sikere­sebb részletkérdéssel, in- ket, hibákat elemezgetve szó kább szélesebb kérdéscsopor- esett arról, vajon célszerű-e tok problémáival foglalkoz- továbbra is így elhúzni a tak. A modern művészetek különböző sorozatok előadá­kialakulásának folyamatát sait, hiszen ha nem kéthe­ismertetve a századforduló tente vagy havonta rendezik különböző stílusirányzatait, meg ezeket, hanem mondjuk ezeknek hatását a művésze- hetente, akkor esetleg job­tek formanyelvének alakulá- ban felszínen tartható az ér­sára — vizsgálták elsősorban deklődés. Az érdeklődés, az előadások. A szerdai na- mely annál is inkább jelen­pokon megtartott Századunk tős tényező, mivel a TIT művészete szabadegyetemi művészeti jellegű sorozatai Nikolényl István A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Csongrád megyei elnöksége évi mun­kaprogramjának központi gondolata a népeink kö­zötti barátság, egymás megismerésének elmélyíté­se a néDfrontbizottságok és a tömegszervezetek aktív közreműködésével. Az SZKP XXIII. kongresszu­sán Kádár János elvtárs szólt a szovjet és a ma­gyar nép egymáshoz való viszonyáról, amikor felszó­lalásában a többi között ezeket mondotta: „A Szov­jetuniót és a Magyar Nép­köztársaságot ma az esz­mék és a célok közösségén alapuló mély barátság, együttműködés, jó szövet­ségi viszony fűzi össze. Ezek a kapcsolatok nem függnek az időjárástól, nem szezonjellegűek, hanem szi­lárdak. maradandók, törté­nelmiek." Ennek a kapcsolatnak nagyszerű megnyilvánulás® voltak az április 4-i és a május 1-i ünnepségek is. amelyeken kifejezésre ju­tott a felszabadításért ér­zett hála és a szovjet nép iránti tisztelet. Ünnepein­ken számos szovjet elv­társsal: veteránokkal és íiat®okkal találkoztunk, s velük együtt örültünk nem­zeti és közös sikereinknek. Ezeket az emberi, sze­mélyes kapcsolatokat is to­vább akarjuk fejleszteni az elkövetkező időkben. Szé­les tábora van már az egy­mással levelezőknek és egv­re nő a számuk. A levél­beli ismeretség nagyon sok esetben vezet személyes ta­l®kozásokhoz is. Hasonló­képpen mind intenzívebb a termelőszövetkezetek, az ipari üzemek és a hasonló jellegű intézmények köl­csönös tapasztalatcseréje is. Az MSZBT által szervezett turistautak kiváló alkal­mat jelentenek egyének vagy szocialista brigádok t®®kozására. Egy-egy ilyen utazás új benyomások, él­mények. tanulságok szerzé­sét is jelenti, s a tanácsok, tömegszen ezetek a talál­kozók előkészítésében, más­részt az élménybeszámolók megszervezésében is sok segítséget nyújtanak. Az MSZBT kongresszu­sán Síkin elvtárs, a Szov­jet—Magyar Baráti Társa­ság küldöttségének vezető­je is kifejezte azt a kész­ségüket. hogy méginkább elősegítik népeink őszinte, testvéri kapcsolatainak el­mélyítését. e cél megv®ósi­tásának objektív lehetősé­gét gyakorlatilag támogat­ják. biztosítják. Mi pedig jóleső érzéssel nyugtázzuk és viszonozzuk a szovjet emberek úi és új testvéri kezdeményezését. Sajó Gyula, az MSZBT Csongrád megyei elnökségének tagia Téma: a házirend Jegyzetek a 34/2-es lakóbizottság ülé<éröl A szegedi I. kerületi ta- egy klikk, s bosszút forral- mint utána hajn®i 3—1 óra­nács 34 2-es számú lakóbi- nak. Erről viszont szó sincs, kor és