Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-21 / 145. szám

Legfőbb cél a gazdaságosság Köz£^nk Kimagasló munkasikerek a megyei építőipari vállalatnál Xz elmúlt JJt hónapban, lendületesebb munkaver-, főként azonban a nyári seny, amely a IX. pártkon g­idény eddigi részében elért resszus tiszteletére indult, munkasikerekből arra lehet de szorosan az éves terv­következtetni, hogy a Csöng- feladathoz igazodik. Jellem­rád megyei Állami Építőipa- ző a vetélkedő térhódításá­ri Vállalat az 1966-os esz- ra, hogy 91 munkabrigád­tendőt minden előzőnél gaz- ban csaknem ezer fő tett ér­daságosabban és termeléke­nyebben zárja. Otemes tervtel jesités Emellett szól többek kö­zött az is, hogy már az L negyedévben — igaz, most jó volt az időjárás és a lét­számhiány sem akadályozott úgy, mint más években — sikerült betartani a határ­időket és figyelemreméltó tervtúlteljesítés is született egyes építésvezetőségeknél; A Bécsi körúti kiemelt munkahely dolgozói például március végéig 25 százalék­kal szárnyalták túl tervfel­adatukat, amely körülbelül 1 millió többletet jelent Ennek a szép helytállásnak tékes felajánlásokat a több és jobb munkára, a fegye­lem szigorítására, az anyag­takarékosságra, a baleset megelőzésére és így tovább. Dicséretes eredmény, hogy a vállalatnál 35 brigád ... I • V CGUI — UT; IICUII CT IUII I>UO­nyerte el ®téeiga szoeoaté- sá szerint _ hadd említsünk fe ®met és körtük Vata Pe- Társadal­t©r vasbetonszerelő kollekü- " , »L! „^n? elkerülhető zsúfoltság sok veszélyt, súlyos baleseteket rejt magában. Megoldásra vár az egyes épületszerke­zetek, anyagok, berendezé­sek jobban ütemezett hely­színre szállítása is, hiszen így biztosabban megóvhat­nák azokat a rongálódás­tól, az esetleges többszöri átrakástól, káros „ömlesztés­TÓL". Együttes erőfeszítésekkel Végül — de nem a fontos­vája 5 éve birtokosa a ran­got jelentő kitüntetésnek. Ujabb 12 brigád pedig most küzd érte, méghozzá igen sikeresen. A nemes ve­télkedőnek — amelynek gondos gazdája a szakszer­vezet — köszönhető nagy­részt, hogy a munkahelye­ken egyre teljesebb a rend, s m®nd több értékes hulla­dékanyagot használnak fel még inkább növekszik az és ha nem is annyira a szá­értéke, ha fl ©elembe vesz- ma, de a súlyossága csökken szük; hogy a Bécsi körúti munkahelyen két ütemben, összesen ötszáz korszerű la­kás épül. Hosszasan sorolhatnánk még az eredményeket, de célszerűbb talán arról szólni, ho© mi a „titka" az előző évekhez képest jóval sike­resebbnek ígérkező tevé­kenységnek Nos, mindenek előtt a feladatokat és a le­hetőségeket nagy szakérte­lemmel és körültekintéssel összegező intézkedési terv érdemel említést Az ebben a dokumentumban foglalta­kat a vállalat vezető gárdá­ja törvénynek tekinti, s a napi teendők végrehajtásá­nál iránytűként használja. I percek is jelentősek Az intézkedési tervnek Je­lentős pontját képezi a ren­delkezésre álló anyagi ke­ret gyors forgatása, minél termelékenyebb felhasználá­sa, hiszen az űj finanszíro­zási rendszer az eddiginél lényegesen na©obb büntető kamatot helyez kilátásba a hitelek után, ha a vállalati gazdálkodásban elúszás mu­tatkozik. Ennek megelőzését szolgálja például az is, ho© az építésvezetők két heten­ként beszámolnak a köz­pontban az irányításuk alatt levő munkahely eredményei­ről, gondjairól és azután kö­zösen, lendületes kooperá­cióval segítenek elhárítani az akadályokat és természe­tesen kicserélik hasznos ta­pasztalataikat is. Egész társadalmunk fejlő­dését is tükröző tényező az, ho© a Csongrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál a szükséglethez képest meg­történt a korszerű