Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

I Megvilágítás és színdinamika az üzemben O Hol legyen a lámpa? O Színek és az egészség O Á színek kompenzáló hatása O A sárga szín és a súlyérzék Amikor az ember dolgo­zik. a legtöbb munkát a sze­me segítségével, va© annak ellenőrzé-sével végzi. Ehhez azonban jó megvilágítás szükséges. kozódni. Ez azt mutatja, Jó a világítás, ha megfe- hogv az ember szeme na©­lelő erősségű fénvt biztosi- mértékben alkalmazkodik a tünk, ha ezt időben és tér- fényerősséghez, Ez. a rend­ben e©enlctesen osztjuk kivüli alkalmazkodó képes­szét. ha káprázásmentes és- ség viszont nem azt ielenti. ha megfelelő kontraszthatást hogv mindegy, miiver meg­biztosít ikontraszthatáson világítást kap a ©árban, s azt érjük — jelen esetben—, elfogadható munkához az ho© a munkadarab és a éjszakai fényhez hasonló háttér jól elkülönül egymás- hangulatvilágítás ia. Sajnos, tóll. Végül jó a megvilági- egyes üzemrészekben a meg­tás. ha színdinamikailag is világítás nem megfelelő, sőt megfelel. szemrontó. A megvilágítás erősségével kapcsolatban a 0,3-tőI 100 ezer lux-ig következőket érdemes fi©e­lembe venni. Mindenekelőtt A megvilágítás erősségét a világítási módot. Nem lux-ezal mérjük. Az ember mindé©, hogy a mennye­nyári napon százezer lux aetről sugárzik-e le a fény, fény mellett is jól tud ol- va© csak munkahelyi meg­vasni. de a 0.5 lux holdvilá- világítást alkalmazunk. A gos éjszakában is tud tájé- mennyezetről érkező általá­nos me©ilágítás mellett a legtöbb munkánál feltétle­nül alkalmazni kell a helyi megvilágítást is. Az általá­nos megvilágítás akkor jó, ha az a nagyon finom mun­káknál eléri az 500 hix-ot A helyi megvilágítás, arrvenv­Közismert, ho© a helerví- dést az 1950-es években ki- nyiben van néhány , száz siót a mesterséges holdak fejlesztett csillagaszati tele- lux-os általános megvilági­íedélzertén felhasználják, le- vízió hozta meg. Ez a képet tás. a káprázás és egvéb te­hetővé téve ho© a kutató elemeire bontja, minden nvezők fi©e1embevéte)ével megfigyeléseket, végezhes- képelemet e©-e©' elektron- 1000 és 4000 lux erősségű le­sen olyan helyeken is. aho- sokxzorozóval hoz kapcsolat- gyen. va maga még nem juthat el, ba. a képet tárolja mindad­dig amíg 3 leolvasó beren­dezés működésbe nem lép. A csillagászati televízió fo­tokatódja u©an.is parányi mozaikokból áll, melyek , . , . . , , , , e© na©on vékony fémre- ^darabot minden oldalrol léggel e©ütt kis kondenzá- kf" Y,laR,tf!n;- de Ml "csillagászati mes£©eíő torokat alkotnak. Ezek a kis urnákkor u©ekunk arra MI csillagaszati megfi©elo ^^^^ ^^ fény is. ho© a hatter festese Televízió a csillagászatban csupán az önműködő labora­tóriumok. A legnagyobb tükörteleszkóp Tervezik, ho© a légkörön Kontraszthatás Másik fontos szempont a már említett megfelelő kont­raszthatás elérése. A mun­állomást. létesítenek. Ott a lé^ör"zavaró hatásai telje- hatására^az^ /totítéijtópek- masszínü legven. mint a ben. ha a dolgozó kénvtelen sen elesnének, az optikai nek megfelelő feszültségekre eszközök méreteit a súlyta- töltődnek fel. munkadarab. Abhan az eset­lanság körülményei között semmi sem korlátozná, új korszak kezdődhetne a csil­lagászat. törtenetében. Az ilyen állomást azonban az Elektromos jelsorozat Ha például egy elektron­sugár e feszült.ségképet