Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

PESTI ESTEK Bécs, 1934 NIharíUhAc gyülekeznek: Bécs fölött Amikor a darab megkezdődik ml még csak az idillt látjuk: a dúsgazdag Goga Feli dán kormányfőtanácsos házába váratlanul betoppan Budapestről Karnis Éva, fiának, Ireneusanak a menyasszonya. A boldogság azonban mindöszcze egy pillanatig tart Kiderül, hogy a bécsi munkáscég általános sztrájkra kéazül, s a mozgolódás elragadja a fiatal Gogától Évát, aki Magyarországon az illegális kommunista párt tagja, s most bécsi elvtársai segítségére siet. Aztán kitor a vihar: az általános sztrájkból fegyveres felkelés lesz. A fiatal Goga megtudja apjától: az egészet a kormány provokálta, hogy ürügyet találjon a munkásmozgalom felszámolására. • legkisebb kétség nélkül képviseli különállását A dráma azt bizonyltja, hogy ez a különállás, ez a sehova sem tartozás kiélezett helyzetekben végül tragédiához vezet. A fegyveres felkelés vereség® szenved. Egyetlen ház, a Marx-udvar állja még az ostromot Éva is ott van a ház védői között, s a népszerű magyar lány — eredetileg A magyar lány volt a darab címe — telkes! ti, bátorltja a harcoló munkásokat. Goga utána megy, gyógyítja a sebesülteket, egyszer aztán halálos tailálat éri. A dráma azt akarja ezzel hangsúlyozni, hogy ciki nem tud dönteni a két ellentétes világ harcaiban, felőrlődik félelmetes malomköveik között Vitatható így kezdődik Déry Tibor azonban, mennyire alkalmas Bécs. 1934 című drámája. Az író történelmi színműnek nevezi darabját, s a mű háttere és nem egy részlete valóban történeti. Déry annak idején maga is részt vett az 1934-es bécsi eseményekben; élményeinek néhány epizódját nagy regényében, a Befejezetlen mondatban már megírta. A műfaji megjelölés azonban mégsem egészen pontos. Amennyire történelmi dráma a Bécs, 1934, legalább annyira társadalmi dráma ts; a két műfaj vegyülete a •zínmú. Déry a történelmi események ábrázolása közben egy ma is élő, eleven társadalmi problémát elemez és állít a központba. Az elkötelezettség, a valahová tartozás, a választás, a döntés kikerülhetetlenségéról beszél. Ez a probléma nem mellékesen, nem másodlagosan, nem járulékosan jelentkezik a drámában. Az író annyira fontosnak tartotta, hogy intenzívebb kifejtése kedvéért néha megváltoztatta a történelmi eseményeket ls. A választás problematikáját a fiatal Goga doktor alakja hordozza. A figura kettős kötöttségű. Egyrészt t dúsgazdag kormányfőtanácsos fia, másrészt nemcsak menyasszonya, legjobb barátja is kommunista. Goga azonban e kötődések és ellentétes kötöttségek ellenére sem ingadozó hős. Határozottan vallja, hogy egyik táborhoz sem tartozik; erre ez a darab választotta megoldás. Goga halála teljesen véletlen: a ház tetején éri a végzetes lövés, miközben egy sebesültet hoz te a tetőről. Meggyőző erő alig van ebben a megoldásban, hiányzik belőle a szükségszerűségnek az a foka. amely a dráma alapgondolatának lezárásához nélkülözhetetlen lenne. A darab ezért nem eléggé meggyőzd elemzése Goga harmadikutas magatartásának, elvont humanizmusának. Mindez egyáltalán nem azt akarja jelenteni, hogy a Bécs, 1934 érdektelen színpadi alkotón. Déry nagyon izgalmas, forró jeleneteket teremt Különösen a második és • harmadik felvonásban erős a dráma feszültsége. Csakhogy ez a feszültség nem a fő-konfliktus, nem a fő-mondanivaló körül, hanem attól valamiképpen eltávolodva bontakozik ki. A részletek izgalmasabbak, mint amennyire meggyőző az egész; A Nemzeti Színház együttese Major Tamás rendezésében mutatta be a darabot Akárcsak a mű, az előadás is egyenetlen. Jellemzően igazolja ezt az izgalmakban egyébként bővelkedő második felvonás színpadra állítáaa. A színpadon, aszerint, hogy kik beszélnek, a cselekmény a színpad egyik pontjáról a másikra tevődik át Amikor ilyesmi történik — elég sokszor — az éppen nem szereplók megmerevednek, megfagynak, s mint egy panoptikumfigurák úgy ülnek vagy állnak a színpadon — teljes megvilágításban —, amíg újra rájuk kerül a sor. Mesterkéltnek, erőltetettnek hat ez az ®őadás>i mód. Goga doktor szerepét Fülöp Zsigmond nagy igyekezettel játszotta. Karnis Éva szerepében a tehetséges, fiatal Balogh Zsuzsát láttuk. Alakítása sokszínű, karakterisztikus, A népes szereplőgárdából különösen Somogyi Erzsi, Ladomerszky Margit, Balázs Samu, Básti Lajos és Rajz János tartalmas, erőteljes játéka t®szett. ítélet a hazaárulók, kémek bűnperében A budapesti katonai bíró- sályoabftótoént értékelte a ság pénteken, tegnap hirde- bűncselekmények halmazaA Vígszínház újdonságában, a szovjet Eduárd Radzinszkij Filmet forgatunk című darabjában csakugyan „filmet forgatnak". Nemcsak azért, mert a cselekmény egy film készítése köré épül, hanem a darab szerkezete miatt ls. A fiatal író — még nincs harmincéves — mintha egy forgatókönyvet irt volna színpadra, annyira mozgalmas kompozíciót választott. Mint egy filmben, ebben a darabban is gyorsan pergő, apró jelenetek követik egymást, színházban és színdarabban szokatlan tempóval és változatossággal. A cselekmény Nyecsájev filmrendező munkájának és magánéletének válságát meséli el. Az elvtelen Trofimov — minisztériumi osztályvezető — szerint az újFilmet forgatunk KEPERN VŐ FOROG A NÉZŐ Szószerint tessék venni: a Forog az idegen című idegenforgalmi vetélkedő vége az lett, hogy a néző kezdett forogni. A fejét kezdte kapkodni, amikor azon kapta a műsor eszmei irányítóit, hogy egy középdöntőben kiesett csapat negyedikként felbukkant a döntőben. Felbukkant — és nyert! A kihirdetett játékszabályok, a korrekt menetrend — semmi. Isten őrizz, hogy fővárosi sovinizmust szimatoljon valaki a dologban, még ha a visszaemelt csapat a fővárost képviselte is. Nem erről van szó. Három becsapott vidéki csapatról! A forgás azonban csak gyorsult a továbiakban. Már-már úgy volt a műsorral az ember: elzárja. Csak azért maradt mégis a készülék mellett, hogy lássa, meddig, időben és mértékben milyen határig lehet elmenni az igénytelenségben, az unalomban. Nagyon sokat elejétől fogva sem reméltünk, látszott, hogy „dramatizált" és „gépesített" idegenforgalmi propagandáról van szó, melynek kocsijába amatőröket fogtak. De vártunk valamit, ha mást nem, hát egy-két kisfilmet idegenforgalmi nevezetességeinkről. egy-két szórakoztató betétet, egy-két ismeretet nyújtó jobb percet. Ezzel szemben mit tudtunk meg a döntőben? Amit hozzánk hasonló átlagpolgárok — mint versenyzők — produkálhattak. Hogy tudniillik milyen sorrendben vannak az üdülők a Balaton mellett, hol találhatunk az országban elsőosztályú kempinget, miként kellene megterítenie egy pincérnek a vacsorához, s merre találunk arborétumokat Magyarországon stb. Minden valamire való megyei prospektus felsorolja ezeket, s hiú ábránd azt hinni, hogy a tv-néző megjegyez akár kettőt is. Vagyis: a verseny, ilyen formában nem illett százezrek nyilvánossága elé. Kár volt az időért, a villamosenergiáért, s azért a sok fáradságért, amit rendezők, szerkesztők, díszlettervezők stb. az ügybe öltek. Figyelmeztetés lehet ez a tv-nek: a vetélkedő egymagában semmi. „Műfaj" lehet, amellyel szemben azonban üressége esetén csak a rokoni érzésből drukkoló ember elnéző. A többi száz és százezer előfizető legalább a sokat szidott. — de a Forog az idegen vetélkedőn messze mélyebbre süllyedt — színvonalat mindig elvárná. Még akkor Is, ha ilyen másfél órákra „albérletbe" adják a kamerákat. Sz S. L szerű film, amelyet Nyecsájev készít, rossz, mert „nem fejezi ki a szovjet valóságot". A rendező kihagyja a kifogásolt részeket, de ennek nyomán válságba kerül, amelyet még fokoz egy fiatal lány, Anya iránti szerelme. Nem tudja, mit csináljon. Végül is rájön, a lány túlságosan fiatal hozzá, s hogy munkájában is csak akkor lehetnek sikerei, ha minden tekintetben határozottan helytáll. A darabot a Vígszínház plakátja színműnek jelzi. Valójában azonban vígjáték ez. Igaz, kicsit szabálytalan, kesernyés, fanyar hangú, de mégiscsak vígjáték. Horvai István így is rendezte, s az előadásnak ezt a jellegét erősítik Nádas Gábor sikerült dallamai és Szenes Iván szellemes dalszövegei. A filmrendező szerepét Bitskey Tibor játszotta, sokszínűen, egyoldalúság nélkül. Pop Éva Ányája az előadás meglepetése. Játéka valóságos színészi remeklés. Természetesen, őszintén kislányos, minden affektáltság és túljátszás nélkül. Szakáts Miklós, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Sulyok Mária karakteres szerepformálása is dicsérendő. Ügy tudjuk, Radzinszkij egyik darabját a Szegedi Nemzeti Színház is készül előadni. Az eddigiekből talán kiderül: érdemes lenne. ökrös László tett ítélet® az Egedy—Asbóth ké-mpecrben. Dr. Egedy Lehelt államtitok tekintetében, s rendszeresen elkövetett kémkedésért, valamint devizagazdálkodást sértő bűntettért 15 évi, dr. Egedy Elemért rendszeresen elkövetett kémkedésért, folytatólagosain elkövetett, a devizagazdákodást súlyosan sértő bűntettért, valamint adócsalásért tízévi, Asbóth Lászlót államtitok tekintetében és rendszeresen elkövetett kémkedésért és devizagazdálkodást sértő bűntettért 14 éviszabad ságvesztésre ítélte. Egedy Lehelt és Asbóth Lászlót tíz-tíz évre, Egedy Elemért hat évre eltiltotta a közügyektől, s mindhármukat teljes vagyonelkobzással is sújtotta. Ezenkívül Egedy Lehelt mintegy 10 000, Egedy Elemért mintegy 350 000, Asbóth Lászlót több mint 13 000 forint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezte. Egedy Elemért arra is kötelezte, hogy a hamis bevallással elvont adó ellenében mintegy 105 000 forintot fizessen meg. A bíróság megállapította: a vádlottak rendkívül súlyos, nagy társadalmi veszélyességi! bűncselekményeket követtek el. Ellenséges beállítottságukból kiindulva támadták népi demokratikus államunk politikai és gazdasági rendj®, veszélyeztették biztonságát, részeseivé váltak annak a törekvésnek, amely® hazánk ellenség®, a hatalmukat vesztett és emigrációba kényszerült nyilaskeresztes pártvezérek, horthysta- csendőrtisztek és más, velük hasonló politikát valló személyek folytatnak. Kiszolgálói voltak egy olyan nagyhatalom hírszerző szervének, amelynek vezető körei kalandorpolitikájukkal veszélyeztetik az emberiség békéjét és súlyos bűnök® követnek el a szabadságukért küzdő népek ®len. Politikai meggyőződésük nagyfokú anyagiassággal, kapzsisággal, s a bűntettek végrehajtása alatt tanúsított gátlástalansággal párosult. A társadalmi veszélyességen túlmenően, Egedy Lehelnél súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy mint egyetemet végzett személy követte el a bűncselekményt, s így fokozottabban tisztában volt annak törvénybe ütköző voltával. Hasonlóképpen értékelte azt is, a kémkedésre erkölcstelen, züllött életmódjának további fenntartása és biztosítása végett vállalkoz®t. Viszont enyhítő körülményként vette figyelmbe töredelmes, a bűnösségre is kiterjedő, őszinte beismerő vallomását, s úgy találta, hogy vele szemben nem szükséges a legsúlyossabb bünt®és alkalmazása. Egedy Elemérnél a bíróság tát, az adócsalásnál és a devizabűntetteknél a folytatólagosságot, a devizaügyletek nagy számát, azt, hogy a személygépkocsikat fiktív ajándékozási irattal hozta be, valamint hogy bár 16 000 forintos havi Jövedelemmel rendelkez®t, cselekményeit — ellenséges politikai meggyőződése mell®t — anyagiasságtól indíttatva követte el. Hasonlóképpen értékelte a bíróság, hogy bár nem vállalt szerepet fia beszervezésében, de nem akadályozta meg, hogy kémtevékenység folytatására k®iék fel őt. Enyhítő körülményként vette figyelembe az őszinte, beismerő vallomását, megbánását, a büntetlen előéletét, előrehaladott korát, betegségét, s hogy tudományos munkájával érdemek® szerz®t Asbóth Lászlónál súlyosbító körülményként értétotóte a bíróság a társadalmi veszélyességen túl a bűntettek halmazatát, • hogy az elsőrendű vádlottnál jelentősebb adatokat szolgáltatott kl. Javára tudta be őszinte vallomását, büntetlen ®őéletét, idős korát. Az ügyész Egedy Lehel esetében a főbüntetés súlyosbítása végett, valamint a devizabűntett jogi minősítésével kapcsolatban jelentett be fellebbezést. Egedy Elemérnél tudomásul v®te a bíróság döntését, az adócsalással kapcsolatban azonban fellebbezést jelentette be amiatt, hogy a bíróság elévülést is megállapított. Az ügyész az Asbóth Lászlóra kiszabott büntetést teljes egészében tudomásul vette. Az ®ítéltek és védőik enyhítésért fellebezték. (MTI) r Iró—olvasó találkozó Mihályteleken Csöndben ülték körül a hosszú asztalt a mihálytelkiek az új művelődési ház klubszobájában. Sokan a szép könyvkiállítást nézték a folyosón, az íróvendégek, Oravecz Paula és Simái Mihály köteteit böngészve. Az író—olvasó találkozó műsora rövid emlékezéssel Simái Mihály Kéttornyú című versét. Ökrös Éva, az irodalmi színpad tagja Oravecz Paula Kócos című regényéből olvasott fel részleteket. Simal Mihály Boldog szemed című versét Bo da István, ugyancsak az Irodalmi színpad tagja mondta el. Ezt kővetően Oravecz Pakezdődött. Tamási Áronról, a ula regényeiről, életéről, branemrég elhunyt nagy íróról beszélt Fazekas István, a városi tanács művelődésügyi osztályának -munkatársa. A nagy író emlékét egy novellája hozta közel az emberekhez: A hazug sün című elbeszélés Kónya Piroska, a mihályteleki irodalmi színpad zíliai élményeiről, legújabb terveiről beszélt, a Faforgácsok s a Tört ágak című önéletrajzi regényének folytatásáról. Simái Mihály több versét mondta el. Az íróvendégek ezután az olvasómozgalom aranyfokozatú okleveleit „dedikálták.*1 Az okleveleket itt nyújtották Bemutatkozott a szakiskola szimfonikus zenekora Csütörtökön este tartotta első hangversenyét a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola újjászervezett, 60 tagú szimfonikus zenekara az iskola nagytermében. Az együttest a szakiskola külön-külön régóta működő vonós- és fúvószenekarából az idei tanévben alakították, azzal a céllal, hogy segítse az oktatást, előkészítse a hallgatók zenekari gyakorlatát és hogy időnként fellépjen a filharmónia Ifjúsági koncertjein. A szorgalmas munka meghozta a gyümölcsét: a zenekar szép sikerrel mutatkozott be. Szeged zenei élete olyan szimfonikus együttessel gazdagodott, amelynek jelentékeny szerepe lehet különösen az ifjúsági hangversenyek érdekesebbé, választékosabbá, színesebbé tételében. A koncert első számaként Bartók Magyar képek-je hangzott el. Néhány apróbb technikai hibát nem számítva a fiatal zenekar igényesen oldotta meg az előadás nem könnyű feladatát. Második számként — Szegeden valószínűleg először — Bizet Djamileh című operájának