Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

Közéletünk hírei SZIRMAI ISTVÁN FOGADTA A SZOVJET PÁRTKÜLDÖTTSÉGET Szerdán délelőtt Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fpgadta a moszkvai pártbizottság hazánkban tartózkodó küldöttséget. FOCK JENŐ LÁTOGATÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán a reggeli órákban Jászberénybe érkezett és a társaságában levő megvei. járási. városi vezetőkkel megtekintette a hűtőgépgyárat Fock Jenő a déli órákban Jászberényből Szolnokra utazott, ahol megtekintette az épülő Ságvári körutat a Vosztok úti új lakótelepet felkereste a Tiszaparti város üdülőhelyét A délutáni órákban a szolnoki vasútállomás vendége volt Fock elvtárs és a társaságában levő megyei, városi vezetők. A kora esti órákban a megyei pártbizottság székházában Fock Jenő a megvei párt-végrehajtóbizottság 'tagjaival, a megvei pártbizottság osztályvezetőivel folytatott eszmecserét (MTI) Elkészült az úí óvodai rendtartás A megyei, a megyei jogú városi, valamint a fővárosi óvodai felügyelök és továbbképzési felelősök részvételével szerdán értekezletet tartottak a Művelődésügyi Minisztériumban. A tanácskozáson Föld®i Klára, a minisztérium óvodai osztályának vezetője elmondta, hogy elkészült az új óvodai rendtartás és szeptember közepén érvénybe is lép. Az új rendtartás az eddiginél lényegesen nagyobb hatáskört biztosit a vezető óvónőknek. Magyarázat és magyarázkodás A kommunista közösségekben — a pártcsoportoktól a pártbizottságokig — sok szó esik mostanában a politikai munka módszerességének elmélyüléséről, a lépéstartásról, a változó körülményekkel, a pártmunka korszerű, új útjairól. Kongreszusra készülünk, a gazdasági mechanizmus reformja pedig már ma is feladatok sokaságát szüli, érthető tehát a kommunista kollektívákban tapasztalható élénkülés. Kívánatos és indokolt, hogy • a tapasztalatok összegezése egyben a túlhar1 adott, korszerűtlen módszerek kirostálását is hozza magával. Nem nézőpont kérdése Több helyen találkozni olyan felfogással — elsősorban a gazdasági vezetők körében —, hogy az. a hely® politikád munka, ha a feladatokat mindenkor alárendelik a helyi körülményeknek. Mi más lehetne a politikai munka célja — hangzik tovább ez az első hallásra tetszetősnek tűnő okoskodás —, mint az adott területen jelentkező akadályok leküzdésének elősegítése. a nehézségek megmagyarázása? Rész és egész felcserélése, okok és okozatok összetév®ztése, a politikai munka lényegének meg nem értése — ez sűrűsödik e nézetekben. A szervezetlenség, a rossz anyagellátás miatt baj van a termelési eredményekkel? Segítsen a pártszei vezet, „mozgósítsa" az embereket, győzze meg őket, hogy vállalják a hó végi, vagy negyedév végi hajrát. Néhány dolgot elrontottak a beruházási program meghatározásánál? Álljanak az emberek elé a politikai munkások; majd ők „megmagyarázzák a bizonyítványt". Jó néhány példát idézhetnénk még arra, hogy sokan valamiféle „mentőosztagnak" tekintik a kommunistákat. a pártszervezeteket, akiknek elsődleg® dolga, hogy ellensúlyozzák mindazt, amit mások mulasztásai okoztak. Igen szemléletes — s végső kifejletében rendkívül pozitív — példát szolgáltatott erre az egyik textilüzem. A technofl megfordított sorrend A bevezetőben említett. lógiad előírások sorozatos Az Igazsághoz tartozik, megsértése, a fonodái felü- hogy jó időn át üzemeinkletességek következtében ben, vállalatainknál, mezőnagy mennyiségű kelmét gazdasági termelő egységekényszerüllek ún. osztály® inknél az agitációs munka áruvá leminősíteni: mindez leszűkült a tervfeladatok tela dolgozók körében felhábo- j®ítésére, a kommunista akrodást keltett, s rendkívül tívák egy része pedig küéles kritikát váltott ki. A lönböző „ügyek" — anyaggyárvezetés azonnal „politi- bizt®ítástól a munkaruha kai kérdést" vélt az ügy- kiadásáig — intézője lett. ben felfedezni, s kérte, áll- Az elmúlt ®ztendök gyakorjon sorompóba a pártszerve- lata mindinkább szakít ®zet. zel, ám végleges felszámoÁ kommunisták meg Is lása nem megy egyik naptel lék ezt, csakhogy a gaz- ról a másikra. .. > dasági vezetés óhajaitól eltérően. Nem azt magyarázgatták — mentegették, ami bekövetkezett, hanem arról beszéltek, mindez miért tör- ezsmecserék egyikén, kötetténhetett meg! Személy sze- jeTli őszinte elvtársi beszélrint megjelölték a felelősö- getés keretében hangzott el: ket s egységenként a mu- >a gazdasági mechanizmus lasztást elkövető műhelye- reformja érvényesülni hagyket. Nem nézőpont kér- ja a döntő, de eddig mádése tehát. mi . határozza. sodlag®ként kezelt törvénymeg a politikai munka fel- szerűségeket; a politikai adatát: a meghatározó té- munkában is még erőteljenvező csakis egyetlen dolog, sebbé lesz az évek óta tartó folyamat, s a termelés legdöntőbb tényezője kerül a középpontba, az emberig Valóban, megfordul a sorrend: a politikai munka léEgyik cikkében Lenin azt nyege a napi, operatív terhangsúlyozza, hogy a kom- mel esi feladatok „aJátámumslak alapvető köteles- masztása" helyett mindinsége a valóság, az igazság kább a fő folyamatok átfoteljes megismerése, fűgget- gása, elemzése lesz. Mind® lenül attól, hogy e telj® nem a gazdasági vezetés heigazság az adott helyzetben, lyett, hanem abból a saját® a kommunistákra nézve helyzetből kiindulva, amit a kedvező-e. vagy kedvezőt- pártszervezetek, a tömeglen. E lenini tétel furcsa ér- .szervezetek — tömegkapcsotelmezesét tapasztalhatjuk lataik alapján, a szocialista sokszor mindennapi éle- demokratizmus letéteményetünkben: .vannak, akik úgy seiként, s az össztársadalmi vélekednek, hogy a teljes érdeket kifejező pártpolitika valóság kellemetlen vetüle- helyi érvényesülésének bizteivel való szembenézés t®itóiként — betöltenek, csakis a kommunisták dolga Mind® egyben annak lehelehet. Azaz: ha simán, jól tősége is, hogy — ahol még mennek a dolgok, akkor eb- létezik, ott — a „kellem®ben nem döntő a politikai kellemetlen" feladatok alapmunka részesedése. Ha ján történő „munkamegoszazonban bajok vannak, ha pásnak" véget vessenek: a kellemetlen feladatokat kell magyarázkodást valódi pomegoldani, akkor ez „csak- litikai munka, a tényeket is" a politikai munkára há- megvilágító, a kérdésekre rulhat. s az egyéb tényezők őszinte választ adó, a teljes szerepe jelentéktelen. Ha- valóságot átfogó magyarámis, de sajn®, létező „mun- zat váltsa fel. kamegosztás" ®! M. t. az objektív valóság lehet! H valóság teljes megismerése A gép is érez K Cikkűnk visszhangja Ne várjanak íróasztalra! Június »-I számunkban fiatal" rímmel rlkket kft/.ill hogy az árrttHÓKl/.rtt vagy m talok dhclyczkrttése Rundot FMICRGfi szcKoril gumlgy&r rgyságvr/.otá, Varga Pál párt titkár. Válaszukat az alábbi Érdeklődéssel olvastuk lapjukban a napokban megjelent „Merre tart négyezer szegcdi fiatal" című cikküket Érdeklődéssel és ugyanakkor valami furcsa értetlenséggel: hogyan lehet az, hogv tanult fiataloknak ekkora problémát okoz az elhelyezkedés. amikor a szeg® di üzemek zöme — köztük gyáregységünk is —• szinte megoldhatatlannak látszó munkaerő-problémákkal küzd. Telj® mértékben egyetértünk cikkük megállapításával: a szemléletben van a baj. Mert munkaalkalom bőven van, csak — valóban — nem az íróasztal mellett. S ráadásul ® a munkaalkalom igénvli is azt az iskolai végzettséget. amellyel ezek a fiatalok rendelkeznek. Gyáregységünk, az OG V Emei-gé Gyáregysége, a hazai gumiiitar egvik legkorszerűbb létesítménye. Többmilliós értékű automatikus, •zárt keverőberendezésoi. folyamat® vulkanizálógépei. a liatalnias prések, kalanderek kezelése — már osak értéküknél fogva — sem bízhatók másra, csak tanult szakmunkásra. Műszerezettségük magas íoka. s a rajtuk gyártott anyagok gyártási technológiájának bonyolultsága és precizitásigénye pedig szükségessé teszi — illetve, sajnos, csak tenné —. hogy ezeken a gépeken szakmun,Merre tért négyezer »7egedi Ilink. amelyben szdvá tették, ás kfizépiskoliikhnn végzett fiaokoz. rikkúnkr* válaszolt az veieldsége: Horváth Lajos cyárttlkár ás Konány István KISZnkban közöljük. kásként technikusok dolgozzanak. Gyáregységünkben tehát — úgy mondhatnánk — tárt karokkal várjuk az elhelyezkedni nem tudó gépész- és vegyésztechnikusokat az említett gépek kezelését végző szakmunkás munkakörbe. Ugyanígy tárt karokkal várjuk az érettségizetteket is — akiknek egvébként lehetőséget tudunk bizt®ítani arra hogv megfelelő munkában töltött idő után 2 év alatt technikusi oklevelet szerezzenek. Elhely®kedTri tehát nem nehéz munka van. Igaz, hogy ® a munka nem könynyű. sőt. néha még piszk® is. de hát végtére is szappan meg viz van elég, s gondoljuk. fiatal iáink ban is él még a tanultak használatának, a jól végzett és hasznos munka öröme. Arról nem is beszélve — s a nehézségekkel szemben ® sem megvetendő szempont —. hogy egy hengerszéken dolgozó jó keverő 2 ezer forintot, egy kalandere.s. vagy jó vulkanizáló 1700 forintot kereshet havonta. Az elhelyezkedési problémáikat fontolgató, végzős fiataloknak tehát azt ajánljuk: ne várjanak az íróasz,talra. Jöjjenek üzemünkbe, ahol nagy szükség van rájuk. ahol várjuk őket, sahol hasznosíthatják fiatalságukat. erejüket, lendületüket es a tanultakat egyaránt. ÍJ típusú rádiók és tv-k Szerdán a belkereskedelem gyártani a jövő évben.' Az Szalay utcai bemutatóterme- eddig hiánycikknek számító ben a Székesfehérvári Villa- Dáliából m®t szállítanak m®sági-, Televízió és Rádió nagyobb mennyiséget az üzKészülékek Gyárának vezetői letekbe. Gyártanak sztereómegbeszélést hívtak össze, készüléket is és egyik érdehogy a kereskedelem képvi- kes újdonságuk a kisméretű selöinek bemutassák gyárt- és külön hangszóróval renmányaik választékát és elő- delkező könyv®polc-rádió. készítsék az 1967-re vonatko- A jövő év második negyezó megrendeléseket. dében az üzletekbe kerül a A gyár vezetői elmrmdot- Budap®ti Nemzetközi Vásáták: a rádiók választékát to- ron nagydíjat nyert modernvább gyarapítják. Fehérvár vonalú Mona Lisa tv-k®zunéven bocsátják ki az újabb Üjdonság tesz a meg ... nem telj®en tranzisztonzált. típust. Az Orionton taskara- dc hordozható kivitelű, kisdióból tízezret, az autó tás- méretű, 11 col® képernyőjű karádióból 15 ezret kívánnak úgynevezett másod tv. Ifjúságvédelmi tájékoztató Szegeden Tegnap, szerdán a KISZ meghatározott időszerű elviKözponti Bizottsága agit. I prop. ®ztálya szervezésében és gyakorlati tennivalókat. Ezt követően a meghívott gyermek- és ifjúságvédelmi megyék küldöttei beszámoltájékoztatót tartottak Szege den, tak az ifjúságvédelmi akcióban végzett munkájukról, taA KISZ vár®i bizottsága pasztalataikról, s ismertették ezzel kapcsolat®an további elképzeléseiket. székházában Baranya, Bács| Kiskun és Csongrád megye KISZ-bizottsága, a BM bűnügyi osztálya, valamint a megyei rendőrkapitányság közrend- és ifjúságvédelmi vezetői s a megyei pártbizottságok képviselői előtt Oravecz Mihály elvtárs, a KISZ Központi Bizottság agit. prop. ®ztályának helyettes vezetője ismertette az ifjúságvédelmi akció eddigi munkáját, eredményeit. | örömmel említette, hogy a megyei KISZ-bizottságok már eddig is élénken reagáltak a KISZ KB ifjúságvédelmi akciójára vonatkozó felhívásra, s ennek nyomán észrevehetően nőtt az ifjúság politikai bátorsága, s hely® állásfoglalása a párt és a kormány politikája mellett. Az előadó hangsúlyozta, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi csoportok vezetői a jövőben is tervszerűen koordinálják a KISZ KB által ét kifakadást is hallottam nemrégiben. Mind a kettő a gépeket illette. Szövőgyári munká&nő ismerősöm a következőképpen vélekedett az alig egy esztendeje üzembe helyezett és modernnek tartott angol gépekről: „Jól be fürödtünk ezekkel a hír® angol gépekkel." Valójában arra célzott, hogy sokat kell a gépek hibája miatt állni, s ha mennek a gépek, akkor sem valami dicséretesen. „Jobban is szu perá Ihatnának..." — mondta rezignáltán. A másik megjegyzés, mintha csak cáfolni akarta volna a szövőnő kijelentését. Lakat® berkekben igencsak elismert barátom emígy vélekedett: „Hol van manapság a gépek szeretete? Nézz egyszer körül a gyárban, miként hagyják ott a gépeket műszak után! Fáj az embernek a szíve." A példák sokaságát emlegette, hogy nem törölgetik a masinát, elfelejtenek olajozni, szana-széjjel hajigálják az alkatrészeket, kitéve a prédának, törésnek. Hát igen, nagyonis kétoldalú ® a dolog. A lakat®nak igaza van, hiszen ni® a világnak olyan gépe, amelyet ne kellene gondosan ápolni, kezelni. A gép segít az embernek, s úgy segít, ahogyan az ember becsüli, gondozza. A jó gazdát jól segíti, a rossz gazdát rosszul szolgálja és gyakran cserben hagyja. Azt mondjuk, hogy a gép érzéketlen, holt dolog, mitsem ér az ember irányítása nélkül. Valóban így igaz, a gép csak az ember parancsára szolgál és érzelmi világ nélkül teszi azt. De álljunk meg egy pillanatra az érzelmi oldalnál, mert a gépek érzésvilága vitatható. Nem is biológiai értelemben, hanem csak úgy, a mozgás* a cselekvés értelmében. Ismertem egy öreg gázgenerátor szerelőt, aki a századforduló idején az elsó gépkocsivezetők közé tartozott, majd uradalmi gépész volt, később malomgépész, s csak azután tett generátor főszereid, öt hallottam beszélgetni a gépével, s a gép kezes bárány volt előtte. S

zombati napokon, amikor befejeztük a hetet, órákig tisztogatta a gépet. Olaj® ruhával, száráé ruhával Végigtapogatta a csavarokat, húzott rajtuk. A gyárban nem adtak fény®! tő folyadékot, de az öregnek mindig volt eRy üveg Sidolja. A sárgaréz alkatrészek úgy csillogtak, mint a legtisztább háziaszszony rézedényei, mozsarai. Ha érezte, hogy „sír a gép", megállította, rendbe hozta. Amikor néztem rá, és kérd®tem, hogy miért nem várja meg a műszak végét, csak magában dünnyögött: „Éd® fiam, a gép is érez akár az ember, vagy a jószág. A gépet szeretni kell." Tudom, mert láttam és tapasztaltam, hogy az öreg Szőri Sándor bá®i mellett sok fiatal nevelkedett fel, aki kép® volt b®zélgetni gépével. Láttam a lúdvári szivatytyú tel epet. Nem győztem csodálni a precíz tisztaságot, a Kaptákban álló gépeket. Pedig a gépész elnézést kért, hogy nem volt ideje mindent rendbetenni és nem számiTájértekezlet az új társadalombiztosítási rendelkezésekről Szerdán délelőtt Szegeden a Csongrád megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság központjában Kecskemét, Baja, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szentes és Szeged társadalombiztosítási szakembereinek részvételével tájértekezletet tartottak, melyen a július 1-én életbelépő új társadalombiztosítási rendelkezésekkel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az ülésen résztvett Oláh Mihály, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának elnöke, dr. Bartos István, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának vezetője, és dr. Czeglédy László, a főigazgatóság törvényelőkészítő főosztályának főelőadója. A családipótlék és a betegségi biztosítás szabályozásával, illetve kiterjesztésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló előadást élénk vita követte, majd a felszólalásokra adott válaszok megnyugtatóan tisztázták a felmerült kérdéseket. tott a látogatásra sem. Egy intésére úgy működött minden, mint a legdrágább D® xa óra finom szerkezete. A gépész a fülével figyelte a zajokat, hallgatta a gépek lelkivilágát, s nem csavart állított, hanem a kezében levő törlőruhával megsimogatta a gépét. A szerkezet tovább duruzsolt, mint a hűség® jószág. Fel jegy®tem a gép születési évét is: kereken hatvan esztendős volt. Egyszer sem hagyta cserben gond®, szerető gazdáját. Valamikor nagyon szigorúan vették a gépekkel való bánásmódot. Volt rá példa, hogy a rend ellen vétó munkásnak kezébe nyomták a munkakönyvét Egy esetet magam is láttam fiatal koromban. A műhelyben dolgozó lakat® hosszú durvareszelőjét nem a helyére tette műszak után, hanem otthagyta a satupadon. A műhelyfőnök kiabált v®zettül: „Itt rendetlenségnek' nem tehet helye. Mit képzelnek maguk! A res zel őt a satupadon hagyni! Aki így dolgozik, fogja a könyvéit és menjen." A lakatos másnap már nem is jött. egy új embert láttunk a helyéin. Volt ebben az elintézési módban túlkapás, a tuJajdon®i Rögtől a munkásember lenézéséig. De van ebben valami elgondolkodtató is. Miért kellett és miért tudott a tőkés tulajdon® és annak a megbízottja annyira ügyelni a gépi berendezésekre? Persze a gépek akkor sem voltak olcsó portékák, s most sem Ingyen adják azokat. Világ® dolog, hogy a pénze miatt, a haszna miatt. Mennél tovább dolgozott, az a gép. annál nagyobb hasznot hajtott Az amortizációs leírás után, úgymond Ingyen ben volt, hacsak teljesen tönkre nem ment. De ha „erkölcsileg" nem kopott ei, s taírta a technikai alapállást, tiszta pénzt jelentett a gazdájának. Érdem® a kérdést tovább vinni. Rendben van az is, hogy annakidején a munkás nem sokat törődött a gvártulajdon® gépeinek élettartamával. Hiszen akármennyire is meghosszabbította annak életét, neki nem sok haszna jutott az egészből, sót semmise jutott. De m®t nem néhány tőkésé a géppark, hanem mindenkié, s a haszna is mindenkié Elsősorban azé a kollektíváé, amely k®eli, amely dolgozik a gondjaira bízott gépekkel. V

étek volna nekünk lemondani arról a tiszta haszonról, amelyről a tőkés sem mondott te, amelyhez annyira ragaszkodott. Csakhogy ennek feltételei vannak, s egyik legfontosabb feltétele a gépiek szeretete, gondozása, ápolása. Valahogy olyanféteképv pien, mint az öreg generátorszerelő, meg a szivattyútelepi gépiész, vagy az a TMK lakat®, akinek „fáj a szíve", ha elhanyagolt gépiét lát a műhelyben. Tudom, hogy a gyors iparfejlesztés sok embert verbuvált a ©'árakba, a gépiek mellé. Sokuk nem xs tudja, hogy a gépiek is éreznek, hogy a gépiekkel is lehet beszélgetni és a gépiek csak annyira hálásak, amenyire a gazda is szereti őket. Érdem® lenne többször is beszélgetni azokkal, akiknek „nem szupierál megfelelően" a gépük, s megtanítani őket a gépiek szeretetére. GAZDAGH ISTVÁN rubeles export A Budavox és a szovjet Maspriborinlorg külkereskedelmi vállalat megbízottai szerződést írtak alá Budapesten mintegy 13 millió rubel értékű magvar nehézhíradástechnikai berendezés exportjáról. A most aláírt szerződés mikrohullámú berendezések, crossbar-rendszerű faluközpontok, három és tizenkét csatornás átviteltechnikai berendezések szállításáról intézkedik. ) Csütörtök, 1966, június 30. Q^jf^AGYARORSZÁG 3