Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-24 / 148. szám

Az országgyűlés előtt az űj ötéves terv iteffi társadalmi réteg, a munkások és alkalmazottak és a parasztság jövedelmének helyzetére. A mezőgazdaságban a munka termelékenységiének növekedése és a foglalkoztatottak szakmai összetételének változása indokolja, a tervszerű munkaerő-gazdálkodás pedig egyenesen megkívánja a két alapvető réteg jövedelmi viszonyainak fokozatos közelítését. Ennek a hosszabb ideig tartó folyamatnak a megvalósításában a 3. ötéves terv is haladást jelent. A parasztságnál — a mezőgazdasági munka termelékenységének egyidejű emelkedésével összhangban és az előirányzott mezőgazdasági termelés megvalósulására támaszkodva — a lakosság átlagánál némileg gyorsabb ütemű jövedelemnövekedés a cél. Államunk természetesen a jövőben is a központosított társadalmi tiszta jövedelem jelentős részét használja fel a közös szükségletek (egészségvédelem, oktatás, kulturális szükségletek stb.) kielégítésére. Így, mint isme-: rétes, ma már a lakosság csaknem egésze társa dalombiztosításban részesük A terv előirányzatai szerint a termelőszövetkezeti parasztság társadalombiztosítási ellátásának színvonala szintén közeledik a munkás- és alkalmazottakéhoz. A szociális ellátás pénzben kifizetett juttatásai (nyugdíj, családi pótlék, segélyek stb.) öt év alatt összegükben 40 százalékkal, mintegy ötmilliárd forinttal növekednek. A terv lehetővé teszi az egy főre jutó hús-, tej-, és tejtermékek, tojás-, állati fehérje fogyasztás növekedését, viszont azzal számol, hogy a növekvő életszínvonallal összhangban természetes folyamatként a liszt és kenyér fogyasztása csökken. Az élelmiszeripar tervezett fejlődése biztosítja, hogy — a lakosság igényeinek megfelelően — az élelmiszer-alapanyagok mind nagyobb hányada kerüljön feldolgozott formában a fogyasztóhoz. Ruházati cikkekből is javul az árukínálat. A tervezett forgalomemelkedés a tartós fogyasztási cikkekben 40—45 százalék. Többek között azzal számolunk, hogy 1970-ben minden második család rendelkezik televízióval és csaknem minden harmadik család hűtőszekrénnyel. Öt év alatt 300 ezer új lakás A tervidőszakban folytatódik a 15 év® lakásépítési program végrehajtása. A 3. ötéves terv 300 000 lakás építését tűzte ka célul, ebből 100 ezret az állami lakásépítés keretében. Ezzel a 2. és a 3. ötév® terv 10 éve alatt összesen 582 000 lakás épül fel. A megépülő lakások egy része — az állami lakásoknál csaknem 10 százaléka — lebontandó lakások pótlását szolgálja. A nagyszámú lakásépítés ellenére még sok jog® lakásigényt nem tudunk kielégíteni, s ezért e területen fejlődésünket a lehető legnagyobb mértékben meg kell gyorsítanunk. . A mintegy 200 000 magánerőből építendő lakáshoz az áTlam öt év alatt 10 milliárd forint hosszú lejáratú hitellei típustervekkel segíti a lakosságot Ezen belül előnyben kívánja rész®íteni a társasházépítést. A terv 20—30 ezer társasház formájában épülő lakással számol. Tervezzük, hogy a közműfeji®?, tésre előirányzott központi erőforrásokból 13 városban új vízművet, 24 városban pedig új csatornát építünk. A lakosság helyi erőforrásai elsősorban a falusi közmű v® vízellátásra célszerű fordítani. E célok megvalósításaként 1970-ben a lakosságnak mintegy fele vízvezetékkel ellátott, 27— 29 százaléka pedig csatornázott területen fog lakni. Biztosítani fogjuk, hogy 1970-re minden második család rendelkezzék propánbután gázzal, vagy vezetékes gázzal. Továbbtanulás, szakmunkásképzés, egészségügy Ajtai Miklós az oktatásról hangsúlyozta, hogy a távlati szakemberszükséglet kielégítése érdekében bővíteni kell az oktatási kapacitásokat, komplex, átgondolt intézkedések révén pedig biztosítani kell a korábbi években született nagy létszámú korosztályok maximális továbbtanulásának lehetőségét. 