késő éjszaka kibir­zottsága legutóbbi ülését a csupán békességet, rendet és hatatlan lármával, zajjal pa­Makszim Gorkij élelmiszer- nyugalmat akarnak a lakók kolnak kocsira fel, kocsiról ipari technikum nagytermé- a házban. Ezt hangsúlyozta le a piaci árusok és vásáro­ben tartotta, a Marx tér 20. Csamangó Ferencné is. sok. Az udvarban most is szám alatt. A mostani ta- Ugyanebből a házból Hal- négy-öt kézikocsi van. vala­nácskozás nem érintette, mos Józsefné viszont elmon- mint szétszedhető sátrak, csak a Mikszáth Kálmán ut- dotta, hogy egy vágóbarom- padok, asztalok. Ezek tár ci­ca 19., 21 és 23 számú házak íiárus egészségtelen környe- lásáért is özv. Molnárné sze­lakóit és házfelügyelőit, il- zetet teremt közvetlen szom- di a pénzt. A házban lakók letve a 23 számú ház volt tu- szédságában. Piacos napokon megkérdeztek: meddig tűri lajdonosának feleségét. La- a baromfiárus ls dübög, zö- még mindezt az I. kerületi punkban csak nemrégen rög, nem beszélve arról, tanács és az IKV? foglalkoztunk a Mikszáth hogy a helyiségben nagy­Kálmán utca 23 szám alatt mennyiségű élőbaromfit levő áldatlan állapotokkal, s tart. Libagágogástól és ka­cikkünk kapcsán írt levelet ka.skukorekolástól hangos a szerkesztőségünknek Török kora reggel. János lakóbizottsági elnök. Levelét lapunk április 24-i számában közöltük, s ebben utalt arra. hogy a Mikszáth Kálmán utca 19 és 21-es számú házban hasonló alla­potok uralkodnak, mint a 23 szám alatt. Hogv ennyire elmérgese­dett a hangulat a Mikszáth Kálmán utca 21. és 23. szá­mú házban, az nem kismér­tékben az ingatlankezelő vállalat hibája. A lakóbi­A lakógyűlés megerősítet­te Török János panaszát. A Mikszáth Kálmán utca 19. számú ház házfelügyelő zottsággal eddig ugyanis nem házaspárja és a lakók között tudott szót érteni, hogy a nincs semmi probléma. Vi- problémákat közösen meg­szont a házmester ebben a oldják, mint ahogy ez volna házban is foglalkozik piaci a feladatuk. A lakóbizott­árusok áruinak raktározá- sag elnöke eddig, úgy lat­sával. öt rekamiét tárol, s BZik_ fölöslegesen levelezge­az ezért kapott pénzt állító- tett c^i- az iKV-val. Érde­lag seprűvásárlásra költi, mi választ és ügyintézést Soós István lakó a Mikszáth mert mint mondotta. az 1)em kapott. Pedig végre Kálmán utca 21-ből elmon- IKV nem ad elegendő ta- vendet kell itt teremteni a dotta. hogy évek óta lakik karítóeszközt. házakban, a kölcsönös együtt­itt, viszont Temesvári Lász- A Mikszáth Kálmán utca működés alapján. Ezt han­lóval, a házfelügyelőnő fér- 23-ból felszólalt több lakó goztatta a lakóbizottsági jevel nem tud kijönni, túl is, Lakatos Árpadne es ülésen feiszólaló Beck Sán­azon. hogy hajnali 4—5 Kmellár Béla. Mindketten dQ1, a Hazafias Népfront órakor hatalmas zajt csap a szenvedélyes hangon for- kei.:ileti bizottságának kép­házban a piaci árusok ott dúltak a lakóbizottsághoz, v- j-je ^ dr Bencze tárolt holmijainak kihordó- hogy szüntessék meg végre r örg tenácstag' is. sával; egy alkalommal tettle- az Ingatlankezelő Vállalat gesen nekitámadt. Temes- által is elismert tarthatat- Most mar az IKV-n van vári László minősíthetetlen lan állapotokat. A volt ház- a sor a problémák megol­hangon beszél vele. tulajdonos felesége, özv. dásában. hiszen a nagyon Temesvári László és fele- Molnárné ugyanis lefoglalta aktl-v lakóbizottság eddig is sége Soós István panaszából piaci árusok számára a mo- , , anvu_ szinte semmit sem ismertei, sókonyhát. s ó szedi érte a szoigalmazta a rend anyu Azt hangoztatták, hogy el- bérleti díjat is. Piacos napo- galom megteremteset. len ük a házban összefogott kon és vásárok előtt, vala- L. F. Négy emelel felett SZEGED ES A KÖZÉPMAGAS LAKÓHAZAK II. Babonák és okos érvek Ha a középmagas házak villanása után talán nehe- sok aránya dominál. Ezt a építésének előnyei annyira zebb lesz „lenyelni a békát", módszert Debrecen a későb­kézenfekvőek, akkor még jo- de az érzelmek helyett jobb biekben ls követendő terve­gosabb a kérdés: miért nem mégis a sokszor hidegnek tű- zési módszernek tekintette. A épülnek akár tucatszám ls nő érvekre hallgatni, mert többi fokozatosan csökken­Szegeden? Ügy, ahogy Buda- azok legalább meggyőzőek, tette az egyszobások arányát, pesten, s egynémely más vi- Márpedig az világos, hogy amelyet Miskolc 1962-ben, dékl városban. Talán a laká- egy-egy tervidőszakban min- Pécs 1963-ban jelentősen sok építését finanszírozó és den városban, így Szegeden megemelt. A leghelyesebb is adott pénzügyi keretek áll- tervezési módszert e téren lakás- Szeged alkalmazta, mert ará­minéi nyos csökkentést hajtott vég­irányító tanács nem olyan ügyes vagy okos, mint má- nak rendelkezésre a sutt? (Árvái József: „A ma- építéshez, s ezeket gasházak építésének magam okosabban, minél gazdasá- re". (Ifj. Horváth Béla: „Az is híve vagyok.") gosabban kell felhasználni. A öt kiemelt város lakáspoliti­Mielőtt rátérnék azokra az legelső szempont, hogy mi- kai helyzete"), érvekre. melyek a józan nél több lakás készüljön. Ha A cikkhez mellékelt grafi­meggondolásra vezetik rá pedig a középmagas házak honról leolvasható, hogy míg az embert, s megóvnak az építési költsége nagyobb. Szegeden 1963-ban az összes ítéletalkotás- mint a négyemeleteseké (ez felépült lakások 62,8 száza­jelenleg sajnos elvitathatat- léka volt kétszobás. Debre­némely szemléletbeli furcsa- lan). akkor csak a lakásszám cenben csak 32,4, Miskolcon ságra. Nem sokkal azután, rovására lehetne őket építe- 49 9. Pécsett 44,1. Az egyszo­hogy a megyei tanácsháza ni. Ebbe pedig senki sem bások aránya Szegeden 14.5 felépült, alkotói eljöttek Bu- egyezne bele szívesen, leg- százalék, Debrecenben 52. da pestről Szegedre, a mű- kevésbé azok. akik lakásra Miskolcon 20.6, Pécsett 27,9. vükről szóló ankétra. Ott az- várnak. Azután: lakáspoliti- Elmondhatjuk tehát, hogy kai előírás mondja ki: közép- Szeged jobban alkalmazkodott elhamarkodott tói, érdemes kitérni után több lelkes helyi szak­ember nekik szegezte a kér- magas vagy magas házak- a demográfiai szükségszerű­dést: miért ilyen laposra, ban legfeljebb négy férőhe- séghez, mint a többi város, miért nem toronyház jelle- Íves lakások helyezhetők el. A tanács nem ügyetlenség­gűre tervezték? A tervező (Bán Kálmánnak Ilyen bői, hanem tudatosan irányi­két indokot hozott fej védeke- szempontból igaza van. ami- totta így az építkezéseket. kor a nagyobb családok ké- Az sem