gépesítés. A technikai berendezések további növelése már nem lenne gazdaságos, s ezért a meglevők sokoldalú ki­használása az e©ik legfőbb cél, ami sokat jelent a ter­melékenység fokozásánál. Persze minden más szem­pontot megelőz a termelés emberi oldala: a kereseti le­hetőségek növelése a bér­rendezéssel, a munkakörül­mények megjavításával, az órák és percek ésszerű ki­használásával, az általános kollektív fe©elemmel. lendítő erő: a kongresszusi verseny A vállalat dolgozóinak egész tevékenységét méltó keretbe foglalja az egyre a baleseteknek. Persze van rrtég tenmiva­munk emberi normái szerint a termelési eredmények ak­kor szépek és teljesek iga­zán, ha a dolgozók maguk is hasznát látják azoknak, s örömüket lelik már a meg­teremtésükben is. Ezért szükséges, ho© a vállalat vezetői a munkahelyek gya­kori látogatása közben még többet beszélgessenek a dol­gozókkal Akkor még reáli­sabb képet alkothatnak ma­guknak a valóságról, s ha­tásosabban, ©arsabban or­vosolhatják a még meglevő jogos sérelmeket, valamint Ki. egyebek mellett a külön- az e©éb hiányosságokat Ez­böző szakmunka folyamatoki zei fe az éves terv sikerének ésszerű megszervezésében alapját szilárdítják is, hisaeo az indokolatlan és Sz. Farkas Lajos OSZTRÁK PÁRTKÜLDÖTTSEQ ÉRKEZETT HAZÁNKBA A Ma©ar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására héfőn Franz Muhri-nak. az Osztrák Kom­munista Párt elnökének ve­zetésével küldöttség érke­zett hazánkba. PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT AZ NDK-BÓL A Ma©ar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Hel­muth Krehernek, a Német Szocialista E©ségpárt Köz­ponti Bizottsága osztályveze­tő helyettesének vezetésével pártmunkásküldöttség érke­zett Budapestre. MAGYAR KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT VARSÓBA Vass Henriknek? *z MSZMP KB Párttörténeti In­tézete igazgatójának vezeté­sével hétfőn küldöttség uta­zott Varsóba a Lengyel E©e­sült Munkáspárt Központi Lépést tartani a fejlődéssel E' rdekes, ho© ez a szó: „színvonal", a közna­pi használatban csak­ú©, mint a gazdasági szak­nyelvben, jobbára a meny­nyiség változásait jelző tár­sítással jelenik meg, tehát: csökken, va © emelkedik. Kétségtelen, ho© e nyelvi vonzat mögött az élet való­ságos dinamikája áll, hi­szen a tényleges folyama­tokban soha sincs stagnálás? változatlanság, leszámítva azt az esetet, ho© vizsgálati célokból kiemelünk egy-egy elemet az élet bonyolult, s mozgásában mindig új ala­kat öltő eseménysorából. Ezúttal is éppen olyan ösz­szefüggésben említjük a szín­vonalat, amely — mindjárt megjegyezzük: csak látszó­lagos — stagnálásra, válto­zatlanságra utal. Gazdasági kifejezésmóddal élve: az ú©nevezett szinttartásról van szó. Tág értelemben azt jelen­ti ez, hogy — jóllehet, min­den erőfeszítésünket, a ©ár­tás és a ©ártmánytechnoló­gia széles skálájában a szín­vonal folyamatos emelésére Bizottsága Párttörténeti Inté- í™!^^S6*2?. zete munkájának nyozására. tanulmá­Ifjúsági béketalálkozó Balatonalmádiban Tiltakozás az USA vietnami agressziója ellen Már évek óta Balatonalmá- követségének attaséja és tes, a Lottó Áruház divat­di látja vendégül a vasutas, Tran Thanh, a Dél-vietnami bemutatója, a BVSC, a Pos­postás és közlekedési dolgo- Nemzeti Felszabadítási Front tás SE és a Budapesti Elő­me^-emfezenté1 "fútógi budapesti irodájának képvi- re válogatott vívóinak, torná­béketéáltézójémak° résrtve-1 sel°íe válaszolt Itt adták át szainak, birkózóinak, ököl­vőit Vasárnap, június 19-én Vietnam küldötteinek a vas- vívóinak és művészi torná­már a 12. ilyen nagyszabású utas fiatalok ajándékát, két