nyitánya hangzott el. Az inkább érdekes, mint jelentős mű előadása jól hangsúlyozta a zene romantikus vonásait. Szünet után Hándel Tűzijáték című szvitjét hallottuk, kidolgozott, de érzésünk szerint kissé súlyos, „drámai" előadásban. A bemutatkozó együttest Vántus István zeneszerző, az iskola tanára vezényelte. O. L. tagja mondta el. Ugyancsak ^t a nyertes jelenlévő vendéKónya Piroska mutatta be geknek. CJoyáizuitk aálaiz&L... K. B. szegedi lakos kérdezi: Huzamosabb Ideje olyan munkakörben dolgozom, amely a közhasznú szóhasználat szerint „középkádert" Jelent, r. munkakört munkáltatóm szerint csak olyan személy töltheti be. akinek felsőfokú technikumi végzettsége van. Én e képesítést személyes körülmenyeim folytán megszerezni nem tudom. Ezt közöltem is munkáltatómmal, mire 6 más munkakörbe történö áthelyezésem helyezte kilátásba, ami nekem komoly hátrányt jelent. Uyen elmen van-e joga a vállalatnak engem áthelyezni? Nem ritka az az eset, amikor valamely munkakörből az ott foglalkoztatott dolgozót jogszabályi rendelkezés, vagy a dolgozó személyi körülményeiben rejlő egyéb okok (pl. látóképesség csökkenése) miatt feltétlenül el kell mozdítani. Számos olyan jogszabály van, amely előírja, hogy valamely munkakört csak meghatározott iskolai végzettséggel, vagy a megkívánt vizsgával rendelkező dolgozókkal lehet betölteni. Ilyen esetben az általános gyakorlat szerint a kívánt iskolai végzettség megszerzésére — a pontos határidő megjelölésével — fel kell szólítani az érintett dolgozót. Amennyiben az említett idő alatt az előírt képzettséget — akár önhibájából, akár azon kívül — nem szerzi meg, beosztásából te kell váltani. Ha az említett körülményekre, a megkívánt képesítés hiányára tekintettel a vállalat a dolgozót az Mt. V. 35. §-a szerint más munkakörbe helyezi, feltétlenül figyelembe kell venni az Mt. V. 35/a § (4) bek. rendelkezéseit, amely kimondja: „Az áthelyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az — a szükségessé tevő indokra ls tekintettel — a dolgozóra nézve aránytalanul sérelmes ne legyen." A fenti rendelkezés tehát az áthelyezéskor az aránytalanul súlyos sérelem vizsgálatát a munkáltató kötelezettségeként írja .elő. Aránytalanul súlyos sérelemnek kell e szempontból tekinteni az olyan áthelyezést is, amely igen súlyos anyagi hátránnyal jár az áthelyezettre. A fenti esetben a dolgozó jogosan élhet panasszal a vállalat intézkedése miatt, annál is inkább, mivel az adott esetben az áthelyezett dolgozó korábbi munkakörébe történő visszahelyezésére — minthogy képtelen a kívánt előfeltételeknek megfelelni — már nem kerülhet sor. A munkaügyi vitát intéző szervnek — a dolgozó által beadott panasz alapján — az aránytalanul súlyos sérelem fennforgását kell vizsgálat tárgyává tenni. Amennyiben a fentieket a vállalat munkaügyi döntőbizottsága tényként állapítja meg, az áthelyezési intézkedésen megjelölt új munkakör tekintetében a vállalatot olyan további munkakör kijelölésére kell köteleznie, amelyben az aránytalanul súlyos sérelem nem áll fenn. Másként szólva: ilyen es®ben a döntőbizottságnak nem az áthelyezési intézkedést kell hatályon kivül helyezni, hanem az új munkakör megváltoztatására kell a vállalatot kötelezni. Éjinek megtörténtéig a dolgozo eredeti munkaköre szerinti munkabérre jogosult. Természetesen, ha a vállalat más megfelelő munkakört a dolgozó részére biztosítani nem tud, munkaviszonyának — az egyébként szükséges feltétetek fennforgása esetén (pl. nem áll fenn felmondási védelem hatálya alatt) — felmondás útján történő megszüntetéséről is intézkedhet. Dr. Siklós Sándor 4. DáL'MAm*4MO*SZAt 5 A