közömbös, hogy a nyelmével érvel.) Nem le- kivitelező építőipar adottsá­zésül. Bár ne emlékeznék rájuk, most nem futna el is­mét a méreg! Az egyik: az becsülendő a gazdasági meg- ga; milyenek, képes-e egyál­alföldi tájhoz inkáb illik e kötöttség sem: a nagyobb talán középmagas házakat horizontális (vízszintes) jel- költségeket úgy lehet vala- emelni? Pécsett, Dunaújvá­legű építkezés. A másik: a melyest .ellensúlyozni, hogy r0.sban házgyár'van. utóbbi minél több lakást helyeznek helyen és Miskolcon helyben , , Többet, tehát találhatóakohóhabsalak. Deb­recen is aránylag közel esik Az 1960-ban készült sta- hozzá. Szegeden csupán tég­Szegeden jablokk gyártó üzem műkö­igényeknek dik, melynek termékeit leg­indok egyaránt megfelelő számú egyszobás inkább az ötszintes épületek­sót szakszerűtlen lakás volt, viszont kétszobás- hez lehet felhasználni. És a is. De elhangzott, s ha túl- ból mintegy ötezerrel keve- technikai felkészültség? (Ár­zás is lenne általánosítani sebb. A második ötéves terv vaj József: „Az Odessza-la­belőle, arra figyelmeztet, végére sem változott meg lé- kónegyedbe tervezett közép­hogy élnek még ilyen babo- nyegében ez az arány. Tehát magas házakat a második nák a vidékkel, az Alfölddel továbbra is elsősorban két- ötéves terv első felében szobás vagy akár ennél na- nem ' lett volna képes' {el­egy gyobb lakásokra van szük- építeni a Csongrád Megyei hatodik emeletre még csak felmennek gyalog az embe- el bennük, rek, ha a lift elromlik, de több kicsit, ha tizenkét emeletes lenne az épület, ugyan ki mászna tisztika szerint fel odáig? Ne is mondjam, körülbelül az mindkét igaztalan. még kapcsolatban. Elmondhatok újabb keletű adalékot is. ség, nem pedig egyszobások- Építőipari Vánaia't~~még" ak­li hhez tudni kell, hogy az ra. Ez a tény meggondolásra kor sem ba a ládagyár nem Építésügyi Minisztérium kü- késztet a magas házakkal állja útját" (Most már ja­szükséges kapcsolatban. vult a helyzet, amit a Kos­Jol ervei a következő idé- suth Lajos sugárúton épülő sab ház epitesehez, s ezt az zet a Városépítés cimu fo- tízemeletes saját munkás­engedelyt másfél-ket év óta iyoirat 1965 oktoberi szama- szállójukkal is bizonyítanak valamivel könnyebben meg- ból: „Tudvalevő, hogy a la- az építők. (Sípos Mihály a adja, mint annak előtte, mi- kásépítési programok össze- vállalat Igazgatója- Csak vei a lehetőségek ma inkább állításánál az átlagköltségek kapjunk rá megbízást jelen módot adnak erre. (Ban rögzítettek, s a szobaszám legl technikai felkészültsé­Kalman: „Szerintem tulzot- szerinti összetetel megállapi- günk 7 8 emeletes közép­tak az igények, divat lett a tása a tanácsok feladata. E magas házak építését nehéz középmagas ház. pedig téren a városok „egyéni" ségek nélkül teszi lehetővé. ') nyilván való, hogy a nagyobb szemlelete, illetve 1963-tól a fokozott takarékosság érvé­nyesül. Megállapítható, hogy az 1959-es év lakásépí­tésében az egyszobás laká- Az építészethez mindenki ért lön engedélye minden öt szintesnél maga­számára kényei­körülményeket te­családok metlen remt.") A szemléletbeli gátak fel­FEHÉR KÁLMÁN Következik: 1, 1966. június 1L 0€L.fAéVtA%Qh$UA 5

Next

/
Thumbnails
Contents