1970-ig az általán® iskolák tanulóinak száma jelentősen csökken, ennek ellenére az egy® körzetekben fennálló problémák miatt további tantermek és internátusi férőhelyek építése szükséges. A 3. ötéves terv időszakában fejezik be az általán® iskola 8. ®ztályát az 1952— 1954. között született, viszonylag nagy létszámú korosztályok. Ennek megfelelően csökken az általán® iskolások összlétszáma, de növekszik az általános iskolát végzettek továbbtanulási igénye. Ezért szükséges, hogy a tanácsok az iskolai tantermekkel gazdálkodva, azokat átmenetileg más típusú oktatási célokra is baszn®ítsák. A következő években gyorsabban fejlesztjük a szakmunkásképzést, 1968— 1969-ben mintegy 10 000 fővei többet v®zünk majd fel ezekbe az iskolákba, mint jelenleg. Figyelembe kell venni, hogy bár a következő években jelentős számú fiatal áll a szakmnkás képzés rendelkezésére, az 1970 utáni években azonban a korosztályok létszámának csökkenése miatt Inkább bizony® fokú hiány várható. Az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatának első évfolyamára évente 9500—10 000 hallgató vehető feL Az egyetemi-főiskolai képzés terve ezzel a távlati igényeket kielégíti. Az oktatási feltételek megjavítása érdekében tovább folyik a tanszékek, laboratóriumok, tantermi és kollégiumi férőhelyek fejlesztése. Tovább épülnek a műszaki és a vidéki tudományegyetemek. A távlati szakemberszükséglet kielégítése a felsőfokú technikusképzés jelentős mennyiségi és minőségi fejlesztését indokolja. Az első évesek létszámát ezért az ipari felsőfokú technikumok majdnem minden tagozatán növelni kell, a felsőfokú technikumok nappali tagozatainak első évfolyamára felvett hallgatók száma évi 4500—5000 lesz. A szórtok az egészségügyről kijelentette: a terv mintegy 7—7500 kórházi ágy létesítésével számol. Tovább bővül a rendelőintézeti hálózat, az orvosi körzetek száma 4300—4400-ra (12—14 százalékkal) növekszik. Nagymértékben fejlődik a vidéki fogászati ellátás, bővülnek az üzemorvosi, közegészségügyi-járványügyi intézmények, a bölcsődék és a szociális otthonok is. 1966—1970 között csaknem 4000-rel nő az orvosok száma — mondotta Ajta.i Miklós, majd így fejezte be b®zédét: kat, amelyeket tervgazdálkodásunk korábbi tapasztalatai szerint több évre előre szükség® áttekinteni, de nem célszerű jogi erővel bíró határozattá, törvénnyé emelni. A törvényjavaslat tehát lehetőséget ad arra, hogy a kormány a terv fő céljainak hatékony végrehajtása érdekében számos részletkérdést az éves tervekben és operatív intézkedésekkel a tervteljesítés menetéről, az objektív gazdasági körülményektől, a nemzetközi piaci helyzet alakulásától függően határozzon meg. A törvényjavaslatban és az indokolásban tótetesen csak az elkövetkező két évben indítandó főbb beruhásokat szabtuk meg míg a tervidőszak végén induló és hatásukban 1970 után érvény®ülő beruházásokról tételes döntést a kormány a terv végrehajtása közben, folymatosan fog hozni. Erre azért van szükség mért bár az 1970 utáni fejlődésre vonatkozóan rendelkezünk megfelelő ismeretekkel, mégis a technika gyors fejlődése, a/. 1970 utáni nemzetközi kapcsolatok előttünk álló egyeztetése, továbbá a mechanizmus reformjának várható hatása nem indokolja, hogy már m®t tétel®en rögzítsünk olyan elképzeléséket, amelyek részleteikben még a következő évben változhatnak. A tervszerű beruházási politika érdekében ugyanakkor a minisztériumok felhatalmazást kapnak arra, hogy a legjelentősebb beruházások műszaki, gazdasági előkészítését már ebben az évben megkezdhessék. A terv kidolgozásakor részlet® és összehangolt külkereskedelmi számításokat végeztünk, amelyek megszabják a külkereskedelmi forgalom fejlődését, szerkezetét és az egy® ágazatok ezzel kapcsolatos feladatait. E számítások eredményeit azonban szintén nem javasoljuk törvénybe iktatni, mivel a külkereskedelmi forgalomra erősen kihat a nemzetközi piaci helyzet, másrészt tehetővé kell tennünk az export és import egymással egyensúlyban álló rugalmas változtatásának tehetőségeit. Azzal, hogy a külkereskedelmi előirányzatok rögzítését a kormányra javasoljuk bízni, lehetőségünk nyílik arra, hogy az új mechanizmus bevezetésekor rugalmasan megvalósíthassuk minden olyan importot, amely egyben az export fokozását elősegíti és ezzel a nemzetközi fizetések egyensúlyát magasabb szinten is biztosíthassuk. Fő társadalmi célunk, tt szocializmus teljes felépítését szolgálja a gazdasági mechanizmus tervezett reformja is, amely a gazdasági fejlődés újabb forrásait, a nép alkotókészségének további kibontakoztatását fogja eredményezni. Harmadik ötév® tervünk összhangban áll a mechanizmus reformkövetelményeivel. A terv a fejlődés olyan programja, amelyben a párt politikája ölt t®tet és amelynek teljesítésére harcba hívjuk a magyar dolgozók millióit, Dr. Horgos Gyulai Nagy Dánielt Fokozni kell a mezőgazdaság belterjességét A tárgyalás alatt álló harmadik ötév® népgazdasági tervünk törvényjavaslata meghatározza azokat a legfontosabb célkitűzéseket, amelyeket az ipar, a mezőgazdaság, szociális és kulturális fejlődésünkben, népgazdaságunk valamennyi ágazatánál és területein meg kell valósítani 1970-ig. Igen font®, hogy a törvényjavaslat valóban csak az irányelveket, a kereteket határozza meg és menet közben az évenként jóváhagyott tervekkel lehet szabályozni a konkrét, részletes tennivalókat A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott részletes jelentésből ismerjük a második ötév® tervidőszak alatt elért eredményeket, a népgazdasági ágaknál részleteiben is, így azokkal nem kívánok foglalkozni. A tervjavaslat célul tűzi ki, hogy a mezőgazdasági termelést, mint azt Ajtai elvtárs is említette, a harmadik ötév® terv időszakában 13—15 százalékkal kell emelni. Felmerülhet a kérdés, hogy reális-e a mezőgazdasági termelés 13—15 százalékkal való emelése öt év alatt. Véleményem' szerint igen, reális. Az utóbbi három-négy évben meg alapozódtak a mezőgazdasági termelés feltételei. Népgazdaságunknak és dolgozó népünk életszínvonalának az emeléséhez a tervidőszak alatt igen sok húsra, tejre, vajra, állati termékre van szüksége, ezért a mezőgazdasági termelésnél fokozni kell a belterjes irányban, ható termelés megszervezését, a belterj®ség fokozása érdekében jobban ki kell használni a mezőgazdasági üzemekben már megtevő gépeket, ®zközöket, berendezéseket. Németh Károly: Fokozni kell a belterj®séget öntözéssel, a zöldség-, gyümölcs- szőlőtermelés fokozásával. Ennek is megvannak a tehetőségei. A második ötév® terv időszakában 1961-től 1965-ig nagy területeken végeztünk szőlő- gyümölra-telepítéseket, építettünk öntözőberendezéseket Ezek a telepítések most fordulnak termőre és gondoskodni lehet a termés fokozásáról. ötév® tervjavaslatunk a tervidőszak alatt 44—45 milliárd forintot irányoz elő mezőgazdasági beruházásokra. Ezen beruházási összegből igen nagy összeg gépekre is fordítható: A mezőgazdasági gépeknél további nagyszámú univerzális traktorokat, szállító-, rakodógépeket tehet beállítani, ami elősegíti a mezőgazdasági termelést A korszerű gépek bevezetésével 1970-re a gabonabetakarítás 95 százalékig, a kukorica- és a cukorrépa-betakarítás az állami szektorban közel 100 százalékig, a termelőszövetkezeteknél is mintegy 40 százalékig gépesítve lesz. A tervjavaslat jelentős összegeket irányoz elő a szőlő-; gyümölcstelepítés járulék® beruházásaira, mint gyümölcs-tárolók, csomagolok, bekötő utak. bor®pincék stb. építésére. Ez nagyon font® kérdés, mert így lehet tárolni és exportcélra előkészíteni a különböző gyümölcsféleségeket. A mezőgazdasági beruházásra fordított összegeket nagymenynyiségű és jóminőségű áruval kell viszonozni, amelyek alkalmasak mind exportra, mind a belföldi igények kielégítésére. A járulék® beruházások megépítése a szőlőterületeknél azért is különösen fontos, mert 1970-re 5,8 millió hektoliter borterméssel kell számolni, ami az eddigi több évi átlagterméseknek a másfél-kétszer®ét jelenti A tervjavaslat szerint a zöldségtermelést 45—50 százalékkal kell növelni. Ezt indokolja a gyorsan növekvő konzervipar, a lakosság, az ipar és a bányavidék friss zöldséggel való ellátása. A zöldségtermelés fokozása szintén a belterjesség irányában hat Igen fontos belterjes ágazat a mezőgazdaságban — a termelőszövetkezeteknél is minél jobban el lehet terj®zteni — a baromfitenyésztés. amely szintén a fiatalkorúak foglalkoztatását a téli foglalkoztatottságot is bizt®íthatja. Beszélt a képviselő a termény megóvás fontosságáról is. Minden évben jelentós mennyiségű takarmányt importálunk, ugyanakkor nem fordítunk kellő gondot az itthon termelt takarmányok megőrzésére, tárolására. Miért nem épftünk olcsó kukoricagórékat, tirolókat? A vas, vasbeton és drótszovet alkalmazásával könnyen tehetne szövetkezetenként 8—10 górét, tárolót építeni. Felszólalását így fejezte be: A harmadik ötév® népgazdasági terv törvényjavaslatában foglalt célkitűzések, a tervidőszakban bevezetésre kerülő új gazdasági irányelvek biztosítják, hogy népgazdaságunk továbbra is eredményesen haladjon a szocializmus építésének útján. A harmadik ötév® népgazdasági tervre vonatkozó törvényjavaslatot örömmel elfogadom, s a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A szocializmus építésének nemzeti programja Németh Károly egyetértésének adott hangot a harmadik ötéves tervjavaslattal, a benne foglalt főcélkitüzésekkel, majd így folytatta: A harmadik ötéves terv elért eredményeink megszilárdításának, a szocializmus további építésének, az életés munkakörülmények javításának szolid, megalapozott terve, a szocializmus építésének öt évre szóló nemzeti programja. Ezután méltatta azt a munkát, amelyet a második ötéves terv időszakában pártunk vezetésével a munkás®ztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk végzett, A tisztelet és a megbecsülés hangján szólhatunk csak arról a munkáról — mondotta — amely az elmúlt öt esztendőben is maÖsszhangban o mechanizmus reformkövetelményeivel 'A kormány a törvényja- merteti a törvény alapjául vaslathoz részlet® indoko- szolgáló olyan részlet® ellást fii zött, amelybe® gondolásokat és szarni tásoX gépipar várható fejlődéséről szólva dr. Horgos Gyula utalt arra, hogy a termelés belső szerkezetének átalakítása folytatódik. Elsősorban azok a gépipari ágazatok fejlődnek jelentősebb