Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

Stméteres árhulláin a Körösön Az esőzésektől kialakult dunai árhullám a vártnál kisebb vízállással, 510 centi­méter körüli vízszinttel tető­zött Dunaremeténél, s ked­den már a lassú apadás is megkezdődött A bőséges csapadék a Kö­rösöket duzzasztotta meg a legjobban. Ékért a Körösvi­aeki Vízügyi Igazgatóság dolgozói a Sebes-Körös után még hétfő este megkezdték az elsőfokú készültséget a Fehér-Körös és a Fekete­Körös gátjain is. Különösen rohamosan emelkedett a víz a Fekete-Körösön. így Ant­nál vasárnaptól kedd regge­lig 5,5 méterrel áradt a fo­lyó. Ezért kedden már a másodfokú készültséget is elrendelték. A romániai víz­ügyi szakemberek adatai szerint a Körösök felső sza­kaszán gyorsan apad a víz. így szerdára megszüntethe­tik a készültséget a Sebes­cs a Fehér-Körösön. (MTI) AII. Dél-alföldi Tárlat A Bétoés—Csongrád me- lenségeinek képi megfogal- bori László festményeinek gye és Szeged város művé- mazásain kívül, a bemuta- rokonsága, tudatos tér-elren­szeti életét irányító Magyar tott portrék, az ember szö- dező szándékaikban keres­Képzőművészek Szövetsége vevényes lelkiállapotát tár- hetők. Az adott sík felüle­Dél-magyarországi Területi ják fel. tet összecsengő, finom szin­Szervezete ismét megren- A tárlaton résztvevő mű- mezőkkel geometrizálják. dezte évi bemutatkozó ki- vészek soraiból Németh Jó- Alapélményük bár a való­állítását Vásárhely után zseí emelkedik ki. Imponá- ságból ered, a látványt ké­Szegeden, a Horváth Mi- ló tehetségű festményeivel pi egységgé alakítják. Zom­hály utcai képtárban te- megérdemelten nyerte el a bori messzebb megy az kintheti meg a festmények szentesi tanács első ízben absztrahálásban, Pintér nem és szobrok iránt érdeklődő kiosztásra kerülő Koszta- lépi túl a realitás határát A közönség. emlékérmét. Tárnáitól kolorit dekoratív zeneiségé­A több mint kilencven al- ugyancsak magas színvonalú ben való gyönyörködtetés, és kotást felölelő tárlat har- alkotásokat láthatunk. Az a szilárd szerkesztési igény mincöt délalföldi művész egyszerű témákat műves- azok a komponensek, me­munkásságának sokrétű te- J™*, igénnyel megnemesí- lyek a két művész szín- és matikai és kifejezésben vál- t0 s«"aV fe«j?c' ? Sratiksn formaharmómara való igye­tozatosságát tükrözi A táj- anyagban legtöbbet nyújtó, kezetét más-más fokon ma­Csalódott turisták Az IBUSZ szegedi kiren- dr. Kardos Alajos és fele­deltsége ötnapos társas- sége, Kendi Józsefné, va­utazést hirdetett Opatijá- lamint özv. Tóth Jánosné ba. A május 20-tól 24-ig szegedi lak®, tartó, kellemesnek és min- Az IBUSZ szegedi ki­den igényt kielégítőnek hír- rendeltsége tehát nem azt detett utazáson harminc- nyújtotta ezúttal vendégei­négyen vettek részt Sze- nek az ötnapos társasuta­gedről és a környező köz- záson, amit meghirdetett, s 6égekből. A költőpénzzel aminek alapján a progra­együtt 1851 forintot fizet­tek be személyenként a mot összeállították. A tu­risták közül tizenhármán turisták, hogy cserébe kel- írtak panasz® leveletszer­lemes élményben, látniva- kesztőségünknek. Sérelme­zik, hogy hibájukon kívül tekintély® pénzösszegért ábrázolások közül, most is viharos szenvedélyű Kajáéi legtöbb "az" Alföld' szépségét » reményteljesen megörökítő festmény. De bontakozó.