meg­határozott sorrendben „Ieta­a jól megvilágított munka­helyéről a sötétbe, vagy gyengén világított munkate­rembe felnézni, akkor sze­mének különleges elfáradása emberi tartózkodás feltéte- pogatja", akkor a képnek következik be. A vizjsgálatok. melyek ezen a területen folynak, bízó­iéit biztosító berendezések megfelelő feszültség jelsoro­egyelöre. feleslegesen terhel- zat keletkezik, mely a tele­nék, célszerűnek mutatkozik vízió elektronsugarának az ftják h ,j körülmé. az onmukodo csillagaszati erősségét vezerelhet.i es í© , ... .... , , ... -jgboratóinltn fétféhözása, a képernyőn megjelenik a nyek kozott * dolgozok melynek megfigyeléseit, te- kép. Ezoknek a — televíziós rontják a szemüket. A meg­levízió közvetítené a Földre, elv alapjár. működő — be- felelő világítás viszont ter­Napjainkban már alkal- rendezéseknek az érzékeny- melésnövekedést eredmé­mázzák azokat a különleges sége mesraie felülmúlja a melyről különböző televíziós berendezeseket, fenvkepeszeti berendezese- . . , , . ..... . , amelyeket a csillagászati két' Az a sajátságuk, ho© a iParagakban mar tajekozod­megi'i©elések céljaira fej- képet elektromos jelsorozat- tunk, í© pl. a nyomda- és leszteítek ki. Ezeknek nem- tá alakítják át, s így a hír- szövőiparban 8 százalékos csak az észlelt kép további- adástechnikai eszközökkel termelésemelkedés tapasztal­tasa a feladatuk, hanem a nehézség nélkül bárhova to- . .. ... „náeftA ' képeket tárolniuk is keH. vábbíthatók. Iiymódon al- hat° 10bb meglllagltas ese" amíg parancsot nem kapnak kalmassá teszik arra. hogy t®"­a kép továbbítására. a légkörön kívüli csillaga- A munkalélektan egvik A csillagászok arra törek- sza ti megfi©elések eszköze fontos területe a színdina­szenek. ho©' a leghalvá- le©'en. Ez a csillagászati te- mika. mely a színek embert nyabb égi célokat is megfi- levízió tette lehetővé pél- befolyásoló szerepéről, va­gvelhes rék. Ezért egyTe nő- dául a Hold túlsó oldalának lamint ezek alkalmazási le­vélték távcsöveik átmérőjét; lefényképezését is. hetőségeiröl szól. a legna©obb tükörtelesz.kóp átmérője 5 méter, aminél nagyobbat technikai okon miatt már nem célszerű építem Valóságos forradal­mat jelentett a fényképezés bevezetése: a fotoemulzió érzékenysége kiterjesztette a megfi ©elések lehetőségét. De hiába próbálkoztak ez­után mindaddig, amíg az elektronika nem jött segít­ségre. ho© hallatlanul meg­növelje a csillagászati mű­szerek érzékenységét. A si­kert az ún. fotokatódok al­kalmazása hozta meg. Ez azon alapul, ho© a fémfe­lületre eső fény elektronokat vált ki a fémből. Ha ezeket a fotokstódokat még ún. elektroiisokszorozókhoz is kapcsolják, akkor el lehet érni azt, ho© minden <?©es fényrészecske (foton) kb 1 millió elektronból álló elekt­romos impulzust létesítsen. I© már minden eddigit fe­lülmúló érzékenységű mű­szer áll rendelkezésre. A világ legnagyobb magasfeszültségű kísérleti telepe Csillagászati televízió A csillagásznak azonban ez nem elég, nem csak a ©enge fénv észlelésére, ha­nem képekre, a különböző égi Objektumok egyidejű megfigyelésére van szüksé­ge. Erre felhasználhatók az emiitett elektronikus eszkö­zök segítségével szerkesztett képerősítők, melyek a hal­vány képeket erőteljesebbé teszik. A képeket azonban ezek is végeredményében fényképészeti úton rögzítik, érzékenységüket