mértékben, amelyek iránt állandó és nagy a hazai és külföldi igény, továbbá amelyeknek gyártmányait a legrövidebb idő alatt nemzetközi színvonalra tehet emelni. A gépipar fejlesztésére 80 százalékkal nagyobb összeget költenek, mint a második ötéves tervben. Továbbra is kiemelten kezelik a híradástechnikai ipart. iparag Lényegesen növekszik a következő öt évben a fényforrások termelése is. Az Egyesült Izzó és nagykanizsai új telepének fejlesztése csaknem egymilliárd forintba kerül, s termékeivel a jövőben jobban ki tudják elégíteni a hazai és külföldi igényeket. A műszeripar szerkezete, a folyamat-műszerezés, a számítástechnika és a szervezéstechnikai eszközök irányába tolódik el. Egyik alapvető cél az automati ka-ágazat bővítése. Üj vezérlési rendszereket is szélesebb körben kell alkalmazni, különösen a szerszámgépiparban, s ebben radandó alkotásokkal gyarapította hazánkat. Hibák, gyengeségek, következetlenségek is tarkították munkánkat. De ezek sikeres leküzdésének az is feltétele, hogy mindenki, aki becsületesen dolgozik — és népünk túlnyomó többsége így dolgozik — tudja: van értelme a munkának, az erőfeszítések a haza, a nép javát szolgáló eredményekre vezetnek. Németh Károly ezután a fővárosnak a második ötéves terv időszakában elért eredményeiről adott számot, majd arról szólt, hogy az ipar, valamint a lakosság létszámának növekedésével a vár® fejlesztése nem tartott lépést. Budapesten az eddigieknél jobban előtérbe kell helyezni meglevő üzemeink korszerűsítését, a kiemelt nagy feladatai lesznek az erősáramú. iparágnak is. Ezután azokról az intézkedésekről beszélt, amelyek az ütemes, egyenletes termelést, a negyedévvégi hajrák felszámolását szolgálják. 1965-ben a KGM 18 vállalatánál valamennyi külső és belső feltételét megteremtették az ütemes termelésnek, ennek eredménye, hogy a gépipari termelés 30 százalékát már valóban egyenletesen bocsátották ki a vállalatok. Befejezésül a gyártmányok élettartamának növeléséről szólt.műszaki fejlesztést, hogy a termelésnek a szükségletekkel összhangban álló növekedését a termelékenység fokozása útján érjük el, s ez létszámmegtakaritással is járjon együtt — mondotta. Folytatni kell egyes fővárosi üzemek vidékre telepítését, mégpedig az eddiginél zökkenőmentesebben. Az országos nagyvállalatoknak az eddiginél több termelési profilt kell „átterelniük" a fővárosi üzemekből már működő vidéki üzemekbe, ahol egyúttal a foglalkoztatási problémákon is könynyebben lehet enyhíteni. Népgazdasági érdek, hogy ilymódon is javítsunk a főváros munkaerő-helyzetén, s elősegítsük a túlzsúfoltságból származó feszültségek feloldását. A harmadik ötév® terv végére a főváros 2 030 000 lakossal számolhat. Helyi és központi forrásból ennyi ember legszükségesebb igényednek kielégítését tudjuk biztosítani. A harmadik ötéves terv az állami lakásépítés arányát a fővárosban magasabban irányozza elő az előző öt évinél. A korszerű lakásépítés feltételeinek további javítására a tervidőszakban két újabb nagyteljesítményű házgyárat helyeznek üzembe. Javítani lehet és kell a lakáselosztási rendszert is. Szabályozni kellene pontosabban az állami erőből épült lakások elraztását. A szónok ezután a lakosság fogyasztási cikk-ellátásáról szólt. Megállapította, hogy az utóbbi években jelentősen javult helyzetünket figyelembe véve kedvező, s végezetül a harmadik ötéves terv végrehajtásában a főváros dolgozóira háruló feladatokat ismertette. Péntek, 1966. június ZL DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A