^ dekoratív nyelve­akad egy-egy érdekes külföl­di városrészletet vagy kated­rálist megjelenítő műre is példa. A figurális kompozí­ciók, főleg sík vidékünk pa­rasztságának kapcsolódnak. Vannak azon­ban olyan alkotások is, me­lyek az ipari, kulturális te­lamint társadalmi létünk je­gukban foglalják. A másik két ismert sze­gedi művész, Dér István és Fontos Sándor nemcsak al­földi témaválasztásaikban kerülnek közel egymáshoz, hanem mondandójuk közlé­sében is. Mindkettőjük Ünnepi könyvhét 66 Lenin: Művészetről, irodalomról Az ünnepi könyvhét alkal- ti a társadalmi élet eleven mából a Kossuth Könyvki- tapasztalataival, adó újra megjelentette Le- Ma is teljes egészében ti in: Művészetről, irodalom- helytálló az irodalom népsze­ról szóló munkáit. Az Ö6Z- rűségének lenini meghatáro­szeállítás sokkal gazdagabb, zása. Napjaink állandóan mint a korábbi kiadványok visszatérő, vitatott irodalom­és több olyan levelet, cik- politikai kérdése, hogy a ket, töredéket tartalmaz, ami színvonal állandó emelése a magyar olvasóközönség mellett népszerű, a legszé­számára még ismeretlen. A l®ebb rétegek számára is rendkívül érték®, sokszínű érthető műveket nyújtsunk gyűjteményt az irodalom, a közönségnek. Természete­művészet hivatásáról alko- sen a kulturális forradalom tott lenini eszme egy®íti:az évtizedeiben ez sokkal in­irodalom, művészet társadal- kább megoldható, mint a mi hivatása, hogy feltárja a századforduló utáni cári kor mély társadalmi problé- Or®zországban. Mégis máit és a maga saját® ®z- iránymutató Lenin cikke, közeivel segítse azok megöl- amelyben a Szvoboda című dását. Ilyen alapon Lenin folyóiratot bírálja: „A fo­igen nagyra értékeli Cserni- lyóirat szerzője (azt a be­sevszkijt, aki — szemben a nyomást kelti, mintha ele­liberális burzsoáziával — jó- jétől végig egy ember írná) előre felismerte, hogy az azt hiszi, hogy népszerűen 1861-es jobbágyreform nem ír a munkások számára. Egy változtatja meg lényegesen mondatot sem mond egy­az or®z falu helyzetét. Ha- szerűen, cikornyák, népi ha­sonló elvi alapion, sokolda- sonlatok nélkül. Ezen a torz lúan bírálja a nagy or®z re- nyelven el®épelt, szándéko­mekíró. Lev Tolsztoj műveit: san vulgarizált szocialista ..Tolsztoj munkássága hal- gondolatokon kérődzik. A hatatlan érték, mert benne népiszerű író a legegyszerűbb, a paraszti mozgalom ereje közismert adatokon ker®ztül és gyeng®ége, hatalma és vezeti el az olvasót a mély korlátozottsága jut kifejezés- gondolatokhoz, újabb kérdé­re". sek elé állítva. Nem olyan Az irodalom, a művészet °^asót tételez Jel, aki nem társadalmi hivatása nem le- "^fJÍT . . ... . ,, kodni. Feltételezi, hogy a het független a haladó ®z- fejletlen olvasó is komolyan tály érdekeitől. Lenin ezt akarja törni a fejét és segíti írja 1905-ben: „Az irodalom ebben. A vulgáris író olyan az egység®, tervszerű szo- olvasót tételez fel, aki nem ciáldemokrata pártmunka is kép® gondolkozni, s ezért alkotórészévé kell, hogy vál- nem vezeti rá a komoly tu­jon. Akkor lesz szabad iro- domány alapjaira. Torzításig dalom, mert nem a haszon, leegyszerűsített formában ké­a karrierizmus, hanem a szen tárja fel egy bizony® dolgozókkal való együttérzés tanítás összes következteté­hatja át". Ugyanott kifejti, seit. így az olvasónak még hogy az irodalmat nem le- rágni sem kell, csak le kell het azonosítani a pártmunka nyelnie a kását". Ebben a más részeivel. Nagyon figye- fejtegetésben megtalálható lemre méltóak Lenin szavai: az író legszebb hivatása, az ..Az irodalmi munka tűri elnyomott, még tudatlanság­legkevésbé, hogy uniformi- ban tartott néptömegek meg­zálják, hogy a többség ural- becsülése, bizalom a mun­kodjon a kisebbség felett, kásosztály elhivatottságát, Itt kell leginkább teret en- tehetségét illetően, gedni az egyéni kezdeménye- Lenin összegyűjtött cikkei zésnek, fantáziának". Más- az irodalomról, művészetről hol a fantázia szerepéről azt bizonyítják, hogy a tuda­így ír: „Ha az álom elébe- ti átalakulás ezen területét vág az ®emények természe- a pártmunka részének, még­tes menetének, fokozza az pedig nagyon fontos részé­ember energiáját. (Ha el- nek tekintette. Gorkij mun­csapong természetellen,® kásságának óriási jelentősé­irányba. kárt okozhat.) Ha get tulajdonított és veleszé­az ember nem tudna ilyen 1® körű levelezést folyta­módon álmodozni, ha nem tott. A kötet tartalmazza tudná az alkotás befejezett Gorkijhoz írt leveleit. Ezek­képét — amihez hozzákez- nek külön értékük, hogy dett —, akkor milyen indí- meleg emberi közelségben tékok serkentenék?" Az iro- mutatják be a nagy prole­dalom pártosságának lenini tárvezért, elve alapvető követelmény. Az érték® összeállítás ké­de nem azonos annak vulgá- zikönyve kell hogy legyen ris - a személyi kultusz idő- mindazoknak, akik kulturá­szakában elterjedt - felfo- lis területen dolgoznak, de gasával. Teret enged az írói az irodalom, művészet iránt karakter kibontakozásához, érdeklődő, szél®ebb közön­nem köti meg a művész fan- ség sem nélkülözheti, táziáját, sőt meg termékeny ú Tárkonyi Ilona zetű Hézső Ferenc, az alföl­di pusztáról kevéssel sokat mondó Almási Gyula Béla és Fejér Csaba — azolt a fes­tők, akik a megkapóan jel­munkáj'áhöz lemzett állat-szobrokat ecsetjárása kemény, dara­mintázó Samu Katalinnal és bos formálású és színeik sú­az egyiptomi plasztika for- ly® barnák, vörösek, kékek, maeredményeit áttételesen Temperamentumuk mégsem ...... , ...., , . , .. kamatoztató Fekete Jánossal azonos, sőt elütök. Dér hi­ruletekhez kötődnek. A kü- együtt> a vósárheiyi mű_ deg logikával felépített, lönböző hangulatot árasztó helyt e tárlaton hangsúlyo- konstruktív szerk®ztésű ké­természet-tanulmányok, va- san képviselik. peivel szemben Fontos exp­A férfias, sőt olykor ko- resszív hevületű vásznqjból mor magatartású vásárhelyi az indulat lángja csap ki. piktúra mellett a Békés me- Értelmi és érzelmi indítású gyei művészek derűsebb- műveik végső soron drámai színesebb gárdájából Kosz- alapérzéseikben közösek. ta Rozália és Lipták Pál ne- Tóth Sándor a kiszélesedett vét kell megemlítenünk. Az realizmus útján halad. Szob­előbbi karakterisztikus le- rászata világos beszédű. Jó­ányarcképeivel, - az utóbbi zan valóságszemléletétől tá­kötetlen ritmusú utca-jele- vol állanak az öncélú stflus­neteivel tűnik ki. Az or®- próbálkozások. Kifejező ere­házi Fülöp Erzsébet alak- jének fejlődése nemcsak lóban rész®üljenek. Csa­lódásra senki sem számí­tott, hiszen az IBUSZ sze- nem nyújtottak nekik meg­gedi kirendeltségétől meg- felelő szolgáltatást, s ép­szokták az utasok, hogy pen ezért kárpótlást kér­minden utat zavartalanul, nek az IBUSZ szegedi ki­mindenki kielégítésére bo- rendeltségétől. nyolít le. Ruzsáli Pál, az IBUSZ Ezúttal nem így történt, szegedi kirendeltségének Közel 19 órán át rövid vezetője minderre sajnál megállásokkal egyfolytá­ban tették meg a hosszú kozását fejezte ki, s raj­tuk kívülálló okokra hi­utat odafelé, s megérkezés- vatkozott a szervezetlenség kor a 34 turistának nem biztosítottak megfelelő szál­miatt. A panasztevő turis­táknak viszont ennek elle lást. A másnap délelőtt nére igazuk van abban, is azzal telt el, hogy szál- hogy ők az IBUSZ-szal kö lás után futkosott az töttek megállapodást az IBUSZ-kísérő a turisták­kal együtt. Mindenki ide­g®, rosszkedvű volt. A házaspárok egymást okol­utazásra, annak fizették bc a költségeket, s tőle várnak kárpótlást is, amely elől — véleményünk szerint — ták, hogy miért pont erre az IBUSZ szegedi kiren­az útra fizettek be. Az öt deltsége nem is zárkózhat napból kettő tele volt kel­lemetlenséggel, nem várt fordulattal, s ezt tette szó­éi. Keresse majd azután