tehát az al­kalmazott film érzékenysége koriátozza. Az igaza megol­Elektromos kisülé­sek remegtetik a le- s vegőt. de senkit sem veszélyeztetnek, mert a tudósok kordában tartják az elemi erő­ket; az embereket ha­talmas vasbeton kam­rák védelmezik. A magasfeszültségű ké­szülékekben keletke­ző elektromos kisü­lések fontos kutatási feladatokat szolgál­nak. A Moszkva kör- j» nyékén épített köz- Té pont a világ legna­gyobb méretű ma­gasfeszültségű kutató intézete. A kísértelek alkalmával keletkező nagymennyiségű elektromosságot ha- ^, talmas generátorokba vezetik. Iiymódon egyelőre ötmillió ki­lowattamper villa- \ \ mosenergiát nyernek, de ha teljesen befe­jezik a kísérleti ál­lomás kiépítését, energiaszolgáltatása mintegv hatszorosá­ra emelkedik. Képünkön: a so­ronlevő kísérlethez előkészítik az elektro­mos hálózat be- és kikapcsoló rendsze­rét. Az ember szempontjából nem közömbös, ho©- miiven szín veszi körül. Régóta is­meretes. hogy- a szín és az ember nagyon érdekes köl­csönhatásban van. mert a sz'nek hatnak az ember lel­kivilágára. Az ember a szí­nek közül — éppen ú©, mint a hangnál — nem ér­zékeli valamennyit, csak azok egy bizonyos csoport­ját. f© pl. az úgynevezett infravörös fénvt már nem erzékeliük. holott ez na©'on sok esetben, mint ol. a ko­hászatban. szemgvulladást okoz. Ugyanakkor pl. az ult­raibolya sugárzás a halá­szoknál, téti sportolóknál okozhat különböző szembe­tegségeket. Félrevezető színek Nem közömbös az ember számára, hogy milvcn a kap­csolata a látott érzékelt szí­nekkel. A színek nagyon al­kalmasak arra. hogy az em­bert bizonyos ítéletei ben fél­revezessék. megtévesszék. 1© például kompenzáló ha­tásuknál fogva lehetnek me­leg és hideg színek, továbbá távolodás, illetve közeledés érzetét keltő színek stb. A színekre bizonyos álta­lános hatások is jellemzők. A vörös szín pl. feszültségei dkoz az izomzatban, emeli a percenkénti légzésszámot, vérnyomást. A narancssárga viszont javítja az érverés percenkénti számát és fo­kozza a szív működését. Ezért na©on alkalmas a narancssárga szín különböző élelmiszerek csomagolására. A citromsárga. amellett, ho© serkenti az agyteve­kenységet. nyugtató hatást is mutat.. A zöldnek vérnyo­mást csökkentő, álmosító, de ugyanakkor biztonságérzetet keltő hatása is van. A kék csökkenti a pulzusszámot, de fájdalomérzet csillapítására is alkalmas. Ez utóbbi színt a modern kórházakban gyógyászati célra is hasz­nálják és a falakat szívesen festik kékre. Hi«leg és meleg színek A színek kísérletileg ki­mutathatóan különböző érze­teket keltenek bennünk. A kék és zöld tónusú helyisé­gek hidegebb hőmérsékletet, a narancssárga és vörös me­legebb érzetet kelt. Ezért a meleg üzemekben ún. „hi­deg" színek alkalmazása a helyes. Száraz kondicionált levegő esetén kék színű te­remben érzi magát jobban a dolgozó. Érdekes a színék nehéz­ségi kompenzáló hatása is. Kísérletet végeztek olyan szállítómunkásokkal. akik már több évtizede szállítók és í© meglehetősen na© gyakorlatot értek el a ter­hek súlyának megbecsülésé­ben. Kísérletképpen kétféle színű ládákat készítettek ki szállításra; fekete-barna szí­nűt és világossárgát. A dol­gozók utasítást nem kaptak a ládák felpokolásának sor­rendjére. Érdekes, ho© először a sárga ládákat rakták fel, ma.id később kezdtek a töb­bi ládával foglalkozni. A kérdésre, hogy miért szállí­tották előbb a sárga ládá­kat, azt válaszolták, hogy mert ezek könnyebbek vol­tak. A ládák természetesen azonos súlyúak voltak. a színezés azonban még őket is megtévesztette A színe­zéssel kapcsolatban tehát megállapították, hogv a na­gyobb. nehezebb gépeket célszerűbb világosabb színre festeni. A színek megfelelő hatá­sa a dolgozókra nemcsak kellemesebb munkakörül­ményt biztosít, hanem ezen keresztül a termelékenysé­get is emeli. A színdinami­kai elvek alkalmazása a mű­helyekben es munkahelye­ken tehát a dolgozók és az üzem érdekében egyaránt célszerű. KISS GYÖRGY pszichológus Aki nem akar hazamenni E© kisfiú a nevelőotthon­ból. Megmondta a mamájá­nak: ne is hívja., ő nem me© haza. Itt. állami gon­dozott. akar maradni, mert neki itt jó. Ezt ismétli meg most is a barna, égőszemű kisfiú, nyíltan. e©enesen. ha nem is minden zavar nélkül. Láthatom rajta. ő nagyon komolyan gondolja: nem akar ú jra „maszek ©te­rek" lenni. Mert i© disztingválnak maguk közt. Állami és ma­szek ©'erek. Az ember félig tréfának hallia. de az inté­zetben, úgv hiszem, nagyon is komoly ez a kifejezés. Lé­nyegei mondóan komoly. Az égőszemű kisfiú nem akar hazamenni. Egv másik gyerek valóságos ideggürcsöt kapott, mikor az anvukasok évi „se csomag, se levél" ­távollét — gyakoriul ilag: sok évi „senkim sincs" élet után egyszerosak felkereste. Hiá­ba volt az igazgató csitító szava, a ©-erek visszament a többiekhez az udvarra, nem akart,a látni azt. aki hosszú időn át tudni sem akart róla. Mert érzékenyek ezek az állami ©erekek. a sors tetle érzékennyé őket. Ki tudja hány éjszakát töprengett az a fiú. aki soha senkitől sem kapott egy érdeklődő sort sem. míg végre, szinte hisz­térikusan kitört belőle az anyjával való találkozáskor: — Ha akkor nem kellet­tem. akkor most se! ... Némelyik le fki ismeretlen szülő pedig szívesen yenné, ha áz állam felnevelte hete­c'ikes-nvolcaoikos fia vissza­térné hozzá. In©en cseléd­nek. kereső kamasznak, majd pénzzel segítő fiatalember­nek. Ha nern sikerül, kitör­nek. — Hát ezt csinálta az ál­lam' Elnevelik az ember gye­rekét! Micsoda demokrácia ez?! — toporzékolt magából kikelve az igazgatói irodá­ban egv kikent-kifent asz­szonvság. akinek valahol vé­letlenül eszébe jutott, ho© hamarosan iskola ha ©ó fia lesz. De a fiú elfordította • fejét. Az igazan tó megkérdezte: — Mondja, küldött egyszer is csomagot? — Nincs nekem arra pén­zem — vágta ki a Jumoen­frázisl" .1 messziről jött nő. — ötven fillérje sem volt soha? Egv levelezőlapra se tellett? Tudja, milven jól­esett volna ennék a szegény ©ereknek? Az asszony bevágta az aj­tót. elment, mint sok maa hasonlóan élő. gondolkozó asszony Megbán i ák -e. M tudja? Biztosan megbánják, de mikor? A lelkűkbe nem lehet belelátni, mikor kilép­nek a fiukat nevelő intézet kappján. A kapun, amelv mögött iő néháov éeóeaomú kisfiú vívódik a gondolatok­kal. Milven jó. hogy tte wtóbbt időben megkapták elemi jo­gukat ezek a gverekek: ma már maguk mondhatják kj a döntő szót. nem játékszerei többé e© ellökő vagy viaz­szarántó szülői kéznek. S. M. Szót kérnek a gazdák Ne jósolgassunk, bízzuk a döntést az életre. Néhány so­kat ígérő tsz-elnök felsülése megtanított: bizalmat igen, de sikert ne előlegezzünk! Beváltja-e ígéretét Rontás István, a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz fiatál, új elnöke? — majd e© vagy több év múlva a tetlek és lények ad­nak rá hitelt érdemlő vá­laszt. Rostás elvtárs fiatalember, öveken át. a tsz agronómusa volt, feltehetően jól ismerik munkáját és képességeit a szövetkezeti gazdák. Bizonyá­ra azért választották elnö­kükké, mert elismerik mun­káját. No, mindez biztató. Mitől iá a tsz-elnök? Az egyik brigádülésen va­laki megjegyezte: „Ameny­nyiben Rostás elvtárs 40 fo­rintot fizet munkaegységen­ként, akkor jó elnök lesz; el­lenkező esetben azonban rossz..." Nem is volna különösebb probléma, ha a 40 forinto­kat csak úgy kivehetné mel­lényzsebéből. De kérdés: megtermelik-e a szövetkezeti gazdák ezt az értéket? A Ró­zsa Ferenc Tsz terve 32 fo­rintos munkaegységet ír elő 1966-ra. Több lesz vagy ke­vesebb? Beleszól az időjárás, a gazdasá©ezetés, s nem utolsósorban a szövetkezeti gazdák munkájának gondos­sága. Nem az elnök fizet, hanem a közösség teremtőereje. Vég­eredményben — bármennyire fontos a jó vezetés és mun­kaszervezés — a gazdák fá­radozása. odaadása, hozzáér­tése. földszeretete szüli a fo­rintokat. A Rózsa Ferenc Tsz idén 8 millió 740 pzer forint árube­vételt tervez. Fokozottabb az ipari nővén vek termesztése, hízó sertésből több mint két­szeresére, hízómarhábó! csak­nem háromszorosára szerződ­tek. mint távalv. Huszonhá­rom hold közös telepítésű szőlő idén termőre fordult. Véleménye* fóruma A t.sz-demokráeia lehetővé teszi, ho© a gazdaközösség megkövetelje a jó vezetést, a jó munkálkodást. Van-e megfelelő fóruma minden­nek? Érdekes megjegyzést olvas tam az egvik párttaggvülés jegyzőkönyvében, „A vezető­beosztásban levő kommunts ták (a tsz vezetőiről va® szó), szakemberek, brigádvezetők nem mernek találkozni a tagsággal... 1965-ben nem tartottak brigádülést, kivéve a téli és tavaszi időszakot" — hangoztatta egyik kommunis­ta. A tsz elnöke és párt-alap­szervezeti titkára szerint kis­sé „erős" ez. a következtetés. A ©ülésekről tavalv valóhon megfeledkeztek. de nem azért, mert féltek találkozni az emberekkel. Csupán h»­nvaasáeon. szervezatlenségen. r~ no. meg a sok munkán í» — múlott. Gazdai juss Ennek ellenére értékes volt ez a há torban gú bírá­lat. mert. a kommunisták „zöld asztalára" tette o té­mát. Idén aztán rendszeresítet­ték a havonta megtartandó brigádmegbeszéléseket. És ezek igen hasznosak, n gaz­dák — amint a jegyzőkönv­vekben olvasom — sok apró észrevételt, okos tavaslatot mondtak el. Szóvá tették a traktoristák késedelmességét a földeken, a gazd aságveze­tók e©es intézkedéseit, a „presszózást" az irodákban, javadalmazási problémákról vitatkoztak. Ismét csa* azt mondha­tom: tévedéseik. túlzásaik ellenére is hasznos a gazdák véleménynyilvánítása A problémák tisztázása végül is jobb megértést, a gazda­ság előrehaladását szolgálja; Gulyás Mihály tez-gazda üd­vözölte n feltámasztott bri­gádüléseket: „a dolgozó tag­ság í© elmondhatja rélemé­nvét a vezetőség ebből ta­nul". Végül Is í© gazdáit a gaz­dák a tsz-ben, ez a taz-de­mokrácia. B fl. Szerszámlakatesl. íti>-v»r» betilt) rtl« kulcsokat tért! tt nrti seettlmunkásekat fel­veszünk. ITT VA© TV. éves teehntlri­ml tsnutót t hónapi munkaidőre Vasárnap, 1966. június 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 9

Next

/
Thumbnails
Contents