szainak bemutatói, népi megmozdulásra indultak a gőzmozdonymakettet, ós azo- együttesek produkciói, iro­hajnali reggeli órákban kat az aláírásokat, melyeket dalmi összeállítások szere­Buda pestről, Debrecenből, különböz5 járatokon gyűj- peltek a programban. A Szolnokrol, Miskolcrol, Szom- „„„g, . . ? -7- u bathclyről, Pécsről, Hatvan- tottek a KISZ-istak. A nagy- MAV Sportrepulo Klub ejto­ból és Szegedről a kidíszí- ©ülés utolsó akkordjaként ernyősei bemutató ugrásokat tett, fellobogózott különvona- levegőbe szálltak az U|-18- végeztek a Balatonba! Kü­tok. A szegedi járaton — asok) a szegedi postagalamb lön sátrat kapott a Szakma melyet a MÁV az AKÖV sportegyesület 157 galambja! Kiváló Mestere, kiváló újí­es a Postaigazgatóság szerve- , . ... ,.. , zett - 1200 fiatal érkezett a A színpadok előtt fure te- tok es ipari tanulok leg­Balatonhoz a szegedi MÁV- lepedett jókedvű nézősereg szebb munkáinak kiállítása, igazgatóság területéről: Bács- egész napos gazdag műsor- A legkülönbözőbb szakmai, Kiskun, Békés és Csongrád ban gyönyörködhetett. Csak politikai, kulturális, sport és me©ébőL A béketalálkozó- ízelítőül említjük meg, hó© e©éb szempontok szerint 6 nak hármas funkciója volt: a Vasutasok Szakszervezeté- MÁV-igazgatóság részére aktualis politikai események- nek kozponti ifjúsági fuvos- „ _ re való reflektálás, az USA együttese, ének- és szimfó- "teghirdetett versenyben Sze­vietnami agressziójának el- nikuszenekara, Idrányi Iván ged a második helyre került ítélése; a MÁV-igazgatóságok tánczenekara, énekes szólis- Szombathely után és Debre­részére hirdetett verseny ér- ták és jó néhány gitáregyüt- cen előtt. tékelése és az ideérkezők tesen ez mindenekelőtt az adott szint tartását feltéte­lezi. Gondoljuk meg. ho© a színvonal általános és folya­matos emelése még elvileg, a logika elemi szabályai sze­rint sem jelentheti például minden gép szakadatlan kor­szerűsítését vagy minden ©ártmány állandó újabbra cserélését. A statisztikai átla­gokban kifejezhető adott szint tartása tehát e©felől a színvonal emelését, másfe­lől — ezzel szorosan össze­fonódva — az elhasználódás, a fizikai és erkölcsi kopás pótlását jelenti. T ermészetesen az éppen adott szint tartása, pél­dául a géppark össze­tételében, átlagos életkorá­ban, korszerűségében stb. önmagában is meghatározott költségeket, ráfordításokat feltételez. A beruházási, fel­újítási összegek bizonyos há­nyadát évről évre ilyen fel­adatok megoldására kell fordítanunk. Nem is jelen­téktelen összegek ezek. Mi­vel rendszerint kisebb kor­szerűsítésekről, javításokról, esetleg csak úgynevezett ál­lagmegóvásról van szó, ezek a költségek ©akran az ér­tékhatár alatti beruházások. Illetve felújítások kategó­riájában szerepelnek. Csak az arányok jellemzéséül: pél­dául a nehézipar egy évi ösz­szesített adatai szerint, hoz­závetőleg 6000 ilyen kisebb beruházás és minte© 1700 kellemes szórakoztatása, vi­dám, zenés majális. Kezdetben ú© tűnt, mint­ha ez utóbbival nem egészen értett volna egyet az időjá­rás. Hatalmas fellegek gyü­lekeztek az égbolton, esett az eső, s komoly veszély fenye­gette 14 ezer ember na©on érdekesnek ígérkező hét vé­gi víkendjét. De aztán min­den rendbejött, s a kissé késve megindult „hatalmas gépezet'- — két színpad zsú­folt programja, sétahajózás, fürdés, halászcsárdák, laci­konyhák és borkóstolók ün­nepi reprezentációja — ola­jozottan működött. Délelőtt az alkalomra felállított nagy­színpadon tiltakozó na©gyű­lés volt az amerikai imperia­lizmus vietnami agressziója ellen. Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára mondott beszé­det, melyre Tran Ván Khánh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­Megkedvelik-e az utasok? Az első autóbuszjáraton Szegedről Siófokra lásolásuk ü©ében is. s re- tós kézzel, komoly fi©elem­mélhető, ho© a szombati éj- mel ül a volán mögött — Milyenek az útviszo­nyok? — Aránylag elég jók — ál­lapítja meg Dunaföldvár után. — Átlagban 60 kilo­méterrel tudok menni és í© a közbeeső kisebb állomások­ra is a menetrend szerinti Bolgár vendégek a főiskolán A tirnovői és a szegedi G. A. Tagamlickaja profesz­tanárképző főiskolák között szor, az orosz nyelvi tan­tavaly megkötött együttmű- szék vezetője a főiskola ködési szerződés alapján orosz nyelv és irodalom tan­e© hetet töltött Szegeden székén tudományos előadást a bolgár főiskola két tanára, tartott M. S. Tácseva ad­Itt tartózkodásuk alatt a junktus, ókortörténész pedig vendégek megismerkedtek szegedi kollegáival folyta­a főiskola nyelvi laborató- tott eredményes megbeszélé­riurnával, a főiskola több seket A tárgyalások során tanszekevel, egyetemi inte- ,, , .. ..... .... ­zetekkel, a Móra Ferenc tanszekek közötti egyuttmu­Múzeum és a Somogyi ködési terveket dolgoztak Könyvtár gyűjteményeivel, ki. A Marx téri autóbuszpá­lyaudvar l-es kocsiállásán GA 70—04-es rendszámmal szakát nagyobb csoportnak világoskék Ikarus indításra is olcsón biztosítja a siófoki vár. Oldalán fehér táblán pi- építőipari dolgozók munkae­rős betűkkel: Szeged—Kis- szállója, kunhalas—DunaXöldvár—Sió­fok. Tizenhárom óra 30 perc- Az első utas Teszáryné, kor a busz kigördül a pálya- Obradovics Vera. udvarról. Az első „bemutat- _ Szegedi wa©ok. Igazán időben érkezünk, kozó" járaton vagyunk 18- örülök, hogy ez a járat el­án. Augusztus 27-ig minden induit. Bár az első utam ^^^ szombaton rendszeres járat célja rö^ látogatás csupán, Vasárnap? jűnhis 19-én lesz ez Szeged és Siófok kö- tervezem azonban, ho© kül- pontban 17 óra 30 perc­zött- földi vendégeimmel július kor indul a világoskék lka­im— valamelyik szombatján ezzel rus.* vissza Szegedre a siófo­a járattal utazom Siófokra ki vasútállomás előtti térről. — Ma még kevés az utas egyhetes pihenőre. E©más után érkeznek az — mondja Ábrahám Kálmán Martonossy Ferenc, a desz- utasok e© nem egészen kalauz, aki már csaknem va- ki Kossuth Tsz főállatte- napfényes, de mégis kelle­lamennyi távolsági járaton nyésztóje is az első járat mes balatoni vasárnap él­teljesített szolgálatot. — So- utasa. menyei után, ho© a kényei­kan nem tudnak erről az — Nem utazom végig — mes autóbuszon visszatérje új járatról. mondja — Solton leszállok. — Mi a céljuk vele? Dunapatájon lakom. Minden — Szeretnénk a .,ma©ar szombaton busszal utazom tengertől" távol lakókat ls haza családomhoz. Ezzel a rövid úton elvinni oda. ©orsjárattal éppen fele idő otthon eltöltött pihenő után — Véleményük szerint a)att érek haza, mint e©éb- visszatérjen munkahelyére, megkedvelik-e az utasok? ként. A szabadságom e© — Hajszál pontosan érkez­— Biztosan — csatlakozik a részét balatoni nyaralásra beszélgetéshez Csonka Fe- tartalékolom, s ezzel a já­renc, a 10-es AKÖV menet- rattal tervezem leutazáso­rendi csoportjának vezetője, mat. — Ideális időpontban indu- Rajtuk kívül természete­lunk és viszonylag gyorsan a sen még jónéhányan igény­végcélhoz érünk. Pontosan 5 bevették ezt az első balato­óra alatt érkezünk Szegedről ni autóbuszt. Siófokra, Tár©altunk már Kristó Imre buszvezető, az nagy vihar ellenére is. az utasok érdekében* elszál- AKÖV kiváló dolgozója. Biz- i.