az IBUSZ is a pénzét a tanulmányait kis méretei el- tartalmilag mérhető le, ha­lenére is monumentális ha- _ „„,,. tásúnak találjuk. nem " megjeleníts vonat­Kűlön öröm számunkra, rézdomborítá­hogy az idei Dél-alföldi Tár- son tóvűl érmekkel ,s sze­laton a szegedi művészek a repel. múlt évinél jobban szere- a Dél-magyarországi KéD­pelnek. Közülük a «atalab- zőművészek Szervezetének bak: zomanc-ábrázolásokkal ...... , Stefániái Edit, a faintarzi- feladatát ® erdményeit az ákat bemutató T. Nagy Irén itt élő művészek politikai, és az érdek® tusrajzokat ké- esztétikai és etikai kérdé­szítő Hemmert János mun- gekben összef0gását, a káira elsősorban a bátor for- , . . . ,, „ , mai ® műfaji ker®és a jel- Moclahstl1 művészet k°lIek­lemző. Helyi mestereink: a tív erejű kialakításának le­letisztult látású Vlasics Ká- hetőségeit az évenként meg­fő1,^! Tisza-sugárzást érzé- rendezésre kerülő délalföldi keltető Dorogi Imre és a mo- ... , dern szellemű Vinkler Lász- áriatok demonstrálják. Ta­ló alkotásai pedig az életmű nulságos lenne, ha más táj­betetőzését, a sok-sok évi egységek hasonló kiállításai­tapasztalatok ^szintézisbe val a miénket kicserélhet­nénk. foglalását sugallják. Néhány szegedi művészről részletesebben szólva meg­említhetjük, hogy Erdélyi Mihály romlatlan lelkületű, gyöngyház csillogású képeit mindig szívesen látjuk. Ked­ves sutasággal elrajzolt alakjai görcsoldó fintorral szabadítanak meg bennün­ket, a konvenció és a hamis tekintélytisztelet gátlásai alól. Dús képzelettel megfes­tett Tisza-parti tájai mese­szerűségük és telivér piktu­rális értékeik révén megáll­nák helyüket az európai hí­rű „naiv festők" nemzetközi kiállításain is. Tudomásunk szerint erre sor is fog ke­rülni. Pintér József és Zom­SZELESI ZOLTÁN A falaj vagy a klíma ad sajátos jelleget a boroknak ? Történelmi borvidékeink Az érdekes kísérlettel azt különböző típusú talajain akarják megállapítani, hogy tanulmányozzák a szőlőt a milyen szerepe van a külön­Kertészeti és Szőlészeti Főis- böző borvidékeken termő bo­kola szigetcsépi gazdasága- rok sajátos jeliegében a ta­ban. A helybeli, alföldi jel- , . , . , ,. . . . . legű homok róllé Szek- ,alnak ^ a imának. A je­szárd környékéről lösz-, To- lenlegi általán® vélemény kajhegyaljáról nyiroktalajt szerint a meghatározó sae­hozattak. Az eternit tartá- r^pe inkább a talajé, de ez lyokban elhelyezett három- „ „„ féle talajban az egész or- elIan szo1 **> hogy 02 szagban legelterjedtebb olasz- borvidékeknek sem egységes rizlinget nevelik. a földje. > vá szerk®ztőségünkben sze- maga partnerénél!... mély®en Paragi Ján®, L. F. Nem lesz uborkaszezon a nyáron a Rádióban A nyári hónapokban, ami- a Magyar Rádió és Televízió kor szinte az összes kultu- zenekarának külföldi kon­rális intézmény bezárja ka- certjeiből összeállított műso­puit, a Rádió egyik legfőbb rokat is sugároz majd a Rá­feladatának tekinti, hogy dió. Felvétel készül Farkas pótolja a „kiesett" kultúráló- Ferenc Szegeden nemrég be­dási és szórakozási lehetősé- mutatott Bűvös szekrény geket. Az idei 6zínes, váltó- című kétfelvonásos vígope­zat® programot is ennek rájából, Vaszy Viktor ve­megfelelően állították össze, zényletével ég a Rádió kóru­Nyolc hangjátékot sugároz sának közreműködésével. A a nyáron a Rádió. Közülük vidám zenés színpad klasz­négy magyar szerző, Gyárfás szikusai című sorozatban pe­Miklós, Kemény Dezső, dig hetente egy klasszikus Lendvai György és Koppány operettet, többek között a György műve. A külföldiek Denevért, a Cigánybárót, a közül Plautus, Wicherley, Koldusdiákot és a Szép Helé­Szolovics és Dirnbach játé- nát mutatják be. ka szerepel