Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-29 / 152. szám

fl Duna-bizottság ülésszaka Június 15-től 28-ig Buda­pesten tartotta 24. ülésszakát a Duna-bizottság. A Duna-bizottság elnökévé V. Bogdanovot, a Bolgár Népköztársaság képviselőjét; alelnökévé: M. Rosianut, a Román Szocialista Köztársa­ság képviselőjét; titkárává Lajti Tibort, a Magyar Nép­köztársaság képviselőjét vá­lasztották. A Duna-bizottság 24. ülés­szakán hozott határozatokat nagy jelentőségűek a dunai hajózás további javítása és fejlesztése szempontjából. A gazdasági szervek támagassák! jobban a művelődési otthonokat Ülést tartott a szegedi járási tanács A szeged! járási tanács szervek bevonásával, a nép­tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanácsháza épüle­tében. Napirenden a többi között a járás népművelési helyzete szerepelt A referá­tumot Ács Zoltán, a járási tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője tartotta. A népművelési munka szervezetében jelentős ered­ményt hozott a Megyei Nép­művelési Tanács megalaku­lása az elmúlt év végén. De­cemberben a szegedi járás­ban is létrejött, az érdekelt művelési tanács. Az 1966­67-es népművelési évad ezért előreláthatóan már az új szervezeti forma szerint kez­dődik. Visszatekintve az elmúlt évadra, megállapítható, hogy a népművelési munka leg­jelentősebb területe a járás­ban továbbra is a felnőttok­tatás. Kormányzatunk a leg­messzebbmenő segítséget nyújtotta és nyújtja a jövő­ben is dolgozóink magasabb iskolai végzettségének meg­Több száz új tanteremmel az iskolahálózat Jó ütemben haladnak az építkezések Az idén a tervek szerint amelyben 12 osztályterem 1900 óvodai hellyel, 400 ál- lesz, a kollégiumban pedig talános iskolai, 218 középis­kolán tanteremmel, továbbá 480 közép- és 210 általános iskolai diákotthoni hellyei bővülnek a közoktatási in­tézmények. Az illetékesek tájékoztatása szerint az építkezések országszer­te jó ütemben haladnak. A beruházások zöme eiőre­iáttiatóiag az áj tanév kez­detére elkészül, csupán né­hány nagyobb létesítmény befejezése húzódik a tanév­nyitás utáni hónapokra. Az éj óvodák többsége — mind Budapestien, mind vi­déken —az új lakótelepe­ken épül. Igy egy bek között Pécsett 50, Hódemtzővásárhe­lyen 50, Kecskeméten, Ka­zincbarcikán, Szombathe­lyen, Veszprémben és Vár­palotán 100—100. Nagyobb általános iskolát adnak át rendeltetésének szeptemberig Szentlőrincen, Kecskeméten, Százhalombat­tán, Gyöngyösöm, Tatabá­nyán. Salgótarjánban, Szom­bathelyen. Ajkán, Pécsett, Devecserben. Balatonalmá­diban és Zalaegerszegen. Ezek a tanintézetek álta­lában 8—16 tantermesek lesznek, műhely- és előadó és torna­termekkel, valamint peda­gógus lakásokkal. Számottevően bővül a kö­zépiskolai hálózat is. Komá­romban diákotthonnal együtt épül az új középiskola, 80 fiatal elhelyezéséről gon­doskodnak. Gyulán, Békés­csabán, Szarvason, Kazinc­barcikán, Bicskén, Hevesen, Salgótarjánban, Vácott, Vas­váron, Debrecenben és Mis­kolcon nyolc, illetve ennél több tantermes új középis­kolák épülnek. Miskolcon befejezik egy 400 személyes középiskolai kollégium építkezését is az oktatási év kezdetéig. Még az idén átadják rendelteté­sének a Nyíregyházán épülő általános iskolai diákotthont, ahol 219 tanyai felsőtagozatos tanulót helyeznek el és ezzel biztosítják számuk­ra a szakrendszerű oktatást. (MTI) Harkányi anzix Nem messze Pécstől, a Ten- ez a szám. Egy-egy vasárna­kes hegyvonulatának lábá- pon ötezer ember is megfor­nál, kedves ligetes környezet- dul a korszerű, s részenként ben fekszik az ország újon- luxus kivitelű fürdőben. S nan felkapott és divatos für- természetesen nemcsak azok, dőhelye: Harkány. A szegedi akik gyógyulást keresnek, ha­vendég elámul itt, hiszen va- nem napi fürdőzők, akik sze­lósággal máról holnapra nőtt rétik a vizet S nem ls csak ki a földből az új fürdőkomp- szezonban, mert itt a tél sem lexum, s egy csapásra a leg- akadály, de az éjszaka sem. látogatottabb fürdőhelyek Nappali fényt árasztanak a