Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

flz uzsgorodí egyetem képviselői Szegeden Társegyetemek kézfogása Együttműködési szerződés a József Attila Tudományegyetem és a Nori Sad-i egyetem között Mint már jelentettük ol- együttműködés formáit, töbvasóinknak, dr. Szabó Zol- bek között az oktató és netán akadémikus, rektor ve- velő jellegű tájékoztatást, a zetésével küldöttség utazott tudományos művek cseréa József Attila Tudomány- jét és az oktatók, kutatók .Jugoszláviába, kölcsönös cserelátogatásait, Tagjai: dr. Márta Ferenc az előadások, a szemináriudocens, az egyetemi párt- mok, tudományos üléssza| bizottság titkára ós dr. Ke- kok szervezését. A kapcsomenes Béla, a jogi kar dé- latok fejlesztése nem csugyújteménven kívül mégis- ' ^"í3 A küldöttség együtt- pán a két egyetem együttműködési szerződést írt alá működésére terjed ki, hamerkedtek Szeged és a kör- ; a szegedi tudományegyetem nem szorgalmazza az ifjúnyék nevezetességeivel, majd ** az újvidéki egyetem kö- sági szervezetek, a hallgatóság egymáshoz való közeledését is. Két hétre a Szegedi Tanárképző Főiskolára látogatott az Uzsgorodi Állami Egyetemnek, a főiskola testverintézményének két okta- J egyetemről tója. A szovjet vendégek a főiskola nyelvi laboratóriumán. a növény- és állattani együttműködési munkatervet írtak ala a főiskola orosz nyelv és irodalom, valamint növénytani tanszékével. N. P. Kozlov docens, az uzsgorodi egyetem orosz irodalmi tanszékének vezetője előadásaban ismertette a szovjet írodalomesztetikai kutatómunka helyzetét, V. I. Komendar docens, a növénytani tanszék vezetője pedig kutatási eredményeiről szácsü törtökön utaznak el Szemolt be. A szovjet vendégek gedről. zött. A szegedi vendégeket Teodor Tiima, az újvidéki egyetem rektora, Sti pán Mamiié, az egyetemi taA szerződés aláírása után Teodor Tisma rektor rövid beszédében a két egyetem közötti baráti kapcsolatot és nács elnöke, az egyetem együttműködést jelölte meg főtitkára, valamint a karok 3 szerződés fő céljaként. képviselői, dékánjai, dékánhelyettesei fogadták. A kialakult baráti beszélgetésen a két egyetem képviselői megállapították, hogy egyetemeik hosszabb idő óta állnak kapcsolatban egymással, s ez idő alatt az sebbet. nyújthatunk, együttműködés különböző barátaink. A mi formái alakultak ki. A szerződésnek az a feladata, hogy ezt az együttműködést megerősítse. hivatalossá te— Utalni szeretnék azonban ama — mondotta —, hogy a mi egyetemünk sokkal fiatalabb, mint a szegedi, s ezért, az együttműködésben valószínűleg kevemint egyetemünk még épül, fejlődőiéiben van, de reméljük, hogy a baráti kapcsolatok kezgye, s tovább fejlessze. En- deménvezése mind az egyenek megfelelően az aláírt szerződés szabályozza az Á járási népfrontbizottság tanácskozása A Ha <afias Népfront sze- kérdéseiről, a szocialista haBerii járási bizottsága ki- zafiságról és a nacionalizbövítert ülést tartott teg- mus elleni harcról beszélt, nap Szegeden, melyen részt Utána Sajó Gyula, a Hanett Csápenszki István, az zafias Népfront járási biMSZMP járási bizottságá- zottsógának elnöke ismertetnek első titkára. Kalapis art a felhívást, melyben lettan, a Hazafias Népfront M arafasi ™nkák szervezesere es gyors elvegjárasi birotóaásának titkára a békemozgalom időszerű zesene népét. szólítják a falvak