a műsorban. A Barátság expedíció a Du­Helyet az öregeknek című ndn címmel 6 orszagbani humor® vetélkedő uj szín- Csehszlovákiában. Magyaror­foltja lesz a nyan műsornak. szágon> jUg®zláviában, Bul­Puccim színpadi müveit és górióban> Romániában és < Szovjetunióban készült mű­sort sugároz hetenként a Rádió, június 19-től július 24-ig, vasárnap délelőttön­ként. Ez a műsor Pozsonytól Odesszáig, Szeged testvérvá­rosáig viszi el a hallgatósá­got. A sport®emények közül kiemelkedik a július 11-én kezdődő labdarúgó-világbaj­nokság közvetítése. Olvasom az újság­ban, hogy javul Ró­kus vízellátása. Tisz­ta szívből örülök a jó hírnek. Bár min­den valószínűség sze­rint örömöm még lett nagyobb lett volna, ha ez az örvendetes „..,, változás akkor kö- folenyesen Egy renitens volt kevés, s akkor Én azért próbálom, próbálgatom magam a rókusi javulással _ _ . nyugtatni, hogy lám, közbeszólot:- bi2i°" nézf?0t a vízzel teli jovobe a bességgel tűnt lakosság, de vala­ha°ez a7 örvendetes mé& Ini földszintiek mostmár a második, a. ye.nitenf' ha ez az örvendetes _ legyjn[_ M ^ elneletrőL BŐt elegedetlenkedo szel­vetkezik be. amikor pem 3 ÖWstintről is Nem ^tt KülőSf«­magam is rókusi la- akaduTlk f°nn ilyen szívódott íol egésze, „Sk® kis kos voltam. No de semmiségen? Fnveg- meg osopog. Persze, TaSb^joel^i­maradtak elegen Ró- egy ^^eddel ez- k. tudja, meddig? ^SzetTS­kuson. akik nap mint eIöt harmadik Ki tudja ntelyik pil­nao fnlléleverve emelet se volt Ujsze- lanatban v®z tőlünk rra,v,k„„ TaRanoz­konstatálhatiré a geden, nem hogy víz- végső búcsút, hogy 5jabban ^ a vfe^látás javulását vezeték lett volna, korszerű összkomfor- vatagban tengcdő Hanem ilven ^ a & hátran sorolhat- tunkat padlásról elő- gondoíok' iianem uyen ez a k f „rpd szedett kantákkal al" egyetlen csepp renitens emberiseg! ^ csúfolja meg? S ettől vízért könyörög a a gondolattól a ko- láthatatlan felhők­Luxusbuszok Az idén már Lengyelor­szágba, Csehszlovákiába, Ju­goszláviába, Ausztriába köz­lekedtet nemzetközi járato­kat a budapesti MA VAUT. Ezekre a vonalakra öt kor­szerű, valóban luxus kivitelű autóbuszt állít forgalomba. Az új kocsikat kedden a MÁVAUT Andor utcai for­galmi telepién Hidasi György vezérigazgató mutatta be a sajtó képviselőinek. Az elő­zetes felmérések szerint a MÁVAUT autóbuszoknak az idén 82,5 millió, vagyis egy­millióval több utast kell el­szállítaniok, mint az előző évben. Nyújtod a kisujjad, • menyeket. m mérget vehetsz rá, elhomályosítják ne­neki az egész kezed vetse8csen pitiáner kelL Itt van például hiányainkati Az új a vízellátás. Hiába várocrész, a gyönyö­javítod Rókuson, .ő rá lánykollégium, mindjárt ágálni kezd bölcsőde és óvoda — az újszegedi vízhiány ráadásul mindez Űj­miatl. Persze vannak szegeden. Kit érdekel még hibák. Üjszege- a harmadik emelet den például kevés a siralmas nyafogása? Az Algyői Földművesszó­vetkezet szakkéDzett kisvendéglő­vezetőt keres. Jelentkezés: a k»z­Dontl Irodán k. SS98 rábban elégedett nek- Mi az én víz­földszlntí emberiség éhségem az övéhez is idegeskedni kez- képest? De hát akár­detti Mert Ojsze- hogy is nézem, ez geden házak, isko- itt Újszeged. Es tu­lák épülnek, egyre lajdonképpen köze­szaporodik a vízfo- lebb van Rókushoz gyasztók számat az- (ahol javul vízellá_ tan sti'and is van ... " . . , kettő, nyakunkon a fasi. mInt akármelyik víz. Eleinte csak a Igenám, csakhogy fedett uszoda építé- sivataghoz, harmadik emeleten a víz bámulat® se- se... F. J. Görögdinnye­palánta korlátlan mennyiségben kapható a tiszaszigeti Bú­zakalász Taz-ben. '*- k. mt. srartta MN. ttnfcn 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents