Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGY ELSÜLJETEK! Átadták Vietnam ifjúságának a magyar fiatalok ajándékát A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 141. szám Ara: 56 fillér Csütörtök, 1966. június 25. A KISZ VDK-ban tartóz­kodó küldöttsége szerdán este nagygyűlésen találko­zott a főváros ifjúságának képviselőivel. A nagygyűlésen Luu Minh Chau. a Vietnami Dolgozó Ifjúsági Szövetség hanoi vá­rosi bizottságának titkára, a KB tagia mondott üdvözlő beszédet, majd átadta aszót Külkereskedelmünk tartalékai A Bzáüőign rangjára emelkedett népnyelvi kifejezés: „piacról élünk", alighanem a legtömörebb és pontosabb megfogalmazása annak a közgazdasági prob­lémának is: milyen szerepet tölt be a külkereskedelem az ország életében, a népgazda­ság egyensúlyának és fejlő­désének biztosításában. Ez­úttal azonban nem e jól is­mert tétel bizonyítására he­lyezzük a hangsúlyt, hanem inkább arra: hogyan lehet­ne még Jobban élnünk az árainkat vásárló nagyvüág piaca nyújtotta lehetőségek­kel. Mindenekelőtt nem árt el­vi megközelítésben vizsgál­ni, hogy egyáltalán vannak-e ilyen viszonylag gyorsan ki­aknázható exportforrásaink? A határozott „igent" erre a külkereskedelem múlt évi tapasztalatai adják. Ismere­tes, hogy tavaly — javarészt a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyo­mán —, rövid néhány hónap alatt sikerült egy sokéves kedvezőtlen tendenciát meg­állítani és bizony® szem­pontból előnyösre fordítani! Több esztendő után először zárta a külkereskedelem az évet export-import mérleg némi többletével. Egészében: 3,3 százalékkal sikerült túl­teljesíteni a külkereskede­lem áruforgalmi tervét (a behozatal 97,8 százalék® teljesítése mellett, ami szin­tén nem elhanyagolható kö­rülmény). De anélkül, hogy ezúttal részletesebben vizs­gálnák a csupán témánk hátterét rajzoló eredmények okait, annyit mindenképpen rögzíthetünk: az export-tel­jesítményeket nagv mérték­ben emelte, hogy sikerült ru­galmasan jelentős kiviteli többletlehetőségeket felku, tatni. A legtalálóbban talán gépipari kivitelünk szemlél­teti ezt. Évek óta nem sike­rült teljesíteni a gépexport előirányzatait, tavaly viszont ez a legnagyobb exportáló ágazatunk is — túlteljesített! (A gép és finommechanikai kivitel például a nem szoci­alista piacokra 1965-ben 18,6 százalékkal haladta meg az előző év színvonalát). ]%'! indezt annak jellemzé­séül említettük, hogy ha egyetlen év alatt, gyors Intézkedésekkel ilyen ered­ményeket érhettünk el. ak­kor a többlet-export lehető­ségei távolról sem tekinthe­tők kimerítetteknek. Erre egyébként — a puszta felté­telezésen túl — konkrétabb tények is utalnak. Nevezete­sen: a kielégítetlen külföldi megrendelések. Márpedig egész sor olyan árut említhe­tünk, ahol a szállításoknál több az értékesítési lehető­ség. Néhány ilyen áru: por­táldaruk, traktor, kábel­gyártógép, tehergépkocsi, kü­lönböző magnetofonok, vas­úti, személykocsik, izzólám­pa, vákuumtechnikai gépek, kerékpár, stb. A külkereske­delem a jelenleginél nagyobb üzleteket bonyolíthatna le különböző híradástechnikai nagyberendezésekből (átvi­telTechnikai berendezések ptb.); bővíthető — legalábbis az „eladhatóság" oldaláról nézve — a komplett gyárak kivitele, (például különböző kisebb üzemek exportjai, amelyek a fejlődő országok­ban értékesíthetők, s a kis­ipari szövetkezetek közül is jónéhánynál előállíthatók). A könnyűipar — bár az utóbbi öt esztendőben ki­emelkedő ütemben, hozzáve­tőleg 56 százalékkal bővítet­te exportját —, ugyancsak rendelkezik még kiaknázha­tó forrásokkal: Iga* fit fi gyelembe kell venni az igé nyek rendkívül gyors vál­tozását, dehát — ez már együtt jár a szokásoktól, di­vattól annyira befolyásolt cikkek külkereskedelmével Elsősorban a textíliák ex­portjára vonatkozik ez amelyekben —. mindenekelőtt a tőkés piacokon — jelentő­sen visszaesett a kereslet, s ezt rugalmasan átalakított „exportszerkezettel", divat® konfekcióipari többlet-kivi tellel és olyan iparágak nö­vekvő exportjával ellensú­lyozhatjuk, mint például a bútoripar. (Tegyük hozzá: jobbára kisipari jellegű, kü­lönleges bútorokat m®t is számottevő mennyiségben exportálunk, de növelhető a kivitel, természetesen meg­felelő minőség korszerűség esetén, a nagyüzemileg elő­állított bútorokból is). Hacsak részben is, de vonatkozik ez a magyar cipőiparra, amely — a nagyüzemi gyártás tér­hódításával — kiemelkedő arányú exportáló iparággá fejlődött, de a könnyű, ra­gasztott technológiájú, diva­tos cipőkből még a jelenlegi­nél is többet lehetne eladni. ¥T gész sor kevésbé szem­betűnő, de a népgaz­daság számára sok fcasznot igérő lehetőség akad m^g az áilami nagyipar exportforrá­sain kívül is. Csak jellemzé­sül egy-két példa. Nem hasz­náljuk ki még eléggé az egyik „legolcsóbb" kiviteli lehetőségünket: a szellemi export nyújtotta előnyöket. Évente hozzávetőleg 800— 1000 hazat találmányt je­gyeznek be az országban, de ebből meglehetősen keveset értékesítünk határainkon túl. Olykor sajnáljuk a szabadal­mi védettségre fordított pénzt, ami nem ritkán az­zal a következménnyel jár, hogy szellemi termékeinket enyhén szólva, illetéktelenül alkalmazzák külföldi cégek. Végeredményben a szelle­mi termékeinkkel való jobb gazdálkodás is egyik, még csak részben kihasznált „be­vételi forrásunk". Növelhető az export olyan, szintén ke­vésbé „látvány®" eszközök­kel, mint a kisipari, házi­ipari kivitel bővítése. Keve­sen tudják például, hogy a Magyarországon szőtt sző­nyegek sikerrel versenyeznek a hagyomány®, keleti sző­nyegexporttal, s egész sor ilyen — sok „kis" tételből jelentőssé felkerekíthető, kis­ipari illetve ktsz-ekben re­alizált exportlehetőség van még. (Hadd jegyezzük meg, hogy a' kisipari szövetkezetek tavaly is az országos átlagot messze meghaladó arányban növelték exportjukat). A ligha szükség® mind­ehhez hozzátenni, hogy az export-árualapok terven felüli növelése nemcsak en­gedélyezett, de szükség® is. Emellett, az indokolt felté­telekről is megfelelően gon­drakodnak. A kormány in­tézkedése szerint ugyanis, az ilyen jellegű tervtúltelje­sítéshez szükség® import­anyagokról és egyéb — pél­dául: létszám, bér — felté­telekről a legilletékesebb: a külkereskedelem gondoskod­hat. A külkereskedelmi mi­nisztérium a különösen je­lentős export túltelj®ítések jutalmazására külön pré­miumkerettel is rendelkezik, nem szólva arról, hogy — egy ugyancsak újkeletű in­tézkedés szerint —, az úgy­nevezett fizetési mérleget ja­vító célokra külön beruhá­zások is igénybevehetők. TÁBORI ANDRÁS Szeged kulturális életével ismerkedett a szabadkai pártdelegáció A Szegeden tartózkodó szabadkai pártkü ldöttséget tegnap délelőtt dr. Biczó György a városi tanács vS elnöke hivatalában fogadta. Köszöntötte a Djanic Vladi­mír, Szerbia Kommunista Pártja KB tagja, a JKSZ Szabadka városi bizottsága politikai titkára vezette kül­döttséget, majd részletesen ismertette a város gazdasági, társadalmi, kulturális hely­zetét, továbbá a tanácsi mun­kát ós válaszolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. A be­szélgetésen részt vett Török László, a Csongrád megvei taná® vb elnöke, Deák Bé­la, a városi párt-végrehajtó, bizottság tagja, a pártbizott­ság raztályvezetője, Ozvald Imre, a városi pártbizottság osztályvezetője, valamint Papp Gyula és Árvái József, a városi tanács vb elnökhe­lyettesei. A közvetlenhangú beszél­getés után a jugrazláv ven­dégek várranéző sétán vet­tek részt. Többek között megtekintették az odesszai lakótelepet, a Dóm teret és környékét, valamint az új építkezéseket. Délután a Szeged! Sza­badtéri Játékok irodájába látogattak. Itt Tari Ján® igazgató ismertette a játékok felújításának történetét, az idei műsort, majd beszélge­tés alakult ki a két testvér­vár®, Szeged és Szabadka kapcsolatainak további bő­vítéséről, az idegenforgalom növelésének lehetőségeiről. A beszélgetésnél jelen volt Perjési László, a városi párt­bizottság első titkára, Sípos Géza, a városi pártbizottság titkára, Deák Béla és Papp Gyula. Este a Jugoszláv küldött­ség a Szegedi Nemzeti Szín­házban megtekintette Farkas Ferenc A bűvös szekrény című operájának, Szer­vánszky Endre Átváltozások ós J. S. Bach IV. Branden­burgi verseny című balett­jének előadását. Utána a vendégek a Sajtóház klub­jában a színház vezetőivel találkoztak. A jugoszláv küldöttség ma elutazik Szegedről. (Liebmann B. felv.) A Jugoszláv küldöttség a szabadtéri játékok nézőterén. Képünkön (balról jobbra) Djanir Vladimír. Arvai József, Jovanovic Kosta, a JKSZ Szabadka városi bizottsága ellenőrző bizottságának elnöke és Bagi Karol.), a JKSZ Szabadka városi bizottságának titkára Pataki Lászlónak, a KISZ KB titkárának, a delegáció vezetőjének. Pataki l-ászló ismertette azt a széles körű és sokrétű mozgalmat, amellyel a ma­gyar ifjúság és a magvar nép kifejezte és kifejezi szo­lidaritását Vietnam harcoló népével. — A Vietnamnak nyújtott internacionalista segítség a jövőben még erősödni fog — folytatta a szónok. B®zéde során Pataki László a hallgatóság hatal­mas ovációja közepette át­adta a Vietnami Dolgozó If­júsági Szövetségnek a ma­gyar fiatalok ajándékát? amelyet a vietnami műsza­kok eredményeként befolyt 10.5 millió forintból vásá­roltak. Ezután átadta a KISZ KB csapatzászlaját egy önkéntes ifjúsági harci brigádnak, amelynek eddigi hősi munkájáért kitünteté­sül a Vietnami Dolgozó If­júsági Szövetség Központi Bizottsága — egyetértésben a KISZ Központi Bizottsá­gával — a Magyar—Vietnami Harci Bizottság nevet ad® mányozta. (MTI) A szabadkai tanács elfogadta a testvérvárosi megállapodást A Szabadkai Városi Ta­ná® szerdai ülésén elfogad­ta a Szabadka és Szeged testvéri együttműködéséről szóló megállapodást, amelyet néhány nappal ezelőtt Sze­geden írtak alá amidőn a két város képviselői elhatá­rozták, hogy Szabadkát és Szegedet testvérvárossá nyil­vánítják. (Tanjug) Szegedre érkezett a grúz balett küldöttsége (Samoeviná felv.) A grúz vendégek bemutatják az Otelló díszletének ma­kettjét a szabadtéri játékok igazgatóságán. Képünkön (balról jobbra) R. T, Vahtangov, Tari János és I. A. Aszku rava Gyorsabban, jobban javítanak a szegedi postahivatal 16 ezer 111 darab televízió és 31 ezer rádió készüléket tart nyilván. A készülékek száma állandóan növekszik,, s ez a gyorsütemű fejlődés meg­követeli a javító szolgálat korszerűsítését is. Városunk­ban néhány kisiparratói elte­kintve a GELKA és az Elektrom® KTSZ szervizei „gyógyítják" az elromlott rá­diót — tv-t Ez az egymás melletti te­vékenység az idők folyamán nem volt zavartalan, a két céget nem a legjobb vi­szony fűzte egymáshoz, mű­ködési területükön is sok súrlódás adódott. Ez már a múlté, ugyanis néhány