közé verekedte magát Kitű- reflektorok, a medencék éj­nő a víz: 70—80 fokos, rádió- szaka is a vendégek rendel­aktív hatású, kénes gyógyvíz kezésére állnak, bugyog fel a földből a kuta- a szegedi látogatónak kon, naponta két millió li- azonban nemcsak a csodái­tér. Azt mondják róla Laiku- kozás élménye jut itt Har­sak és szakemberek, ho© a kányban. Gond is fészkel a reumás, csúzos. ízületi bán- felismerés öröme mellé: Sze­talmakban szenvedő emberek , , . , . . valóságos új mekkája. S bár g°d alatt annyi a forroviz 40 esztendeje ismert vizének olyan sokféle összetételű, jótékony hatása, csak most ho© ha nem is versenyre, kapott igazi népszerűségre: de életre kelhetne nagyobb tavaly több mint 700 ezer iá- ... ... „ ... . .„__ togatója volt furdokultusz itt te. Igaz, Har­Három nagy melegvizes és kánynak 120 millió forint jut e© hidegvizes medencéje további fejlesztésre a mosta­után ítélve különösen magas Egy lány és a közösség (Tudósítónktól.) A csinos, nyúlánk, szőke lány nemrég töltötte be 18. életévét. Neve Sárhidi Edit, a Szegedi Konzervgyár cso­magoló üzemrészében, a Má­jus 1. szocialista brigád tag­jaként dolgozik. Bár szülei élnek, 6 mégis hosszú éve­kig árvának érezhette ma­gát. Még csak három hóna­pos volt, amikor apja el­hagyta a családot, s később anyjától sem kapta meg a szülői szeretetet. Végül falu­jában, a tiszakécskei községi bieknek. A közelmúltban a csomagoló üzemrész női dol­gozói társadalmi munkában kimeszelték az egyik raktár falát meg az oszlopokat. A fehér kőoszlopok adták a festés ötletét Sárhidi Edit­nek, s ebben is ü©es kezű­nek bizonyult. A konzerv­gyáriak hamarosan megcso­dálhatták a festményeket: szilva, őszibarack meg© és más került dísznek a fehér alapra. E©ébként a brigád­naplóban is új szint jelen­tenek tehetséges rajzai, ka­tanácsnak kellett a kislány rikatúrái és festményei. neveltetéséről gondoskodni. E© ideig rokonok viselték pondját. Tavaly szeptember­ben ú© érezte, jobb, ha el­jön otthonról. Szegedre uta­zott, s a konzerv©árba,n he­lyezkedett el. S amit Edit a családtól nem tudott meg­kapni, azt megadta neki a közösség, a ©ár; megbecsü­lést, anyáskodó szeretetet, állandó segítséget kapott munkatársaitól. Bakos Mihályné munka­csapata, a Május 1. szocia­lista brigád kedvesen fogad­ta a kissé tartózkodó termé­szetű új brigádtagot Edit hamarosan megszokta, meg­szerette új környezetét, mun­káját s azokat a kedves asszonyokat lányokat, akik segítettek neki elfelejteni élete rossz napjait. A köznapi feladatok el­végzése mellett a társadalmi raunteában is segít a tőb­Kissé elérzékenyülve be­szél életéről a hányt-vetett sorsú lány. Apját még csak fényképről látta. Anyja har­madszor is férjhez ment, Abba kellett ha©nia a gim­náziumot, ho© önálló kere­setről gondoskodjék. Jó, hogy a gyámü©i hatóság itt Szegeden mindenben se­gítette, nagyon jó, ho© nem idegenekkel, hanetm egy va­lóságos családdal találkozott az első önálló lépéseknél. Meghatódva beszél a brigád­ról, azokról az asszonyokról, akik barátian fogadták ma­guk közé. Most már na©korű, ta­nulni szeretne és sok terve van, S ami még kicsendül a szavaiból; tervei közé tarto­zik az is, ho© a kapott sze­retetet szeretettel, hálával viszonozza. Totka Károly ni ötéves tervben, s Szeged még nem rendelkezik hason­ló célokra ilyen összegekkel, de itt is van már olyan für­dőbázis, amellyel megalapoz­tuk a fürdőváros gondolatát és megvetettük a további fej­lesztés fundamentumát Megérné Szegednek, ha el­küldené szakembereit kicsit körülnézni. Hiszen na©on sok tapasztalatot kínál Har­kány tervezőknek, városi ve­zetőknek, idegenforgalmi szervezőknek. Volna mit ta­nulni, ho© Szegedet is a fürdővárosok listáján je©ez­h essék. szerzéséhez. Az elmúlt év­ben már több községben je­lezték, hogy nem tudnak újabb hallgatókat szervezni a községek belterületén, mert akik szükségét érezték az általános iskola elvégzé­sének, már elvégezték a fel­szabadulás óta eltelt idő alatt. Így tehát a jövőben a szervező tevékenységet első­sorban tanyai területekre kell összpontosítani, és azok­ra a fiatalokra, akik az ál­talános iskolából kikerülve 14 éves korukig még nem végezték el a nyolc osztályt. A beszámoló további része elemezte az ismeretterjesz­tésben elért eredményeket, a művészeti együttesek és szakkörök munkáját, a járá­si könyvtárak fejlesztését, majd a járási művelődési otthonok problémáival fog­lalkozott Mind a beszámoló, mind a határozati javaslat, de az ezt követő vita is előtérbe helyezte a művelődési ott­honok anyagi helyzetének megoldását. Ahhoz, hogy művelődési otthonainkban a korszerű népművelésnek megfelelő tevékenység ala­kuljon ki, ki kell építeni a szakkörök, művészeti cso­portok és klubok széles há­lózatát. Ehhez azonban a feltételeket is biztosítani kell. A megnövekedett igé­nyek kielégítése szükségessé teszi több szakkörvezető, művészeti csoportvezető fog­lalkoztatását, s ezzel párhu­zamosan természetesen az őket megillető tiszteletdíjak biztosítását. Ugyanakkor közismert, ho© művelődési otthonaink kevés szakköri helyiséggel rendelkeznek, bővítésire. átalakításokra lenne szükség. . A bevételi lehetőségek na­©on korlátozottak, ugyan­akkor viszont sok a kiadáso­kat növelő rendezvények, próbák, szakköri foglalkozá­sok száma. Jelentős kiadást jelent a fűtés, világítás és a takarítás is. Súlyosbító kö­rülmény, ho© a művelődési otthonok állami támogatását sok esetben felére csökken­tették a pénzügyi szervek, ugyanakkor az előirányzott bevételeket a felével emel­ték. Ezt természetesen — né­hány művelődési otthon ki­vételével — nem lehetett teljesíteni. A tapasztalat országos szinten is azt bizonyítja, hogy az állami támogatás mellett feltétlenül szükség van a társadalom minél szélesebb körű támogatására. A községek egyes gazdasági szervei, főként a termelő­szövetkezetek, pénzü©ileg is vegyék ki részüket a műve­lődési otthonok immár kö­zös fenntartásából. Emberiesség és eivszerüség Elméletben mindenki tudja: a kommunisták elvszerű " J szigora nem mehet az emberiség rovására, de az em­berséges jóindulat sem csorbíthatja következetes elvsze­rűségükben. A gyakorlat azonban sokkal bonyolultabb. A mindennapi pártélet egyáltalán nem kristálytiszta tenger­szemhez hasonló, inkább sodró folyóhoz, melynek cserme­lyed olykor baráti érzelmek és elnézések, va© áskálódá­sok és haragvások iszapját hozzák magukkal. A víz azon­ban magától letisztul; a pártélet egészséges tisztasága azonban a kommunisták állásfoglalásától, őszinte vélemé­nyétől és megfontolt döntésétől függ. Gyakran érdeklődtem: milyen emberek a párttagjelöl­tek, munkájuk, jellemük, közösségi „töltésük" érdemesíti-e megtiszteltetésre? Vagy: mennyiben követendő példa a kommunisták mindennapi tevékenysége, élete? Nos, olykor azt tapasztaltaim, ho© baráti, esetenként pedig egymás el­len irányuló érzelmek jutnak „szóhoz" a pártalapszervezetl munkában, a kommunisták állásfoglalásában. Néha meghökkentő eseteket lehet hallani. Egyik ferí lubain felvettek egy párttagot, aki jelöltsége alatt még a fizetéséért sem dolgozott meg. Bár mindenki ismerte felü­letes munkáját, mégsem utasították el, vagy hosszabbítot­ták meg a jelöltségét. Közömbösségből, vagy csupán aaórt ho© a pártépítés községi statisztikáját javítsák? Miféle álmosság nehezedett erre az alap szervezetre^ ho© a „kitüntetett' még csak fejmosást sem kapott mu­lasztásaiért. Ho©an lesz kommunistává a pártba lépő fia­talember, akit e©öntetű hallgatással, munkájának, maga­tartásának kritikai elemzése nélkül vesznek fel a pártta­gok sorába. De lehet, ho© az említett párttitkárnak nem volt szimpatikus az illető. Ezért kikértem más kommunisták véleményét: megerősítették értesülésemet. Csupán az indí­tóok változott: „Emberségesek voltunk, minek vágjuk el e© fiatalember útját* — hangoztatták. íme, a barái jó­szívűség hamis resonációja. De hát milyen úton indult e! ez a fiatalember és htti vá akar eljutni, ha nem fárasztja magát a „gyaloglással"? Mit tesz a közösség javára, te még a fizetéséért sem dol­gozik meg. S ha mindez í© van, inivel érdemelte ki, hegy a kommunisták közé fogadják? Találkoztam az igénytelenség elemi példájával is. Az egyik tsz-alapszervezetbem jelöltek e© középkarú szö­vetkezeti gazdát. Mi vezette a párthoz? — tudakoltam. Ez az ember őszinte volt, de politikailag annyira kép­zetlen, ho© még frázisokat sem tudott mondani. „Elég nehezen élek — vallotta be —, hátha több kedvezésben részesülök í©". Őszintesége dicséretes, mégis meggondol­koztató, ho© ezt az e©ébként szorgalmas, becsületes em­bert miért nem ismertették meg előbb a kommunista eszmék ábécéjével és azután vették volna fel? Milliók­ban számolhatjuk az ország szorgalmas, munkás kezű embereit, de a párt csak azokat fogadja tagjaivá, akik emberségben, képességben, az igazság élésében, a köz szolgálatában egyaránt az adott munkaközösség legjobb­jainak tekintenek, ¥ gaztalan lennék, ha nem említeném, ho© igen sok * olyan párt tag jel ölttel beszéltem, akik rátermettsé­gükkel, munkájukkal, egész életükkel kiérdemelték a megtiszteltetést Ezek rendszerint nem a „na©hangú'* emberek, inkább a szerény munkálkodás, a becsületes élet­mód hívei. Gyakran valamilyen benső emberi gazdag­ság — a szakma, a kulturális munka, a zene, a sport va© az irodalom szeretete — „kényszeríti" arra, ho© munkájukon túlmenően közhasznú tevékenységet vállal­janak. Nem azért végzik, mert pártfeladat; ellenkezőleg, éppen azért vált pártfeladattá, mert már korábban, gyakran éveken át ügyszeretettel dolgoztak az adott te­rületen. Ü© vélem, a párttagjelöltek kiválasztásában a feltétlen hiteit érdemlő szó — a tett A párt-alapszervezetek erősödését nem az utánpótlás számszerű felduzzasztása szolgálja, hanem az, ho© mi­lyen embereket nyernek meg maguknak. Nevelésük és munkájuk mérlegelése nem nélkülözheti sem az elvsze­rűséget, sem az emberséget. Csakho© ez utóbbi nem su­galmazhat elvtelen lá©szívűséget a jelölt munkájának és magatartásának megítélésében. A kommunista felelős­ség azt követeli: a párttagjelöltek felvételében (a pártta­gok munkájának értékelésében úgyszintén) az eivszerü­ség szigora ötvöződjék az emberiesség jóindulatával ós segítőkészségével. Balogh Ödön Magyar kiállítás nyílik Leningrádban Méreteit és anyagának gazdagságát tekintve a Szovjetunióban eddig rende­zett magyar árubemutatók közül a legnagyobbnak ígér­kezik az a kiállítás, amelyet a TECHNOIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat július elsején nyit Leningrádban. A kiállítás célja, hogy átte­kintést adjon a magyar gép­ipar exportkínálatáról és hogy megismertesse az új géptípusokat. Segítenek a búvárok A szalámi©ár nehéz prob- partról indult, kötél biztosi- sodrása elsodorta a búvárt lámájának megoldásához tással, később a révkapitány- Újhegyi György a merülések ajánlotta fel segítségét a Sze- ság lehorgonyzott csónakja után kijelentette, hogy nem gedi MHS könnyűbúvár mellől kísérelte meg a szívó- adja föl a reményt. Á siker szakosztálya. A szalámi©ár cső tisztítását A zavaros víz érdekében a búvárok e© ké­a hűtővizet a Tiszából szi- és a sötétedés miatt nem si- sőbbi időpontban újból meg­vattyúzza. A szívócső vége a került a vállalkozás. A víz kísérlik a szívócső tisztítc«át. vízszinttől 5—6 méterre mé- , 1 lyen és 21 méter hosszúság­ban nyúlik a folyómederbe. A végén az úgynevezett szívó­kosár az iszaptól és e©éb hordalék anyagoktól ©akran elszennyeződik és emiatt a gépek nem tudják a megfe­lelő vízmennyiséget a hűtő­berendezésekhez szállítani. Marton József, a gyár mű­szaki osztály vezetője elmon­dotta, hogy így az egész nyá­ri szalámigyártás kerülhet veszélybe, hiszen a kellő hű­tés híján a hús megromolhat Ezért kérték a könnyűbúvá­rokat arra, hogy tisztítsák meg az eldugult szívótorko­latot Tegnap délután a ©ár szi­vattyútelepe előtt Újhegyi György, a szegedi „békaem­berek" edzője kisérelte meg a hiba elhárítását Először a Szerda, 1366, júoius 29. D£L-M_AGYAROR$ZA<S 3

Next

/
Thumbnails
Contents