Hasznos esőzés, kártevő vihar Május utolsó harmadában hosszúra nyúlt rozsok és az többszöri kisebb, vagy leg- ugyancsak dúsnövésú őszi alább egyszeri kiadós esőt árpák viselték a viharos időkapott az orszagnak szinte járás terhét: sokhelyütt megvaiamennyi vidéke. Dr. Szabó József, a Földművelésügyi Minisztérium növénydőltek, összekuszálódtak. Fé. lő, hogy a vegetációs időszak végefelé járó gabonák termesztési főigazgatóságé- egy része aratásig már nem nak helyettes vezetője tájékoztatásul elmondta, hogy a csapadékos időszak megszüntette a — helyenkent még mindig károsító pangó vizek ellenére — már-már aggasztud kiegyenesedni. A búzavetések sokkal jobban birták a szelet és a zivatarokat. A viharos szél megtépázta a gyümölcsösöket: helyenként egész fákat döntött ki, tóvá vált májusi szárazságot, ágakat .szaggatott le és sok felfrissítette, gyorsabb fejlődésre serkentette a gabonákat. a zsenge vagy most kelő kapásokat. ugyanakkor az esőkkel együtt érkezett erős. időnként viharos szelek érzékeny károkat okoztak. Főleg a teljes viraezásban levő. többnyire 1,7—2 méter fejletlen kis gyümölcsöt levert. A tavaszi fagyok helyett érkezett borús, csapadékos. szeles idő okozta kártételeket, kieséseket remélhetőleg hamarosan beköszöntő új felmelegedési időszak gyorsén helvrehozhatja. (MTI) tem, mind a fakultások munkáiét illetően gyümölcsöző lesz. Dr. Szabó Zoltán rektor ezek® mondotta: — A megállapodásnak, az őszinte megértésnek fölöttébb örülünk és bízunk benne, hogy a szerződés szellemében mielőbb megkezdjük a konkrét munkatervek valóra váltását is. • A TERVRE VISSZANÉZVE S

zeged a felszabadulás juk a harmadik ötéves terr szinte beláthatatlan távlataiutáni első évtizedből várható beruházásait, akkor ról. Szeretnék megmutogatni nehezkesen fejlődött nyugodtan kijelenthetjük: a a vendégeknek nemcsak a Az állam a szocializmus várost belátható időn belül Tisza Szállót, az autóbuszmegalapozása végett hatal- nemcsak könnyűiparáról és pályaudvart és a központban mas összegeket költött a ne- iskoláiról emlegetik majd, látható lakóházakat, hanem héziparra, új bányák, erő- hanem az ország vegyipa- a rohamosan terjeszkedő művek, kohók, gyárak emel- rának jelentős részéről is. ipartelepeket a kényelmes kedtek ki a földből. Almás- Kilencvenmillió forintos költ- munkásszállókat, az eldugotfüzitő, Inota, Kazincbarcika, seggel évi 2 ezer 705 tanná- tabb üj külvárosi üzleteket Komló stb. nevétől zengett val növekedett a kenderfo- és áruházakai is. az ország, ugyanakkor Szo- nógyár kapacitása, a textil- mimkalenrtűW geden még az ötvenes évek müvek bővítése pedig 4600 A mumnaienauie* elején is jóformán csak a tonnával több pamutfonal olykor irreális elkepzelésetextilmúvek fonodája, né- gyártását teszi évente lehe- ket szül. A lokálpatrióták hány új lakóépület és a do- tővé. Ezenkívül úgyszólván lelkes türelmetlensége néha rozsmai villamosvasút törte valamennyi üzemben történ- u„„„ meg a mozdulatlanságot. Ez tek kisebb-nagyobb beruhá- , " Ky' nogy naj~ az időszak azonban mintha zások, amelyeknek következ- la,nosak szem elol téveszteni a nagy nekilendülés előtti teben nemcsak a kihaszná- 3 rendelkezésre álló anyagi csend lett volna. Az utóbbi latlan munkaerő „szívódott" eszközöket, és „adj uramistiz esztendőben s különösen fel, hanem a szociális kö- ten, de azonnal" jelszóval a második ötéves terv so- rülmények is javultak. A mindent egyszerre szeretnérán nekigyúrkőzött a lakos- felújított és megnagyobbított nek megvalósítani. A pártság, és a párt célkitűzés®- szegedi nyomdában és sok nak és a kormánynak azonnek megfelelően jórészt meg- más vállalatnál higiénikus ben nemcsak Szegedre, haszüntette a lemaradást. Ha öltözők, ragyogó mosdó- és nem a többi városra is kell részletesen akarnánk beszá- fürdőhelyiségek teszik lehe- gondolnia a beruházások niolni a magunkra költött tővé, hogy napi munkájuk szétosztásakor. Az úgy neveszáz- ós százmillió forintok- végeztével tisztán, elegánsan zett kívánságlistákban fogról, a város gyarapodásának lépjenek utcára a munkások, latiakat tehát csak folyaténveiről, számairól, maga a Ez a magyarázata annak, mntosan, több ötéves tervpuszta felsorolás is megtol- hogy az üzemeket egyre ben lehet megvalósítani. Ma tene vagy három újságoldalt. többen tekintik második ott- az ország ipari termelesének Ez azonban most nem fel- hónuknak, különösen ott, mintegy 2 százalékát adja adatunk. Aki nem gyógyít- ahol a kényelemhez, az ideá- Szeged, a harmadik ötéves hatatlanul közömbös az élet lis munkakörülményekhez ierv beruházásai révén azonezernyi változása iránt, az hozzájárulnak a normális ban már jóval magasabb iosz napról napra láthatta, figye- emberi kapcsolatok is. lemmel kísérhette gazdago- öt évvel ezelőtt még hatdásunkat. Csak a „súlyo- ezer munkanélkülivel kelsabb" beruházásokra uta- lett számolnia a város velünk tehát, amikor a jól zetőségének, most pedig végzett munka jogos büsz- egyes szakmákban és időkeségével visszatekintünk a szakokban viszonylagos munmásodik ötéves terv sommás kaeróhiány észlelhető. A jeszegedi eredményeire. lentős ipartelepítés és íejA második ötéves terv lesztés következménye, hogy egyik jellemzője, hogy a Ma- az 1960. évi 69 ezer 103 fő gyar Kábelmúvek gváregy- helyett jelenleg mintegy 80 ségével és az Országos Gu- ezer 500 a foglalkoztatottak miipari Vállalat EMERGÉ száma. Megnőtt a város vonüzemével megjelentek Sze- zóereje. s a tíz évvel ezelőtti ez az arany. B geden a nehézipar első fecsk®. Ha ehhez hozzászámítla kosságcsök kenéssel szemben manapság ezrével költöznek ide a környező fal- .., . vakból. S ha emiatt egyelő- srt* hogy a varos laKOssaga izonyos elégedetlenség csak a lakáshelyzetben indokolt. Szegeden a lakások száma jelenleg 4600-zal haladja meg az 1960. évit, az elmúlt öt-hat evben közel 3 százalékos az évi szaporodás. Az 1949— 59-es időszakban évenként még csak 110, 1960—65-ben viszont már 520 állami lakás építésére került sor. A feltételek javulásának következtében közel háromszorosára nőtt a magánépítkezések száma is. Ha azt veszA IX. kongresszus tiszteletére re továbbra is megmaradtak ; a lakásgondok, létbizonytalanság nem nyugtalanítja az Jótállnak a minőségért A dolgozó emberek egyre jobban magukénak, legbensőbb saját ügyüknek érzik a IX. pártkongresszusért indított versenymozgalmat. Lelkesedésük az együttes üzemi felajánlásokon kívül a kisebb közösségek a brigádok kezdemenyezesében is megnyilvánul. Kócsó Pál hegesztő-lakatos szerény ember: — A mi dolgunk az alvázjavítás — mondja. A GAZ-típusú teherautóknak azt a részét hegesztjük, reszeljük, egyengetjük, amelyre az egész autó épül. Fontos munka ez, mert ettől is függ. hogy a tehergépkocsi birja-e a több tonnányi terhet, áll.ia-e a hosszú utak próbáját. A „Gábor Áron" alvázjavitó-brigád versenyVaklárma a rézgálic Olvasóink közül sokan for- mölcsös gazdák egvike-má- ronoszpóra és más gombadultak hozzánk mostanában sika köztudomásúan mázsa- betegségek ellen a rezgálicoi levelben és szóban is, s azt kérdezték: most. a permetesesek idején miért nem kaphatnak az üzletekben rezgálicot? S a jövőt tekintve milyen kilátások vannak a növényvédőszer ellátásban? Kérdéseikkel Hidas Ferenchez, a Csongrád megyei AGROKER igazgatójához fordultunk. A vállalat igazgatója elmondotta. hogy eddig még egyetlen korábbi évben sem bocsájtottak annyi rézgálieot a kiskereskedelmi forgalomba. mint az idén. Jellemző. hogy 1965 első negyedében mindössze 26.5 vagon szam halmozta fel a rézga- helyettesítő Zineb es az licot. Némelyeknek negy-öt Ortocid is. Ezekből a szerekből pedig most is kifogásta- ] Ian az ellátás. evre is elegendő készletük van. Ennek az értelemnélküli felhalmozásnak az a legfőbb oka, hogy tavaly Probléma csupán ez, hogy e szerek használati módját a második ötéves terv idején több mint 16 ezer fővel gyarapodott, akkor kevésnek i embereket. Aki akar -dol- lún'k a új.laka5; Ezert I gozhat, s aki jobban dolgo- a harmadik ötéves tervben zik, igényesebben élhet. Hadd a ™ganepítkezesek a^mara említsük meg ennek bizo- ,s biztosítanak építőipari ikai nyitásául, hogv a lakosság- pacitast Sok csatádnak : nak 295,8 százalékkal több van a pénze, pénze van a takarékban, 5 csak a[ra var, hogy jelentí mint a tervidőszak kezdetén. kezhes^k valamelyik tarsasMindennapi beszédtéma haz-epiUezeshez. I szokott lenni a megnöveke- Nem a szegénység, hanem dett kereset: lehetőség. Ha építőanyag- és építőipari k® ember találkozik vala- munkáshiány tehát az oka hol, rendszerint szóba hoz- annak, hogy a lakásigényezák a megélhetéssel kapcso- ket nem tudjuk gyorsan kilaios problémákat és ez ter- elégíteni. Jelentős eredn-.észetes is. Általanos em- rnénynek számít azonban, beri vonás, hogy mindenki hogy a felépült lakásoknak több® szeretne magának és 30 százalékát bekapcsolták a családjának, mint ami van, gázhálózatba. 86 százalékát de ennek feltételéről, a kö- pedig a vízhálózatba. Szegezü.sség számára végzett jobb rien a második ötéves tervmunkáról egyesek, sajnos, ben gyakorlatilag megszűnt néha még megfeledkeznek, a gáz- és vízhiány, korszeAz átlagkeresetek mégis rúbb lett a közvilágítás, jaemelkedtek. Az építőipari vultak az út- és járdaviszomunkások például az öt év- nyok. A lakosság növekvő vei ezelőtti 1557 helyett most öntudatára vall. hogy a taátlagosan 1721 forintot, az nóesokkal együttműködve a élelmiszeripariak 1357 helyett 1544 forintot, a tanácsi iparban dolgozók 1285 helyett 1473 forintot, kapnak a borítékban havonta. Hasonló a keresetnövekedés más iparágban is. A termelőszövetkezeti tagok évi jövedelme az 1960. évi 7120 forintról 15 ezer 815 forintra növekedett, s ennek kedvező hatása érződik az általánosan megnövekedett munkakedvben. és a közös munkában való aktívabb részvé- ln3t megragadtak, hogy telben. tervek teljesítéséhez 7 és fél millió forint értékű társadalmi munkával és több mint 9 millió forintos saját anyag felhasználásával járult hozzá, A

z érdem tehát mindenekelőtt azoké, akik a párt és a kormány elgondolásait magukévá téve fáradhatatlanul dolgoztak a tervek megvalósításáért. A város vezetői minden alkalaz rézgálicot tudtak eladni, az lenleg is üzleti tárgyalások, jóén viszont az esztendő ha- Üiabb terven felüli szállitsonló időszakában kereken ötven vagon rézgálic fogyott el. Szokatlanul nagy volt a forgalom ebből a növényvédő szerből már az őszi honepokban és decemberbe* ». A ssőtőe- és gy»nagyon érzékeny károkat — bár sokkal egyszerűbbek, mint a rézgálicé — sokan még nem ismerik, ok nélkül idegenkednek alkalmazásuktól. Pedig nem titok. hogy amint elterjednek az új szerek a közhasználatban, a rázgálicot fokozatosan kivonják a forgalomból. A nagyobb szőlőtermesztő gazdaságokban máris kelendőbb a Zineb és az Ortocid, mert ezekkel a szerekkel lényegesen könnyebb és gyorsabb a munka, tekintve. hogy nem kell hozzájuk mésztejet adagolni. Nem okoznak — mint a rézgálicból készült perm®lé — gyaokozott a peronoszpora es a fusikládium. S számolnak azzal, hogv hasonló peronoszpóra fertőzéses időjárás esetleg a közeli években is megismétlődik. Bár az 1966. évi eladásra tervezett rézgálic 76 százaléka már kint van a termelőknél. a keresletre való tekintettel több ország kereskedelmi szerveivel folynak «jemányok behozataláról van szó. Félelemre azonban még akkor sem lenne ok, ha a terven felüli rézgálicszállítmányok nem érkeznének be kori dugulást a szelepekben az orszagfoa. Hiszen kifogás- és a gépek® sem rongálta+sm véd®**® w.wÉIt a pe- jak etyan erősen. vállalásairól nem sokáig gondolkozott. Ónként adódott: azt vállaljuk, ami a legértékesebb a legtöbbet jelent üzemünknek — a minőségi munkát. Hogy. ez az eddigieknél is jobban sikerüljön — f® ajánlottuk — valamennyi általunk kijavított alvázt mi magunk is külön ellenőrizzük, megvizsgáljuk. Egyszóval: „meózzuk". Kócsó Pál a Gábor Áron brigád nevében nem hiába vállalt felelősséget: munkájuk hosszú idő óta kifogástafestf o ptimistává tették Szeged lakosságát az impozáns eredmények, országos beruházásokból — a reális határok között —• minél többet kiharcoljanak Szeged számára, a lakosság , . . ... . , , pedig jó munkával bizonyímeghatvanyoztek a part es 1otta bc , érték® te ezea kormány iránti bizalmat. ket a7 er^7Íteseket A Meg azok is szívesen gyo- ,communist.-lk és a párton_ nyork.xlnok a három uj dt- kívüliek összefogása megu kkolleg i u mban. ajgedo, a hozla gyümölcsét Ennek kl sugvantelep, a Rozsa Fe- szdnhető „ ma Jn-r nen> renc sugarút, « a Béke ut- ko„ hózról h;. cai iNkotáKban, a Tisza-parti zonywltni a SZocializmus erL gimnáziumban, a frissen vakolt óvodákban és bölcsőjét és jövői®, hiszen a té,., , . .. . ... , nyek kézzel foghatóak é« dekben, akik korabban csak , , r7 ö. . önmagukért beszelnek. Ha messziről szemlélték fanyalogva és szkeptikusan a közös erőfeszítéseket. Nem vé_r letlen, hogy ma már legtöbb szegedi szívesen vállal- ötéves*"* tervért is k<wik az ide látogató turis- 1!)70.ben ^ eddigi ták kalauzolására, és a jelenből kiindulva büszkén, meggyőződéssel beszélnek a -város rohamos fejlődéséről. az id® tervet is maradéktalanul teljesítjük, s az utóbbi években tapasztalt odaadással dolgozunk a harmadik akkor d menyeknek több mint kóttze« réséről adhatunk számot. r. NAGY ISTVÁN tec&l jónh» ti oel-ma gyar0msza4 $