nappal ezelőtt a fel­ügyeleti szervek segítségé­vel a GELKA és a KTSZ a működési területek új, cél­szerű felosztására — a pro­filok rendezésére — előzetes megállapodást irt alá. A program — amely később megkötendő 5 évre szóló szerződés alapja — a vár® területén mintegy 40 száza­lékkal. a megyében pedig 100 százalékkal bővíti a KTSZ „piacát". Természete­sen ez nemcsak rádiókra, televíziókra vonatkozik, ha­nem háztartási gépekre is. Az új megállapodásnak mind a Gelka. mind a KTSZ ve­zetői egyaránt örülnek. A szerződéstől azt remé­lik, hogy kapcsolataik, pár­huzamos tevékenységük vég­leg rendeződik, s így nem kerül sor gyakori, hosszú vitákra. Mindezzel tulajdonképpen a lakosság nyer, mert gyor­sabban és jobban dolgozik mind a GELKA, mind a KTSZ. Az Elektrom® KTSZ az eddiginél többet vállal ma­gára. A szövetkezeti fejl®z­tési alapból nemrég 600 ezer forintos beruházással épít­keztek, modern műszereket vásároltak. Kialakult a meg­felelő szakembergárda is. a labdarúgó-világbajnokság idején állandó ügyeletet is tartanak a televíziók esetle­ges gyors, azonnali javításá­ra. A GELKA szintén a lakos­ság jobb ellátásáért fejleszti munkáját Rövidesen új szervizállomást nyitnak meg az újszegedi lakótelepen. A megnyíló műhely segítségé­vel egyik legnagyobb prob­léma: a férőhely gond is megoldódik. Az ABC áru­ház mögött készülő helyiség építése, tatarozása már be­fejeződött, így itt hamarosan megindulhat a munka. A GELKA is fejl®zti műszaki feltételeit, például az újsze­gedi műhelyben már a leg­modernebb berendezések, az úgynevezett tv-testereket ál­lítják üzembe. A vidék egyik legnagyobb GELKA szervizét Szegeden, építik fel. Az új műhelyt 800 négyzetméter területen, a Károlyi és a Bajcsy Zs. ut­cában helyezték el, — egyen­lőre még papíron. A nyitást 1969-re tervezik. Ahogy Sza­niszló Béla elmondotta — mindez egyértelműen biz® nyitja, hogy a GELKA kel­lőképpen gondoskodik a vá­ros szaporodó készülékeiről. Gondoskodik arról, hogy mi­re a 20 ezredik tv-készülék elkel Szegeden. ne legyen gond a gyors és pont® ja­vítás. M. L A Szegedi Szabadtéri Já­tékokon A. Macsavariani Otelló és D. Toradze Garda című balettjét bemutató grúz állami és balettszínház kép­viselői tegnap délelőtt Sze­gedre érkeztek. A nagy ér­deklődéssel várt két bemu­tatón szereplő száztagú b® lettegyüttes első előfutár® ként Róbert Tigranovics Vahtangov, a Grúz SZSZK művelődésügyi minisztériuma nemzetközi kapcsolatok fő­osztályának vezetője és Ivan Alekszejevics Aszkurava, a tbiliszi opera fődíszletezője és kosztümtervezője látog® tott Szegedre. A vendégeket a játékok -'gazgatói irodájában Tari Já­nos igazgató meleg szavak­kal üdvözölte, majd a grúz balett vezetői bemutatták a két produkció díszletterveit és a világítási partitúrákat, amelyeket a szegedi Dóm té­ri színpad hozzájuk előze­tesen megküldött részletes alaprajza után készítettek. A grúz vendégek később kilátogattak a szabadtéri játékok színhelyére, a Dóm térre, és ott a helyszínen t® nulmányozták a diszletezésl és világítási lehetőségeket. A délutáni órákban a játékok irodájában találkoztak Per­jési Lászlóval, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkárával és Papp Gyu­lával, a városi tanács vb el­nökhelyettesével, a Fesztivál Intézőbizottság elnökével A Grúziából érkezett ven­dégek az elkövetkező napok­ban a szabadtért játékok szcenikai vezetőivel részle­tesen megvitatják a díszle­tek kivitelezésének módját, találkoznak és megbeszélése, ket folytatnak a játékok művészeti vezetőivel.

Next

/
Thumbnails
Contents