évay mdre nek Szegedre. Mindenkinek bőven van mondanivalója. Solton Martonossy Ferenc várja érkezésünket, hogy az tek visszafelé is — je©zi meg, s ezzel Kristó Imre gépkocsivezető munkáját di­cséri. Pontosan 22 óra 30-kor a menetrendszerinti érkezés­nek megfelelően Szegeden vagyunk az útközben ért felújítás tartozott az úgyne­vezett szinttartási kategóriá­ba, s ezek adták a miniszté­rium összes értékhatár alatti beruházásának 40 és a fel­újítási keretekből fedezett beruházásoknak csaknem 60 százalékát. Ha ehhez hozzá­tesszük. hogy a népgazdaság 1961-1964 között összesen 49.9 milliárd forintot köl­tött a felújításokra — s ezek javarésze lényegében a szinttartást célozta — akkor aligha szükséges tovább bi­zonyítani, milyen méretű és jelentőségű feladatról van szó. Egészítsük ki mindezt az­zal, ho© ez az adatszerű megközelítés korántsem ad teljes képet a termelőappa­rátus szinttartásával össze­függő teendőkről. Valójában ugyanis nehéz pontosan el­határolni, mit sorolhatunk ide és mit a színvonal eme­lését, a korszerűsítést, célzó feladatok közé — helyeseb­ben: eddig jobbára éppen az volt a baj, ho© a kettő kö­zé túlzottan merev határt vontunk. A mindennapos vállalati gyakorlatban ugyan­is meglehetősen nehéz volt pénzt szerezni vagy „kiszo­rítani" olyan feladatokra, ahol nem volt pontosan ki­mutatható a várható megta­karítás, a kapacitásbővülés, a minőségjavulás, tehát: szín­vonal emelkedés, hanem „csak" a meglevő szint tar­tását könyvelhették volna el. Ide sorolható továbbá az a — látszólag szűken szak­mai, könyveléstechnikai, va­lójában a fejlődés ellenérde­keltségét előidéző ©akor­lat —, hogy az ú©nevezett felújítási költségeket, akár „hoztak" korszerűsítést, akár nem, mindig értéknövelő té­nyezőként számolták el. Ez olyan képtelenségekhez is vezetett, ho© egy-e© gép? berendezés nettó értéke (amelyet ezek a fiktív „ér­téknövelések"? magyarán: egyszerű javítások, apróbb felújítások terheltek) végül papíron „értékesebbé" vált mint a bruttó érték, termé­szetesen felfelé „kerekítve" a vállalat amortizációs terheit is. A szinttartás e problémái is okozták, természetesen e©éb tényezőkkel összefo­nódva, hogy jónéhány ipar­ágban, vállalatnál, — végülis nem tartották a szintet! A lényeget tekintve ide sorol­ható az KSH adat, amely a gépipar megmunkálógép-ál­lományát 1960-1964 között elemezve, megállapítja: az összes gép között valamelyest csökkent a — korszerűbb — forgácsmentes és némileg nőtt a forgácsoló gépek ará­nya. Alig változott például az ugyancsak korszerű, kü­lönleges szerszámgépek ará­nya, amely a teljes gépállo­mányban darabszám szerint csak fél, a bruttó érték sze­rint pedig 1 százalékot tesz ki. A szinttartással természe­tesen szorosan összefügg a gépi berendezések átlagos életkora is, és ebből a szem­pontból nem éppen kedvező az ugyancsak 1964-végi KSH felmérés megállapítása, amely szerint a gépipar be­rendezéseinek átlagos „öreg­sége" 15,3 év. A Gazdasági Bizottság a közelmúltban határoza­tot hozott arra, hogy 1968-ig folyamatosan újraér­tékelik a népgazdaság terme­lési állóalapjait. Ez a rend­kívül bonyolult és nagyje­lentőségű munka, e©ebek között, abból a szempontból is fontos, mert a gépek, be­rendezések, általában az ál­lóalapok sok éve halmozódó torzultan elszámolt, értékét a valóságosnak megfelelően „térképezik fel", ami nem­csak a gazdálkodáshoz szük­séges tisztánlátáshoz, hanem az adott szint méréséhez és „tartásához" is nélkülözhetet­len. Fontos változás az is, hogy a jövőben a felújításo­kat eleve nem értéknövelő, hanem szinttartó jellegűek­nek tekintik (külön válla­lati fenntartási alapot ké­pezve a kiadások fedezésé­hez). TÁBORI ANDRÁS Kedd, 1366. június 2L DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents